2022/23

II. félév
Tanította: Kovács Berta Renáta
Pszichológia-fejlődéslélektan
2022/23 II. félév
 A fejlődéslélektan tárgya, alapfogalmai, alapkérdései, módszerei, a
személyiségfejlődés alaptörvényei

A fejlődéslélektan tárgya

• Milyen tényezők befolyásolják a fejlődést a fogantatástól a halálig?

• Az egyedfejlődés során bekövetkező változások egyszerre tükrözik az emberi faj

jellegzetességeit és a fejlődő egyén egyedi vonásait

• A folyamat befolyásolói: 1) biológiai és 2) társas-társadalmi tényezők → kérdés: hogyan

képzelhető el ezek interakciója?

A fejlődéslélektan kialakulása

II. Kezdetek

• Az ókori Egyiptom

• A középkorban

• A reneszánsz, majd igazán az újkor az amely igazán elkezd érdeklődni a gyermekek iránt.

A fejlődéslélektan gyökerei

II. Itard doktor talált gyermeke: az aveyroni Viktor (1800)

• Aveyronban: 12 év körüli gyerek

• Jean Marc Gaspard Itard-ra bízták.

• Megtanulta kifejezni érzelmeit, felismert és le is írt néhány szót DE! sosem tanult meg
beszélni.

• Itard végül fogyatékosnak könyvelte el Viktort.

• Felmerülő kérdések…

2. iparosodás

 A XIX. században növekvő érdeklődés a gyerekek fejlődése iránt → az iparosodással

megváltozott a gyerekek társadalomban betöltött szerepe

A fejlődéslélektan gyökerei – iparosodás

• Első vizsgálati kérdések arra vonatkoztak, hogy dolgozhatnak-e a gyerekek napi 12 órát
gyárban anélkül, hogy károsodna az egészségük → válasz: igen

3. Charles Darwin felfedezései

• 1859: A fajok eredete → az emberi lények korábbi fajokból fejlődtek ki

  feltevése: az ember különböző fajokból fejlődött ki, így a „tökéletlen felnőttnek” tartott
gyerek is fontos lett

 csimpánzszakasz: a gyerekek mozgásának fejlődése megismétli az evolúciós szakaszokat

(négykézláb mászik, lábait fogásra használja, állati pózban alszik)

4. XX. század – XXI. század

• 1882: W. Preyer: A gyermek lelke (érzékelés, akarat, intellektus)

• az első könyv, amely valóban a gyermek (illetve a csecsemő) fejlődéséről szól.

- az emberi léleknek három területe van: érzékelés, akarat, gondolkodás

• Mai felfogás: a gyerekek tudományos kutatása az egyik megfelelő módja annak, hogy jobb
emberek nevelése által jobb világot teremtsünk

5. 1880-tól

• G.S. Hall szombati előadásai a gyermekről

• Az I. világháború végére megjelennek a fontosabb fejlődéslélektani témák, megalakulnak az

első egyetemi tanszékek is.

II. A modern fejlődéslélektan

- középpontjában a gyermek fejlődése áll

- olyan tudományanyagot kínál, melyet szomszédos tudományok (szociológia) is képes

felhasználni

A fejlődéslélektan központi kérdései

1. A fejlődés fogalma

2. A fejlődés folyamatossága

3. A fejlődés forrásai

4. Az egyéni különbségek

Fogalma

• A/ minőségi és mennyiségi változások szervezett mintázatban megjelenő sorozata mely

jellemző egy-egy életkorban: a megtermékenyítéstől …

• a) a felnőttkorig

• b) az élet végéig

• Nehéz a mennyiségi és a minőségi változást egy gyermeknél szétválasztani (fogváltás, a

szókincs bővülése stb.)
 • B/ az emberi fejlődés természete: folyamatos, kumulatív, irányultsága van, differenciálódás,
egészleges, szerveződés, ill. kontroll

A fejlődéslélektan központi kérdései

1. Folyamatosság: fokozatos változás jellemzi-e a fejlődést, vagy inkább gyors változások

időszakai?

2. A fejlődés forrásai: öröklés vs. környezet?

3. Egyéni különbségek

A fejlődés forrásai

• biológiai érési megközelítés: A fejlődés

endogén programozású.

• környezeti tanulási: A fejlődés exogén, a

tanulástól, a tapasztalattól függ

• univerzális-konstruktivista: Önmagában sem

a belső program, sem a külső környezet nem
domináns, a gyerek megkonstruálja saját
fejlődését, (Piaget)

• kulturális megközelítés: minden hatás a

kultúra szűrőjén megy.

Egyéni különbségek

• Miért különböznek az egyének egymástól?

• Megoldás: az öröklés-környezet vita megválaszolásával lehetséges

• minden ember hasonló, mert ugyanahhoz a fajhoz tartozunk?

• DE! eltérő jellemvonások, a nők nem feltétlenül olyanok mint a férfiak

• tehát: miért különbözünk egymástól? mennyire állandóak időben az egyéni jellemvonások?

• Milyen mértékben mutatja meg a múlt a jövőt?

• Nehéz mérni

• Stabilitás: Csak kis területeken sikerült igazolni, sok módszertani probléma merül fel.

A fejlődéslélektan mint tudomány

 Azért az mert tudjuk mérni

A fejlődéslélektan célja: a fejlődési funkciók:

 Leírása

 Összehasonlítása

 Megmagyarázása

 Előrejelzés

Adatgyűjtési módszerek: (előnyök, hátrányok)

1. Önbeszámoló, interjú

2. Megfigyelés

3. Kísérlet

A tudományosság kritériuma:

a) Objektivitás b) Megbízhatóság (reliabilitás)

c) Érvényesség (validitás) d) Megismételhetőség

• Objektivitás: a kutató előítéletei nem torzíthatják az adatokat

• Megbízhatóság (reliabilitás): több alkalommal történő mérés eredményeinek azonosnak kell

lenni; több megfigyelő által végzett mérés eredményeinek azonosnak kell lenni

• Érvényesség (validitás): a gyűjtött adatok ténylegesen azt a jelenséget tükrözzék, amit a

kutató vizsgálni kívánt

• Megismételhetőség:más kutatók is képesek az eredetileg használt eljárást alkalmazni, és

ugyanazt az eredményt kapják

Adatgyűjtési módszerek

1. Önbeszámoló: az emberek saját magukra vonatkozó kérdésekre válaszolnak (pl. interjú,

viselkedéslista, kérdőív)

- legközvetlenebb mód

- interjú vagy kérdőívezés

- előny: egyedi információkhoz kínál hozzáférést

- hátrány: a kisebbek nem biztos, hogy megértik a felnőttek kérdéseit VAGY a felnőttek
megválogatják, hogy miről számolnak be

2. Természetes megfigyelés: mindennapi események megfigyelése és az események feljegyzése

• csecsemőnapló
 • előny

• hátrány

• Etológia

• Etnográfia

• - megfigyelés több környezetben (gyerek ökológiája): a pszichológiában az ökológia azokat a

helyzeteket, szerepeket, kihívásokat jelenti, amelyekkel a cselekvő ember szembekerül.

• -> fejlődési mikrokörnyezet (fejlődési fülke): a gyermek a közösségben elfoglalt helye (fizikai,
társadalmi környezet; kulturális szokások; a szülők pszichológiai jellemzőinek szempontjából)

• - megfigyelés egyetlen környezetben: egyetlen olyan társas helyzetet választanak ki, ami
gyakran előfordul/ fontos a gyerek életében pl. óvónők bátorítják-e a fiúkat az agresszióra

3. Kísérleti módszerek: a személy élményeiben kis változást hoznak létre, majd megmérik hatását a
viselkedésükre

• ha a kísérletet jól hajtják végre, tudományos hipotézis megerősítésének eszköze lehet

• tudományos hipotézis: olyan feltételezés, amely elég precízen van megfogalmazva ahhoz,
hogy tesztelhető legyen.

• Kísérlet

• sok kísérlet nem hajtható végre etikai okokból

4. Klinikai interjú:

- a kérdéseket az egyénre szabja!

- zavart vagy beteg személyek problémáinak vizsgálata esetén szokták használni

- minden interjúalany egy-egy megkülönböztető válaszmintát szolgáltat

- hátrány

Kutatási tervek:

1. Longitudinális (hosszmetszeti)

2. Transzverzális (keresztmetszeti)

3. Mikrogenetikus módszerek

Az elmélet szerepe a tudományos megismerésben:

az elmélet és a tények kapcsolata

Elméleti keretek:

1. Biológiai érési 3. Konstruktivista

2. Környezeti tanulási 4. Kulturális

Hosszmetszeti kutatás (longitudinális)

- a gyerekek egy csoportjáról gyűjt információt, ahogy növekszenek

- pl. a 21 hónapos korban félénk és bizonytalan gyerekek, 12-14 éves korukra szégyenlős és
óvatos tizenévesekké válnak

- hátrány:

 költséges

 Elkötelezettség

 Rátanulás

 összekeverik a korfüggő változások hatását olyan, más forrásból eredő hatásokkal, mint pl. a
mintaként használt csoport kohorsza

- kohorsz: a nagyjából egy időben született emberek népessége (egy időben, egy eseményen
átesettek pl: covid, földrengés )

- kohorszlánc-kutatási terv: a hosszmetszeti kutatást több kohorsszal ismétlik meg,

mindegyiket hosszabb időn átkötve

Keresztmetszeti kutatások (transzverzális)

• egy időben gyűjt információt különböző korú gyerekekről

• fontos, hogy az életkoron kívül minden releváns tényező (végzettség, nem, nemzetiség)
azonos legyen

Mikrogenetikus módszerek

• intenzív vizsgálatokkal vizsgálja a gyermek fejlődését egy viszonylag rövid időtartamon belül
(néhány óra, nap)

• olyan gyerekekre alkalmazzák, akik egy jelentősebb fejlődési változás küszöbén állnak

Az elméletek szerepe a fejlődéslélektanban

• Elmélet= Elvek összességének olyan szélesebb kerete, amely irányítja a tények gyűjtését, és
azok értelmezésére használható
Főbb fejlődéslélektani megközelítések

Biológiai érés megközelítés:

• az emberi fejlődés endogén természetű

• oka: az érés

• a pszichológiai fejlődés szakaszjellegű változások egymásutánjaként zajlik

• a környezet másodlagos

• az alapvető emberi hajtóerők biológiailag determináltak

Környezeti tanulási megközelítés: fejlődési változások fő okai exogének (környezetből fakadók) →

forrásuk elsősorban az, hogy a felnőttek jutalmazzák és büntetik a gyereket

• Oka a tanulás

• DE: nem tagadják az öröklés szerepét sem

Konstruktivista megközelítés: elveti az öröklés vagy a környezet szerepének hangsúlyozását, mind a

kettőt egyformán fontosnak tartják

• bioszociális lények: az érési körülményeknek és a környezeti viszonyoknak egyaránt szerepük

van a fejlődésben

• Nagy fontosságot tulajdonít a gyerek aktív szerepének, mellyel saját fejlődését irányítja

Kulturális megközelítés:

• egyetért az előző elméletekkel, de a kultúra szerepét hangsúlyozza

• az öröklés és a környezet nincs közvetlen kapcsolatban, hanem kultúrán keresztül találkozik

• kultúra: az emberek által felhalmozott tudásra épülő életmódok együttese, amely a nyelvben
kódolódik, és a fizikai tárgyakban, hidelmekben, értékekben, szokásokban és
tevékenységekben testesül meg, amelyeket a egyik generáció átad a másiknak

A fejlődés modelljei

Tájképmodell (Waddington, 1957)

Kanalizáció jelensége

A Szeneslapát modell (McCall, 1981)

A labda halad előre és fejlődik, fúj a szél, a lapát nyelében kevésbé jelentős a szél játéka, mint amikor
kiszélesedik. Tehát a gyermekek kisebb korban (kb. 1-2 év) nem igazán különböznek. Később viszont a
kisebb környezeti különbségek is nagy különbségekhez vezetnek.
A személyiségfejlődés tényezői

• Érés: növekedés-változás többé-kevésbé veleszületetten meghatározott folyamata, ami

független a külső körülményektől

• Tanulás: gyakorlás hatására bekövetkező, viszonylag állandó viselkedésváltozás

• Kulturális környezet – szocializáció, nevelés

• Trauma: szélsőségesen veszélyes események, amelyek kívül vannak a szokásos emberi

tapasztalás körén

A fejlődés genetikai háttere, méhen belüli fejlődés, a magzat képességei, az agyfejlődése

és születés

Méhen belüli fejlődés és születés

A NEM MEGHATÁROZOTTSÁGA

KROMOSZOMÁLIS ZAVAROK

• X0: gonadalis dysgenesis (Turner-szindróma); (terméketlen nő, nincs menstruáció és más

testi fejlettség sem)

• XXX: „szupernő”; (nincsen külső jellemzője, csökkent a

fogamzó képesség, mentális zavar)

• Y0: lethalis;

• XXY (XXYY, XXXY): Klinefelter-szindróma (herevezeték

dysgenesis, retardáció, szexuális diszfunció) A férfiak
fizikai és kognitív fejlődését érinti. Nem lehet utódja,
sérül az értelme és a testi fejlődése. Jellemző a megnagyobbodott nőies mell, a pénisz
jelentős mértékcsökkenése.
 • XX/XY: valódi hermafrodita

• XYY: „szuperférfi”

• XY-NŐK
• Van olyan hogy csökevényes nemi szervvel születnek illetve mindkét nem tulajdonságait
hordozzák ilyenkor normalizáló műtétet hajtanak végre
• interszexuális személyek: olyan biológiai nemi jellegzetességekkel rendelkeznek, amelyek
nem sorolhatóak be kizárólagosan tipikus női vagy férfi kategóriába vagy mindkettőnek
megfelelnek.

Jelentősége a pszichológiában

1. Az embriogenezis mind modell: a születés utáni fejlődési változások alapelveinek modellje (A.
Gesell):

2. Az embiogenezis is a környezet és a szervezet kapcsolatán keresztül érthető meg

 környezet számos tényezője károsíthatja a magzat fejlődését

 gyakorlati jelentősége: sérült újszülöttek fejlesztése, kezelése

• születésünkkor kb. kétmilliárd sejtből

állunk és kb 3250 g-t nyomunk

• a sejtmagban helyezkednek el a
kromoszómát tartalmazó gének

A méhen belüli fejlődés szakaszai

1. Csíraszakasz: fogamzáskor – 8-10 nap

2. Embrionális szakasz: 8. hét

3. Magzati szakasz: 9. hét

Csíraszakasz

- spermium és petesejt egyesülésekor kezdődik és addig tart, amíg a fejlődő szervezet a méh
falához nem tapad

- a petesejt lassan végigvándorol a méhbe

- utána történik az első osztódás, majd újra osztódik…

• heterokrónika

• heterogenitás

Szedercsíra:

- tápanyagot vesznek fel a peteburkon kívüli környezetből

 - a szedercsíra közben átjut a méhbe, a méhen belüli folyadék bekerül a szedercsírába

Hólyagcsíra

 a szedercsíra azonos sejtjei kétféle sejtté differenciálódnak

 kétféle sejtje:- belső sejttömeg

 körülötte a trofoblaszt:

 epigenezis

Beágyazódás

• Átmenet a csíraszakasz és az embrionális szakasz között → kockázatos a szervezet számára →

sok terhesség megszakad ezen a ponton

• Korai sérülések, károsító hatások, fejlődési rendellenességek „természetes orvoslása”

Embrionális szakasz (8-10 naptól 8-9 hétig)

- méhfalhoz rögzüléstől a nyolcadik hét végéig (2. hó) tart

- a fontosabb szervek primitív alakot öltenek

- az agy fejlődésnek indul

- immár az anya adja a tápanyagot

- kialakul a belső magzatburok

- külső magzatburok (chorion)

- méhlepény (placenta)

- köldökzsinór

Embrionális szakasz

- az embrió növekedése: belső sejttömeg két rétegre válik

 Ektoderma

 Endoderma

 Mezoderma

 cefalokaudális minta: a fejlődés a fejtől halad lefelé

 proximodisztális minta: a fejlődés a szervezet közepe felől halad a periféria felé

• embrió a közvetlen ingerlésre válaszolni kezd

• száj körüli ingerlésre: fej és nyak elfordul, karok remegnek, felsőtest behajlik, száj kinyílik
Magzati szakasz

- Kb. 7 hónapos időszak a születésig

- külső nemi szervek megjelenése

- a magzat 7 hetes korában bármilyen mozgást képes elvégezni

- a magzat 15 hetesen minden olyan mozgásra képes, ami újszülötteknél megfigyelhető

• 10. hétől: tenyér ingerlésre újjak összezáródása, végtagok csapkodó mozgása és törzs
fészkelődése,

• 24-32. hét között: magzati aktivitás csökken több periódusban

Hat-e a környezet a magzatra?

Érzékelés

1. Mozgásérzékelése: a vesztibuláris rendszer a 4.-5. hónaptól kezd működni

2. Látás: fogamzástól számított 26.héttől reagál a fényre

3. Hallás: 5-6 hónap után reagál a hangingerekre

4. Tanulás: Belső inger: anyai szívhang (Salk, 1973)

A környezet és a méhen belül fejlődő szervezet kapcsolata

• A méhen kívüli világ végig hatást gyakorol a fejlődő szervezetre

Az anya állapota és a méhen belüli fejlődés

• Az anya testi, pszichológiai és társadalmi állapota is hatással van a méhen belüli fejlődésre

• Újabb vizsgálatok: az apáé is

• Anyai attitűdök és pszichológiai stressz

• Közérzet

• Terhességgel kapcsolatos attitűdök

• Gyakori stressz

• Táplálkozás:

• Változatos étrend, elegendő kalória, megfelelő összetétel

(pl. több vas, folsav, kalcium)

• Alultápláltság, Túlzott bevitel

• Teratogének: olyan környezeti tényezők, amik eltérítik a normál

fejlődést és, amelyek súlyos rendellenességhez vezethetnek

• Gyógyszerek, drogok (Magzati alkoholszindróma)

 • Fertőzések és egyéb betegségek

• Nemi úton terjedő betegségek

• Fertőző betegségek

• Cukorbetegség

• Magas vérnyomás

• RH-összeférhetetlenség:

• sugárzás -> értelmi fogyatékos (ld. Hirosima)

• szennyezés: gyom- és rovarirtók

• a teratogénekre való fogékonyság a fejlődési szakasztól függ.

• a teratogének különbözőképpen hatnak a különböző szervekre

• az egyének fogékonysága a teratogénekkel szemben eltérő

• az anya fiziológiai állapota befolyásolja a teratogének hatásait

A méhen belüli fejlődés áttekintése

- alapvető a sorrend

- fontos az időzítés

- a fejlődés differenciálódásából és újraintegrálódásból áll

- a fejlődést szakaszjellegű változások jellemzik

- a fejlődés egyenlőtlenül halad (pl. cefalokaudális vagy proximodisztális)

- a fejlődés menetét látszólag visszafejlődések tarkítják (a magzat aktivitása csökken, ha az agy

magasabb területei működni kezdenek)

- a fejlődés még mindig rejtély

A születés

Az első bio-szocio-pszichológiai átmenet

• Számos biológiai változás zajlik le egy időben

• Ezzel párhuzamosan számos viselkedéses (pl. sírás) és társas (pl. szülőkkel való kapcsolat)
változás

A születés folyamata

• Élettanilag összetett folyamat

Mit jelent ez a babának?

 • A baba aktívan részt vesz a születés folyamatában.

Trauma-e a születés?

 A normál (hüvelyi) születés során bizonyos érési folyamatok játszódnak le.

SZÜLÉS

• Optimálisan a magzat feje a méhszáj felé helyezkedik.

• A méhnyak és méhszáj kitágul, az amnion-folyadék elfolyik.

• A magzat megfordul, feje beilleszkedik a méhszájba.

• A méh egyre gyorsuló ritmusban össze-összehúzódik (szülési fájdalmak).

• A magzat – feje kissé felhajolva – megindul – halad lefelé.

• A magzat feje kikerül a külvilágba a hüvelyen át – a teste könnyebben követi - újszülötté

válik.

• Végül kikerül a köldökzsinór és a méhlepény is.

• Megindul a légzés.

GYAKORIBB SZÜLÉSI ZAVAROK

• A magzat nem tud behelyezkedni a megfelelő szülési pozícióba.

• A méh nem tud kellő erővel összehúzódni.

• A méhszáj nem tágul megfelelően.

• A köldökzsinór rátekeredik a magzat nyakára vagy testére stb.

MEGOLDÁS: császármetszés

A szülés szakaszai

1. Tágulási szakasz

2. Kitolási szakasz

3. Méhlepény szakasz

A vajúdás szakaszai

- általában fogamzástól számítva 266 nap múlva

- első szakasz: a méhnyak kitágul

- második szakasz: a baba feje áthalad…

- harmadik szakasz: a baba előbújik a hüvelyből…

- orvosi beavatkozás (fájdalomcsillapító, érzéstelenítés, nyugtatók, császármetszés) vs. otthoni

Problémák és komplikációk

• Súlyos zavar, amely veszélyezteti az újszülöttet

• Ikerterhesség, mint komplikáció

• Szükségtelen orvosi beavatkozások a szülés menetének siettetésére

• Kis születési súly

 Emberrajz elemzés

• Nem szerkesztett firkák (8 hó-2 év)

• 14 hó: lengőfirka

• 18 hó: gomolyagfirka

• 20 hó: szóródó firka

• 21 hó: cikcakk firka

• 22 hó: zegzugos firka

• 24 hó: spirálfirka

• Automatikusan szerkesztett firkák (2-4 év)

• Diagramok

• Két alapfirka összekapcsolása

• Funkcióöröm

• 27-30 hó:magasabb nívójú rajzok, tömbfirka

• 36-40 hó: gomolyagfirka diff.

• Nem ad címet

• Erős koncentráció, emocionalitás-taktilis elem

• Kombinátumok: 3 vagy több alapfirkát összekapcsol

• Szimmetrikus alakzatok

• Zárt firka (3 év), ábrázolás szándéka

• Írást utánzó firka

• Archaikus jelek (kereszt, kör, háromszög, csillag)

• Címet ad a rajznak

• Mozgást még nem tartalmaz

• 3 év: belső szemléleti kép vezérli, szinkretikus szemlélet (önálló egésznek látja, amit
mi részeknek)

• Szinkretikus gondolkodás jelei (juxtapozíció):

• aránytalanság

• érintkezés, benne foglalás hiánya

 • irányok véletlenszerűek

• Intellektuális realizmus (5 év)

• azt rajzolja le, amit tud a világról

• transzparencia

• többszempontú ábrázolás

• érzelmileg felnagyított részletek

• Szemléleti realizmus (10 év)

• azt akarja rajzolni, amit lát és ahogyan látja

• valósághű

• több szintű ábrázolás

• Florence Laura Goodenough 1886-1959 USA-ban élt, 9 tankönyvet írt, 26 kutatást végzett,
számos cikket publikált. Sztenderdizálta az emberábrázolás skálát.

• A gyermekek intelligenciáját a rajzuk alapján is lehet mérni. Goodenough felismerte, hogy az

emberrajz színvonala és az értelmi fejlettség szoros összefüggésben áll és a gyermek
rajzkvóciense (RQ) általában megegyezik az intelligencia teszt (IQ) eredményével. A rajzokat
több szempont alapján elemezzük és egyesével megvizsgáljuk a rajzjegyeket. Ezek alapján
számoljuk ki a gyermek rajzkvóciensét.

Az emberábrázolás vizsgálatának részterületei

Goodenough alapján

• Részletezettség (max. 17 pont)

• Komplexitás (max. 12 pont)

• Arányok (max. 6 pont)

• Motoros koordináció (max. 13 pont)

Milyen adatokkal, információkkal kell rendelkezni ?

• Egy vagy több önállóan elkészített embert ábrázoló rajz

• Jók a családrajzok, vagy a gyermek saját magát ábrázoló rajza.

• A gyermek születési dátuma.

• A rajz elkészítésének időpontja

• Megfigyelések és vizsgálatok alapján a gyermek az 1. emberrajzát 36 hónapos korában készíti

el.
• A rajz kiértékelése:

• A rajzkort (RK) úgy kapjunk meg, hogy összeszámoljunk a gyermek rajzára adott pontokat, ezt
megszorozzuk 3-mal és hozzáadjuk a 36 hónapot.

• RQ = RK / ÉK x 100

• A gyermek rajzkorát elosztjuk a hónapokban számolt életkorával és ezt megszorozzuk 100-

zal, és megkapjuk a gyermek rajzkvóciensét.

• Értékelés RK rajzkor = összes kapott pont X 100 = RQ ÉK valódi életkor RQ = rajzkvóciens = IQ

• Tegyünk a gyermek elé függőlegesen egy A/4-es lapot!

• “Rajzolj egy embert,a milyen szépet csak tudsz!” – csak ezt az utasítást adjuk a gyermeknek

• A gyermek csak grafitceruzával dolgozzon és ne használjon radírt!

• Ne adjunk semmilyen segítséget a gyermek rajzával kapcsolatban!

• A rajzok elkészültével minden alkotást dicsérjünk meg!

• Időbeli korlátozás nincs.

• Figyeljük meg a rajzolás módját, a rajzolás közbeni viselkedést, a radír használatát,

• Az elkészült rajzokat “A” és “B” osztály szerint csoportosítjuk.

Az “A” osztályba tartoznak azok a rajzok, amelyeknél nem ismerhető fel az emberi alak. Ha a
rajz kusza firkálás, ez esetben 0 pontot kell adnunk rá. 1 pontot adhatunk a rajzra, ha egy
geometriai alakzathoz hasonlít.

• “B” osztályba tartoznak azok a rajzok, melyeken emberi alak felismerhető. Ha az alábbi
felsorolások közül valamelyik igaz a rajzra, 1-1 pontot adhatunk.
 Családrajz
Kinetikus családrajz
Elvarázsolt családrajz

Altípusai

• Saját család rajza – Rajzold le a családod!

(Hulse) (mi ezt alklamazzuk)

• Egy (másik) család rajza – Rajzolj egy

családot! (Corman)

• Indirekt (megváltoztatott) családrajzok –

állatcsalád; facsalád; Nap-család; elvarázsolt
család stb...) (mozgád közben ábrázolt család)

A család az amit a gyerek gondol, ami hozzá közel áll, a legszűkebb környzete. Megjelenik hogyan éli
meg saját magát ebben a környzetben.

Hogyan alkalmazzuk a családrajz teszteket?

• Korábban: más formát kérünk pl. karikát -> ez lesz a családtagok, a nagyságuk fogja jelelni az
attitűdjét feléjük. (3 éves kor alatt)

• Óvodás kortól: hagyományos családrajzok.

• Középiskolás kortól: kinetikus családrajz, iskolarajz (teljesítménnyel kapcsolatos elvárások,

sszociális működés, azonosulási minták, önkontroll megjelenése)

• Kifejezetten felnőttek: ödipális dinamik (fa rajz)

Családrajz-tesztek ajánlott rajzolási sorrendje

• Hagyományos (saját) családrajz (Hulse-féle), vagy Corman (Rajzolj egy családot!)

• Elvarázsolt családrajz

• Állatcsaládrajz

• Kinetikus családrajz (mozgás közben)

• Kinetikus állatcsaládrajz

• Kinetikus iskola-, óvodarajz

• Projektív anya-gyermek rajz

• Nap család

• Fa család

• Madárfészek rajz
Az értelmezés speciális bevezető szempontjai

• a rajz általános színvonala (fejlettségi szint)

• a rajzlap felületének felhasználása (melyik oldalára rajzol vagy középorientált, mennyire használja ki
a teret)

• kompozíció, térhasználat

• figurák közötti távolságok

• kivel kezdi és kivel fejezi be a rajzot

• rajzolási sorrend a családon belül

• kik kerülnek a lapon egymás mellé

Kit mennyi ideig rajzol: apa pl 1 perc, anya 10. Hol radíroz, vissza tér-e rá? Hol vannak akadályok a
rajzba: búra alatt van az anya a gyerekekkel az apa ki van rekesztve. Ki kivel érintkezik, van-e kontakt,
kézfogás. Mekkora a személyek aránya?(kapcsolati dinamika) Tekintet arány, arc kifejezése annak
kidolgozottsága, érzelemkifejezése. Kivel azonosul a gyerek? -> pl azonos ruhát rajzol. Milyen a vonal
vezetése? Van-e más elem a rajzon?(pl. nap-> ki felett van?)

GLOBÁLISAN POZITÍV családrajzok

• közel vannak egymáshoz (kézfogás, egymás felé fordulás)

• interakció van közöttük

• azonos nívóval

• Gyermek életkorának megfelelő színvonalon ábrázolt figurák

• fényforrás (lámpa, nap)

• A családi atmoszféra a békét, a bensőségességet sugározza

GLOBÁLISAN NEGATÍV családrajzok

• Kusza, zavaros, diszharmonikus összbenyomás

• Negatív, hideg, üres, szorongó, vad, gúnyos vagy feszült

• Felbomlik a sorrend

• Részletszegény

• Áthúzások, átfirkálások

• Fenyegető, negatív felnőtt alakok

• Összezsugorodott vagy túlméretezett saját alak

• Izoláció

• Állatszerű vagy elrontott saját figura

• Agresszióval asszociálható tárgyak

 Nincsen interakció a személyek között.

Ki mellé rajzolja magát, kihez áll a legközelebb.

 fizikai távolság = pszichológiai távolság.

 Köztük lévő kapcsolatot ábrázolja vagy szeretné ha így lenne.

 A saját alak és az anya közé rajzolt, fizikai akadályok az anyától való pszichológiai távolságot
reprezentálhatják.

A téri elhelyezés fajtái:

 Az adott családtag vagy a saját alak lehet a többi családtag társaságában, középen;

 a lap szélén;

 a többiektől távol;

 egyedül a szélen;

 vertikálisan a többiek felett vagy alatt;

 megjelenhet szemből, profilból, hátulról, fejjel lefelé, a lap túloldalán vagy csupán verbális
formában

 Ha magát távol rajzolja a családtól jelenthet érzeli eltávolodást, elszigetelődést. Rajzolhatja

szorosan is-> túlzott védelem és figyelem

 A családtagok rajzolási sorrendje általában az életkori sorrendet követi

 Ha ettől eltér akkor a számára jelentős személyt ábrázolja nagyobbként.

 A figurák feje azonos magasságban van, a lábuk azonban nem ugyanabban a síkban érinti a
talajt.

 A megnövelt figurák = rivalizáció, dominanciaigény

 Ha elkezd valakit rajzolni, majd abbahagyja: ambivalenciát jelezheti (konfliktusos helyzetet

tud jelezni és aki mellé rajzolja magát ott kapja meg a biztonságot)

 Radírozás = ambivalencia, konfliktus

 A többihez képest szegényesen kidolgozott figura = nem szívesen gondol arra a személyre

További konfliktusjelzések
 • kompartmentalizáció = kirekesztés

• enkapszuláció = bekeretezés, a rajzban összetartozást

jelent(burokba, akváriumba rajzolja őket vagy vonallal
leválasztja)

• X-szindróma = érzelmi ambivalencia

• Kit rontott el a gyermek a rajzban, hányszor rontotta el, és mit

tesz vele: újra rajzolja vagy elhagyja?

• A jól sikerült és az „elrontott” családtagok között milyen különbségek vannak?

• Kihez hasonlít ruhájában, színezésében, testmozdulatában a gyermek?

• Melyik szülővel azonosul?

A tesztfelvétel módszere

• A családrajzokat A4-es, fektetett papírra rajzoltatjuk, színes eszközökkel (ceruza-> filctollat

nem bírja kiradírozni)

• „Rajzold le a családodat” instrukciót használjuk

A rajz elhelyezkedése, aránya

• Figurák arányossága: stabilitás, kiegyensúlyozottság

• A bal oldal általában az anyához/múlthoz, a jobb pedig az apához/jövőhöz való viszonyulást

jelzi.

• Ha a fény a jobb vagy a bal oldalon van rajzolva akkor ahhoz a személyhez kötődik az érzelmi
töltöttség

Színek

• A kellemes, lágy pasztell színek = csendes, visszahúzódó személyiség

• élénkebb színek = energikus

• Egészséges színek a rózsaszín, zöld, piros, sárga.

• Túlzott piros = düh, harag

• Színezés módja: szabályok elfogadása és betartása (vonalon belül színez-e)

• Rajz elemzés: prof. Vas Zoltán

Kidolgozottság

• Akit/amit aprólékosan ábrázol az nagyon közel áll hozzá

 • A könnyed, lágy vonalak érzelmes, nyitott még a szögletes, erőteljes vonalak kissé önfejű,
nehezen irányítható személyiségre utalnak.

Alakok egymáshoz viszonyított elhelyezkedése, mérete

• Egymás felé fordulását = meghitt bizalmi viszony, kötődés

• Elfordulás = elhidegülés, elfordulás.

• Kézfogás: Ki kinek a kezét fogja, ki hol áll a láncban és ez megszakad-e valahol?

• méretek ábrázolása (reális két szülő egyforma, ha valamelyik gyerek nagyobb akkor jelezhet
dominanciát ha magát ábrázolja nagyoobként jelenthet túlzott egót. Azonban az óvodáskorú
gyermek énközpontú (személyiség fejlődési szakasz), ezt iskolás korra tanulja meg a realitást.
Serdülőkorban nehezen tud más nézőpontból értékelni.

• Minden esetben fel kell írni a lapra: rajzolási sorrend, a figurák neve és szerepe, életkor.

• Ha lehet, ezt maga a gyermek írja rá a lapra.

• Ha elkészült, vizsgáljuk meg a rajzot és kérdezzünk rá a szokatlan rajzi jelenségekre!

Kinetikus családrajz

• Burns és Kaufman, 1970

• a családtagok éppen valamilyen cselekvést végezzenek

• A család dinamikáját hogyan ábrázolja.

• Eredmény: „a család dinamikájának meglepően sokatmondó ábrázolása, tiszta képet rajzolva

a családtagok interakcióiról és érzelmi kapcsolatairól” (Handler és Habenicht, 1994)

• kb. 5 éves kortól kezdve használható

• nemcsak gyermekek, hanem serdülők és felnőttek projektív tesztvizsgálatára is alkalmas

• instrukció: „Rajzold le a családodat úgy, hogy mindenki csináljon valamit.”

• Megkérdezzük: kit rajzolt le, hány évesek az ábrázolt alakok és mit csinálnak

• mit csinált az ábrázolt személy a lerajzolt cselekvés előtt, mit fog csinálni később, mi a jó
benne, mi a rossz benne, mit érez, mire vágyik, mire van a leginkább szüksége

• ha valamit megváltoztathatsz a családrajzon, mi lenne az?

• Ha magát kihagyja megkérjük rajzolja le.

• (Teljes, eredeti instrukció) „Rajzolj le mindenkit a családodból, beleértve magadat is, amint
csinál valamit. Próbálj meg egész embereket rajzolni, ne rajzfilmfigurákat vagy
pálcikaembereket. Tehát mindenki csináljon valamit, végezzen valamilyen cselekvést.”

• Eszközök: ceruza, A4-es fehér papírlap, radír.

 Többféle célra is alkalmas:

• a) oldhatja a gyermek szorongást, (közelebb kerülhet a vizsgáló személyhez)

• b) modellreakcióként mutatja a gyermek viselkedését

• c) projektív technika

• d) kisebb gyerekeknél helyettesíti a verbális közlést;

• e) amikor a raport nem elég mély, nemcsak helyettesíti, de hitelesítheti vagy meg is
kérdőjelezheti a verbális közlést;

• f) alkalmas a pszichoterápia vagy a tanácsadás során a terápiás változások követésére, azok

objektiválására;

Globálisan pozitív KCSR

• fizikailag közel vannak egymáshoz a családtagok

• interakcióban állnak

• közel azonos nívóval, a gyermek életkorának

• megfelelő színvonalon

• megjelenik valamilyen fényforrás

• az anya gondoskodó jellegű tevékenységet végez (például főz)

• a családi atmoszféra a békét, a bensőségességet sugározza

Elvarázsolt családrajz

• Instrukció: (Rövid instrukció) „Képzeld el, hogy jön egy varázsló, és mindenkit elvarázsol a
családodban valamivé. Rajzold le, hogy kit mivé varázsol!”

• (Teljes, eredeti instrukció) „Most egy kicsit álmodozunk. Biztosan ismersz meséket! Csinálunk
együtt egy saját mesét… képzeld el, hogy jön egy varázsló, és elvarázsol mindenkit a
családban, minden embert, kicsiket és nagyokat… itt egy papír és egy ceruza, rajzold le, mi
történik!”

• Eszközök: közepes keménységű ceruza, A4-es papírlap

 A kisgyermekkori fejlődés – a rajz fejlődése, a gyermeki játék szerepe a fejlődésben

Három jelentősebb periódust különböztetünk meg

I. 1-3 év: Firka korszak

II. Az ábrázoló tevékenység (4-15 év)

A.) 3-9 év (4-10): Képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmus

1. Presematikus korszak (4-6 év)

2. Sematikus korszak (6-10 év)

B.) 9-15 év: Természetszerű (jelenségszerű) ábrázolás vagy szemléleti realizmus

1. Rajzi realizmus (10-12 év)

2. Jellemző fok (12-15 év)

I. Firka korszak

 meghatározó szerepe van a környezetnek

 testvéreknek nagy szerepe van

 két szempontból nagy élmény: nyomot hagy, élvezetes a mozgás

 jellemző a „kéz vezérli a szemet” elv

 kifut a papírból

 nincs szándékosság

 Tulajdonképpen a rajzolás alapelemeit tanulja meg és gyakorolja be a gyermek

 A firkakorszakon belül is látványos fejlődésnek lehetünk tanúi:

1. Amorf firkák (pontok, függőleges/vízszintes vonalak, határozatlan vonalak)
A.) határozatlan vonalas, rétegvonalas firkák, „szórt” firkák:

B.) lengővonalas firka (vállövből indítja, nem finommotorikus mozgás)

 C.) körkörös gomolyfirka (vállövből, kicsit kevésbé görcsösen fogja a ceruzát)

D.) cikcakk firka (kimegy még a papírból, nagy koncentrációs folyamat, beszippantja a
rajzolási tevékenység)

E.) zártfirka, tömbfirka (körök, van eleje és vége, tömb firkák, autonómia szempontjából egy
mérföldkő, napocska és csiga a legelső elemek a gyerekek rajzaiban – már megnevezik a
rajzelemeket)

II. Kezdetleges alakrajzolás

 „szem vezérli a kezet”.
 Tudatosság, szándékosság
 mi ez? korszak (megnevezi a formákat,
jelentést ad neki, szebb ívek, sémák,
mindennek emberszerű arc)
 Fontos jellemző a sémák kialakulása.

• A firkaszakasz végére megjelenik az ábrázolás szándéka, a formák az ábrázolás eszközévé

válnak.

• 4 éves 47% → 5 éves 8%

 • Utalások a rajzoló személyiségére, temperamentumára (pl. mutatja a gyermek személyiségét
a színek használata)

II. Az ábrázolás tevékenység.

2. Képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmus (3-9 év)

• A rajzolás igazi nagy korszaka.

• Ebben a korszakban nem korlátozzák sablonok, nem köti a valóság (pl. a tehén lehet lila)

• Amit szeret, fontos azt részletesen kidolgozza.

• Az egocentrikus gondolkodás: ez az én házam, ez az én kutyám”, óvodáskorú gyermekre

jellemző, azt gondolja minden belőle indul ki és hozzá tér vissza

• 8-9 éves korig jellemző

• a játék mellett a rajzolásban leli örömét a gyermek

• pozitív és negatív érzelmek is megjelennek

1. Presematikus korszak (4-6. év): globális, szinkretikus látásmód

ábrázolást az észlelt tárgy általános képe, sémája, a globális összbenyomás vezérli

4-5 év között: saját sémák kialakítása geometrikus elemekből: a valóságosra emlékeztető forma;

az érdekes dolgokat továbbra is nagyítja és részletesen rajzolja

minden tárgy emberszerű arcot kap

5-6 éves kor: a rajzok belső fantázia és a valóság bővülő ismeretének kifejeződései: transzparencia
jelensége (átlátszóság: pl. házon belül látjuk a tárgyakat, emberek ruhái alatt látszanak a
nemiszervek, stb.)
fantáziának egyre kevesebb szerepe van, erősödik a realisztikusság (finommotorikusság fejlődik,

jobban tud másolni)

2. Sematikus szakasz (6-10 év)

Rajzokat jellemzi: leíró szimbolizmus, egyre erősödő realitás, egyre kevesebb fantáziatevékenység

Változás két jegye:

1. Analizáló, szintetizáló képesség

2. Kézmozgás érése

Rajzok jellegzetessége:

• Díszítettség, túldíszítettség, részletekkel való túlzsúfoltság

• Nem törődnek az irányokkal.

• Juxtapozíció (4-5 éves korig): mindent rádobál a képre ami az eszébe jut

aránytalanság: nem méretarányos, pl. ház és ember egyforma méretű, részleteket dobál a
képre

• Kompozíció (5 éves kortól) : egységes témakört rajzol le a gyermek

5-6 éves kor

egységes témakörök, megjelenik az alapvonal, ég

• Mozgást még nem képesek ábrázolni.

• sémák alkalmazása, az alakok leegyszerűsítése

 • Határozott, biztos vonalvezetés.

• Nem korrigálja rajzait, radírt nem használ

• Utánozni, másolni, még egyszer ugyanazt lerajzolni nem szeretnek.

• együltő helyben készíti el a rajzokat (ha csak félig készíti el, máskor nem fogja befejezni)

Óvodáskorú gyermek:

• egyre bonyolultabb formák, rajzok

• büszke a rajzaira
• mozgást nem ábrázol
• másolás, utánzás nem jellemző
• radírt nem használ

B) Jelenségszerű ábrázolás, szemléleti realizmus (10-15. év)

1. Rajzi realizmus (10-12. év)

2. Jellemző fok (12-15. év)

Természetszerű ábrázolás vagy szemléleti realizmus (9-15 év)

• objektív valóság szerepe, a fantázia szerepe csökken.

• érzelmek, vágyak vezérlik

• gyengül a sematikusság

• egyéni vonások pl. embereknek

• gyakori hangulatképek

• 8-9 éves korban eltűnik az egocentrikus gondolkodás

• Kedvelt tevékenységgé válik a másolás, utánzás.

• nagy elvárások saját magával szemben

 • iskolai elvárások erősen hatnak a gyermek rajz tevékenységére

• erősödik az önkritika és önkontroll

• A rajzolási folyamatban is van változás:

• korrigál, javít, elégedetlen a munkájával, radírozás

• 14 évesen sokan felhagynak a rajzolással.

• Egy–egy témán napokig, hetekig dolgozik a gyermek.

A korszak sajátosságai

• A pontos részletezés

• Sematikus részletezés → megtanult sémák használata

• Természetszerű részletezés → egyéniesített kivitelezés

• Individualizáló részletezés → érzelmi hangulatot is kifejezi

• A 10. életév környékén a távlat helyes ábrázolása fokozatosan jelenik meg

3. A mozgásábrázolás

• Az alakok mozgatása ebben a korszakban válik általánossá

• Nem csak ízületekben mozgatja az alakokat, kifejező testtartást is kapnak. (pl.: száguldó
lovak)

4. színharmónia
• A harsány, erőteljes színezés megszűnik
• Egyre gyakrabban grafittal való rajzolás, árnyékolás
• díszítettség is megjelenik

5. A másolás
• A minták lemásolásához való kedv kialakulása
• Sokszor másolópapírral kopíroznak dolgokat
• Ezek a munkák a díszítés és kivitelezés sokoldalúságát tökéletesítik.

Az emberábrázolás fejlődése (Mérei Ferenc és Feuer Mária)

• Az emberalak már a firkakorszak végén megjelenhet

fejecske jelenik meg, amiből vonalak állnak ki –

fejlábemberek
6-7 éves korig szembenálló, „homlokrajzok”.

• 3-4 éves korban azt rajzolják meg ami a legfontosabb (fej, törzs, száj, szem)

• 4 éves kor körül arányeltolódás (hatalmas fej, kis test, hosszú végtagok)

• 5 éves korban újabb elemek (haj, nyak, ruhák, arányosság megjelenik, csökken a fej
dominancia)

• 5-7 éves korú gyermekeknél a lap 70-80%-át kitöltő emberalak a jellemző.

• 7-9 éves korban az emberalak mérete csökken, részletek egyre jobban megjelennek

• 6 éves korban az emberrajzok ismérvei bővülhetnek

• Kísérleteznek a profilrajzzal, testrészek aránya tovább javul.

• 6-7 éves gyermekek a felöltöztetésben nagyot lépnek előre

ruháknál differenciálódnak a férfi és női figurák, pl. hercegnők, lovagok, katonák)

7-9 éves korban megszilárdul a stabil emberalak rajz

• Figyelnek a nyakvonal, a váll helyes ábrázolására.

• Próbálják az alakot cselekvés közben ábrázolni

• 10 év felett a megjelenítés színvonalában jelentkező különbségek egyértelművé válnak

• A gyermekek egy része megmarad az egyszerűbb, begyakorolt testsémánál.

• A jó képességű rajzolók tovább finomítják a megjelenítést.

• megszilárdul a stabil emberalak

• profil rajz: fej oldalról, törzs szembenálló irányban

A CERUZAFOGÁS FEJLŐDÉSE

7- 8 hónapos csecsemő

• Megmarkolja a ceruzát.

• Hadonászik vele.

• Nem érti az összefüggést.

• Firkát még nem produkál.

• papírra nem rajzol

8-20 hónapos csecsemő

 • Marokra fogja.

• Erősen rányomja a papírra

• nyom hagyása örömet okoz

• Nagy amplitúdójú lengővonalat, vagy körkörös gomolyafirkát rajzol.

• Ettől kezdve már különböző nyomatékkal rajzol.

20-24 hónap

• Változatlanul marokra fogja a ceruzát, de az irányítás nagy részét átveszi a mutatóujj.

• A mutatóujj irányítása lehetőséget ad a cikcakk firka létrehozására.

• kicsit tudatosabban a lapon belül marad

24-26 hónap

• Az íróeszközt a három radiális ujjal tartja a papírra.

• Ez jelentős változás a rajzoló mozgás terén, ezért új firkatípus ekkor ritkán jelenik meg.

• A helyes ceruzahasználat ekkor még kényelmetlen.

26-54 hónap

• hüvelyk- és mutatóujj kezdi vezetni (nem csak markol)

• A ceruzát közelebb fogja a hegyéhez.

• Képessé válik jól felismerhető alakok rajzolására.

• kialakul a számára komfortos ceruzafogás

5-7 év

• készségszintű elsajátítás

• legmegfelelőbb helyen fogja

• Ez a ceruzafogás lehetővé teszi: precíz, szem vezérelte és változatos, bonyolult vonalformák

kialakítását nyomáserősség akaratlagos és differenciált irányítását.

A gyermekrajz információfeldolgozási magyarázata

• Egyre ügyesebb gyerekrajzok oka:

• Finommotorika fejlődése
• Több ismeret a rajzolásról
• Több ismeret a konvenciókról
• A rajz különböző aspektusainak egyidejű észben tartására való képesség fejlődése
A gyermekrajz fejlődésének kulturális megközelítése

• Rajzolás képességének fejlődése kulturálisan irányított folyamat

• Pl. szülői kérdés: „Mit rajzolsz?”

• Néhány év alatt a gyerekek magukévá teszik a szülők és pedagógusok elvárásait →
forgatókönyvszerű rajzolás

A gyermeki játék szerepe a fejlődésben

Elméletek a játékról
A játék érzelmekkel átszőtt, cselekvésben folyó gondolkodás, megismerés
• 1. A játék fölösleges energia lecsapódása (H. Spencer)
• 2. A játék a fejlődés megismétlése (S. Hall)
• 3. A játék a készségek gyakorlására szolgál (K. Groos)
• 4. A pszichoanalízis szerint (S. Freud) a játéka vágyak kiélésére, a feszültség csökkentésére
szolgál
• 5. Tanuláselmélet: a játék megerősített cselekvés
• 6. J. Piaget szerint a játék tiszta asszimiláció (ill. asszimilációnak alárendelt utánzás)
A játék és a megismerő aktivitás megkülönböztetése
• Bármi lehet játék, kiindulása pozitív vagy negatív élmény
• A játék 1. örömszinezetű, 2. önmagáért való, cél nélküli
• Örömforrás a játékokban

• Szabadon választott tevékenység, örömszerzés

A játék fogalma
• A játék önként, szabadon választott tevékenység, amelyben nincs kényszer.
• hatni tud környezetére, az őt körülvevő világra, és közben játékával változást idéz elő a
valóságban.
• A gyermek életkorának megfelelő játékot játszik. Úgy játszik, ahogy életkora és fejlettsége
meghatározza, úgy fejlődik, ahogy a játéka segíti ebben.

 Az óvodáskorú gyermekeknél még elsődleges, alapvető tevékenység a játék, mint pl.: az

szabadtéri játékok vagy a dramatizálás (pl. mesék eljátszása), ugyanez iskoláskorban már
szabadidős tevékenységként jelenhet meg, pl. színjátszó kör, sportkör, stb…

A játék jellemzői:
• sajátos céltudatos tevékenység
• önkéntes
• szabadon választott
• kellő komolysággal játsszák
• örömérzés kíséri
• funkciógyakorlás
• kellemes élmények újraélése
• konfliktusérzésektől való szabadulás
• veszély legyőzése
 • játéktudat kialakulása
• Feszültség oldó, feszültség levezető hatás
• Gyermek természetes tevékenysége, amely során meg lehet figyelni a gyermeket
• Nagyon jól tükrözi a gyermeki világot, pl. tükrözi az örömöt, bánatot, kaland, kommunikáció
igénye, stb.
• A gyermek ennek révén fedezi fel a világot.
• A fejlődésnek természetes közege.
• A játékban minden lehetséges.
• A tanulás óvodás korban főleg utánzásos (modell követés, utánzás), spontán tevékenység.

A játék és a fejlődés kapcsolata

• Minden kultúrában megjelenik
• A játék a fejlődés elengedhetetlen része
• 2-7 év: legintenzívebb játéktevékenység → mágikus gondolkodás jellegzetes megnyilvánulása
• Iskolás kor: a játék szabadidős tevékenységgé válik → DE: játékosság szerepe az oktatásban

A játék szerepe a fejlődésben

• Pszichoanalízis: vágyteljesítés, katartikus konfliktusoldó szerep
• Erik Erikson (pszichoszociális fejlődéselmélet): énfejlődés modellhelyzetei
• Jean Piaget: a játék asszimilációs jellegű → a gyerek a valóságot próbálja a saját
gondolkodásához idomítani
• Lev Vigotszkij: a mintha-játék a gyereknek a legközelebbi fejlődési zóna élményét nyújtja
• Különböző funkciók, képességek gyakorlása (pl. motoros funkciók)

A játék hatásai
• Feszültségoldó hatás
• Örömforrás
• Személyiségfejlesztő hatás → komplex (pl. értelmi, testi, szociális, érzelmi-akarati)

A játék szerepe a személyiségfejlődésben

• Funkciója szerteágazó.
• A játék fejlődése jól tükrözi a személyiség fejlődést.
• Kisgyermekkorban a fejlesztés adekvát módszere.
• A játéknak nincs önálló megjelenési formája.
• Éppen ezért a játék személyiségfejlesztő hatása elvileg határtalan.
• Bármi lehet a játék tárgya, témája
• A játék a gyermek alaptevékenysége, örömet szerez a gyermeknek.
• 1-2 éves: funkciók gyakorlása
• 2-3 éveseknél a ritmikus beszéd, lépegetés (ugrálás)
• 3-4 éves korban a vágyott szituáció megteremtése
• A játéköröm valamely kellemes élmény újraéléséből fakadhat.
• A játék gyakran utánzás jellegű.
• Megjelenik a kötődéses mintakövetés.
• A játék elősegíti az értelmi fejlődést (kognitív), fontos szerepet játszik a szociális és érzelmi
fejlődésben.
 • A gyakorló játék és a szerepjáték korai megnyilvánulásai az egyénnek a környezetéből általa
kiemelt tapasztalatok újraélése, visszatükröződése.
• Megjelennek az elemi szabályok, amelyek a szabály-játékok alapjait jelentik.
• A játékfajták időben nemcsak egymást követőek, hanem folyamatosan vissza-visszatérnek.
• Kezdetben a színes, puha, csörgő, zörgő tárgyak, későbbiekben a komplex ismereteket és
szocializáltságot feltételező játékok kerülnek a gyermek figyelme központjába.
• A játék fejlődése nemcsak spontán folyamat, hanem pedagógiai tevékenységünk egyik
legfontosabb mércéje.
• A gyerek a szájába veszi a játékot

Piaget játékelmélete
• Jean Piaget: svájci pszichológus
• Alapelve, hogy a fejlődés genetikusan irányított törvényszerűségek egymásra következő
sorozata. A gyermek aktív részvevője a fejlődésnek. (gyűjti a tapasztalatokat, majd ezeket
helyezi rá egy másik helyzetre)
• A megismerés forrása és hajtóereje a cselekvés.
• Átfogó fogalomrendszert készített
• Megfigyeléses módszere volt (lányait figyedlte meg elsősorban)

Nem egy életán át tartó fejlődési folyamat (12 éves kor után nem nagyon történik már semmi)
A gyermeki fejlődés 4 fő szakasza:
• szenzomotoros szakasz (0-2 év)
• műveletek előtti szakasz (2-7 év)
• konkrét műveleti szakasz (7-12 év)
• formális műveletek szakasza (12 év után)

• szimbólumképzés: a játékban a gyermek konstrukciókat, gondolati sémákat, emlékeket hoz

létre tapasztalataiból, amelyeket később felidéz és alkalmaz élete során, új helyzetekben.
• A játékfejlődés útját Piaget konkrét megfigyelések alapján az alábbiak szerint építette fel.

0-2 év - Szenzomotoros szakasz

• Mozgásos koordináció fejlődése
• utánzókészség kialakulása
• érzékszervi tapasztalatok szerzése
• érzékszervek funkciójának begyakorlása, finomodása
• tárgymanipulációból a tárggyal való játék lesz
• funkcióöröm egyre intenzívebb
• egyedüli játék
• ún. művelethangsúlyos játék, a „gyakorlójáték” lesz belőle
• Kognitív fejlődés is fontos (késleltetett emlékfelidézés)

2-7 év - Szimbólumképzés szakasza - művelet előtti szakasz

• belső képeket felidéz
• valóságrészeket újrarendez
• saját sémái szerint képes tapasztalni
 • cselekvés-tárgy szétválik
• egyszerű cselekvés
• egyre fontosabb a szerep
• szimbólumokat, majd „kollektív szimbólumokat” alkot - 3 - 4 kisgyerek jót játszik, élénk
fantázia „Mintha világ”
• „másnak lenni” öröme – alap
• nyelvi kifejezőkészség gyorsan fejlődik
• ún. szerephangsúlyos játékok egyike a „szerepjáték” (családok, doktoros, óvonénis)
• Képzelet, fantázia fejlődése
• Egocentrikus gondolkodás
• Sémák itt is megjelennek

7-9 év - Szabályalkotás szakasza - konkrét műveletek szakasza

• szerepjáték lehetőségei nem elégítik ki új játékigényeit (érdeklődés csökken)

• szabályokhoz képes alkalmazkodni erős erkölcsi tartalom
• „szabályjáték” (képes a szabályokhoz alkalmazkodni, kudarc/frusztráció tűrő képesség
fejlődik, növekszik az erkölcsi tartalmakhoz való hozzáállás, tanulásnak nagy szerepe van,
szabadidős sport tevékenységek
• (konkrétan látni a kell, pl. matek összeadásnál nem tud csak fejben számolni)

9-13 év Konkrét műveleti szakasz (nem inkább formális?)

• fő tevékenység a tanulás
• játék tevékenységet a szabadidő egy részében végzi - formális műveletek kora - többnyire
valamilyen szabályjáték
• (Hipotézisek felállítása, ok-okozati összefüggések)

A játék hatása társas együttlét szempontjából

• Megismeri önmagát, énkép fejlődését segíti
• Megismeri környezetét
• Fejleszti társas készségeit
• Az adott kultúra viselkedés elemeinek begyakorlása
• Szabadság és rend együttes jelenlétének megélése

A játéktevékenység fejlődése
• Csecsemőkor: ritmikus, mozgásos, cserélgetős játékok
• Óvodás kor: mintha-játék/szimbolikus játék, konstruktív játék, funkcióörömöt adó játékok (pl.
énekes játékok), rituális játékok (pl. bújócska, népi játékok)
• Kisiskoláskor: szabályjátékok

A játék osztályozása
I. Gyakorlójáték: érzékszervi-mozgásos és gondolkodásra irányuló játék (mintha játék)
II. Szimbolikus játék: 11 éves korig
III. Szabályjáték: szabály = csoport által megkövetelt rend 4-7 éves kor között
kezdődik
A gyakorlójáték osztályozása
Két kategória: 1. Érzékszervi-mozgásos (3 osztály)
2. Gondolkodásra irányuló (3 osztály)

Gyakorló vagy funkciójáték

• 0-2 év közötti, csecsemő- és kisgyermekkorúak tev. formája
• A gyermeki játék a saját test, a hangok, mozdulatok, kéz, láb felfedezésével indul, majd
képessé válik a gurulásra, mászásra, általában a helyzet- és helyváltoztatásra, már játszik,
manipulál anyagokkal, tárgyakkal.
• Legegyszerűbb gyakorló játékok a mozgások, mászás, ugrálás, futás, tárgyak rakosgatása.
• Millar (1974) a gyakorló játék mozzanataiként az explorációt, manipulációt és variációt emeli
ki.
• A gyakorló játékok során a gyermek teljes személyisége gazdagodik, fejlődik.
• leggyakrabban használt játéktárgyak: tologatható, húzogatható játékok, lábbal hajtható
kismotorok, autók, hintaló, labdák, háztartási eszközök, homokozó játékok.
• A gyakorló játék a 3. életévben magasabb színvonalú játékká fejlődik, új funkciókkal bővül.

Szerepjáték:
• A gyermekek a látott szerepeket, tevékenységeket újraalkotják.
• Megalkotják azt a teret és játékeszközöket, amelyek segítségével a helyzetet rekonstruálják,
átélik.
• A szerepjáték a személyiségfejlődésben óvodás korban jelentős, megmarad a kisiskoláskor
kedvenc játékaként is.
• A gyermekek szerepjátékára jellemzőek a „mintha-helyzet”-ek
• Óvodáskorra a gyermekek érzelmi „repertoárja” már képessé teszi őket arra, hogy
mélyebben éljenek át egy-egy érzelmet. Ehhez kapcsolódóan alakítanak ki különböző
szerepeket.
• Az óvodáskori szerepjáték legjellemzőbb tulajdonsága, hogy adott folyamaton belül a
gyermek kettős tudatállapotban van. (beleéli magát a szerepbe, de közben a külvilágban is
jelen van)
• Nagyon fontos szerepe van a szociális kapcsolatok kialakulásában.

Dramatikus játék – drámajáték

• A drámapedagógiai módszer segítségével a gyermekek önkifejezése, gondolkodáskészsége,
kooperatív készsége fejlődik.
• A drámajáték egyben dramatizáló módszereket használ, hiszen szerepeket osztanak és ezeket
játsszák el.
• A gyerekek a drámajáték során megtanulják, hogyan alakítsák ki saját gondolkodásmódjukat,
értékrendszerüket és megtapasztalják milyen sok megoldás létezhet egy adott helyzetre.
• Kreatív készségek feltárása: egy adott helyzetre mennyi megoldás
• Differenciáltabb fejlődés
• Kommunikációs készségek fejlesztése
• Védelmet nyújt a zárkózottabbaknak, a kevesebb önbizalommal rendelkezőknek.
• Nyitottabbá válnak.
 • Hatékony segítséget nyújt a kommunikációs készségek, képességek kibontakoztatásának
terén.
• A gyerekek bátrabbak, közvetlenebbek, nyitottabbak, elfogadóbbak lesznek általuk.

Konstruáló játék:
• Kapcsolatban van pl. a szerepjátékkal, a barkácsolással.
• Képzeletében bizonyára megjelennek az egy-egy alkotáshoz tartozó szerepbeli történések, de
ténylegesen nem éli meg azokat. A létrehozott alkotások életkor szerint változhatnak.
• A 3 éves gyermekeknél az építőelemek változtatás nélkül maradnak a játék folyamatában.
• Az 5-6 évesek már a különféle eszközök önálló elkészítésére törekszenek. A közösségben
végzett konstrukciós tevékenységek kedvezően hatnak az egyéni alkotások létrejöttére is.
• Az építő és konstruáló játék óvodás korban a személyiség fejlődését meghatározó. A
konstruálás fejlődésének szakaszai óvodás korban átmenetet képeznek a játék és munka
között.
• A nagycsoportban önállósodik ez a játék, és függetlenedik a szerepjátéktól.
• Jelentősége az óvodáskorral nem szűnik meg, sőt kisiskoláskorban egyre inkább felveszi a
munka jegyeit.

A játék fajtái:
• Szimbolikus játék (2-7 év):
• Fantázia szerepe a játékban
• Gondolkodás fejlődése → egyes dolgok más dolgokat helyettesíthetnek (pl. a bot
lehet kard)
• Mintha-játék → óvodás korban komplex szerepjátékká válik
• 3-4 év: a tevékenység áll a játék középpontjában (pl. kalapálnak)
• 4-5 év: a tárgyak jelentősége megnő (pl. az orvosi táska teszi orvossá az
orvos)
• 5-6 év: társas szerep megjelenítése (pl. az óvónéni sorakoztatja a gyerekeket)
• „Kettős tudat”
• Szabályjáték (6-felnőttkor):
• Megjelennek óvodáskorban
• A szabályok megértése és betartása még nehézségekbe ütközik
• Óvodáskor: „kettős szabálytudat”
• A valódi szabályjátékok ideje a kisiskolás korra tehető
• Mozgásos szabályjáték
• Értelmet fejlesztő szabályjátékok
• A szociális- és értelmi érettség bizonyos fokát feltételezik
• DE: fejlesztő hatásuk is van
 A mese
A mesék jellemzői:
• A mese az ősbizalom élményét erősíti meg.
• tiszteletre, szeretetre, kitartásra, önmagunk iránti hűségre nevel.
• A valóságérzékelés és kreatív fantázia kombinációja.
• Felnőttek is alkalmazzák: álomban és álmodozás

Az óvodás gondolkodásának sajátosságai:

• Gondolkodását az érzései vezérlik.
• Nem képes a tárgyiasságra
• A valóság, az álmok, fantázia összekeverednek.
• A világ a varázslat színtere
• Azt hiszi képes irányítani, befolyásolni a világot
• Miért? Kérdések. Világ megismerése, jelenségek okai
• Naiv, gyermeki szemlélet
• Mágikus gondolkodás jellemzője
• Sajátos logikája van = prelogikus gondolkodás
• Mi ez? Miért? Kérdések korszaka
• Gondolkodásában a hiányzó részleteket, űrt, a képzelete segítségével tölti ki
• Gondolkodása intuitív.
• Jellemző az élménysűrítés
• („akkora egeret láttam, mint egy elefánt” – gyermek félelme megjelnik)
• Gondolkodásának sajátossága a képi ábrázolás (pl. az asztalra egy bizonyos kép, szimbólum
van a fejében)
• Magyarázatigénye jóval nagyobb, mint a rendelkezésére álló ismeretanyag. (bizonytalanságát
akarja csökkenteni, mindent megmagyaráz)
• Álmait objektív történésként látja, gondolatait valóságnak képzeli, (pl. szülőknek tudnia kell,
hogy ő mit álmodott
• Piaget szerint: a gyermek gondolkodása spontán módon, saját belső törvényei szerint fejlődik
• Kis tudós

Egocentrizmus, énközpontúság:
• Mindent magához képest lát, az egója szempontjából értelmez.
• Nem képes más szempontot észrevenni
• Saját vágyai vezérlik
• Önérvényesítés időszaka
• Nehezen tesz különbséget önmaga és mások között
• a korszak jellemzője a dacreakció
• A világot saját perspektívájából értelmezi.
• Nem világos számára a különbség önmaga és mások között.
• Gyermekmitológia
• Önkényes jelentésadás jellemzi: a vadidegen egy vad idegen, az élesztő olyan szer, amivel fel
lehet éleszteni az embereket
• Nehéz a viszonyítások értelmezése (rokoni értelmezések nehezen mennek)
• A felnőtt gondolkodás csírái 4-5 éves korban jelentkeznek
 • Szemlélete, sűrített gondolkodásmódja: szinkretikus
• Észlelése: Részt és egészt pontatlanul értelmezi (van amikor egy apró részlet válik számára
fontossá)
• A gyermek a számára lényeges dolgok mentén helyezi el a világot, az válik fontossá, amit tud
(értelmi szinkretizmus) és ami érzelmileg megragadja (érzelmi szinkretizmus).
• Gondolkodásában hiányzik a viszonyítás (az ágyú csak akkor ágyú, ha lő)
• A gyermeki gondolkodás jellemzője: artificializmus
• 3-5 éves: mindent az ember állít elő
• 6 éves: hiszi, hogy az ember a természettel közösen teremt
• 8 éves: minden teremtést a természet végez
• Gondolkodása animisztikus, megelevenítő: megszemélyesít tárgyakat, jelenségeket,
égitesteket. (pl. fáj a ceruzának a kihegyezés)
• 5 éves kortól: már csak azt hiszi élőnek, ami mozog (óra, szél, busz)
• Gondolkodásnak másik sajátossága: fenomenizmus, látványvezéreltség
• Juxtapozíció (az irányok véletlenszerűek, a tárgyaknak és a dolgoknak nincs meg a felnőtt
által látott szemléletes rendje, az egymáshoz nem kapcsolódó elemek azonban a gyermek
számára a figura megfelelő ábrázolását jelentik)
• Ez a gyermek rajzaiban is megnyilvánul
• Megfigyelhető az aránytalanság, a tárgyak átlátszóak
• A gyermek világa emberközpontú (minden az emberből indul ki és oda tér vissza)
• Finalizmus, célokság: minden jelenségnek célja van és nem oka

Gyermeki realizmus
• Álmairól azt hiszi, valóban megtörténtek.
• Megjelennek a fantáziahazugságok
• Belső és külső történések között nehezen tesz különbséget
• fantáziahazugságok

• A gyermeki gondolkodás láncszemszerű

• Ultrajelenség: olyan jelenségeket próbál megérteni, amelyekről nincs közvetlen tapasztalata.
• Gondolkodására a szélsőségek preferenciája jellemző
• Omnipotencia: felnőtteket felruházza különleges hatalommal

A mesei világ:
• A gyermeki kíváncsiságot, miérteket elégíti ki a mese.
• A csoda megkérdőjelezhetetlen elfogadása
• A mese szélsőséges és leegyszerűsített szituációkat mutat,
• A gyerek hisz a mágikus világképben
• Bármi lehetséges, elég csak vágyni és gondolni rá

Az óvodáskorú gyermek meséire jellemző:

1. a szélek preferenciája (csak a feltűnő különbségeket érzékeli, ellentétek megjelenése, 2
pólusú világ, csak szélsőséges esetek /vagy jó vagy rossz/)
2. polarizált világképe van
3. rend: a gyermeki hit alapja, hogy a világban rend van
Kezdő és végformula
4. feszültségteremtő és levezető
5. vágyteljesülés
6. Minden lehetséges
7. Ellentétek kedvelése
8. Ismétlések
9. veszély és menekülés motívuma (főhős végül elnyeri a jutalmat, mesei igazságszolgáltatás)
10. Kompenzálás (bármi lehetséges, a legszegényebb is boldogulhat, ezzel a gyerek a saját
kicsinységét kompenzálja, mert azonosul a hátrányos helyzetű meseszereplővel, aki végül nyer)
11. Gondolkodása szaggatott

• Kettős tudat jellemzi.

• Átalakíthatja a valóságot.
• A játékban a cselekvés a feszültséglevezető.
• A játék cselekvő, utánzó, a mese passzív, képzeletbeli beleélést kíván
• A játékot csinálja, a mesét hallgatja.

Belső képalkotás:
• A gyermek egyrészt a realitásban él, másrészt a varázsbirodalomban.
• A belső képalkotás lehet fantáziálás és imagináció.
• befelé is figyel.
• Intenzív belső munkát végez
• Pl. este lefekvéskor boszorkánynak látja az árnyékot
• Elaboráció: a belső képkészítés folyamata. (mesélés közben a gyerek elképzeli a dolgokat,
belső mozi, ezen alapul a meditáció, simonton módszer /daganatos megbetegedések esetén/
stb.)
• Gyógyító hatású
• Az elaborációs készség gyermekkorban alakul ki.
• Erős érzelmi töltettel rendelkeznek.
• A tárgyállandóság kialakulása után jelennek meg.

• A mese képekre és szimbólumokra fordítja le a világ jelenségeit.

• A képzeletet az érzelem irányítja.
• Óvodáskorra az alkotó, produktív képzelet jellemző
• Ha későbbi életkorban is szereti kiszínezni a történeteket (fantáziahazugság), akkor valójában
a rejtett vágya az, hogy értékeljék, elismerjék, irigyeljék őt.

• A reproduktív, alkotó képzelet 6-7 éves kor után jellemző, amikor a gyermek már képes a
valóságos tapasztalatokhoz alkalmazkodni.
• Az olvasás újrateremtő, újraalkotó folyamat.
• Bármit olvasunk, azt képzeletben is meg kell teremteni.
• Ugyanannak a szövegnek annyi olvasata, változata, belső filmje van, ahány olvasója. (Emiatt
nagy csalódás, ha a könyv elolvasása után megnézzük a filmet, mert saját belső képeink
ütköznek a külső képekkel.)
Gyerek a tv előtt:
• Nem ő képzeli el
• Megterhelő számára a sok vizuális elem és hanghatás
• Hiányzik az intimitás, mint a mi a mese olvasásnál van
• Erőszakos minták is a tévében
• Nem játszva, mozogva dolgozza fel

Képzeletbeli barátok:
• Természetes, életkori jelenség
• Egy kisfiú képzeletbeli barátja (egy ufó) akkor jelent meg amikor testvére született: a fokozott
figyelem iránti igényét, az anyja hiánya miatt érzett szomorúságot, féltékenységet.
• A KB (=képzeletbeli barát) a fantáziálás és fantáziajáték egyik megnyilvánulási formája.
• Egy plüss is lehet (személyiség vonásokkal ruházza fel a gyermek)
• Abban az időszakban jelennek meg, amikor a csecsemő kezdi felfedezni, hogy ő is egy önálló
lény (időnként nélkülöznie kell az anyukáját).
• Ez a tárgy az anyát helyettesíti, megnyugtatja a gyermeket.
• Ezek a tárgyak gyakran felnőttkorunkig is elkísérnek.
• Átmeneti tárgy lehet tágabb értelemben a gyerekszoba, a ház háta mögötti veranda, egy
refrén egy gyermekkori altatódal is.
Ki lehet KB?
• Minden olyan lény, amely min. 1 napig jelen volt a gyermek életében
• Amellyel beszélgetett, tanácskozott, játszott.
• 3 éves korban jelenik meg az iskoláskor első 1-2 esztendejéig jelen van, majd eltűnik.

• Lányoknál gyakoribb a KB mint fiúknál

• Egykékre jellemzőbb, mint akinek van testvére

Milyen szerepet játszik a KB a gyermek életében?

• Beszélgetőtárs
• Érzelmi feszültségek levezetője
• Segítő, támogató
• Tanácsadó és irányító
• Általa kompenzálja azt, amit hiányosságként él meg
• Alter-ego funkciót is betölthet (pl. megette a fagyit a KB, nem én voltam)
• Meghallgatja
• Megbízható (mindig ott van)
• Mindig jelen van, ha kell
• Segít szembenézni a nehéz helyzetekkel
• A bántalmazott gyermekek 89%-a rendelkezik KB-tal (csökkenti az érzelmi feszültséget)
• Elviszi a balhét
• Feltétel nélkül elfogad
• Aggodalomra az adhat okot, ha a gyermek teljesen elfordul a valóságtól, nem képes emberi
kapcsolatokban részt venni
• Ha iskoláskorban újra előjön, miért, mikor és miben segít? Mi az oka?
 Gyermekkori mesekorszakok:
• A magzat már a méhen belül is tanul, érzékeny a külvilág ingereire.
• A méhen belüli környezet 2/3, a gének 1/3 arányban tehetők felelőssé az intelligenciát alkotó
képességek fejlettségéért.
• A kommunikáció a magzattal
• Az anya hangja, becézgetése, a kedveskedés biztonságot nyújt
• 2-3 éves korban gyermek- és kisállattörténeteket, meséljünk
Legmegfelelőbbek: rövid, egyszerű cselekményű, ismétlődő részeket és kevesebb konfliktust
tartalmazó mesék (ne legyen benne gonosz szereplő)
• 4 éves korban: egyszerű szerkezetű, ismétlődő részeket is tartalmazó láncmesék, és a
rövidebb állat és novellamesék ajánlottak.
• 4-5 éves korban: kialakul a mesetudat, elkezdődik a nagy mesekorszak, tündérmesék
• Nagycsoportos korban: szimultán kettős tudat jelenik meg
• Szívesen hallgat hosszabb állatmeséket, novellameséket, tündérmeséket.
• 5-7 éves korban: terjedelmesebb és bonyolultabb tündérmesék, cselekménydús
novellamese. (sokkal bővebb szókincs, már megértik a hosszabb bonyolultabb mondatokat is)
• 8-9 éves kora valós világban zajló események érdeklik. A kettős tudat átalakul. (realitás
átveszi a szerepet) (már a valódi állatokról szóló mesék érdeklik) (varázslat iránti igény
visszatér újra később, pl. Harry Potter)
• 10 éves: egy helyzetet már több nézőpontból is tud mérlegelni,
• 1-2. osztályban: még szívesen hallgat mesét

Bühler-féle mesekorszakok:
1. (1-4 éves): Paprikajancsi kor: érzelmi-motoros időszak (ritmusos mondókák, gyerekdalok)
2. (4-8 éves): igazi mesék kora (álomvilág)
3. (8-kamaszkor kezdetéig) Robinson-mesék kora (lehetséges és valóságos történetek)
 Az ú jszü lö tt és csecsemő kor fejlő dési jellegzetességei
Az újszülött jellemzői

• 37-43. terhességi hétre született

Ez előtt még koraszülöttnek számít a gyermek

• Nagy fej (a test ¼-e)

• Rövid, feszesen hajló végtagok

• Magzatmáz borítja

• Lanugo

• 2500-4500 gramm testsúly

• 49-52 cm hossz

Az újszülött állapota

a születés folyamata az első elválás az anya és a gyermek között

az életképesség vizsgálata e során:

a) fizikai állapot: Apgar-skála(pontozzák az újszülött funkcióit, 1-5 perces mérés, szívverés, izomtónus,
bőrszín -> idegrendszer érettségéről szól)

b) viselkedéses állapot: Brazelton-újszülöttskála (mozgás képesség, reflex vizsgálat, viselkedéses

kontroll)

Alapvető funkciók az újszülötteknél

- kezdetleges hőháztartás

- légzési gázok cseréje (spontán)

- -> kezdetleges homeosztázis

Komplikációk

• koraszülés:

o 37 hét előtt

o vezető oka: emésztőrsz., immunrsz., tüdő fejletlensége

o az anya állapotától is függ

 kis születési súly:

o ha 2500 g-nál kevesebbek

 o okok: teratogének, szoc.helyzet, méhlepény és köldökzs. rendellenességei

o nagyobb az esély a fogyatékosságra

Az alkalmazkodás

1. Az alvás

- kb. 14-16 órát alszanak

- az alvás jellege ritmikus

- fázisai: elalvástól 1,5 óra NREM à REM (kb. 20 perc) majd újra ß

magyarázatok:

• a ) időtartam

• b) fázisok aránya

2. Etetés

- táplálkozást segítő reflexek (szopóreflex)

- itt kezdődik az igazi interakció az anyával

- megismerő funkciók

- önnyugtatás = ujjszopás

3. Reflexek – válaszfolyamatok
- adaptív jellegűek

- törzsfejlődés korábbi szintjét mutatja

- a reflexek informálnak az agy fejlődéséről

-Egy részük eltűnik de valamelyik feltűnik csak

komplexebb formában

- fogóreflex és kapaszkodás

-elemi járás

- Moro-refley

A szülő-gyermek kapcsolat kezdete

 • A gyermek életben maradása szempontjából döntő szerepe van a szülő-gyermek
kapcsolatnak

• DE: a szeretet nem automatikus vagy elkerülhetetlen

• A szülő-gyerek kapcsolat nem egy pillanat alatt alakul ki éveken keresztül fejlődik

• Közvetlenül a születés után hat

• Az újszülött külseje fontos szerepet játszik abban, hogyan fogadják el őt a szülők

• A szülő elvárásai

• Minden szülőnek vannak elvárásai a születendő gyermekkel kapcsolatban , már az

első hónapokban az anyaméhen belül is (baba neme)

Az érzékelés

Ízlelés

• - alapvető ízeket képes megkülönböztetni, édes ízeket preferálják

Szaglás

• - alapvető szagok diszkriminációja

• Megtudja különböztetni a saját anyukájuk tejének illatát

Hallás

• 1. diszkrimináció: hangmagasság, hangerősség, fonémák

• 2. preferenciák: erős intonációs különbségek, rövidség, ritmikusság, tagoltság, emberi hang

Látás

• Születéskor kevéssé érett a látórendszer

1. színlátás: 2-4 hónapos

2. látásélesség: rövidlátás (nehezen alkalmazkodik a szemlencse), 7-8 hónapos korban ez már szépen
kifejlődik

3. szemmozgások (agytörzsi irányitás alatt álnak)

• - endogén

• - exogén (letapogató szemmozgások, jobban megfigyeli a tárgyakat, kontrasztokat)

• - konvergencia

4. mintaészlelés:

5. Arcészlelés, arcpreferencia (az arcokat preferálják főleg az ismerősöket)

6. Mélységészlelés: vizuális szakadék

Pszichomotoros fejlődés csecsemőkorban

Korai mozgásfejlődés

• Minden olyan mozgás, ami születéskor jelen van, már a méhben is tapasztalható

• Kezdetben akaratlan kézmozgások, később a vizuális inger miatt akaratlagos mozgásokká

alakul

Reflexek

• Specifikus ingerlésre adott automatikus válaszok

• Egyes reflexek a csecsemő életben maradásának eszközei

• Más reflexek valószínűleg evolúciós maradványok

• Egy részük:

1) örökre megmarad,

2) egy részük eltűnik,

3) más részük megszűnik, majd komplexebb viselkedésként tér vissza

4) egy részük megszűnés nélkül alakul át komplexebb viselkedéssé

• Reflexek listája: lsd. Cole és Cole (2006): Fejlődéslélektan, 158. o.

Nyúlás és fogás

• Kezdetben: vizuális inger vált ki reflexszerű odanyúlást (nem akaratlagos)

• 3 hónapos kor: motoros és vizuális agykérgi területek fejlődése →

• Első lépés: koordinálatlan → tárgyért nyúl, de megfogni még nem képes

• 2.5 hó körül: sikeres megragadás

• 5 hó körül: fel tudja mérni a távolságot, ha valamit nem ér el

• 9 hó körül: kifinomult, integrált mozdulatok

• 7-12 hó: finommotorika fejlődése (pl. hüvelykujj használata is fejlődik)

Helyzetváltoztatás – első életév

• Önálló közlekedés képességének fejlődése

• Kötött sorrend:
 • Születés – 2 hó: láb ritmikus, reflexszerű tolómozgás általi kúszás

• Fej emelése (2 hó), majd felsőtest kitolása

• Átfordulás

• Kúszás

• Ülés, mászás

• Álló helyzetbe húzódzkodás

• Kapaszkodva járás

• Önálló járás

Helyzetváltoztatás – második életév

• Nagyobb távolságok megtétele gyalog

• Lépcsőzés

• Rúgás

Kézügyesség

• 12-30 hó: finom kézmozgások összehangolása

• Megkezdődik az önálló evőeszköz használata, fontos hogy engedjük nekik!

• Hamikabi

Szobatisztaság

• Záróizmok feletti kontroll elsajátítása

• 2 éves kor körül: nappali szárazon maradás

• 4 éves kor körül: éjszakai (ADH hormon)

• Visszaesések tapasztalhatóak az óvodába lépéskor

A mozgásfejlődés kapcsolata az értelmi fejlődéssel

• Bármilyen eltérés a mozgásfejlődésben későbbi problémát jelezhet előre

• Korai „tünet” vs. elégtelen gyakorlás?

• Pl. mászás hiánya – diszlexia kapcsolata → korai fejlesztés szerepe

Biológiai szükségletek változása csecsemőkorban

 A csecsemőkkel születő alapvető viselkedéses képességek csak akkor elégségesek az életben

maradáshoz, ha a felnőttek gondozó magatartásával találkoznak
 • napirendhez szoktatás

Alvás

• Általában 16-18 órát alszanak

• Csecsemő nyugalmi és aktivitásmintázata különbözik a felnőttétől

o Első 2-3 hónapban: alvás REM szakasszal kezdik és nonREM szakaszban fejezik be
(gyors szemmozgás, fokozott végtag mozgás, majd 4 hónapos korban fordul ez meg)

(lsd. felnőttek alvásmintázata, Bevezetés a pszichológiába)

• Újszülöttek a nap nagy részét alvással töltik, ami fokozatosan csökken

• Az alvás-ébrenlét szakasz fokozatosan vált át a felnőttekre jellemző nappal-éjszaka

ritmusra, és hosszabb alvás és ébrenlét szakaszokra

Etetés

o 3 óránként esznek (régen ez volt a divat manapság ISzSz- igény szerint szoptatott)

o a csak 4 óránként etetett csecsemők nehezen igazodnak ehhez a rendhez, habár két
és fél hónapos korukra áttérnek a 4 óránkénti evésre

o Interakció felvétel az édesanyával

o Önnyugtatás szempontjából is használják a szopóreflexet

o 6 hótól megkezdődik a hozzátáplálás

Sírás

• A baba szükségleteinek jelzésére szolgáló kommunikációs forma

• DE: érési folyamatokat is tükröz (6 hetes korig nő a mennyisége, majd csökken)

• kommunikáció primitív eszköze

• egyes esetekben a sírás komoly betegséget jelezhet

• sírás mennyisége fokozatosan növekszik 6hetes korig, majd csökkenni kezd

• Sírásra adott reakció: megnyugtatás → ha nem sikerül: erős frusztráció → hatással van a
szülő-gyerek kapcsolatra

• Növeli a szülő kortizol szintjét

A fejlődés mechanizmusai
  táplálkozás fejlődése:

o néhány héten belül újraszerveződik és akaratlagossá válik

 biológiai érési megközelítés:

o születés utáni fejl. u.azokat az elveket követi, mint a magzati fejl.

 környezeti tanulási megköz.:

o a környezetnek szánnak vezető szerepet az új viselkedésformák tanulás általi

elsajátításában

o a csecsemők tanulási képességei folyamatosan növekednek az első hónapokban

Korai anya-gyermek interakció. A személyiség korai alapjai

• A korai szociális interakció anya és csecsemője között

Anyai repertoár (a különböző aspektusok integráltan jelennek meg):

• 1. Arckifejezés ( felemeljük a szemöldökünk, mosolygunk)

• 2. Hangadás: dajkabeszéd (magasabb hang, lassabb beszéd)

• 3. Tekintet (közel van egymáshoz a két arc, folyamatos szemkontaktus)

• 4. Proxemika

Gyermeki repertoár

1. Tekintet

2. Fejmozgás

3. Arckifejezés (2-2,5 hónapos kor körül jelenik meg az első szociális mosoly )

Az interakciótól a kapcsolatig

• A csecsemőben a tapasztalással fokozatosan kialakul egy tartós reprezentáció a másik

emberről

1. sok szenzoros tapasztalat

2. motoros tapasztalatok

3. affektív tapasztalatok

A temperamentum

Előzmények:
• 1. 30-as évek

• 2. A motivációs rendszer

• 3. A gyermeki idegrendszer mint az élmények szűrője

• Temperamentum: személyiség egy részhalmaza, Születünk egy állandó személyiség

vonással
Én-fejlődés csecsemőkorban

Az énkép kialakulása

• Három fontos tényező befolyásolja:

• 6 hó körül (tapasztalatok a tárgyakról,

rengeteg információ a környezetéről ami
segíti az önmagáról kialakított képben)

• Helyzetváltoztatás fejlődése (rájön ő nem

szimbiotikus egységben van az anyával, megjelenhet a szeparációs szorongás)

• Nyelvhasználat fejlődése

2-3 év: fokozódó éntudat, saját maguk felismerése a tükörben. Segít a kompetencia, önállóság
kialakulásában

Cselekvő én

• 18-24 hó: megjelenik a nyelvhasználatban saját cselekvéseik megnevezése

• Önmagukra utalás

• Felnőtt normák saját magukra vonatkoztatásának kifejezése

Kapcsolatok fejlődése csecsemőkorban

A szociális mosoly megjelenése

• Születéstől: baba szája felfelé kunkorodik, ha álmos vagy alszik

• 2. hét

• 2.5 – 3 hó: valódi szociális mosoly

• Megjelenése idegrendszeri változásokhoz köthető

• Szükséges hozzá a vizuális visszacsatolás

Idegenekkel és a gondozóval való kapcsolat alakulása

• 3-4 hó: mosoly és gőgicsélés az ismerősökre

• DE: még az idegeneket is elfogadják

• 7-8 hó: idegenekkel szembeni bizalmatlanság megjelenése

• 14-18 hó - kb. 3 éves korig: szeparációs szorongás → szülővel való kötődés kialakulása 1 éves
kor körül
Bio-szocio-pszichológiai átmenetek csecsemőkorban

Első átmenet

2.5 hó körül

• Biológiai változások

• Pszichofiziológiai változások

• Viselkedéses változások

• Társas változások

Második átmenet

• 7-9 hó

• Biológiai változások

• Viselkedéses változások

• Társas változások
 É nfejlő dés, érzelmek fejlő dése.
A kö tő dés és a szexualitá s fejlő dése
A self kialakulása, az én-reprezentáció fejlődése csecsemőkorban,
önjellemzés óvodáskorban,
a nemi identitás kialakulása

Valamelyik rész nem kell?

A self (én) fogalom megjelenése a pszichológiában

• W. James (1890): megismerő-én („I”) és megismert-én (me)

• Szimbolikus interakcionista szerzők

• C.H. Cooley (1902): Az én társas eredetű

• G.H. Mead (1934): Az én a ráosztott szerepek felvétele révén alakul ki

Az én funkciói

Az én-reprezentáció fejlődése csecsemőkorban

• Self két része (Lewis, Brooks-Gunn, 1979)

• 1. Egzisztenciális self: a másoktól különböző én („I”)

• 2. Kategorikus self: önmagát különböző kategóriákban megfogalmazó én („Me”)

A self fejlődésének integratív modellje (S. Harter, 1999)

• A selfnek erős kognitív konstrukciós alapja van.

• A self ezen kívül a társas kapcsolatokban formálódik, a társas összehasonlítás is nagyon

fontos.

1. szakasz (0-4. hónap): A csecsemő biológiai prediszpozícióval rendelkezik a szociális interakcióra.

• A gyermek állapota és a gondozó beavatkozása koordinálódik .

• Diádikus fiziológiai szabályozás: a későbbi pszichológiai szabályozás prototípusa

A self alakulásának formáló tényezői:

• 1. Intermodális észlelés

• 2. Utánzás

• 3. Vitalitással kapcsolatos érzelmek

2. szakasz (4-10. hónap)

 • A gyermek lassan elkülönül a gondozótól, reagál a szeparációra.

• A szociális interakcióban: receptív cselekvések kevés variációval

• Érzelmek szerepe

3. szakasz (10-15. hónap)

• A self tovább differenciálódik

Szubjektív tapasztalatok megosztása

• 1. Közös figyelem

• 2. Szándék megosztása

• 3. Affektív állapot megosztása

• a) szociális referencia

• b) A szülő, mint tükör

4. szakasz: 15-18 hónap

• A Me-self megjelenik. (rúzs-próba)

• A self érvényesítés időszaka

5. szakasz (18-30. hónap)

• Az anya-kép konszolidálódik, a gyermek jobban tolerálja a szeparációt

• Kialakul a self-konstancia

• A nyelv szerepe

• A szülői szabályok interiorizációja történik, ezzel megjelenik az önszabályozás kezdete

A self kialakulásának empirikus vizsgálata

• Bertenthal, Fischer (1978): 5 szakasz – a gondolkodásfejlődéssel rokonítható

• a csecsemő viselkedéséből igyekszik meghatározni a self fejlettségét (tükör elé téve, neki
videót mutatva stb.)

Az 5 fejlődési fázis

• I. viselkedés: érdeklődik a tükörkép iránt (5-8. hónap)

• II. viselkedés: A tükröződést megérti (9-12. hónap)

• III. viselkedés: a baba megkülönbözteti önmagát a másik személytől (12-15. hónap)

 • IV. viselkedés: magát és másokat megkülönbözteti (15-18. hónap)

• V. viselkedés: kimondja a nevét (18-24. hónap)

Self és memória

• Az egyes események az epizodikus memória részeként jelenik meg

• Az általánosabb események forgatókönyvekbe rendeződnek

• 4-5 éves kortól történik az emlékezeti anyagok narratívába rendezése

Önjellemzés az óvodáskorban

• 1. 3-4 éves kor: konkrét és megfigyelhető kategóriák. Az én-reprezentáció irreálisan pozitív,

minden vagy semmi gondolkodás jellemző, erős szándék az azonosulásra, a szülőnek tetsző
viselkedés gyakorlására

• 2. 5-7 éves kor: A különálló tulajdonságok alapszintű koordinálása, általános címkéket mond
vissza, az önjellemzés még mindig túlzottan pozitív, a gondolkodás egydimenziós, a felnőttek
elvárásainak erős észlelése, de önértékelés még nincs.

Az érzelmek

• Differenciált érzelmek: Az emberek kész érzelmi modulokkal születnek.

• Az érzelmek belső programok, melyek külsőleg is megnyilvánulnak.

• John Watson (193 0): félelem, harag, szeretet

• Campos (1987): öröm, harag, undor, félelem, csodálkozás, szomorúság

Az érzelem dinamikus rendszer elmélete

• Egy érzelem sokféle módon kifejezhető

• A kontextust is figyelembe kell venni

• Az érzelmek időbeli változásnak is ki vannak téve

Érzelmek az első évben

Mosoly:

• 1 hónapos korban reflexes, endogén

• 2 hónapos korban már van szociális mosoly

• 3 hónapos korban pl. ha ráirányul a figyelem, játékra hívják stb. mosolyog a gyermek

• A mosoly alapvető funkciója a felnőtt örömének és érdeklődésének felkeltése

Negatív érzelem
 • A csecsemő arcán tükröződnek a distressz jelei, de nincsenek emögött differenciált érzelmek.

• Hiatt, Campos, Emde (1979): 10-12 hónapos 6 érzelemkiváltó helyzetben kifejeztek

boldogságot, félelmet és meglepetést keverten.

• Azt találták, hogy az 1. évben az örömöt, boldogságot kiváltó helyzetekben a gyermekek

valóban következetesen mosolyt mutattak, a félelmet kiváltó helyzetekben viszont keverten
jelent meg a félelem és a meglepetés is.

Változások az érzelmek tárgyában

• 7.hónaptól kb. 2-3 éves korig: A szeretetnek, kötődésnek konkrét tárgya van

• 2 éves kortól megjelennek a másodlagos érzelmek

• Óvodáskorban (képzeletbeli figurák)

• Szimbólumoktól való félelmek: Összefügg a gondolkodás fejlődésével, a szimbólikus kép

megalkotásának képességével

• Ez a gyermeki világkép kísérője. A gyermeki realizmusban a szubjektív fantáziavilág és az

objektív valóság nem különül el teljesen

• A szimbolikus félelem nem más, mint konkrét félelem, szorongás átvitele más tárgyakra,
helyzetekre.

• A szimbólumoktól való félelmet a szimbolikussal ellentétben a fantázia segítségével fel lehet

oldani.

• Ezzel szemben az igazi konkrét félelmet (szimbolikus) a gyermek nem tudja legyőzni, hiszen
nem ő teremtette.

Az érzelmek, vágyak feldolgozása

• Az érzelmek 2-4 éves korban szélsőségesek, gyorsan változnak, kizárólagosak.

• Erőteljes egocentrizmus, kizárólagosság, azonnali teljesülési igény a vágyak terén.

• Ezen helyzetek megoldása cselekvéssel, pótcselekvéssel, játékkal, rajzolással, elhárító

mechanizmusokkal (azonosulás, regresszió, projekció, reakcióképzés, elfojtás) történik.

Érzelmek funkciói

• A kapcsolat szabályozása

Énfogalomhoz kötődő érzelmek

• 2 éves kor után megjelennek a másodlagos érzelmek

• Megjelennek az énre vonatkozó érzelmek

Empátia: 6 szakasza van Hoffman (1984) szerint:

 1. Globális empátia

2. Egocentrikus empátia

3. Kvázi egocentrikus empátia

4. Igazi empátia

5. A másik iránt érzett empátia egy konkrét helyzettel kapcsolatban

6. Mások helyzetének és körülményeinek megértése is (6-9. évtől)

A korai kötődés kialakulása

Az anya-gyermek közötti szeretetkapcsolat fontosságának felismerése

• Freud pszichoanalitikus elmélete (a táplálás az ami a kötődést adja –orális szakasz)

• Budapesti pszichoanalitikus iskola

• John Bowlby (árva gyermekek megfigyelése- későbbi kötődési problémák)

A kötődés fogalma

• A csecsemő azon törekvése, hogy meghatározott emberek közelében legyen, és hogy

biztonságosabban érezze magát mellettük

Konrad Lorenz

• Etológiai-biológiai megközelítés

• Imprinting (bevésődés):

• Az adott faj számára kritikus periódusban bekövetkező

tanulás

• Fajspecifikus tanulás

• Gyors, független a viselkedés következményeitől

• Követendő minta kialakítása

• Tojásból kikelő nyári ludak megfigyelése (szenzitív időszak amikor

kialakul a kötődés- aki elsőre mozdul körülöttük)

Kötődés elméletei

• Sigmund Freud -> a gyerekeket is biológiai késztetések hajtják, azokhoz kötődnek, akik a
táplálékigényüket kielégítik
 • Erik Erikson -> a csecsemők azokhoz kötődnek, akikben megbízhatnak, hogy segíteni fogják
őket

• John Bolwby -> a csecsemők azokhoz kötődnek, akik a világ felderítéséhez biztonságos
hátteret biztosítanak

Sigmund Freud drive-redukciós magyarázata

• Az emberi lényeket főként biológiai szükségleteik kielégítése motiválja a kötődésre

• Élvezetek keresése és kielégítése a létezés alapelve

• Elsődleges kötődési személy: anya → tápláló funkció az elsődleges

Erik Erikson pszichoszociális magyarázata

• Egyéni fejlődést nyolc szakaszra osztja → minden szakaszban egy sajátos, a szakaszra
jellemző konfliktussal kell megküzdenünk (krízis)

• Első szakasz (0-1 év): bizalom vs. bizalmatlanság kérdése

• Második szakasz (2-3 év): autonómia vs. kétely

Az elsődleges kötődés (7-9. hónap) jelei

• szeparációs szorongás: Nagy egyéni különbségek, de a legtöbb gyerek valahogyan ezt

kifejezi.

• - öröm, mosoly, ha az anya visszatér

• törekvés az anyai közelség megteremtésére

• - a jelen nem lévő másik személy felé irányítják cselekedeteiket (Maccoby, 1980)

John Bowlby etológiai magyarázata (árvaházimegfigyelés)

• Négy kötődési szakasz:

• Kötődés előtti szakasz (0-6 hét): gyerek és gondozó összehangolódásának kezdetei (a

gyerek ösztönösen a gondozó figyelmét hívja fel sírással)

• Kötődés keletkezése (6 hét-6-8 hó): gyerek másképp kezd el reagálni ismerős és

ismeretlen személyekre (elkezd differenciálni ismerős és ismeretlen személyekre
hogyan reagál)

• Tiszta kötődési szakasz (6-8 hó-18-24 hó): szeparációs szorongás megjelenése

(kizárólag az anya tud biztonságot nyújtani a gyermeknek)

• Kölcsönös kapcsolatok szakasza (18-24 hótól): gyerek egyre több időt tölt távol az
anyától

• Konrad Lorenz imprintinggel kapcsolatos megfigyeléseinek nagy hatása

 • A gyermek evolúciósan ösztönös válaszkészlettel rendelkezik a túlélés és a védelem
biztosítása érdekében.

• A csecsemő viselkedése kiváltja a szülői gondoskodást, védelmet.

• A kötődés során belső munkamodell alakul ki a csecsemőnél:

• - az anyáról

• - önmagáról

• - kapcsolatukról

Harlow házaspár állatkísérletei

• Az érzelmi biztonság vagy az anya tápláló szerepe tartja fenn a

kötődést?

• Harlow és Harlow (1969) kísérletsorozata

• a drive-redukciós nézet megcáfolása

• A kizárólag drótanyán nevelkedett kölykökre nem volt jellemző pl. az

exploráció.

• Az anya-gyermek kapcsolat kétoldalú, bonyolult szabályozórendszer.

• Harlow célja az volt, hogy megcáfolja Freud kötődésről alkotott

elméletét (drive-redukciós elmélet) Nem elégedte meg azzal, hogy
csak a táplálás miatt van kötődés.

• Bizonyították, hogy a megnyugtató tapintásérzet olyan biztonságérzetet teremt, ami

fontosabb, mint az élelem.

• Ezek a majmok felnőve közömbösek vagy erőszakosak voltak a társaikkal

A kötődés mintázatai

• Létezik-e egyetlen helyes anya-gyerek kapcsolati mintázat, ami optimális feltételeket biztosít
a gyerek fejlődéséhez?

• Mary Aisnworth – idegen helyzet vizsgálat (lsd. Bevezetés a pszichológiába)

• Mary Ainsworth (1978): A biztonsági bázis jelleget hangsúlyozza az anya-gyermek

kapcsolatban

• 17-18 hónapos gyerekeket figyeltek meg, milyen a gyermek viselkedése hogyha egy idegen
lép a környezetébe

A kötődés típusai
1. Szorongó elkerülő (A): A gyermek, ha észreveszi az anya eltűntét, nem sír, a reuniókor indiferens
az anyával szemben, az idegenekkel is játszottak, ha sírtak az idegenek is meg tudták nyugtatni.

2. Biztonságosan kötődő (B): A gyermekek nagyobb része, sírnak, amikor az anya kimegy, az anya
visszatérésére erősen reagáltak, majd megnyugodtak és ismét játszottak.

3. Szorongó ellenálló (C): Mindig az anya közelében voltak, az anya távozására erős tiltakozás, ami az
anya visszatértekor is folytatódik, a gyermek jelez, de ellenáll a megnyugtatásnak, ambivalens
magatartás.

4. Zavarodott, dezorganizált kötődésű (D) (Main, Solomon, 1986, 1990): Már kezdetben zavartak,
feszültek az anya jelenlétében is, az anya távozására nincs különösebb válasz, dezorganizált
viselkedési jegyek, sajáttest érintés, nincs szemkontaktus. Amikor az anya megjelent akkor elkerülték
őt.

Mi az oka a kötődési mintázatok különbségeinek?

1. Anyai viselkedés? Szenzitivitás?

• Csak a stresszhelyzetben tanúsított szenzitivitás a fontos

• A különböző kötődési minták esetében megfigyelve:

• B: szenzitivitás (kiszámítható a biztonság, ő maga is így kötődhetett)

• A: következes inszenzivitás

• C: következetlen inszenzivitás

• D: ijesztő/ijedt (az anya rosszul reagál, maga is feldúlt- rossz családi dinamika, patológia,
szenvedélybetegek)

A kötődési minták változatainak okai

• Anyák válaszreakciója a csecsemőre

• Odaadóbb, jobban ráhangolódó szülő

• Anyára fogékonyabb csecsemő

2. A gyermeki temperamentum

A korai vizsgálatok még összefüggést találtak, DE ma már nem!

• A szeparációra adott érzelmi jelzések azok, amik szorosan összefüggenek a

temperamentummal.

• Feszültségkeltő tényezők hatása a szülőkre– bizonytalan kötődés

• Távolságtartást megkövetelő kultúra, kevés szülői figyelem – bizonytalan kötődés

• Könnyű gyermek esetében a szülő kiegyensúlyozott

3. Kulturális hatások?

• Különböző kultúrákban különböző módokon értelmezik a gyermek reakcióit, ugyanaz van

ahol, elutasítást, máshol tetszést vált ki a szülőkből.

A kötődés hatása a későbbi fejlődésre

• Igaz-e, hogy a csecsemőköri kötődési mintázat formálja a leginkább a későbbi kötődési

mintázatot is?

• Nehezen vizsgálható:

• Gyerek környezete változik

• Több bio-szocio-pszichológiai átmenet is lezajlik

• A környezettel való megbirkózás képessége nő

• Optimális fejlődéshez fontos a gondozó érzékenysége és válaszkészsége a csecsemő

reakcióira

• Ahogy kötődtünk az édesanyukánkhoz úgy fogunk kötődni a párunkhoz is, azonban vannak
különböző nagyobb traumák (pl.: korházban tartózkodás) megváltoztathatja ezt

• Szülőktől való elválás nyugtalanná teszi a csecsemőt

• DE: hosszú távú negatív következménye csak a hosszan tartó vagy ismétlődő
elválásnak van

• Egy éves kori bölcsődei elválás hatása vitatott

• Rosszul felszerelt árvaházakban való tartózkodás mind a mentális, mind a

társas fejlődésre kedvezőtlenül hat

• Teljes elszigeteltség súlyos mentális és szociális elmaradottsághoz vezet

• Az első életévekben még pótolható a kötődés azonban 6 éves kor felett már
nem

A csecsemő fejlődésének optimális feltételei

1. elsőbbség elve: a legkorábbi tapasztalataik lesznek legnagyobb hatással későbbi fejlődésükre

- White, Watts: A anyatípusa

 jobban élvezi, ha a gyerekeivel lehet

 játszva tanítja

 serkentő intellektuális tevékenységre buzdítja

 biztonságos környezet
 • a gyerekek és a családjuk környezetét figyelembe kell venni

2. A szülő-gyerek szeparcáió hatásai

1. ideiglenes elválás a szülőktől

- bölcsőde

 bizonytalan kötődést mutatnak

- kórházak: nem mutatnak változást, DE!

- háború: súlyos depressziós tünet

• 2. huzamosabb elválás a szülőktől

- árvaház

- jól felszerelt nevelőotthon

- elszigetelt gyerekek: pl. Viktor esete vagy szociopata szülők elzárják

3. Sebezhetőség és ellenálló képesség

- kockázati tényezők: azok az egyéni jellemzők/ környezeti tényezők, melyek növelik a

gyerekek számára kedvezőtlen feltételek kialakításának valószínűségét

- rugalmas gyerek

- védelmi tényezők

- tranzakciós modellek: középpontjában a kockázati tényezők és az általános fejlődési

folyamatok kapcsolata áll.

3 tényező módosíthatja a korábbi tapasztalatokat:

1. környezet változásai

2. bio-szocio-pszichológiai átmenet

3. a megnövekedett képességeik révén a gyerekek hogyan tapasztalják meg környezetüket

A kompetens 3 éves jellemzői

1. társas képességek

- a felnőtt figyelmét szociálisan elfogadható módon képes magára vonni és megtartani

- felnőtthöz fordul segítségért, ha valamit nem tud megoldani

- kifejezi vonzalmait/ellenséges érzelmeit

 - szerepjátékot játszik

2. általános intellektuális készségek

- érti, ami hall és hatékonyan kommunikál

- összetett problémákat old meg (anyagot keres valamilyen tárgy elkészítéséhez)

- önkontroll

- megtervezi cselekedeteit

- az új tárgyakat és helyzeteket képes módszeresen felderíteni

A korai szexualitás fejlődése

• Szexuális készenlét már magzati korban

• Veleszületett késztetés: örömkeresés

• Saját test felfedezése

Nemi identitás és nemhez igazodás

• Nemi identitás = nemi azonosságtudat → a legtöbb kultúrában a nemi különbségek az élet

minden területére kihatnak

• Az egyik első tulajdonság, amit a gyermek saját magára vonatkozóan elsajátít, az a

neme (2-2.5 év)

• Nemi igazodás: nemhez megfelelőnek tartott viselkedések és tulajdonságok elsajátítása

• Óvodás kor

• A születés pillanatától kiterjed a szocializáció a nemnek megfelelő viselkedés elsajátítására

• Pszichoanalitikus elmélet

• Sigmun Freud pszochoszexuális fejlődéselmélete

• Fallikus szakasz (3-6 év)

• Péniszirígység

• Ödipális konfliktus

Nemi identitás alapja az azonos nemű szülővel való azonosulás a konfliktusok leküzdésére
Pszichoszexuális fejlődési szakaszok

1.Orális szakasz (0-1 év):

• szájon keresztüli kielégülés, mindent a szájába vesz

• 5 funkció: szájba vétel, benne tartás, harapás, kiköpés, bezárás ->

bármelyik működés frusztrációja vagy eltúlzása fixációt okoz és hatással
lesz a felnőtti életre

• a száj (szopás szerve) környéke a táplálékfelvétel miatt és kellemes élmények pl. ízlelés,
szopogatás + markolóösztön

• Konfliktus: elválasztás

• a./ orális bekebelező szakasz (0-6 hó): védtelen, függő; nemi cél a tárgy bekebelezése

• b./ orálszadisztikus (fogzástól): harapás, rágás az élvezet forrása

2. Anális szakasz (2-3 év):

• végbélnyílás környéke a székletürítés-visszatartás öröme

miatt(kontroll)

• gyakran a gyerek első fontos találkozása a külső autoritással

• fontos, hogy a szülők a toalett-tréning során hogyan viselkednek (túl

szigorú stb..)

• Konfliktus: szobatisztaság (külső korlátok!)

– bélsár mint ajándék

3. Fallikus szakasz (3-6 év):

• nemi szervek felfedezése (maszturbáció; kutatóösztön), fiúk és lányok közti különbségtétel

• ébredező szexuális impulzusok az ellenkező nemű szülő iránt, azonos nemű rivális

• fiúknál -> ödipális/ödipusz komplexus (Ödipusz megölte apját, hogy feleségül vegye anyját)

 a fiú szerelmes az anyába, az apa rivális

 kasztrációs szorongás -> fél, hogy az apa bosszúból kasztrálja

• lányoknál -> Elektra- komplexus (Elektra apja haláláért bosszúból megölte anyját és
szeretőjét)

• péniszirigység -> a lány az apához húz, neheztel az anyára amiért „hiányosan” hozta a világra
 • A konfliktus feloldása az azonos nemű szülővel való azonosulás (átveszi értékrendjét,
szabályait, szokásait)→erős tilalmi rendszer beépül: felettes-én; a szakasz megoldása
határozza meg a szexualitással, versengéssel, személyes megfeleléssel kapcsolatos attitűdöt

4. Latencia szakasza (7-12 év):

• lappangó szexuális vágyak

• készségek tanulása a környezetben való boldoguláshoz

• libidó nyugalma, tapasztalatok bővülése (azonos nemű kortársak felé: nagy barátságok)

5. Genitális (serdülőkortól):

• korábbi konfliktusok, vágyak újra

• Felnőttkori szexualitás megkezdése

• Igazi tárgyválasztás, öröm-megosztás

• lelkileg egészséges felnőttnek legfőbb örömforrás

Nemi identitás és nemhez igazodás

Szociális tanuláselmélet

• Azonosulás szerepe (megfigyelés és utánzás). 2 éves korban alakul ki

• Tárgyak, ruhák alapján azonosítja a

nemi identitásokat

• A fiúkat inkább tárgyközpontúságra, a

lányokat inkább személyközpontúságra
nevelik

• A társadalom kezdettől fogva

különbözően jutalmazza és bünteti a
nemnek megfelelő viselkedést
Pl. lányok dicséretet kapnak, ha táncolnak; a fiúknak, ha önállóak

Kognitív fejlődéselmélet:

• Nemi identitásunknak megfelelő magatartás kialakítása készteti a gyerekeket arra,

hogy nemüknek megfelelően viselkedjenek

• 2-7 éves kor között nemkonstancia kialakulása

• Gyerek saját nemi szocializációja tevőleges alakítója

 • (L. Kohlberg): A gyermek egy kognitív nemi sémát konstruál és ez lesz egyre határozottabb,
míg ez igazi fogalommá válik és végül kialakul a nemkonstancia.

Folyamata:

1. egyszerű nemi szerep

2. Stabil nem szerep- időben állandó de helyzetekben nem stabil

3. Állandó nemi szerep identitás 4 éves korban alakul ki, időben és helyzetben állandó

Nemi séma elmélete:

• Nemi sémák átadása a napi tevékenységeken keresztül történik

• A társadalmi nemi sémák elmélete (Bem, 1981)

• Megelőzi-e a viselkedés az ismeretet vagy fordítva?

• A totyogók inkább szokták választani a nemüknek megfelelő játékot

• 3 éves kor után már megtörténik a pontos kategorizáció