Az infláció

• Az árszínvonal (P) az áruk átlagos ára. A reciproka

pedig (1/P) az egységnyi pénz vásárlóereje. Pl.: ha P =
10 Ft, akkor 1 Ft-ért 0,1 egységnyi árujószág
vásárolható. Ha az árszínvonal P = 12,5Ft-ra emelkedik,
akkor l Ft-ért most már csak 1/12,5 = 0,08 egységnyi áru
kapható. -> Az árszínvonal emelkedése egyenértékű
a pénzegység vásárlóerejének esésével.
• Az infláció az árszínvonal folyamatos emelkedése.
Inflációról csak akkor van szó, ha az állandó árszínvonal
növekedés a jellemző (öngerjesztő folyamat).
• Az inflációs ráta (π) az árszínvonal növekedési üteme:
• Kúszó infláció: évi 10% alatti inflációs ráta.
• Vágtató infláció: évi 10% és 1000% között mozog.
• Hiperinfláció: havi 100%-os szintet is elérhet; háborúk
vagy forradalmak után lép fel és a gazdasági tevékenység
szétzilálódásához vezet -> pénzreform, a régi pénznem
újjal való felváltása.
• Infláció esetén a nomináljövedelmek is emelkednek,
nemcsak az árak.
• Nominális kamatláb: pénzben mért kamatláb.
• Reálkamatláb: nominál kamatláb - inflációs ráta; az
inflációs hatástól megtisztított, javakban mért kamatláb (pl.:
100 Ft és 20%-os éves nominális kamatláb esetén a nominál
kamat 20 Ft, de ha az inflációs ráta 12%, akkor a reálkamat
csupán 8 Ft).
• Ha nincs infláció, azaz az inflációs ráta nulla, akkor a
reálkamatláb egyenlő a nominális kamatlábbal.
 Infláció okai
• 1. A pénzmennyiség, a pénzáramlás kiszélesedése (a
pénztömeg kibővülése) -> a. jegybanki pénzkibocsátás,
b. a kereskedelmi bankok hitelkibocsátása, c. a
pénzforgalom felgyorsulása.
• 2. A gazdasági alanyok valóságos igényei a társadalmi
termék iránt túlságosan magasak -> a. keresleti infláció
(a javakban hiány jön létre p1. túl magas állami
kiadások, a termelékenység csökkenése, vagy a
munkaidő rövidülése miatt); b. kínálati infláció (a
magasabb termelési költségek emelkedő árakhoz
vezetnek); c. importált infláció: a külföldi javak
magasabb árai hatnak a belföldi árszintre.
• 3. Emberi és intézményi magatartásmódok
 Jegybanki pénzkibocsátás
• A pénzmennyiség megnövekszik, ha a jegybanknak
fölöslegesen sok pénzt kell kibocsátania („megindul a
bankóprés"). Okai:
a) az állami költségvetés hiánya, amit a jegybanki pénzzel
fedeznek;
b) a kereskedelmi bankok jelentős hitelkérelmei a
jegybanknál, amelyeket a jegybank kielégít;
c) a jegybanknak az átváltási árfolyamot (devizaárfolyam)
kell támogatnia. A nagy pénzkínálat és a csekély kereslet
miatti felértékelődés (pl. az euró 250 Ft helyett 180 Ft-ért
vásárolható) hátrányosan érinti az ipari exportot és az
idegenforgalmat. Ekkor a jegybank beavatkozik
(interveniál), azaz devizát vásárol fel hazai pénzen (pl.
eurót forintért). Az árfolyam emelkedik, de a pótlólagos
jegybanki pénz inflációgerjesztő.
 Kereskedelmi bankok hitelkibocsátása
• A kereskedelmi bankoknak ügyfeleik betétjeinek csak
kis részében van szükségük készpénzes kifizetésre. A
fizetési forgalom nagy része készpénz nélkül,
bankszámlákon keresztül, hitelek formájában bonyolódik
s így növelik a pénzmennyiséget.

K = azoknak a hiteleknek az összege, amelyeket egy

bankrendszer a Z betétösszegek esetében nyújtani tud;
Z = készpénzbetétek a bankrendszerben;
t = a bankok törvényesen előírt készpénztartaléka.
• A jegybanki pénzmennyiség és az M1 pénzmennyiség
közötti viszonyt az ún. „pénzmultiplikátor" fejezi ki.

• A pénzmultiplikátor függ a pénzelhelyezési magatartástól

és a bankok hitelnyújtásától. Konjunkturális „fűtöttség"
esetében nagyon magas a pénzmultiplikátor, míg
depressziók esetén, beruházás és hitelek iránti csekély
érdeklődés miatt, nagyon alacsony lehet. Fellendülési
időszakokban a pénzmultiplikátor hirtelen igen nagy
lehet, ami túlságosan nagy pénzmennyiséghez, ezáltal
pedig inflációhoz vezethet.
 A forgalom gyorsaságának növekedése
• Ha 50 egység javat átlagosan 10 frankért veszünk meg,
akkor 500 frankot kell fizetnünk – >
500 frank = 50 x 10 frank
(szükséges pénzmennyiség) = (vásárolt árutömeg) x (ár)
M = K(= kereskedelmi mennyiség) x P
• Azt a gyakoriságot, ahogyan a pénzt egy éven belül javak
kifizetésére felhasználják, a forgalom sebességének (F)
nevezzük.
• Ha 500 frank segítségével tízszeres áruforgalom valósul
meg, akkor ez az 500 frank ugyanazt a hatást éri el, mint
5000 frank, amelyet csak egyszer forgattak meg. A
pénzforgalom megnövekedett sebessége úgy működik,
mint a megnövelt pénzmennyiség, a csökkentett sebesség
pedig úgy, mint a kisebb pénzmennyiség.
• A forgalomsebesség nagysága függ:
a./ a népsűrűségtől; minél nagyobb, annál
nagyobb a forgalomsebesség;
b./ a gazdasági szerkezettől; minél
előrehaladottabb az iparosodás, annál nagyobb a
forgalomsebesség;
c./ a fizetési szokásoktól, amelyek depresszió
esetén alacsony szintű forgalomsebességben,
csúcskonjunktúra esetén magas szintű
forgalomsebességben tükröződik;
d./ a pénzbe vetett bizalomtól, hisz annak
megingása esetén megnő a forgalomsebesség.
 Fisher forgalmi egyenlege:

A kereskedelmi volumen (K) a piaci árral felszorzott társadalmi termék.

P: árszint ill. annak változása.
A forgalmi egyenleggel kimutatható az olyan infláció, amelyet a
pénzforgalom sebessége és a pénzmennyiség megváltozása okoz.

Kiinduló helyzet: MxF=KxP

8 x 5 = 40x 1

Ha a pénzmennyiség vagy a pénzforgalom sebessége megnövekedik,

akkor emelkedik az árszínvonal, infláció következik be:
10 x 5 = 45 x 1,11
vagy 8 x 6 = 45 x 1,07
 Az infláció mint a gazdasági alanyok
reális tervezésének következménye
• Keresleti infláció: kiindulópontja az összgazdasági
kereslet megnövekedése. Ennek oka lehet a beruházások
összességének vagy egyes területeinek megnövekedése, a
fogyasztók magasabb igényei és/vagy a nagyobb állami
megbízások. Hiány keletkezik a javakban, ezért az árak
emelkedni kezdenek, azaz bekövetkezik az inflációs
tendencia. Ekkor az ártörvények alapján feltételezni
kellene, hogy a kereslet a folyamatosan növekedő árak
miatt fokozatosan ismét csökken, és a gazdaság egy újabb
egyensúlyi helyzetet talál. Ma általában ez nem
következik be, mert a jövedelmeket a drágulásnak
megfelelően növelik. A nominális jövedelmek folyamatos
emelése a gazdasági alanyokat nem kényszeríti terveik
módosításaira. -> bér (jövedelem) - ár spirál
• Bér - ár spirál:
- az összgazdasági kereslet növekszik és a gazdaságban
teljes foglalkoztatottság esetén az árak emelkednek ->
- csökken a reáljövedelem, így a drágulásnak megfelelő
bérkiegyenlítést követeli0k a dolgozók ->
- a kiegyenlítést többnyire elérik, a nomináljövedelmek
emelkednek; így a gazdasági alanyok tervei nem
változnak, a javak iránti kereslet tovább növekszik ->
- az árak emelkednek.
• Összefoglalva: a gazdasági alanyok keresleti tervei
vezetnek inflációhoz, ami azonban csak akkor következik
be, ha a javakban hiány áll fenn. Ekkor a nemzetgazdaság
nincsen abban a helyzetben, hogy a keresett javakat
előállítsa. Ez általában csak a teljes foglalkoztatottság
esetében következik be.
• Kínálati infláció: a javak kínálatának oldalán vannak az
árfelhajtásért felelős tényezők (például: magasabb bér- és
termelési költségek, megdrágult szállítási lehetőség,
nagyobb nyereségre való törekvés). A termelők ezeket a
magasabb költségeket a vásárlókra igyekszenek hárítani,
miáltal inflációs tendenciák jönnek létre.
• Az áthárítás általában sikeres,
• ha a szakszervezetek magasabb béreket érnek el, mivel
munkaerőhiány van,
• ha a bankok magasabb betéti kamatot adnak,
• ha az ingatlantulajdonosok magasabb béreket kérnek,
mert nagy a kereslet.
• Egyes javak és termékcsoportok ára olyan erősen
megnövekszik, hogy bekövetkezhet a vásárlásról való
lemondás. Az infláció mellett egyes cégeknél a termelés
stagnálni kezd -> Stagfláció = STAG-nálás + in-FLÁCIÓ
• Importált infláció: az áremeléseket átviszik az egyik
nemzetgazdaságból a másikba:
a) A országban erősebb az infláció, mint B országban. B
országnak importjavakra van szüksége A országból. A
magasabb importárak B országban inflációs
tendenciákhoz vezethetnek.
b) Inflációs tendenciák az átváltási árfolyamokból is
kiindulhatnak. Ha például az USA $ ára 2 frankról 2,20-
ra emelkedik, az amerikai importáruk Svájcban
drágábbak lesznek akkor is, ha egyébként sem az USA-
ban, sem Svájcban nem változott semmi. Ha olyan
importárukról van szó, amelyekre belföldön a
rugalmatlan kereslet jellemző, és ráadásul ezek az áruk
jelentősek az összgazdaságban, akkor erősítik a belföldi
inflációs tendenciákat.
• Politikai és pszichológiai szempontok:
a) A kamatok külföldön erősen megnövekednek
=> sokan külföldön fektetik be pénzüket =>
növekszik az árfolyam, ami elősegíti az importált
inflációt. Idővel a pénz belföldön kevés lesz, s
emelkedni kezdenek a belföldi kamatok. Ez
kínálati inflációhoz vezethet. Az érdekcsoportok
előtérbe lépnek, a beruházási javak ipara a
pénzmennyiség bővítését követeli, miáltal a
kamatok csökkennek, és újra többet fognak
beruházni. A pénzmennyiség ellenőrizetlen
bővítése azonban hosszabb távon az inflációt
gerjeszti (pénzmennyiség kiváltotta infláció).
 b) A teljes foglalkoztatottság idején a gazdasági
alanyok gyakran optimisták, és egyre nagyobb
igényeket támasztanak a gazdasággal szemben (=
igényinfláció). Ha valamilyen okból gazdasági
lassulás következik be, a foglalkoztatottság
visszaesik => A bizonytalan jövőtől való félelem
miatt az emberek többet takarítanak meg. Ezzel
viszont erősítik a visszahúzó tendenciákat.
• Az egyes ember pszichológiailag mindkét esetben
helyesen viselkedik. A gazdaság valamennyi
alanyának hasonló irányú magatartása viszont
erősen gyorsíthatja az inflációs tendenciákat vagy
a gazdasági visszaesést.
• Az infláció gazdasági következményei:
a) Pénzelértéktelenedés. Hiányzik a funkcióképes verseny
korrekciós eszköze.
b) Növekedő pénzforgalmi sebesség.
c) Hátrányok a hiszékenyek, a takarékoskodók, a fix
fizetésűek és a nyugdíjasok számára.
d) Előnyök az adósok számára. Az adósság is veszít
értékéből.
e) Felfűtött termelés - alacsony munkanélküliség.
f) Értéktárgyakba menekítés.
g) Eltolódások a vagyon- és jövedelemeloszlásban; a
szociális (irányított) piacgazdaság vívmányai sérülnek.
h) A versenyképesség csökkenése külföldön.
i) A pénzbe vetett bizalom megingása.
 Infláció fajtái
• Pénzinfláció: a jegybank további pénzmennyiséget bocsát
ki.
• Költségvetési infláció: a költségvetési hiányt
pénzkibocsátással fedezik.
• Kölcsöninfláció: a kereskedelmi bankok túl sok kölcsönt
adnak.
• Költséginfláció: a magasabb termelési költségeket az
árakban érvényesítik (= kínálati infláció).
• Bérinfláció: a béremeléseket már nem ellensúlyozza a
termelékenység növekedése (= kínálati infláció).
• Igényinfláció: a gazdasági alanyok egyre nagyobb
követeléseket támasztanak a gazdasággal szemben (=
keresleti infláció).
• Lopakodó infláció: lassú, kevéssé érzékelhető,
de rendszeres pénzelértéktelenedés.
• Vágtató infláció: gyors áremelkedések, amelyek
közvetlenül érzékelhetők.
• Stagfláció: a gazdasági növekedés stagnál, de az
infláció előrehaladt.
 Defláció
• A javak oldaláról kiváltott defláció:
- túltermelés az olyan cégeknél, amelyek egy
egész nemzetgazdaság számára fontosak,
- a beruházások mértéktelensége,
- rekordaratás a monokulturális országokban.
• A pénz oldaláról kiváltott defláció:
- mértéktelen megtakarítás a jövő pesszimista
megítélése miatt,
- mértéktelen jövedelemadó,
- az állam hirtelen felmond szerződéseket anélkül,
hogy az iparnak időt hagyna az átállásra.
• Helyes megoldások:
21. C 24. B 27. B
22. A 25. B 28. C
23. A 26. B 29. B