…for conscious and happy life!

ONLINE COACHING
TANFOLYAM

20. COACHING ESZKÖZÖK 2.

dr. Gulácsi Bernadett

a Coaching & Love Academy
alapítója, képzésvezető
dipl. szupervizor, dipl. mediátor
dipl. közgazdász, dipl. jogász

www.coachingandlove.hu 1
 …for conscious and happy life!

20. COACHING ESZKÖZÖK 2.

Folytatva a coaching eszközök témakörét, következzen az egyik kedvencem, a rajzolás.

Sok fajta helyzetben tudjuk segíteni egy rajzos gyakorlattal a perspektívaváltást, illetve a
fókusz megtalálását. Ha például azt vesszük észre, hogy nagyon sok témát hozott be a
kliens, nehéz tudni, hogy igazából miről is szól az ő témája, akkor érdemes egy picit
kizökkenteni és nem kognitív szinten maradni. Ekkor kérjük meg, hogy rajzolja le, miről is
szól az adott helyzet. Nagyon sokszor rajzolnak például egy válaszutat, amiben épp benne
vannak, vagy rajzolnak egy fát, virágokat, viharral. Ezekkel a képekkel, szimbólumokkal
már könnyebben tudunk tovább dolgozni. Tehát a rajzolás segít abban, hogy fókuszt
találjunk, illetve be tud hozni olyan tényezőket, amik egyébként, ha csak beszélgetünk,
nem jönnének elő. A színekkel, a formákkal, a képi világgal egy sokkal mélyebb szintet is
el tudunk érni. A rajzolásnak egyébként sok fajátja van. Lerajzoltathatjuk azt, ahogyan a
kliens látja önmagát, majd a képhez összeírhat pozitív tulajdonságokat is magáról. Vagy
lerajzoltathatjuk vele a hozzá közelállókat, ha valamilyen kapcsolati témával
foglalkozunk. Fontos, hogy a rajzolást is egy reflexiós felületnek használjuk, tehát ez
alapján kezdjük kérdezni a klienst. Coachként ne kezdjük el a rajzokat elemezni, még
akkor sem, ha van a kép alapján valamilyen hipotézisünk, hiszen a coach nem
rajzelemzéssel foglalkozik, nem ez a dolgunk, megvannak az erre megfelelő szakemberek.
A képek tehát csak abban segítenek, hogy kérdezni tudjunk.

Különleges formája a rajzolásnak, az Életútrajz. Ezt akkor szoktam használni, amikor azt
érzem, hogy van valami a múltban, ami esetleg befolyásolhatja a jelenlegi helyzetet, vagy
jó lenne erőforrásokra, hasonló helyzetekre rátekinteni. Ilyenkor két rajzot kérjünk a
klienstől. Az első rajzon kérjük, hogy rajzolja le az életútját a születéstől a jelenlegi
pillanatig. Ehhez más instrukciót nem szükséges adni, mert ez egy alul instruált feladat,
aminek a lényege, hogy ne befolyásoljuk a rajzolást semmilyen szükségtelen
információval. Ilyenkor van, aki konkrétan egy utat rajzol, és azon helyezi el a főbb
eseményeket, van, aki csak pálcika figurákat használ, de van, akiről kiderül, hogy
gyönyörűen rajzol. Olyan is előfordul, aki szimbólumokkal dolgozik, csak színeket vagy
formákat jelenít meg. Több száz Életút rajzot készíttettem már és nem volt közöttük két
egyforma, de talán még hasonló sem, szóval ennek a feladatnak a megoldása mindig
nagyon egyedi. Ezzel a gyakorlattal rátekinthetünk, hogy miről szólt eddig a kliens élete,
mik voltak a fontosabb fordulópontok, a fontosabb események.

www.coachingandlove.hu 2
 …for conscious and happy life!

A második rajz ennél a feladatnál a vágyott jövőbeli állapot. Azután kezdjünk el

beszélgetni, miután már mindkét kép elkészült. Az egyik rajz tehát egy életút, egy
folyamat, a másik pedig egy jövőbeli állapot. Amikor megvan a két rajz, kezdjünk el
beszélni az elsőről. Kérdezzük meg a klienst, hogy milyen érzés ránézni a képre, mesélje
el, hogy mi látható rajta. Ilyenkor alaposan figyeljük meg, hogy mik azok a pontok, ahol
esetleg a kliens beszéd közben megváltozik; akár a hangja, a kommunikációja és
természetesen arra is nagyon figyeljünk, amit mond. Érdekes lehet, hogy vannak-e
egyáltalán emberek a rajzon, kiket ábrázol, esetleg mi az, ami lemaradt a képről. Ezekre
mind kérdezzünk rá a beszélgetés során. Az is fontos lehet, hogy mi az, amit esetleg
megváltoztatna a kliens, ha van ilyen, és a végén még egyszer kérdezzünk rá, hogy milyen
érzés végignézni a rajzon. Ezek után térjünk rá a második képre, a vágyott jövőbeli
állapotra. Ott is kérdezzük meg, hogy mi van a rajzon és aztán beszéljük át, hogy mi az,
amit a kliens saját maga meg tud tenni ennek a vágyott állapotnak a megvalósulásáért.
Tehát, ez segít már abban, hogy célokat is kitűzzünk.

Egyébként érdemes a gyakorlathoz A/3-as papírt használni, hogy minden részlet elférjen,
nehogy valami fontos lemaradjon a helyhiány miatt. Az is jó, ha többféle eszköz van
nálunk a rajzoláshoz. Ugyanezt ajánljuk a kliensnek is, ha otthon készíti el a képeket, mert
sokkal látványosabbak a rajzok színesben. Én a legjobban a porpasztell krétát szeretem,
mert azzal erősebb vonalakat is lehet húzni, a zsírkrétához hasonlóan. De ha szükséges,
akkor lágyabb vonalakhoz is tökéletes, lehet kézzel satírozni, maszatolni, jól kitölthető vele
a tér, gyönyörű színeket lehet a használatával alkotni. Szóval széleskörűen alkalmazható,
érdemes beszerezni egy csomaggal, az alkotás végén pedig hajlakkal fixálható. Ha másfél
óránk van az ülésre, akkor elkészíthető a két rajz egy alkalmon belül, ha csak 60 percünk
van, akkor érdemesebb házi feladatnak adni a képek elkészítését. Természetesen ennél a
gyakorlatnál elő szokott fordulni, hogy valaki már az elején kijelenti, hogy ő nem tud
rajzolni és ezt menet közben is mondogatja. Ilyenkor mindig figyeljük, hogy konkrétan
miket mond, mert ezek is újabb témákat tudnak előhozni. Például, hogy hogyan viszonyul
a kliens a megfeleléshez, a maximalizmushoz, mert ezeket a nehézségeket ez a gyakorlat
jól előhozza. Ha valaki tényleg nem szeretné megcsinálni ezt a feladatot, akár egyenesen
elzárkózik tőle, akkor természetesen ezt sem erőltetjük. A coachingban az eszközöket
mindig csak javasoljuk, felkínáljuk, de a döntés joga a kliensé. Viszont általában aki
megcsinálja ezt az Életút feladatot, az nagyon örül neki és szereti. Van, aki hazaviszi
magával, sőt, van, aki hazaviszi és eldugja otthon, de van, aki csak lefotózza. Olyan is
előfordult már, akinek annyira nehéz volt az életpályája, hogy bár nem szerette volna

www.coachingandlove.hu 3
 …for conscious and happy life!

lerajzolni, de szívesen beszélt róla, úgyhogy neki ebben a formában néztük át az életútját.
Ilyenkor az tud segíteni, ha az illető egyes szám harmadik személyben beszél magáról.

Ezzel rá is térnék a Hős útja szimbólumra és a meseterápiára, amik szintén a kedvenc

eszközeim közé tartoznak. Ha valaki nem egyes szám első személyben, hanem egyes szám
harmadikban beszél magáról, tehát ahogy kívülről tekint önmagára, akkor ezzel távolítani
tudja a nehéz érzéseket, így sokkal könnyebb azokról beszélni. Ezeket a módszereket is
mind ajánlom kipróbálni saját magunkon, hiszen hasznos tapasztalatokkal és
felismerésekkel gazdagodhatunk. A Hős útja gyakorlatban a kliens úgy meséli el az
élettörténetét, mintha az egy mese lenne. Ebben azt is elmondja, leírja, hogy milyen a
mesének a főhőse, mik a jellemzői, a főbb tulajdonságai, hogyan néz ki és hogyan érzi
magát. Az érzésekre mindig kérdezzünk rá! Ez nagyon érdekes lehet, akár még a kliens
számára is, mert előfordulhat, hogy olyan dolgokat mesél, amik számára is meglepőek. Ez
kifejezetten jó, ha előfordul, mert fejleszti az önismeretet. Ennél a gyakorlatnál használjunk
mesei motívumokat, vagy akár a kliens válasszon egy kedvenc mesehőst, és azon a
karakteren keresztül beszéljük át az életutat, illetve, hogy miért pont azt a karaktert
választotta, mit csodál benne, mi az, ami ezekből a tulajdonságokból a kliensben is
megvan. Ezek mind az önismeretet fejlesztik és segítik a perspektívaváltást. A Hős útja
szimbólum azt jelenti, hogy mindannyian tulajdonképpen a saját életünk főhősei vagyunk.
Világrajövünk, majd cseperedünk, kapunk üzeneteket a szüleinktől, a környezetünktől,
akár a tanárainktól arról, hogy milyen a világ, abban mi hogyan működik, és hogy mi
magunk milyenek vagyunk. Ezek mind együtt az a bizonyos „hamuban sült pogácsa”,
ami aztán bekerül a képzeletbeli tarisznyánkba, és amivel elindulunk az úton. A hős érzi a
hívást és el is indul az útján, ahol mindig vannak segítők − akár a mesékben is −, és
természetesen vannak mindig hátráltató szereplők. Valójában persze ők is nagyon jó
„barátaink”, hiszen általuk és a helyzetek által nagyon sokat fejlődhetünk, még jobban
megismerhetjük a saját működésünket. Ahogyan a mesékben és filmekben is lenni szokott,
mindig vannak próbatételek, illetve általában aztán van egy legnagyobb, főpróbatétel, ami
után, ha kimászunk a gödörből, akkor megszerezzük az elixírt, azt a tudást, amivel majd
már máshogyan éljük az életünket. A mesék úgy szoktak véget érni, hogy boldogan éltek,
míg meg nem haltak, mégis, szívem szerint én igazából itt kezdeném el a meséket. Lehet,
hogy úgy kicsit unalmasabb lenne, de azt gondolom, hogy arról a csodás világról is
érdemes beszélni, ami a megfejlődés után következik. A Hős útja modell megalkotója
egyébként Joseph Campbell, aki akkor még 19 lépésben írta le, hogy mik azok a főbb
momentumok, amik megmaradtak a mesékben, mítoszokban, akár már több ezer éve.
Campbell a múlt történeteinek elemzése után írta le ezt a modellt, mely később 12 lépésre
lett lerövidítve és melyet aztán Walt Disney is felhasznált a meséiben. Érdemes akár

www.coachingandlove.hu 4
 …for conscious and happy life!

bővebben is utána olvasni, mert nagyon izgalmas módszer, a coachingban is

eredményesen használható reflexiós eszközként.

Hasonlóan használhatjuk fel a különböző szimbólumokat is. Ha a kliensünk mond

magával kapcsolatban egy jelképet, metaforát − akár magától, akár azért, mert megkérjük
erre −, akkor azt lehet szimbólumként használni és egyesszám harmadik személyben
rákérdezni. Például sokan hozzák be a viharos tengeren ringatózó hajó, egy magányos
kisvirág, egy magányos hős, esetleg különféle állatok képét az élethelyzetük, érzéseik
megjelenítésére. Volt olyan kliensem, aki úgy írta le magát, mint egy kis cserje, egy kis fa a
kertben, és erről a képről egyes szám harmadik személyben kezdtem el kérdezni őt.
Ilyenkor ne önmagáról, hanem a fáról tegyünk fel kérdéseket, elsőként leíró jellegűeket.
Milyen ez a fa? Hogy néz ki? Milyen évszak van? Ezután jöhet az a kérdés, hogy ez a fa
hogyan érzi magát? Vannak-e mások körülötte? Mire lenne szüksége? Hogyan érzené jól
magát? Majd csak azok után térjünk vissza a kliens életére, ha ezeket tisztáztuk. Ekkor már
arról beszéljünk, hogy ő maga hogyan viszonyul ehhez, mi az, ami ezekből rá jellemző és
mit tud ebből a saját életébe átültetni. Számomra nagyon kedves eset volt, amikor az egyik
kliensem úgy írta le önmagát, mint egy bernáthegyi kutya, amit aztán le is rajzolt. Azért
kértem tőle egy szimbólumot, mert nagyon sokat beszélt, nehéz volt tartani a fókuszt.
Bármiről kérdeztem, mindig visszakanyarodtunk megannyi korábbi témához, és nem
jutottunk igazán a mélyére az ő témájának. A hajléktalanellátásban dolgozott, és nagyon a
kiégés szélén volt, amikor hozzám került. Szeretett volna váltani, mert már több fizikai
betegséggel is küzdött ekkorra. Lerajzolta végül ezt a kutyát, ahogy egy csontot tart a
szájában. Rájött, hogy az is egy lerágott csont, amiről ő itt beszél. Hogy ennek a kutyának
valójában csak szájzára van, el kéne engednie azt a csontot és keresni egy másikat. Azért
volt nála nagyon hasznos ez az eszköz, mert amikor a kutyáról kezdett el beszélni, akkor
nem kanyarodtunk vissza ahhoz a sok más, korábbi témához. A fókusz folyamatosan rajta
volt, és a nehéz érzéseit is sokkal jobban meg tudta fogalmazni úgy, hogy nem önmagáról
beszélt, hanem arról a kutyáról. Körbejártuk, hogy az a bernáthegyi nagyon szereti az
embereket, de most távol került tőlük. Aztán megnéztük, hogy ebből mit tud majd ő a saját
életébe beilleszteni. Nagyon megkönnyebbült, amikor rájött, hogy valószínűleg csak ő
ragaszkodik a dühéhez és ezt egy könnyed lépéssel akár el is lehetne engedni. Sajnos erre
neki már nem volt lehetősége utána, mert fél évvel később elhunyt. De az ő története itt
maradt velem és most már talán veled is. Jó érzés, hogy tudom, milyen sokat jelentett neki
ez a szimbólum.

Arra mindig nagyon figyeljünk, hogy a coachingban és a segítő beszélgetésben nem

terápiát tartunk, tehát nem a múltat boncolgatjuk, mindig megmaradunk a jelen síkjában.

www.coachingandlove.hu 5
 …for conscious and happy life!

Például, amikor egy életút rajzot csinálunk, akkor is mindig a jelenhez kapcsoljuk vissza a
képen látottakat. Ha kiderül, hogy van valamilyen múltbeli elakadás, akkor mindig
kérdezzük meg a klienst, hogy ezen dolgozott-e már, illetve, ha úgy látjuk, hogy érdemes
lenne még dolgozni rajta, akkor azt visszajelezhetjük neki, ajánlhatjuk, hogy menjen el
terápiába, picit nézzen még rá arra a témára. Természetesen ezt is mindig csak ajánljuk.

Lehet különböző mindfulness eszközöket használni, melyekkel részletesebben a

mindfulness coachingban és azon a speciális képzésen foglalkozom. De amit fontos tudni,
hogy lehet például légzőgyakorlatokat, rövid meditációt, relaxációt csinálni, − nyilván,
csak ha ismerjük a módszert és a technikát. Szintén jó eszköz lehet egy vizualizáció is.
Például elképzelni egy − akár vágyott − jövőbeli állapotot, vagy, hogy mi minden történne,
ha minden úgy alakulna, ahogyan a kliens szeretné. Célkitűzéseknél szoktam azt az egyik
kedvenc vizualizációt használni az ülés végén, melyben megkérem a klienst, hogy csukja
be a szemét és képzelje el magát idős emberként, ahogyan egy karosszékben ül. Aztán
gondolja végig az egész életét, mik voltak a főbb események, milyen emberekkel
találkozott, mik voltak azok a szép helyek, ahol járt, mik voltak azok a pozitív változások,
amiket a saját vagy mások életében véghez tudott vinni. Ilyenkor olyan dolgok
kerülhetnek elő, amik ha tudatos szinten dolgozunk valakivel, akkor nem jönnek a
felszínre. Ilyenkor jön rá esetleg valaki, hogy mennyire fontos volt egy ember az életében,
egy helyszín, vagy egy szituáció mekkora jelentőséggel bírt. Érdemes aztán a
célkitűzésekben megvizsgálni, hogy mik a jelentőségük a kliens céljaival kapcsolatban. Ez
megint eredményezhet fontos felismeréseket, akár kiderülhet, hogy picit más a kliens célja,
mint amit korábban gondolt.

Ezek az eszközök tehát segítik az önismeretet, a mélyülést, a fókusz megtalálását, a

perspektívaváltást, a tudatosítást. Érdemes őket mind kipróbálni, minél részletesebben
tanulmányozni, és aztán alkalmazni a coaching folyamatokban.

www.coachingandlove.hu 6