Hegyet, követ víz rongál, embereket szó rongál. Fej hasad süvegben, kéz törik kesztyűben. Öklelős tehénnek Isten nem ád szarvat. Ember a foltját belül hordja, állat a foltját kívül hordja. Bolond barátnál jobb a bölcs ellenség. Sok juhász között pogányan vész a juh. Vízmosta árokban víz folyik. Ész a főben, érc a kőben. Ló a férfi szárnya. Mitsem hatan egy apától, inkább ketten egy anyától. Hat asszony ha siratni indul, mind a maga bánatát mondja. Szűzkancából a szükség poroszkát parancsol. Serkéből mászik tetű a fejre. Gazdag a barmával, szegény a karjával. Szegény a lelkét félti, gazdag a vagyonát félti. A ballagó halad, a nyargaló marad. Arany láttán angyal is letér az útról. Bika híján tinó a bíró. Mezei munkáról házban ne határozz. A kést magadba szúrd, ha nem fáj, hát másba szúrd. Csikós a kantárhoz, sarlós a kalászhoz. Jóból ha rossz ered – vereség, rosszból ha jó ered – nyereség. Ne félj a tükrös őszi jégtől, félj a sáros tavaszi jégtől. Zöld kifakul, zsenge felnő. Az árva a köldökét is maga vágja. A hős a haló helyére is nevetve indul. Elveszett késnek arany a nyele. Elesett fölé ököl emelkedik. Kedves szóra kígyó is kijő a lyukból. Míg a balta emelkedik – pihen a tuskó. Jó ember szava követ lágyít, rossz ember szava fejet fájdít. Ha a szemfedő ingyen van – meg kell halni. Menyasszonyt jöttekor, vénasszonyt holtakor nézzed. Köntös sara kimosva tisztul, lélek sara kimondva tisztul. Hitvány asszony ha fejet nem mos, a tetűt okolja. Tanús szó – törvényes feleség. Jóbarát szava éles, ellenség szava édes. Kire a nap tekint, nem árt a fagy annak. Az érkező – öröm, a távozó – gyötrelem. Erős ha megfeszül – erőre kap, erőtlen ha megfeszül – beleszakad. Nem válik lúd a varjúból, ha gágogva száll is. Asszony ha nyafogva szól is, lánnyá nem válik. A szárnyon szálló is farkára ereszkedik. Magtalan legénynek meddő feleség jut. Illemtudó ember nem fagy meg – csak reszket. Kavics ha nincs, kőszikla sincs. Mitsem hogy tétlen állj, inkább ingyen dolgozz. Csizmád ha szoros, házad nyugalmának mi haszna? Szószegő embernél jobb a szállongó szél is. Magad hogy föl ne bukj, másnak is világolj. Fülemilét a mese nem táplálja. Közel bár a könyököd, megharapni nem bírod. Hitvány birkáról egy szál gyapjú is haszon. Szél ha nem fúj, a fűszál feje sem ingadozik. Kondérhoz közel korommal kenődsz be. Útonálló feje az úton marad. Jó ember jötte – nász, rossz ember jötte – gyász. Két úr ha nász leszen, poroszkát cserél, két szegény ha nász leszen, tarisznyát cserél. Házad gazdagságát költözéskor látod.