Kilenced Boldog Meszlényi Zoltán püspök, vértanúhoz

A kilencedet imádkozhatjuk Boldog Meszlényi Zoltán március 4-

ei ünnepére készülve február 23. és március 3. között, továbbá az év
bármely kilenc egymás után következő napján.

1. nap

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek! Miképpen

kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

Életrajzi adatok:

Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban,

sokgyermekes családban. Kisszeminaristaként az esztergomi bencés
gimnáziumban érettségizett, majd Vaszary Kolos hercegprímás
jóvoltából a római Gregoriana Pápai Egyetemen hallgatott teológiát.
Teológiát végzett a Collegium Germanico-Hungaricumban, majd 1912
júliusában filozófiai doktorátust szerzett. Az I. világháború miatt 1915-
ben Innsbruckba települt, ahol a Leopold-Franzens Egyetemen tanult
tovább, ott szentelte pappá október 28-án Franz Egger brixeni herceg-
püspök.

Zoltán öt nyelven beszélt. A teológiai doktorátus megszerzése után

visszatért az esztergomi egyházmegyébe, s Komáromba kapott kápláni
kinevezést, de Csernoch János bíboros már alig néhány hónap után,
1916 decemberében a prímási kancellária hivatalába rendelte. Egyre
jelentősebb feladatokat bízott rá, így 1917 tavaszán már érseki
levéltáros és szertartó lett. A fiatal papot 1920-ban az Esztergomi
Érseki Főszentszék jegyzőjévé, majd érseki titkárrá nevezték ki.
Főpásztora bizalma töretlen volt iránta, így 1926. január 30-án
hercegprímási és érseki titkár lett. 1931-ben lett a főkáptalan tagja,
nógrádi és honti főesperes, majd a káptalan helynöke. XI. Piusz pápa
kinevezése nyomán, 1937. október 28-án Serédi Jusztinián bíboros-
hercegprímás, Breyer István győri megyéspüspök és Kriston Endre
püspök, az egri székesfőkáptalan nagyprépostja koncelebrálásával,
Sinope címzetes püspökévé szentelte. Ettől a pillanattól a mindenkori
hercegprímás-esztergomi érsek segédpüspöke volt.

Könyörögjünk:

Mindenható örök Isten, aki Zoltán püspököt és vértanút apostoli

buzgóságáért a dicsőség koronájával ékesítetted, add meg, kérünk,
hogy példáját követve, nevedet bátran megvallva élhessünk. A mi
Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

Boldog Meszlényi Zoltán könyörögj érettünk és magyar

nemzetünkért!

2. nap

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek! Miképpen

kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

Életrajzi adatok:

Szentbeszédeiben és egyetlen körlevelében is arra buzdítja a híveket,

hogy kövessék hűségesen főpásztorukat, akihez ő is mindvégig hű és
lojális maradt. Pedig az ÁVÓ igyekezett kijátszani őt Mindszenthy ellen,
és hol rábeszéléssel, hol megfélemlítéssel és kínzással akarták
megtörni, ám a hivatalos jelentés ezzel a mondattal
zárul: “Meszlényinek nem kenyere a megalkuvás.”

Az újdonsült főpásztor 1938-ban a XXXIV. Eucharisztikus

Világkongresszus aktív résztvevője volt. Több egyházilag elismert
mozgalmat támogatott, köztük a Magyarországi Katolikus
Legényegyletek Országos Szövetségét, amelynek 1939 júliusától volt
elnöke. Püspöki szolgálatát elkötelezetten végezte; a háború utolsó
napjaiban, 1945 januárjában a szeminárium pincéjében papokat
szentelt. Serédi Jusztinián bíboros halálát követően a hercegprímás
végrendeletének ő volt a végrehajtója.

Miután Mindszenty József hercegprímást 1948 karácsonyán

letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, Drahos János került a
kormányzói posztra. Drahos azonban nem sokkal később meghalt, így a
káptalan döntésének megfelelően Meszlényi lett az egyházmegye
vezetője, noha a kiépülő kommunista diktatúra mást akart a helyére.
„Krisztus hű pásztoraként a hitet és az Egyházunk iránti hűséget
nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!” – ezekkel a
szavakkal zárta esküjét Meszlényi Zoltán esztergomi érseki helynök.
Már 1946 szeptemberétől kezdve készültek róla ügynöki jelentések. A
székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit választották helynöknek,
Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni ellenséges
cselekedetnek minősítette a szerzetesek elhurcolásának körülményei
miatt panaszt tevő püspököknek. Meszlényi nem ijedt meg a
fenyegetésektől, legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok
áttekintését és folytatását tartotta.

Könyörögjünk:

Mindenható örök Isten, aki Zoltán püspököt és vértanút apostoli

buzgóságáért a dicsőség koronájával ékesítetted, add meg, kérünk,
hogy példáját követve, nevedet bátran megvallva élhessünk. A mi
Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

Boldog Meszlényi Zoltán könyörögj érettünk és magyar

nemzetünkért!

3. nap

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek! Miképpen

kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

Életrajzi adatok:

Tudta, mire számíthat, mi vár rá, ennek tudatában tette le a

fogadalmát, és imádságos lelkülettel várta, hogy véres tanúságot
tetessenek vele hite mellett. Élete utolsó telén szőrmebéléses
télikabátját elajándékozta egy szegény paptársának, mondván: “Nekem
már nem lesz szükségem rá.”

Néhány nappal később, 1950. június 29-én Esztergomban

letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva, mindenkitől szigorúan
elkülönítve. Több szemtanú egybehangzó állítása szerint, az érseki
helynöknek éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája
ablakát, fűtetlen szobában kellett a telet elviselnie. Őrei szadista módon
bántalmazták, gyakran rúgták és bottal ütötték. Fájó lábaival mezítláb
futtatták a téli hidegben. Meszlényi Zoltán ráadásul nem volt teljesen
egészséges ember, gyógyszerekre is szüksége volt, már akkor is,
amikor elvitték. Gyógyszert azonban nem lehetett bevinni, sőt
semmilyen kapcsolatot nem tarthatott a külvilággal. Sem
letartóztatásának tényéről, sem a vádemelésről nem jelent meg
semmiféle nyilvános híradás. Egy rabtársa visszaemlékezése szerint
amikor halkan kifejezte részvétét a püspöknek, Meszlényi ujját az égre
emelve csak annyit mondott: „Ő többet szenvedett.”

A kínzások, ütlegelések és végkimerülés következtében, 1951. március

4-én – legalábbis ezt a dátumot jegyezték fel elrablói és kínzói –
meghalt. Hamvait a rákoskeresztúri Új Köztemető területén helyezték
örök nyugalomra, de 1966. június 24-én a földi maradványait
exhumálták, átszállították Esztergomba, és örök nyugalomra helyezték
az esztergomi bazilikában.

Könyörögjünk:

Mindenható örök Isten, aki Zoltán püspököt és vértanút apostoli

buzgóságáért a dicsőség koronájával ékesítetted, add meg, kérünk,
hogy példáját követve, nevedet bátran megvallva élhessünk. A mi
Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

Boldog Meszlényi Zoltán könyörögj érettünk és magyar

nemzetünkért!

4. nap

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek! Miképpen

kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

Életrajzi adatok:

Meszlényi Zoltán prédikációiból kitűnik, hogy tudatosan vagy talán

ösztönösen – figyelve az Úr titokzatos jelzéseire –, készült a
vértanúságra. 1944. június 29.-én a balassagyarmati plébánián, Szent
Péter és Szent Pál ünnepén elmondott szentbeszédében így
fogalmazott: „… Istennél tudjuk megdicsőült lelküket, de mai
boldogságuktól fordítsuk tekintetünket földi életükre: a tenger
szenvedésre és üldöztetésre, melyben részük volt, s a
vértanúhalálra, melyet Krisztusért és Egyházáért elszenvedtek.
Kire nem vár az életben kisebb vagy nagyobb megpróbáltatás? S
a mai idők nem alkalmasak-e arra, hogy a szokottnál súlyosabb
megpróbáltatásra várjunk, és számításba vegyük saját életünk
áldozatát is? De a számításból ne hagyjuk ki a hit vigasztalását,
azt, hogy minél nagyobbak voltak földi életünknek
megpróbáltatásai, minél több fájdalom és gyötrelem kínozta
testünket a földön, annál nagyobb dicsőség várja a feltámadt
testet az örök boldogságban.”

Könyörögjünk:
Mindenható örök Isten, aki Zoltán püspököt és vértanút apostoli
buzgóságáért a dicsőség koronájával ékesítetted, add meg, kérünk,
hogy példáját követve, nevedet bátran megvallva élhessünk. A mi
Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen. Boldog
Meszlényi Zoltán könyörögj érettünk és magyar nemzetünkért!

5. nap

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek! Miképpen

kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

Életrajzi adatok:

1945. június 8-án, az esztergomi Belvárosi plébánián egy

papszentelésen elmondott homíliájában pedig felidézte, hogy a
szemináriumban tanárai atyai szavakkal figyelmeztették: „…az élet,
különösképpen a pap élete katonáskodás a földön, a
lelkipásztorkodás örökös küzdelem saját gyarlóságunkkal, s
azoknak az embereknek örök gyarlóságával, akik között élnünk
kell, mint a szent titok kiszolgáltatóinak; hogy a világ az ő
démoni erőivel mindig ellentétes beállítottságú az Egyházzal
szemben, mert nem tudja elviselni az erkölcsért és a jóért
folytatott harcot s ennek a harcnak végső kimenetelébe vetett
győzedelmes hitet, mellyel az Egyház napjai előtte
jelentkeznek… Akkor túlzásnak látszott, ha idézték előttem az
Üdvözítő szavait: eljön az óra, hogy mindaz, aki megöl titeket,
szolgálatot vél tenni Istennek. Ma, életem delelőjén túl
másképpen gondolkozom. Évtizedek harcai megtanítottak arra,
hogy nevelőim figyelmeztetései nem voltak túlzások. S mikor a
múlt év őszén Istenben boldogult főpásztorunk tisztára látva
népünknek tragikus sorsát, kiadta papjainak a parancsot, hogy
mindenki küldetéséhez híven maradjon meg a gondjaira bízott
hívek között, s amikor figyelmeztetett…, hogy a papoknak a
legnagyobb megpróbáltatások idején teljesíteni kell
kötelességeiket még vértanúság árán is: a martírium gondolata
nem döbbentett meg, nem csodálkoztam, természetesnek
tűntek fel az Üdvözítő szavai: eljön az óra, hogy mindaz, ki
megöl titeket, szolgálatot vél tenni Istennek.”

1948. május 8-án pedig, amikor már egyértelművé vált, hogy a

kommunisták rövidesen átveszik a teljhatalmat Magyarországon,
Siófokon, a Sarlós Boldogasszony-templomban elmondott homíliájában
emlékeztetett rá: „A Római Birodalomban arra kényszerítették a
keresztényeket, hogy tömjént áldozzanak a pogány istenek
oltárainál, akik megtagadták, azokat az istenek meggyalázóinak
bélyegezték. A modern üldözések mozgatója az, hogy az
üldözött hívőket az állam, a haladás, a nép ellenségeinek
tartják, s mint ilyeneket, irtják és pusztítják.”

Könyörögjünk:

Mindenható örök Isten, aki Zoltán püspököt és vértanút apostoli

buzgóságáért a dicsőség koronájával ékesítetted, add meg, kérünk,
hogy példáját követve, nevedet bátran megvallva élhessünk. A mi
Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

Boldog Meszlényi Zoltán könyörögj érettünk és magyar

nemzetünkért!

6. nap

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek! Miképpen

kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

Életrajzi adatok:

Meszlényi Zoltán híres volt nagyfokú szociális érzékenységéről, így

például elajándékozta prémmel bélelt télikabátját, a börtönben pedig
rabtársainak adta melegebb ruhadarabjait. A szegények, az élet
nyomorultjai iránti mély empátiája szentbeszédeiből is kiderül. 1940.
november 24-én, a budapesti Árpád-házi Szent Erzsébet-plébánián
elmondott homíliájában arra figyelmeztetett, hogy „Hozhatnak
akármennyi törvényt, kényszeríthetik a jobbmódúakat arra,
hogy segítsék a szegényeket, azonban a keresztény ember nem
fog mentesülni attól, hogy maga is gyakorolja a keresztény
szeretetet. Nincs a világnak az a törvényhozása, amely meg
tudná szüntetni az emberi szenvedést, és amíg van emberi
szenvedés, addig mindig megvan a szükségessége annak, hogy
az ember lehajoljon a másikhoz és segítse őt. Egyet sohasem
szabad elfelejtenünk: azt, hogy a keresztény irgalmasságnak
gyakorlása két elemből áll. Az egyik az anyagi, s ez az, hogy
juttassunk abból a szegénynek, amit nekünk az Úr adott, a
másik a lelki, és ez az, hogy azt, amit adunk, azt úgy adjuk,
amint Krisztus kívánja, azzal a lehajlással, amelyben a szegényt
testvérünknek tekintjük.”

1942. január 7-én pedig, a Szociális Missziótársulat szociális iskolájának

megnyitóján így fogalmazott: „Senki nem meri azt állítani, hogy
Krisztus nem részesítette különös elbánásban a szegényeket,
hogy nem sugározta rájuk kivételes mértékben az ő isteni
szívének szeretetét. De ez a Krisztus, akiben megtestesült isteni
bölcsessége, ez soha nem hirdette, hogy itt a földön kell elérni
boldogság-érzésünk legmagasabb fokát, nem hirdette, hogy
valamikor is el fog jönni az az állapot, amikor szegények nem
lesznek, ellenkezőleg, a Hegyi beszédben olyanokat hirdetett
boldognak, akiket a mi laicizált lelkű népvezéreink legfeljebb
csak a társadalom nyomorultjainak neveznek… A szociális
kérdés gyökeres megoldása csak úgy képzelhető el, ha az
emberek, munkások és munkaadók újra keresztények lesznek a
szó evangéliumi értelmében, elfogadva ennek az evangéliumnak
minden részletét, még a Hegyi beszédnek örökérvényű
megállapításait is.”

Könyörögjünk:

Mindenható örök Isten, aki Zoltán püspököt és vértanút apostoli

buzgóságáért a dicsőség koronájával ékesítetted, add meg, kérünk,
hogy példáját követve, nevedet bátran megvallva élhessünk. A mi
Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

Boldog Meszlényi Zoltán könyörögj érettünk és magyar

nemzetünkért!

7. nap

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek! Miképpen

kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

Életrajzi adatok:

Meszlényi Zoltánt a magyarság súlyos sorkérdései is foglalkoztatták, s a

válságból való kiutat egyértelműen az Istenbe vetett hitben látta. 1940-
ben, Szent István napján, amikor már csaknem egy esztendeje tombolt
a világtörténelem legszörnyűbb, legtöbb áldozatot követelő háborúja,
így biztatta hallgatóságát: „Higgyük rendületlenül, hogy ez a
nemzet minden gyarlósága mellett sem lett eddig méltatlanná
Isten további kegyére, s hogy a mi vezetőink eszközei
ugyanannak az isteni Gondviselésnek, mely megtartotta ezer
éven át a nemzetet. Ha bízunk minden időben a felsőbb isteni
segítségben, s ha megőrizzük azt a keresztény hitet, melyet az
első király országának alapjává tett, ha tiszta lélekkel ápoljuk
ezt a hitet mint igazi emberi nagyságunknak alapját is, akkor
nem fog soha megrémíteni az apostoli szó, hogy a szentek
fogják megítélni a világot; nem fogunk félni attól, hogy az utolsó
ítéleten szemben fogjuk találni magunkat az első szent király
tekintetével.”

1947. január 31-én pedig Péliföldszentkereszten az egész életében a

krisztusi szeretet szellemében tevékenykedő, az elkallódástól
gyermekek ezreit megmentő Bosco Szent János példáját állította
szembe az önmagukat istenembereknek tartó, az ellenségnek tekintett
személyeket, csoportokat, népeket kíméletlenül elpusztító, az erőszak
bűvöletében élő világi hatalmasságokkal, és feltette a kérdést: „Akik a
mai emberek felett hatalmaskodnak, vajon iparkodnak-e szép
szóval és érvekkel magukhoz kapcsolni az embereket? Mikor ért
meg az emberiség annyi kegyetlenséget, mint a mi életünkben?
S mikor rettegtek a hatalmasok jobban, mint manapság, hogy
véget ér a hatalmuk? Ideges félénkséggel kutatják, kik vannak
mellettük, kik ellenük, s milyen sors vár azokra, akikről
megállapítják, hogy másképpen gondolkoznak?”

Könyörögjünk:

Mindenható örök Isten, aki Zoltán püspököt és vértanút apostoli

buzgóságáért a dicsőség koronájával ékesítetted, add meg, kérünk,
hogy példáját követve, nevedet bátran megvallva élhessünk. A mi
Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

Boldog Meszlényi Zoltán könyörögj érettünk és magyar

nemzetünkért!

8. nap

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek! Miképpen

kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

Életrajzi adatok:

Meszlényi Zoltán homíliáiban beszélt arról is, hogy milyen

következményei lettek annak, hogy a felvilágosodás óta az emberiség
fokozatosan elfordult Istentől, eljutott az istentagadásig, a Krisztus-
gyűlöletig. Az esztergomi bazilikában az 1950-es szentév első napján –
a kommunista diktatúra legsötétebb, legkegyetlenebb időszakában –
elmondott szentbeszédében figyelmeztetett: „A modern világ
megpróbálta lerázni magáról Isten édes igáját, s ezzel együtt
eltaszította magától az Isten részéről számunkra, emberek
számára előírt rend örök törvényeit s ugyanazzal a gőggel, mely
fűtötte az első lázadó angyalt a teremtés elején, megpróbálta
helyettesíteni az Istentől előírt rendet egy másikkal, az emberi
gőg és önkény rendjével. Csaknem két évszázadnak az a világos
tanítása, hogy ez az új rend nem vált be, s nem felel meg az
emberi lélek mélységes igényeinek és örök vágyainak. Ezért
kell, hogy ez a szentév legalább az első lépés legyen a nagy
visszatérés útján Isten szándékai felé. Ez a nagy visszatérés
nem néhány ember műve lesz. Ennek munkálása nem egyedül a
népek vezetőinek, a hatalmasoknak a feladata. Minden egyes jó
szándékú embernek meg kell tenni a tőle telhetőt a nagy célok
elérése érdekében. Elsősorban mindegyiknek tájékozódnotok
kell Isten szándékai felől a világ örök rendjét illetően. S hol kell
keresnetek ezt a tájékozódást? Magánál Krisztusnál. El kell
merülnötök az ő Szentséges Szívének titkaiba, ahol el van rejtve
minden bölcsesség és tudás összes kincse. De nemcsak a tudás
és bölcsesség, hanem a kegyelem örvénylő mélységei is.”

Meszlényi Zoltán szentbeszédeiből egyértelmű, hogy az egyházhoz való

rendíthetetlen hűsége, kiegyensúlyozott, nyugodt szolgálatkészsége
mélységes Krisztus-hitéből fakadt. Tudatosan, a létező legmagasabb
fokon teljesítette Istentől kapott küldetését, elutasítva a
félmegoldásokat, az emberi gyengeségeket. Mindig az egyenes kiállás
jellemezte, nem lehetett őt megfélemlíteni. Ez pedig természetesen
kivívta a semmiféle ellentmondást nem tűrő, totális hatalmat
megvalósító kommunista hatalom haragját, sőt, gyűlöletét.

Eszünkbe juthatnak Jézus tanítványaihoz intézett

szavai: „Gyűlöletesek lesztek mindenki előtt a nevemért, de aki
kitart mindvégig, az üdvözül” (Mt 10,22)

Könyörögjünk:

Mindenható örök Isten, aki Zoltán püspököt és vértanút apostoli

buzgóságáért a dicsőség koronájával ékesítetted, add meg, kérünk,
hogy példáját követve, nevedet bátran megvallva élhessünk. A mi
Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

Boldog Meszlényi Zoltán könyörögj érettünk és magyar

nemzetünkért!

9. nap
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek! Miképpen
kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

Életrajzi adatok:

2004-ben Erdő Péter bíboros indította el boldoggá avatási eljárását.

XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot,
amely Meszlényi Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok
sorában, és ugyanabban az évben, október 31-én boldoggá avatták az
esztergomi bazilikában. Boldoggá avatásakor ereklyéjét az esztergomi
bazilika Szent Adalbert-mellékoltárban helyezték el.

A boldoggá avatással az eljárás nem zárul le – Meszlényi Zoltán

esetében sem –, hanem tovább folytatódik a szentté avatásig. Ennek a
megállapításához azonban már a vértanúk esetében is szükség van egy
csodára. Mint ahogy Szőke atya fogalmaz, a csodák nem esnek az
égből, azokat „ki kell imádkozni”. Ez azt jelenti, hogy a betegnek,
családjának, barátainak és ismerőseinek tudatosan kell imádkozniuk a
szentjelölthöz, hogy közbenjárására a „Jóisten eszközölje ki a
gyógyulást”. Ennek hitelességét is bizonyítani kell, ami újabb hosszú és
részletes procedúra.

A Don Bosco Kiadó megjelentette Alázatos szolgálat címmel Meszlényi

Zoltán Lajos szentbeszédeinek gyűjteményét. A kötetet Erdő Péter
bíboros ajánlja az olvasók figyelmébe. Beke Margit történész bevezető
tanulmányából pedig megismerhetjük a vértanúhalált halt püspök
életének főbb eseményeit.

A 2009 októberében boldoggá avatott Meszlényi Zoltán vértanú püspök

1951. március 4.-én magyar püspökként halt vértanúhalált, ezért
március 4.-én ünnepeljük emléknapját. Hála legyen Istennek, hogy
egy ilyen nagyszerű lélekkel ajándékozta meg a XX. századi
Magyarországot és minket is!

Könyörögjünk:

Mindenható örök Isten, aki Zoltán püspököt és vértanút apostoli

buzgóságáért a dicsőség koronájával ékesítetted, add meg, kérünk,
hogy példáját követve, nevedet bátran megvallva élhessünk. A mi
Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

Boldog Meszlényi Zoltán könyörögj érettünk és magyar

nemzetünkért!

*****
Mindenható örök Isten, aki Zoltán püspököt és vértanút apostoli buzgóságáért a dicsőség
koronájával ékesítetted, add meg, kérünk, hogy példáját követve, nevedet bátran megvallva
élhessünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel
egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.