TANULMÁNYOK Új Magyar Közigazgatás n 2021. szeptember, 14. évfolyam, 3.
szám
Bökések, bökési kísérletek
Budai Balázs Benjámin1
ABSTRACT
A viselkedéstudomány eredményeinek közigazgatási felhasz-
nálása nem új keletű. Azonban a szerző figyelmét egy szinga-
púri tanulmányút során hívták fel erre. 2021. március 8–12.
között 25 ország képviselői vehettek részt egy olyan képzésen,
ahol kísérletet tettek szemléletük átadására. A Szingapúri
Kooperációs Program – Közszolgáltatások 4.0: Okos Nemzet
Állampolgári Szolgáltatások című képzés elvégzését követően
egyértelművé vált, hogy mi az, amit lehet(ne) másképp is csi-
nálni. E tanulmányban a közigazgatás bökéseivel foglalko-
zom, bemutatom a jó megoldásait, és hazai kísérletét az oltási
hajlandóság befolyásolására.
A „közigazgatás bökése”
– a viselkedéstudomány felhasználása
a közszolgáltatásoknál 1
A legtöbb ország közigazgatási kihíváslistáinak előkelő helyén
szerepel az, hogy miként tudja rávenni az állampolgárokat egy
szakpolitikai döntés végrehajtására (legyen ez akár egy új
e-szolgáltatás, egy – még nem kötelező – oltás, egy karitatív
tevékenység vagy bármi más). Hiszen a közigazgatás oldaláról
kézenfekvő, hogy amit javasol, az a közjót szolgálja. De a fel-
használó szemszögéből ez korántsem ennyire egyértelmű,
vagy ha az is, az elköteleződése nem jár együtt a probléma
megértésével, és cselekvésre fordításával. Megoldás lehet a
kötelező jelleg, a kényszerítés vagy a régi megoldások ellehe-
tetlenítése, de ez olykor kontraproduktív: az emberek nem
szeretik, ha kötelezik valamire, vagy tiltják valamitől.
Itt jön képbe a viselkedéstudomány vagy viselkedési köz-
gazdaságtan, amely az emberi viselkedések és döntéshoza-
talok minőségére fókuszál. (A viselkedési közgazdaságtan
[behavioural economics] interdiszciplináris megközelítéssel,
a pszichológia tudományának eredményeire is támaszkodva
1 Tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, PhD, Nemzeti
Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok
18 Kar, Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék.
Nudges, attemtps to nudges
The administrative use of the results of behavioural science is not
new. However, it was brought to the author’s attention during a
study trip to Singapore. From 8 to 12 March 2021, representatives
from 25 countries attended a training course to transfer their
approach. After completing the Singapore Co-operative
Programme – Public Services 4.0: Smart Nation Citizen Services
training, it became clear what could(not) be done differently. In
this paper, I will look at the nudges of public administration, its
good practices, and its domestic experiment to influence the
willingness to vaccinate.
igyekszik az egyén gazdasági döntéseinek, és azok eredménye-
inek gondolkodási és vizsgálódási keretet biztosítani. 2)
Az eredetileg közhatalmi eszköztár a piaci szereplőknél
kötött ki, aztán újra a kormányzat látókörébe terelte a kérdés-
kört Sutherland is, aki az egyéni jólétet mint végcélt jelölte
meg, s az ehhez vezető utat a viselkedési közgazdaságtan
leegyszerűsített elveinek adaptációjában látta:3
a) a kis változásoknak nagy hatásuk lehet,
b) a pszichológia nagyon fontos,
c) az emberek nem mindig tudják megmagyarázni, hogy
miért teszik, amit tesznek, vagy miért akarják, amit
akarnak,
d) a preferencia relatív, társadalmi és kontextusfüggő (nem
abszolút jellegű),
e) az elköteleződés az, ami igazán számít, a bizalom soha
nem tekinthető adottnak,
f) az emberek döntéseik során megelégszenek a számukra
már elfogadható alternatívát nyújtóval, nem a lehető
legjobb megoldás megtalálására törekednek (satisficing).4
2 Kovács Kármen (2018): Gondolatok a viselkedési közgazdaságtan
aktuális helyzetéről. Köz-Gazdaságtan, 2018/2. 242.
3 Sutherland, Rory (2014): George Loewenstein and Rory
Sutherland: An Exchange. In: Samson, Alain (szerk.): The Behavioral
Economics Guide 2014. 17. https://www.behavioraleconomics.com (letölt-
ve: 2021. 06. 01.).
4 Satisficing. Wikipedia. https://en.wikipedia.org/wiki/Satisficing
(letöltve: 2021. 06. 01.)
Új Magyar Közigazgatás n 2021. szeptember, 14. évfolyam, 3. szám TANULMÁNYOK

A terület Richard H. Thaler 2017-ben elnyert közgazdasá- ugrani tilos és életveszélyes! Nagyfeszültség, érinteni
gi Nobel-emlékdíja után óriási figyelmet kapott. Bár Thaler a tilos!), azonban cselekvésre/cselekvéstől távolmaradásra
pénzügyi döntések vonatkozásában vizsgálódott, az általa fel- ösztönöznek. Ráadásul jobb döntést hozhatnak adekvát
kapott „nudge” (bökés) és a választás-tervezés átszivárgott más információk birtokában. Az információátadás egyszerű
területekre is. A nudge eléggé összetett, sok elemű fogalom, formáit gyakorolta a Kormány – többek között – aktív
mely – többek között – érzelmi és társadalmi kontextusait médiakampánnyal, valamint a vakcinainfo.gov.hu por-
is figyeli az információátadásnak, de fókuszál az időzítésre is tál létrehozásával.9
az emberi percepciót vizsgálva. A nudge végső soron egy
eszközrendszer, melynek felhasználási célja a döntést hozó
személyek valamilyen irányba történő terelése, ösztökélése.
Thaler – Sunsteinnel kiegészülve – használja a döntéstervezés
fogalmát (choice architecture), melynek lényege, hogy a döntési
helyzetek kialakításánál figyelembe kell venni a magatartástu-
dományi döntéselméletből ismert csapdákat, torzításokat, és
olyan módon konstruálni az adott szituációkat, hogy az egyén
végül önmaga számára kedvező döntést hozzon. A nudging
tehát nem fosztja meg az egyént a döntés lehetőségétől, hanem
befolyásolja a döntés folyamatát, körülményeit.5 E döntési
szituációk lehetnek gyorsak (egyszerűek, intuitívak, automa-
tikusak, előkészítést nem igénylők), és lehetnek hosszabbak
(megalapozottabbak, tudatos agyi működésre támaszkodók,
több információt igénylők). Előbbit system 1 nudge-ként, míg
utóbbit system 2 nudge-ként említi a szakirodalom, pl. Jung és
Mellers, Stanovich és West, valamint Kahnemann.6
Egy másik megközelítésben, Felsen, Castelo és Reiner7
nyílt és rejtett nudge-okat különböztetnek meg, ahol előbbiek
a tudatos gondolkodásra apellálnak, míg utóbbiak tudatalatti
reflexekre.
Szántó és Dudás8 elkészítette a manapság alkalmazott
nudge-ok katalógusát, azok hatásmechanizmusa alapján.
A Covid19-es pandémia hazai kezelése azonban az eszköztár
használatát különösen aktuálissá tette, hiszen szinte minden
elemre találunk példát. Annak megítélése, hogy ezen eszkö-
zök manifeszt, látens vagy diszfunkciói diadalmaskodtak, egy
másik vizsgálat adhatna teret, hiszen a válasz korántsem egy-
értelmű (elég csak arra gondolni, hogy a nudge-ok az indivi-
dualista társadalmakban kevésbé működnek, az empatiku-
sabb, altruista társadalmakban sokkal inkább, ugyanígy meg-
osztó a kultúra homogenitása, a szabálykövetés, az etnikai
összetétel, az iskolázottság általános szintje stb.). Nézzük meg
a katalógus legjellemzőbb elemeit, és az arra adott kormány-
zati intézkedés példát.
– Az információátadás egyszerű formái, amelyek nem
befolyásolják a döntéshozó személyes autonómiáját (pl.:
igazolványa 30 nap múlva lejár! Ne szemetelj! Vízbe

5 Thaler, Richard H. – Sunstein, Cass R. (2008): Nudge. London,

Penguin Books.
6 Tagliabue, Marco – Squatrito, Valeria – Presti, Giovambattista
(2019): Models of Cognition and Their Applications in Behavioral 1/a) ábra: Az oltási kampány kreatívjai
Economics: A Conceptual Framework for Nudging Derived From Behavior Forrás: vakcinainfo.gov.hu
Analysis and Relational Frame Theory. Frontiers in Psychology, https://
doi.org/10.3389/fpsyg.2019.02418 (letöltve: 2021. 06. 01.).
7 Felsen, Gidon – Castelo, Noah – Reiner, Peter B. (2013):
Decisional enhancement and autonomy: public attitudes towards overt
and covert nudges. Judgment and Decision Making, 8(3), 202–213.
8 Szántó Richárd – Dudás Levente (2017): A döntési helyzetek
tudatos tervezésének háttere (a nudge fogalma, módszerei és kritikái). 9 Lásd https://vakcinainfo.gov.hu/miert-jo-a-vakcina (letöltve: 2021.
Vezetéstudomány, 2017/10. 49–51. 06. 01.). 19
 TANULMÁNYOK Új Magyar Közigazgatás n 2021. szeptember, 14. évfolyam, 3. szám
1/b) ábra: Az oltási kampány kreatívjai
Forrás: vakcinainfo.gov.hu
– Érzelmi ráhatással, affektív asszociációval dolgozó meg-
oldások (pl.: a dohánytermékeken feltüntetett elrettentő,
sokkoló képek, melyeket információátadással erősítenek:
„a dohányzás tüdőrákot okoz”.) A kormányzat ezt az esz-
közt csak a többi eszközzel vegyítve használta. Ennek oka
lehet – a szerző feltételezése szerint – az, hogy egyrészt
komoly etikai problémákat vetne fel haldokló vagy korona-
vírusban elhunyt betegek bemutatása, valamint az állam-
polgárok nem biztos, hogy különbséget tudnak tenni a
betegség sikertelen kezelése és az intézményrendszer eset-
leges elégtelensége között, így azt összemosnák. Egy olyan
üzenet pedig bizonyára kontraproduktív lenne, hogy „ha
kórházba kerülsz, meghalsz”. Ugyanakkor az affektív asszo-
20 ciációkra való rájátszás a többi elem esetében utolérhető.
Döntően érzelmi ráhatást lovagol az „oltottsági verseny”
mint narratíva hangsúlyozása. (Holott tudjuk, hogy a jár-
vány sikeres kezelése nem kizárólag az országok közötti
oltottsági helyezés következtében alakul, főleg eltérő
vakcinatípusok esetében, hanem számos egyéb tényező
függvényében. Ugyanakkor a nemzethez tartozás érzése sür-
getheti az oltás felvételét, egy végletekig leegyszerűsített
kommunikáció során.)
– Alapértelmezett opciók (defaults) kínálása, azaz olyan
döntési opció kialakítása alapértelmezésként, amelyet a
szolgáltató preferál. (Pl. lejáratra történő figyelmeztetés
e-mailen mint a megrendelt szolgáltatás része.) A Kormány
részéről biztosított felületen (a vakcinainfo.gov.hu-n) törté-
nő regisztráció még nem jelentett egyértelmű elkötelező-
dést az oltások felvétele mellett, de már a hajlandóságot
előrejelezte. Így csatornát biztosított az állampolgárokkal
való közvetlen kommunikációra.
– Aktív választás kikényszerítése (prompting): az alapértel-
mezett opciók alternatívája, melynek lényege, hogy az egyé-
nek cselekedeteit nagyban befolyásolja, hogy mekkora ráha-
tásuk van arra, ami történik velük. Minél specifikusabb
válaszlehetőségeket adunk, annál nagyobb lesz a válaszadó
elkötelezettsége. Valamennyi kampánykommunikáció során
egyértelmű volt a Kormány üzenete: az oltás felvétele vonat-
kozásában nincs kompromisszum. Tehát, bár annak lehető-
sége, hogy az állampolgárok nem veszik fel az oltást, fennáll,
azonban a Kormány ezt a választási lehetőséget nem kom-
munikálja. Ugyanakkor a vakcinák közötti választási lehető-
séget igen. A választást számos közvetlen és közvetett eszköz-
zel befolyásolta, így – többek között – a vakcinatípusok pil-
lanatnyi elérhetőségével (megrendelésekkel és szállításokkal
kapcsolatos információk közlésével vagy kiszivárogtatásával),
a védett korosztályok és csoportok számára meghatározott
típusokkal, prioritások meghatározásával, valamint a regiszt-
rációs felületen meghatározott típusokra engedő feliratkozás
lehetőségével. (Vö.: előfeszítés/priming!)
– Információk egyszerűsítése, vizualizálása: színkódok és
piktogramok (pl.: élelmiszereknél: zöld egészséges, piros
egészségtelen. Vagy akár lásd: Norbi Update módszerét.) Az
egyszerűsítés példái a már bemutatott ábráknál jól látszód-
nak. A vizualizálásnál a kormányzat arra épített, hogy ha az
üzeneteket kormányzati információként közli, akkor az an-
nak elfogadása – szélesebb körben – magától értetődő lesz.
(Érdemes lenne vizsgálni, hogy a járvány- és oltásszkeptiku-
sok politikai preferenciái hogyan alakulnak, és vajon meny-
nyiben meghatározó a pártállás a járványkezelésre vonatko-
zó kormányzati információkkal történő azonosulásban.)
– Szociális normák (social norms): az egyén számára refe-
renciaként, influenszerként, ad absurdum szocializációs
ágensként szolgáló személyek, csoportok magatartásának
bemutatása. Ennek kormányzati példája az oltási kampány
során az az óriásplakát-sorozat, ahol ismert emberek ösz-
tökélnek oltásra. De ugyanide sorolható, amikor influen-
szerek, közéleti szereplők (pl.: színészek, énekesek, spor-
tolók stb.), hazai és nemzetközi szintéren is ismert poli-
tikusok és az aktuálpolitikától látszólag távol álló szakte-
kintélyek nyilatkoztak az oltás szükségessége mellett, illet-
ve demonstrálják, hogy ők maguk is beoltatják magukat.
Új Magyar Közigazgatás n 2021. szeptember, 14. évfolyam, 3. szám
(Az ilyenkor fellépő pozitív mintakövetés gyakoribb, mint
pl. a dacból fakadó ellenkezés.)
2. ábra: Egyszerűsített oltási információk
Forrás: siofok.hu
– Személyes elköteleződés: az egyének szeretnek összhang-
ban cselekedni a megtett ígéreteikkel, elköteleződéseikkel.
(Pl. őszintébb válaszok születnek akkor, ha az adatainkat az
érdemi válaszadás előtt adjuk meg, mint ha a válaszadást
követően.)
A Kormány újraindításról szóló online konzultációja is ezt
célozta, illetve a tervezett intézkedések előzetes legitimációját.10
– Pénzügyi és nem pénzügyi ösztönzők (incentives) hasz-
nálata. (Pl. elektronikus számlakivonat esetén jóváírást
kap a felhasználó.) A Kormány közvetlen pénzügyi ösztön-
zést nem kínált az oltottak számára, azonban számos olyan
nem pénzügyi ösztönzőt igen, amely arra kapacitálta az
állampolgárokat, hogy felvegyék az oltást. (Pl.: szabadidős,
kulturális programok, vendéglátóipari egységek látogatása,
szolgáltatások igénybevétele, korlátozó intézkedések alóli
egyéb kivételek stb. csak védettségi igazolvány birtokában
lehetségesek.)
– A keretezés (framing) a felhasználók veszteségkerülésére
épít, azaz arra, hogy az emberek érzékenyebben reagálnak
10 Lásd https://nemzetikonzultacio.kormany.hu/ (letöltve: 2021.
06. 01.).
TANULMÁNYOK
egy lehetséges negatív kimenet kivédésére, mint egy lehet-
séges pozitív kimenet elérésére. A legtöbb kormányzati
kommunikáció a „régi élet visszanyerésére” hegyezte ki a
közlemény kommunikációját. Azaz arra, hogy ha az elveszí-
tett jólétet vissza akarjuk nyerni, akkor a kormányzati
intézkedéseket követni kell, és ennek megfelelően kell cse-
lekedni.
3/a) ábra: Gyurta Dániel felveszi az oltást Merkely Bélától
Forrás: telex.hu
3/b) ábra:
Borbás Marcsi az oltási
kampányban
Forrás: https://www.
szekesfehervar.hu/_upload/edi-
tor/2021/ujsag/
FeherVar210429WEB.pdf )
– Előfeszítés, előhangolás (priming), pozicionálás: a dön-
téshez kapcsolódó tényezők, például a helyszín, sorrendiség
befolyásolhatja a döntést. (Pl. nem mindegy, hogy milyen
sorrendben kínálják a variánsokat a felhasználó felé, vagy
milyen környezetben teszik mindezt.) A koronavirus.gov.
hu tájékoztató oldalán sem alfabetikus sorrendben helyez-
kednek el az oltásról szóló lakossági tájékoztatók. Ugyan-
csak érdemes vizsgálni az egyes oltásokkal, azok hatékony-
ságával összefüggésben írt cikkek, tanulmányok publikáci-
ós intenzitását. Részben a keretezést, részben az előfeszítést
erősítette a Nemzeti Népegészségügyi Központ számos
infografikája, valamint az Operatív Törzs sajtótájékoztató-
ja (és az ezt felerősítő médiamunkások tevékenysége) a jár-
vány alakulásáról, ami a választási lehetőség tétjét emelte az
állampolgárokban.
– Időbeliség döntési inkonzisztenciáinak kihasználása: az
ügyfelek a jelenben realizálható hasznokat gond nélkül
áldozzák fel a jövőbeli hasznok oltárán. A különbség csök-
ken két jövőbeni esemény összevetésében. („Jobb ma egy
veréb, mint holnap egy túzok.”) Azonban, ha időt kapnak a
lehetőségek átgondolására, a döntés megalapozottabbá
válik (késleltetés). A Kormány kétlépcsős regisztrációt tett
lehetővé: először oltásra lehetett jelentkezni, majd ezt köve-
tően nyílt lehetőség meghatározni a vakcina típusát és az 21
 TANULMÁNYOK Új Magyar Közigazgatás n 2021. szeptember, 14. évfolyam, 3. szám
oltási helyszínt. Az időbeni csúszást lehetővé tette az is,
hogy nem tették kötelezővé a regisztrációt, azt egy folyama-
tosan nyitva álló lehetőségként tartották fent.
4. ábra: Interjú Novák Katalinnal
Forrás: koronavirus.gov.hu
5. ábra: Letölthető tájékoztatók
Forrás: https://koronavirus.gov.hu/letoltheto-tajekoztatok
Jól látszik, hogy a nudge-ok nem csupán elméleti kategóriák,
hanem gyakorlatban is alkalmazott ösztönzők, amelyek segít-
ségével óriási eredményeket lehet elérni (ugyanakkor hatalmas
bukásokat is.) Látszik az is, hogy a beavatkozások mértéke
az állampolgárok döntésébe egészen széles skálán mozog,
az apróságoktól a lényegi kérdések eldöntéséig, melyek már az
egyén sorsán is túlmutatnak. (Elég csak arra gondolni, hogy
az oltás felvétele bár egyéni döntés, hatása azonban össztársa-
dalmi.) Talán ennek is köszönhető, hogy az altruista társadal-
makban jobban működnek, mint az individualista társa-
dalmakban.
A kérdés ilyen fajsúlyú problémák esetében veti fel azt a
korántsem megkerülhető kérdést, hogy vajon a nudge-ok szak-
politikai alkalmazása elfogadható-e, vagy sem. Hiszen – végső
soron – mégis valamilyen manipulációról vagy manipula-
tív meggyőzésről beszélünk, amely eleve nem lehet teljesen
transzparens. (Elég csak arra gondolni, hogy abban a pillanat-
ban, ha a nudge-ok eszközrendszere és valódi célja feltárulna,
rögtön eltűnne azok várható hatása. Így eleve nem lehet köz-
politikai viták tárgyává tenni egy-egy nudge végrehajtását.)
A kérdésre egészen megnyugtató választ nem tudunk adni.
Az talán egyértelmű lehet, hogy abban az esetben, amikor a
társadalmi érdekek jól artikulálhatók, vitán felül etikusak, és
ezek sokszor egyéni preferenciák felett állnak, akkor a nudge-
22 ok alkalmazása kívánatos. (Mint jelen esetben, a pandémia
megoldása során.) Nem futhatunk el amellett sem, hogy a
közegészségügy tipikusan az a terület, ahol az állam kemény
vagy puha paternalista megközelítése jelen van (elég a külön-
böző közegészségügyi intézkedésekre, szűrővizsgálatokra
vagy kötelező védőoltásokra gondolni). Nem véletlen, hogy
a nudge-ok konkrét területen végzett kutatásainak közel
kétharmada az egészségügy területéről származnak. (Ezek
mellett a környezetvédelem és a nyugdíjrendszer mutat még
nagyobb számosságot.11) Így, amikor a meggyőzést és azono-
sulást célzó beavatkozások etikai vonatkozásait nézzük, nem
árt azzal is számolni, hogy a mindenkori kormány akár
keményebb intézkedéseket is hozhatott volna. (A kormányok
mozgástere a meggyőzés–manipuláció–kényszerítés skáláján
mindig is nagy volt. Ezt a politikai kultúra és a nemzetközi
környezet tudja csak szűkebbre szabni.)
Ugyanakkor az átgondolatlan nudge-ok olykor ellenkező
vagy a szándékolttól eltérő magatartást válthatnak ki a célzot-
tak körében. (Pl. az ügyfél szimpátiája, pártpreferenciája nem
teszi plauzibilissé és/vagy posszibilissé a vonatkozó kormány-
zati kommunikációt. Vagy az információk visszafogása, irá-
nyítottsága felveti a manipulációs szándékot az ügyfél részé-
ről. Vagy a társadalmi intézményekbe vetett bizalom alacsony
szintje eleve sikertelenségre ítéli egy nudge sikerét.)
A kérdés jelentőségét tükrözi, hogy az angolszász világ már
rendszeresítette a nudge-ok használatát, illetve annak intéz-
ményesített hátterét. Míg az Egyesült Királyság miniszterel-
nöke már Behavioral Insight Teamet (Magatartástudományi
Csoport) hozott létre, hogy nudge-ok segítségével növelje
a lakosság egészségét, szociális érzékenységét (például ada-
kozásra buzdítás) és általános jóllétét, addig Michelle Obama
a gyermekkori elhízás visszaszorításának érdekében alkalmaz-
ta a módszert.
A brit egészségügyi időpontfoglalási rendszert tökéletesí-
tették. Ebben lehetővé tették a lefoglalt időpontok újrafogla-
lását, valamint az ügyfél által elmulasztott időpontok számát
is csökkentették azzal, hogy SMS-ben jelezték, hogy a mulasz-
tott időpont 160 fontba kerül az államnak. Ugyanezt átvette
a szingapúri kormányzat is, csak ők nem a konzultáció alter-
natív költségét küldték el, csupán azt, hogy „mások várnak
időpontra”. Azaz, míg a brit kormányzat a gazdasági érzé-
kenység felől, addig a szingapúri a társadalmi felelősség felől
közelítette meg a kérdést. A brit megoldás 2,7 százalékponttal,
a szingapúri 6,9 százalékponttal csökkentette a kihagyott idő-
pontok számát.12
Ugyancsak plasztikus példa a villamosenergia- és vízfo-
gyasztás csökkentését célzó szakpolitikai eszközök (fogyasz-
tásra kivetett adók, áremelések) területe a jóléti társadalmak-
ban. Az itt gyakorta használt eszközök önmagukban nem
mindig működnek. Márpedig, ha egy szolgáltatás nem vagy
csak minimálisan árérzékeny, akkor a magatartástudomány
11 Szántó Richárd – Dudás Levente (2017): A döntési helyzetek
tudatos tervezésének háttere (a nudge fogalma, módszerei és kritikái).
Vezetéstudomány, 2017/10. 49–51.
12 Goette, Lorenz (2017): Nudging pro-social behaviours, https://
www.csc.gov.sg/articles/nudging-pro-social-behaviours (letöltve: 2021.
06. 01.).
Új Magyar Közigazgatás n 2021. szeptember, 14. évfolyam, 3. szám
eszközeit kell bevetni. Szingapúr kutatásokkal támasztotta
alá, hogy az árérzékenység és a fogyasztás visszafogása iránti
közömbösség legfőbb oka az, hogy e szolgáltatások használa-
tának mértékét nem tudják a felhasználók felfogni. (Nem
tudjuk, hogy mennyi vizet fogyasztunk zuhanyzás alatt, nem
érezzük, hogy mennyi áramot eszik a légkondicionáló.)
Ugyanakkor abban az esetben, ha láthatóvá válik valós idő-
ben, hogy ezek a fogyasztások hogyan alakulnak, úgy 20%-kal
csökkentik az egyének fogyasztásaikat. Ha erre további böké-
seket használunk (pl. a fogyasztás ökológiai lábnyomával kap-
csolatos információs kampányok, amelyekben a fogyasztó
számára referenciapontként szolgáló, mértékadó személyek is
példát mutatnak), úgy a célzott hatás felerősödik. Azaz job-
ban befolyásolható az elvárt magatartás, ha arról közvetlen
visszajelzést kap a fogyasztó, vagy tevékenysége (vagy tevé-
kenységének eredménye) láthatóvá válik. Szingapúr Smart
Nation-programjában az ilyen visszajelzések fontos szerepet
kaptak.
Legalább ilyen fontos, hogy a szolgáltatásokat előzetesen
tesztelni kell, valamint a bevált szolgáltatások logikáját,
struktúráját multiplikálni. A Szingapúri Kormány által fej-
lesztett Isomer portálfejlesztő (vö.: hazai önkormányzati ASP
portálmegoldása) bármelyik kormányzati szerv számára elér-
hető, azonnal fejleszthető, élesíthető és integrálható az ergo-
nómiai szempontból tesztelt (UX) kerete. Ennek jelentősége
a rendkívüli helyzetekben mutatkozik meg igazán, amikor
– lásd legutóbb a Covid19-pandémia gyors cselekvési kény-
szerében – azonnali, dedikált kormányzati kommunikációs
szakcsatornák kialakítására volt szükség, amelyeket a felhasz-
nálók – újdonságuk ellenére – erős felhasználói rutinnal tud-
tak kezelni (köszönhetően a már ismert sémáknak és logi-
kának).
Egyre hangsúlyosabbak tehát azok a közszolgáltatással
összefüggő megoldások, amelyek – részben vagy egészben – az
ügyfél helyett gondolkodnak (csökkentve az ügyfél döntési
autonómiáját). Hogy ezt épp behavioral insightsnak, design
thinkingnek, user experience-nek, service designnak, service
experience-nek vagy bármi másnak hívjuk, az csupán a prob-
léma megközelítésétől függ. Addig jó ez az irány, amíg az
állampolgárok jólétének növelése a cél, nem pedig gazdasági
vagy politikai pozíciók erősítése. E követelmény fenntartásá-
hoz azonban megkerülhetetlen a tudományos módszertan
alkalmazása és az etikai dilemmák feloldása.
TANULMÁNYOK
Irodalom
Digital Government Blueprint – A Singapore Government That
is Digital to the Core, and serves With Heart. https://www.
tech.gov.sg/files/digital-transformation/dgb_booklet_
june2018.pdf (letöltve: 2021. 06. 01.)
Felsen, Gidon – Castelo, Noah – Reiner, Peter B. (2013):
Decisional enhancement and autonomy: public attitudes
towards overt and covert nudges. Judgment and Decision
Making, 8(3), 202–213.
Goette, Lorenz: Nudging pro-social behaviours, https://
www.csc.gov.sg/articles/nudging-pro-social-behaviours
(letöltve: 2021. 06. 01.)
Klemensits Péter (2018): A szingapúri fejlődési modell meg-
valósításának lehetőségei szubszaharai Afrikában Ruanda
példáján keresztül. Geopolitika.hu, 2018. november 26.
Kovács Kármen (2018): Gondolatok a viselkedési közgazda-
ságtan aktuális helyzetéről. Köz-Gazdaságtan, 2018/2. 242.
Maertens, Victor (2014): The Singaporean Development
Model. Hága, Sen Foundation. 2. http://www.sen-
foundation.org/wp-content/uploads/Publications/Other/
Maertens-Victor-The-Singaporean-Development-Model-
2014.08.26.pdf
Miért jó a vakcina? https://vakcinainfo.gov.hu/miert-jo-a-
vakcina (letöltve: 2021. 06. 01.)
Satisficing. Wikipedia. https://en.wikipedia.org/wiki/
Satisficing (letöltve: 2021. 06. 01.)
Sutherland, Rory (2014): George Loewenstein and Rory
Sutherland: An Exchange. In: Samson, Alain (szerk.):
The Behavioral Economics Guide 2014. 17. https://www.
behavioraleconomics.com (letöltve: 2021. június 1.)
Szántó Richárd – Dudás Levente (2017): A döntési helyze-
tek tudatos tervezésének háttere (a nudge fogalma, módsze-
rei és kritikái). Vezetéstudomány, 2017/10. 49–51.
Tagliabue, Marco – Squatrito, Valeria – Presti,
Giovambattista (2019): Models of Cognition and Their
Applications in Behavioral Economics: A Conceptual
Framework for Nudging Derived From Behavior Analysis
and Relational Frame Theory. Frontiers in Psychology,
https://doi.org/10.3389/fpsyg.2019.02418 (letöltve:
2021. 06. 01.)
Thaler, Richard H. – Sunstein, Cass R. (2008): Nudge.
London, Penguin Books
23