A LÉPCSŐK

A lépcsők elemei

Lépcsőfok
A lépcső alapeleme, ezen történik a közlekedés. A lépcsőfok belépési szélességét
(sz) meghatározó, vízszintes része a járófelület. A fellépési magasságot (m)
meghatározó függőleges rész a homloklap. Elhelyezkedésük alapján
megkülönböztetjük a belépő (induló)-, közbenső- és kilépő (érkező) lépcsőfokokat.

Lépcsőkar
A közvetlenül egymás után következő lépcsőfokok összessége. A lépcsőfokok
egymás fölé sorolásával alakul ki. A lépcsőkar két jellemző mérete a karszélesség és
a karhosszúság.

Pihenő
A lépcsőkarok között elhelyezkedő vízszintes közlekedő felület. Helyzetük alapján
megkülönböztetünk induló, közbenső és érkező pihenőket. Méretük nem lehet kisebb
a kapcsolódó lépcsőkar szélességénél.

Orsótér
Az egymás melletti lépcsőkarok és pihenők közötti légtér.

Orsófal
Az egymás melletti lépcsőkarok és a pihenők közé épített tömör falazat.

Korlát / mellvéd
A lépcsők biztonságos használata céljából a járófelület szélén elhelyezkedő min.
1,00 m magas függőleges kiesést gátló szerkezet.

Fogódzó
A lépcsők biztonságos használata céljából a lépcsőt határoló falszerkezeten
elhelyezkedő, lépcsőkarral párhuzamos rúdszerű szerkezet.

Lépcsőház
Az épületen belül a szintek közötti kapcsolatot biztosító lépcsőkarokat és pihenőket
magába foglaló, falakkal körülhatárolt tér.

Szintmagasság / emeletmagasság
Az épület egymás feletti szintjeinek padlósíkjai között mért függőleges távolság.

Járóvonal
Egy elméleti vonal, amely a lépcsőn haladó ember számára a legkedvezőbb.

Űrszelvény
A lépcsőn való akadálymentes közlekedést biztosító lépcsőszélesség és szabad
belmagasság.
Húzott lépcsőfok
Az egyenestől eltérő vonalvezetésű lépcsőkar esetén kialakított trapéz (vagy egyéb
sokszög) alakú lépcsőfok.

Lépcsők alaprajzi elrendezése

A lépcsőkarok vonalvezetése, száma és egymáshoz viszonyított helyzete alapján

többféle alaprajzi elrendezésű lépcső alakítható ki. A lépcsőkarok vonalvezetése
lehet egyenes, íves vagy vegyes.

- Az egyenes lépcsőkar tengelye egyenes, a lépcsőfokok élei párhuzamosak.

Használati szempontból ez a legkedvezőbb kialakítás.

- Az íves lépcsőkar tengelye valamilyen ívet követ, a lépcsőfokok élei sugárirányúak.

- A vegyes vonalvezetésű lépcsőkar tengelye egyenes és íves is. A lépcsőfokok élei

csak az egyenes tengely mentén párhuzamosak.

A lépcsők alaprajzi elrendezését meghatározó tényező a lépcsőkarok száma is. Ezek

alapján megkülönböztetünk egykarú-, kétkarú- és többkarú lépcsőket.

Az egykarú lépcsőket általában kisebb szintkülönbségeknél alkalmazzák. Ez a

legegyszerűbb lépcsőtípus.
Kétkarú lépcsőket általában a többszintes lakóépületeknél építenek. A két kar
célszerűen elhelyezhető egymás mellett vagy egymás után. Ez az elrendezés
helytakarékos megoldást eredményez.
A kettőnél többkarú lépcsőket általában középületeknél alkalmazzák. Ezeket a nagy
forgalom miatt kényelmesre tervezik, ezért a helyigényük igen nagy.

Lépcsőszámítás

A lépcsőszámítás során a rendelkezésre álló építészeti alapadatok és számítási

szabályok alapján határozzuk meg a lépcső jellemző méreteit: a lépcsőfokok számát,
a fokok szélességét és magasságát.

Az alapadatok, melyeket a számításokhoz minden esetben ismernünk kell:

- a rendelkezésre álló hely befoglaló méretei,
- a lépcsővel összekapcsolt szintek közötti magasságkülönbség (szintkülönbség),
- a lépcső alaprajzi elrendezése.

A lépcsőszámítás során alkalmazott egyik legfontosabb szabály a lépcsőfok

magasságának (m) és szélességének (sz) egymáshoz viszonyított arányára
vonatkozik. Egy felnőtt ember átlagos lépéshossza 63 cm.
Ennek ismeretében a lépcsőfok két jellemző méretének meghatározásához a
következő képletet használjuk:

2m + sz = 60 - 64 cm.
Kényelmesen járható egy lépcső, ha:
- a lépcsőfokok magassága (m) 16 és 18 cm közötti,
- a lépcsőfokok szélessége (sz) 28 és 30 cm közötti.

A lépcsőkaron lévő lépcsőfokok száma mindig eggyel kevesebb, mint a lépcsőkarhoz

tartozó fellépések száma. Az utolsó fellépés már nem a lépcsőkarhoz, hanem az
érkezési szinthez vagy pihenőhöz tartozik.
A lépcsőszámításhoz a következő adatokra van szükségünk:
- a szintkülönbség,
- a karok száma,
- a karszélesség,
- a fellépési magasság (m).

Egyenes karú lépcsők szerkesztése

A már ismert alapadatok és a lépcsőszámítás során meghatározott méretek

ismeretében a tervezett lépcső megszerkeszthető. A szerkesztés során a lépcső
megépítéséhez szükséges rajzokat készítjük el.
A szerkesztéshez ismerni kell a következőket:
- a lépcső befoglaló méretei (a szintkülönbség, az alaprajzi elrendezés, a
lépcsőkarok és pihenők száma, a karszélesség),
- a lépcsőfokok méretei, azaz a fellépési magasság (m) és a belépési szélesség (sz),
- vasbeton lépcsők esetén a lépcső- és pihenő lemez vastagsága (vl, v2).

Húzott fokú lépcsők szerkesztése

Húzott fokú lépcsőket helytakarékossági okokból készítünk, elsősorban családi

házak, lakások belső lépcsőiként. A kialakítás lényege, hogy a lépcsőfordulóban a
lépcsőkar folytatódik. A járóvonal a fordulóban követi a fordulás ívét, a pihenő helyett
húzott lépcsőfokokat alakítunk ki, vagyis a felfelé haladás folyamatos, csak az iránya
fordul.
Legtöbbször 90°-ban elforduló és 180°-ban visszaforduló, húzott fokú lépcsőket
építünk.
Minden esetben egy lépcsőkar van, ami elfordul. A fordulóban a lépcsőfokok élei
nem párhuzamosak, hanem összetartóak. A húzott fokú lépcsők szerkesztésének
alapvető feltétele a járóvonal pontos megadása.
Húzott fokú lépcsők esetében általánosan elfogadott, hogy a járóvonal a
karszélesség felezőpontja és a külső oldali harmadoló pont közötti szakasz
felezőpontjára illeszkedő vonal.

A szerkesztés megkezdése előtt el kell végezni a szükséges számításokat:

- meg kell határozni a fellépések számát,
- a fellépési magasságot
- a belépési szélességet.
Meg kell adni a karszélességet, a lépcső tervezett alaprajzi helyét, a lépcsőkar
alakját és a kapcsolódó épületszerkezeteket.
A húzott fokú lépcsők szerkesztésének alapvető célja, hogy a járóvonal mentén
végighaladva kényelmes és biztonságosan használható lépcsőt hozzunk létre.