Réber László munkássága a

könyvillusztráció tükrében
(Varga Anikó, SZTE BTK pszichológia szak, levelező)

Réber László 1920. május 21-én született Budapesten, és itt is halt meg 2001-ben. Munkácsy
Mihály díjas grafikus művész, illusztrátor, karikaturista. Iskoláit Pécsen végezte, nem
művészi pályára készült. Versenyszerűen sportolt, gerelyhajítóként majdnem az olimpiai
csapatba is bekerült. A grafikus művészettel egy oroszországi fogolytáborban ismerkedett
meg. A nehéz munka és a rossz körülmények miatt kórházba került. Itt derült ki, hogy nagyon
tehetségesen rajzol. Innentől kezdve jobb sora lett, a tisztek kívánsága szerint rajzolta le a
családtagjaikat, portrékat készített. Székely András művészettörténész így ír róla: „Talán
ebben a világban vált benne belső paranccsá, hogy nincs más, csak a vonal, hogy nem lehet
satírozni, mismásolni, próbálkozgatni, mert nincs papír és ceruza, csak annyi, amennyi
feltétlenül szükséges.”
Innen 1948-ban tért haza lesoványodva, legyengült szervezettel.

A fogságból hazatérve egy textilfestő üzemben kezdett el

dolgozni, de hamar úgy döntött, hogy a rajzolásból
szeretne megélni. Karikaturista lett, dolgozott a Szabad
Szájnak (1949-1950) és a Lúdas Matyinak (1953-1959).
Ami abban az időben igen nehéz megélhetést biztosított.
Különösen mert nem volt hajlandó behódolni az akkori
hatalomnak. Karikatúrái több más heti- és havilapban is
megjelentek, mint például a Nők Lapja, a Kincses
Kalendárium, vagy a Szabad Ifjúság.

1951-1953 között a Híradó- és Dokumentumfilmgyár rajzfilmosztályának tervezője.

Olaszországban járt tanulmányúton. Autodidakta módon fejlődött, hivatalos művészeti

végzettsége nem volt, mégis számos díjat és elismerést kapott:
1963: ezüstérem (IBA), Lipcse;
1965: a Miskolci Filmfesztivál díja, Miskolc;
1966: Nemzetközi Könyv- és Illusztrációkiállítás oklevele, Brno;
1967, 1993: Munkácsy-díj;
1973: Deutscher Jugendbuchpreis, Duisburg;
1975: Ifjúsági Nívódíj;
1977, 1982: aranyérem (IBA), Lipcse;
1979, 1980, 1984, 1986, 1988, 1999: A Szép Magyar Könyv verseny díja;
1980: Grafikai Biennálé fődíja, Békéscsaba;
1982: Andersen Diploma (IBBY), Cambridge;
1984: Az Év Gyermekkönyv-illusztrációja (IBBY magyar tagozata);
1989: plakett (BIB), Pozsony;
1991: a Csillag Albert Alapítvány díja;
1994: plakett (IBBY), Sevilla (Kortárs Művészeti Lexikon).

1965 és 1967 között három rajzfilmet készített.

1971-1974-ig az Élet és Irodalom című folyóiratban is jelentek meg alkotásai. Ezek az
úgynevezett ÉS- rajzok önálló képi gondolatok voltak, és nem a cikkekhez kötődtek.
Megmutatkozott bennük a művész bölcsessége és filozófiája.

Minimalista eszköztárral dolgozik, a „vonal filozófusa”- mondják róla. Kevés eszközzel képes
sokat mondani. Örkény István Egyperces novelláihoz is készített illusztrációkat. Az író és
grafikus hamar egymásra találtak művészetükben, mindketten minimalista stílusjegyeket
hordoztak. Örkény így ír levelében Rébernek (viszont.hu):

„Kedves Barátom! Ma bent jártam a kiadónál, és megmutatták az ’Egyperces Novellákhoz’

készült új rajzait. Az ő elragadtatásuknál csak az enyém volt nagyobb. Az új anyag ugyanis
kevésbé anekdotikus, és inkább egy filozofikus-groteszk hangot üt meg, ami sokkal nagyobb
grafikai feladatot jelent. De ön még a múltkori teljesítményét is túlszárnyalta. Ezek valóban
szuverén képi variánsai a prózai gondolati anyagnak, óriási erejű, és eszköztelenségükben
lenyűgöző alkotások.”

Generációk nőttek fel a rajzain, hiszen kizárólagos illusztrátora volt Janikovszky Évának,
Lázár Ervinnek, és számos könyvét illusztrálta Varga Katalinnak és Gerald Durrellnek.
Munkáira jellemzőek az éles kontrasztok, a fekete fehér kontúros ábrázolások és a vidám
színes rajzok egyaránt. Csodálattal állt a gyerekrajzok előtt, sokat tanulmányozta őket, és
jelentős mértékben hatottak művészetére. Rajzai a gyermeki látásmódot tükrözik, eltolja a
hangsúlyokat.
„Réber László grafikusművész szuggesztív, pár vonallal kialakított alkotásai a 20. századi
magyar grafika műfajának kiemelkedő jelentőségű művei. Grafikáinak átütő erejét a lényegre
koncentráló, magabiztos eszköztelenség adja. Ahogyan a mester foltot hagy a papírlapon,
annak mindenkor súlya van, és a kanyargó vonalból végül történetek bomlanak ki – vonalba
zárt történetek.” – írja róla Gärtner Petra művészettörténész.

Réber László nem csak illusztrációkat készített, hanem önálló munkákat, dobozműveket és
kollázsokat is. Ez utóbbiak a háború borzalmait fejezik ki, amit kénytelen volt fiatalon átélni.
Alkotásai segítettek neki feldolgozni ezt a traumát.

Források:

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon (1999.)

Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007 (2008.)

Gärtner Petra: Vonalba zárt történetek. Réber László grafikusművész kiállítása.

Székesfehérvár, Hetedhét Játékmúzeum, (2018)

Widengård-Réber Krisztina: Réber antológia (2003.)

https://www.viszont.hu/2022/04/01/a-vonal-filozofusa-reber-laszlo-es-az-orkeny-
egypercesek/
https://artportal.hu/lexikon-muvesz/reber-laszlo-982/