A környezet-védelemben rejlő üzleti lehetőségek Reinhardt szerint

Reinhardt szerint a vállalatokat, akik tenni akarnak a társadalom és a környezet megóvása

érdekében, 5 különböző csoportba lehet beosztani. Az ő ’mátrixa’ nem hagyományos, hiszen
itt egy-egy vállalat több csoportban is szerepelhet.

1. környezetvédelmi termékdifferenciálás

Ebbe a kategóriába azok az autóipari vállalatok kerülnek, akiknek a termék palettájukon

nemzetközileg is elismert környezetbarát autók, illetve autótartozékok vannak.
Egyértelműen kijelenthető, hogy azok a vállalatok járnak első helyen, akik nagy mértékben
árusítanak elsősorban elektromos, másodsorban pedig hibrid járműveket. Az elektromos
piacba sorolható a mindenki által jól ismert Tesla Inc., mely jelenleg 4 különböző modellt (3,
S, X, Y) árul, sokféle különböző kapacitású elektromos motorral, illetve további 3 féle
modellt kíván a jövőben bevezetni (Roadster, Semi, Cybertruck). Az autók 100%-ban
elektromosak, tudjuk őket otthoni hálózatról vagy (Tesla) gyorstöltőről tölteni. A cég
egyértelműen úttörő a maga területén, e mellett nagyon fontosnak tartják a
környezetvédelmet, amire Elon Musk elég sokszor felhívja a figyelmet. Ők egyértelműen
elektromos autókkal képzelik el a jövőt, ami környezetügyileg egy fenntarthatóbb, barátibb
elképzelése a közlekedésnek. A hibrid autók piacára egyértelműen a jelenleg is listavezető
Toyota Motor Corporation-t lehet tenni. A vállalat 15+ hibrid modellt vonultatott fel a
palettáján világszerte, 1997-ben debütált a világ legtöbbet eladott hibrid autójuk, a Toyota
Prius. Jelenleg szinte mindegyik modelljüket lehet hibrid hajtáslánccal rendelni, amik
rendkívül híresek a megbízhatóságukról és környezetbarát kibocsátásaikról. Néhány
népszerű példa, ami az európai piacon is elérhető (Toyota Yaris hibrid, 2019-ben bemutatott
Corolla hibrid). A gyártó már a 2000-es évek óta látta a potenciált a hibrid autók piacán és
alternatív megoldást kínált azoknak embereknek, akik hozzá akartak járulni a Föld
megvédéséhez. Jelenleg már plug-in hibrides verziókat is árulnak, illetve Japánban gőzerővel
fejlesztik az elektromos és hidrogén meghajtású modelljeiket is. Kétség sem fér hozzá, hogy
ez a 2 vállalat jogosan helyezkedik el ebben a kategóriában, ha a környezetvédelmi
termékeiket vesszük alapul.
 2. Költségcsökkentés

Ebbe a kategóriába tartoznak azok az autóipari vállalatok, akik tevékenységük során

energia-, nyersanyag-, és vízfelhasználásukat csökkentették egy takarékosabb technológia
felhasználásával. Alapanyagot váltottak, a környezet megóvása érdekében vagy
csökkentették környezetvédelmi költségeiket (pl. hulladékkezelés hatékonyabban).

A Hyundai Motor Group ’bioműanyagot’ (bioplastic) használ bizonyos autóiban (Soul EV),
ami egy fajta biomassza. Ezt főleg a műszerfalon és egyéb beltéri elemeken alkalmazzák, a
Hyundai-nál büszkék rá, hogy akár 25%-ot is elérheti a természetes polymer ebben a
bioműanyagban (pl. ajtóknál ez természetes fa- berakást jelent). Lényege, hogy ezek újra
hasznosításánál és felhasználásánál nem keletkezik CO2, ezáltal karbonsemlegesnek
tekinthető. Az előbb említett Soul EV 24 kg biomasszát tartalmaz és az autó üléshuzatja,
illetve kárpitja 10%-ban bio-PET-anyagból van, amiből a PET-palackokat is készítik.

Az amerikai Underwriters Laboratories pedig környezetileg fenntartható autónak

minősítette a Soul EV-t. A Hyundai más autóiban is megtalálható újrahasznosított anyag, az
autók festésében 20%-ban pálma mag kivonat van, az ülések egy Tencel nevű anyagból
készülnek, amit eukaliptusz cellulózból vonnak ki. A fejrészek (Ioniq Electric autóban) 10%-
ban Castrol olajból kivont bio-poliuretánból vannak, ami 1,5 kg-al kevesebb CO2-t termelt
gyártása során, ráadásul az így előállított fejrészek 28%-al kevesebb energiát emésztettek
fel. A Hyundai Motor Group egyértelműen besorolható ebbe a csoportba.

3. Kockázatcsökkentés

Miért jó a kockázatcsökkentés az autóipari vállalatok számára? Az esetleges szörnyű

végkimenetelű balesetek rossz színben tüntetik fel a vállalatot, amennyiben az a vállalat
hibájából adódott. Ez pereskedéshez, hírnévvesztéshez és a jövőben bevételkieséshez
vezethet.

Nézzünk néhány példát olyan esetre, amikor egy autóvállalat visszahívta a vásárlóktól a
termékeit, csökkentve a jövőbeni balesetek kockázatát vagy a jövőbeni balesetek
szerencsétlen végkimenetelét hibás működés miatt (pl. légzsák hiba).

A Mercedes 1,3 millió autót hív vissza Amerikában 2021-ben, ugyanis ezekben az autókban
vélhetően hibásan működik az eCall szoftver, ami baleset után tárcsázza a hatóságokat, de
hibás címet küldve nekik. A Volkswagen közel 11.000db Tiguan-t kellett visszahívjon, ugyanis
az első ülések biztonsági övei elszakadhattak baleset következtében, veszélyeztetve ezzel az
autó utasát. Szintén a Mercedes 13.000 autót kellett visszahívjon 2020-ban, ugyanis a
hűtőrácson elhelyezett világító lógó földelési problémákat okozhatott, és ez kihathatott az
autó kormány vezérlőegységére. Nem utolsó sorban pedig a Toyota is kénytelen volt több,
mint 9500db RAV4-et visszahívni 2020-ban, mert az első felfüggesztésben repedések
alakultak ki, nem megfelelő acéllemezből készítette a beszállítója az autóalkatrészt, amiről
akár idővel a kerék is letörhetett volna, ha nem veszik észre időben a problémát. Ebbe a
kategóriába számtalan vállalatot felsorolhatunk, valószínűleg a világ összes autóvállalata
hívott már vissza biztonság miatt autókat, a kérdés csak az, hogy ezeket önként vállalják-e.
Előfordult olyan szituáció, amikor egy cég nem hívta vissza a rosszul működő autóit, csak
miután azok számos halálos balesetben kiderültek. Ilyen volt a GM önindítós hibája, amikor
út közben kieshetett a kulcs a zárból és baleset következtében ennek hatására nem
kapcsoltak be a légzsákok. Ezt számos bírósági per követett és 1,5 milliárd dollárjába került a
vállalatnak.