Információs rendszerek és SAP adminisztráció

Alapfogalmak:
 Rendszer:
Olyan egymással kapcsolatban álló elemek alkotják, amelyek inputból outputokat
állítanak elő. Közös ismérvek alapján egymással kapcsolatban álló elemek olyan
együttese, amely egy egészet alkot.
Pl.: vevő, egyén, állam, vállalat, üzem, gazdasági esemény, főkönyvi számla

 Halmaz:
Olyan csoport, amelybe egyes elemek beletartoznak, egyesek pedig nem.

 Populáció:
Olyan egy halmazba tartozó elemek, amelyek közös ismérvekkel rendelkeznek, így
együtt kell őket kezelni.

 Elem:
A rendszernek azt a legkisebb, önálló műveletet végző egységét értjük (egészként
viselkedik), amelynek csak a bemeneteit, a kimeneteit, és az ezek között értelmezett
kimeneti függvényeit vesszük figyelembe.

 Struktúra:
A rendszer adott pillanatbeli állapota, amely megmutatja, hogy az adott pillanatban
mely elemek tartoznak a vizsgált rendszerbe és ezek között milyen kapcsolat áll fenn.

 Környezet:
Azon elemek, amelyek nem tartoznak a rendszerbe, de befolyásolják annak
működését.

 Zavarójel:
A rendszer működése során környezetéből olyan hatások érhetik, amelyekre az nincs
felkészülve, annak működését megakadályozzák vagy korlátozzák. (külső)
Pl.: covid, áramszünet
A rendszer állapotában bekövetkezhetnek olyan véletlenszerű, nem várt és
nemkívánatos változások, amelyek működési zavart okozhatnak. (belső)
Pl.: meghibásodott gépsor miatt keletkezett hibás termék

 Részrendszer:
A rendszer egy olyan (egymással kapcsolatban álló elemekből álló) része, amely a
vizsgálati cél szempontjából egy viszonylag önálló rendszert/egészet képez.
  Alrendszer:
Olyan részrendszer, amely a rendszer egy meghatározott funkciótartományának
ellátására szolgáló elemeket tartalmazza. A legtöbb esetben a részrendszer
szinonimája.

 Folyamat:
Meghatározott lépések térben és időben lejátszódó sorozata, amely egy adott cél
elérésére irányul. Lehet természetes, vagy mesterséges.
- Természetes folyamat:
A természet törvényszerűségeire épülve zajlik le.
- Mesterséges folyamat:
Emberi tevékenység határozza meg.

 Interakció:
Azon tevékenységek, cselekvések, hatások leírása, amelyek egyrészt a rendszer
elemei között, másrészt a rendszer és a környezete között kölcsönösen jön létre.

Rendszerek osztályozása:
I. Természetesség szerint:
- Természetes
- Mesterséges
II. Tudományág szerint
- Biológiai
- Fizikai
- Gazdasági
III. Állapot szerint:
- Dinamikus: Legalább egy változója az időtől függ.
- Statikus: Időben állandó.
IV. Környezettel való viszony szerint:
- Nyílt:
A környezettel anyag- és/vagy információcserét folytat.
- Zárt:
A környezettel nem folytat anyag- és/vagy információcserét. Ez viszonylag
ritkább. (Elméleti vizsgálatban fordulhat elő.)
V. Viselkedés szerint:
- Stabil: Nem alkalmazkodik a környezet változásaihoz.
- Adaptív: Alkalmazkodik a környezet változásaihoz.

A rendszerek osztályozása bonyolultságuk alapján:

I. Vázak szintje:
Csak azt vizsgálja, hogy mi tartozik a rendszerhez és ezek az elemek hogyan
kapcsolódnak egymáshoz. (statikus)
 II. Óraművek szintje:
Olyan dinamikus rendszerek, amelyek valamilyen szükségszerű, determinált
mozgást végeznek.
III. Termosztát szint:
Más néven vezérlő mechanizmus vagy kibernetikai rendszer. Olyan rendszerek,
amelyek információfelvételi és -feldolgozási funkcióval rendelkeznek.
IV. Sejt szint:
Más néven nyílt rendszer vagy önfenntartó struktúra. Önmagát képes
reprodukálni és fenntartani. Az első olyan szint, amely leginkább csak a
természetes rendszerek esetébe fordul elő.
V. Növényi szint:
Más néven genetikai társadalom szintje. Megjelenik az információfelvételi
képesség, illetve a specializáció, és a munkamegosztás.
VI. Állati szint:
Az érzékszervek fejlettségének köszönhetően sokkal hatékonyabbá válik az
információfelvétel, ezek feldolgozásához pedig megjelenik egy új csoport is (agy).
A felvett információ már strukturált tudássá szervezi. (önmagáról való tudás)
VII. Emberi szint:
Az ember rendelkezik az állati rendszer összes jellemzőjével és megjelenik az
öntudat is.
VIII. Társadalmi szervezeti szint:
Elemei az emberek.
IX. Transzcendentális szint

Gazdasági rendszerek:
 Az anyagi termelés vagy szolgáltatás területén működnek, tehát termelői funkciót
töltenek be, vagy szolgáltatásnyújtással foglalkoznak.
 Elemei a személyek, illetve az anyagi és technikai eszközök, amelyek száma nem lehet
végtelen, azaz felső korláttal rendelkezik.
 A társadalomban valamilyen feladatot látnak el – szolgáltatást nyújtanak, vagy
előállítanak valamit.
 Szervezett csoportként írhatók le.
 Céljaikat saját maguk (önállóan) tűzik ki, és az enne eléréséhez szükséges lépéseket is
képesek végrehajtani. A legfontosabb végső célok a társadalmi felelősségvállalás,
illetve a profit szerzése – minden további cél ezutóbbiból vezethető le.
Pl.: növekedési cél, értékesítési cél, kisebb selejtarány, stb.

Mikrogazdasági rendszerek:
 Meghatározhatatlanok:
Folyamatos változásuknak és magas elemszámuknak köszönhetően mindig csak egy
részük ismerhető meg, teljes részletességgel az egész rendszer nem.
 Határozatlanok:
Különböző állapotokat vehetnek fel, még akkor is, ha az elemek hasonlóak.
  Öntanulók:
Van egy célmeghatározási és -végrehajtási képességük, illetve tudnak saját
teljesítményükön is javítani a gyengeségeik és erősségeik felismerésével. A
tanulás/adaptáció azért lehetséges, mert tárolja a saját múltbeli állapotára vonatkozó
információkat és a rendszer működési célját.
 Önszabályozók:
Azt vizsgáljuk, hogy az irányítási rendszer elemei a rendszerhez tartoznak-e vagy sem.
Nem tartoznak a rendszerhez.  Kívülről irányított rendszer.
Rendszerhez tartoznak.  Önirányító rendszer.
 Önszervezőek:
Az eltérések és a környezet változása időnként szükségessé teszi a célok és/vagy a
struktúra megváltoztatását.
 Hierarchikus felépítésűek:
Az irányítást végző elemek több szinten helyezkednek el.
- Vállalati politikát meghatározó.  Távlati célkitűzések.
- Vállalati stratégiát meghatározó.  Középtávú célkitűzések.
 Részegységek együttműködésének
meghatározása.
- Vállalati taktikát meghatározó.  Napi feladatok.

Információs rendszerek:
 Napjainkban a legtöbb információs rendszer számítógépes alapú.
Pl.: Neptun, Facebook, Instagram, stb.
 Az információkat összegyűjtik, tárolják, feldolgozzák, különböző műveleteket
végeznek rajtuk, és később mások számára elérhetővé teszik azokat – kimenetet
állítanak elő.
 A vállalati információs rendszerek nagyobb hatással vannak a társadalomra, mint egy
magánszemély esetében, így fontos az információk megfelelő összegyűjtése és
kezelése.
Pl.: vevői rendelés összegyűjtése (Ha egy pizzéria nem rögzítené a rendeléseket, a
futár nem szállítaná ki és egy idő után a vevők mástól rendelnek.)

Információs rendszerek típusai:

I. A meghozott döntések alapján:
- Tranzakció feldolgozó rendszerek (TPS):
Az operatív, mindennapi működést befolyásoló döntések meghozatalával
foglalkoznak.
- Menedzsment információs rendszerek (MIS):
A taktikai döntések meghozatalával foglalkoznak.
- Felsővezetői információs rendszerek:
A stratégiai döntések meghozatalával foglalkoznak.
II. Ötszintű modell (információ feldolgozása szerint):
- Tranzakció feldolgozó rendszerek (TPS):
Adatok vizsgálatával foglalkoznak.
- Irodai automatizálási rendszerek (OAS):
Információkkal foglalkoznak.
- Menedzsment információs rendszerek (MIS)
- Döntéstámogató rendszerek (DSS):
Az összegyűjtött információból explicit tudást hoznak létre.
Explicit tudás: Egyértelműen meg tudjuk határozni és könnyen átadható.
- Felsővezetői információs rendszerek (EIS):
Tacit tudással foglalkoznak.
Tacit tudás:
Sokféle ismeretet igénylő, tapasztalattal és gyakorlattal megszerezhető tudás,
amely nehezen adható át másoknak.
Pl.: nyelvet beszélni/tudni, programozni tudni

III. Négyszintű modell (rendszert használó szerint):

- Tranzakció feldolgozó rendszerek (TPS):
Elemi tranzakciókat, elemi eseménynek adatait gyűjtenek össze, tárolják,
módosítják, továbbítják, rögzítik.
Pl.: kapunk egy számlát, dolgozó lehúzza a belépőkártyát, átutalás
elindítása, bankkártyás fizetés, tantárgy felvétele neptunon, vizsgára
való (le)jelentkezés
Ezek a tranzakciók mindig a szervezet alapfolyamataihoz tartoznak.
Előfordulhat, hogy a tranzakcióban vannak listázási feladatok.
Pl.: pénztáros megnézi, hogy miket vásároltunk és lekérdezi, hogy
mennyibe kerül; bérszámfejtés; rendelés feldolgozás; jegy foglalása
(repülőre, vonatra, stb.); készletvezetési rendszerek; raktározási
rendszerek; átutalási rendszerek; könyvelés (számla rögzítésénél)
Szerepe:
A többi információs rendszernek információt nyújtson. Azaz az adat átlépi a
szervezet határát.
Jellemzője: Hatékonyságorientált. (Ezért próbálják digitalizálni.) Elsősorban az
alkalmazottak és a felügyelő szintek alkalmazzák.

- Menedzsment információs rendszerek (MIS)

Gyakran keverik a vezetői információs rendszerrel, amely sok esetben csak a
lekérdezéseket támogatja.
A MIS a középvezetők által használt, rövid és közepes távon sima működést
támogató rendszerek. Ezek lehetővé teszik az információk rendszerezését és
elsősorban abban segítenek, hogy egy jelenbéli eseményt a múlthoz
hasonlítsunk, azaz jobba vagy rosszabb lett a tevékenységünk. Rutin
menedzsment problémák megoldására (van egy jól kidolgozott módszer)
 szolgálnak és arra, hogy jó döntéseket hozzunk. Összegző és rendkívüli
jelentésekkel foglalkozik.
Pl.: azok az értékesítési rendszerek, ahol összegyűjtik a vevői igényeket/
piackutatási adatokat/vevői rendeléseket; raktárkezelő rendszerek (napi
raktárforgalom jelentése); költségvetéseket kezelő rendszerek (évek
költségvetés, kiadás); vezetői jelentéseket nyújtó rendszerek; vállalati
számvitel
Jellemzői:
Tranzakció feldolgozó rendszerek által nyújtott adatokra épül. Belső
információ áramlását biztosítja. Viszonylag jól strukturált döntéseket támogat
(könnyű meghatározni a döntés alapját). Kevésbé rugalmasak és nem nagyon
lehet ezeket elemezni. Alsó és középvezetők használják. Múlttal és a jelennel
foglalkoznak. Nem hatékonyságorientált.

- Döntéstámogató rendszerek (DSS=Decision Support System):

Ezek tudásalapú rendszerek és arra adnak választ, hogy a jelenlegi
rendszerezett adatok alapján a döntéseinknek milyen hatása lesz a jövőre.
Ezek interaktív rendszerek és rosszul strukturált rendszerek megoldására
szolgálnak.
Interaktív:
Lehetőségünk van a modellt, a vizsgálatot menet közben módosítani és újból
lefuttatni az elemzést akár több különböző esetben is.
Ezek a rendszerek adatbázisokat, elemző eszközöket, „ha akkor” szimulációt
(bemenő alakok így alakulnak, akkor mi lesz a kimenet) tartalmaznak és
támogatják a szervezeten belüli információ cserét, mert a TPS által nyújtott
adatokat használják fel.
Pl.: hány pénztárral működjön az áruházunk, hogyan legyen elrendezve az új
gyártósor, mire terjedjen ki a beruházásunk és mit rendeljünk meg
máshonnan („make or buy”), milyen legyen a műszakbeosztás, órarend
készítés, logisztikai rendszerek (vevőigényt melyik gyárból szolgáljuk ki),
online rendelés (milyen úton menjen a kiszállító autó), pénzügyi tervező
rendszer, táblázatkezelő rendszer elsődleges feladata a döntéstámogatás.
Csoportos döntéstámogatói rendszerek: A csoportok együttműködését
támogatja.
Szerepe:
Rosszul strukturált döntéseknek a támogatása. Elemző és modellező
képesség. Sokszor képesek a szimuláció elvégzésére. A jövő előrejelzésére
szolgál. Hatékonyság nehezen mérhető.

- Felsővezetői információs rendszerek (EIS):

Stratégiai szintű rendszerek, amelyek a környezet elemzését és a hosszú távú
trendek felismerését teszi lehetővé. Kutatási adatokat is fel lehet használni.
 Pl.: az adott termék iránti kereslet hogyan változik meg a fiatalok között (jogsi
megszerzése és első autó vásárlása – USA), kevesebb hús evése, beszállítónak
magasabb a profitrátája.
Ezek a rendszerek általában rosszul strukturált információt használnak. Felső
vezetők igényeinek megfelelően készülnek. (Ő mondja meg mit szeretne
vizsgálni és milyen adat kerüljön bele.) Általában iparág specifikus.
Vannak általános felsővezetői információs rendszerek.
Sok vállalatirányítási rendszernek van felsővezető információs rendszere.
Pl. SAP ERP
Használja a vállalat saját adatait, de kívülről származó adatokat is képes
felhasználni és elemezni.
Szerepe:
A jövő előrejelzésével foglalkozik. Fontos, hogy könnyen használhatóak
lenyenek. Nagyon rugalmasak. Fontos, hogy a belső és a külső adatforrásokat
is felhasználják.

- Egyéb rendszerek:
a) Adattárház (business warehouse):
Olyan rendszerek, amelyek a múltra vonatkozó, nagy mennyiségű adatot
rendszerezetten tárolja és a későbbi döntéseknél/elemzéseknél
elérhetővé teszi.
Kereskedelemben fontos szerepe van.
Pl.: mennyit és mikor vásárolnak az emberek (iskolakezdés), milyen
mértékben tudom befolyásolni a kereskedelmet (árengedmény)
Honnan:
A vállalat használhatja a saját értékesítési adatait.
Super shop kártyából.
A Boschnál ezeket a vállalati tervezéshez, a kontrollinghoz használták.
(Hogy alakul a begyakorlási görbe?)

b) ERP (Enterprise Resource Planning=Vállalati erőforrás tervezés)

rendszerek
Ezek egyszerre tranzakció feldolgozó rendszerek és menedzsment
információs rendszerek, de egyéb elemeket is tartalmaz. Minden vállalati
működés alapja.
Pl.: SAP
MRP (Material Requirements Planning) továbbfejlesztéséből alakult ki.
Anyagszükséglet tervezésre szolgált.

c) Szakértői rendszerek (Expert system):

Ezek a rendszerek az emberi tudást modellezik úgy, hogy ezeknek a
rendszereknek a használatához kérdések megválaszolására van szükség.
Összetett problémák megoldására szolgálnak. Nehéz kódolni/
programozni.
 d) Keresőmotorok:
A vállalaton belüli dokumentumok között tudnak keresni, azaz nem az
interneten keresnek.

e) GIS (Geographic Information System=Fölrdajzi információs rendszer):

Ezek az adatok térbeli elemzését teszik lehetővé.
Pl.: melyik régióban hogyan alakul a fizetőképes kereslet, hogyan alakul a
népességváltozás/munkanélküliség
Ezen adatok alapján lehet üzleti döntéseket hozni.
Pl.: hova telepítsük a gyártóüzemet, melyik régióban mennyi legyen az
adott termék/szolgáltatás egységára,

f) Dokumentum menedzsment rendszerek:

Vállalati információs rendszerek részrendszerei és alrendszerei. A vállalati
dokumentumok kezelését teszi lehetővé, tehát a dokumentumok
tárolását, visszakeresését, módosítását.
- Szabályzatra vonatkozó
- Titkos
- Publikus
Ezekben a rendszerekben van hozzáférés vezérlés, azaz meg lehet adni,
hogy melyik dokumentumhoz ki férhet hozzá.
Sokszor támogatják a workflow (munkafolyamat) végrehajtását, azaz ha
egy vállalati folyamat több különböző lépésből áll.
Pl.: céges autó engedélyezése, beszerzések és egyéb engedélyezések,
weboldalak (publikus dokumentum menedzsment rendszer)

g) PIM (Personal Information Management=Személyes Információ

Menedzsment):
A személy (alkalmazott/magánember) hogyan gyűjti össze az
információkat, amik nap mint nap érik és hogyan keresi azokat vissza
(„refind”)
Pl.: egy régen olvasott cikket hogy tárolom hogy újra megtaláljam
(lementés, könyvjelző, nyomtatás), mikor vannak az előadások és
gyakorlatok (papír alapú órarend, egyetemi honlap, többieket kérdezi,
google naptár, stb.)

Kérdések
1. Neptun rendszer: tárgyfelvétel, vizsgajelentkezés, tételek befizetése, stb.?
Tranzakció feldolgozó rendszer.
2. Neptun: átlagosan melyik szakon hány kreditet teljesítettek a hallgatók?
Menedzsment információs rendszer.
3. Nyilván akarjuk tartani, hogy a céges autót ki, mikor vitte el, ki engedélyezte, stb.?
Tranzakció feldolgozó rendszer.
4. Melyik vállalati részleg mennyit használta a céges autót (költségelszámolás)?
 Menedzsment információs rendszer.
5. Mennyi céges autónk legyen, hogy megfelelően kiszolgáljuk az ügyfeleket?
Döntéstámogató rendszer.
6. Pizzafutár vállalkozásnál a rendelések rögzítése?
Tranzakció feldolgozó rendszer.
7. Órarend készítése (pl. egyetemi)?
Döntéstámogató rendszer.
8. Beruházási döntés: sokféle változat közül hogyan bővítsük a gyárat?
Döntéstámogató rendszer.
9. Munkaidőnyilvántartás: ki mikor lépett be és ki a kapun?
Tranzakció feldolgozó rendszer.
10. Munkaidőnyilvántartás: jelentés arról, hogy mennyi volt az átlagos munkaidő?
Menedzsment információs rendszer.
11. Új gyártósort telepítünk: milyen legyen az elrendezése?
Döntéstámogató rendszer.
12. Hogyan alakul az általunk gyártott termék ellátási lánca, milyen a piaci helyzet?
Felsővezetői információs rendszer.

Operatív menedzsment és információáramlás:

Az információ áramlás hogyan jelenik meg egy vállalat mindennapi működésében. Ez az
operatív menedzsment és a különböző területek közötti információ áramlást mutatja.
 Operatív menedzsment – Műszaki alrendszer
Műszaki alrendszer: Biztosítja a vállalat eszközeit.
Operatív menedzsment: Megmondja, milyen technológiára van szüksége.
 Operatív menedzsment – Fejlesztés alrendszer
Operatív menedzsment: Megmondja, milyen termékre/folyamatra van szüksége.
Fejlesztés: Megmondja, milyen feltételekkel fejleszthető ki.
 Operatív menedzsment – Marketing alrendszer
Operatív menedzsment: Megmondja, milyen terméket tudunk értékesíteni.
Marketing: Megmondja, hogy a piacin milyen termék iránt van igény.
 Operatív menedzsment – Pénzügy-számvitel alrendszer
Pénzügy-számvitel: Ezek elemzett eredményeit küldi vissza.
Operatív menedzsment: Továbbítja az adatokat (pénzügyi műveletek az évben).
Teljesítmény méréshez és döntéstámogatáshoz fontos.
 Operatív menedzsment – HR alrendszer
Operatív menedzsment: Megmondja, hány és milyen képzettségű dolgozó kell.
HR: Megmondja, mikorra tudja biztosítani ezeket a dolgozókat.
 Operatív menedzsment – Információs rendszereket biztosító alrendszer
Operatív menedzsment: Megmondja, milyen információkat tároló rendszer kell.
Információs rendszer: Megmondja, mikorra tudja beszerezni/létrehozni.

Információs rendszer elemei:

Mit tekintünk vállalati információs rendszernek? (zh kérdés)
 - Egy vállalatnak egyetlen egy információs rendszere van. (integrált vagy nem)
- Adatok és adatfeldolgozás.
Pl.: hallgatók/tárgyak/képzések adatai, ki milyen tárgyat vett fel, hány kreditet
szerzett, milyen jegyet kapott, ösztöndíjátlag kiszámítása, mennyi kreditet szerzezz
összesen, mennyi tartozása van
- Adattárolási módok.
Papíron: hallgatói szerződés, kérelmek, zh válaszok
- Adatokat hordozó bizonylatok és azok áramlásának útjai.
Pl.: kérvény, vizsga jelentkezés, tantárgyfelvétel (régen index)
- Az adatkezelésre vonatkozó szabályok.
Pl.: meddig lehet jelentkezni egy vizsgára, meddig lehet tárgyat felvenni és leadni, ki
nézheti meg a hallgató személyes adatait
- Adatértelmezéshez meglévő tudásbázisok.
Pl.: mi az a cv-s kurzus (elsősök nem tudják), mit jelent a vizsgadíj/ismételt vizsgadíj
- Adatkezelési és feldolgozási módszerek.
Pl.: hogyan rögzítjük a vizsgaeredményt/aláírást, számítógépen/okostelefonon
tároljuk
Az információs rendszer egy olyan rendszer, amely több alrendszerből áll és ezek szervesen
együttműködő egységét jelenti.

Információ értelmezése a vállalati informatikában

1. Hírt hordozó jelek (adat) tartalmi jelentése. Ha a jelentést tudjuk értelmezni, akkor jó
döntést tudunk hozni.
2. A hír információ tartalommal bír, ha cselekvésre késztet.
Pl.: Megbeszélek egy találkozót a centrum előtt, de nem érkezik meg időben. 
Bizonytalanság.  Kapok egy SMS-t, hogy 5 perc múlva érkezik.  Megvárom
(döntés).
3. A hír információ tartalommal bír, ha bizonytalanságot szüntet meg, vagy mérsékel.

Kommunikációs lánc
1. Szakasz: Forrás
Van valamilyen folyamat, történés, amelyben bekövetkezik egy változás.
 Észlelés:
A jelenségben, történésben bekövetkezett változást rögzítjük és
dokumentáljuk.
 Üzenet képzés:
A tudásbázis 1 és az észlelés alapján meghatározzuk a hír tartalmát, amelyet
az információs rendszerbe továbbítani akarunk.
 Tudásbázis 1:
A hír küldője kell rendelkeznie valamilyen háttérismerettel, hogy tudja
értelmezni a jelenséget/észlelést.
Pl.: hibaüzenet a Neptunban
 Hír:
Csak az észlelés által megállapított tényeket közöljük.
  Magyarázott hír:
A tényeken túlmenően már értelmező magyarázatot (ok, következmény) is
küldünk.
 Háttér ismeret:
Az észleléshez kapcsolódó, üzenet értelmezését elősegítő ismeretet
továbbítunk.
Cél: Az üzenet fogadójának/hír feldolgozójának a tudásbázis 2-t bővítsük.
Pl.: ki kell állítanunk egy számlát, de nem tudjuk, hogy mit jelent a számla

Üzenet tartalmát befolyásoló tényezők:

- mi az észlelés
- mi van a tudásbázisunkban
- ki a hír címzettje és milyen helyzetben van a hír küldője a hír címzettjéhez
képest (érdekviszonyok)

2. Adat feldolgozás
 Kódolás:
A hír tartalmát olyan jelekké alakítjuk, amelyek továbbíthatóak.
 Tartalmi kódolás:
Meghatározom, hogy melyek lesznek azok a jelek amivel a hír tartalmát ki
tudom fejezni és továbbítani tudom.
Pl.: milyen szavakkal/mondatokkal/táblázattal fejezem ki
 Technikai kódolás:
Ténylegesen elvégzem az üzenet átalakítását.
Pl.: kimondom/leírom a szavakat, adatokat megszerkesztem
 Adatfeldolgozás:
Az a művelet, amit a fogadott adatokon elvégez az adott feldolgozó rendszer.
Célja: tárolás, továbbítás
 Adatok tárolása:
Azért van rá szükség, mert a hír létrehozása és felhasználása között sok idő
telik el.
 Keresés:
Minden adatfeldolgozó és információs rendszerben megjelenik.
Pl.: raktáros megnézi milyen rendelések érkeztek, tanár megnézi ki vette fel az
ő tárgyát
 Továbbítás:
A hírt továbbítjuk annak a személynek, aki értelmezi/felhasználja.

3. Információ képzés, döntés

 Tartalmi/Technikai dekódolás:
A jeleket üzenetté/hírré alakítom.
Pl.: a leírt szavakat megértem, tudjuk értelmezni a diagramokat
  Üzenet értelmezése:
A hír fogadója/felhasználója a megfelelő célok szerint feldolgozza az üzenetet
és értelmezi.
 Üzenet képzés:
Az üzenet értelmezésével képezi az üzenetet. Ehhez a tudásbázis 2-vel
rendelkeznie kell.
 Tudásbázis 2:
A felhasználónál lévő, a hír értelmezéséhez szükséges ismerethalmaz.
 Cselekvési alternatívák:
Az üzenet alapján megnézi, hogy a folyamatban milyen beavatkozási
lehetőségek vannak és kiválaszt egy alternatívát.
 Beavatkozás a folyamatban

Kommunikációs lánc és információ áramlás

Esemény Küldő Fogadó Információ Követelmények
(hír) hordozója
Rendelés- Vevő Aki észlelte Vállalat/ Papírlap, Teljes adatok
feldolgozás megrendel a rendelést. Aki a kapott elektronikus Tételek adatai
valamilyen Pl. aki rendelést adatbázis, Cikkszám/
terméket. felvette teljesíti. fejben. Anyagszám
Tantárgy Valaki jelzi, Hallgató, Egyetem Index Neptunkód
felvétel milyen aki felveszi Tanulmányi (régen) Tárgykód
tárgyakat a tárgyakat. osztály Neptun Képzés
akar Oktató Félév
felvenni. Képzés
Repülőjegy Valaki egy Utas Légitársaság Repülőjegy Név
foglalás járatra Elektronikus Igazolványszám
jegyet adatbázis
foglal.
Gyógyszer Orvos a Orvos Gyógyszer- Recept TAJ szám
felírás betegnek tár Felhő
felír egy
gyógyszert.
Tájékoztatás a Megjelenik Cég Vevő Brosúra Termék összes
termékeinkről a cég a Vállalat Potenciális Katalógus információja.
piacon egy vevő Honlap Érthető honlap.
termékkel. Rádió/TV

Az információval, információs rendszerekkel szemben támasztott

követelmények!!!
1. Redundancia mentesség:
A hír tartalmát a szükségesnél több jellel fejezzük ki.
Pl.: kétszer megismételni egy mondatot
 Információ szinten:
 - Terjengőség (imponderábilis redundancia):
Ebben az esetben a többlet jelek száma nem határozható meg.
Pl.: igazoló jelentés, kötetlen formájú levél, mérlegelemzés, kérelem
Kiküszöbölése: A hírt kötött formába helyezzük.
- Számszerűsíthető redundancia (ponderábilis redundancia:
A fölösleges jelek száma meghatározható, kiszámolható.
Pl.: ismétlődő jelek
- Párhuzamosság:
Megismételt adatokat továbbítok.
Pl.: egy történésről nem csak emailben szólok, hanem SMS-ben is
 Információs rendszer szintjén:
- Adat többszöröződés:
Általában kerülni kell, mert erőforrást vesz igénybe.

2. Deformációnak való ellenálló képesség

 Tartalmi torzulás:
Keletkezhet az érzékelésnél, hírképzésnél, a tartalmi kódolásnál és dekódolásnál,
és a hír érzékelésénél.
A torzulás okai:
- Az észlelésnél módszertani és technikai hiányosságok, pontatlanságok.
Pl.: orvosi kutatások, rossz mintavétel, rossz mérőeszköz
- Hírképzésnél ismerethiány (tudásbázis 1).
(Az üzenet küldője nem érti mi az üzenet.)
- Hír értelmezésénél ismerethiány (tudásbázis 2).
- Felhasználási cél ismeretének hiánya.
(Az üzenet küldője nem tudja, hogy mire használják a hírt és emiatt torzítva
küldheti el.
- A láncban szereplők distanciális helyzete, érdekviszonyaik.
Pl.: üzenet küldője/fogadója nem érdekelt a pontos hírközlésben
- Tudatosság.
 Technikai torzulás:
A láncban áramló, információ tartalommal bíró jelek sérülése.
Pl.: email csatolmányát nem tudjuk megnyitni, rossz minőségű vonal telefonhívás
közben

3. Azsuritás
A hír keletkezése és a döntés igénye közötti időtartam. Az információnak akkor kell
rendelkezésre állnia, amikor a döntést végre kell hajtani.
Pl.: üzenet az elmaradt előadásról

4. Teljesség
Mennyi információ kell a döntéshez?
- minden (ezt vallják az informatikusok)
Beszerzés költsége magas, elmaradó haszon alacsony.
 - nem minden
Beszerzés költsége alacsony, elmaradó haszon magas.

5. Objektivitás
 Az információ tartalma mennyire fedi le a valóságot.
 Az információ tartalom hogyan, milyen módon lett leképezve a valóságról.
- Pontos, mérésen alapuló észlelés.
Pl.: fizikában, kémiában
- Statisztikai eljárással történő megállapítás.
Pl.: milyen alapos a hallgatók tudása (nem lehet mindent számon kérni)
- Spekulativitáson alapuló meghatározás. – NEM OBJEKTÍV
(Olyan összefüggések meglétét feltételezi, amelyek nincsenek.)
- Szubjektív megítéléssel történő megállapítás.

6. Autentikusság
Az információnak hitelesnek kell lennie. (Hogyan lehet ezt ellenőrizni.)

Vállalati információs rendszer szerkezete!!!

 Működetető információs rendszer:
A szervezet napi működésével kapcsolatos elemeket tartalmazza. Tranzakció
feldolgozó rendszerhez áll a legközelebb.
- Folyamat
- Termelés
- Kereskedelem
- Munkaerőellátás
 Vezetői információs részrendszer:
- Stratégiai információs alrendszer:
Stratégiai döntések meghozatalában kapcsolatos információk. (Felsővezetői
információs rendszer)
- Vezetői jelentési információs alrendszer:
 Számviteli feldolgozás végeredménye
Pl.: milye van a vállalatnak (mérleg, eredménykimutatás), leltári
jelentés, stb.
 Controlling feldolgozás
Pl.: controlling jelentés (önköltség meghatározás), jövőbeli tervek,
eltérés elemzés (tervezett és tényleges ár)
 Műszaki-technikai feldolgozás
Pl.: milyen mennyiségű terméket gyártottunk, mennyi volt a
selejtarány, mennyi volt a váratlan meghibásodások aránya, a vevők
hány %-át szolgáltam ki időben
- Tájékoztatási információs alrendszer:
A szervezet belső és a külső érintettek tájékoztatása (Belső: munkavállalók,
menedzserek. Külső: versenytársak, állam, önkormányzat, adóhivatal,
statisztikai hivatal).
Jelentés!!!
 A szervezeten belül az információ továbbításának alapeleme. Ezzel segítségével az
üzenet küldője tájékoztatja az üzenet fogadóját.
 Fajtái:
- Tájékoztató jelentés:
Csak a tények megállapítására szorítkozik.
- Magyarázó jelentés:
Okok feltárását is megkísérli.
 Jelentés készítésének idővetülete:
- Rendszeres:
Adott időközönként el kell végezni. Csak tényeket tartalmaznak.
Pl.: számvitelben a beszámoló, mérleg, eredménykimutatás, áfaanalitika
hány munkavállalót alkalmazunk, mennyi volt a forgalom

- Esemény vezérelt:
Akkor kell elkészíteni, ha valami bekövetkezik. Lehet tájékoztató és
magyarázó.
Pl.: balesetről készített jelentés, hiányzás magas aránya, túl sok a
meghibásodás/selejt
- Vezetői indítatás:
Akkor kell elkészíteni, ha a vezető kéri. Mindig magyarázó.
 Tartalmi elemei/felépítése:
- Címzett
- Dokumentum azonosító (később hivatkozhatunk rá)
Pl.: bejövő és kimenő iktatószám
- Tárgy (jelentés tartalma)
- Törzsanyag:
Vonatkozási terület (Szakdolgozatnál: melyik vállalatra vonatkozik)
Helyzetkép bemutatása (rövid tartalom, fontosabb megállapítás)
Tartalmi leírás (helyzetkép kibontása)
Következtetések, indoklások (esemény okai) – Magyarázó jelentésnél
- Mellékletek felsorolása:
Jelentésnek azon elemei, amelyeket az előző pontokba nem lehetett
beilleszteni. Ezek általában terjedelmesek, összetettek.
Pl.: kérdőívben feltett kérdések
- Dátum
- Aláírás
Jelentés tartalmában foglaltakért felelősséget vállal, egyetért vele.

A számítástechnika vállalati alkalmazásának fokozatai!!!

 Feladatok automatizálása:
Csak arra használjuk a számítógépet, hogy a sokszor ismétlődő folyamatokat
automatizáljuk. Tranzakció feldolgozáshoz kapcsolódik.
Pl.: szövegszerkesztő, táblázatkezelő, körlevél készítés
  Nyilvántartás centrikus felhasználás:
A számítástechnikát csak arra használom, hogy az adatokat rögzítsem, tároljam,
mozgassam és, hogy kiírja azt, amire a felhasználónak szüksége van. De nem
foglalkozik azzal, hogy az adatoknak mi a tartalma vagy, hogy honnan szerezhető
meg. Eszköze az adatbázis kezelő.
Pl.: telefonban a névjegyek (régen)
 Feladatok megoldásának támogatása:
Célja, hogy feladatokat oldjunk meg, nem pedig az adat létrehozása/tárolása.
Pl.: Neptun (képzési követelményt teljesítette-e a hallgató)
 Döntések támogatása:
Célja, hogy a döntéshozót lássuk el olyan segítséggel, hogy jobb döntést hozzon.
- Egyszerű döntéstámogató rendszer: exel
- Szakértői rendszer
- Mesterséges intelligencia: bankkártyánkat mire használjuk

Nagygépes rendszerek
 A rendszer előnye:
- Egységes logikai rendszer kialakítása (funkcionális és integrációs feladatok
logikai megoldása).
- Egységes fizikai megoldása.
 A rendszer hátránya:
- A vezetés számítástechnikai ismereteinek hiánya.
- Magas költségek.
- Processzor soros feladat megoldása.
- Kötegelt adat feldolgozás. (adat betáplálás, lefuttatás, másnap megérkezik az
adat)
- Azsuritás hiánya. (beírtuk az adatokat, de csak másnap látják a központban)
- Valóság és az adat feldolgozás szétválasztása.
- Elidegenedési folyamat beindulása. (kis számítógépek megjelenése)

A „kis gépes” rendszerek

 A rendszer előnye:
- Lokális feladatok konkrét megoldása.
- Alacsony költségszint.
- Számítástechnikai kultúra terjedése, elfogadása.
- Kényszer pályák, munkafegyelmező erő.
- Lokális, szegmentált fizikai megvalósítás.
 A rendszer hátránya:
- Lokális rendszerek közötti kommunikációs problémák. (redundancia)
- Hardver és szoftver különbözőségek.
- Integrációk hiánya.
- A PCR modell kialakulása és elterjedése. (papír, ceruza, radír)
- A bevezetés pillanatában alkalmazott módszertan lemerevítése.
Az „osztott” feldolgozás
Az osztott rendszerek kialakításának feltétele egy számítógépes fizikai hálózat, ahol az egyes
munkaállományok meghatározott szinten és módon kommunikálni tudnak egymással. (Nem
kellett kétszer rögzíteni ugyan azt az adatot.)
 A rendszer előnye:
- Egységes, az egész társaságot átfogó logikai rendszer kialakítása.
- Egységes hardver és szoftver alkalmazása.
- Lokálisan, modulokban történő fizikai építés.
 A rendszer hátránya:
- Kialakítás munkaigényessége.
- Rendszer építésénél számítástechnikán túli ismeretek. (Milyen hosszú kábel
alkalmazható? stb.)
- A meglévő, nem ezen az elven készült alkalmazások integrálási problémái.
(Mai rendszerben megjelent a szabvány, modulokból történő építkezés.
Megmaradt a lokális feldolgozás, központi gép.)

Számítógépes rendszerek struktúrája

 Modulok:
- Input konvertáló modul:
Hogyan fogadja a kívülről érkező adatokat a rendszer.
Pl.: billentyűzet, egér, monitor, okostelefon, kártyaolvasó a kapunál, GPS
- Output konvertáló modul:
Hogyan jeleníti meg az adatokat.
Pl.: monitor, nyomtató, kapu (nyitás engedélyező áramkör)
 Lekérdező rendszer:
A szokásos módokon túl az egyéb lekérdezéseket is lehetővé teszi.
Pl.: Mai napon hány rendelést kell megcsinálni? (rendelés feldolgozó rendszer)
 Vezetői lekérdező rendszer:
Vezetői igények szerint valamilyen rendkívüli esetet jelentenek.
Pl.: Az elmúlt hónapban melyik napon hány rendszelés érkezett?
 Adatbázis:
Mindig van a háttérben egy adatbázis. A szükséges adatokat tárolja.
 Direkt bevivő rendszer:
Pl.: adatok importálása
 Direkt kiíró rendszer:
Rendszergazdák foglalkoznak vele.
 Rendszer paraméter file:
Konfigurációs fájl. A konfiguráció, mint rendszer paraméter meghatározza, hogy ezek
a modulok hogyan működjenek.
Pl.: Melyik napokon van szünnap? Melyik esik hétvégére?
 Információk, adatok tárolása

Adatok tárolása
 Fejben:
Pl.: Mikor és hol vannak az előadások?
- Hátrány:
Kicsi a kapacitás, könnyen elfelejthető, rosszul emlékszünk, érzelmi állapot
befolyásolhatja.
- Előny:
Gyorsan elérhető.
 Papíron:
Pl.: órai jegyzet
- Előny:
Később visszanézhető (sosem tűnik el az adat).
- Hátrány:
Keresés és ezekkel kapcsolatos műveletek időigényesek.
 Fájlban:
Pl.: biztonsági mentés
- Előny:
Könnyen továbbítható.
- Hátrány:
Nagy adatban nehezen lehet keresni, bele lehet írni, redundancia.

Adatok tárolása
 Általában rendezett listában.
Pl.: parti rendezés (ki jelentkezett, kit hoz, ki mit szeretne enni)
Sorszá Név Cím Telefonszám Menü Ár
m
1. Kiss János Fő utca 2. 123456 Rántott hús 1500 Ft
2. Nagy János Alma utca 5. 225638 Pacal 2000 Ft
4. Szabó János Málna utca 3. 153114 Pacal 2000 Ft
5. Kovács János Málna utca 4. 579413 Őzfilé 3000 Ft

 Kereshető, összegezhető.
- Hátrány:
Redundancia. (Ugyanazt az adatot többször tároljuk.)
Megjelennek az anomáliák/rendellenességek:
 Bővítési anomália:
Ha egy új menüt szeretnénk felvinni, akkor csak akkor tudom beírni, ha
legalább egy valaki megrendeli.
 Törlési anomália:
Ha egy valaki rendelt egy ételt és ő lemondja, akkor nem csak a
személyt törlöm, hanem a menü adatait is.
  Módosítási anomália:
Egy adatot módosítani kell, de ezt több helyen meg kell tennem, mert
többször szerepel a nyilvántartásban.
- Megoldás:
Külön adattáblában tárolom az adatokat. Egyikben a jelentkezők, másikban a
menü, és annak a kódja, megnevezése, ára.
 Csökken a redundancia.
 Megszűnnek az anomáliák.
 Két adattáblát össze kell kapcsolni (bonyolult felhasználás).

Logikai alapmodellek
 Hierarchikus:
Az adatrekordokat egy hierarchiában helyezzük el, azaz van egy fölérendelt
adatrekordja és több alárendelt adatrekordja. (Egy szülőrekord és több gyermek
adatrekord.) Emberi gondolkodáshoz közel áll, így jól tudjuk kezelni.
Pl.: családfa, rendszertan (biológia), számvitel (számlaszám), vállalati szervezet
felépítése (kivétel a mátrix), postai cím (ország, irányítószám, város, utca, házszám),
fájlok tárolása (mappa, almappa), dokumentum felépítése (szakdolgozat), stb.

 Hálós:
Az egyes adatrekordok között nem alá- és fölérendeltségi viszony van, hanem minden
adatrekord tartalmazza a következő adatrekordot. Az azonos adatrekordok egy
gyűrűben helyezkednek el, amely mutatókkal van összekapcsolva. Kereséskor a
kiinduló adatrekordból kell kiindulni és a mutatókon kell végig menni.
Pl.: Da Vinci kód (film)

 Relációs:
Az adatrekordok között nincs fizikai kapcsolat, csak logikai van. Az adatokat
különböző adattáblákban (relációkban) tároljuk. Az adattáblákban a sorok az egyes
egyedek adatait tartalmazzák. Az adott oszlopban mindig azonos típusú adat van
(számadat, szöveg). Minden adattáblában van kulcsmező (ID), amivel meg tudjuk
különböztetni az egyedeket.
Pl.: Neptun kód  Hallgatók azonosítása.
Tantárgykód  Tantárgy azonosítása.
Kurzus kód  Kurzus azonosítása.
Anyagszám, cikkszám, vevőszám (SAP).

 Objektumorientált:
Nem relációka és a relációkban egyedeket azonosítunk, hanem osztályokat hozunk
létre. Az adatok mellett azokat az eljárásokat is tároljuk, amelyek az adatok
kezeléséhez szükségesek. Az egyes elemeket objektumoknak nevezzük. (A Windows,
Android, SAP HCM, stb. használja.)
Pl.: Könyvtári elem: cím, szerző, évszám, azonosító.
Eljárás: új elem rögzítése: elem keresése, elem törlése, elem megjelenítése.
 Könyv: cím, szerző, évszám, azonosító, oldalszám, kiadó, milyen módon kötötték
méret
Szótár: könyv + milyen nyelvű, típus (szakmai)

Könyvtári elem

Film Könyv CD

Szótár Mesekönyv

Fizikai alapmodell kialakítása

Amikor egy fizikai alapmodellt alakítanak ki, akkor a logikai alapmodellt alakítják át egy valós
adatbázissá. Ez általában egy relációs alapmodell. Az adatbázis szerkezetének kialakításához
és a műveletek megtervezéséhez, végrehajtásához az SQL szabványt használnak. Ez a
programnyelv lehetővé teszi, hogy kialakítsuk az adattáblákat, az adattípust és a lekérdezést.
Adatmodell kialakítása
1. Struktúra (egyed-kapcsolat modell, normalizálási technika)
2. Működés leírása (adatfolyam modellezés, adatfolyam diagramm)
3. Állapotok leírása (állapotváltozási diagramm, egyedtörténet diagramm)

Egyed-kapcsolat modell
Adatmodellezési technika. Absztrakt módon megmutatja az adatbázis szerkezetét, azaz
meghatározhatjuk vele azt, hogy miknek az adatait táruljuk, milyen adatokat tárolunk és
hogy ezek az adatok/egyedek milyen kapcsolatban vannak egymással.
1. Egyedtípus:
Azon való világbeli egyedek halmazát jelenti, amit az adott feladat szempontjából
nyilván kell tartanunk. (Adatbázis alap építőköve.)
Jele:
Pl.: sportoló, versenyszám, szponzor  Egyedek

2. Attribútumok
Azon jellemzőket tartalmazza, amiket az egyedtípus egyedeiről nyilván szeretnénk
tartani (feladat szempontjából fontos)
Jellemzői:
- Adott a típus
Értékkészletet meghatározza. = Attribútum lehetséges értékei.
Pl.: Hallgatói információs rendszer  név, lakcím (irányítószám, város utca,
házszám) , email cím, nem, telefonszám
(20/…, 30/…), számlaszám (x karakter)
- Egyszerű
- Összetett (tovább bontható elemekre)
Pl.: cím  ország, irányítószám, város, utca, házszám, emelet, ajtó
 név  vezetéknév, keresztnév
személyi szám  nem (évszázad), születési év, hónap, nap
- Egyértékű
Mindig egy konkrét értéket vesz fel.
Pl.: név, testmagasság
- Többértékű
Pl.: számlaszám, emailcím, telefonszám
- Kulcsattribútum
Minden egyedre különbözik az adott egyedtípuson belül. Lehet egy korábban
létrehozott attribútum és egy mesterségesen létrehozott is. Aláhúzással
jelöljük.
Pl.: helyrajzi szám, személyi szám, neptun kód (mesterséges), tantárgy kód,
képzés kódja, sorszám

Jele: -------- (az ellipszishez van kapcsolva)

Pl.: ingatlan  emeletek száma, alapterülete, komfort fokozat, fa/tégla ház, szobák
száma, építés éve, helyrajzi szám, ár

3. Kapcsolattípusok
Az egyedtípusok egyedei egymással kapcsolatban vannak. Akkor mondjuk, hogy kettő
vagy több egyedtípus egyedei egymással kapcsolatban állnak, ha van olyan a feladat
szempontjából fontos rendezőelv, ami az egyedtípusok egyedeit egymáshoz rendeli.
Jele:
Jellemzői:
- Fokszám
Hány egyedtípus vesz részt a kapcsolattípusban.
1  uner
2  biner
3  terner
n  n fokú / ágú
- Részvétel
A szerint csoportosítjuk, hogy az egyedtípusnak az összes egyede részt vesz-e
a kapcsolattípusban, vagy van-e olyan, amelyik nem vesz részt.
Teljes: Minden egyed részt vesz a kapcsolatban.
Részleges: Van olyan egyed, amelyik nem vesz részt.
- Számosság
1:1  Ha mindkét oldal egyedei legfeljebb egy másik oldalbeli
egyeddel lehetnek kapcsolatban.
1:N  Ha az egyik oldal egyedei legfeljebb egy másik oldalbeli egyeddel
lehetnek kapcsolatban, míg a másik oldal egyedei között van legalább
egy, amelyik több előző oldalbeli egyeddel kapcsolatban van.
N:M  Ha mindkét oldal egyedei között van olyan, amelyik több másik
oldalbeli egyeddel kapcsolatban van.
ER – Relációs kapcsolat
 Egyedtípus  Tábla
 Attribúrum  Mező
 „Gyenge” egyedtípus: Tábla
 Kapcsolattípus (számoasság): 1:1  Kapcsolómező
1:N  Kapcsolómező az egyik oldalon
N:M  Kapcsolótábla

Relációs adatbázis
Hallgató Tankör Tantárgy
hid Név Log in tkid tkid Tankörné ttid Tárgynév Hely Idő
v
1 K.J. Tigris 3 1 GT301 1 Menedzs.
2 N.J. … 2 2 GT302 2 Vezetéselm.
3 K.P. … 2 3 GT303 3 Info rendsz.

Vizsga Oktató
vid Hely Időpont Max létszám ttid oid Név Iroda Tárgy
1 2.ea 01.05. 8:00 50 3 1
2 1.ea 01.14. 9:00 100 3 2
3 3.ea 01.05. 8:00 50 2 3

Tanul Jelentkezik
ttid tkid hid vid Eredmény
2 3 5
1 2 4
… … …

 Táblákban (reláció) tárolja az adatokat.

 Sorok (rekordok): a sorrend lényegtelen.
 Oszlopok (mezők): a sorrend lényegtelen.
 Egy mezőben egy érték lehet.
 Az oszlopban (mező) mindig ugyanolyan típusú érték szerepel.
 Kulcsmező(k): ki kell választani vagy létre kell hozni.
 Táblák összekapcsolása
 Indexek
Egyedkapcsolat model (Entity Relationship Model)
 Továbbfejlesztett egyedkapcsolat model (Enhanced Entity Relationship Model):
 Az attribútumot már nem csak az egyedtípusokhoz kapcsolhatom hozzá, hanem a
kapcsolattípushoz is. (Új oszlop: eredmény)
SQL szabvány (relációs adatbázis)
 Structured Query Language = Struktúrált lekérdező nyelv
(70-es években a közgazdászoknak készült.)
- A nem informatikusok is képesek voltak a segítségével elemző munkát
végezni.
- Mindig használták háttéradatbázisnak.
- Nagy adat esetén is ezt alkalmazták.
 80-as években megjelentek az adatelemző rendszerek.
Pl.: exel
- Néhány 100 vagy 1000 soros adattáblánál használják.
 3 része:
o DDL (data definition language)
- create parancs  adattábla rögzítése
- drop parancs  adattábla törlése
- alter parancs  adattábla módosítása
- Jellemző adattípusok:
integer (egész szám)
varchar (szöveges mező)
date (dátum)
time (idő)
datetime (időpont=időpecsét)
timestamp (időpecsét  mikor hoztuk létre az edott egyedet)
float (nem egész szám, van tizedesvessző)
o DML (data manipulation language=adatmanipuláló nyelv)
- insert parancs  új sor beírása az adattáblába
- delete parancs  sor törlése az adattáblából
- update parancs  jelszó módosítás
o DQL (data query language=adatlekérdező nyelv)
- select* parancs  minden oszlopot írjon ki
- from  melyik táblából
- where  melyik sorokat listázza ki
- order by  sorrendbe teszi
- join parancs  adattáblák összekapcsolása
 Nem teljesen szabványos.
 Oracle SQL, MSSQL, MySQL (ingyenes), PostgresQL (ingyenes), DB2 (IBM SQL
rendszere), Sqlite (egyfelhasználós SQL adatbázis kezelő rendszer – telefonban).

Repülőtér mintafeladat
Tranzakció feldolgozó rendszerek („ACID” jellemző)
 Atomicity (atomicitás):
Vagy a teljes műveletet végrehajtjuk vagy semmit.
Pl.: bankszámlás utalás
  Consistency (konziztencia):
A rendszer mindig érvényes állapotból érvényes állapotba lép.
Pl.: tárgyfelvételnél elméletet és gyakorlatot is fel kell venni, elfogadott/elutasított
kérvény
 Isolation (izoláció):
Ezek a rendszerek a műveleteket elválasztják egymástól, még akkor is, ha látszólag
egyszerre érkezik be.
 Durability:
Ha egyszer a rendszerbe beírtuk az adatokat, akkor az ott is marad. Nem fog eltűnni.

Nem tranzakciófeldolgozó rendszerek

 BASE konzisztencia model
Ha több 100 ezren akarják használni a rendszert, akkor ezt alkalmazzák.
Pl.: mindenki ugyan azt a postot akarja megnézni
 BA: Basic availability
Egy alap rendelkezésre állást biztosít a rendszer, azaz valamilyen választ mindig fog
adni a rendszer.
Pl.: hány termék van készleten
 S: Soft-state
Az állapot változik. Ha később is megnézem az adatot, akkor el fog térni.
Pl.: most 15 termék van raktáron, 1 óra múlva már csak 8 db van
 E: Eventual consistency
A rendszer a háttérben elvégzi a feldolgozó műveleteket és rögzíti pl. a rendseléseket.

Adat-folyam modellezés
Ezt a technikát információs, ügyviteli, stb. rendszerek elemzése során használjuk. Lehetővé
teszi, hogy az elemző meghatározza, hogy:
 Mit hajt végre a szervezet?
 Hogyan teszi ezt?

Data Flow Diagram (Adatfolyam diagram)

Ez egy folyamat elemzési és tervezési módszer, ami lehetővé teszi, hogy az egyes folyamatok
hogyan mennek végbe. Az üzleti folyamatokra fókuszál és arra, hogy az üzleti folyamatok
között milyen az információ áramlás. Ez egy folyamat modellezési eszköz, amit az
egyedkapcsolat modellel együtt használják.
 Miért lényeges?
Folyamat szabályozás  Vezetői funkció
A vezető le tudja írni ezzel a szervezetének a működését, ki milyen feladatot lát el.

Hogyan használjuk?
a) A javasolt rendszert a „semmiből” feljesztjük ki. („Felejtsük el, hogy csináljuk most!”)
b) A már meglévő rendszer ábrázolásából vezetjük le, a következő ábra szerint:
 Jelenlegi fizikai rendszer
Mi a rendszer logikai szerkezete?
Jelenlegi logikai modell
Hogyan kellene ezt megváltoztatni?
Javasolt logikai modell
Hogyan lehet ezt a lehető legjobban megvalósítani?
Új fizikai rendszer

Külső entitás (információforrás, vagy információnyelő)

 Lehet: személy, osztály, szervezeti egység, szervezet vagy más rendszer, amelyek akár
információt szolgáltatnak az elemzésnek alávetett rendszernek, vagy onnan jövő
adatokat fogadnak. (Az általunk vizsgált rendszernek információt nyújt vagy tőle
információt fogad.)
 A külső entitások felsorolása a rendszer határát is meghatározza.
 Ezek azok a helyek, ahol az adatok belépnek a rendszerbe, vagy elhagyják azt. (Ez az
egyetlen olyan objektum, ahová az általunk vizsgált rendszerbe adat kerülhet be.)
 Jele: (ha egyszer már szerepelt, akkor egy „sapkával” megkülönböztetjük)
a a
Ügyfél Ügyfél

Adatfolyam
 Adat közlekedik rajta, az időpont megjelenítése nélkül.
 Jele: Megrendelés Ügyfélazonosítás
A nyílra az adatfolyam tartalmát írjuk. Kétirányú nyilat akkor használunk, ha
mindkét irányba mozognak az adatok és szaggatott nyilat akkor, ha két külső
entitás közötti adatfolyamot ábrázoljuk.

Folyamat
 Tevékenység, melynek lefolyását valamilyen adat beérkezése kezdeményezi. (adat
beérkezése  művelet  továbbítás kimenetként) Lehet több be – és kimenő
folyamat, de mindenképpen szerepelnie kell mind a kettőnek.
 Pl.: ellenőrzés, adatok összegzése, számítás, adatok összekapcsolása / szűrése, stb.
 Jele:

1 Hely/szerepkör
Folyamatnév

o Bal felső sarok: azonosító szám

o Jobb felső sarok: hely vagy szerepkör, aki elvégzi
 o Alulra: folyamat leírása (főnévi igeneves formában – pl.: megrendelés ellenőrzése)

Adattároló
 Ahol – a rendszeren belül – az adatokat egy ideig tároljuk.
Pl.: irattartó szekrény, dosszié, lista, postaláda, főkönyv, táblázat, iktató könyv,
adatbázis, fájl, elvégzett feladatok tálcája, stb.
 Jele:

D1 Hitelminősítés
o Bal oldal: azonosító szám
- M: manuális
- D: digitális
- T(D): temporális – ideiglenes adattároló – pl.: postaláda
- T(M): temporális – adott feldolgozáshoz hozzuk létre – pl.: kinek van a
legjobb átlag
o Jobb oldal: tartalom

Anyagi folyamat (ritkán)

 Ritka
Végrehajtás igazolás

1 Üzem
Termék előállítása

D1 Ütemezés

A rajzolás szabályai
(Az adatfolyam diagram nem egy folyamatábra, mert az egész rendszer működését írja le.)
Külső entitás Folyamat Adattároló
Külső entitás (külső +
adatfolyam)
Folyamat + + +
Adattároló +
1. Az adatfolyam elemei csak bizonyos kapcsolatokat tartalmazhat!
o Két külső entitás egymáshoz általában nem kapcsolódhat, de ha szaggatott
vonallal jelöljük a kapcsolatot és ez segíti a megértést, akkor lehet ábrázolni a
kapcsolatot.
o Két adattároló között nincs közvetlen kapcsolat.
Alap- (Egyik dossziéból a másikba nem kerülhet át az adat valamilyen folyamat
Késztermék
anyag nélkül.)
o Külső entitás nem lehet közvetlen kapcsolatban egy adattárolóval.
(Minden belépő adatfolyamnak van egy fogadó tevékenysége és egy kimenő
adatfolyamnak mindig van létrehozója tevékenysége.)
 2. Minden folyamatnak kell rendelkeznie egy bemenő és egy kimenő adatfolyammal.
o Ha nincs, akkor külső entitásról beszélünk.
3. Az adattárólónak is kell rendelkeznie bemenő és kimenő adatfolyammal.
4. Határozzuk meg a rendszer határát!
5. Azonosítsuk az adatfolyamokat.
6. Azonosítsuk a külső entitásokat.
7. Azonosítsuk a folyamatokat és az adattárolókat.
8. További folyamatok felismerése.
Az adatfolyam modellezés egy hierarchikus módszer. Először az egész rendszert vizsgáljuk,
utána szétbontjuk részekre.
 1.lépés:
Kontextus / Környezeti diagram elkészítése. Csak a rendszert és a külső entitásokat
tartalmazza (rendszer határa), a rendszer működéséről semmit nem mond.
 2.lépés:
Meghatározzuk, hogy melyek lesznek a rendszer határait átlépő adatfolyamok.
 3.lépés:
Meghatározzuk, hogy ki a külső entitás.
 4.lépés:
A környezetii diagramot felbontjuk elemi részekre. (fogadó és létrehozó
tevékenységek, adattárolók, további folyamatok)

Könyvtár példa

Információs rendszerek biztonsága

Információs rendszer
 Minden jelen van
- Internet
- Kódolt TV adás
- GSM hálózat, SIM kártya
- Számítógép
- Bankkártya
- DVD

A jelen kockázati tényezői

 Bonyolult rendszerek (Kívülállók számára bonyolultnak látszik. – SAP)
 Nagymennyiségű, rendezett adat (Jól szűrhető, így könnyű vele dolgozni.)
 Egyszerű hozzáférés (Gyakran feltörik emiatt.)
 Gyors hozzáférés
 Szabályozatlan – nemzetközi jog (pl. MediaMarkt honlapja)
Hozzáférési modell

Felahaszn. Átviteli Adatszolg.

hw, sw közeg hw, sw Adatok
Felhasználó

Autentikáció, Felhasználói
autorizáció adatok

 Kliens-szerver modell egyik változata.

 Egyszerű.
 Szinte mindenre információ hozzáféréshez alkalmazható.
 Részei:
- Felhasználó:
Aki az információs rendszert használni akarja; hozzá akar férni az adatokhoz,
illetve az erőforrásokhoz.
Pl.: banki adatokhoz, emailhez
- Átviteli közeg:
Az az eszköz, amivel hozzáfér a felhasználó az adatokhoz.
- Saját hardver és szoftver (felhasználó):
Pl.: telefon, számítógép
- Adatszolgáltató:
Kiszolgálja az információs rendszert
- Saját hardver és szoftver (adatszolgáltató):
Pl.: server, google szerver
- Átviteli közeg:
Ezeken visszük át az adatokat.
Pl.: hanghullámok, rádiójelek, elektromos vezetékeken futó jelek
- Autentikáció, autorizáció:
Az adatok része, a felhasználói adatok arra szolgálnak, hogy ellenőrizzük a
felhasználó jogosságát.

Működés!!!
1. Azonosító, cím továbbítása:
Belépéskor meg kell adnunk a felhasználó nevet, vagy valamilyen kulcsot (kód).
2. Autentikáció:
Ellenőrzi, hogy a felhasználó tényleg az-e, akinek mondja magát. Jelszó, pinkód, stb.
megadásával.
3. Autorizáció:
Leellenőrzés után megnézzük, hogy a felhasználónak mire van jogosultsága.
 4. Hozzáférés engedélyezése:
- olvasás (adattáblából sorok olvasása)
- írás (vizsgára jelentkezés)
- módosítás (email átírása a neptunban)
- törlés (lejelentkezés a vizsgáról)
- létrehozás (SAP-ban számla létrehozása)

Mi a biztonság?
 Csak a feljogosított hallgató férhet az adatokhoz.
 Csak az illetékes adatokat nézheti meg.
 Bármikor – az engedélyezett időszakon belül hozzá lehet férni az adatokhoz.

Más csoportosítás (ISO 27000):

 Bizalmasság:
A felhasználó csak a rá vonatkozó adatokhoz fér hozzá.
 Sértetlenség:
Az információs rendszerbe egyszer betöltöttük az adatokat, az nem fog megváltozni
vagy törlődni.
 Rendelkezésre állás:
Az engedélyezett időszakon belül bármikor előhívhatjuk az adatokat.

Veszélyforrások – felhasználó
 Felhasználó felelőssége, miatta következik be ez a biztonsági kockázat.
 Megszemélyesítés:
A rendszer nem tudja sikeresen elvégezni az autentikációt, azaz nem tudja vagy
rosszul azonosítja a felhasználót.
Pl.: bankkártya vagy telefon elhagyása, jelszavak ellopása, phishing (adathalászat),
talált pendrive-on lévő programok, whaling (bálnavadászat – célzott adathalászat)
 Hozzáférés megtagadása:
A felhasználó nem tudja magát azonosítani a rendszerben, mert elfelejtette a
jelszavát.
 Téves használat:
A felhasználó nem ért a rendszerhez és olyan dolgot tesz, amit nem lehet visszavonni.
Pl.: elküldött email, adatbázisból kitörölt nagyobb mennyiségű adat, könyvelési adat,
email címzés (céges emailről való továbbítás)

Veszélyforrások – infrastruktúra
 Azok az eszközök, amelyek segítségével hozzáférünk az információhoz, milyen
jellemzői tartalmaznak kockázatot / biztonsági problémát okoznak.
 Hibás szoftver:
Hibás a használt eszköz, így olyasvalaki is hozzáférhet az adatokhoz, akinek nincs
jogosultsága, vagy az nem tud hozzáférni, akinek meg van.
Pl.: nincs frissítve a böngésző, így ezen keresztül különböző programok kerülhetnek a
gépre
  Nem ismert funkció:
A fejlesztőnek nem az az érdeke, hogy megismerjük a rendszer működését. A
használt szoftver így mást is csinál, amiről a felhasználó nem tud.
Pl.: kémprogramok, adatok továbbítása egy harmadik félnek, jogosultság
visszavonása, windows eltávolíthat programokat, preparált programok
 Meghibásodott eszköz:
Elromlik a számítógép vagy az okostelefon. Tartalék eszközzel kiküszöbölhető, vagy
egy másik szerver életbe lép a régi helyett.

Veszélyek – átviteli közeg

 Ahhoz, hogy az információs rendszerhez hozzáférjünk, valamilyen átviteli közeget
használunk.
Pl.: hanghullámok, vezetékek, vezeték nélküli hálózat (wifi), vezetékes hálózat
(router)
 Lehallgatás:
Mindenhol megjelenik.
Pl.: ajtó mögüli hallgatózás, mobiltelefonok lehallgatása – törvényes, internetes
adatátvitel (email)
 Megszakítás/zavarás:
Azt az átviteli közeget, ami biztosítja a jelek átvitelét, megszakítjuk és
ellehetetlenítjük a használatát.
Pl.: közbe kiabálás, rosszul szigetelt mikrohullámú sütő bezavarja a wifit, sok gép van
csatlakozva a wifire, vezeték elvágása, túlterheléses támadás (DOS), Bot Net (zombi
számítógép lekérdezéseket küld egy honlapra, az pedig összeomlik)

Veszélyek – tárolt adatok

 Megsemmisülés:
Mivel az adatok tárolásához technikai eszközöket használunk (szerver, pendrive, stb.),
elromolhatnak vagy fizikailag tönkre mehet. Ez történhet árvíz, villámcsapás és egyéb
természetikatasztrófa által is.
 Fizikai hozzáférés:
Ahhoz az adathordozóhoz, amelyen az adatainkat tároljuk, más is hozzáférhet.
Megszemélyesítés egyik formája.
Pl.: elhagyott pendrive, leselejtezett számítógép, más eszközeinek használata,
ellopott eszköz, szervízbe ebadott eszköz
 Túlterhelés – telítés
Ha túl sok adatot tárolok háttértárolón, akkor egy idő után betelik és
használhatatlanná válhat.
Pl.: túl sok film letöltése pendrive-ra

Lehetséges megoldások
 Technológiai:
Valamilyen műszaki megoldás kialakítása az adatok biztonságának megteremtése
érdekében.
  Szervezési:
A szervezetet módosítom/az alkalmazottak viselkedését úgy befolyásolom, hogy az
információ biztonságot javítsam vagy megteremtsem.
 Jogi:
Azon emberek beperelése, akik megsértik az információ biztonságát.

Lehetséges megoldások – otthon

 Biztonsági másolat: backup
- Hová
- Gyakoriság
- Mit
- Lehetőleg legyen minél egyszerűbb!
 Titkosított adattárolás
- Fájlok
- Jelszavak
 Titkosított adatátvitel, https, stb.

Lehetséges megoldások
 „Erős” azonosítás – többfaktoros azonosítás

Amit tudunk Amink van Amik vagyunk

Jelszó Kulcs Ujjlenyomat
PIN kód ID kártya Tenyér
Egyszeri jelszó Írisz
(OTP: one time Hang
password) Arc
Email Beléptető rendszerek Katonaság
Számítógépek Mobiltelefon Nemzetbiztonság
Általános hálózatok Bankkártya Nagy értékű
GSM SIM kártya adatok/rendszerek

Megoldás
 Egyszeri bejelentkezés:
Alapvetően vállalti megoldás. (SSO: single sign on) Amikor a vállalti rendszert
használom, legyen elég egyszer azonosítanom magam.
 Szerep alapú autorizáció:
A felhasználói jogosultságokat nem egyénenként osztják ki, hanem mszerepkör
alapján. (RBA: role based autorisation)
Pl.: hallgatói szerep, oktatói szerep, rendszergazda szerep, tanulmányi osztály
adminisztráció szerep, könyvelői szerep
 Kriptográfia (titkosítás)
- Szimmetrikus (egykulcsos titkosítás)
- Aszimetrikus (kétkulcsos)
 Digitális aláírás
Egykulcsos titkosítás
 Alapja, hogy egy véletlenszerű kulcsot elmondok az üzletpartneremnek, és ő ugyan
ezzel a kulccsal el tudja olvasni. (A kódoláshoz szükséges kulcsok megegyeznek.
 Előny:
Egyszerű és gyors algoritmus.
 Hátrány:
Ugyan az a kulcs kell a kódoláshoz és a dekódoláshoz.
Nem biztos, hogy kiderül, ha ellopják.  Üzenet módosítása.
Hogy juttatom el az üzletpartnerhez.

Kétkulcsos titkosítás
 Egy véletlen számból hozunk létre egy kulcspárt. A kulcspár két tagja összetartozik,
de az egyikből a párját nem lehet meghatározni. Amit az egyik kulccsal kódoltak, csak
a párjával lehet dekódolni, és fordítva.
 Előny:
Nem kell megosztani a kulcsunkat.
 Hátrány:
Lassú a kódolás és dekódolás folyamata.

Kétkulcsos titkosítás használata

 Privát kulccsal kódolom az üzenetet.
 A publikus kódot közzé teszem, ezzel tudják dekódolni.
VAGY

 Az üzenet fogadójának publikus kulcsával kódolom az üzenetet.

 Ezt az ő privát kulcsával lehet dekódolni, így csak ő tudja elolvasni.

Digitális aláírás
 A digitális aláírás alapja a kétkulcsos titkosítás.
 Egy digitális üzenet mellé egy másik digitális jelsorozatot teszek oda, ami igazolja,
hogy egyetértek ennek a tartalmával.
 Az eredeti dokumentumot a publikus kulccsal lehet dekódolni. Ebből meg kell kapni a
digitális aláírást. Ha megegyezik, akkor hiteles az aláírás.
Pl.: számla kiállítása pdf-ben, amihez csatolom az aláírásom, személyigazolványhoz
kérhető, bankkártyás fizetés, cégbíróságokon, bankok közötti kommunikáció, OTP
weboldal megtekintése
 Publikus kulcsot nyilván kell tartani.
- Publikus kulcs infrastruktúra:
Vannak olyan szereplők (hitelesítést szolgáltató cégek/elektronikus
közjegyző), aki igazolja, hogy az a publikus kulcs az adott
 szervezethez/személyhez tartozik.
Pl.: Netlock kft., Magyar Telekomnak is van

Megoldások
 Kiegészítő eszközök
- Vírusvédelem
- Behatolás ellenőrzése
- Tűzfalak
- Javítócsomagok