MUTASSA BE AZ AKTIVITÁS ÉS A FIGYELEM ZAVARAIT!

ISMERTESSE A HIPERAKTIVITÁS, A FIGYELEMZAVAR ÉS AZ IMPULZIVITÁS FOGALMAKAT,

JELLEMEZZE A TÜNETEIKET!

ÉRTELMEZZE NEVELÉSÜK, OKTATÁSUK, BEILLESZKEDÉSÜK SAJÁTOSSÁGAIT!

Dobos Kata | 14/GYP | 2019.01.27.
A FIGYELEM FOGALMA
 A figyelem az a külső és belső környezetünkből jövő ingerek közötti szelekció.

 Azt, hogy az ingerek áradatából mit észlelünk, a figyelem határozza meg.

 A figyelem kiemeli, pontosabbá, élesebbé teszi észlelésünket, optimális feltételeket teremtve

ezzel az információk felfogásához és feldolgozásához.

 A figyelem együtt jár az észleléssel, az információk rögzítési szándékával, és az információkkal

végzett műveletekkel is.

A FIGYELEM:
 Szelektív folyamat, amely által az információt tudatosan észlejük vagy kiemeljük, míg más
információkat nem tudatosan elemzünk vagy szűrünk ki. Ennek során bizonyos ingerek
hangsúlyozódik, másoké csökken vagy gátlódik.

 Jelent továbbá egy erőfeszítési folyamatot, ami által a feldolgozási forrásokat (a figyelmi
készletet vagy kapacitást) elosztjuk, a mentális energiát akaratlagosan egy meghatározott
feladatra vagy aktivitásra fordítjuk.

 Jelenthet még egy éber állapotot fenntartó folyamatot, ami által az információk vételére
való hatékony készenlét az éberségi (idegrendszeri aktivációs) állapot rövid idejű
fokozódásával vagy hosszabb ideig tartó fennmaradásával szabályozott.

A FIGYELMI MŰKÖDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK:

 életkor, a személy belső pszichés struktúrája, mentális állapota, az információval kapcsolatos
motiváció (érdeklődés, szükséglet), az előzetes ismeretek tapasztalatok és az információ
tulajdonságai (újszerűség, váratlan bekövetkezés)

A figyelmet befolyásoló további külső és belső tényezők:

 a napszak, a testi és pszichés állapot, az életmód rendszeressége (táplálkozás, alvásigény
kielégítettsége, fáradékonyság), ezen kívül a tanulási helyzetben közölt információ
érdekessége, újszerűsége, a tanóra üteme, és a pedagógus eszköztára a figyelem fenntartására.

FIGYELEMZAVAR DEFINÍCIÓJA
 Figyelemzavarról beszélünk akkor, ha a figyelmi problémák oka többnyire a működést
megalapozó pszichikus funkciók gyengesége, zavara vagy kiesése. A figyelem elégtelensége
már korai életkortól tapasztalható, és tartósan fennmarad, és minden
élethelyzetben megfigyelhető. (Torda, 2000)

1. OLDAL
  Az átmeneti figyelmi problémák hátterében aktuális környezeti- pszichés ártalmak
feltételezhetők, ezt nem is tekintjük figyelemzavarnak.

A figyelemzavar tüneteit környezeti hatások is kiválthatják, lehet átmeneti is, de csak akkor beszélünk
figyelemzavarról, ha ezek meghaladnak egy bizonyos mértéket, környezetfüggetlenek, a szokottnál
tartósabbak, erősebbek, és egyszerre több területen is megnyilvánulnak.

A FIGYELEMZAVAR TÍPUSAI
A BNO kódrendszere az alábbi figyelemzavar típusokat határozza meg:

 F90-98: A viselkedés és az érzelmi-hangulati élet rendszerint gyermekkorban vagy

serdülőkorban jelentkező zavarai

 F90: Hiperkinetikus zavarok

 F90.0: Az aktivitás és a figyelem zavarai

 F90.1: Hiperkinetikus zavar magatartászavarral

 F90.1: Hiperkinetikus magatartászavar

 F90.9: Nem meghatározott (BNO-10, 1995, p.341)

A figyelem fejlődésében 6-7 éves korban ugrásszerű változás következik be. Ezért a figyelem minőségi
változása az iskolai alkalmasság egyik fokmérője is.

SZÓRT, FELSZÍNES FIGYELEM (TARTÓSSÁGBELI PROBLÉMA)

 Nem tudja elérni a figyelem összpontosításának azt a szintjét, amely a tanulás alapvető
feltétele lenne.

 Gyakran izeg-mozog kezeivel vagy lábaival és fészkelődik a helyén.

 Figyelme könnyen megzavarható, minden kis inger elvonja a figyelmét.

 A figyelem működését nem tudja az eredményes tanuláshoz szükséges ideig fenntartani.

 Nehézségei vannak mások utasításainak követésében, még ha megérti is, és nem ellenkezik
szándékosan.

 Többszöri ismétlés sem javít teljesítményén.

FIGYELEMFÁRADÉKONYSÁG (INTENZITÁSBELI PROBLÉMA)

 A feladatok elején jó, aztán fokozatosan romlik a teljesítmény.

 Nehézségei vannak a figyelem fenntartásában munka vagy játék során.

 Képtelen a figyelem megosztására, vagyis nem tud gyorsan és megbízhatóan „kapcsolgatni”.

 A figyelem és a rövid idejű emlékezet működésének együttes problémája.

2. OLDAL
  A feladat végzése során elfárad, majd abbahagyja a feladatot.

A FIGYELEM (TÚLZOTT) IMPULZIVITÁSA

 Gyakran kiböki a választ, mielőtt a kérdés teljes lenne.

 Gyakran átpártol egy félkész munkáról egy másikra.

 Nehezen tud csöndben játszani.

 Gyakran megszakítja mások beszédét, illetve közbevág.

 Gyakran úgy tűnik, hogy nem figyel arra, amit mondanak neki.

 Gyakran elveszíti az iskolai és az otthoni munkához, illetve az egyéb tevékenységekhez

szükséges dolgokat.

 Gyakran fizikai veszélyekkel járó tevékenységet végez, anélkül, hogy átgondolná lehetséges
következményeit.

A FIGYELEM VIZSGÁLATA (TESZTEK)

 „Szék-lámpa" teszt
 "Kis" Pieron

HIPERAKTIVITÁS
 A magatartászavar és a hiperaktivitás megítélése a viselkedés hasonló tünetei miatt gyakran
összemosódik.

 A hiperaktivitással kapcsolatos nézetek még ma sem egyértelműek.

 A különböző elnevezések egységes alapja, hogy organikus eredetű, amit a környezet csak
csökkenthet vagy fokozhat, de önmagában nem válthatja ki.

 A hiperaktivitás szó az elnevezésekben is megjelenik:

 HKZ (hiperkinetikus szindróma)

 ADHD (Attention Deficit Hyperactivity Disorder) és

 ADD (Attention Deficit Disorder).

A BNO ÉS A DSM KÓDRENDSZER TÖBBFÉLE MEGKÖZELÍTÉST HASZNÁL A

HIPERAKTIVITÁS MEGJELÖLÉSÉRE.
BNO 10 ADHD

3. OLDAL
  F 90.1 Hiperkinetikus magatartászavar. z a diagnózis akkor használható, ha a hiperkinetikus
zavar és a magatartászavar kritériumai egyaránt teljesülnek.

 F90 Hiperkinetikus zavarok

 F90.0 Az aktivitás és figyelem zavarai

 F90.1 Hiperkinetikus magatartászavar

 F90.2 Egyéb hiperkinetikus zavar

 F90.3 Nem meghatározott hiperkinetikus zavar

DSM-IV

 Figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (F90.)

DEFINÍCIÓ
 A hiperaktivitás(Attention Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD)öröklött vagy szerzett,
neurológiai természetű fejlődési zavar, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a
motoros kivitelezés és a mozgáskontroll alacsony szintje, az ingerek felvételének és
továbbításának zavara, impulzív viselkedés, a pszichoszociális éretlenség, a feledékenység, és a
gyenge impulzuskontroll.

A HIPERAKTIVITÁS TÜNETEI
A tünetek négy területen figyelhetők meg markánsan:

1. motoros nyugtalanság,

2. koordinációs zavar,

3. az észlelés diffúz jellege és a figyelemzavar, valamint

4. a pszichoszociális éretlenség.

1. Hiperaktivitás és agresszió (motoros nyugtalanság, koordinációs zavar)

 A hiperaktivitás okozta agresszióért elsősorban a motoros nyugtalansággal, a mozgáskontroll
hiányával okolható.

 Nem tudja mozgásainak lendületét szabályozni, emiatt az eszközkezelése, emberi érintése

szabályozatlan, durva.

4. OLDAL
 A testi agresszió, a verekedések mögött többnyire az áll, hogy megítélni sem tudja mozgása
erejének és lendületének következményeit: amit ő érintésnek vesz, az már bántalmazást okozó
testi agresszió.

2. Az észlelés diffúz jellege

 A motoros nyugtalanság az állandó ingerkeresésből is adódik.

 Kevés információ jut el az agyi idegpályákon keresztül az agykéreg feldolgozó részéhez, így
mindig ingerhiányos marad.

 A tanulási zavart éppen ezek a tünetek jellemzik: hiányos vizuális és akusztikus észlelés,
globális feldolgozás, részlettelenség.

 A felfogott elemek mennyisége a vártnál kevesebb és lassabban bővül.

 Nem tudja kiszűrni, melyik inger fontos, melyik nem, és mikor engedje el.

 A többrétegű feladatot nem, vagy nehezen tárolja.

3. A figyelemzavar
 A hiperaktivitás legjelentősebb, szinte mindig előforduló tünete.

 A szórt és az impulzív figyelemzavar tünetei kevertem jelennek meg.

 Figyelmük csak rövid ideig köthető le, és könnyen elterelhető.

 Elfelejtik feladataikat, vagy nem fejezik be.

 Félbehagynak tevékenységeket, nem tartanak rendet dolgaik között.

 Nehéz a figyelem megtartása feladat-játéktevékenységen belül.

 Úgy tűnik, mintha nem hallanák, hogy szólnak, beszélnek hozzájuk.

 Nem követik az utasításokat, nem fejezik be a feladataikat.

 Nehézségeik vannak a feladatok megszervezésében.

 A külső ingerek gyorsan elvonják figyelmüket.

 Olyan ingerre is reagálnak, amely a megkezdett feladattal nincs összefüggésben (álmodozás,

átmenet nélküli témaváltás).

 Napi tevékenységekben feledékenyek.

5. OLDAL
A figyelemzavar tüneteit a diffúz észlelés növeli. Jobban kell követniük az információkat, hiszen csak
töredéke jut el hozzájuk. Az erőteljesebben igénybe vett mentális energia miatt is fáradnak el
gyorsabban.
Figyelemzavaruk ellenére ezek a gyerekek képesek lehetnek figyelni egy ideig akkor, ha csak és kizárólag
velük foglalkozik egy felnőtt Ezért bevált megsegítésük az elhangzott tananyag tartalmának
megerősítése, kétszemélyes helyzetben.

4. A pszichoszociális éretlenség
 A hiperaktivitás feltűnő tünete a normaszegés (ezt is követheti vagy megelőzheti valamilyen
agresszív megnyilvánulás), amit a hiperaktív gyermekeknél az a tény okoz, hogy a
figyelemzavar, a fáradékonyság és a kevés számú inger miatt nem értik a normák aktualitását,
szabályait.

 Hozzájárul még impulzivitásuk is, ami miatt az értékrendjük az aktuális szituációnak

megfelelően változik.

 A viselkedészavar megegyezik az átlagos magatartászavar tüneteivel, de amíg azok a környezet

okozta frusztráció levezetési módjai, a hiperaktív gyermekeknél a figyelem és az észlelés
sérülése okozza.

IMPULZÍV MAGATARTÁS
 A kapkodó, a szervezetlen, a kimenetellel nem foglalkozó magatartás következtében
meggondolatlanul, elhamarkodottan reagálnak, következmények mérlegelése nélkül
cselekednek.

 Az impulzív viselkedés megjelenési formái: instrukciók befejezése előtt belekezdenek a

feladatba.

 Nem várják meg, míg rájuk kerül a sor.

 Félbeszakítanak, a kérdés befejezése előtt kimondják a választ.

 Sokkal érzékenyebben reagálnak, ezért indokolatlanul durvák vagy érzékenyek.

 Heves és meggondolatlan kijelentéseket tesznek.

A HIPERAKTIVITÁS POZITÍV TÜNETEI

 Empátia: elsők, akik környezetükben észreveszik, ha valakit fizikai vagy lelki fájdalmak
gyötörnek.

 Segítőkészség, gondoskodás: már kisgyermekkortól megfigyelhető. Bizalommal és

előítéletek nélkül közelednek mindenkihez.

6. OLDAL
  Érzékenység, intuíció: megéreznek jövőbeli eseményeket. Olvasnak a környezetükben élők
gondolataiban. Hamar felismerik a mások viselkedése mögötti rejtett szándékot.

 Nyitottság: Mindenre odafigyelnek, ami nekik fontos. A “miért” korszak előbb kezdődik, nem
elégíti ki őket a hiányos válasz.

 Mentális érettség: biológiai korukat meghaladó megállapításokat tesznek. Találó,

lényegkiemelő megjegyzéseik vannak emberre, szituációkra.

 Saját célokért hatalmas erőfeszítésekre képesek, még akkor is, ha ezek a kívülállónak
értéktelen tevékenységek.

 Kreativitás: az észlelési hiányosságaik kompenzálási kényszere miatt eredeti megoldóvá

válnak. Gyakran okoznak meglepetést találékonyságukkal.

 Morális érzék: fejlett az igazságérzetük, a hazugságot elutasítják. Felelősséget vállalnak,

védelmező szerepet, még a szankciók sem tartják ettől vissza őket.

ADHD KEZELÉSE
 Az ADHD kezelésében rendelkezésre állnak gyógyszeres, illetve nem gyógyszeres terápiák.

 Mind a nemzetközi, mind a hazai protokoll a kezelés első lépéseként a nem gyógyszeres
terápiákat ajánlja, melyek a viselkedésterápia, a szülő- és pedagógustréning.

VISELKEDÉSTERÁPIA
 Az ADHD-s gyermekek figyelmi problémáik, impulzivitásuk miatt fokozottan igénylik a
struktúrát és a jutalmazást.

 A viselkedésterápia elsődleges célja az átláthatóan strukturált napirend kialakítása

számukra, az egyértelmű szabályok felállítása és azok következetes betartatása.

 Az azonnali és rövid távú jutalmak használatával megerősítjük a kívánt és elvárható

viselkedést, a nem elfogadható viselkedésre fókuszálás helyett.

 A napirendet érdemes vizuális eszközökkel (képekkel, ábrákkal) összeállítani, és a

szabályokat röviden, egyszerűen megfogalmazni.

GYÓGYSZERES TERÁPIA
Magyarországon jelenleg két gyógyszer van engedélyezve az ADHD kezelésében:

1. az metilfenidát (Ritalin), valamint

2. az atomoxetin (Strattera).

 Mindkét gyógyszer 6 éves kor felett alkalmazható.

 A gyógyszer kiválasztásában különböző egyéni szempontok figyelembevételével a kezelőorvos

és a szülő együttműködve hoz döntést.

7. OLDAL
 A tévhitekkel ellentétben egyik ADHD kezelésére használt gyógyszer sem okoz függőséget és
legtöbbször (10 gyermekből 6-7-nél) semmilyen zavaró mellékhatás nem jelentkezik.

 Az esetlegesen előforduló mellékhatások ritkák, és többnyire enyhék. 100 gyerekből kb. 4-5-en
vannak, akik a mellékhatások miatt a gyógyszer abbahagyására kényszerülnek, de a
mellékhatások ilyenkor rövid időn belül megszűnnek, tartós, visszamaradó problémákat egyik
gyógyszer sem okoz.

8. OLDAL