Dimat Egyetemi Jegyzet 1 (2007)

Diszkrét matematika I. (2007. szept. 4.
14-17) ∗
Dr. Czédli Gábor, egyetemi tanár
2007. szeptember 12.
∗ Azelőadás kivetı́tett ”nyers” változata, sajtóhibák lehetségesek (és az is

lehetséges, hogy hetekkel, hónapokkal később javı́tok ki egy-egy sajtóhibát).
Figyelem: csak részben (bár nagyrészt) tartalmazza az előadáson elhang-
zottakat! Az előadás főként az alábbi könyveken alapul: Szendrei Ágnes:
Diszkrét matematika és Szabó László: Bevezetés a lineáris algebrába.
1
1 előadás
1 előadás
Tudnivalók a tantárgyról
http://www.math.u-szeged.hu/∼czedli/
Itt olvasható
Itt olvasható az előadások teljes anyaga” (pl. ez is),

”
Itt olvasható az előadások teljes anyaga” (pl. ez is), általában

”
az előadást követő napon,

”
az előadást követő napon, az előadások vázlata,

”
az előadást követő napon, az előadások vázlata, a zárthelyi dol-
gozatokkal,

”
gozatokkal, a vizsgával kapcsolatos tudnivalók (időpont, pon-
tozás),

”
tozás), vizsgafeladatsor-minták,

”
tozás), vizsgafeladatsor-minták, az egyes vizsganapok statisz-
tikája (a múlt féléviek is),

”
tikája (a múlt féléviek is), sőt a vizsgaidőszakban az összes
korábbi vizsga-feladatsorok is,

”
tikája (a múlt féléviek is), sőt a vizsgaidőszakban az összes
korábbi vizsga-feladatsorok is, az anyag folyamatosan frissül.
CzG: Diszkrét matematika I, SZTE, 2006-2007

Hogyan lehet átmenni a vizsgán? 6 kredit
= 180 munkaóra !
= 180 munkaóra ! — közepes képességekkel közepes
érdemjegyhez!
érdemjegyhez! De ha valaki csak annyit tesz, hogy
érdemjegyhez! De ha valaki csak annyit tesz, hogy résztvesz
minden órán (14 · 4 = 56 óra),
minden órán (14 · 4 = 56 óra), két teljes napot tanul a zh-ra
(20 óra) és még
(20 óra) és még öt teljes napot a vizsgaidőszakban (50 óra),
azaz összesen 126 munkaórát fordı́t a tárgyra, és
azaz összesen 126 munkaórát fordı́t a tárgyra, és mégis átmegy,
akkor vagy korábban már tanult hasonlót, vagy kiemelkedően
tehetséges, vagy egy valószı́nűtlen esemény következett be.
Továbbá: (a magolós” tárgyakkal ellentétben) az új fogalma-

”
kat, módszereket meg kell érteni, használatukat be kell gya-
korolni, erre az órák látogatásán túl, rendszeresen időt kell
fordı́tani; a vizsgaidőszakban már késő hozzáfogni.
Továbbá: (a magolós” tárgyakkal ellentétben) az új fogalma-

”
kat, módszereket meg kell érteni, használatukat be kell gya-
korolni, erre az órák látogatásán túl, rendszeresen időt kell
fordı́tani; a vizsgaidőszakban már késő hozzáfogni. A vizsgán
főleg feladatok lesznek!

2
Az előadásokon is sok-sok feladatot fogunk megoldani! (Többet,
mint a gyakorlaton.)
A gyakorlaton max. 50, a vizsgán max. 60 pontot lehet szerezni.

Elégséges ⇐⇒ a kettő összege legalább 50, de a 20 alatti
gyakorlati pontszám

gyakorlati pontszám elvész!!!

gyakorlati pontszám elvész!!! =⇒ aki félév közben nem éri el
a 20 pontot, annak — ha át akar menni — biztosan többet
kell dolgoznia (és többször vizsgáznia), mintha félév közben
szorgalmas lett volna. A pontozás (bonyolult) részletei a honla-
pomon.

3
Kötelező-e előadásra, gyakorlatra járni? Ha most
kong a terem az ürességtől, jövőre nem kapom meg. Ezért
elvárom, hogy minden alkalommal a hallgatóság legalább
egyharmada jelen legyen! Ez esetben viszonzásul az
alábbiakat nyújtom:
alábbiakat nyújtom: (1) Az előadás anyagát tömörebb (nem
kivetı́tésre nagyı́tott) formában is közzéteszem.
kivetı́tésre nagyı́tott) formában is közzéteszem. (2) A tavaszi
félévben is meghirdetem a tárgyat csak vizsgára.
kivetı́tésre nagyı́tott) formában is közzéteszem. (2) A tavaszi
félévben is meghirdetem a tárgyat csak vizsgára.
Ellenkező esetben nem — és a statisztika szerint ez leginkább

hiányzóknak lesz hátrányos. Aki pedig gyakorlatra nem jár és
ott nem szerez 20 pontot, arra a korábban mondottak szerinti
többletmunka vár.

4
Néhány mintafeladat megoldására (vagy annak
egyes részleteire) nem jut(ott) idő az órán, ezek lila szı́nnel sze-
repelnek; tanulmányozásuk nagymértékben könnyı́ti a vizsgára
való felkészülést.
való felkészülést. A mintafeladatokat leszámı́tva lila szı́nnel csak
olyan megjegyzéseket és érdekességeket adok közre, amelyeket
(bár a dolgok megértését néha könnyı́thetik) NEM KELL meg-
tanulni!!!, sőt gyakran nem is érdemes.
Teljes indukció
Az indukció alapvető része a gondolkodásunknak:

Teljes indukció
Az indukció alapvető része a gondolkodásunknak: sok azonos

esetből arra következtetünk, hogy most már mindig úgy lesz. Ez
azonban
Teljes indukció
Az indukció alapvető része a gondolkodásunknak: sok azonos

esetből arra következtetünk, hogy most már mindig úgy lesz. Ez
azonban még a mindennapi életben sem álja meg a helyét, a
matematikában pedig még kevésbé!

5
Például Pierre Fermat (1601-1665) megvizsgálta az alábbi
0 1 2 3
számokat: 22 + 1 = 3, 22 + 1 = 5, 22 + 1 = 17, 22 + 1 =
4
257, 22 + 1 = 65537, és
0 1 2 3
számokat: 22 + 1 = 3, 22 + 1 = 5, 22 + 1 = 17, 22 + 1 =
4
257, 22 + 1 = 65537, és úgy találta, hogy ezek a számok
mind prı́mszámok.
0 1 2 3
számokat: 22 + 1 = 3, 22 + 1 = 5, 22 + 1 = 17, 22 + 1 =
4
mind prı́mszámok. (Azóta is Fermat-prı́meknek nevezik eze-
ket.)
0 1 2 3
számokat: 22 + 1 = 3, 22 + 1 = 5, 22 + 1 = 17, 22 + 1 =
4
ket.) Induktı́van gondolkodva úgy vélte, hogy bármely n ≥ 0
n
egész kitevőre a 22 + 1 szám prı́m. A helyzet ezzel szem-
ben az, hogy tévedett, hiszen már a következő szám sem prı́m:
0 1 2 3
számokat: 22 + 1 = 3, 22 + 1 = 5, 22 + 1 = 17, 22 + 1 =
4
n
5
22 + 1 = 4294967297 =
0 1 2 3
számokat: 22 + 1 = 3, 22 + 1 = 5, 22 + 1 = 17, 22 + 1 =
4
n
5
22 + 1 = 4294967297 = 641 · 6700417, sőt egyetlen olyan n ≥ 5
n
egész szám sem ismeretes, amelyről tudnánk, hogy 22 + 1 prı́m.

6
Itt és a félév során a továbbiakban lila szı́nnel ı́rt részek is
előfordulnak. A lila szı́nnek kétféle jelentése lehet. Egyrészt
lila szı́nben jelennek meg a tananyaghoz kapcsolódó olyan isme-
retek és érdekességek, amelyeket a vizsgán nem kérek számon.
Ezeket — bár esetenként az anyag megértését könnyı́thetik —
nem kell megtanulni.
Itt és a félév során a továbbiakban lila szı́nnel ı́rt részek is
előfordulnak. A lila szı́nnek kétféle jelentése lehet. Egyrészt
lila szı́nben jelennek meg a tananyaghoz kapcsolódó olyan isme-
retek és érdekességek, amelyeket a vizsgán nem kérek számon.
Ezeket — bár esetenként az anyag megértését könnyı́thetik —
nem kell megtanulni.
Másrészt néhány kidolgozott feladat is lila szı́nben kerül közlésre

— csak ı́rásban, szóban nem. Minthogy a vizsgára és a gya-
korlatra való felkészüléshez elengedhetetlen nagyszámú feladat
megoldása, a lila feladatok esetén tanácsos a feladat önálló me-
goldása és az itt közölt megoldással való összehasonlı́tása.

7
Tehát ez a fajta, sok esetből az összes esetre következtető”
”
indukció bizonyı́tási módszerként nem állja meg a helyét!
”
indukció bizonyı́tási módszerként nem állja meg a helyét! (Arra
viszont kiválóan alkalmas, hogy megsejtsünk valamit, amit
szerencsés esetben valahogy be is lehet bizonyı́tani.)
”
indukció bizonyı́tási módszerként nem állja meg a helyét! (Arra
viszont kiválóan alkalmas, hogy megsejtsünk valamit, amit
szerencsés esetben valahogy be is lehet bizonyı́tani.)
Állandó jelölés: a pozitı́v egész számok {1, 2, 3, . . .} halmazát

N, a nemnegatı́v egész számok {0, 1, 2, 3, . . .} halmazát N0 fogja
jelölni.

8
Eredetileg az N jelölés a natural number”, azaz a
”
természetes szám kezdőbetűjéből ered, de a hibás iskolai ok-
tatás kétértelművé tette a természetes szám” elnevezést, ezért
”
az előadáson kerülni fogjuk minden olyan esetben, amikor
nem mindegy, hogy N-ről vagy N0-ról van szó. Személyes
álláspontom szerint a nulla nem természetes szám, hiszen az em-
beriség csak évezredekkel a pozitı́v törtekkel való számolási rutin
után vezette be a nulla fogalmát, de vannak másként vélekedők
is.

9
Matematikai bizonyı́tásként az indukciós gondolkodás helyett a
(matematikai) teljes indukciót használjuk.
(matematikai) teljes indukciót használjuk. A teljes in-
dukció tehát egy bizonyı́tási módszer.
dukció tehát egy bizonyı́tási módszer. Legyen H(n) egy
n-től függő matematikai állı́tás. Például
n-től függő matematikai állı́tás. Például H(n) jelölheti azt, hogy
az első n pozitı́v egész szám összege n(n + 1)/2”.
”
n-től függő matematikai állı́tás. Például H(n) jelölheti azt, hogy
az első n pozitı́v egész szám összege n(n + 1)/2”. A tel-
”
jes indukció minden n-re H(n)” szerkezetű állı́tások bi-
”
zonyı́tására szolgál. A konkrét példa esetén tehát a minden
”
n pozitı́v egész számra az első n pozitı́v egész szám összege
n(n+1)/2” az az állı́tás, amely teljes indukcióval bizonyı́tható.

10
Még nem mondtuk meg, mi a teljes indukció (csak azt, hogy
mire való), de előrebocsátjuk, hogy az alábbi tételen alapul:
1. Tétel. Bármely nemüres, természetes számokból álló hal-

maznak van legkisebb eleme.
Szemléletesen ez a tétel evidens: ha H egy ilyen halmaz, akkor

— mivel nemüres — vehetünk belőle egy k elemet. Az 1,2,. . . , k
számok csak véges sokan vannak, ı́gy lesz köztük egy legelső,
amelyik H-ban van. Ez lesz H legkisebb eleme.

11
Érdemes már most bevezetni a következő (egyelőre gyorsı́rási
jelként használt) jeleket.
jelként használt) jeleket. A ∀ a bármely, a ∃ a létezik
rövidı́tése lesz. A ∀ az angol All, Any”, a ∃ pedig az Exists”
” ”
kezdőbetűjének elforgatottja. Ezt a két jelet kvantoroknak
is szokás nevezni.
” ”
is szokás nevezni. Gyakran használt szinonı́mák a ∀ ún. uni-
verzális kvantorra: ”minden”, ”mindegyik”, ”bármely”,
tetszőleges”.
”
” ”
is szokás nevezni. Gyakran használt szinonı́mák a ∀ ún. uni-
verzális kvantorra: ”minden”, ”mindegyik”, ”bármely”,
tetszőleges”.
”
Gyakran használt szinonı́mák a ∃ ún. egzisztenciális kvan-

torra: ”létezik olyan”, ”van olyan”, ”található olyan.
Tehát a teljes indukció ∀ n-re H(n)” szerkezetű állı́tások bi-

”
zonyı́tására való. Az alábbi tétel nemcsak tétel, hanem egyúttal
azt is megmondja, hogyan kell teljes indukcióval bizonyı́tani.

12
2. Tétel. Legyen H(n) egy n-től függő állı́tás. Ha
egyrészt H(1) igaz,

másrészt bármely n ∈ N-re H(n) teljesüléséből következik

H(n + 1) teljesülése,

akkor igaz a ∀n ∈ N-re H(n)” állı́tás.

”

akkor igaz a ∀n ∈ N-re H(n)” állı́tás.

”
Megjegyzés: N helyett az N0 halmaz vagy akár mondjuk a

{7, 8, 9, . . .} halmaz is szerepelhetett volna a fenti tételben, de
ekkor persze H(1) helyett H(0)-at, illetve H(7)-et (azaz a legki-
sebb értelmes esetet) kellett volna mondanunk.

13
3. Tétel. (A teljes indukció másik alakja) Legyen H(n) egy n-től
függő állı́tás. Ha bármely n ∈ N esetén H(1), H(2), . . ., H(n − 1)
együttes teljesüléséből következik H(n) teljesülése,
együttes teljesüléséből következik H(n) teljesülése, akkor igaz a
∀n ∈ N-re H(n)” állı́tás.
”
Ezen utóbbi tétel bizonyı́tása Ha a feltétel ellenére ∀n ∈ N-re
”
H(n)” mégsem lenne igaz, akkor
”
”
H(n)” mégsem lenne igaz, akkor az A = {n ∈ N : H(n) hamis}
halmaz nem lenne üres.
”
”
halmaz nem lenne üres. Ezért lenne legkisebb eleme, jelölje azt k.
Ekkor az i = 1, 2, . . . , k −1 elemekre
”
”
Ekkor az i = 1, 2, . . . , k −1 elemekre (ezek száma 0 is lehet) i ∈
/ A,
ı́gy ezekre H(i) teljesül, ezért
”
”
/ A,
ı́gy ezekre H(i) teljesül, ezért (n = k szereposztásban) a tétel
feltételéből kapjuk, hogy
”
”
/ A,
ı́gy ezekre H(i) teljesül, ezért (n = k szereposztásban) a tétel
feltételéből kapjuk, hogy H(k) is teljesül. Ez azonban ellentmond
k ∈ A-nak. Q.e.d. (A Q.e.d. a quod erat demonstrandum”
”
rövidı́téseként a bizonyı́tás végét jelzi.)

14
A fenti két tétel a teljes indukciós bizonyı́tás két formáját fo-
galmazza meg, hol az egyiket, hol a másikat tudjuk alkalmazni.
Most lássunk két konkrét példát.
Feladat: Bizonyı́tsuk be, hogy tetszőleges n természetes számra

n3 + 5n osztható 6-tal.
Megoldás:

Megoldás: A feladatból nem derül ki, hogy ∀n ∈ N-re vagy

∀n ∈ N0-ra vonatkozik-e a feladat — most az utóbbit tekintjük,
mert egyrészt úgy többet bizonyı́tunk, másrészt úgy könnyebb a
bizonyı́tás.


bizonyı́tás.
Első lépés: a legkisebb esetre belátjuk. Ez evidens, hiszen 03 +

5 · 0 = 0, ami csakugyan osztható 6-tal.


bizonyı́tás.
Első lépés: a legkisebb esetre belátjuk. Ez evidens, hiszen 03 +

5 · 0 = 0, ami csakugyan osztható 6-tal.
15
Második (az ún. indukciós) lépés: Legyen n ∈ N0 tetszőleges,
és tegyük fel, hogy n3 + 5n osztható 6-tal.
és tegyük fel, hogy n3 + 5n osztható 6-tal. (Ez az ún. in-
dukciós hipotézis.)
dukciós hipotézis.) Az indukciós hipotézist felhasználva
azt kell belátnunk, hogy (n + 1)3 + 5(n + 1) osztható 6-tal.
Számoljunk:
Számoljunk:
(n + 1)3 + 5(n + 1) =
Számoljunk:
(n + 1)3 + 5(n + 1) = n3 + 3n2 + 3n + 1 + 5n + 5 =
Számoljunk:
(n + 1)3 + 5(n + 1) = n3 + 3n2 + 3n + 1 + 5n + 5 =
(n3 + 5n) + 3n(n + 1) + 6.
Számoljunk:
(n + 1)3 + 5(n + 1) = n3 + 3n2 + 3n + 1 + 5n + 5 =
(n3 + 5n) + 3n(n + 1) + 6.
Itt az első tag az indukciós hipotézis miatt osztható 6-

tal.
Számoljunk:
(n + 1)3 + 5(n + 1) = n3 + 3n2 + 3n + 1 + 5n + 5 =
(n3 + 5n) + 3n(n + 1) + 6.

tal. A második tag, a 3n(n + 1) pedig azért, mert n és n + 1
közül az egyik páros. A harmadik tag éppen 6, ami osztható
hattal.
Számoljunk:
(n + 1)3 + 5(n + 1) = n3 + 3n2 + 3n + 1 + 5n + 5 =
(n3 + 5n) + 3n(n + 1) + 6.

tal. A második tag, a 3n(n + 1) pedig azért, mert n és n + 1
közül az egyik páros. A harmadik tag éppen 6, ami osztható
hattal. Mivel hattal osztható számok összege is hattal osztható,
beláttuk, hogy az állı́tás n + 1-re is igaz. Q.e.d.

Feladat: Bizonyı́tsuk be, hogy bármely n pozitı́v egész számra
n−1
az n-edik prı́mszám legfeljebb 22 .
Megoldás: Itt a teljes indukció második alakját alkalmazzuk (az

elsővel elég reménytelen lenne). Az i-edik prı́mszámot jelölje pi.
Tehát
n−1

Tehát p1 = 2, p2 = 3, p3 = 5, p4 = 7, p5 = 11, stb.
n−1

Tehát p1 = 2, p2 = 3, p3 = 5, p4 = 7, p5 = 11, stb. Legyen
1−1 2−1
n ∈ N tetszőleges, és tegyük fel, hogy p1 ≤ 22 , p2 ≤ 22 ,
(n−1)−1
. . ., pn−1 ≤ 22
n−1

1−1 2−1
(n−1)−1
. . ., pn−1 ≤ 22 (most ez az indukciós hipotézis).
n−1

1−1 2−1
(n−1)−1
. . ., pn−1 ≤ 22 (most ez az indukciós hipotézis). (Vigyázat
és később ne feledjük: ha n = 1, akkor az indukciós hipotézis
üres”, azaz semmit se mond. Azaz most sem kerülhetjük el,
”
hogy n = 1-re az állı́tást igazoljuk.)
n−1

1−1 2−1
(n−1)−1
. . ., pn−1 ≤ 22 (most ez az indukciós hipotézis). (Vigyázat
és később ne feledjük: ha n = 1, akkor az indukciós hipotézis
üres”, azaz semmit se mond. Azaz most sem kerülhetjük el,
”
hogy n = 1-re az állı́tást igazoljuk.) Azt kell az indukciós hi-
n−1
potézis felhasználásával belátnunk, hogy pn ≤ 22 . Eddig nem
kellett semmiféle ötlet, de most kelleni fog:

16
Tekintsük az
m := p1p2 . . . pn−1 + 1
számot, és jelölje q az m egyik prı́mosztóját.

Tekintsük az
m := p1p2 . . . pn−1 + 1
számot, és jelölje q az m egyik prı́mosztóját. (A korábbi ta-

nulmányok szerint m prı́mtényezők szorzatára bontható, tehát
van prı́mosztója.)
Tekintsük az
m := p1p2 . . . pn−1 + 1

van prı́mosztója.) Ha q = p1 lenne, akkor m is és p1p2 . . . pn−1
is, tehát ezek különbsége, azaz az 1 = m − p1p2 . . . pn−1 is osz-
tható lenne q-val, ami nem lehetséges. Tehát q 6= p1.
Tekintsük az
m := p1p2 . . . pn−1 + 1

tható lenne q-val, ami nem lehetséges. Tehát q 6= p1. Hasonlóan
kapjuk, hogy q 6= p2, . . ., q 6= pn−1. Ezért
Tekintsük az
m := p1p2 . . . pn−1 + 1

kapjuk, hogy q 6= p2, . . ., q 6= pn−1. Ezért q a pn, pn+1, . . . további
prı́mszámok közül kerül ki, tehát
Tekintsük az
m := p1p2 . . . pn−1 + 1

pn ≤ q ≤ m.
Tekintsük az
m := p1p2 . . . pn−1 + 1

pn ≤ q ≤ m.
Az indukciós hipotézist a most következő számolásban fogjuk
használni:

17
pn ≤ m =
pn ≤ m =
p1p2 . . . pn−1 + 1 ≤ (tényezőnként az ind. hip.-t alkalmazva)
1−1 2−1 (n−1)−1
≤ 22 · 22 · · · · 22 +1=
pn ≤ m =
1−1 2−1 (n−1)−1
≤ 22 · 22 · · · · 22 +1=
0 1 n−2
22 · 22 · · · · 22 +1=
pn ≤ m =
1−1 2−1 (n−1)−1
≤ 22 · 22 · · · · 22 +1=
0 1 n−2
22 · 22 · · · · 22 + 1 = (azonos alapú hatványok szorzása:)
0 1 n−2
= 22 +2 +···+2 +1=
pn ≤ m =
1−1 2−1 (n−1)−1
≤ 22 · 22 · · · · 22 +1=
0 1 n−2
0 1 n−2
= 22 +2 +···+2 + 1 = (mértani sor összege:)
n−1
22 −1 + 1 ≤
pn ≤ m =
1−1 2−1 (n−1)−1
≤ 22 · 22 · · · · 22 +1=
0 1 n−2
0 1 n−2
n−1
22 −1 + 1 ≤ (most az 1-et növelem, l. (]) lent)
n−1 n−1
22 −1 + 22 −1 =
pn ≤ m =
1−1 2−1 (n−1)−1
≤ 22 · 22 · · · · 22 +1=
0 1 n−2
0 1 n−2
n−1
n−1 n−1
22 −1 + 22 −1 =
n−1
≤ 2 · 22 −1 =
pn ≤ m =
1−1 2−1 (n−1)−1
≤ 22 · 22 · · · · 22 +1=
0 1 n−2
0 1 n−2
n−1
n−1 n−1
22 −1 + 22 −1 =
n−1 n−1
≤ 2 · 22 −1 =22 .
(]): Ellenőrizni kell a fenti gondolatmenetben, hogy n = 1 esetén

is működik-e (amikor az indukciós hipotézis semmitmondó):
igen, mert
pn ≤ m =
1−1 2−1 (n−1)−1
≤ 22 · 22 · · · · 22 +1=
0 1 n−2
0 1 n−2
n−1
n−1 n−1
22 −1 + 22 −1 =
n−1 n−1
≤ 2 · 22 −1 =22 .
(]): Ellenőrizni kell a fenti gondolatmenetben, hogy n = 1 esetén

is működik-e (amikor az indukciós hipotézis semmitmondó):
n−1 n−1
igen, mert az üresszorzat = 1 ≤ 22 −1 és 1 ≤ 22 −1. Ezzel
n−1
pn ≤ 22 −1 igazolást nyert. Q.e.d.

18
Feladat önálló gyakorlásra: Mutassuk meg teljes indukcióval,
hogy
1 · 4 + 2 · 7 + · · · + n(3n + 1) = n(n + 1)2.
(Az ilyen tı́pusú feladatokat úgy kell értelmezni, hogy bármely
n ∈ N-re!)
Feladat önálló gyakorlásra: Mutassuk meg teljes indukcióval,

hogy ha egy pozitı́v egész szám 3n egyforma számjegyből áll,
akkor ez a szám osztható 3n-nel.

19
Rekurzı́v definı́ció
Gyakran nem bizonyı́tani, hanem definiálni akarunk valamit. A

teljes indukció párja a

teljes indukció párja a rekurzı́v definı́ció. Ez a következőt
jelenti: minden n ∈ N-re szeretnénk egy n-től függő fogalmat
— jelölje azt F (n) — definiálni.

— jelölje azt F (n) — definiálni. Ehhez definiáljuk a fogalmat
n = 1-re, azaz definiáljuk F (1)-et, majd

n = 1-re, azaz definiáljuk F (1)-et, majd ezt követően megadjuk
azt, hogy tetszőleges n-re hogyan kapjuk F (n + 1)-et F (n)-ből
(és n-ből).

n = 1-re, azaz definiáljuk F (1)-et, majd ezt követően megadjuk
azt, hogy tetszőleges n-re hogyan kapjuk F (n + 1)-et F (n)-ből
(és n-ből).
Természetesen a rekurzı́v definı́ciónak is megvan a másik alakja,

amikor nem az előző fogalom felhasználásával definiáljuk a követ-
kezőt, hanem az összes előző felhasználásával. Továbbá —
értelemszerű módosı́tással — N helyett N0-at is mondhattunk
volna.

20
Példa Legyen f1 = 1, f2 = 1, és n > 1 esetén fn+1 = fn−1 + fn.
Ezzel
Ezzel rekurzı́v módon definiáltuk fn-et minden n ∈ N-re,
Ezzel rekurzı́v módon definiáltuk fn-et minden n ∈ N-re, azaz re-
kurzióval definiáltunk egy f1, f2, f3, . . . végtelen számsorozatot.
Csakugyan, f3 = f1 + f2 = 2, f4 = f2 + f3 = 3, f5 =
5, f6 = 8, stb.
Csakugyan, f3 = f1 + f2 = 2, f4 = f2 + f3 = 3, f5 =
5, f6 = 8, stb. Látható, hogy a rekurzı́v összefüggés bir-
tokában akármeddig folytathatnánk, a sorozat akármelyik tagját
egyértelműen kiszámı́thatnánk, tehát a sorozatot tényleg de-
finiáltuk. Ez a hı́res-nevezetes Fibonacci-sorozat.

21
Informatikai vonatkozások
Rekurzió nélkül (triviális eseteket leszámı́tva) nem lehet prog-

ramozni!

22
Bizonyı́tás nélkül gyakran nem lehet előre tudni valamit!
Márpedig jó lenne. Pl. legyen an egy valamilyen (még meg
nem ı́rt) program futásideje n méretű input esetén. A hosszas
(akár hónapokig tartó) programı́rás előtt érdemes
Bizonyı́tás nélkül gyakran nem lehet előre tudni valamit!
Márpedig jó lenne. Pl. legyen an egy valamilyen (még meg
nem ı́rt) program futásideje n méretű input esetén. A hosszas
(akár hónapokig tartó) programı́rás előtt érdemes számolgatni,
becslést végezni, hogy kb. mekkora is lehet an? Hiszen ha túl
n
nagy (pl. an ≥ 104 ), akkor hozzá se fogjunk programot ı́rni, úgy
se fut le. Inkább jobb algoritmust keressünk a problémára.
Tehát a programozással együtt jár az előzetes becslés, számolás,

és annak egyik kelléke a teljes indukciós bizonyı́tás.

23
Didaktikai megjegyzések
Előadáson nem azért bizonyı́tunk be egy-két dolgot, mert

kételkedünk elődeink (Euklidesz, Fermat, Euler, Gauss, stb.)
eredményeiben, hanem hogy gyakoroljuk az újonnan megismert
fogalmakat, tételeket, hogy hozzászokjunk azok használatához.

Másrészt — ha egyszer megértettük — a bizonyı́tás segı́t majd a
tételeket, definı́ciókat felidézni, pontosan felidézni. És

Másrészt — ha egyszer megértettük — a bizonyı́tás segı́t majd a
tételeket, definı́ciókat felidézni, pontosan felidézni. És persze
a bizonyı́tásokban megismert fogások gyakran kellenek a felada-
tok megoldásához.
24
Műveletek halmazokkal
A halmaz az axiomatikus halmazelmélet alapfogalom (éppúgy,

mint a geometriában a pont), nem definiálják — de az axioma-
tikus halmazelmélet túl bonyolult a jelen kurzushoz. Ezért mi
a szemléletes, ún. naı́v halmazfogalommal ismerkedünk meg —
a legtöbb célra ez elegendő a matematikában, és minden célra
elegendő a matematika alkalmazásaiban.
Halmazon
Műveletek halmazokkal
A halmaz az axiomatikus halmazelmélet alapfogalom (éppúgy,

mint a geometriában a pont), nem definiálják — de az axioma-
tikus halmazelmélet túl bonyolult a jelen kurzushoz. Ezért mi
a szemléletes, ún. naı́v halmazfogalommal ismerkedünk meg —
a legtöbb célra ez elegendő a matematikában, és minden célra
elegendő a matematika alkalmazásaiban.
Halmazon elemek egyértelműen meghatározott és

nem túlságosan nagy összességét értjük.

25
Azt
Azt nem definiáljuk — ez az axiomatikus halmazelmélet dolga
lenne — hogy mi számı́t túlságosan nagynak. Pl. az összes
halmazból álló összesség túlságosan nagy. A mi összességeink
sose lesznek túlságosan nagyok, ezért a későbbiekben ezzel a
kérdéssel nem törődünk.
Fontos, hogy bármely x-re (

√
Fontos, hogy bármely x-re (a kismacskától a 2-ig, a tavalyi
jelesre vizsgázott hallgatóktól a leghosszabb fordı́tóprogramig,
tehát bármire),
√
tehát bármire), objektı́ven meghatározott legyen, hogy x eleme-e
vagy nem eleme a kérdéses összességnek!
√
tehát bármire), objektı́ven meghatározott legyen, hogy x eleme-e
vagy nem eleme a kérdéses összességnek! Pl. a jelenlevők közül
a szorgalmas hallgatók összessége nem alkot halmazt, hiszen
a szorgalom megı́télése szubjektı́v, mindenki mást és mást ért
alatta.

26
Az ”egyértelműen meghatározott” az objektivitásra utal, tehát
arra, hogy mindenki pontosan ugyanazon x-eket tekintse a öss-
zesség elemeinek. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden egyes
x esetén ténylegesen el tudjuk (most vagy később) dönteni, hogy
x eleme-e a kérdéses halmaznak.
Az ”egyértelműen meghatározott” az objektivitásra utal, tehát
arra, hogy mindenki pontosan ugyanazon x-eket tekintse a öss-
zesség elemeinek. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden egyes
x esetén ténylegesen el tudjuk (most vagy később) dönteni, hogy
x eleme-e a kérdéses halmaznak. Például legyen A azon (i, j)
egész koordinátájú pontok összessége, amelyekre 1 ≤ i ≤ 8,
1 ≤ j ≤ 2 és kezdőlépésként az i-edik oszlopbeli gyaloggal j-t
lépve világosnak a sakkban nyerő stratégiája van. Ekkor A hal-
maz, de pl. az x = (4, 2)-ről nem tudjuk jelenleg eldönteni, hogy
hozzátartozik-e A-hoz.

27
Jelölés: x ∈ A jelöli azt, hogy x eleme az A halmaznak (azaz x
hozzátartozik A-hoz).
hozzátartozik A-hoz). Ahogy korábban is, a halmazt többnyire
a {, } zárójelek segı́tségével adjuk meg. Erre példák:
{2, 3, 5, 7} az egyjegyű prı́mszámok halmaza.

{2, 3, 4, 5, . . .} az 1-nél nagyobb egész számok halmaza.

{2, 3, 4, 5, . . .} az 1-nél nagyobb egész számok halmaza.
Legalább ilyen gyakori, hogy a halmazt ún. általános elem és

definiáló tulajdonság segı́tségével adjuk meg. Példák:
{x ∈ N : ∃y ∈ N, hogy x = 3y} a hárommal osztható pozitı́v

egészek halmaza.

28
{(x, y) : x és y valós szám és x2 + y 2 < 1} az origó középpontú
egységkör belső pontjainak halmaza.
Két halmazt akkor és csak akkor tekintünk egyenlőnek, ha

pontosan ugyanazok az elemeik.

pontosan ugyanazok az elemeik. Ebben az is benne van, hogy
halmaz esetén minden elem csak egyszer számı́t.

halmaz esetén minden elem csak egyszer számı́t. Például
{1, 2, 3, 1, 2, 2} és {1, 2, 3} ugyanazok a halmazok.
Állandó jelölés néhány fontosabb halmazra:


Állandó jelölés néhány fontosabb halmazra:N, N0: már láttuk.
Z = {0, 1, −1, 2, −2, 3, −3, . . .} az egész számok halmaza.


Állandó jelölés néhány fontosabb halmazra:N, N0: már láttuk.
Z = {0, 1, −1, 2, −2, 3, −3, . . .} az egész számok halmaza.
R a valós számok halmaza.

29
Az üreshalmazt ∅ jelöli.
Az üreshalmazt ∅ jelöli. Ennek nincs eleme. Felı́rható
sokféleképpen, pl. {x ∈ R : x2 = −1}. Az
sokféleképpen, pl. {x ∈ R : x2 = −1}. Az imént a határozott
névelőt azért használhattuk, mert csak egyetlen üreshal-
maz van. Csakugyan,
maz van. Csakugyan, bármelyik két üres halmaznak ugya-
nazok az elemei (tudniillik nincsenek), ezért a korábbiak szerint
bármely két üreshalmaz egyenlő.
Definı́ció: Legyenek A és B tetszőleges halmazok. Akkor mond-

juk, hogy B részhalmaza A-nak — ennek jelölése: B ⊆ A —,
ha bármely B-beli elem egyúttal A-nak is eleme.
maz van. Csakugyan, bármelyik két üres halmaznak ugya-
nazok az elemei (tudniillik nincsenek), ezért a korábbiak szerint
bármely két üreshalmaz egyenlő.
Definı́ció: Legyenek A és B tetszőleges halmazok. Akkor mond-

juk, hogy B részhalmaza A-nak — ennek jelölése: B ⊆ A —,
ha bármely B-beli elem egyúttal A-nak is eleme. Ha B ⊆ A
és emellett A 6= B, akkor valódi részhalmazról beszélünk;
ennek jelölése: B ⊂ A.

30
Az mindig igaz, hogy ∅ ⊆ B és B ⊆ B.
Az mindig igaz, hogy ∅ ⊆ B és B ⊆ B. B-t és az üreshalmazt
a B halmaz triviális részhalmazainak nevezzük.
a B halmaz triviális részhalmazainak nevezzük. További
példák: N ⊆ N0,
példák: N ⊆ N0, N ⊆ R,
példák: N ⊆ N0, N ⊆ R, Z ⊆ R.
példák: N ⊆ N0, N ⊆ R, Z ⊆ R. Az alábbi tétel a definı́ciók
közvetlen következménye:
4. Tétel. Legyen A, B és C tetszőleges halmaz. Ekkor
(1) ha A ⊆ B és B ⊆ C, akkor A ⊆ C. (ún. tranzitivitás)
(2) ha A ⊆ B és B ⊆ A, akkor A = B. (ún. antiszimmetria)

31
Adott
A, B halmazokból újabbakat az ún. halmazműveletekkel
kapunk:
A ∪ B := {x : x ∈ A vagy x ∈ B}, ez a két halmaz úniója, más

szóval egyesı́tése.
Adott
kapunk:

szóval egyesı́tése. Itt és a matematikában általában a vagy”
”
szót nem a hétköznapi kizáró vagy” értelmében használjuk, ha-
”
nem matematikai értelemben, tehát most azt jelenti, hogy x ∈ A
és x ∈ B közül legalább az egyik teljesül, tehát akár mindkettő
is teljesülhet egyszerre! Ha tetszőleges X halmazra |X| jelöli az
X elemszámát, akkor az únió ı́gy is definiálható:
Adott
kapunk:

szóval egyesı́tése. Itt és a matematikában általában a vagy”
”
szót nem a hétköznapi kizáró vagy” értelmében használjuk, ha-
”
nem matematikai értelemben, tehát most azt jelenti, hogy x ∈ A
és x ∈ B közül legalább az egyik teljesül, tehát akár mindkettő
is teljesülhet egyszerre! Ha tetszőleges X halmazra |X| jelöli az
X elemszámát, akkor az únió ı́gy is definiálható:
A1 ∪ A2 = {x : |{i : x ∈ Ai}| ≥ 1}.

32
Szokás a halmazokat sı́kbeli tartományokkal, azaz ún. Venn-
diagrammokkal szemléltetni.
Szokás a halmazokat sı́kbeli tartományokkal, azaz ún. Venn-
diagrammokkal szemléltetni.(Ez nagyon helyes, csak tud-
nunk kell, hogy nem mindegyik halmaz fér el a sı́kon”, és
”
még ha el is fér, a Venn-diagramm nem mindig szemlélteti
az általánosságot, tehát Venn-diagrammokkal egzakt bizonyı́tás
nem adható!) Az únió művelete Venn-diagrammal ı́gy
szemléltethető:
A
B
A∪B

33
A metszet vagy más szóval közös rész definı́ciója:
A
B
A ∩ B = {x : x ∈ A és x ∈ B}
A két halmaz különbségének definı́ciója és jelölése:
A
B
A \ B = {x : x ∈ A, x∈
/ B}

34
A két halmaz szimmetrikus differenciája:
A
B
A4B = (A \ B) ∪ (B \ A),
amely persze úgy is definiálható, mint azon elemek halmaza,

amelyek a két halmaz közül pontosan egyben vannak benne.
A halmazműveletek számos azonosságnak tesznek eleget. Ezek

egy része olyan, mint a számokra vonatkozó összeadás és szorzás
azonosságai, de vannak ettől eltérőek is:

35
5. Tétel. Tetszőleges A, B, C halmazokra érvényesek az alábbi
azonosságok:
azonosságok:
A ∪ B = B ∪ A,
azonosságok:
A ∪ B = B ∪ A, A ∩ B = B ∩ A,
azonosságok:
A ∪ B = B ∪ A, A ∩ B = B ∩ A, A4B = B4A
(kommutativitás);
azonosságok:
A ∪ B = B ∪ A, A ∩ B = B ∩ A, A4B = B4A
(kommutativitás);
(A ∪ B) ∪ C = A ∪ (B ∪ C),
azonosságok:
A ∪ B = B ∪ A, A ∩ B = B ∩ A, A4B = B4A
(kommutativitás);
(A ∪ B) ∪ C = A ∪ (B ∪ C), (A ∩ B) ∩ C = A ∩ (B ∩ C),
azonosságok:
A ∪ B = B ∪ A, A ∩ B = B ∩ A, A4B = B4A
(kommutativitás);
(A ∪ B) ∪ C = A ∪ (B ∪ C), (A ∩ B) ∩ C = A ∩ (B ∩ C),
(A4B)4C = A4(B4C)
azonosságok:
A ∪ B = B ∪ A, A ∩ B = B ∩ A, A4B = B4A
(kommutativitás);
(A ∪ B) ∪ C = A ∪ (B ∪ C), (A ∩ B) ∩ C = A ∩ (B ∩ C),
(A4B)4C = A4(B4C) (asszociativitás);
azonosságok:
A ∪ B = B ∪ A, A ∩ B = B ∩ A, A4B = B4A
(kommutativitás);
(A ∪ B) ∪ C = A ∪ (B ∪ C), (A ∩ B) ∩ C = A ∩ (B ∩ C),
azonosságok:
A ∪ B = B ∪ A, A ∩ B = B ∩ A, A4B = B4A
(kommutativitás);
(A ∪ B) ∪ C = A ∪ (B ∪ C), (A ∩ B) ∩ C = A ∩ (B ∩ C),
A ∩ (B ∪ C) = (A ∩ B) ∪ (A ∩ C),
azonosságok:
A ∪ B = B ∪ A, A ∩ B = B ∩ A, A4B = B4A
(kommutativitás);
(A ∪ B) ∪ C = A ∪ (B ∪ C), (A ∩ B) ∩ C = A ∩ (B ∩ C),
A ∩ (B ∪ C) = (A ∩ B) ∪ (A ∩ C), A ∪ (B ∩ C) = (A ∪ B) ∩ (A ∪ C),
azonosságok:
A ∪ B = B ∪ A, A ∩ B = B ∩ A, A4B = B4A
(kommutativitás);
(A ∪ B) ∪ C = A ∪ (B ∪ C), (A ∩ B) ∩ C = A ∩ (B ∩ C),
A ∩ (B ∪ C) = (A ∩ B) ∪ (A ∩ C), A ∪ (B ∩ C) = (A ∪ B) ∩ (A ∪ C),
A ∩ (B4C) = (A ∩ B)4(A ∩ C) (disztributivitás);
azonosságok:
A ∪ B = B ∪ A, A ∩ B = B ∩ A, A4B = B4A
(kommutativitás);
(A ∪ B) ∪ C = A ∪ (B ∪ C), (A ∩ B) ∩ C = A ∩ (B ∩ C),
A ∩ (B ∪ C) = (A ∩ B) ∪ (A ∩ C), A ∪ (B ∩ C) = (A ∪ B) ∩ (A ∪ C),
azonosságok:
A ∪ B = B ∪ A, A ∩ B = B ∩ A, A4B = B4A
(kommutativitás);
(A ∪ B) ∪ C = A ∪ (B ∪ C), (A ∩ B) ∩ C = A ∩ (B ∩ C),
A ∩ (B ∪ C) = (A ∩ B) ∪ (A ∩ C), A ∪ (B ∩ C) = (A ∪ B) ∩ (A ∪ C),
A ∩ (A ∪ B) = A,
azonosságok:
A ∪ B = B ∪ A, A ∩ B = B ∩ A, A4B = B4A
(kommutativitás);
(A ∪ B) ∪ C = A ∪ (B ∪ C), (A ∩ B) ∩ C = A ∩ (B ∩ C),
A ∩ (B ∪ C) = (A ∩ B) ∪ (A ∩ C), A ∪ (B ∩ C) = (A ∪ B) ∩ (A ∪ C),
A ∩ (A ∪ B) = A, A ∪ (A ∩ B) = A
azonosságok:
A ∪ B = B ∪ A, A ∩ B = B ∩ A, A4B = B4A
(kommutativitás);
(A ∪ B) ∪ C = A ∪ (B ∪ C), (A ∩ B) ∩ C = A ∩ (B ∩ C),
A ∩ (B ∪ C) = (A ∩ B) ∪ (A ∩ C), A ∪ (B ∩ C) = (A ∪ B) ∩ (A ∪ C),
A ∩ (A ∪ B) = A, A ∪ (A ∩ B) = A
(abszorptivitás).
azonosságok:
A ∪ B = B ∪ A, A ∩ B = B ∩ A, A4B = B4A
(kommutativitás);
(A ∪ B) ∪ C = A ∪ (B ∪ C), (A ∩ B) ∩ C = A ∩ (B ∩ C),
A ∩ (B ∪ C) = (A ∩ B) ∪ (A ∩ C), A ∪ (B ∩ C) = (A ∪ B) ∩ (A ∪ C),
A ∩ (A ∪ B) = A, A ∪ (A ∩ B) = A
(abszorptivitás).

36
Ismeretes, hogy a számok körében a szorzás disztributı́v az öss-
zeadásra:
zeadásra: a · (b + c) = (a · b) + (a · c). (Szándékosan tettünk
ki olyan zárójeleket, amelyeket a közmegállapodás értelmében
el szoktunk hagyni.) Ennek
el szoktunk hagyni.) Ennek mintájára mondjuk (a tétel sze-
rint), hogy a metszet disztributı́v az egyesı́tésre,
rint), hogy a metszet disztributı́v az egyesı́tésre, az egyesı́tés
disztributı́v a metszésre,
disztributı́v a metszésre, és végül a metszet a szimmetrikus dif-
ferenciára is disztributı́v.
ferenciára is disztributı́v. (Viszont a szimmetrikus differencia
nem disztributı́v a metszésre, egyesı́tésre, és az unió sem a szim-
metrikus differenciára.) Megfigyelhető az is, hogy — ha a szim-
metrikus differenciát tartalmazó azonosságokat elhagyjuk, akkor
— a tételben felsorolt azonosságokban a metszet és az egyesı́tés
szerepe szimmetrikus, azaz ha egy azonosságban a kettőt követ-
kezetesen felcseréljük, akkor továbbra is egy, a tételben felsorolt
azonossághoz jutunk.
Kettőnél több halmaz metszetét és egyesı́tését is definiáljuk.

Legyen I tetszőleges indexhalmaz (
Kettőnél több halmaz metszetét és egyesı́tését is definiáljuk.

Legyen I tetszőleges indexhalmaz (tehát tetszőleges nemüres hal-
maz, amelynek elemeit indexelésre használjuk), és minden egyes
37
i ∈ I-re legyen adott egy Ai halmaz. Ekkor
\
Ai := {x : ∀i ∈ I-re x ∈ Ai} (metszet),
i∈I
\
i∈I
[
Ai := {x : ∃i ∈ I, hogy x ∈ Ai} (unió).
i∈I
\
i∈I
[
Ai := {x : ∃i ∈ I, hogy x ∈ Ai} (unió).
i∈I
Ha I = {1, 2, . . . , n}, akkor a fenti helyett az alábbi jelölések is
szokásosak:
n
[
Ai, vagy A1 ∪ · · · ∪ An.
i=1

A tételben szereplő azonosságok, továbbá egyéb azonosságok bi-
zonyı́tása, érvényességüknek a eldöntése tantárgyi követelmény.
Gyakorlásként megoldunk két feladatot.
Feladat: Mutassuk meg, hogy a (kéttagú) ∪ egyesı́tés disz-

tributı́v az akárhánytagú metszetre, azaz
A tételben szereplő azonosságok, továbbá egyéb azonosságok bi-
zonyı́tása, érvényességüknek a eldöntése tantárgyi követelmény.
Gyakorlásként megoldunk két feladatot.
Feladat: Mutassuk meg, hogy a (kéttagú) ∪ egyesı́tés disz-

tributı́v az akárhánytagú metszetre, azaz tetszőleges A és Bi
halmazok esetén
\ \
A∪ Bi = (A ∪ Bi).
i∈I i∈I

38
Megoldás: Jelölje L és R a bizonyı́tandó egyenlőség bal-, illetve
jobboldalát.
jobboldalát. Figyeljük meg, hogy R 6= R — az utóbbi a valós
számok halmaza és más betűtı́pus! Elég belátni (és ez a szokásos
eljárás), hogy L ⊆ R és R ⊆ L.
jobboldalát. Figyeljük meg, hogy R 6= R — az utóbbi a valós
számok halmaza és más betűtı́pus! Elég belátni (és ez a szokásos
eljárás), hogy L ⊆ R és R ⊆ L.

39
T
Az L ⊆ R bizonyı́tása: legyen x ∈ L = A ∪ i∈I Bi.
T
Az L ⊆ R bizonyı́tása: legyen x ∈ L = A ∪ i∈I Bi. Az unió
T
definı́ciója miatt x ∈ A vagy x ∈ i∈I Bi. Ha x ∈ A, akkor
T
T
definı́ciója miatt x ∈ A vagy x ∈ i∈I Bi. Ha x ∈ A, akkor minden
egyes i ∈ I-re x ∈ A ∪ Bi.
T
T
T
egyes i ∈ I-re x ∈ A ∪ Bi. Ha pedig x ∈ / A, akkor x ∈ i∈I Bi,
T
T
T
tehát a metszet definı́ciója miatt minden i ∈ I-re x ∈ Bi, és innen
megintcsak x ∈ A ∪ Bi következik. Tehát minden esetben ∀i ∈ I-
re x ∈ A ∪ Bi, és
T
T
T
T
re x ∈ A ∪ Bi, és innen x ∈ i∈I (A ∪ Bi) = R.
T
T
T
T
re x ∈ A ∪ Bi, és innen x ∈ i∈I (A ∪ Bi) = R. Megmutattuk, hogy
tetszőleges x ∈ L-re x ∈ R, azaz L ⊆ R.
Az R ⊆ L bizonyı́tása: legyen x egy tetszőleges eleme R =

T
i∈I (A ∪ Bi )-nek. Ekkor
T
T
T
T

T
i∈I (A ∪ Bi )-nek.
T
Ekkor minden i ∈ I-re x ∈ A ∪ Bi. Ha x ∈ A,
akkor x ∈ A ∪ i∈I Bi = L, és nincs további tennivalónk.
T
T
T
T

T
T
akkor x ∈ A ∪ i∈I Bi = L, és nincs további tennivalónk. Ezen
észrevételünk után feltehetjük, hogy x ∈
/ A.
T
T
T
T

T
T
/ A. Ekkor x ∈ A ∪ Bi-ből
T
x ∈ Bi következik. Mivel i tetszőleges volt, x ∈ i∈I Bi,
T
T
T
T

T
T
T
x ∈ Bi következik. Mivel i tetszőleges volt, x ∈ i∈I Bi, és innen
x ∈ L adódik. Ezzel beláttuk, hogy R ⊆ L. Q.e.d.
T
T
T
T

T
T
T
Tulajdonképpen meglettünk volna az L ⊆ R és R ⊆ L emlı́tése

nélkül is, hiszen valójában azt mutattuk ki, hogy L-nek és R-nek
ugyanazok az elemei.
T
T
T
T

T
T
T
Tulajdonképpen meglettünk volna az L ⊆ R és R ⊆ L emlı́tése

nélkül is, hiszen valójában azt mutattuk ki, hogy L-nek és R-nek
ugyanazok az elemei. De könnyebben meg tudtuk a bizonyı́tást
fogalmazni L ⊆ R és R ⊆ L emlegetésével.

40
Feladat: Mutassuk meg tételünk azon állı́tását, hogy a metszet
disztributı́v a szimmetrikus differenciára.
1. Megoldás:
1. Megoldás: Legyenek A, B és C tetszőleges halmazok, ve-

zessük be az L := A ∩ (B4C) és az R := (A ∩ B)4(A ∩ C)
jelölést.

jelölést.Most (mivel nincs olyan sok változó a bizonyı́tandó azo-
nosságban) más utat választunk, mint az előbb.

jelölést.Most (mivel nincs olyan sok változó a bizonyı́tandó azo-
nosságban) más utat választunk, mint az előbb. Azt kell megmu-
tatnunk, hogy tetszőleges x-re x ∈ L pontosan akkor teljesül,
amikor x ∈ R. Különböztessünk meg összesen nyolc esetet an-
nak megfelelően, hogy az A, B, C halmazok közül az x melyiknek
eleme. (Kék szı́nnel:)

41
A B C B C L A B A C R
A táblázatban az ∈, illetve ∈
/ úgy értendő, hogy x eleme, illetve
nem eleme az oszlopfejlécként ı́rt halmaznak. A gondos kitöltés
után látható, hogy x ∈ L pontosan akkor teljesül, ha x ∈ R.
Tehát L = R.
42
2. Megoldás:
2. Megoldás: Venn-diagram segı́tségével!
2. Megoldás: Venn-diagram segı́tségével! A Venn-diagram
segı́tségével!
segı́tségével! ? ? ?
segı́tségével! ? ? ? Emlı́tettük, hogy a Venn-diagram
nem mindig ad korrekt bizonyı́tást, de
nem mindig ad korrekt bizonyı́tást, de most a bizonyı́tásunk
mégis korrekt lesz, hiszen lényegében az előző bizonyı́tásunkat
ismételjük meg szemléletesebb formában.
ismételjük meg szemléletesebb formában. A korrektség azon
múlik, hogy olyan sı́kidomokkal reprezentált halmazokat vegyünk
fel az ábrán, hogy az előző nyolc eset mindegyike fellépjen, azaz
(pongyolán fogalmazva) a három sı́kidom metszeteiként előálló
nyolc sı́ktartomány egyike se legyen üres.
ismételjük meg szemléletesebb formában. A korrektség azon
múlik, hogy olyan sı́kidomokkal reprezentált halmazokat vegyünk
fel az ábrán, hogy az előző nyolc eset mindegyike fellépjen, azaz
(pongyolán fogalmazva) a három sı́kidom metszeteiként előálló
nyolc sı́ktartomány egyike se legyen üres. Ha erre ügyelünk, ak-
kor gyorsabban célt érünk, mint az előző táblázattal, de éppen
ebben van a veszély: nagyobb a tévedés lehetősége is. Lássuk
a megfontolás lépéseit: zöld szı́nnel a bal-, pirossal a jobboldalt
számoljuk” ki, és látható, hogy a végén ugyanazt kapjuk.
”

43
B B CB
A
C C
A B( B C)

44
A B
A C
( A BB ) (A C )

45
Most már csak az van hátra, hogy — az előrebocsátottak szerint
meggyőződjünk arról, hogy a Venn-diagramjaink tényleg nyolc
tartományra osztják a sı́kot:
2
5
1 76 8
4 3
2
5
1 76 8
4 3
és tényleg.

46
Gyakran egy rögzı́tett U halmaz részhalmazaival foglalkozunk.
Ezen U -t alaphalmaznak vagy univerzumnak nevezzük.
Pl. a geométerek gyakran a sı́k pontjait választják univerzumnak,
a számelméletben az univerzum lehet pl. Z, a kalkulusban pedig
R.
Definı́ció: Ha A ⊆ U , akkor az U \A halmazt az A halmaz kom-

plementer halmazának nevezzük, és A-sal jelöljük.
R.

plementer halmazának nevezzük, és A-sal jelöljük. (A
komplementer természetesen függ az alaphalmaz választásától,
de az rögzı́tett.)
R.

plementer halmazának nevezzük, és A-sal jelöljük. (A
komplementer természetesen függ az alaphalmaz választásától,
de az rögzı́tett.)
Az eddigi halmazműveletekkel (∪, ∩, 4, \, ) rengeteg további

azonosságot lehet felı́rni — ezek egy része a gyakorlaton és a
vizsgán feladatként tűzhető ki. Mi most csak egy fontos neve-
zetes azonosságot emlı́tünk.

47
6. Tétel. Ha A és B az U univerzum tetszőleges részhalmazai,
akkor érvényesek az ún. de Morgan-azonosságok:
A ∪ B = A ∩ B, A ∩ B = A ∪ B.
Bizonyı́tás helyett a két azonosság közül a másodikat Venn-

diagrammal személtetjük.
6. Tétel. Ha A és B az U univerzum tetszőleges részhalmazai,
akkor érvényesek az ún. de Morgan-azonosságok:
A ∪ B = A ∩ B, A ∩ B = A ∪ B.
Bizonyı́tás helyett a két azonosság közül a másodikat Venn-

diagrammal személtetjük. (A korábban mondottak mintájára az
alábbi ábra teljes értékű bizonyı́tássá tehető, ezzel azonban nem
töltjük az időt.) Az ábrák magukért beszélnek:

48
A B
A A
A B
B
A B A B
B

49
Descartes-szorzat
A sı́kot a Descartes-féle közismert koordinátarendszerrel is

leı́rhatjuk. Ebben minden pontnak egy számpár felel meg. Innen
ered az alábbi konstrukció neve.
Descartes-szorzat

Definı́ció Tetszőleges a és b matematikai objektumra (azaz

elemekre) értelmezzük a belőlük képezett (a, b) elempár fo-
galmát. Ha (a1, b1) és (a2, b2) egy-egy (rendezett) elempár,
akkor pontosan akkor tekintjük őket egyenlőnek, ha a1 = b1
és a2 = b2).
Descartes-szorzat


és a2 = b2). Az ún. komponensek sorrendje fontos, tehát (az
a = b esetet leszámı́tva) (a, b) 6= (b, a).
Descartes-szorzat


és a2 = b2). Az ún. komponensek sorrendje fontos, tehát (az
a = b esetet leszámı́tva) (a, b) 6= (b, a). Ezzel szemben halmazok
esetében a sorrend lényegtelen, tehát {a, b} = {b, a}.

50
Legyen A és B halmaz. Ekkor Descartes-szorzatukon
az {(a, b) : a ∈ A, b ∈ B} halmazt értjük. Az A és B halmaz
Descartes-szorzatát A × B jelöli.
A koordinátageometriának az a lényege, hogy a sı́k azonosı́tható

az R × R Descartes-szorzattal.

Az azonos tényezők szorzatát most is hatványnak nevezzük,

tehát pl. az A2 Descartes-hatvány az A × A pedig
Descartes-szorzatot jelöli.


Van még egy további mód arra, hogy ismert halma-

zokból újabbakat képezzünk. Legyen A halmaz. Az A
hatványhalmazán az A összes részhalmazából álló halmazt
értjük, és ezt P (A) jelöli. Tehát


Van még egy további mód arra, hogy ismert halma-

zokból újabbakat képezzünk. Legyen A halmaz. Az A
hatványhalmazán az A összes részhalmazából álló halmazt
értjük, és ezt P (A) jelöli. Tehát P (A) = {X : X ⊆ A}.

51
Feladat: Hány elemű a P (P (∅))×P (P (P (∅))) halmaz? Ad-
juk meg a szokásos explicit” alakban is!
”
Megoldás:
”
Megoldás: Mivel minden halmaz részhalmaza saját magának,

∅ ⊆ ∅.
”

∅ ⊆ ∅. Az üres halmaznak más részhalmaza nincs. Tehát
”

P (∅) = {∅}, ami egyelemű.
”

P (∅) = {∅}, ami egyelemű. Ennek már két részhalmaza van:
az üreshalmaz és önmaga. Tehát
A := P (P (∅)) = {∅, {∅}}, ami kételemű.

”

A := P (P (∅)) = {∅, {∅}}, ami kételemű. Tetszőleges

kételemű halmaznak négy részhalmaza van: az üreshalmaz, két
darab egyelemű részhalmaz és önmaga. Ezek szerint (váltott
szı́nekkel, hogy könnyebb legyen a négy elemet megszámolni):
B := P (A) =
”


B := P (A) = {∅, {∅},{{∅}}, {∅, {∅}}}.

”


B := P (A) = {∅, {∅},{{∅}}, {∅, {∅}}}. Ezek után

52
A×B = { (∅, ∅), (∅, {∅}), (∅, {{∅}}), (∅, {∅, {∅}}),
({∅}, ∅), ({∅}, {∅}), ({∅}, {{∅}}), ({∅}, {∅, {∅}}) }.
A keresett halmaz a fenti, és nyolcelemű.
”A semmiből
A×B = { (∅, ∅), (∅, {∅}), (∅, {{∅}}), (∅, {∅, {∅}}),
({∅}, ∅), ({∅}, {∅}), ({∅}, {{∅}}), ({∅}, {∅, {∅}}) }.
A keresett halmaz a fenti, és nyolcelemű.
”A semmiből egy új, más világot teremtettem.” ı́rta 1823.

november 3.-án Bolyai János (1802-1860) édesapjához ı́rt le-
velében. Mi persze csak nagyon apró dolgot tettünk a fenti fe-
ladat megoldásával, de érdemes megemlı́teni, hogy axiomatikus
tárgyalásban az egész matematika felépı́thető a semmiből, azaz
az üres halmazból kiindulva.

53
Relációk
Definı́ció: Legyen A és B halmaz. Az A × B részhalmazait A-

ból B-be történő megfeleltetéseknek nevezzük. Egy ilyen
megfeleltetésnek A az indulási halmaza, B az érkezési halmaza.
Ha A = B, akkor a megfeleltetést relációnak nevezzük.
Relációk

Megjegyzés: Sokan a reláció szót a megfeleltetés helyett

használják, tehát A 6= B esetén is,
Relációk

Megjegyzés: Sokan a reláció szót a megfeleltetés helyett

használják, tehát A 6= B esetén is, de mi nem. A reláció, il-
letve a megfeleltetés fenti definı́ciója a matematika szintjén ra-
gadja meg a reláció (pl. rokonsági reláció) fogalmát: megadjuk
a relációban, azaz viszonyban álló párok halmazát.

54
Példák:
µ := {(a, b) ∈ N × N : a | b} — oszthatósági reláció N-en.
Példák:
κ := {(a, b) ∈ R × R : a < b} — a kisebb” reláció a valós számok

”
halmazán.
Példák:

”
halmazán.
A következő példában a sı́k pontjait azonosı́tjuk a számpárokkal

és egyúttal azok helyvektoraival (hogy értelme legyen az öss-
zeadásnak):
ρ := {((A, B, C), S) ∈ (R2)3 × (R)2 : A + B + C = S + S +

S} — a súlypontja” megfeleltetés, amely tetszőleges (A, B, C)
”
háromszöghöz annak a S súlypontját felelteti meg.
Példák:

”
halmazán.
A következő példában a sı́k pontjait azonosı́tjuk a számpárokkal

és egyúttal azok helyvektoraival (hogy értelme legyen az öss-
zeadásnak):
ρ := {((A, B, C), S) ∈ (R2)3 × (R)2 : A + B + C = S + S +

S} — a súlypontja” megfeleltetés, amely tetszőleges (A, B, C)
”
háromszöghöz annak a S súlypontját felelteti meg.

55
A megfeleltetéseket pl. nyı́ldiagrammal szemléltethetjük,
amelynek az a lényege, hogy az (a, b) párt egy a-ból b-
be irányı́tott nyı́llal ábrázoljuk.
be irányı́tott nyı́llal ábrázoljuk. Egy másik lehetőség: az
A × B Descartes-szorzatot úgy ábrázoljuk, mintha koor-
”
dinátarendszerben lennénk”, és valamilyen módon megjelöljük
a részhalmazba tartozó elemeket.
be irányı́tott nyı́llal ábrázoljuk. Egy másik lehetőség: az
A × B Descartes-szorzatot úgy ábrázoljuk, mintha koor-
”
dinátarendszerben lennénk”, és valamilyen módon megjelöljük
a részhalmazba tartozó elemeket. Az A = {1, 2, . . . , n} halmaz
feletti” relációkat (azaz az A× részhalmazait) az informa-
”
tikában

56
gyakran a bitmátrixukkal adjuk meg: aszerint ı́runk 1-et illetve
0-t a mátrix (azaz számtáblázat) i-edik sorának j-edik helyére,
hogy (i, j) benne van-e vagy nincs benne a relációban.

57
Lássunk példát mindháromra: az {1, 2, 3, 4, 5} halmaz feletti
{(a, b) ∈ {1, 2, 3, 4, 5}2 : a + 1 osztja b-t} relációt adjuk meg ily
módon.
5
5 5 4 0 1 0 1 0
4 4
3
0 0 1 0 0
3 3
0 0 0 1 0
2 2
2 (5,1) 0 0 0 0 1
1 1
0 0 0 0 0
1
1 2 3 4 5

58
Ha egy ρ ⊆ A × A relációt nyı́ldiagrammal ábrázolunk, akkor
természetesen nem muszáj az A halmazt két példányban lera-
jzolni. Ezért az előbbi {(a, b) ∈ {1, 2, 3, 4, 5}2 : a + 1 osztja b-t}
reláció az alábbi irányı́tott gráffal is ábrázolható:
4 2
5 1

59
Ha ρ ⊆ A × B egy megfeleltetés, akkor (a, b) ∈ ρ helyett gyakran
az aρb jelölést alkalmazzuk. Általában ez jellemző a jól ismert
relációkra: pl. azt ı́rjuk, hogy a ≤ b ahelyett hogy (a, b) ∈≤.
A megfeleltetések közül különösen fontosak az úgynevezett

leképezések.
Ha ρ ⊆ A × B egy megfeleltetés, akkor (a, b) ∈ ρ helyett gyakran
az aρb jelölést alkalmazzuk. Általában ez jellemző a jól ismert
relációkra: pl. azt ı́rjuk, hogy a ≤ b ahelyett hogy (a, b) ∈≤.
A megfeleltetések közül különösen fontosak az úgynevezett

leképezések. Egy f ⊆ A × B megfeleltetést A-ból B-be történő
leképezésnek nevezünk, ha bármely a ∈ A-ra létezik egy
és csakis egy b ∈ B, hogy (a, b) ∈ f .
A nyı́ldiagrammon ez azt jelenti, hogy az indulási halmaz minden

pontjából indul ki nyı́l, és csak egy nyı́l indul ki. Ha mindkét hal-
maz számokból áll (sőt néha máskor is), akkor a leképezéseket
függvényeknek is nevezik. Ha egy relációt bitmátrixxal
adunk meg, akkor a kérdéses reláció pontosan akkor leképezés,
ha minden sorban pontosan egy darab 1-es van.
Ha f ⊆ A × B egy leképezés A-ból B-be, akkor ennek a

ténynek a kifejezésére az f :A→B jelölést alkalmazzuk.
60
Leképezés esetén az indulási halmazt (azaz A-t) értelmezési
tartománynak nevezzük. Ha (a, b) ∈ f , azaz a f b és
f leképezés, akkor azt ı́rjuk, hogy af = b. Ugyanez tal-
pas nyı́llal felı́rva: f : a 7→ b vagy csak a 7→ b. (Látható:
leképezés esetén igyekszünk elkerülni a megfeleltetésekre vonat-
kozó jelöléseket.)
A matematikában rengeteg módon jelölik a leképezéseket;

lássunk néhány példát!

sin : R → R, x 7→ sin x. (Nincs zárójel, a leképezés jelét balról ı́rjuk.)
exp : R → R, x 7→ ex. (Nincs zárójel, az elemet a kitevőbe ı́rjuk.)
√ √
:{x ∈ R : x ≥ 0} → R, x 7→ x.
√ √
:{x ∈ R : x ≥ 0} → R, x 7→ x.
f : R → R, x 7→ f (x). (Van zárójel, a leképezést balról ı́rjuk.)
√ √
:{x ∈ R : x ≥ 0} → R, x 7→ x.
f : R → R, x 7→ f (x). (Van zárójel, a leképezést balról ı́rjuk.)
A leképezések tulajdonságai nemcsak a kalkulus tantárgy során

fontosak.
Egy f : A → B leképezést injektı́vnek nevezünk, ha bármely

a1, a2 ∈ A esetén ha a1f = a2f , akkor a1 = a2.

61
A ha U , akkor V ” tı́pusú mondat matematikai értelmével kapc-
”
solatban álljunk meg egy pillanatra. Az ilyen mondat (akárcsak a
hétköznapi beszédben) nem jelenti azt, hogy U igaz.
”
hétköznapi beszédben) nem jelenti azt, hogy U igaz. Csupán an-
nyit állı́tunk, hogy amennyiben U igaz, akkor V is igaz, de semmit
sem mondunk arra az esetre, amikor U hamis.
”
sem mondunk arra az esetre, amikor U hamis. Ezért pl. helyesek
és igazak az alábbi kijelentések: Ha az évfolyam többsége hol-
”
dutazáson vesz részt, akkor mindenki elsőre átmegy a 2007. évi
diszkrét matematika vizsgán”, és ugyancsak érvényes a követ-
kező kettő is:
”
”
kező kettő is: Ha 2 + 2 = 5, akkor csak véges sok prı́mszám
”
van.”, illetve Ha 2 + 2 = 5, akkor végtelen sok prı́mszám van.”
”
”
”
kező kettő is: Ha 2 + 2 = 5, akkor csak véges sok prı́mszám
”
van.”, illetve Ha 2 + 2 = 5, akkor végtelen sok prı́mszám van.”
”
Visszatérve az injektı́v leképezés fogalmára, az injektvitás azt

jelenti, hogy különböző elemek képe szükségképpen különböző.
Más szóval, ha két elem képe egyenlő, akkor maguk a kiindulási
elemek is egyenlőek.

62
Az injektı́v leképezés” szinonı́mája: kölcsönösen egyértelmű
” ”
leképezés” (
” ”
leképezés” (amelyet viszont egyesek más értelemben használnak,
ezért kerülni fogom).
” ”
leképezés” (amelyet viszont egyesek más értelemben használnak,
ezért kerülni fogom).
Nyı́ldiagrammon az injektı́v leképezés onnan ismerhető fel, hogy

leképezés és B minden elemébe legfeljebb egy nyı́l érkezik.
Bitmátrixos megadás esetén pedig onnan, hogy leképezés (azaz
minden sorban pontosan egy 1 van) és minden oszlopban legfel-
jebb egy 1 van.
Az f : A → B leképezést szürjektı́v leképezésnek vagy más

szóval ráképezésnek nevezzük, ha bármely b ∈ B elemnek van
”
őse”, azaz van olyan a ∈ A elem, hogy b = f (a). Más szóval,
ha B minden eleme képelem.

63
Az {f (a) : a ∈ A} halmazt az f : A → B leképezés
értékkészletének nevezzük. Ezek szerint a szürjektivitás
azt jelenti, hogy az érkezési halmaz egyenlő az értékkészlettel.
Nyı́ldiagrammon a szürjektı́v leképezés onnan ismerhető fel, hogy

leképezés és B minden elemébe megy nyı́l.

leképezés és B minden elemébe megy nyı́l. Bitmátrixos megadás
esetén pedig onnan, hogy leképezés és minden oszlopban van 1.

A tulajdonságok sorát a bijekció definı́ciója zárja. Egy

f : A → B leképezést bijektı́v leképezésnek
vagy bijekciónak nevezünk, ha f injektı́v és szürjektı́v.

A tulajdonságok sorát a bijekció definı́ciója zárja. Egy

f : A → B leképezést bijektı́v leképezésnek
vagy bijekciónak nevezünk, ha f injektı́v és szürjektı́v.
Szokták a bijektı́v leképezés” helyett a kölcsönösen egyértelmű
” ”
ráképezés” elnevezést is használni. (Félreérthetőség csak egye-
sek azon gyakorlatából származik, hogy nem kötik ki, hogy a
leképezés ráképezés legyen.)
Mi a továbbiakban csak az injektı́v, szürjektı́v és bijektı́v jelzőket

használjuk.
64
2. (2007.szept.11.) előadás
Példa: A huszárezred elvonul az emelvény előtt. Legyen A a
lovak, B a huszárok halmaza. Legyen f := {(x, y) ∈ A × B : y az
x hátán ül} megfeleltetés. Ekkor f : A → B bijektı́v leképezés.
(Természetesen a kézenfekvő körülményeket feltételezzük, pl. a
huszár ül a lovon és nem fordı́tva, stb.)
Bármilyen triviális is a fenti példa, messzeható következményei

lesznek a későbbiekben. Csak hogy érzékeltessük:
Bármilyen triviális is a fenti példa, messzeható következményei

lesznek a későbbiekben. Csak hogy érzékeltessük: pusztán az f
bijekció észlelése alapján a számolni nem tudó óvodás is tudhatja,
hogy ugyanannyi ló van, mint huszár.

Feladat Válogassuk ki az alábbi megfeleltetések közül
a leképezéseket, az injektı́v leképezéseket, a szürjektı́v
leképezéseket és a bijekciókat!

65
(a) f = {(x, 6x + 1) : x ∈ N, és x páros} ∪ {(x, 6x − 1) : x ∈
N, és x páratlan} ⊆ N × N;
(b) f = {(x, y) : y 2 = x} ⊆ R × R;
(c) f = {(x, y) : y 3 = x} ⊆ R × R;
(d) f = {(x, y) : x2 = y} ⊆ R × R;
(e) f = {(x, y) : x2 + y 2 = 1} ⊆ R × R;
(f) f = {(x, y) : x2 + y 2 = 1} ⊆ {0, 1} × {0, 1};

66
Megoldás: f = {(x, 6x + 1) : x ∈ N, és x páros} ∪ {(x, 6x − 1) :
x ∈ N, és x páratlan} ⊆ N × N esetén:
Legyen (x, y1), (x, y2) ∈ f . Ha x páros, akkor mindkét pár az

únió első tagjában van, és ı́gy y1 = 6x + 1 = y2. Hasonlóan

látható y1 = y2 az x páratlan esetben is. Tehát tetszőleges x-
nek legfeljebb egy képe van. Ha x ∈ N, akkor van képe
x-nek, hiszen a 6x ± 1 is egész szám és pozitı́v (≥ 5). Tehát

látható y1 = y2 az x páratlan esetben is. Tehát tetszőleges x-
nek legfeljebb egy képe van. Ha x ∈ N, akkor van képe
x-nek, hiszen a 6x ± 1 is egész szám és pozitı́v (≥ 5). Tehát
f : N → N leképezés.

67
Az f = {(x, 6x + 1) : x ∈ N, és x páros} ∪ {(x, 6x − 1) : x ∈
N, és x páratlan} ⊆ N × N tehát leképezés.
N, és x páratlan} ⊆ N × N tehát leképezés. Ha x1 páros és
x2 páratlan (azaz különböző paritásúak), akkor x1f 6-tal
osztva 1-et, x2f pedig 6-tal osztva 5-öt ad maradékul, tehát
ezen esetben a képelemek különböznek.
ezen esetben a képelemek különböznek. Ezért ha feltesszük,
hogy az y1 := x1f és y2 := x2f egyenlőek, akkor máris tudjuk,
hogy x1 és x2 azonos paritásúak. Ha mindkettő páros,
hogy x1 és x2 azonos paritásúak. Ha mindkettő páros, akkor
6x1 + 1 = x1f = x2f = 6x2 + 1-ből x1 = x2 adódik. Ha pedig
mindkettő páratlan, akkor 6x1 − 1 = x1f = x2f = 6x2 − 1-ből
szintén következik x1 = x2. Tehát ha
szintén következik x1 = x2. Tehát ha a képelemek azonosak,
akkor az ősök is. Azaz
akkor az ősök is. Azaz f injektı́v.
Kérdés, hogy szürjektı́v-e? Azaz

Kérdés, hogy szürjektı́v-e? Azaz képelem-e minden pozitı́v egész

szám? Nyilván

szám? Nyilván nem, pl. a 2 sem az, hiszen nem áll elő 6x ± 1
alakban. Tehát f

alakban. Tehát f nem szürjektı́v, és ezért

alakban. Tehát f nem szürjektı́v, és ezért nem is bijektı́v.

68
(b) f = {(x, y) : y 2 = x} ⊆ R × R?
Az első kérdés
(b) f = {(x, y) : y 2 = x} ⊆ R × R?
Az első kérdés az, hogy tartozik-e minden x-hez y?

(b) f = {(x, y) : y 2 = x} ⊆ R × R?
Az első kérdés az, hogy tartozik-e minden x-hez y? Nem, hiszen

a negatı́v x-ek nem állnak elő négyzet alakban. Tehát f nem
leképezés.
(b) f = {(x, y) : y 2 = x} ⊆ R × R?

leképezés.
De az is lehet az első kérdés (hiszen mindenki másként gondol-

kodik), hogy igaz-e, hogy tetszőleges x-hez csak egy y tartozik?
(b) f = {(x, y) : y 2 = x} ⊆ R × R?

leképezés.

Ez sem igaz, hiszen ha (1, −1) ∈ f és (1, 1) ∈ f . (És általában
is, minden pozitı́v x-hez kettő y is tartozik.) Innen is az adódik,
hogy f nem leképezés.
(b) f = {(x, y) : y 2 = x} ⊆ R × R?

leképezés.

Ez sem igaz, hiszen ha (1, −1) ∈ f és (1, 1) ∈ f . (És általában
is, minden pozitı́v x-hez kettő y is tartozik.) Innen is az adódik,
hogy f nem leképezés.
A definı́ciók ismeretében nemigen kellett az első két feladaton

gondolkodni, azok ismerete nélkül pedig el se lehet kezdeni. A
definı́ciókat hasonló jellegű feladatok kérik számon a vizsgán.

69
(c) f = {(x, y) : y 3 = x} ⊆ R × R?
(c) f = {(x, y) : y 3 = x} ⊆ R × R?
Mivel az a kérdés, hogy vajon egy tetszőleges x meghatároz-e

egy y-t és azt egyértelműen teszi-e,
(c) f = {(x, y) : y 3 = x} ⊆ R × R?
Mivel az a kérdés, hogy vajon egy tetszőleges x meghatároz-e

√
egy y-t és azt egyértelműen teszi-e, fejezzük ki y-t: y = 3 x.
Minden x-hez pontosan egy y létezik, tehát függvényről van szó:

70
Minden valós értéket felvesz ı́gy szürjektı́v, és (a monotonitás
miatt) mindegyiket csak egyszer, ı́gy injektı́v. Tehát bijektı́v.

71
(d) f = {(x, y) : x2 = y} ⊆ R × R?
(d) f = {(x, y) : x2 = y} ⊆ R × R?
Ez leképezés, hiszen minden egyes x valós számhoz pontosan

egy y tartozik: az x négyzete.
(d) f = {(x, y) : x2 = y} ⊆ R × R?

egy y tartozik: az x négyzete. A függvény nem szürjektı́v (mert
negatı́v valós számokat nem vesz fel értékként), és
(d) f = {(x, y) : x2 = y} ⊆ R × R?

egy y tartozik: az x négyzete. A függvény nem szürjektı́v (mert
negatı́v valós számokat nem vesz fel értékként), és nem injektı́v
(mert pl. a −1 és az 1 helyen azonos értékeket vesz fel). Mindez
egy pillanat alatt leolvasható a grafikonról:

72
73
(e) f = {(x, y) : x2 + y 2 = 1} ⊆ R × R?
(e) f = {(x, y) : x2 + y 2 = 1} ⊆ R × R? Ábrázoljuk
(e) f = {(x, y) : x2 + y 2 = 1} ⊆ R × R? Ábrázoljuk az f
relációhoz tartozó (x, y) pontpárokat a koordinátarendszerben,
(e) f = {(x, y) : x2 + y 2 = 1} ⊆ R × R? Ábrázoljuk az f
relációhoz tartozó (x, y) pontpárokat a koordinátarendszerben,
és rögtön kiderül, hogy f nem függvény, mert pl. x = 2-höz
nincs y, x = 0-hoz pedig kettő is van:

74
(f) f = {(x, y) : x2 + y 2 = 1} ⊆ {0, 1} × {0, 1}?
(f) f = {(x, y) : x2 + y 2 = 1} ⊆ {0, 1} × {0, 1}?
Mivel f = {(0, 1), (1, 0)}, ezért jól látható, hogy

(f) f = {(x, y) : x2 + y 2 = 1} ⊆ {0, 1} × {0, 1}?
Mivel f = {(0, 1), (1, 0)}, ezért jól látható, hogy f függvény és
bijekció.
(f) f = {(x, y) : x2 + y 2 = 1} ⊆ {0, 1} × {0, 1}?
bijekció.
Az előbbi feladat tanulsága:

(f) f = {(x, y) : x2 + y 2 = 1} ⊆ {0, 1} × {0, 1}?
bijekció.
Az előbbi feladat tanulsága: fontos megjegyeznünk, hogy a meg-

feleltetések, relációk és leképezések megadása nem csak az
elempárok halmazának megadását jelenti, hanem
(f) f = {(x, y) : x2 + y 2 = 1} ⊆ {0, 1} × {0, 1}?
bijekció.
Az előbbi feladat tanulsága: fontos megjegyeznünk, hogy a meg-

feleltetések, relációk és leképezések megadása nem csak az
elempárok halmazának megadását jelenti, hanem az érkezési
és az indulási halmaz megadását is!
Ennek érzékeltetésére tekintsük a következő két leképezést:

75
f : {x ∈ R : x ≥ 0} → {x ∈ R : x ≥ 0}, x 7→ x2,
g : {x ∈ R : x ≥ 0} → R, x 7→ x2.
Mint elempárok halmaza, a két leképezés megegyezne, de

f : {x ∈ R : x ≥ 0} → {x ∈ R : x ≥ 0}, x 7→ x2,
g : {x ∈ R : x ≥ 0} → R, x 7→ x2.
Mint elempárok halmaza, a két leképezés megegyezne, de az

iménti megjegyésünk fényében mégsem tekintük őket
egyenlőeknek. Már csak azért sem, mert f bijektı́v, g pe-
dig nem (hiszen nem szürjektı́v).

76
Tehát a leképezések (függvények) tulajdonságai nemcsak a
hozzárendelési szabálytól, a képlettől függnek, azaz nemcsak
az elempárok halmazától,
Tehát a leképezések (függvények) tulajdonságai nemcsak a
hozzárendelési szabálytól, a képlettől függnek, azaz nemcsak
az elempárok halmazától, hanem az indulási és érkezési halmaz
megválasztásától. Hasonló megállapı́tás érvényes a relációkra,
megfeleltetésekre is.

77
Számosságok
Talán jobb lenne még a leképezések és relációk tulajd-

onságainál időzni alapozásként — de ezt későbbre halasztjuk.
A számosságok témaköre túl érdekes ahhoz, hogy várjon!
A
Számosságok

A véges halmazok elemeit megszámolhatjuk. Pl. a bal-

kezünk ujjainak halmaza esetén azt mondjuk, hogy ennek a hal-
maznak az elemszáma 5. Vagy pl. az
Számosságok


maznak az elemszáma 5. Vagy pl. az {x : x ∈ N, és x osztja
a 6-ot} halmaz esetén az elemszám
Számosságok


a 6-ot} halmaz esetén az elemszám 4.
Számosságok


a 6-ot} halmaz esetén az elemszám 4. Esetenként sokat kell
számolni és/vagy gondolkodni, de minden véges halmaznak van
egy és csakis egy jólmeghatározott elemszáma.

78
Per pillanat nem definiáljuk, hogy mit nevezünk véges halmaznak.
Nem túl precı́z definı́ció lehet pl. az alábbi:
Nem túl precı́z definı́ció lehet pl. az alábbi: egy halmaz véges,
ha elemeit — az N0 elemeinek felhasználásával — meg tudjuk
számolni.
számolni.
Ismételten felhı́vom a figyelmet arra, hogy ezzel a lila szı́nnel

számolni.
Ismételten felhı́vom a figyelmet arra, hogy ezzel a lila szı́nnel (1)

egyrészt néhány mintafeladat (vagy annak része) szerepel, ame-
lyre nem jut(ott) idő — ezek tanulmányozása nagymértékben
könnyı́ti a vizsgára való felkészülést,
számolni.
Ismételten felhı́vom a figyelmet arra, hogy ezzel a lila szı́nnel (1)

egyrészt néhány mintafeladat (vagy annak része) szerepel, ame-
lyre nem jut(ott) idő — ezek tanulmányozása nagymértékben
könnyı́ti a vizsgára való felkészülést, (2) másrészt pedig lila
szı́nnel olyan megjegyzéseket és érdekességeket adok közre, ame-
lyeket NEM KELL megtanulni!!!

79
A végtelen halmazok elemeit is meg szeretnénk számolni!
Ekkor persze nem kaphatunk természetes számokat,
Ekkor persze nem kaphatunk természetes számokat, ezért nem
használható az elemszám” elnevezés. Ehelyett a számosság
”
elnevezést fogjuk használni.
Tehát a számosság az elemszám megfelelője. Majd

tetszőleges halmaznak lesz számossága, amely véges halmaz
esetén persze az elemszámmal fog megegyezni. Más szóval: a
véges számosságok pontosan a nemnegatı́v egész számok lesz-
nek.

80
Aki nem törekszik a dolgok bonyolı́tására, az beéri ennyivel: a
számosságok: 0,1,2, . . . , ∞.
számosságok: 0,1,2, . . . , ∞. Így nem lenne semmi gond —
számosságok: 0,1,2, . . . , ∞. Így nem lenne semmi gond — és
semmi hasznunk nem lenne belőle.
számosságok: 0,1,2, . . . , ∞. Így nem lenne semmi gond — és
semmi hasznunk nem lenne belőle.
De van más lehetőségünk is — azt választjuk:

81
82
Az ógörög mitológia szerint lent, az elérhető világban éltek az
emberek, a fenti világban az istenek.
emberek, a fenti világban az istenek. Az istenek olyan csodálatos
tulajdonságokkal is rendelkeztek, amelyekkel az emberek nem.
Az istenek könnyedén hajtottak végre az emberek világában
olyan tetteket, amelyeket az emberek nem tudtak, vagy csak
nagyon nehezen tudtak volna megtenni.
Hamarosan látni fogjuk, hogy a véges elemszámok világa fölött

ott van a számosságok világa.

ott van a számosságok világa. A számosságok olyan tulajd-
onságokkal (is) rendelkeznek, amelyekkel a természetes számok
nem.

ott van a számosságok világa. A számosságok olyan tulajd-
onságokkal (is) rendelkeznek, amelyekkel a természetes számok
nem. A számosságok segı́tségével olyan problémák is könnyedén
megoldhatók a véges számok világában, amelyek számosságok
nélkül csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem lennének me-
goldhatók.

83
Mielőtt a végtelen számosságokat definiálnánk, gondolkodjunk
el a természetes számok fogalmának kialakulásán.
el a természetes számok fogalmának kialakulásán. Mit jelent
az, hogy kettő”?
”
az, hogy kettő”? Hogy egy halmaz kételemű?
”
az, hogy kettő”? Hogy egy halmaz kételemű? Előbb azt
”
kell meggondolni (annak a fogalomnak kellett kialakulnia), hogy
mit jelent az, hogy két halmaznak ugyanannyi eleme van”?
”
az, hogy kettő”? Hogy egy halmaz kételemű? Előbb azt
”
kell meggondolni (annak a fogalomnak kellett kialakulnia), hogy
mit jelent az, hogy két halmaznak ugyanannyi eleme van”?
”
Más szóval, mit jelent az, hogy két halmaz elemszáma
”
egyenlő” ?
Definı́ció: Legyen A és B halmaz. Akkor mondjuk, hogy

az A és B elemszáma egyenlő, ha létezik A → B
bijektı́v leképezés.

84
Ezzel megoldottuk az első feladatot. Egy korábbi példára viss-
zautalva, a lovak és huszárok halmazának elemszáma egyenlő,
mert a rajta ül” leképezés bijekció a két halmaz között.
”
”
A következő lépés: kiválasztunk bizonyos halmazokat. Ezek

egyike pl. a jobb kezünk ujjainak halmaza.
”

egyike pl. a jobb kezünk ujjainak halmaza. Majd a kiválasztott
halmazzal egyenlő elemszámú halmazokat elnevezzük valahogy
(esetünkben öteleműeknek”).
”
”

egyike pl. a jobb kezünk ujjainak halmaza. Majd a kiválasztott
halmazzal egyenlő elemszámú halmazokat elnevezzük valahogy
(esetünkben öteleműeknek”). Tehát (legalábbis az őskorban,
”
illetve a mai előadáson) nem mondjuk meg, mi az, hogy öt”,
”
hanem csak annyit mondunk meg, mi az, hogy ötelemű” hal-
”
maz.

85
Ezt követően az öt” nem más, mint az ötelemű halmazok közös
”
tulajdonsága. (Azaz az öt” fogalmát absztrakcióval definiáltuk
”
— az ilyenfajta absztrakció teljesen megszokott az emberi gon-
dolkodásban.)
Ha jobb keze ujjainak halmaza és az elejtett mammutok halmaza

között az ősember bijekciót tudott létesı́teni, akkor azt mondta,
hogy öt”,
”
”
”
dolkodásban.)

hogy öt”, és elégedett volt, és
”
”
”
dolkodásban.)

hogy öt”, és elégedett volt, és nem elmélkedett olyan hiábavaló
”
kérdésen, hogy mit jelent az öt”.
”
Hasonlóan járunk el a számosságok fogalmának kialakı́tásakor is:

86
az A és B számossága egyenlő, ha létezik A → B
Megjegyzés: ahelyett, hogy A és B számossága egyenlő, azt is

szokás mondani, hogy A és B ekvivalens.
az A és B számossága egyenlő, ha létezik A → B
Megjegyzés: ahelyett, hogy A és B számossága egyenlő, azt is

szokás mondani, hogy A és B ekvivalens. Most elnevezünk
egy számosságot (annak mintájára, ahogy a jobbkezünk ujjainak
halmazával kapcsolatban egy számot elneveztünk ötnek”):
”
Definı́ció: A pozitı́v egész számok halmazának számosságát

megszámlálhatóan végtelennek nevezzük és ℵ0-lal
jelöljük. (Kiejtve alef null”; ℵ a héber ábécé első betűje).
”
Egy X halmaz számosságát (amely véges halmaz esetén az

elemszám) |X| fogja jelölni.

87
Egy hallgató úgy vélte ennél a pontnál, hogy minden igyekezet
ellenére nem definiáltuk a számosság fogalmát, nem mondtuk
meg pl. hogy mi is az az ℵ0.
Egy hallgató úgy vélte ennél a pontnál, hogy minden igyekezet
ellenére nem definiáltuk a számosság fogalmát, nem mondtuk
meg pl. hogy mi is az az ℵ0.
Erre ez a válasz: azt sem tudjuk jobban, hogy mik azok a

természetes számok, hogy mi az hogy öt”? Lehet egy kézen
”
öt ujj, lehet egy utcában öt ház, lehet egy nap öt étkezés, de
mi az, hogy öt? Ha jól belegondolunk, pontosan ugyanannyira
mondtuk meg, hogy mit az hogy ℵ0, mint amennyire megmond-
ható, vagy amennyire az óvodában megmondták, hogy mi az
hogy öt”. Tehát tudjuk (sok éve) hogy mi az hogy ötelemű
” ”
halmaz”, és mostantól azt is tudjuk, hogy mi az hogy ℵ0-elemű”
”
halmaz. Mindkét esetben egy tulajdonságot definiálunk, és érjük
be azzal, hogy el tudjuk dönteni, hogy mely objektumok (jelen
esetben halmazok) rendelkeznek ezen tulajdonsággal. Ez az ún.
absztrakcióval való definiálás” jól megfelel az emberi gondol-
”
kodásnak.

88
Számos kérdés és probléma merül fel. Egyrészt a fogalom ki-
alakı́tása korrekt volt-e, azaz igaz-e, hogy tetszőleges A, B és C
halmazokra
halmazokra
(1) A és A azonos számosságú (reflexivitás),

halmazokra
(2) Ha A és B azonos számosságú, akkor B és A is azonos

számosságú (szimmetria),
halmazokra
(2) Ha A és B azonos számosságú, akkor B és A is azonos

számosságú (szimmetria),
(3) Ha A és B azonos számosságú, továbbá B és C is azonos V,

akkor A és C azonos számosságú (tranzitivitás).
Mivel az X és Y azonos elemszámú” a definı́ció szerint azt

”
jelenti, hogy létezik X → Y bijekció, a fenti három kérdés
megválaszolásához a leképezésekkel kell tovább foglalkoznunk.

89
Egy másik, egyáltalán nem triviális kérdés az, hogy vajon ℵ0 az
egyetlen végtelen számosság, vagy van másik is.
Egy másik, egyáltalán nem triviális kérdés az, hogy vajon ℵ0 az
egyetlen végtelen számosság, vagy van másik is. Erre a kérdésre
az alábbi tétel ad választ. Emlékezzünk vissza arra, hogy P (A)
az A halmaz hatványhalmazát (azaz összes részhalmazának hal-
mazát) jelöli.
7. Tétel. Tetszőleges (véges vagy végtelen) halmaz számossága

nem egyenlő a hatványhalmazának számosságával.
Azaz bármely A halmazra |A| =
6 |P (A)|.

90
A tételt
A tételt indirekt módon bizonyı́tjuk. Az indirekt bi-
zonyı́tás (a teljes indukció mellett) a matematikai bizonyı́tások
fontos tı́pusa. Lényege:
fontos tı́pusa. Lényege: a bizonyı́tandó állı́tást tagadjuk. (Ez az
indirekt feltevés.)
indirekt feltevés.) Ezután az indirekt feltevésből ellentmondást
vezetünk le.
indirekt feltevés.) Ezután az indirekt feltevésből ellentmondást
vezetünk le. A kapott ellentmondásból következtetünk a bi-
zonyı́tandó állı́tásra.

91
Bizonyı́tás: Indirekt módon tegyük fel, hogy van olyan hal-
maz, amelynek számossága megegyezik a hatványhalmazának
számosságával. Legyen A egy ilyen halmaz.
számosságával. Legyen A egy ilyen halmaz. Ekkor tehát
|A| = |P (A)|.
|A| = |P (A)|. Ezért létezik egy ϕ : A → P (A) bijekció.
|A| = |P (A)|. Ezért létezik egy ϕ : A → P (A) bijekció. Több
ilyen ϕ is lehet, de egyet lerögzı́tünk. Ekkor az A elemei
ilyen ϕ is lehet, de egyet lerögzı́tünk. Ekkor az A elemei kétfélék
lehetnek.
Nevezzünk egy a ∈ A elemet belevaló elemnek, ha a ∈ aϕ.

lehetnek.
Nevezzünk egy a ∈ A elemet belevaló elemnek, ha a ∈ aϕ. Azaz

ha a eleme annak a részhalmaznak, amit ϕ az a-hoz hozzárendel.
A nembelevaló elemeket pedig nevezzük pl. kı́vülállóaknak.
lehetnek.

Nyilván az A halmaz minden eleme vagy belevaló, vagy kı́vülálló,
de csak egyik féle.
lehetnek.

de csak egyik féle. Jelölje K a kı́vülálló elemek halmazát!
lehetnek.

de csak egyik féle. Jelölje K a kı́vülálló elemek halmazát! Ez
részhalmaza A-nak, azaz eleme P (A)-nak. (
lehetnek.

de csak egyik féle. Jelölje K a kı́vülálló elemek halmazát! Ez
részhalmaza A-nak, azaz eleme P (A)-nak. (Az is lehet, hogy
K = ∅ is, de sebaj).

92
Mivel a ϕ : A → P (A) leképezés bijektı́v és ezért szürjektı́v, K-nak
is van őse. Azaz van olyan c ∈ A, hogy cϕ = K.
Tudjuk, hogy — mint minden eleme A-nak — c vagy belevaló,

vagy kı́vülálló.
Ha c belevaló lenne, akkor eleme lenne cϕ = K-nak,


Ha c belevaló lenne, akkor eleme lenne cϕ = K-nak, holott K

a definı́ciója szerint csak kı́vülálló elemeket tartalmaz. Tehát c
nem lehet belevaló.


Az eddigiek szerint c kı́vülálló. Azaz



Az eddigiek szerint c kı́vülálló. Azaz c ∈

/ cϕ = K. De ez ellent-
mondás, hiszen K az összes kı́vülálló elem halmazaként c-t is
köteles tartalmazni.


Az eddigiek szerint c kı́vülálló. Azaz c ∈

/ cϕ = K. De ez ellent-
mondás, hiszen K az összes kı́vülálló elem halmazaként c-t is
köteles tartalmazni. Q.e.d.

93
Amit láttunk, az Georg Ferdinand Ludwig Philipp Cantor
(1845–1918) bizonyı́tása. Ő a halmazelmélet megalapı́tója.
Most már tudjuk, hogy nem ℵ0 = |N| az egyetlen végtelen

számosság, hiszen P (N) eltérő számosságú,

számosság, hiszen P (N) eltérő számosságú, és nyilván P (N) is
végtelen halmaz (

számosság, hiszen P (N) eltérő számosságú, és nyilván P (N) is
végtelen halmaz (mert már az egyelemű részhalmazai is végtelen
sokan vannak.)
Az alábbi megfontolás a hı́res-nevezetes Cantor-féle átlós

módszer. [0, 1) a valós {x ∈ R : 0 ≤ x < 1} intervallumot fogja
jelölni. (Nem tudom, hogy az alábbi állı́tás mekkora meglepetést
okoz azt követően, hogy N ⊂ R . . . )

94
8. Tétel. |N| 6= |R|.
8. Tétel. |N| 6= |R|.
Bizonyı́tás: Indirekt tegyük fel, hogy |N| = |R|.

8. Tétel. |N| 6= |R|.
Bizonyı́tás: Indirekt tegyük fel, hogy |N| = |R|. Ekkor létezik

egy ϕ : N → R bijekció. Definiálunk
8. Tétel. |N| 6= |R|.
Bizonyı́tás: Indirekt tegyük fel, hogy |N| = |R|. Ekkor létezik

egy ϕ : N → R bijekció. Definiálunk egy b valós számot, amelynek
a tı́zes számrendszerbeli alakja 0, b1b2b3 . . .. (Tehát 0 egészrészű
végtelen tizedestört, amelynek a tizedesvessző utáni számjegyei,
azaz a tizedesjegyei b1, b2, . . .).

95
A bn-ek (n ∈ N) definı́ciója:
A bn-ek (n ∈ N) definı́ciója: ha az nϕ valós számban az n-edik
tizedesjegy 4, akkor legyen bn = 5,
tizedesjegy 4, akkor legyen bn = 5, ellenkező esetben pedig legyen
bn = 4.
bn = 4.
Mármost ϕ : N → R bijektı́v, ezért szürjektı́v, s ı́gy b-nek is van

őse. Azaz
bn = 4.

őse. Azaz valamely n ∈ N-re b = nϕ.
bn = 4.

őse. Azaz valamely n ∈ N-re b = nϕ. De ez azonnal ellent-
mondásra vezet:
bn = 4.

mondásra vezet: ha nϕ n-edik tizedesjegye 4, akkor b n-edik
tizedesjegye 5 és ezért b 6= nϕ,
bn = 4.

tizedesjegye 5 és ezért b 6= nϕ, ha pedig nϕ n-edik tizedesjegye
nem 4, akkor b n-edik tizedesjegye 4 és megintcsak b 6= nϕ.
bn = 4.

tizedesjegye 5 és ezért b 6= nϕ, ha pedig nϕ n-edik tizedesjegye
nem 4, akkor b n-edik tizedesjegye 4 és megintcsak b 6= nϕ.
Q.e.d.

96
A számosságokkal való ismerkedést később folytatjuk. Mielőtt a
leképezések és relációk kevésbé érdekes de fontos témaköréhez
visszatérnénk, két későbbi érdekességet helyezünk kilátásba.
A számı́tógépes programokkal kapcsolatban is gyakran meg

kell valamit számolni. Pl. hogy hány lépésig fog
futni egy program, hiszen ha túl sok lépésig, pláne ha
végtelen sok lépésig, akkor az adott algoritmust kár is
programozni. Goodsteintől ered a következő példa (ld.
http://en.wikipedia.org/wiki/Goodstein%27s theorem ).

97
A példa megértéséhez csupán egy pozitı́v egész szám öröklete-
”
sen n alapú alakja” fogalmára van szükség. Ez azt jelenti, hogy
felı́rjuk a számot n alapú számrendszerben, majd az n kitevőit
szintén, az ott fellépő kitevőket szintén, stb. Például n = 2
2
esetén az x = 35 ı́gy fest ebben az alakban: 22 +1 + 2 + 1. Ha
pedig n = 3, akkor a x = 35 örökletesen 3-mas alapú alakja:
33 + 2 · 3 + 2.

98
Egy tervezett P program inputként pozitı́v egész számokat olvas
be. Minden ilyen beolvasott x számmal a következőt csinálja.
Az első lépésben x-et felı́rja örökletesen kettes alapú alakban”.
”
” 2
Legyen például az x = 35 a beolvasott szám, ezt 22 +1 + 2 + 1
alakba ı́rja. A következő lépésben program a kettes alapot (min-
den leı́rt esetben) hármas alapra cseréli ki , a kapott számból
levon 1-et, és örökletesen hármas alapú alakban ı́rja fel az
3 3
eredményt. Ekkor a (33 +1 + 3 + 1) − 1 = 33 +1 + 3 számhoz
jut, amely mellesleg a tı́zes számrendszerben 22876792454964.
” 2
Legyen például az x = 35 a beolvasott szám, ezt 22 +1 + 2 + 1
alakba ı́rja. A következő lépésben program a kettes alapot (min-
den leı́rt esetben) hármas alapra cseréli ki , a kapott számból
levon 1-et, és örökletesen hármas alapú alakban ı́rja fel az
3 3
eredményt. Ekkor a (33 +1 + 3 + 1) − 1 = 33 +1 + 3 számhoz
jut, amely mellesleg a tı́zes számrendszerben 22876792454964.
A következő lépésben a program a 3-as alapot 4-re cseréli, le-

von 1-et, és örökletesen 4-es alapú alakba ı́rja fel a kapott
4 4
számot: 44 +1 + 4 − 1 = 44 +1 + 3, amely egy 154-jegyű szám a
tı́zes számrendszerben. (Nincs ennyi atommag a tizenötmilliárd
fényévre belátható világegyetemben.)

99
A következő lépésben a program a 4-es alapot 5-re cseréli, levon
1-et, és örökletesen 5-ös alapú alakba ı́rja fel a kapott számot:
5 5
(55 +1 + 3) − 1 = 55 +1 + 2, ami egy 2184-jegyű szám a tı́zes
számrendszerben.
5 5
számrendszerben. És ı́gy tovább: minden lépésben a program a
korábbi alakban eggyel növeli az alapot, levon egyet, majd felı́rja
a számot örökletesen az éppen most növelt alapú alakban. A
folyamat akkor ér véget, ha a sok-sok növelés (és 1-es levonása)
után valamikor nullát kapunk.
5 5
számrendszerben. És ı́gy tovább: minden lépésben a program a
korábbi alakban eggyel növeli az alapot, levon egyet, majd felı́rja
a számot örökletesen az éppen most növelt alapú alakban. A
folyamat akkor ér véget, ha a sok-sok növelés (és 1-es levonása)
után valamikor nullát kapunk. A tekintett példa kapcsán a követ-
kező lépésben 36306-jegyű, azt követőleg pedig 695975-jegyű
számot kapunk (a tı́zes számrendszerben).
A szédületesen gyorsan növekvő számsorozat után számı́thatunk-

e arra, hogy elérjük a nullát és a program leáll? Számı́thatunk-e
a program leállására, ha nagyobb inputot, ha tetszőlegesen nagy
inputot adunk meg?

100
Bizonyı́tott (de messze nem triviális) tény, hogy természetes
számok szokásos axiómarendszerében, tehát a véges világban
maradva a fenti kérdést nem tudjuk eldönteni! ( Kirby–Paris-
tétel.) Viszont a végtelen számosságok csodára képesek —
mi nem jutunk el addig, de ha az előadás két-három hónappal
tovább tartani, akkor
Bizonyı́tott (de messze nem triviális) tény, hogy természetes
számok szokásos axiómarendszerében, tehát a véges világban
maradva a fenti kérdést nem tudjuk eldönteni! ( Kirby–Paris-
tétel.) Viszont a végtelen számosságok csodára képesek —
mi nem jutunk el addig, de ha az előadás két-három hónappal
tovább tartani, akkor végtelen számosságokra támaszkodva mi
is igen könnyen igazolhatnánk, hogy a program bármilyen nagy
input esetén véges lépésben megáll.
Mi a számosságokkal csak egy kisebb csodát fogunk tenni: ki-

mutatjuk a transzcendens számok létezését.

101
Definı́ció Legyen α A-ból B-be, β pedig B-ből C-be való meg-
feleltetés. (Azaz α ⊆ A × B és β ⊆ B × C; speciális esetben
az A, B, C halmazok azonosak is lehetnek.)

Definı́ció Legyen α A-ból B-be, β pedig B-ből C-be való meg-
feleltetés. (Azaz α ⊆ A × B és β ⊆ B × C; speciális esetben
az A, B, C halmazok azonosak is lehetnek.) Definiáljuk a két
megfeleltetés szorzatát:
αβ := {(a, c) ∈ A × C : ∃b ∈ B hogy
(a, b) ∈ α és (b, c) ∈ β} ⊆ A × C.

102
Nyı́ldiagramm segı́tségével a megfeleltetések szorzata úgy
szemléltethető, hogy pontosan azon (a, c) ∈ A × C elempárok
vannak a szorzat-megfeleltetésben, amelyekre a-ból irányı́tott
”
úton” el lehet jutni c-be.
Nyı́ldiagramm segı́tségével a megfeleltetések szorzata úgy
szemléltethető, hogy pontosan azon (a, c) ∈ A × C elempárok
vannak a szorzat-megfeleltetésben, amelyekre a-ból irányı́tott
”
úton” el lehet jutni c-be. Íme egy példa:

103
a e p
b f q
g r
c
d h
A B s C
Itt α = {(a, e), (b, f ), (b, h), (d, e)},

a e p
b f q
g r
c
d h
A B s C
Itt α = {(a, e), (b, f ), (b, h), (d, e)}, β = {(e, s), (f, p), (g, q), (g, s)},
és
a e p
b f q
g r
c
d h
A B s C
és a szorzatuk αβ = {(a, s), (b, p), (d, s)}.
a e p
b f q
g r
c
d h
A B s C
és a szorzatuk αβ = {(a, s), (b, p), (d, s)}.
Az α és β megfeleltetések szorzatát αβ helyett α◦β is jelölheti.

(Más szóval: karika jelöli, de azt gyakran elhagyjuk.)

104
Feladat: Legyen α = {(x, y) ∈ Z × Z : |x − y| < 3} ⊆ Z × Z.
Határozzuk meg α2-et (azaz az αα relációt).
Megoldás: (x, y) ∈ α (vagy más jelöléssel x α y) azt jelenti,

hogy a számegyenesen az x és y egész számok távolsága 0,
1, vagy 2.

1, vagy 2. Tehát a nyı́ldiagramon a nyilak hossza 0, 1, vagy
2. (Természetesen ezen nyilak balra is és jobbra is mehetnek.)

Ha két ilyen nyilat egymás után fűzünk”, akkor olyan nyilat
”
kapunk, amelynek a hossza legfeljebb 4,

”
kapunk, amelynek a hossza legfeljebb 4, és nyilván minden ilyen
nyilat megkapunk két α-nyı́l egymás után fűzésével. Ezek szerint
az

”
kapunk, amelynek a hossza legfeljebb 4, és nyilván minden ilyen
nyilat megkapunk két α-nyı́l egymás után fűzésével. Ezek szerint
az eredmény: α2 = {(x, y) ∈ Z × Z : |x − y| ≤ 4}

105
Megjegyzés: a feladat nem volt teljesen egyértelműen fogal-
mazva, mert nem mondtuk meg, hogy mit jelent α2 meg-
”
határozása”. Például a szőrszálhasogatók ilyen eredményt is
kihozhattak volna:
α2 = α3 \ {(x, y) ∈ Z × Z : |x − y| ∈ {5, 6} },
amely szintén korrekt.
”
kihozhattak volna:
α2 = α3 \ {(x, y) ∈ Z × Z : |x − y| ∈ {5, 6} },
amely szintén korrekt. De a feladat — hallgatólagosan — úgy
értendő, hogy az eredményt minél egyszerűbb alakban adjuk
meg.
”
kihozhattak volna:
α2 = α3 \ {(x, y) ∈ Z × Z : |x − y| ∈ {5, 6} },
amely szintén korrekt. De a feladat — hallgatólagosan — úgy
értendő, hogy az eredményt minél egyszerűbb alakban adjuk
meg. Persze ≤ 4” helyett < 5” is ı́rható lett volna.
” ”
Megjegyzés: tipikus vizsgafeladat: néhány, a fentihez hasonló

képlet közül kell kiválasztani (beixelni) azokat, amelyek α2-et
adják meg.

106
A megfeleltetésekkel kapcsolatban egy másik műveletet is
értelmezünk:
Definı́ció Az α ⊆ A × B megfeleltetés inverzén az
α−1 = {(x, y) : (y, x) ∈ α} ⊆ B × A

B-ből A-ba való megfeleltetést értjük.
A megfeleltetésekkel kapcsolatban egy másik műveletet is
értelmezünk:
Definı́ció Az α ⊆ A × B megfeleltetés inverzén az
α−1 = {(x, y) : (y, x) ∈ α} ⊆ B × A

B-ből A-ba való megfeleltetést értjük. A nyı́ldiagrammon ezt úgy
kapjuk, hogy minden nyilat megfordı́tunk.
Az alábbiakban fontos relációtulajdonságokat definiálunk.

107
Definı́ció: Legyen α ⊆ A × A (
Definı́ció: Legyen α ⊆ A × A (= A2), azaz legyen α egy reláció
az A halmazon. Azt mondjuk, hogy α
reflexı́v , ha bármely x ∈ A-ra (x, x) ∈ α.

szimmetrikus , ha bármely x, y ∈ A-ra ha (x, y) ∈

α, akkor (y, x) ∈ α.

tranzitı́v , ha bármely x, y, z ∈ A-ra ha

(x, y), (y, z) ∈ α, akkor (x, z) ∈ α.


(x, y), (y, z) ∈ α, akkor (x, z) ∈ α.
ekvivalencia


(x, y), (y, z) ∈ α, akkor (x, z) ∈ α.
ekvivalencia(reláció) , ha egyszerre reflexı́v,

szimmetrikus és tranzitı́v.

108
antiszimmetrikus , ha bármely x, y ∈ A-ra ha
(x, y), (y, x) ∈ α, akkor x = y.
(x, y), (y, x) ∈ α, akkor x = y.
dichotom , ha bármely x, y ∈ A-ra (x, y) ∈ α vagy

(y, x) ∈ α.
(x, y), (y, x) ∈ α, akkor x = y.

(y, x) ∈ α.
részbenrendezés , ha reflexı́v, antiszimmetrikus

és tranzitı́v,
(x, y), (y, x) ∈ α, akkor x = y.

(y, x) ∈ α.
részbenrendezés , ha reflexı́v, antiszimmetrikus

és tranzitı́v,
rendezés , ha reflexı́v, antiszimmetrikus, tran-

zitı́v és dichotom.

109
A nyı́ldiagrammal megadott relációt irányı́tott gráfnak is
szokás hı́vni. Po
A nyı́ldiagrammal megadott relációt irányı́tott gráfnak is
szokás hı́vni. Pontosabban: irányı́tott gráfon egy (A, ρ)
rendezett párt értünk, ahol A halmaz, az ún. szögponthal-
maz, ρ ⊆ A2 pedig egy reláció az A halmazon (és ρ elemeit
éleknek nevezzük). Az irányı́tott gráf fogalom tágabb értelemben
is használatos, amikoris két szögpont között több él is me-
het — ezzel most nem foglalkozunk. Nézzük meg a fenti
relációtulajdonságokat az irányı́tott gráfok nyelvén.

110
reflexív = minden pontban hurokél
szimmetrikus = minden él kétirányú

(a kétirányú él két - eltérő irányítású
élet jelent)
d tranzitív = bármely két pontra, ha az egyik-
c
ből irányított élek mentén eljuthatunk a má-
sikba, akkor egyetlen irányított él mentén is
eljuthatunk. Pl. az a - b - c - d útvonal miatt
a b kell hogy legyen él a -ból d -be.

111
antiszimmetrikus = két különböző pont
között legfeljebb csak az egyik irányban
megy él.
dichotom = bármely két pont között

- legalább az egyik irányban - megy él.
antiszimmetrikus = két különböző pont
között legfeljebb csak az egyik irányban
megy él.
dichotom = bármely két pont között

- legalább az egyik irányban - megy él.
Nyilvánvaló, hogy minden dichotom reláció egyúttal reflexı́v is

(hiszen a bármely két pont” egybe is eshet).
”

112
Példák, feladatok relációtulajdonságokra
Feladat A tanultak közül mely relációtulajdonsággal rendelkez-

nek az alábbi relációk:

α = {(a, b) ∈ Z2 : a + b = 2} ⊆ Z × Z,

α = {(a, b) ∈ Z2 : a + b = 2} ⊆ Z × Z,
β = {(a, b) ∈ N2 : a | b} ⊆ N × N,

α = {(a, b) ∈ Z2 : a + b = 2} ⊆ Z × Z,
β = {(a, b) ∈ N2 : a | b} ⊆ N × N,
γ = {(a, b) ∈ Z2 : a ≤ b} ⊆ Z × Z,

α = {(a, b) ∈ Z2 : a + b = 2} ⊆ Z × Z,
β = {(a, b) ∈ N2 : a | b} ⊆ N × N,
γ = {(a, b) ∈ Z2 : a ≤ b} ⊆ Z × Z,
δ = {(a, b) ∈ Z2 : |a| ≤ |b|} ⊆ Z × Z,


α = {(a, b) ∈ Z2 : a + b = 2} ⊆ Z × Z,
β = {(a, b) ∈ N2 : a | b} ⊆ N × N,
γ = {(a, b) ∈ Z2 : a ≤ b} ⊆ Z × Z,
δ = {(a, b) ∈ Z2 : |a| ≤ |b|} ⊆ Z × Z,
µ = {(a, b) ∈ Z2 : |a| = |b|} ⊆ Z × Z,

113
ρ = {(X, Y ) ∈ P (A) : X ⊆ Y } ⊆ P (A) × P (A), ahol A halmaz és
|A| ≥ 2.
Megoldások:

114
α = {(a, b) ∈ Z2 : a + b = 2} ⊆ Z × Z.
α = {(a, b) ∈ Z2 : a + b = 2} ⊆ Z × Z. Reflexı́v?
α = {(a, b) ∈ Z2 : a + b = 2} ⊆ Z × Z. Reflexı́v? Pl. 3 + 3 6= 2,
ı́gy (3, 3) ∈
/ α, tehát NEM reflexı́v.
ı́gy (3, 3) ∈
Szimmetrikus? IGEN, hiszen x + y = 2 akkor és csak akkor, ha

y + x = 2 (mert az összeadás kommutatı́v).
ı́gy (3, 3) ∈

Tranzitı́v?
ı́gy (3, 3) ∈

Tranzitı́v? Igaz-e, hogy ha a+b = 2 és b+c = 2, akkor a+c = 2?

ı́gy (3, 3) ∈


Nyilván NEM, hiszen pl. a = c = 0, b = 2 esetén sem teljesül.
ı́gy (3, 3) ∈


Antiszimmetrikus?
ı́gy (3, 3) ∈


Antiszimmetrikus? Igaz-e, hogy ha a + b = 2 és b + a = 2, akkor

szükségképpen a = b?
ı́gy (3, 3) ∈



szükségképpen a = b? NEM, pl. a = −1, b = 3 ellenpélda.
ı́gy (3, 3) ∈



Az eddigiekből: NEM ekvivalencia, NEM részbenrendezés, és

NEM rendezés.
ı́gy (3, 3) ∈



Az eddigiekből: NEM ekvivalencia, NEM részbenrendezés, és

NEM rendezés. Végül NEM dichotom, hiszen pl. (3, 4) ∈
/ α és
(4, 3) ∈
/ α.

115
β = {(a, b) ∈ N2 : a | b} ⊆ N × N.
β = {(a, b) ∈ N2 : a | b} ⊆ N × N. Ez az ún. oszt-
hatósági reláció N-en. Nyilván reflexı́v (minden szám oszt-
ható önmagával) .
ható önmagával) . Antiszimmetrikus, hiszen ha két pozitı́v egész
szám egymást kölcsönösen osztja, akkor egyenlőek. Tranzitı́v is
(ha a osztja b-t és b osztja c-t, akkor a osztja c-t:
(ha a osztja b-t és b osztja c-t, akkor a osztja c-t: csakugyan,
ha alkalmas x, y pozitı́v egész számokra b = xa és c = yb, akkor
c = yxa, azaz a | c.
c = yxa, azaz a | c. Nem szimmetrikus, hiszen pl. 2 | 6, de
a 6 nem osztja a 2-t.
a 6 nem osztja a 2-t. Nem dichotom, hiszen pl. a 3 és az 5
számokat tekintve egyik sem osztja a másikat.
a 6 nem osztja a 2-t. Nem dichotom, hiszen pl. a 3 és az 5
számokat tekintve egyik sem osztja a másikat.
Az összetett tulajdonságokra a válasz a fentiekből adódik: β

részbenrendezés, de nem rendezés és nem ekvivalencia.

116
γ = {(a, b) ∈ Z2 : a ≤ b} ⊆ Z × Z. Ez a reláció
γ = {(a, b) ∈ Z2 : a ≤ b} ⊆ Z × Z. Ez a reláció reflexı́v,
antiszimmetrikus,
antiszimmetrikus, tranzitı́v,
antiszimmetrikus, tranzitı́v, dichotom, tehát
antiszimmetrikus, tranzitı́v, dichotom, tehát rendezés és persze
részbenrendezés is.
részbenrendezés is. De nem szimmetrikus (pl. (2, 3) ∈ γ, de
(3, 2) ∈
/ γ), ezért nem ekvivalencia.
A
részbenrendezés is. De nem szimmetrikus (pl. (2, 3) ∈ γ, de
(3, 2) ∈
/ γ), ezért nem ekvivalencia.
A most vizsgált kisebb-egyenlő reláció tipikus példája a rendezési

relációknak.

117
δ = {(a, b) ∈ Z2 : |a| ≤ |b|} ⊆ Z × Z.
δ = {(a, b) ∈ Z2 : |a| ≤ |b|} ⊆ Z × Z. Reflexı́v,
δ = {(a, b) ∈ Z2 : |a| ≤ |b|} ⊆ Z × Z. Reflexı́v, tranzitı́v,
dichotom, de
dichotom, de nem szimmetrikus és
dichotom, de nem szimmetrikus és nem antiszimmetrikus (mert
pl. (1, −1), (−1, 1) ∈ δ, de 1 6= −1).
dichotom, de nem szimmetrikus és nem antiszimmetrikus (mert
pl. (1, −1), (−1, 1) ∈ δ, de 1 6= −1). Az összetett tulajdonságok
innen már adódnak: nem ekvivalencia, nem részbenrendezés, és
akkor persze nem rendezés.

118
µ = {(a, b) ∈ Z2 : |a| = |b|} ⊆ Z × Z.
µ = {(a, b) ∈ Z2 : |a| = |b|} ⊆ Z × Z. Reflexı́v,
µ = {(a, b) ∈ Z2 : |a| = |b|} ⊆ Z × Z. Reflexı́v, szimmetrikus,
tranzitı́v, tehát
tranzitı́v, tehát ekvivalencia. Nem dichotom. Nem antiszimme-
trikus (mert pl. (1, −1), (−1, 1) ∈ µ, de 1 6= −1). Ezért
tranzitı́v, tehát ekvivalencia. Nem dichotom. Nem antiszimme-
trikus (mert pl. (1, −1), (−1, 1) ∈ µ, de 1 6= −1). Ezért nem
részbenrendezés, és akkor persze nem rendezés.

119
ρ = {(X, Y ) ∈ P (A) : X ⊆ Y } ⊆ P (A) × P (A),
ρ = {(X, Y ) ∈ P (A) : X ⊆ Y } ⊆ P (A) × P (A), ahol A hal-
maz és |A| ≥ 2.
ρ = {(X, Y ) ∈ P (A) : X ⊆ Y } ⊆ P (A) × P (A), ahol A hal-
maz és |A| ≥ 2. A halmazokkal kapcsolatban már ismert(nek
kell lennie), hogy reflexı́v, antiszimmetrikus és tranzitı́v, tehát
részbenrendezés. Mivel |A| ≥ 2, nem dichotom (ugyanis pl.
két különböző egyelemű részalmazt véve egyik sem részhalmaza
a másiknak). Ezért nem rendezés. Nem szimmetrikus (hiszen
pl. ∅ ⊆ A de A 6⊆ ∅), ezért nem ekvivalencia.

120
Feladat Mutassuk meg, hogy tetszőleges α reláció akkor és csak
akkor tranzitı́v, ha αα ⊆ α.
Megoldás: Tegyük fel, hogy α ⊆ A2 tranzitı́v. Ha

Megoldás: Tegyük fel, hogy α ⊆ A2 tranzitı́v. Ha (x, z) ∈ αα, ak-

kor a szorzás definı́ciója miatt

kor a szorzás definı́ciója miatt van olyan y ∈ A, hogy (x, y), (y, z) ∈
α. De α tranzitivitása miatt innen (x, z) ∈ α. Tehát

α. De α tranzitivitása miatt innen (x, z) ∈ α. Tehát αα ⊆ α, his-
zen a baloldal tetszőleges (x, z) eleme a jobboldalnak is eleme.

Most azt tegyük fel, hogy αα ⊆ α.


Most azt tegyük fel, hogy αα ⊆ α. A tranzitivitás kimutatásához

legyen (x, y) ∈ α és (y, z) ∈ α. Mivel most x és z között” létezik
”
y, kapjuk, hogy (x, z) ∈ αα. A feltevés szerint ı́gy (x, z) ∈ α.
Ezzel α tranzitivitását igazoltuk.

121
Feladat Mutassuk meg, hogy két (ugyanazon halmazon
értelmezett) reflexı́v reláció szorzata is reflexı́v. Igaz-e ugyenez,
ha reflexı́v helyett szimmetrikusat mondunk?
Megoldás: Az első mondat állı́tása úgyszólván triviális. Legyen

α ⊆ A2 és β ⊆ A2 reflexı́v. Ekkor bármely x ∈ A-ra (x, x) ∈ α és
(x, x) ∈ β, ezért (x, x) ∈ αβ. Tehát αβ is reflexı́v.

122
Az viszont nem igaz általában, hogy két szimmetrikus reláció
szorzata szimmetrikus.
Mert ha megpróbáljuk igazolni, akkor feltesszük, hogy (x, z) ∈

αβ. Ebből kapunk egy y elemet, amelyre (x, y) ∈ α és (x, y) ∈ β.
A két reláció szimmetriája szerint (y, x) ∈ α és (z, y) ∈ β. Az
eddigiekből kellene kihozni, hogy (z, x) ∈ αβ, azaz kellene egy
olyan t ∈ A elem, amelyre (z, t) ∈ α és (t, x) ∈ β.
Mert ha megpróbáljuk igazolni, akkor feltesszük, hogy (x, z) ∈

αβ. Ebből kapunk egy y elemet, amelyre (x, y) ∈ α és (x, y) ∈ β.
A két reláció szimmetriája szerint (y, x) ∈ α és (z, y) ∈ β. Az
eddigiekből kellene kihozni, hogy (z, x) ∈ αβ, azaz kellene egy
olyan t ∈ A elem, amelyre (z, t) ∈ α és (t, x) ∈ β. De még
elindulni sem tudunk, hiszen honnan vegyünk olyan t-t, amelyre
(z, t) ∈ α?

123
Az persze, hogy egy bizonyı́tási kı́sérlet nem sikerült, az még
nem mond semmit. (
nem mond semmit. (Lehet, hogy ügyetlenek voltunk.)
nem mond semmit. (Lehet, hogy ügyetlenek voltunk.) De leg-
alább megmutatta az utat: olyan ellenpéldát keressünk, amelyre
mondjuk x = 1, y = 2, z = 3 és tényleg nincsen t!
mondjuk x = 1, y = 2, z = 3 és tényleg nincsen t! Például ha
A = {1, 2, 3}, α = {(1, 2), (2, 1)} ⊆ A2 és β = {(2, 3), (3, 2)} ⊆ A2,
akkor ez a két reláció szimmetrikus, de
mondjuk x = 1, y = 2, z = 3 és tényleg nincsen t! Például ha
A = {1, 2, 3}, α = {(1, 2), (2, 1)} ⊆ A2 és β = {(2, 3), (3, 2)} ⊆ A2,
akkor ez a két reláció szimmetrikus, de (1, 3) ∈ αβ és (3, 1) 6∈ αβ
miatt a szorzatuk nem.

124
Feladat Mutassuk meg, hogy tetszőleges α ⊆ A2 reláció akkor
és csak akkor szimmetrikus, ha α ⊆ α−1.
Megoldás: Tegyük fel, hogy α szimmetrikus. Ekkor

Megoldás: Tegyük fel, hogy α szimmetrikus. Ekkor α−1 =

{(x, y) : (y, x) ∈ α}, de a szimmetria miatt ez

{(x, y) : (y, x) ∈ α}, de a szimmetria miatt ez = {(x, y) : (x, y) ∈
α} = α. Tehát

α} = α. Tehát α = α−1, és ı́gy annál inkább

α} = α. Tehát α = α−1, és ı́gy annál inkább α ⊆ α−1.

Fordı́tva,

Fordı́tva, most tegyük fel, hogy α ⊆ α−1. Ha (x, y) ∈ α, akkor a

feltevés szerint (x, y) ∈ α−1 is teljesül.

Fordı́tva, most tegyük fel, hogy α ⊆ α−1. Ha (x, y) ∈ α, akkor a

feltevés szerint (x, y) ∈ α−1 is teljesül. De az inverz definı́ciója
miatt ez azt jelenti, hogy (y, x) ∈ α. Tehát ha (x, y) ∈ α, akkor
(y, x) ∈ α. Azaz α szimmetrikus.

125
Feladat Mutassuk meg, hogy ha az α, β ⊆ A2 relációk
részbenrendezések, akkor az α ∩ β is az.
részbenrendezések, akkor az α ∩ β is az. Igaz-e ugyanez, ha
részbenrendezés helyett rendezést mondunk?
Megoldás: Mivel bármely a ∈ A esetén (a, a) ∈ α és (a, a) ∈ β,

ezért (a, a) ∈ α ∩ β. Tehát a metszet reflexı́v.


Legyen (a, b), (b, a) ∈ α∩β tetszőleges.


Legyen (a, b), (b, a) ∈ α∩β tetszőleges. Ekkor speciel (a, b), (b, a) ∈
α, és az α antiszimmetriája miatt a = b. Tehát a metszet
antiszimmetrikus.

Legyen (a, b), (b, a) ∈ α∩β tetszőleges. Ekkor speciel (a, b), (b, a) ∈
α, és az α antiszimmetriája miatt a = b. Tehát a metszet
antiszimmetrikus.

126
Legyen (a, b), (b, c) ∈ α ∩ β tetszőleges. Ekkor (a, b), (b, c) ∈ α,
és ı́gy α tranzitivitásából (a, c) ∈ α. Hasonlóan, (a, b), (b, c) ∈ β,
és ı́gy β tranzitivitásából (a, c) ∈ β.
és ı́gy β tranzitivitásából (a, c) ∈ β. Így (a, c) ∈ α ∩ β. Tehát a
metszet tranzitı́v.
metszet tranzitı́v. Ezzel beláttuk, hogy α ∩ β részbenrendezés.
Rendezésekre a feladat általában nem igaz. Pl. α =

{(0, 0), (0, 1), (1, 1)}

{(0, 0), (0, 1), (1, 1)} (a kisebb-egyenlő reláció a {0, 1} halmazon),

β = {(0, 0), (1, 0), (1, 1)} (a nagyob-egyenlő reláció ugyanott)
rendezések, de

rendezések, de α ∩ β = {(0, 0), (1, 1)} (

rendezések, de α ∩ β = {(0, 0), (1, 1)} (az egyenlőségreláció”)
”
nem dichotom, és ezért nem rendezés.
Megjegyzés: természetesen vehettük volna a Z-n értelmezett ≤Z

és ≥Z relációkat is.)

127
Feladat: Legyen A = {0, 1, . . . , 9} és α = {(x, y) ∈ A2 : x < y−1}.
Ekvivalencia-e az
α−1 ∩ (α−1αα)
reláció?
Megoldás: Nem, mert tetszőleges x ∈ A-ra (

Ekvivalencia-e az
α−1 ∩ (α−1αα)
reláció?
Megoldás: Nem, mert tetszőleges x ∈ A-ra (bár az is elegendő

lenne, hogy létezik ilyen x ∈ A)
Ekvivalencia-e az
α−1 ∩ (α−1αα)
reláció?

lenne, hogy létezik ilyen x ∈ A) (x, x) ∈ / α−1, tehát
/ α miatt (x, x) ∈
Ekvivalencia-e az
α−1 ∩ (α−1αα)
reláció?

lenne, hogy létezik ilyen x ∈ A) (x, x) ∈
/ α miatt (x, x) ∈/ α−1, tehát
(x, x) nem eleme a metszet első tényezőjének, ezért a metszetnek
sem. Tehát a kérdéses reláció nem reflexı́v, ı́gy nem ekvivalencia.

128
A megfeleltetésekre tanult két művelet között érvényes az alábbi
két összefüggés.

129
9. Tétel. Ha α ⊆ A × B, β ⊆ B × C és γ ⊆ C × D megfeleltetések,
akkor
akkor
(αβ)γ = α(βγ), ahol mindkét oldalon A-ból D-be menő meg-

feleltetés áll (asszociativitás), és
akkor

(αβ)−1 = β −1α−1 (mindkét oldal C-ből A-ba való megf.)
F
akkor

Figyeljük meg, hogy a szorzat (amely nem kommutatı́v) in-

vertálásakor a tényezők sorrendje megfordul.
akkor

Figyeljük meg, hogy a szorzat (amely nem kommutatı́v) in-

vertálásakor a tényezők sorrendje megfordul. A bizonyı́tás nem
nehezebb az eddigi feladatoknál; nem részletezzük.

130
A leképezések speciális megfeleltetések, ezért mint megfelel-
tetések szorozhatók.
tetések szorozhatók. Megmutatható, hogy az ı́gy definiált szor-
zat szintén leképezés, és megegyezik az alábbi definı́cióban
szereplővel. (
tetések szorozhatók. Megmutatható, hogy az ı́gy definiált szor-
zat szintén leképezés, és megegyezik az alábbi definı́cióban
szereplővel. (Viszont az alábbi definı́ciót kényelmesebb lesz
leképezések esetében használnunk.)

131
Definı́ció: Legyen ϕ : A → B és ψ : B → C leképezés. Ekkor a
szorzatukon a ϕψ : A → C, a → (aϕ)ψ leképezést értjük.
Mi jobbról ı́rjuk a leképezéseket, és ennek köszönhetően érvényes

a ∈ A esetén a tetszetős a(ϕψ) = (aϕ)ψ formula (amely formailag
az asszociativitásra emlékeztet).
A Kalkulus tantárgyban a függvényeket — szintén leképezések

— balról ı́rják, a szorzatukat összetett függvénynek nevezik.

132
Ha a leképezést mint valamilyen végrehajtandó folyamatot, cs-
elekedetet képzeljük el, akkor a szorzásuk az egymás utáni
végrehajtást jelenti.
végrehajtást jelenti. Ezen elképzelés nem áll messze a valóságtól
pl. abban az esetben, amikor ϕ is és ψ is egy-egy számı́tógépes
program, amely az inputhoz az outputot rendeli — ekkor a szor-
zatleképezés a két program egymás utáni végrehajtását jelenti
úgy, hogy az első outputja a második inputja.
Mivel a leképezések is megfeleltetések, a leképezések szorzása

is asszociatı́v (
Mivel a leképezések is megfeleltetések, a leképezések szorzása

is asszociatı́v (abban az esetben, ha összeszorozhatók, azaz az
érkezési és indulási halmazok illeszkednek” az alábbi tételnek
”
megfelelően.

133
10. Tétel. Legyenek f : A → B, g : B → C és h : C → D
leképezések. Ekkor (f g)h = f (gh).
10. Tétel. Legyenek f : A → B, g : B → C és h : C → D
leképezések. Ekkor (f g)h = f (gh). (Itt mindkét oldalon A → D
leképezés áll.)
Ahogy a megfeleltetéseknél (a feladatok, példák tanúsága sze-

rint) érdekes összefüggések vannak a tulajdonságok és a szorzás
között, leképezéseknél is ez a helyzet. Fontos az alábbi tétel.

134
11. Tétel. Amennyiben a szóbanforgó két leképezés össze-
szorozható, akkor
(1) Két injektı́v leképezés szorzata injektı́v.
(2) Két szürjektı́v leképezés szorzata szürjektı́v.
(3) Két bijektı́v leképezés szorzata bijektı́v.
(4) Ha két leképezés szorzata szürjektı́v, akkor a második tényező

szürjektı́v.
(5) Ha két leképezés szorzata injektı́v, akkor az első tényező

injektı́v.

135
Bizonyı́tás: Legyen f : A → B és g : B → C.
(1) Ha mindkettő injektı́v, akkor

(1) Ha mindkettő injektı́v, akkor tetszőleges x, y ∈ A-ra ha

x(f g) = y(f g),

x(f g) = y(f g), akkor (xf )g = (yf )g,

x(f g) = y(f g), akkor (xf )g = (yf )g, a g injektivitását fel-
használva innen xf = yf ,

használva innen xf = yf , s most az f injektivitása miatt x = y.

Tehát f g injektı́v.

(2) Ha mindkettő szürjektı́v, akkor tetszőleges c ∈ C esetén (


(2) Ha mindkettő szürjektı́v, akkor tetszőleges c ∈ C esetén (a g

szürjektivitása miatt) van olyan b ∈ B, hogy bg = c. Viszont


szürjektivitása miatt) van olyan b ∈ B, hogy bg = c. Viszont f is
szürjektı́v, ezért van olyan a ∈ A, amelyre af = b.


szürjektı́v, ezért van olyan a ∈ A, amelyre af = b. Ezért a(f g) =


(af )g =


(af )g = bg =


(af )g = bg = c.


(af )g = bg = c. Tehát c-nek van őse. Tehát f g is szürjektı́v.

136
(5) Tegyük fel hogy f g injektı́v. Legyen x, y ∈ A tetszőleges. Ha
xf = yf , akkor (xf )g = (yf )g. Innen x(f g) = y(f g). A szorzat
injektivitása szerint x = y. Tehát f injektı́v.
(4) Tegyük fel, hogy f g szürjektı́v. Legyen c ∈ C tetszőleges.


A feltevés miatt van olyan a ∈ A, hogy a(f g) = c. De ekkor az
af ∈ B elemre

af ∈ B elemre (af )g =

af ∈ B elemre (af )g = a(f g) = c, tehát c-nek van g melletti őse:

af ∈ B elemre (af )g = a(f g) = c, tehát c-nek van g melletti őse:
af . Q.e.d.

137
Leképezés inverze
Bármely A halmaz esetén az A → A, x 7→ x leképezést az A hal-

maz identikus leképezésének nevezzük és idA-val jelöljük.
Ez az a leképezés, amely nem csinál semmit”.
”
Definı́ció. Legyenek f : A → B és g : B → A leképezések. Akkor

mondjuk, hogy g inverze f -nek, ha f g = idA és gf = idB .
Leképezés inverze
Bármely A halmaz esetén az A → A, x 7→ x leképezést az A hal-

maz identikus leképezésének nevezzük és idA-val jelöljük.
Ez az a leképezés, amely nem csinál semmit”.
”
Definı́ció. Legyenek f : A → B és g : B → A leképezések. Akkor

mondjuk, hogy g inverze f -nek, ha f g = idA és gf = idB .
Világos, hogy ez egy szimmetrikus viszony: g akkor és csak akkor
inverze f -nek, ha f inverze g-nek.
Nyı́ldiagrammal ezt ı́gy ábrázolhatjuk:

138
f
A B
Az ábra részben már meg is indokolja, hogy miért igaz az alábbi

tétel .

139
12. Tétel. Legyen f : A → B tetszőleges leképezés.
(1) Akkor és csakis akkor létezik f -nek inverze, ha f bijektı́v.

(2) Ha f bijektı́v, akkor egy és csakis egy inverze létezik,

mégpedig az a g : B → A leképezés, amely tetszőleges b ∈ B
elemhez azt az egyértelműen meghatározott a elemet rendeli,
amelyre af = b.

amelyre af = b. (Azaz az inverz leképezés minden elemhez annak
a kiindulási leképezés szerinti ősét rendeli.)

amelyre af = b. (Azaz az inverz leképezés minden elemhez annak
a kiindulási leképezés szerinti ősét rendeli.) (Azaz tetszőleges
a ∈ A és b ∈ B esetén bg = a akkor és csak akkor, ha af = b)

140
Bizonyı́tás (Részletek): Ha f -nek g inverze, akkor
Bizonyı́tás (Részletek): Ha f -nek g inverze, akkor f g = idA, ami
bijektı́v, tehát injektı́v. Ezért a szorzat első tényezője, azaz f is
injektı́v. Másrészt
injektı́v. Másrészt gf = idB , ami bijektı́v és ezért szürjektı́v, tehát
a szorzat második tényezője, f is szürjektı́v. Ezzel beláttuk, hogy
ha f -nek van inverze, akkor f bijektı́v.
Ha
Ha g1 is és g2 is inverze f -nek, akkor —

Ha g1 is és g2 is inverze f -nek, akkor — azon nyilvánvaló tény

szerint, hogy a semmittevő identikus leképezéssel való szorzás
”
nem csinál semmit” — kapjuk, hogy g1 =
”

”
nem csinál semmit” — kapjuk, hogy g1 = g1idA =
”

”
nem csinál semmit” — kapjuk, hogy g1 = g1idA = g1(f g2) =
”

”
”
(g1f )g2 =

”
”
(g1f )g2 = idB g2 =

”
”
(g1f )g2 = idB g2 = g2. A kapott

”
”
(g1f )g2 = idB g2 = g2. A kapott g1 = g2 egyenlőség igazolja az
inverz egyértelműségét. Q.e.d. (részben)

141
13. Tétel. Bijektı́v leképezés inverze szintén bijektı́v.
Bizonyı́tás Ha g inverze f -nek, akkor f inverze g-nek. Tehát g-

nek is van inverze, és ezért az előző tétel szerint bijektı́v. Q.e.d

142
Mivel egy f bijektı́v leképezésnek pontosan egy inverze van, an-
nak jelölésére az f −1 jelölést használjuk. (A szövegkörnyezet
dönti el, hogy megfeleltetés avagy leképezés inverzéről van-e szó!
Természetesen a leképezések maguk is megfeleltetések, ı́gy meg-
feleltetés-inverzük mindig van, viszont leképezésinverzük csak a
bijektı́veknek van.)
bijektı́veknek van.) Az alább tételt — túlprecizı́rozott bizonyı́tás
helyett — csak az azt követő ábrával szemléltetjük:
14. Tétel. Legyenek f : A → B és g : B → C bijektı́v

leképezések. Ekkor az f g : A → C bijektı́v leképzés inverze
14. Tétel. Legyenek f : A → B és g : B → C bijektı́v

leképezések. Ekkor az f g : A → C bijektı́v leképzés inverze
(f g)−1 = g −1f −1.

143
f
B g
A
C
b
a c
f -1 g -1
a(f g) = c miatt c(f g)−1 = a. Továbbá c(g −1f −1) =

f
B g
A
C
b
a c
f -1 g -1
a(f g) = c miatt c(f g)−1 = a. Továbbá c(g −1f −1) = (cg −1)f −1 =
f
B g
A
C
b
a c
f -1 g -1
bf −1 =
f
B g
A
C
b
a c
f -1 g -1
bf −1 = a.
f
B g
A
C
b
a c
f -1 g -1
bf −1 = a. Mivel mindketten C → A leképezések és bármely c ∈ C-
t ugyanoda képeznek le, ezért (f g)−1 = g −1f −1. Q.e.d.

144
Most, hogy már eleget tudunk a leképezésekről és relációkról,
az ideje, hogy visszatérjünk a halmazok számosságához. Az
összes halmazból álló összesség nem halmaz mert túl sok
eleme van (és az ilyesmi ellentmondásokhoz vezetne), de ezen
úgy segı́tünk, hogy az ilyen túl nagy összességeket elnevezzük
osztályoknak. A reláció fogalma nemcsak halmazon, hanem
— minden változtatás nélkül — osztályon is értelmes.
15. Tétel. Az összes halmazok H-val jelölt osztályán az

egyenlő számosságúak” reláció, azaz az {(A, B) ∈ H2 : |A| =
”
|B|} reláció ekvivalenciareláció.

145
Bizonyı́tás: Jelölje ρ a kérdéses relációt. Mivel bármely A ∈ H-
ra idA : A → A bijekció,
ra idA : A → A bijekció, ρ reflexı́v.
ra idA : A → A bijekció, ρ reflexı́v. Tegyük fel, hogy (A, B) ∈ ρ,
azaz létezik egy ϕ : A → B bijekció. Ekkor — már tudjuk —
ϕ-nek van leképezésinverze, és ϕ−1 : B → A is bijekció. Ezért
(B, A) ∈ ρ. Tehát ρ szimmetrikus.
ra idA : A → A bijekció, ρ reflexı́v. Tegyük fel, hogy (A, B) ∈ ρ,
azaz létezik egy ϕ : A → B bijekció. Ekkor — már tudjuk —
ϕ-nek van leképezésinverze, és ϕ−1 : B → A is bijekció. Ezért
(B, A) ∈ ρ. Tehát ρ szimmetrikus.
Most tegyük fel, hogy (A, B), (B, C) ∈ ρ. Ez azt jelenti, hogy
léteznek ϕ : A → B és ψ : B → C bijekciók. Azonban — korábbi
tételünk szerint — bijekciók szorzata is bijekció. Tehát ϕψ : A →
C bijekció, és ezért (A, C) ∈ ρ. Ezért ρ tranzitı́v. Q.e.d.

146
Most — szemben az előzővel — egy messze-messze nem triviális
tételt mondunk ki. Előbb egy
Definı́ció: Legyen A és B halmaz. Azt mondjuk, hogy az

A halmaz számossága kisebb-egyenlő, mint a B hal-
maz számossága, jelben |A| ≤ |B|, ha létezik A → B injektı́v
leképezés.
Most — szemben az előzővel — egy messze-messze nem triviális
tételt mondunk ki. Előbb egy
Definı́ció: Legyen A és B halmaz. Azt mondjuk, hogy az

A halmaz számossága kisebb-egyenlő, mint a B hal-
maz számossága, jelben |A| ≤ |B|, ha létezik A → B injektı́v
leképezés. (Nem meglepő hogy) azt mondjuk, hogy az A
halmaz számossága kisebb, mint a B halmaz számossága,
jelben |A| < |B|, ha |A| 6= |B| (azaz nem létezik a két halmaz
között bijekció) és |A| ≤ |B| (de létezik A → B injekció).

147
Az eddigi ismereteink szerint pl. |{1, 2}| < |{1, 2, 3}|, hiszen a
{1, 2} → {1, 2, 3}, 1 7→ 1, 2 7→ 2 leképezés injektı́v, bijekció pe-
dig nyilván nem létezik.
dig nyilván nem létezik. És általában is, a nemnegatı́v egész
számokra a < továbbra is azt jelenti, mint eddig.
Tetszőleges A halmazra |A| < |P (A)|, hiszen már láttuk, hogy ez

a két számosság nem egyenlő, s továbbá az A → P (A), a 7→ {a}
leképezés nyilván injektı́v.
Tetszőleges A halmazra |A| < |P (A)|, hiszen már láttuk, hogy ez

a két számosság nem egyenlő, s továbbá az A → P (A), a 7→ {a}
Azt is tudjuk már, hogy |N| < |R|, hiszen már láttuk, hogy ez
a két számosság nem egyenlő, s továbbá az N → R, n 7→ n
Itt a beı́gért tétel:

148
16. Tétel. (Antiszimmetria és dichotomia) Bármely két halmaz
számossága összehasonlı́tható, azaz bármely A és B halmazra
|A| ≤ |B| vagy |B| ≤ |A|. Továbbá
|A| ≤ |B| vagy |B| ≤ |A|. Továbbá ha |A| ≤ |B| és |B| ≤ |A| (azaz
mindkét halmaz injektı́v módon leképezhető a másikba), akkor
|A| = |B| (azaz létezik a két halmaz között bijekció).
|A| ≤ |B| vagy |B| ≤ |A|. Továbbá ha |A| ≤ |B| és |B| ≤ |A| (azaz
mindkét halmaz injektı́v módon leképezhető a másikba), akkor
|A| = |B| (azaz létezik a két halmaz között bijekció).
A továbbiakban elsősorban megszámlálhatóan végtelen (azaz

ℵ0 számosságú) halmazokkal foglalkozunk, hiszen az informa-
tikában leginkább ezek lépnek fel. (Pl. a rekurzı́van felsorolható
halmazok, a CF nyelvek, stb.)

149
17. Tétel. ℵ0 (azaz a megszámlálhatóan végtelen) a legkisebb
végtelen számosság.

150
Bizonyı́tás: Definı́ció szerint ℵ0 = |N|. Legyen A tetszőleges
végtelen halmaz. Azt kell belátnunk, hogy ℵ0 ≤ |A|.
végtelen halmaz. Azt kell belátnunk, hogy ℵ0 ≤ |A|. Azaz
azt, hogy létezik N → A injektı́v leképezés.
végtelen halmaz. Azt kell belátnunk, hogy ℵ0 ≤ |A|. Azaz
azt, hogy létezik N → A injektı́v leképezés.
Rekurzı́van megadunk” egy ϕ : N → A injektı́v leképezést.

”

151
Válasszunk ki egy a1 ∈ A elemet tetszőlegesen, és legyen 1ϕ =
a1. Ezután
a1. Ezután a maradék elemek közül, azaz az A \ {a1} halmazból,
válasszunk ki egy a2 elemet, és legyen 2ϕ = a2.
válasszunk ki egy a2 elemet, és legyen 2ϕ = a2. És ı́gy tovább.
Ha 1ϕ = a1, . . ., nϕ = an már definiált, akkor válasszunk ki egy
tetszőleges an+1elemet a nemüres A \ {a1, . . . , an} halmazból,
és legyen (n + 1)ϕ = an+1.
válasszunk ki egy a2 elemet, és legyen 2ϕ = a2. És ı́gy tovább.
Ha 1ϕ = a1, . . ., nϕ = an már definiált, akkor válasszunk ki egy
tetszőleges an+1elemet a nemüres A \ {a1, . . . , an} halmazból,
és legyen (n + 1)ϕ = an+1. Az A \ {a1, . . . , an} halmaz azért nem
üres, mert n darab elemének elhagyása után egy végtelen halmaz
nem válhat üressé (hisz ellenkező esetben A-nak legfeljebb n elem
lenne).

152
Ezzel rekurzı́van minden n-re definiáltuk nϕ-t, azaz megadunk
egy ϕ : N → A leképezést. Ha n 6= k, mondjuk k < n, akkor
an ∈ A \ {a1, . . . , ak , . . . , an−1} miatt an ∈
/ {a1, . . . , ak , . . . , an−1}, és
ı́gy nϕ = an 6= ak = kϕ. Tehát ϕ injektı́v. Q.e.d.
Ezzel rekurzı́van minden n-re definiáltuk nϕ-t, azaz megadunk
egy ϕ : N → A leképezést. Ha n 6= k, mondjuk k < n, akkor
an ∈ A \ {a1, . . . , ak , . . . , an−1} miatt an ∈
/ {a1, . . . , ak , . . . , an−1}, és
ı́gy nϕ = an 6= ak = kϕ. Tehát ϕ injektı́v. Q.e.d.
Kritikai megjegyzés: bár — a kényelem kedvéért — úgy fogal-

maztunk, hogy megadunk” egy ϕ-t, valójában csak azt mutat-
”
tuk meg, hogy létezik alkalmas ϕ. (Azért nem beszélhetünk
tényleges megadásról”, mert semmit sem mondtunk arról, hogy
”
konkrétan hogyan kell az an+1 elemet a végtelen A \ {a1, . . . , an}
halmazból választani. Mindez azonban nem zavarja a bizonyı́tást.

153
154
Emlékeztető:
|A| = |B| ⇐⇒
Emlékeztető:
|A| = |B| ⇐⇒ ∃A → B bijekció

|A| ≤ |B| ⇐⇒
Emlékeztető:

|A| ≤ |B| ⇐⇒ ∃A → B injektv leképezés
|A| < |B| ⇐⇒
Emlékeztető:

|A| ≤ |B| ⇐⇒ ∃A → B injektv leképezés
|A| < |B| ⇐⇒ |A| ≤ |B| és |A| 6= |B|.

Meglepetés
Hány páros pozitı́v egész szám van? A B := {2k : k ∈ N}

jelöléssel, |B| =? Azaz mi a B halmaz számossága?
Meglepetés

Megoldás: Mivel B nyilván végtelen, ezért az előző (a legkisebb

∞ számosságra vonatkozó tétel szerint) ℵ0 ≤ |B|. Másrészt a
B → N, n → n leképezés injektı́v, ezért |B| ≤ |N| = ℵ0. A
dichotomia tétel szerint |B| = ℵ0
Meglepetés


dichotomia tétel szerint |B| = ℵ0
Meglepetés


dichotomia tétel szerint |B| = ℵ0 = |N|.
Meglepetés


K
Meglepetés


Kh
Meglepetés


Khm
Meglepetés


Khmm
Meglepetés


Khmmmmmmmm! Nincs itt valami hiba? A pozitı́v egészek

felét (t.i. a páratlanokat) kidobjuk, és még mindig ugyanannyi
marad?
Meglepetés



marad? Talán rossz a dichotomia tétel?
Meglepetés



marad? Talán rossz a dichotomia tétel? Vagy rosszul idéztem?
Próbáljuk anélkül!

155
Tehát B := {2k : k ∈ N} a páros pozitı́v egészek halmaza.
Legyen
Legyen ϕ : B → N, x → 2 x . Jól látható, hogy ez bijekció.
Tehát csakugyan |B| = |N|.

Legyen ϕ : B → N, x → 2 x . Jól látható, hogy ez bijekció.
Tehát csakugyan |B| = |N|. Ez van. És ez még csak a kezdet!

156
18. Tétel. Legyen A tetszőleges halmaz. (1) |A| = ℵ0 akkor és
csak akkor, ha A ismétlés nélküli végtelen sorozatba
rendezhető, azaz megadható egy, az N elemeivel indexelt
a1, a2, a3, a4, . . .
sorozat, amely A minden egyes elemét pontosan egyszer tartal-
mazza.
18. Tétel. Legyen A tetszőleges halmaz. (1) |A| = ℵ0 akkor és
csak akkor, ha A ismétlés nélküli végtelen sorozatba
rendezhető, azaz megadható egy, az N elemeivel indexelt
a1, a2, a3, a4, . . .
sorozat, amely A minden egyes elemét pontosan egyszer tartal-
mazza.
(2) |A| = ℵ0 akkor és csak akkor, ha A végtelen és soro-

zatba szedhető, azaz megadható egy, az N elemeivel in-
dexelt
a1, a2, a3, a4, . . .
sorozat, amely A minden egyes elemét tartalmazza (esetleg
többször is).

157
Bizonyı́tás (1) könnyen adódik. Ha A a mondott módon soro-
zatba rendezhető, akkor a ϕ : N → A, n 7→ an leképezés nyilván
bijekció, és ezért |A| = ℵ0.
bijekció, és ezért |A| = ℵ0. Ha pedig |A| = ℵ0, akkor létezik
ϕ : N → A bijekció;
ϕ : N → A bijekció; ez esetben az an := nϕ képlettel definiált
sorozat az A ismétlés nélküli sorozatba rendezése.
ϕ : N → A bijekció; ez esetben az an := nϕ képlettel definiált
sorozat az A ismétlés nélküli sorozatba rendezése.

158
(2) evidens, ha A véges.
(2) evidens, ha A véges. Tegyük fel, hogy A végtelen és soro-
zatba szedhető, tehát minden eleme szerepel a sorozatban, de
esetleg többször is. Valahogy ı́gy:
a, b, c, a,c,b,a,d, e, c,b,u, a,v, a,u, . . .


A többször előforduló elemekből csak az első előfordulást
megtartva és a többit (esetünkben a kék szı́nűeket) kihagyva:
a, b, c, d, e, u, v, . . .
az A elemeit ismétlés nélküli sorozatba rendeztük. Ez a sorozat
végtelen, hiszen A is az. Tehát |A| = ℵ0.

A többször előforduló elemekből csak az első előfordulást
megtartva és a többit (esetünkben a kék szı́nűeket) kihagyva:
a, b, c, d, e, u, v, . . .
az A elemeit ismétlés nélküli sorozatba rendeztük. Ez a sorozat
végtelen, hiszen A is az. Tehát |A| = ℵ0. (2) fordı́tott irányban
(1)-ből következik. Q.e.d.

159
Feladat Mutassuk meg, hogy |Z| = ℵ0.
Megoldás:
Feladat Mutassuk meg, hogy |Z| = ℵ0.
Megoldás: Íme Z egy sorozatba rendezése:
0, 1, −1, 2, −2, 3, −3, 4, −4, 5, −5, 6, −6, . . .

160
Feladat: Mutassuk meg, hogy |Q| = ℵ0.

161
Megoldás: A nyilak mentén haladva sorozatba szedjük, ld. előző
tétel (2). (Nem baj, hogy a sorozatban minden racionális szám
többször fellép, hiszen pl. 2 = 4
2 = 6 = · · ·!)
3
- 5/1 - 4/1 - 3/1 - 2/1 - 1/1 0/1 1/1 2/1 3/1 4/1 5/1
- 5/2 - 4/2 - 3/2 - 2/2 - 1/2 0/2 1/2 2/2 3/2 4/2 5/2
- 5/3 - 4/3 - 3/3 - 2/3 - 1/3 0/3 1/3 2/3 3/3 4/3 5/3
- 5/4 - 4/4 - 3/4 - 2/4 - 1/4 0/4 1/4 2/4 3/4 4/4 5/4
- 5/5 - 4/5 - 3/5 - 2/5 - 1/5 0/5 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5

162
A mai óra következménye az alábbi tétel. Már az ókori görögök is
tudták, de a pitagoreusok — Pitagorasz tanı́tványai — a tétel fel-
fedezőjét vı́zbe folytották, nehogy kiderüljön az igazság. Persze
az ókori görögök másként okoskodtak, ők azt mutatták meg,
hogy az egységnégyzet átlója nem lehet racionális szám. Bár
az alábbi megfontolás csak egy sor, az előkészületek miatt a je-
len esetben még nem állı́thatjuk, hogy a mi megközelı́tésünk az
egyszerűbb.
egyszerűbb.
19. Tétel. Létezik irracionális szám (azaz olyan valós szám,

amelyik nem racionális).
Bizonyı́tás:
egyszerűbb.
19. Tétel. Létezik irracionális szám (azaz olyan valós szám,

amelyik nem racionális).
Bizonyı́tás:|R| =
6 ℵ0, |Q| = ℵ0. Ezért R 6= Q. Q.e.d.

163
A megszámlálhatóan végtelen számossággal (=ℵ0) kapcsolat-
ban a legtöbb feladat könnyen megválaszolható az alábbi tétel
segı́tségével.

164
20. Tétel. (Számosságaritmetika alaptétele és egyebek)
(1) Legfeljebb megszámlálhatóan végtelen sok

legfeljebb megszámlálhatóan végtelen halmaz
uniója is legfeljebb megszámlálhatóan végtelen.
Azaz ha |I| ≤ ℵ0 és minden i ∈ I-re |Ai| ≤ ℵ0, akkor

uniója is legfeljebb megszámlálhatóan Svégtelen.
Azaz ha |I| ≤ ℵ0 és minden i ∈ I-re |Ai| ≤ ℵ0, akkor | i∈I Ai| ≤ ℵ0.
(2) Ha

(2) Ha 1 < n ∈ N és |A1| = · · · = |An| = ℵ0, akkor |A1 × · · · ×

An| = ℵ0. Azaz véges sok megszámlálhatóan végtelen halmaz
Descartes-szorzata is megszámlálhatóan végtelen.
(3)


(3) Bármely A és B halmazra |A| ≤ |B| vagy |B| ≤ |A| (dichoto-
mia), és ha mindkettő teljesül, akkor |A| = |B| (antiszimmetria).
(4) (Számosságaritmetika alaptétele)



(3) Bármely A és B halmazra |A| ≤ |B| vagy |B| ≤ |A| (dichoto-
mia), és ha mindkettő teljesül, akkor |A| = |B| (antiszimmetria).
(4) (Számosságaritmetika alaptétele) Ha A és B halmazok és le-

galább az egyik végtelen, akkor |A ∪ B| = |A × B| = max(|A|, |B|).

165
Mı́g (3) és (4) bizonyı́tása messze meghaladja a jelen kurzus
kereteit, (1)-et és (2)-t belátjuk (nagyon hasonlı́t ahhoz, ahogy
azt igazoltuk, hogy |Q| = ℵ0).

166
(1) Bizonyı́tása: Mivel ℵ0 a legkisebb végtelen számosság, ezért
I és az Ai-k mindegyike véges vagy megszámlálhatóan végtelen.
Tegyük
S
Tegyük fel, hogy az A := i∈I Ai unió végtelen, hiszen ellen-
kező esetben nincs mit igazolni.
S
kező esetben nincs mit igazolni. Korábbi tételünk szerint elég
azt belátni, hogy A (ismétlést megengedő) sorozatba szedhető.
S
Feltehető, hogy I = {i1, i2, i3, . . .}, továbbá
Ai1 = {a11, a12, a13, . . .},

Ai2 = {a21, a22, a23, . . .},
Ai3 = {a31, a32, a33, . . .},
...
azaz hogy a fellépő halmazok végtelen sorozatba vannak szedve
(természetesen ismétlést megengedve).
S
Feltehető, hogy I = {i1, i2, i3, . . .}, továbbá
Ai1 = {a11, a12, a13, . . .},

Ai2 = {a21, a22, a23, . . .},
Ai3 = {a31, a32, a33, . . .},
...
azaz hogy a fellépő halmazok végtelen sorozatba vannak szedve
(természetesen ismétlést megengedve). Mármost a nyilak
mentén

167
a11 a12 a13 a14 a15 a16
a21 a22 a23 a24 a25 a26
a31 a32 a33 a34 a35 a36
a41 a42 a43 a44 a45 a46
a51 a52 a53 a54 a55 a56

168
haladva A-t sorozatba tudjuk szedni. Ezzel (1)-et beláttuk.
(2) n = 2-re hasonló ábrával is bizonyı́tható, de ábrarajzolás

helyett könnyebb (1)-ből származtatni: ha |A1| = |A2| = ℵ0,
akkor egyrészt minden egyes a ∈ A1-re |A2| = |{(a, b) : b ∈ A2}|
(hiszen a b 7→ (a, b) leképezés bijektı́v),

(hiszen a b 7→ (a, b) leképezés bijektı́v), másrészt pedig
[
A1 × A2 = {(a, b) : b ∈ A2}.
a∈A1
Ezzel megvan az n szerinti teljes indukció kezdeti lépése.

(hiszen a b 7→ (a, b) leképezés bijektı́v), másrészt pedig
[
A1 × A2 = {(a, b) : b ∈ A2}.
a∈A1
Ezzel megvan az n szerinti teljes indukció kezdeti lépése.

169
Ha 2 < n és a kisebb értékekre (2) igaz, akkor az
(A1 × · · · × An−1) × An → A1 × · · · × An,

((a1, . . . , an−1), an) 7→ (a1, . . . , an1 , an)
leképezés
(A1 × · · · × An−1) × An → A1 × · · · × An,

((a1, . . . , an−1), an) 7→ (a1, . . . , an1 , an)
leképezés bijektı́v. Mivel az elsőnek emlı́tett halmaz az in-
dukciós hipotézis szerint
(A1 × · · · × An−1) × An → A1 × · · · × An,

((a1, . . . , an−1), an) 7→ (a1, . . . , an1 , an)
leképezés bijektı́v. Mivel az elsőnek emlı́tett halmaz az in-
dukciós hipotézis szerint (előbb n − 1-re, majd 2-re alkalmazva)
megszámlálható, a második halmaz is. Q.e.d.

170
Feladat: Hány nemnegatı́v egész szám van?
1. Megoldás:
1. Megoldás: Az N0 → N, x 7→ x + 1 leképezés bijektı́v. Ezért

|N0| = |N| = ℵ0.
2. Megoldás:
1. Megoldás: Az N0 → N, x 7→ x + 1 leképezés bijektı́v. Ezért

|N0| = |N| = ℵ0.
2. Megoldás: N0 = N ∪ {0}, és az előző tétel (1) pontja

alkalmazható.

171
Feladat: Hány irracionális szám van?
Megoldás: Jelölje x a keresett számosságot. Ekkor x = |R \ Q|.


Mivel R = Q ∪ (R \ Q),

Mivel R = Q ∪ (R \ Q), ezért a számosságaritmetika alaptétele
(=előző tétel (4) pontja) szerint |R| = max(|Q|, x).

Mivel R = Q ∪ (R \ Q), ezért a számosságaritmetika alaptétele
(=előző tétel (4) pontja) szerint |R| = max(|Q|, x). Már láttuk,
hogy ℵ0 = |Q| < |R|. Ezért x = |R|. Azaz ugyanannyi irracionális
szám van, mint valós szám, tehát több, mint racionális szám.
A valós számok halmazának számosságát kontinuum

számosságnak nevezik.

172
Feladat: Hány véges hosszúságú bitsorozat van?
Megoldás: Adott i ∈ N0-ra az i-hosszúságú bitsorozatok Bi-

vel jelölt halmaza véges. (Mellesleg éppen |Bi| = 2i, de ez a
konkrét szám most nem fontos.) Az összes bitsorozat halmaza
S
B := i∈N0 Bi. Minthogy |N0| = ℵ0, az alaptétel (1) pontja
szerint |B| ≤ ℵ0. De B nyilván végtelen,
Megoldás: Adott i ∈ N0-ra az i-hosszúságú bitsorozatok Bi-

vel jelölt halmaza véges. (Mellesleg éppen |Bi| = 2i, de ez a
konkrét szám most nem fontos.) Az összes bitsorozat halmaza
S
B := i∈N0 Bi. Minthogy |N0| = ℵ0, az alaptétel (1) pontja
szerint |B| ≤ ℵ0. De B nyilván végtelen, továbbá ℵ0 a legkisebb
végtelen számosság, ezért |B| = ℵ0.

173
Egy számot algebrai számnak nevezünk, ha valamely (nem
azonosan nulla) racionális együtthatós polinomnak gyöke. Ilyen
√
pl. a 2,
√ √
pl. a 2, amelyik az x − 2 polinom gyöke, ilyen a 3 2
2
√ √
pl. a 2, amelyik az x − 2 polinom gyöke, ilyen a 3 2 is (az
2
x3 − 2 polinom gyöke),
√ √
pl. a 2, amelyik az x − 2 polinom gyöke, ilyen a 3 2 is (az
2
3 9 x2
3 5 4
x − 2 polinom gyöke), és ilyenek pl. a 2 x − 5 x + 3 + x − 1
polinom gyökei (az más kérdés, hogy ezeket nem ı́rjuk fel explicit
alakban). Természetesen minden q racionális szám algebrai, ti.
az x − q racionális együtthatós polinom gyöke.

174
Az is igaz, hogy minden olyan szám algebrai, amelyet ra-
cionális számokból kiindulva a négy alapművelet (+, −, · és
/) valamint tetszőleges egészkitevős gyökvonás ismételt fel-
használásával véges számú lépésben felı́rhatunk — ezt azonban
már nem olyan könnyű belátni).
Lindemann 1882-ben — nagyon nehéz bizonyı́tással — kimu-

tatta, hogy a π nem algebrai szám. Ebből aránylag könnyen
adódik, hogy a kör nem négyszögesı́thető”.
”

175
A nem algebrai számokat transzcendens számoknak ne-
vezzük.
vezzük. Majd egyszer tanulni fogjuk, hogy egy n-edfokú poli-
nomnak legfeljebb n gyöke van. (n ≤ 2-re már most is tudjuk.)
vezzük. Majd egyszer tanulni fogjuk, hogy egy n-edfokú poli-
nomnak legfeljebb n gyöke van. (n ≤ 2-re már most is tudjuk.)
21. Tétel. Az algebrai számok halmaza megszámlálhatóan

végtelen (azaz ℵ0 számosságú).

176
Bizonyı́tás: A legfeljebb n-edfokú racionális együtthatós po-
linomok Pn := {anxn + an−1xn−1 + · · · + a0 : a0, . . . , an ∈ Q}
halmaza és a Qn+1 halmaz között az anxn + an−1xn−1 +
· · · + a0 7→ (an, an−1, . . . , a0) leképezés bijekciót létesı́t.
· · · + a0 7→ (an, an−1, . . . , a0) leképezés bijekciót létesı́t. Az
utóbbi halmaz az alaptétel (2) pontja szerint megszámlálhatóan
végtelen, ezért |Pn| = ℵ0.
végtelen, ezért |Pn| = ℵ0. Ezért az alaptétel (1) pontja szerint
S
a racionális együtthatós polinomok P = n∈N Pn halmaza is
megszámlálhatóan végtelen.
S
megszámlálhatóan végtelen. Jelölje Ap a p ∈ P polinom gyökei-
nek halmazát, ez véges. (Ha p az azonosan 0 polinom, akkor
Ap legyen az üreshalmaz.)
S
Ap legyen az üreshalmaz.) Az algebrai számok halmaza A =
S
p∈P Ap. Ismét
S
S
p∈P Ap. Ismét az alaptétel (1) pontjára hivatkozva |A| ≤ ℵ0 ,
S
S
p∈P Ap. Ismét az alaptétel (1) pontjára hivatkozva |A| ≤ ℵ0 , de
mivel végtelen, ezért |A| = ℵ0. Q.e.d.
S
S
p∈P Ap. Ismét az alaptétel (1) pontjára hivatkozva |A| ≤ ℵ0 , de
mivel végtelen, ezért |A| = ℵ0. Q.e.d.
Az alábbi tételt számosságok nélkül nem olyan könnyű bi-

zonyı́tani, mint ahogy most következik. (Ezzel beváltjuk azon
ı́géretünket, hogy a számosságok jók valamire a véges világban).

177
22. Tétel. Létezik transzcendens szám.
Bizonyı́tás: Az algebrai számok halmazát A-val jelölve
|A| = ℵ0 6= |R|.
Q.e.d.

178
Feladat: Melyek megszámlálhatóan végtelenek az alábbi halma-
zok közül?
(a) U := {X : X ⊆ N és X az összes prı́mszámot tartalmazza};
(b) V := {X : X ⊆ Q és X véges};
(c) W := {f | f : N → N szürjektı́v leképezés};
(d) M := {f | f : Q → N injektı́v leképezés}?

179
Megoldások:
Legyen
Megoldások:
Legyen B ⊆ N a nemprı́mek halmaza. Ekkor B végtelen, és ezért

ℵ0 ≤ |B| < |P (B)|. Mivel P (B) → U , X 7→ X ∪ {összes prı́mszám}
injektı́v (sőt bijektı́v is, de erre nincs most szükségünk), ezért
|P (B)| ≤ |U |. Tehát |U | 6= ℵ0.

180
(b) V := {X : X ⊆ Q és X véges}.
Jelölje Vn az n-elemű részhalmazok halmazát. Jelölje {x1 < · · · <

xn} ∈ Vn azt, hogy {x1, . . . , xn} ∈ Vn és x1 < x2 < · · · < xn.
(b) V := {X : X ⊆ Q és X véges}.

Mármost Vn → Qn, {x1 < · · · < xn} 7→ (x1, . . . , xn) injektı́v

leképzés. Ezért — az alaptétel (2)-ből adódó |Q| = ℵ0-at is
kihasználva — |Vn| ≤ |Qn| = ℵ0. Ezért az Alaptétel (1) szerint
(b) V := {X : X ⊆ Q és X véges}.


S
|V | = | n∈N Vn| ≤ ℵ0.
(b) V := {X : X ⊆ Q és X véges}.


S
|V | = | n∈N Vn| ≤ ℵ0. Mivel V végtelen, |V | = ℵ0.

181
(c) W := {f | f : N → N szürjektı́v leképezés}.
Jelölje A a páros, B pedig a páratlan pozitı́v egészek halmazát.

Mivel ℵ0 a legkisebb végtelen számosság és nyilván |A|, |B| ≤ |N|,
ezért |A| = |B| = ℵ0. Ezért létezik egy ϕ : A → N bijekció.
Most minden C ∈ P (B)-hez definiálunk egy ψC : N → N

szürjekciót (azaz W -beli elemet): x ∈ A-ra legyen xψC := xϕ,


, x ∈ C-re legyen xψC = 1, és végül x ∈ B \ C-re legyen xψC = 2.
Világos, hogy ψC szürjektı́v, hiszen az eleve szürjektı́v ϕ-t ter-

jesztettük ki. Tehát ψC ∈ W .



jesztettük ki. Tehát ψC ∈ W . Az is evidens, hogy különböző
C ∈ P (B)-khez különböző ψC -k tartoznak.



C ∈ P (B)-khez különböző ψC -k tartoznak. Ezért a P (B) → W ,
C 7→ ψC leképezés injektı́v.



C 7→ ψC leképezés injektı́v. Így ℵ0 = |B| < |P (B)| ≤ |W |, tehát



C 7→ ψC leképezés injektı́v. Így ℵ0 = |B| < |P (B)| ≤ |W |, tehát
ℵ0 6= |W |.

182
A megoldás azon az általános elven alapul, hogy számossági

kérdések esetén egy halmaz helyett vehetünk egy vele azonos
számosságú halmazt.

Persze

Persze ez ı́gy szó szerint nem igaz, pl. ha egy feladatban a

prı́mszámok halmazáról is és az egész számok halmazáról is szó
van, akkor nem biztos, hogy mindkettő helyett egyidejűleg tekin-
thetjük mondjuk a racionális számok halmazát — ezért ezt az
általános elvet kellő körültekintéssel lehet csak alkalmazni. Erre
fogunk most példát látni.
Először az alábbi feladatot oldjuk meg (Q helyett N-et tekintjük):

183
(d’) M 0 := {f | f : N → N injektı́v leképezés}?
Legyen A ∈ P (N). Legyen χA : N → {0, 1}, n 7→ 1, ha n ∈ A

és n 7→ 0, ha n ∈ / A. (Szokás χA-t az A karakterisztikus
függvényének nevezni.. Célunk ezzel az, hogy χA mondja meg,
milyen sebesen, azaz mekkora ugrásokkal növekedjen az alább
definiálandó ϕA.)

definiálandó ϕA.) Most definiáljuk rekurzióval a szigorúan mo-
noton (és ezért injektı́v) ϕA : N → N leképezést:
1ϕA = 1 + 1χA, (n + 1)ϕA := nϕA + 1 + (n + 1)χA.

V

1ϕA = 1 + 1χA, (n + 1)ϕA := nϕA + 1 + (n + 1)χA.

Világos, hogy A 6= B esetén ϕA 6= ϕB , ugyanis ha k a legkisebb
eleme A 4 B-nek, akkor 1ϕA = 1ϕB , . . ., (k − 1)1ϕA = (k − 1)ϕB ,
de kϕA 6= kϕB .

1ϕA = 1 + 1χA, (n + 1)ϕA := nϕA + 1 + (n + 1)χA.

Világos, hogy A 6= B esetén ϕA 6= ϕB , ugyanis ha k a legkisebb
eleme A 4 B-nek, akkor 1ϕA = 1ϕB , . . ., (k − 1)1ϕA = (k − 1)ϕB ,
de kϕA 6= kϕB . Ezért a P (N) → M 0, A 7→ ϕA leképezés injektı́v.
Ezért ℵ0 = |N| < |P (N)| ≤ |M 0|.

184
(d’) ℵ0 < |M 0| = |{f | f : N → N injektı́v leképezés}| után
(d) M := {f | f : Q → N injektı́v leképezés} ?
Megadunk egy g : M 0 → M injekciót! (Valójában bijekció lesz, de

erre a tényre nincs szükségünk.) Mivel |Q| = ℵ0 = |N|, rögzı́tsünk
egy κ : Q → N bijekciót.

egy κ : Q → N bijekciót. Legyen g : M 0 → M , ϕ 7→ κϕ.

egy κ : Q → N bijekciót. Legyen g : M 0 → M , ϕ 7→ κϕ. Mivel in-
jektı́v leképezések szorzata injektı́v, κϕ ∈ M , tehát g tényleg egy
M 0 → M leképezés. A

M 0 → M leképezés. A g injektivitásának kimutatásához tegyük
fel, hogy ϕ1g = ϕ2g, azaz hogy κϕ1 = κϕ2.

fel, hogy ϕ1g = ϕ2g, azaz hogy κϕ1 = κϕ2. A bijektı́v κ-nak
van inverze, azzal szorozzuk meg az előbbi egyenlőséget balról:
κ−1(κϕ1) = κ−1(κϕ2). Az

κ−1(κϕ1) = κ−1(κϕ2). Az asszociativitás szerint (κ−1κ)ϕ1 =
(κ−1κ)ϕ2.

(κ−1κ)ϕ2. Mivel a zárójelben az idN leképezés áll, amely nem
”
csinál semmit”, kapjuk, hogy ϕ1 = ϕ2.

(κ−1κ)ϕ2. Mivel a zárójelben az idN leképezés áll, amely nem
”
csinál semmit”, kapjuk, hogy ϕ1 = ϕ2. Tehát g injektı́v, ı́gy
ℵ0 < |M 0| ≤ |M |, azaz |M | 6= ℵ0.

185
Feladat Legyen A = {0, 1, . . . , 11} és α = {(x, y) ∈ A2 : x < y−1}.
Milyen tulajdonságai vannak az alábbi relációnak:
β := (α−1 ∪ α) ◦ (α−1 ∪ α) ?
Megoldás:
β := (α−1 ∪ α) ◦ (α−1 ∪ α) ?
Megoldás: Mivel α = {(x, y) ∈ A2 : y − x ≥ 2} és
β := (α−1 ∪ α) ◦ (α−1 ∪ α) ?
Megoldás: Mivel α = {(x, y) ∈ A2 : y − x ≥ 2} és α−1 = {(x, y) ∈
A2 : x − y ≥ 2},
β := (α−1 ∪ α) ◦ (α−1 ∪ α) ?
A2 : x − y ≥ 2}, látható, hogy γ := α−1 ∪ α = {(x, y) ∈ A2 : x és
y távolsága legalább 2}.
β := (α−1 ∪ α) ◦ (α−1 ∪ α) ?
y távolsága legalább 2}. Vegyük észre, hogy β = γ ◦ γ = A2, az
ún. teljes reláció.
Valóban, bármely (x, z) ∈ A2 esetén legfeljebb három A-beli y van

x-hez közel” (azaz 2-nél kisebb távolságra), legfeljebb három
”
van z-hez közel, ı́gy biztos van olyan y, amely elég távol van”
”
x-től is és z-től is, azaz amelyre (x, y) ∈ γ és (y, z) ∈ γ. Ezért
(x, z) ∈ γγ = β. Tehát A2 ⊆ β, s
β := (α−1 ∪ α) ◦ (α−1 ∪ α) ?

”
”
(x, z) ∈ γγ = β. Tehát A2 ⊆ β, s ı́gy csakugyan β = A2.
β := (α−1 ∪ α) ◦ (α−1 ∪ α) ?

”
”
Ezért β reflexı́v,
β := (α−1 ∪ α) ◦ (α−1 ∪ α) ?

”
”
Ezért β reflexı́v, szimmetrikus,

β := (α−1 ∪ α) ◦ (α−1 ∪ α) ?

”
”
Ezért β reflexı́v, szimmetrikus, tranzitı́v,

β := (α−1 ∪ α) ◦ (α−1 ∪ α) ?

”
”
Ezért β reflexı́v, szimmetrikus, tranzitı́v, dichotom,

β := (α−1 ∪ α) ◦ (α−1 ∪ α) ?

”
”
Ezért β reflexı́v, szimmetrikus, tranzitı́v, dichotom, nem anti-

szimmetrikus,
β := (α−1 ∪ α) ◦ (α−1 ∪ α) ?

”
”

szimmetrikus, ekvivalencia,
β := (α−1 ∪ α) ◦ (α−1 ∪ α) ?

”
”

szimmetrikus, ekvivalencia, nem részbenrendezés, nem rendezés.

186
Ekvivalenciarelációk, osztályozások
A leszüretelt termést (pl. őszibarackot) értékesı́tés előtt

osztályozzák (pl. méret, érettség szerint). Az iskola ta-
nulóit évfolyamuk (és esetleg további szempontok) osztályokba
sorolják. A biológusok az élőlényeket sorolják osztályokba.
Az emlı́tett esetek mindegyikében arról van szó, hogy egy adott

halmazt páronként diszjunkt (azaz üres metszetű) részhalmazok
uniójaként állı́tunk elő. Ez szolgál alapul az alábbihoz.

187
Definı́ció: Legyen A tetszőleges halmaz, és legyen C ⊆ P (A).
Azt mondjuk, hogy C osztályozás az A halmazon vagy más
szóval osztályozása az A halmaznak, ha
(1) bármely X ∈ C-re X 6= ∅,
(2) bármely X, Y ∈ C-re X = Y vagy X ∩ Y = ∅, és
S
(3) A = X∈C X

188
Amennyiben C osztályozása az A halmaznak, akkor C elemeit
osztályoknak nevezzük. A definı́ció azt követeli meg, hogy
egyrészt az osztályok ne legyenek üresek, másrészt a különböző
osztályok legyenek diszjunktak, és harmadrészt az osztályok
fedjék le A-t, azaz bármely a ∈ A-ra létezzen X ∈ C, hogy
a ∈ X.
Más terminológiát követve szokás az osztályozást partı́ciónak

vagy faktorhalmaznak is nevezni. Hamarosan látni fogjuk,
hogy a faktorhalmaz a fogalomképzés egyik fontos eszköze.

189
Feladat: Melyek osztályozások az A adott halmazon az alábbiak
közül?
(a) C = {X ⊆ {0, 1, . . . , 9} : |X| = 3}, A = {0, 1, . . . , 9};
(b) C = {{1, 3}, {2, 4}, {5}}, A = {1, 2, . . . , 5};
(c) C = {{1, 3}, {2, 4}, {5}}, A = {0, 1, . . . , 5} ?
Megoldás:
közül?
(a) C = {X ⊆ {0, 1, . . . , 9} : |X| = 3}, A = {0, 1, . . . , 9};
(b) C = {{1, 3}, {2, 4}, {5}}, A = {1, 2, . . . , 5};
(c) C = {{1, 3}, {2, 4}, {5}}, A = {0, 1, . . . , 5} ?
Megoldás: (a) nem, mert bár nemüres és A-t lefedő halma-
zokból áll C, az osztályok nem diszjunktak.
közül?
(a) C = {X ⊆ {0, 1, . . . , 9} : |X| = 3}, A = {0, 1, . . . , 9};
(b) C = {{1, 3}, {2, 4}, {5}}, A = {1, 2, . . . , 5};
(c) C = {{1, 3}, {2, 4}, {5}}, A = {0, 1, . . . , 5} ?
Megoldás: (a) nem, mert bár nemüres és A-t lefedő halma-
zokból áll C, az osztályok nem diszjunktak. (c) sem, mert az
osztályok nem fedik le A-t (a 0 kimarad). (b) igen.

190
Jelölés: Legyen adott egy C osztályozás az A halmazon. Ve-
zessük be az alábbi ekvialenciarelációt az A halmazon:
ρ = ρC := {(a, b) ∈ A2 : ∃X ∈ C, hogy a, b ∈ X}.
23. Tétel. A fent definiált ρC (amelyet a C-hez tartozó ekviva-

lenciának nevezünk) csakugyan ekvivalencia az A halmazon.
A tétel igazolása hasznos (bár meglehetősen triviális), egyéni

gyakorlásra szánt feladat.
Jelölés: Legyen adott egy C osztályozás az A halmazon. Ve-
zessük be az alábbi ekvialenciarelációt az A halmazon:
ρ = ρC := {(a, b) ∈ A2 : ∃X ∈ C, hogy a, b ∈ X}.
23. Tétel. A fent definiált ρC (amelyet a C-hez tartozó ekviva-

lenciának nevezünk) csakugyan ekvivalencia az A halmazon.
A tétel igazolása hasznos (bár meglehetősen triviális), egyéni

gyakorlásra szánt feladat. Egy iskola osztályai (mint osztályozás)
esetén ρC nem más, mint az osztálytársak” reláció.
”

191
Feladat: Az imént láttuk, hogy C = {{1, 3}, {2, 4}, {5}}
osztályozás az A = {1, 2, . . . , 5} halmazon. Írjuk fel a hozzá
tartozó ekvivalenciát!
ρC = {(1, 1), (1, 3), (3, 1), (3, 3), (2, 2), (2, 4), (4, 2), (4, 4), (5, 5)}.
ρC = {(1, 1), (1, 3), (3, 1), (3, 3), (2, 2), (2, 4), (4, 2), (4, 4), (5, 5)}.
Figyeljük meg, hogy sokkal rövidebb volt az osztályozást leı́rni,

mint a hozzá tartozó ekvivalenciát.
ρC = {(1, 1), (1, 3), (3, 1), (3, 3), (2, 2), (2, 4), (4, 2), (4, 4), (5, 5)}.
Figyeljük meg, hogy sokkal rövidebb volt az osztályozást leı́rni,

mint a hozzá tartozó ekvivalenciát.
Nemcsak az osztályozások határoznak meg ekvivalenciákat, ha-

nem fordı́tva is. Például az a 2007-ben azonos szakra felvettek”
”
reláció az SZTE elsőéves hallgatóinak halmazán meghatározza
az évfolyamok halmazát, ami osztályozás az SZTE elsőéveseinek
halmazán.

192
Definı́ció: Legyen A halmaz, ρ ekvivalenciareláció az A-n és
b ∈ A. Ekkor a
bρ∗ := {c ∈ A : (b, c) ∈ ρ}
halmazt
a b elem ρ szerinti blokkjának vagy osztályának ne-
vezzük.
Definı́ció: Legyen A halmaz, ρ ekvivalenciareláció az A-n és
b ∈ A. Ekkor a
bρ∗ := {c ∈ A : (b, c) ∈ ρ}
halmazt
a b elem ρ szerinti blokkjának vagy osztályának ne-
vezzük.
A ρ blokkjainak A/ρ := {bρ∗ : b ∈ A} halmazát az A hal-

faktorhalmazának vagy ρ
maz ρ szerinti szerinti
osztályozásának nevezzük. Jelölése: A/ρ .
24. Tétel. Ha ρ ekvivalencia A-n, akkor A/ρ tényleg faktorhal-

maz (azaz osztályozás) A-n.

193
Bizonyı́tás (részlet): Ha a, b ∈ A-ra aρ∗ 6= bρ∗, akkor be kell
látnunk, hogy diszjunktak.
látnunk, hogy diszjunktak. Ha nem lennének diszjunktak, akkor
lenne egy c ∈ aρ∗ ∩ bρ∗ elem.
lenne egy c ∈ aρ∗ ∩ bρ∗ elem. Tehát (a, c) ∈ ρ és (b, c) ∈ ρ.
Legyen x ∈ aρ∗ tetszőleges. Ekkor (a, x) ∈ ρ. A szimmetria miatt

(c, a) ∈ ρ, ı́gy a tranzitivitásból (c, x) ∈ ρ. Ismét a tranzitivitástra
hivatkozva (b, x) ∈ ρ.

hivatkozva (b, x) ∈ ρ. Tehát x ∈ bρ∗. Mivel x ∈ aρ∗ tetszőleges
volt, aρ∗ ⊆ bρ∗. Az a és b szerepét felcserélve ugyanı́gy kapjuk,
hogy bρ∗ ⊆ aρ∗.

hogy bρ∗ ⊆ aρ∗. Tehát bρ∗ = aρ∗, ami ellentmondás.

hogy bρ∗ ⊆ aρ∗. Tehát bρ∗ = aρ∗, ami ellentmondás. Ezért az
aρ∗ és bρ∗ blokkok mégiscsak diszjunktak. Q.e.d.(részben).

194
Feladat: Adjuk meg a Z halmazon értelmezett ρ = {(x, y) ∈
Z2 : 3 | x − y} ekvivalenciához tartozó osztályozást!
Megoldás:
Z/ρ := { {. . . , −12, −9, −6, −3, 0, 3, 6, 9, 12, . . .},

{−11, −8, −5, −2, 1, 4, 7, 10, 13, . . .},
{−10, −7, −4, −1, 2, 5, 8, 11, 14, . . .} }.
Megoldás:
Z/ρ := { {. . . , −12, −9, −6, −3, 0, 3, 6, 9, 12, . . .},

{−11, −8, −5, −2, 1, 4, 7, 10, 13, . . .},
{−10, −7, −4, −1, 2, 5, 8, 11, 14, . . .} }.
A korábbi példával ellentétben itt a reláció megadása egyszerűbb,
mint az osztályozásé.

195
Láttuk, hogy
az ekvivalenciák osztályozást (faktorhalmazt), az osztályozások
(faktorhalmazok) pedig ekvivalenciákat határoznak meg.
Láttuk, hogy
A következő tétel lényegében azt fejezi ki, hogy — a rögzı́tett

A halmazon értelmezett — ekvivalenciák és osztályozások
Láttuk, hogy
A következő tétel lényegében azt fejezi ki, hogy — a rögzı́tett

A halmazon értelmezett — ekvivalenciák és osztályozások
lényegében ugyanazok: bármelyiket is adjuk meg, áttérhetünk
a másikra, és ha visszatérünk, az eredetihez jutunk.
Ebben az a jó, hogy mindig azt használjuk, ami számunkra

kényelmesebb: amelyet könnyebb megadni vagy amellyel
könnyebb dolgozni.

196
A lényegében ugyanazok” nem matematikai fogalom, ezért a
”
tétel kissé komolyabb hangzásúra lesz fogalmazva. A korábban
bevezetett jelölésekre is épı́tünk.

197
25. Tétel. Legyen A tetszőleges halmaz, jelölje Part(A) az A-
n értelmezhető osztályozások (más szóval partı́ciók) halmazát,
Eq(A) pedig az A-n értelmezhető ekvivalenciák halmazát. Ekkor
Eq(A) → Part(A), ρ 7→ A/ρ = {bρ∗ : b ∈ A}

bijektı́v leképezés, amelynek inverze az alábbi bijekció:
Part(A) → Eq(A), C 7→ ρC .
A bizonyı́tást — amely hasznos de nem túl rövid gyakorló fela-

datnak is alkalmas — nem részletezzük.

198
Feladat: Hány ekvivalenciareláció definiálható egy háromelemű
halmazon?
halmazon?
Megoldás: Mivel
halmazon?
Megoldás: Mivel (az előző tétel szerint) az ekvivalenciák és

az osztályozások lényegében azonosak, célszerű a jelen esetben
könnyebben kezelhető utóbbiakat megszámolni.
halmazon?

könnyebben kezelhető utóbbiakat megszámolni. Egyetlen olyan
van, amelyiknek három osztálya van (persze mind a három egye-
lemű).
halmazon?

könnyebben kezelhető utóbbiakat megszámolni. Egyetlen olyan
van, amelyiknek három osztálya van (persze mind a három egye-
lemű). Egyetlen olyan van, amelyik csak egyetlen osztályból áll
(ami persze az egész halmaz, amelyet jelöljön A). A továbbiak
egy kételemű és egy egyelemű osztályból állnak; az egyelemű
osztály elemét háromféleképpen választhatjuk ki. Tehát három
további van. Összesen: öt.

199
A feladat nem kérte, de az A = {1, 2, 3} jelölés mellett felsoroljuk
mind az öt osztályozást:
C1 = {{1}, {2}, {3}},

C2 = {{1, 2, 3}},
C3 = {{1}, {2, 3}},
C4 = {{2}, {1, 3}},
C5 = {{3}, {1, 2}}.

200
Faktorhalmaz, mint fogalomalkotó eszköz: A fogalmak —
nemcsak a matematikában, hanem azon kı́vül is — gyakran úgy
alakulnak ki, hogy veszünk egy ρ ekvivalenciarelációt egy A hal-
mazon, és az A/ρ elemeit elnevezzük valahogy.
P
Például ha A a sı́k egyeneseinek halmaza és ρ a párhuzamossági

reláció (amelyik ekvivalencia), akkor egy egyenes ρ szerinti
blokkját szokás az egyenes irányának nevezni.
Például ha A a sı́k egyeneseinek halmaza és ρ a párhuzamossági

reláció (amelyik ekvivalencia), akkor egy egyenes ρ szerinti
blokkját szokás az egyenes irányának nevezni.
Idetartozik az is, amit korábban absztrakcióval való definı́ciónak

mondtunk. Pl. ha A az összes halmazból álló összesség és
(X, Y ) ∈ ρ azt jelenti, hogy létezik X → Y bijekció, akkor X
ρ-szerinti blokkját elnevezzük az X halmaz számosságának, és
az A/ρ elemeit számosságoknak.

201
Részbenrendezések
A (részben)rendezések a hierarchia fogalmát ragadják meg

matematikailag. Ez a fogalom az informatikában is fellép, his-
zen pl. a szoftverek is hierarchikus rendbe szervezett kisebb
egységekből (szubrutin, modul, eljárás, stb.) épülnek fel.

202
Definı́ció Az (A; ≤) párt részbenrendezett halmaznak
nevezzük, ha A nemüres halmaz, ≤” pedig egy részbenrendezési
”
reláció az A halmazon.
”
Természetesen ≤” helyett ı́rhatnánk azt is, hogy ρ vagy α, de

”
≤” a leggyakoribb jelölés. Vigyázat, a ≤” jelölés nem jelenti
” ”
azt, hogy A elemei számok!
”

”
” ”
Definı́ció Legyen (A; ≤) egy részbenrendezett halmaz, és legyen

a, b ∈ A. a < b jelölje azt, hogy a ≤ b és a 6= b.
”

”
” ”
Definı́ció Legyen (A; ≤) egy részbenrendezett halmaz, és legyen

a, b ∈ A. a < b jelölje azt, hogy a ≤ b és a 6= b. a ≺ b (kiolvasva:
b követi a-t) pedig jelölje azt, hogy a < b és nincs olyan c ∈ A,
amelyre a < c és c < b.

203
Véges esetben a részbenrendezett halmazok ábrázolása az alábbi
tételen múlik:
26. Tétel. Ha (A; ≤) véges részbenrendezett halmaz, akkor

tetszőleges a, b elemére az alábbi két feltétel ekvivalens:
(1) a ≤ b;
(2) létezik n ∈ N0 és léteznek c0, c1, . . . , cn ∈ A elemek, hogy

a = c0, c0 ≺ c1, c1 ≺ c2, . . ., cn−1 ≺ cn, cn = b.

204
A tételnek az a lényege, hogy véges (tehát a számunkra
legérdekesebb) esetben a ≺ ún. követési reláció meg-
határozza a részbenrendezést!
határozza a részbenrendezést! Ezért ha szemléletesen
ábrázolni akarjuk (A; ≤)-t, akkor helyette a követési relációt
ábrázoljuk.
Erre szolgál az ún. Hasse-diagramm . Ez lényegében a

követési relációnak megfelelő irányı́tott gráf azon megállapodás
mellett, hogy minden nyı́l felfelé megy (ezért a nyı́lhegyet
le se rajzoljuk).
határozza a részbenrendezést! Ezért ha szemléletesen
ábrázolni akarjuk (A; ≤)-t, akkor helyette a követési relációt
ábrázoljuk.
Erre szolgál az ún. Hasse-diagramm . Ez lényegében a

követési relációnak megfelelő irányı́tott gráf azon megállapodás
mellett, hogy minden nyı́l felfelé megy (ezért a nyı́lhegyet
le se rajzoljuk). A tétel szerint a ≤ b akkor és csak akkor, ha
a Hasse-diagrammon a-ból indulva élek mentén mindig felfelé
haladva eljuthatunk b-be. (Speciális esetben: a = b, amikor
semmit sem kell haladnunk.)

205
Lássuk az alábbi három részbenrendezett halmaz Hasse-
diagramját:

206
Pl. a bal oldali ábrán: {1} ≤ {1, 2, 3}
Pl. a bal oldali ábrán: {1} ≤ {1, 2, 3} (más szóval: {1} ⊆
{1, 2, 3}). De {1} 6≤ {2, 3}), hiszen hiába van {2, 3} feljebb, nem
vezet hozzá {1}-ből mindvégig felfelé haladó út.
{1,2,3} 7
12
{1,2} {2,3} 6
{1,3}
5
6 4
4
{1} {2} {3} 3
3 2
2
/
O
(P ({1, 2, 3}), ⊆) ({2, 3, 4, 6, 12}, |) ({2, 3, . . . , 7}, ≤)
A három részbenrendezett halmaz közül csak a jobb szélső ren-

dezett (mert csak arra teljesül a dichotómia: bármely két eleme
közül az egyik ≤ mint a másik.)

207
Egyazon részbenrendezett halmaz Hasse-diagramja
többféleképpen is lerazolható:
Egyazon részbenrendezett halmaz Hasse-diagramja
többféleképpen is lerazolható:
{1,2,3} {1,2,3} {1,2,3}

{2,3}
{1,2} {2,3} {2,3} {1,2}
{1,3} {1,3} {1,3}
{1,2}
{1} {2} {3} {1} {2} {3} {1}
{2} {3}
/
O /
O /
O

208
Definı́ció: Legyen (A, ≤) egy részbenrendezett halmaz és b ∈ A.
Azt mondjuk, hogy b maximális eleme A-nak, ha nincs
olyan x ∈ A, amelyre b < x.
Definı́ció: Legyen (A, ≤) egy részbenrendezett halmaz és b ∈ A.
Azt mondjuk, hogy b maximális eleme A-nak, ha nincs
olyan x ∈ A, amelyre b < x. Hasonlóan, ha nincs olyan x ∈ A
hogy x < b, akkor b-t minimális elemnek nevezzük. Ha
bármely x ∈ A-ra x ≤ b, akkor b-t A legnagyobb elemének
nevezzük. Ha pedig minden x ∈ A-ra b ≤ x, akkor b-t A legki-
sebb elemének nevezzük.

209
Tehát maximális elem = nincs nála nagyobb, leg-
nagyobb elem = minden másnál nagyobb.
Állı́tás: Ha (A, ≤)-nek van legnagyobb eleme, akkor pontosan

egy van. Legkisebb elemre ugyanez érvényes.
Bizonyı́tás: Ha b is és c is legnagyobb elem, akkor c ≤ b (mert b

legnagyobb elem), b ≤ c (mert c legnagyobb elem). Az antiszim-
metria miatt b = c.

210
Megjegyzések: Szokás a legnagyobb elemet 1-gyel,
a legkisebb elemet 0-val jelölni - nem biztos,hogy ezek
léteznek. Maximális, illetve minimális elemből több is lehet.
Véges esetben legalább egy maximális elem és legalább egy
minimális elem létezik. Ha egy elem legnagyobb elem, akkor
szükségképpen maximális elem.
Megjegyzések: Szokás a legnagyobb elemet 1-gyel,
a legkisebb elemet 0-val jelölni - nem biztos,hogy ezek
léteznek. Maximális, illetve minimális elemből több is lehet.
Véges esetben legalább egy maximális elem és legalább egy
minimális elem létezik. Ha egy elem legnagyobb elem, akkor
szükségképpen maximális elem. Ha egy elem legkisebb elem,
akkor szükségképpen minimális elem.
Néhány példa:

211
max és legnagyobb
max max max max
min és max
min min min min min min min

212
(N, ≤) rendezett halmaz. Mint láttuk (a teljes indukcióval kapc-
solatban), bármely nemüres részhalmazának van legkisebb eleme.
Egy rende-
zett halmazt jólrendezettnek nevezünk, ha bármely nemüres
részhalmazának van legkisebb eleme. Érdekességként emlı́tjük a
Jólrendezési tételt: bármely nemüres A halmaz jólrendezhető,
azaz értelmezhető rajta egy olyan rendezés, hogy jólrendezett
halmazt kapjunk.
(N, ≤) rendezett halmaz. Mint láttuk (a teljes indukcióval kapc-
solatban), bármely nemüres részhalmazának van legkisebb eleme.
Egy rende-
zett halmazt jólrendezettnek nevezünk, ha bármely nemüres
részhalmazának van legkisebb eleme. Érdekességként emlı́tjük a
Jólrendezési tételt: bármely nemüres A halmaz jólrendezhető,
azaz értelmezhető rajta egy olyan rendezés, hogy jólrendezett
halmazt kapjunk. Ez véges A esetén evidens (tetszőleges ren-
dezés jólrendezés lesz), de végtelen esetben távolról sem triviális.

213
Példa jólrendezett halmazra: (N, ≤),
Példa jólrendezett halmazra: (N, ≤), {1 − n 1 : n ∈ N}, ≤) —
lényegét tekintve” nem különbözik az előzőtől,

”
lényegét tekintve” nem különbözik az előzőtől,

”
1 : n ∈
lényegét tekintve” nem különbözik az előzőtől, {1 − n
”
N}∪{1}, ≤) — ez
1 : n ∈
”
N}∪{1}, ≤) — ez lényegesen különbözik” az előzőtől (hiszen van
”
legnagyobb eleme),
1 : n ∈
”
” 1 : k, n ∈ N}, ≤) —
legnagyobb eleme), {k − n
1 : n ∈
”
” 1 : k, n ∈ N}, ≤) — ez is lényegesen
”
különbözik” az előzőektől.
Adott részbenrendezett halmaz(ok)ból többféleképpen is

gyárthatunk” újakat.
”
1 : n ∈
”
”

gyárthatunk” újakat. Például elhagyunk belőle elemeket, és
”
megállapodunk abban, hogy a maradék elemek halmazán a ≤”
”
jelentse ugyanazt, mint eddig. (Könnyen látható, hogy ily módon
részbenrendezést kapunk.)
1 : n ∈
”
”

gyárthatunk” újakat. Például elhagyunk belőle elemeket, és
”
megállapodunk abban, hogy a maradék elemek halmazán a ≤”
”
jelentse ugyanazt, mint eddig. (Könnyen látható, hogy ily módon
részbenrendezést kapunk.) Ennél azonban érdekesebb a direkt
szorzat és a lexikografikus szorzat.

214
Definı́ció: Legyen adott az (A1, ≤1) és az (A2, ≤2)
részbenrendezett halmaz. Direkt szorzatukat úgy
kapjuk, hogy Descartes-szorzatukon a komponensenkénti
részbenrendezést definiáljuk. Azaz a direkt szorzatuk
(A1 × A2, ≤), ahol (a1, a2) ≤ (b1, b2) azt jelenti, hogy a1 ≤1 b1
és a2 ≤2 b2. (Megmutatható, hogy ez is részbenrendezett hal-
maz.)
Ha (A1, ≤1) és az (A2, ≤2) rendezett halmaz (tehát nemcsak

részbenrendezett), akkor lexikografikus szorzatukon az
(A1 × A2, ≤) rendezett halmazt értjük, ahol a reláció a lexiko-
grafikus rendezést jelenti, azaz (a1, a2) ≤ (b1, b2) akkor és
csak akkor, ha a1 <1 b1, vagy a1 = b1 és a2 ≤2 b2. (Megmuta-
tható, hogy ily módon rendezett halmazt kapunk.)

215
Értelemszerűen több tényező direkt, illetve lexikografikus szor-
zatát is definiálhatnánk. A lexikografikus szorzat onnan nyerte
a nevét, hogy a lexikonok, szótárak, névsorok is ezen az elven
vannak rendezve.
vannak rendezve.
Az alábbi ábrákon megfigyelhető az az általánosan is érvényes

módszer, ahogy két részbenrendezett halmaz direkt szor-
zatának Hasse-diagramját lerajzolhatjuk (persze csak kisméretű
r.r.halmazok esetén számı́thatunk áttekinthető diagramra.)
vannak rendezve.
Az alábbi ábrákon megfigyelhető az az általánosan is érvényes

módszer, ahogy két részbenrendezett halmaz direkt szor-
zatának Hasse-diagramját lerajzolhatjuk (persze csak kisméretű
r.r.halmazok esetén számı́thatunk áttekinthető diagramra.) Kb.
arról van szó, hogy az egyik (mindegy melyik) r.r.halmaz
egyik szögpontjába (elemébe) rakjuk a másik r.r.h. egyik
szögpontját, majd ezen másik r.r.halmazt az egyik r.r.h. elemi
mentén mindenhova eltoljuk úgy, hogy az eltolás során mindegyik
szögpontját összekötjük az eltoltjával.

216
A1 1
d e f
A2 1
a b c
0 0
Keressük ezen két r.r.halmaz direkt szorzatának Hasse-

diagramját.

217
A1
A1
A2
Közbülső lépés: a két r.r.halmaz egy-egy pontját fedésbe hoztuk

(legalsó pont), majd A1-et A2 mentén eltoltuk.
A1
A1
A2

(legalsó pont), majd A1-et A2 mentén eltoltuk. Már csak az van
hátra, hogy az ezen eltolás alkalmából az A1 elemeinek pályáit
berajzoljuk.
A1
A1
A2

(legalsó pont), majd A1-et A2 mentén eltoltuk. Már csak az van
hátra, hogy az ezen eltolás alkalmából az A1 elemeinek pályáit
berajzoljuk. (Ezzel ekvivalens fogalmazás: hogy A2-t is eltoljuk
A1 minden pontjába.)

218
A1 X A2 (1,1)
(f,1)
(1,0) (d,1) (e,1)
(d,0)
(e,0) (f,0) (a,1) (b,1)
(c,1)
(b,0) (c,0) (0,1)

(a,0)
(0,0)
Íme a keresett direkt szorzat.

A1 X A2 (1,1)
(f,1)
(1,0) (d,1) (e,1)
(d,0)
(e,0) (f,0) (a,1) (b,1)
(c,1)
(b,0) (c,0) (0,1)

(a,0)
(0,0)
Íme a keresett direkt szorzat. Talán áttekinthetőbb, ha nem

tüntetjük fel az elemek megnevezését:

219
M
Megjegyzés: a négydimenziós kocka kétdimenziós vetülete — ezt
ı́gy a legkönnyebb lerajzolni.
Megjegyzés: a négydimenziós kocka kétdimenziós vetülete — ezt
ı́gy a legkönnyebb lerajzolni. Ahhoz, hogy szép ábrát kapjunk
zavaró átfedések nélkül — inkább művészet mint tudás — a
kiindulási ábrát gyakran módosı́tjuk.

220
Végül ı́me egy (sőt a”) háromelemű és a kételemű rendezett
”
halmaz direkt szorzata:
A1 X A2 (1,1)
Közbülső
lépés (1,0)
1 (a,1)
A1 A2
1 A1
a (a,0)
(0,1)
A2
0 0
(0,0)

221
222
223

Dimat Egyetemi Jegyzet 1 (2007)

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Dimat Egyetemi Jegyzet 1 (2007)

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Diszkrét matematika I. (2007. szept. 4.

Dr. Czédli Gábor, egyetemi tanár

2007. szeptember 12.

∗ Azelőadás kivetı́tett ”nyers” változata, sajtóhibák lehetségesek (és az is

Itt olvasható az előadások teljes anyaga” (pl. ez is),

Itt olvasható az előadások teljes anyaga” (pl. ez is), általában

Itt olvasható az előadások teljes anyaga” (pl. ez is), általában

Itt olvasható az előadások teljes anyaga” (pl. ez is), általában

Itt olvasható az előadások teljes anyaga” (pl. ez is), általában

Itt olvasható az előadások teljes anyaga” (pl. ez is), általában

Itt olvasható az előadások teljes anyaga” (pl. ez is), általában

Itt olvasható az előadások teljes anyaga” (pl. ez is), általában

Itt olvasható az előadások teljes anyaga” (pl. ez is), általában

CzG: Diszkrét matematika I, SZTE, 2006-2007

Továbbá: (a magolós” tárgyakkal ellentétben) az új fogalma-

Továbbá: (a magolós” tárgyakkal ellentétben) az új fogalma-

CzG: Diszkrét matematika I, SZTE, 2006-2007

A gyakorlaton max. 50, a vizsgán max. 60 pontot lehet szerezni.

A gyakorlaton max. 50, a vizsgán max. 60 pontot lehet szerezni.

A gyakorlaton max. 50, a vizsgán max. 60 pontot lehet szerezni.

CzG: Diszkrét matematika I, SZTE, 2006-2007

Ellenkező esetben nem — és a statisztika szerint ez leginkább

CzG: Diszkrét matematika I, SZTE, 2006-2007

Az indukció alapvető része a gondolkodásunknak:

Az indukció alapvető része a gondolkodásunknak: sok azonos

Az indukció alapvető része a gondolkodásunknak: sok azonos

CzG: Diszkrét matematika I, SZTE, 2006-2007

CzG: Diszkrét matematika I, SZTE, 2006-2007

Másrészt néhány kidolgozott feladat is lila szı́nben kerül közlésre

CzG: Diszkrét matematika I, SZTE, 2006-2007

Állandó jelölés: a pozitı́v egész számok {1, 2, 3, . . .} halmazát

CzG: Diszkrét matematika I, SZTE, 2006-2007

CzG: Diszkrét matematika I, SZTE, 2006-2007

CzG: Diszkrét matematika I, SZTE, 2006-2007

1. Tétel. Bármely nemüres, természetes számokból álló hal-

Szemléletesen ez a tétel evidens: ha H egy ilyen halmaz, akkor

CzG: Diszkrét matematika I, SZTE, 2006-2007

Gyakran használt szinonı́mák a ∃ ún. egzisztenciális kvan-

Tehát a teljes indukció ∀ n-re H(n)” szerkezetű állı́tások bi-

CzG: Diszkrét matematika I, SZTE, 2006-2007

egyrészt H(1) igaz,

egyrészt H(1) igaz,

másrészt bármely n ∈ N-re H(n) teljesüléséből következik

egyrészt H(1) igaz,

másrészt bármely n ∈ N-re H(n) teljesüléséből következik

akkor igaz a ∀n ∈ N-re H(n)” állı́tás.

egyrészt H(1) igaz,

másrészt bármely n ∈ N-re H(n) teljesüléséből következik

akkor igaz a ∀n ∈ N-re H(n)” állı́tás.

Megjegyzés: N helyett az N0 halmaz vagy akár mondjuk a

CzG: Diszkrét matematika I, SZTE, 2006-2007

CzG: Diszkrét matematika I, SZTE, 2006-2007

Feladat: Bizonyı́tsuk be, hogy tetszőleges n természetes számra

Feladat: Bizonyı́tsuk be, hogy tetszőleges n természetes számra

Megoldás: A feladatból nem derül ki, hogy ∀n ∈ N-re vagy

Feladat: Bizonyı́tsuk be, hogy tetszőleges n természetes számra

Megoldás: A feladatból nem derül ki, hogy ∀n ∈ N-re vagy

Első lépés: a legkisebb esetre belátjuk. Ez evidens, hiszen 03 +

Feladat: Bizonyı́tsuk be, hogy tetszőleges n természetes számra

Megoldás: A feladatból nem derül ki, hogy ∀n ∈ N-re vagy

Első lépés: a legkisebb esetre belátjuk. Ez evidens, hiszen 03 +

Itt az első tag az indukciós hipotézis miatt osztható 6-

Itt az első tag az indukciós hipotézis miatt osztható 6-

Itt az első tag az indukciós hipotézis miatt osztható 6-