szövőszék fő részei:

A szövet: azaz a lánc- és vetülékfonal-rendszer alul-felül történő szabályos kereszteződéseinek létrehozásához az szükséges, hogy a
láncfonalak bizonyos csoportjait (a legegyszerűbb esetben minden másodikat) kiemeljék ebből a síkból és az így képződött nyíláson (amit ma
szádnyílásnak nevezünk) átfűzzék a vetülékfonalat. Ezután ismét egy síkba hozzák a láncfonalakat, az általuk közrefogott vetülékfonalat szorosan a
korábban bevezetett vetülékek mellé (vagyis a szövet széléhez) igazítják. Ezt követőleg, a következő vetülékfonal bevezetése előtt azokat a
láncfonalakat emelik ki a síkból, amelyek előzőleg nyugalomban voltak, és az újabb szádnyíláson ismét átvezetik a vetülékfonalat, de most ellenkező
irányban haladva. A láncfonalak zárásával és az új vetülék beigazításával fejeződik be ez a művelet. Ennek a műveletsornak a folyamatos ismétlésével
jön létre a szövet. A láncfonalak emelését és süllyesztését ma úgy oldják meg, hogy a fonalakat egy-egy fémpálca nyílásán fűzik át és a pálcákat
(nyüstszálakat) emelik-süllyesztik. Ezeket a pálcákat bizonyos – a kötésmódtól függő – csoportosításban egy-egy keretre erősítik (ez a nyüstkeret) és
magát a keretet mozgatják fel-le. Így az egyes nyüstkeretekhez tartozó fonalak mindig azonos módon alkotnak kötéspontot. Egyszerűbb kötéseknél,
ahol csak néhány különbözőképpen kötő láncfonalcsoport van, a nyüstkereteket bütykös tárcsával mozgatják fel-le. Bonyolultabb szövésminták
készítéséhez jóval több nyüstkeretere van szükség, ezeket a gépre szerelt ún. nyüstgép válogatja ki minden vetés előtt, a mintának megfelelő
program szerint, - az így készült szöveteket nevezik nyüstös szöveteknek. Jacquard-szövetek készítésénél a nyüstszálakat – ismét csak bizonyos, de
most a gép konstrukciója által megszabott – csoportosításban a mintának megfelelően emelik-süllyesztik, amit egy programozható berendezés (az
ún. jacquard-berendezés) irányít. Ennek következtében a mintának megfelelően változtatható, hogy egy-egy láncfonal mikor emelkedjék és mikor
süllyedjen, ami sokkal változatosabb mintázatok kialakítását teszi lehetővé, mint a nyüstös szövésnél. A leírtak szerint a szövéshez számos láncfonalra
és elvileg egyetlen vetülékfonalra van szükség. Több vetülékfonalat már mintás szövetek készítéséhez használnak. Hosszanti csíkos szöveteket színes
láncfonalak, keresztcsíkos szöveteket színes vetülékfonalak alkalmazásával állítanak elő. Színes kockás mintákat színes lánc- és vetülékfonalak
kombinációival készítenek. Ezeket nevezik tarkánszőtt szöveteknek ( jellegzetes példa erre a konyharuhák szokásos mintázata.)

lánchenger – irányítóhenger (cséppálcákkal)

nyüst + lábítók: A nyüstök a szövőgépeken a szádnyílást képezik, hogy a szövés
útjából a láncfonalak egy részét kiemelik, míg a másikat lesüllyesztik. A nyüst
alkatrészekből áll. A nyüstlécek és összekötők, alkotják a keretet. A nyüstpálcákat
a nyüstkapcsok rögzítik a kerethez. A nyüstpálcákra fűzik fel a nyüstszálakat. A
nyüstkeretet nyüstakasztó horgokon függesztik fel. A szőhetőséget a nyüstszálak
és nyüstkeretek állapota jelentősen befolyásolja.
Borda: A borda a hagyományos szövőgépeken hármas feladatot lát el, rendezi a
láncfonalakat a nyüstök és a szövet között, a vetüléket a szövet széléhez szorítja,
és vezeti a szádnyíláson áthaladó vetélőt. A láncfonalakat borda fogőrökbe fűzik,
a bordafogak egymástól egyenlő távolságra vannak. A 10 cm hosszúságon levő
fogak számát bordasűrűségnek nevezzük.
Mellhenger:
szövethenger :
áruhenger + vetélő

Állószövőszék:
lánc nehezékes szövőszék
A lánc nehezékes szövőszék egy hagyományos szövőszék típus, amelyet gyakran kézi szövéshez használnak. A
szövőszék az a berendezés, amely segítségével szálakat kereszteznek egymással, létrehozva ezzel a textilt. A lánc
nehezékes szövőszék kifejezés két fő részből áll: a "lánc" a hosszanti szálakat jelenti, amelyeket függőlegesen
helyeznek el a szövőszéken, míg a "nehezékes" azt jelzi, hogy a szövőszék részben mechanikus segítséget is nyújt a
szálak mozgatásához.

A lánc nehezékes szövőszékek hagyományosan kézi erő alkalmazásával működnek. A szövőszék alsó részén található
egy lánc, amelyre a szálak rögzülnek. A szövőszéken ülő személy mozgatja a szálakat, amelyek összekapcsolódnak a
felső és alsó szálakkal, így hozva létre a szövetet. A "nehezékes" rész az, hogy a szövőszék súlyokkal rendelkezik,
amelyek segítenek a szálak feszültségének fenntartásában és a mintázatok kialakításában.

Ez a típusú szövőszék hagyományosan széles körben használatos volt a textiliparban, mielőtt modern gépek váltották
volna fel őket. Ma már főként hagyományőrzők, művészek és hobbi szövők alkalmazzák a lánc nehezékes
szövőszékeket.

álló szövőszék hurokpálcás nyüsttel

övszövőszék

Az "övszövőszék" egy olyan szövőszék típus, amelyet hagyományosan övek, sátrak és más hasonló széles textiltermékek készítésére használnak. Ezt
a típusú szövőszéket gyakran említik az "övszövő székek" vagy "övszövő keretek" elnevezésekkel.

Az övszövőszék rendszerint egyszerűsített kivitelű, kifejezetten tervezve a széles, vékony szálak összefonására. A szövőszék általában tartalmaz egy
keretet vagy vázat, amelyen a szálakat elhelyezik. A szövő munka során a szálakat az övszövőszék körül mozgatják, keresztezik és rendezik, hogy
létrehozzanak egy kívánt mintázatot vagy szövetet.

Az övszövőszékeket gyakran hobbiszövők, kézművesek és azok használják, akik érdeklődnek a hagyományos szövési technikák iránt. Ezek a
szövőszékek lehetnek hordozhatók és könnyen használhatók kisebb textilprojektek elkészítéséhez.

Viszintes szövőszék:
Damaszt/húzós szövőszék