1.

A nővédelem fogalmi meghatározása jogszabályok tükrében, védőnő

nővédelmi feladatai, az önvizsgálat lépései-, tanítása (emlő, here)
A védőnő személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek
megelőzése, korai felismerése.
Az egészségfejlesztés céljából a várandós anyák, a 19. életévet be nem töltött személyek,
valamint a családtervezés időszakában lévő személyek számára.
Védőnői ellátás feladata:
 A család- és nővédelmi tanácsadás, reproduktív egészségfejlesztés.
 Várandós anyák gondozása, gyermekágyas és szoptató anyák gondozása.
 Újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig a gyermekek gondozása,
 Óvodában a védőnői feladatok végzése, az oktatási intézményben a tanulók ellátása,
az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek
gondozása, családgondozás.
 A gyermek családban való nevelkedésének elősegítése, együttműködés a háziorvossal,
házi gyermekorvossal, a család- és gyermekjóléti szolgálattal, a család- és
gyermekjóléti központtal a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és
megszüntetése érdekében,
 A gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként a gyermek veszélyeztetettségének jelzése a
háziorvosnak, házi gyermekorvosnak, a család- és gyermekjóléti szolgálatnak.
 Az egyéni és közösségi egészségfejlesztési.
 Egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában
részvétel.

1997. ÉVI CLIV. TÖRVÉNY AZ EGÉSZSÉGÜGYRŐL.

41.§ a család- és nővédelmi gondozás célja
A gyermekvállalás optimális biológiai és pszichés körülményeinek elősegítése. A fogamzás
előtti gondozás és genetikai tanácsadás. A termékenységi ciklus alatti gondozás (a várandós
anya gondozása, a magzat születés előtti gondozása, a gyermekágyas és szoptató anya
gondozása).
Megismertetni az egyénekkel azokat a családtervezési ismereteket - ideértve a terhesség
megszakítással járó veszélyeket is - és fogamzásgátló módszereket, amelyekkel
megtervezhetik és elősegíthetik utódaik fogantatását a kívánt számban és időben, hogy a
gyermekek minél jobb egészségi állapotban születhessenek meg.
A család- és nővédelmi gondozás célja:
A nők biológiai sajátosságaihoz igazodó, fokozott védelmükhöz szükséges összetett
megelőzési tevékenység. A fogamzóképesség előtti, a termékenységi ciklusok közötti, a
fogamzóképes kor utáni egészségvédelem.
49/2004. (V. 21.) ESZCSM RENDELET A TERÜLETI VÉDŐNŐI ELLÁTÁSRÓL 3. §
A védőnő feladata NŐVÉDELEM
 Családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás,
 Az anyaságra való felkészülés segítése,
 Lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében részvétel,
 Népegészségügyi célú méhnyakszűrés végzése.

A NŐVÉDELMI GONDOZÁS
• Komplex folyamat, mely a nők biológiai sajátosságait figyelembe véve segíti őket,
•A fogamzó képesség előtti,
•A termékenységi ciklusok közötti és a fogamzó képes kor utáni egészségvédelemben és
egészségfejlesztésben.
VÉDŐNŐ ALAPFELADATAI ÉS FELELŐSSÉGE A NŐVÉDELEMBEN
 Az egyén és családi, a szociális-környezeti anamnézis megismerése.
 Életkornak megfelelő anatómiai és élettani (testilelki) változások megismerése.
 Az egészségtudatosság az egészségmagatartás helyes befolyásolása.
 Rizikótényezők feltárása: -anamnézis, az életmód megismerése
-testi-szexuális fejlettség vizsgálata
-mozgásszervek vizsgálata
-külsőnemiszervek vizsgálata
-kültakaró megtekintése
-visszeresség vizsgálata
 Az életkornak és biológiai sajátosságoknak megfelelő szaktanácsadás.
 Tájékoztatás: - személyi higiénéről, - mindennapi testmozgás jelentőségéről, -
egészséges táplálkozásról.
 Tudatos családtervezés fontosságáról tájékoztatás különösen: ✓ Az élet tiszteletére, a
magzat élethez való jogáról. ✓ A gyermekvállalás motivációs tényezőire. ✓ A
születendő gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges alapfeltételek ismertetésére.
 Az elvégzett védőnői tevékenység dokumentálása az előírt védőnői adatok
szolgáltatása.
 Az adatok értékelése, elemzése, eredményeinek megismertetése, publikálása.
ÖNVIZSGÁLAT:
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 1. Egészségfejlesztés 38.§ (1)
Az egészségnevelésnek ki kell terjednie a betegségek, kórmegelőző állapotok megelőzésével
kapcsolatos tudnivalók, módszerek ismertetésére.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, amely minden köznevelési intézmény számára előírja a
teljes körű iskolai egészségfejlesztést.
Emlő önvizsgálata:
• A mammográfia képet tud alkotni az emlő állományában kifejlődött kicsi akár 5mm-es
daganatokról.
• A fizikai vizsgálat csak kiegészítésképpen alkalmazható, ezzel növelhető a szűrővizsgálat
szenzitivitása.
• Önmagában azonban a tapintásos vizsgálat a nemzetközi szakmai szervezetek ajánlása
alapján nem elfogadott szűrővizsgálat.
 Tükör előtt alaposan tekintsük meg a melleket, mellbimbókat, szemből és oldalról
egyaránt, hogy nincs-e alaki változás.
 Tükör előtt alaposan tekintsük meg a melleket, mellbimbókat, szemből és oldalról
egyaránt felemelt karokkal.
 A kéz zárt ujjainak körző mozgatásával kell áttapintani a bal mellet, arra figyelve,
hogy nem érez-e göböt vagy csomót ezután jobb mellet is meg kell vizsgálni.
 Fekvő helyzetben bal válla alatt párna, bal kar feje fölött.
 A kéz, körkörös mozgásával kívülről befelé, a mellbimbó felé haladva át kell tapintani
a melleket. Emlőt és a hónalj közötti területet, illetve a hónaljakat. A kar először a fej
fölé tartva, majd a törzse mellé engedve. Végezetül enyhén a mellbimbót meg kell
nyomni, nem mutatkozik-e váladékozás.
Figyelmeztető jelek:
• A mell formájának megváltozása esetén
• Csomó vagy göb az emlőben vagy a hónaljban
• Mellbimbóból jelentkező váladékozás
• Ha a mellbimbó tartósan behúzódik
• Az emlő bőrének megváltozása esetén (pl. új redő vagy gödröcske megjelenése).
Az emlőrák felismerésének lehetőségei:
• A mell nagyságának vagy alakjának a megváltozása, főleg, ha ez a változás féloldali.
• A két mell mozgásában észlelt különbség.
• A mell bőrének kivörösödése vagy gyulladása (kivéve a gyermekágyas időszak).
• Behúzódások a mell bőrén – narancshéj tünet.
• Az emlő szövetének zsugorodása.
• A mellbimbón látható valamennyi elváltozás, Pl.: behúzódás, hámlás, váladékozás,
folyadékkilépés.
• Tapintható csomók és keményedések.
• A hónaljban tapintható nyirokcsomók.
HERE ÖNVIZSGÁLAT:
• A herék ön-vizsgálatának célja a herezacskóban esetleg kialakuló, gyanús csomók
megtalálása.
• Az ilyen csomót meg kell különböztetni a mellékherétől, amely a herékhez tapad és a
herezacskó bőrén át érzékelhető.
Figyelmeztető jelek:
• Kemény csomó a here elülső vagy oldalsó felszínén,
• Fájdalom vagy kellemetlen érzés a herében vagy a herezacskóban (a hererák –
hasonlóan a többi daganatos betegséghez – korai szakaszában nem okoz komolyabb
fájdalmat!),
• Szokatlan különbség a két here között,
• Nehéz vagy húzó érzés a herezacskóban
• Tompa fájdalom az alhasban, ágyéktájon vagy a herezacskóban.
Önvizsgálat menete:
 Legideálisabb akkor vizsgálni a heréket, amikor a herezacskó izomzata ellazult
állapotban van
 Fürdés közben zuhanyozáskor vagy közvetlen utána lévő időszakban

A tenyérre helyezett herezacskót könnyedén emelgetve, előbb az egész szervet, majd
külön-külön hol az egyik, hol a másik herét kell mérlegelni.
 Ha rugalmas duzzanat észlelhető, az a herezacskóban lévő folyadékra utalhat.
 Ha a heréket a hímvessző töve felé tapintja, kitapinthatja az ondóvezetéket és a
mellékheréket is, ezeket esetleg csomóként értékelhetik.
 A hüvelykujj könnyen megtalálja a mellékherét is, vagyis a spermium-gyűjtő csövet,
amely minden here tetején található. Jól elhatárolt alakját könnyű érezni, s nem szabad
összetéveszteni egy abnormális kinövéssel. A gyanús csomók vagy kinövések
rendszerint a here oldalán találhatók. Ezek lehetnek aprók (borsóméretűek) vagy jóval
nagyobbak.
 A mellékhere (spermium-gyűjtő cső) legyen jól körül határolt
 Ha bármely abnormálisat találunk, azonnal konzultálni kell orvossal.