Egység a sokféleségben

Egység a sokféleségben

A kontinensünk fejlett országai által létrehozott, folyamatosan bővülő közösség válságai

és belső ellentétei dacára is a világ egyik vezető gazdasági erőtere. „Egység a
sokféleségben” – hirdeti a közösség mottója. Vajon hogyan képes 28 különböző érdekű
nemzetállam együttműködni?

MIÉRT ADNAK FEL ÖNÁLLÓSÁGUKBÓL AZ ORSZÁGOK?

Európa egységének gondolata már több évszázaddal ezelőtt felbukkant. A
történelem során több állam is kísérletet tett a kontinens erőszakos, saját
irányítása alatt történő egyesítésére. Az egyesítés békés módja, az államok
közötti együttműködés, a nézeteltérések tárgyalásos rendezésének igénye a 20.
század második felében vált időszerűvé. A háborúk elkerülése mellett gazdasági
okai is voltak.

.
Az Európai Unió bővülése 1957-től 2013-ig

Az országok közötti munkamegosztás gazdasági kapcsolataik erősödésével jár.

Ha több ország közösen fedezi a tudományos kutatások, új technológiák
kifejlesztésének költségeit, majd az eredményeket megosztják egymással,
jelentős összegeket tudnak megtakarítani. E gazdasági előnyöket felismerve hat
nyugat-európai ország 1957-ben Rómában létrehozta az Európai Gazdasági
Közösséget (EGK). Megszüntették az egymás közötti vámokat, szabaddá tették
az áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke áramlását, gazdaságukat egyre
nagyobb mértékben kapcsolták össze közös tervezéssel és beruházásokkal.

1
Egység a sokféleségben

Az együttműködéshez mind több ország csatlakozott, majd a szervezet 1993 óta

az integráció (összefonódás) nagyobb mértékét kifejező Európai Unió (EU)
nevet használja. 2013-tól a szervezetnek 28 tagja van. Ma az Európai Unió
tagállamai adják a kontinens GDP-jének több mint a háromnegyed részét. Az
egy főre jutó GDP értékében azonban az EU elmarad két vetélytársa, az észak-
amerikai és a kelet-ázsiai térség mögött.

VÁLTOZATOS ERŐFORRÁSOK

2
Egység a sokféleségben

A kontinens egyes országainak egymástól szereztek be termékeket,

különböző természeti erőforrásai vagyis nőtt az egymás közötti
vannak. A vaskohászat nyersanyagai kereskedelmük. Így gazdaságuk egyre
közül Németország jelentős erősebben összefonódott.
feketekőszén-készletekkel rendelkezett,
A gyárak, gépek beszerzése,
de nem volt vasérce. Franciaország
felszerelése csaknem ugyanannyiba
viszont épp
kerül, ha a gyárban
feketekőszénből
előállított termékek
szenvedett hiányt, és
száma a
vasércből nagyobb
többszörösére nő.
készletei voltak. Ha a
Azonban ha túl sokat
két ország egymástól
termelnek, akkor a
szerzi be a hiányzó
termékek már nem
alapanyagot, a vámok
adhatóak el a hazai
miatt mindketten csak
piacon, külföldön
magasabb áron
pedig a vámok miatt
tudnak azokhoz
csak drágábban értékesíthetők. Ekkor
hozzájutni. Ha azonban kölcsönösen
célszerű megszüntetni a vámokat. A
csökkentik vagy megszüntetik egymás
termék előállítását több ország közösen
között az ásványkincsek vámját, akkor
végezheti az egyik területén, majd
olcsóbban működtethetik a
ugyanolyan feltételekkel és áron adhatja
kohászatukat. A vámok eltörlésével
el a másik országban, mint odahaza.
elérték, hogy egyre inkább csak

3
Egység a sokféleségben

AZ EURÓPAI UNIÓ
Az Európai Unió tagállamai megszüntették a belső határokat, létrehozva az
egységes belső piacot. Egymás között leépítették a vámokat, ám gazdaságuk
védelme érdekében külső országok felé egységes, magas vámot vezettek be. A
tagállamok között korlátozások nélkül áramlik az áru, a tőke és a
szolgáltatások. A munkaerő szabad áramlása azt jelenti, hogy a tagállamok
állampolgárai azonos feltételekkel vállalhatnak munkát egy másik tagállamban.
A szakképzettséget igazoló okiratokat kölcsönösen elfogadják. Szintén
megvalósult a személyek szabad áramlása: a schengeni övezethez tartozó
országok megszüntették a határellenőrzést. A tagállamok állampolgárai egyben
az Unió állampolgárai is, így könnyen juthatnak másik tagállamban
munkavállalási vagy letelepedési engedélyhez.
Az összefonódó gazdaság közös valutát igényelt, ezért 2002-ben a tagállamok
egy része közös fizetőeszközt vezetett be. Az euróövezethez 2015-ig 19 tagállam
csatlakozott. Távlati célok között szerepel a közös kül- és biztonságpolitika
megvalósítása is, ám ezen a területen a tagállamok között meglévő
nézeteltérések jelentősek, ami lassítja a folyamatot.
Az Unió költségvetésének legfontosabb eleme a fenntarthatóság megvalósítása
és a foglalkoztatottság növelése. Napjainkban az EU legfejlettebb területei a
nyugat-európai országokban találhatóak. Dél-Angliától Észak-Franciaországon,
a Benelux államokon és Nyugat-
Németországon át Észak-
Olaszországig húzódik a
legerősebb gazdaságú térség. A 21.
században csatlakozott kelet-
közép-európai, főleg a balkáni
államok pedig a legkevésbé fejlett
térségek közé tartoznak. Az Unió
fontos célkitűzése az
elmaradottabb régiók támogatása.
Ez a regionális politika feladata.
Az átlagnál alacsonyabb fejlettségű területek felzárkóztatására, az összetartó
erő (kohézió) növelésére évente eurómilliárdokat költenek.
A közösség a költségvetés jelentős részét a mezőgazdaság támogatására
fordítja. Mivel a gazdák magas színvonalon, de drágán is termelnek, a
termékeket nehéz eladni az Unión kívül. A közösség támogatja a
mezőgazdasági termékek exportját, ugyanakkor magas vámot vet ki az
importált mezőgazdasági termékekre, így segítve a hazai termelőket. Nagy
összegeket fordít tudományos kutatásokra, oktatási programokra, kultúrára és
külföldi segélyezésre is.

Bevételek (2013) Kiadások (2014–2020)

76% - a tagállamok GDP-jének egy része 38,9% - természeti erőforrások megőrzése és

4
Egység a sokféleségben

kezelése (pl. a mezőgazdaság támogatása,

éghajlatváltozás hatásainak kezelése

12% - hagyományos saját források (vámok, 33,9% - gazdasági, társadalmi és területi

illetékek) összetartás

11% - hozzáadottértékadó (pl. áfa) egy része 13,1% - versenyképesség a növekedésért és

foglalkoztatásért

1% - egyéb bevételek 6,4% - intézmények működése

6% - az EU mint globális partner (segélyek,

adományok stb.)

1,6% - állampolgárság, szabadság, biztonság,

igazságszolgáltatás, kultúra és a fiatalok
támogatása

5
Egység a sokféleségben

KIK IRÁNYÍTJÁK AZ UNIÓT?

Az Uniót alkotó államok önként mondtak le
önállóságuk bizonyos részéről azért, hogy azokat Az Európai Bíróság székhelye
a közösségnek rendeljék alá. A legfontosabb Luxembourg. A közösségi jog
döntéseket azonban továbbra is a tagállamok alkalmazásáért felelős,
saját parlamentjei hozzák, ám ezeknek valamint dönt a tagállamok
egymás közti vitás ügyeiben. A
összhangban kell lenniük az Unió
Luxembourgban székelő
jogszabályaival. Vannak országok (pl. Európai Számvevőszék az
Németország, Franciaország), melyek tovább Unió pénzügyeit és
erősítenék a közös döntéseket, míg mások (pl. költségvetését ellenőrzi, a
Egyesült Királyság) inkább nagyobb önállóságot Frankfurtban található Európai
adnának az egyes tagállamoknak. Ez az oka Központi Bank feladata pedig
annak, hogy az EU döntéshozatala lassú és az euró vásárlóerejének,
bonyolult, a legtöbb esetben több intézmény stabilitásának megőrzése.
közös döntésére van szükség egy jogszabály megalkotásához.

Európai Tanács
○ tagállami érdekek
○ 56 fő (államfők és kormányfők)
○ soros elnökséget betöltő országban
○ politikai döntések, a jövő kijelölése

Miniszterek Tanácsa
○ tagállami érdekek
○ 28 miniszter (országonként egy, de változó összetételben)
○ politikai döntések

Európai Bizottság
○ közösségi érdekek
○ 28 biztos (országonként egy)
○ törvényjavaslatokat tesz, döntések végrehajtását ellenőrzi

6
Egység a sokféleségben

○ Európai Parlament
○ választópolgári érdekek
○ 751 választott tag
○ együttdöntés a Tanáccsal, véleményezés, költségvetés elfogadása, új
tagok felvétele, a Bizottság felügyelete
1

1
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból

7
Egység a sokféleségben

Tartalom
Egység a sokféleségben....................................................................................................................1
Miért adnak fel önállóságukból az országok?...............................................................................1
Változatos erőforrások.................................................................................................................2
Az Európai Unió............................................................................................................................3
Kik irányítják az Uniót?.................................................................................................................5
Európai Tanács.........................................................................................................................5
Miniszterek Tanácsa.................................................................................................................5
Európai Bizottság......................................................................................................................5
Európai Parlament....................................................................................................................6
Tartalom...........................................................................................................................................5