I

t
\
X

11 Y
r f - i

■
'

Y~\
I■
\

KÖZÉPISKOLÁK RÉSZÉRE. /' • \

..
Nihil obstat.

■JOSEPHUS TÓTH
IRTA: censor.
y
SCHEFFLER JÁNOS
ÁLDOZÓPAP, 'TARAy J
A HITTUDOMÁNY ÉS EGYHÁZJOG DOKTORA. / 7&2.
Nr. r
Ï023.
é¡
Imprimatur. 4
A:
Zi
Szatmárini, die 26. Oct. 1923. j z;
di
te
-V, TIBURTIUS
(L. S.) i episcopns.
tc
v- ti
e¡

©
•?>
.-^r, tűz * ki
i I; //
I
S#.6f3' a:
é<

*’©i© v .A al
R
,
i jfikflAûtO 495b Si
Kiadja : u i ír ei
,
A Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Részvénytársaság y er
Cluj—Kolozsvár.
16Í>17 5 52
\ . 1923. / bf

V
/• R
/ •i J
J_
 (

j[Ot
28. § A pápaság küzdelme a Hohenstanfokkal III. Ince pápa
(1198—1215.) '_________________ ;_______________ _ 41
24. § A pápák küzdelme Szép Külöppel. Az avignoni fogság 43
>ző 25. § A nyugati egyházszakadás és a konstanczi szinat. (1414-18) 44
26. § Reformtörekvések a középkor végén. A renaissánce-pápák 45
TARTALOM. 27. § A keresztes hadjáratok _____ ___ ________
28. § A lovagrendek ____ ___ __________
47
49
29. § A középkor eretnekségei ___________ _______ 50
lás 30. § Az inkvizíció _________________________ 51
lő- Oldal 31. § A középkor új szerzetesrendjei 52
in- 1. § Az egyháztörténelem fogalma, felosztása és jelentősége 1 32. § A középkor vallási élete. Küzdelem a barbár szokások ellen 55
V 33. § A középkor tudományos élete és iskolái [\
gy ti 56.
34. § A középkor művészete
I. Korszak. . 58
?ti
:h. A kereszténység ókora.
:h. III. Korszak.
A korszak általános jellemzése ------------------------- .------
SS. SS- "//. SS.

to to
>k.
cc ro

:á. Az egyház alapítása ........... ....... .............................-.......... - Az új kor.

Az egyház küzdelme a zsidósággal ............................

c<
C'i 4^

int Az egyház küzdelme a pogánysággal ; a keresztényüldö- 35. § Az egyháztörténelem újkorának általános jellemzése

cs co
íli- zések kora ____________ ---------------------------- -........ — >

00
36. § Luther hitújítása ____________________
us 6. § A kereszténység diadala a pogány római birodalomban

to O
37. § A svájci hitújitók : Zwingli és Kálvin _____ 65
7. § Az egyház küzdelme azeretnekségekkel --------------- — 38. § A hitújítás Angliában __________________ ___ ____ ... 66

Ci cn
3Ú 8. § Az izlám _________ ._____ ___ ______________________- 39. § A hugenották Franciaországban 68
9. § A germán törzsek megtérése ------------------------------------ 40. § A protestantizmus terjedése Magyarországon és Erdélyben
n- 69
10. § Az ó-keresztény irodalom ------- ----- -------------- ------------

O -1
41. § A protestantizmus gyors terjedésének okai és következménye 70
11. t) Az istentisztelet a keresztény ókorban ------- ---------------

to to to to to
42. § Az egyház valódi reformálása. A trienti zsinat 72
12. § A hitújonci intézmény és az ősi bűnbánati fegyelem ... 43. § Az újkori szerzetesrendek ________ _____________ 73
OC CC CO
13. § Az istentisztelet helyei _________ _____________ ■— 44. § Az egyház hittéritői tevékenysége az újkorban 75
14. § Az egyházi szervezet (hierarchia) azókorban ----------- l ... 4' )• Í5 A ruthének és románok egyesülése (unió) a kath. egyházzal 75
15. § A remeteség és a szerzetesség. Sz. Benedek rendje ... 46. § Az egyházi tudomány fellendülése a trienti zsinat után 77
47. § A vallástalanig terjedése a XVII. és XVIII. században 80
48. £ Az egyház a francia forradalom és Napoleon idején 83
49. § Az egyház helyzete a XIX. században ___ _____
II. Korszak. oO. § IX Pilis pápa és utódai ___________________
85
87
V 51. § À katholikus egyház helyzete Romániában 89
A keresztény középkor.
CE'

CO CO CO CO CO CO
O —
=315-1 ö
—

cn
'S ^ ^ ä g § g
-X
oczaacooOQCODûOocaODcO;
<<<<*<<<>

■X
S -g . £ 8 5 = “

| 3 I| ÿ » " 4 j î
:o
CD

N
E
8

y tó ô P
C ‘C
>>

o l'If lV lî
E1

i
*■

;
)

J
Jbd
3 *3u bti-tiS -y tó Oo
— lô 30 c i Ö

tó ho

: o oc
« y cu
75 E

' (XÎ
O

C N tC O iO T '-
*—

>i
o
bC-2
cd 60
<u

p
{SI
E B *>po -y >,

O
-

....
— pl

Q
cn
s"
nj

T
;
;

pr
CO

"5

-Q)
-
.2
po

c à
^

2>
m
“
a$
E

in
>
N3
¿
so t o

>§

sz
•S
.s
'73

-«-■

Ó
8
§5

3
**

as
ci

g
-

CD
03
£o

1
r
•
I

j
’
:

;i

I
 —

/
!

i I. KORSZAK.
: 1. §. Az egyháztörténelem fogalma, felosztása és jelentősége.
i

1. Az egyháztörténeicm a Krisztustól alapított egyház keletke-

zését, fejlődését, terjedését, küzdelmeit, viszontagságait és győzelmeit A kereszténység ókora. í
i

írja le Krisztus Urunk idejétől napjainkig.

(Krisztustól a római birodalom bukásáig 4/6.) j
2. Ezt a közel kétezeresztendős történetet három korszakra
szoktuk felosztani : £
- ,;
a) Az első korszak a kereszténység ókora — Krisztus Űrünk €
idejétől a nyugat-római birodalom bukásáig (Kr. u. 476.) ■ 2. §. A korszak általános jellemzése.
b) .4 második korszak a keresztény középkor a nyugatrómaí J
A kereszténység ókora leírja, miképen keletkezett és terjedt
birodalom bukásától az u. n. reformátorok (Luther) fellépéséig (1517). t
ill el Krisztus egyháza. Ezt a korszakot a létért való küzdelem korá
c) .4 harmadik korszak az újkor — Luther föllépésétől nap- F
jainkig. nak lehet nevezni. Az egyház sorban megküzd az élete ellen törő
k
Az újkornak azt a részét, amely a francia forradalomtól (1789) ellenségekkel : 1. a zsidósággal. Ez a küzdelem Jeruzsálem pusz-
napjainkig tart, legújabb kornak szoktuk nevezni. tulásával és a kereszténység fényes diadalával végződik ; 2. a pogány
s
Nagy tcvedcs volna azonban azt hinni, hogy egy régibb korszak letűnését római birodalommal. Az üldöző Róma megtér és a római biroda-
és egy új korszak keletkezését pontosan feltünteti egy év, hogy például pontosan r
476-ban végződik az ókor és keletkezik a középkor. — Az egyes korszakok lom, mint amely már világtörténelmi hivatását betöltötte, megszűnik ;
közt átmeneti idő van, amely sokszor századokig tart. Amint az ifjúból foko- é
1 3. a belső ellenséggel, a különböző eretnekségekkel. Ez az ellenség
zatosan válik férfiú és a férfiúból öreg ember, épenúgy az egyes korszakból foko- A,':
zatos fejlődés vezet át a másikba. Pl. a középkor kezdetének a 476. évet vesszük, m volt a legveszedelmesebb, mert magát az egyház testét akarta meg-
de azért még hosszú idő telik el, mig a régi pogány római birodalom helyébe egy d
mérgezni. De az egyház, mint krisztusi erőtől duzzadó, egészséges
teljesen megváltozott új világ, a keresztény középkor lép (kb. a 8. században). r<
Az egyes korszakok általános jellemzését minden korszak elején adjuk. szervezet kiveti magából a mérget ; 4. az izlammal, amely
\
3. Az egyháztörténelem a legérdekesebb és legtanulságosabb virágzó keresztény földrészeket tarol le (Kelctázsia, Északafrika),
tárgyak egyike, a) Tágítja történelmi látókörünket és emberismere- erőszakkal és fegyverrel nagy külső hódításokat végez, de Krisztus
tünket. b) Csak az egyház története alapján érthetjük meg jól az egyházának testébe bele nem hatolhatott ; 5. végül a népvándorlás
X
egyház jelenét és mai intézményeit, c) Az egyháztörténelem erősíti 0 vöd barbárjaival. Ezekből az egyház az evangélium erejével sze-
rető gyermekeket nevel és azok, akik a római birodalmat tűzzel- g-
kath. Intőnket, meggyőződésünket és az egyház iránt való szerete-
sz
tiinket ; — mert meggyőz bennünket arról, hogy a kath. egyház vassal pusztították, Krisztus szelíd bárányaivá és a keresztény közép-
a
az az evangéliumi mustármag, amely olyan csodálatosan fejlődött kor hőseivé válnak.
és olyan naggyá nőtt, hogy a föld népei mind megpihentek ágai
alatt ; az egyház az a kovász, amely a világot átalakította; a pápa-
s:
ság az a kőszikla, amelyen a pokol kapui erőt nem vehettek. Az 3. §. Az egyház alapítása.
V
egyház története a legnagyobb történeti csoda, az egyház isteni
1. A kalh. egyházat Jézus Krisztus, a világ Megváltója ala- e;
eredetének legfényesebb bizonyítéka, d) Az egyháztörténelemben k
pította. Az Úr Isten hosszú évezredeken át készítette elő a Meg-
szereplő nagy emberek és szentek példája nemesítőleg hat lelkünkre és
bennünket is példájuk követésére serkentenek. váltó eljövetelét, míg végre eljött „az idők teljessége“, v. i. az az idő-

i
vi

' AL\ •

i
3 4
pont, amely Isten Örök tervei szerint legalkalmasabb volt Jézus
Krisztus eljövetelére.
Az előkészületi idő szomorúan beigazolta, hogy a bűnbeesett
emberiség, — pogányság és a zsidóság egyaránt, — erkölcsileg mily
mélyre súly ed és saját erejéből nem bír újra kiemelkedni a bűn mélyéből.
a) A pogány római birodalom, amely az akkor ismert egész
világot meghódította, szomorú példáját mutatja az erkölcsi sűlye-
désnek.
A római vallás, mely valamikor egyszerűbb volt, folyton
újabb és újabb bálványisteneket fogadott be Pantheonjába. Ezeket
az isteneket is emberi tulajdonokkal ruházták fel. Emberek mód-
jára házasodtak, veszekedtek és vétkeztek. Az istenek tisztelete
sokszor a legutálatosabb bűnökben és kicsapongásokban, sokszor
emberáldozatokban is nyilvánult. (Vénusz tisztelete, a Bacchanáliák).
Mélyen lehanyatlott a rómaiaknak egykor tisztultabb erkölcsi
felfogása is. Meglazultak a házassági erkölcsök. Hogy mily kevésre
It
becsülték az emberi életet, mutatják a kegyetlen gladiator-játékok.
i kedési eszközeivel, de főleg egységes világnyelvével, a görög nyelv-
Rabszolgákat nem emberek, hanem állatok módjára (mancipium)
■ő
kezelték. Uruk életüket is kiolthatta. Hogy a köznapi életben, iro-
z- dalomban, színházban és művészetben milyen erkölcstelenség hono-
!>'
suk meg, annak ma is beszédes tanúi Ovidius egyes művei, Te-
Él-
rentius és Plautus színdarabjai, de főleg a Pompeiben talált képek
és szobrok.
ig De épen ez a süllyedés érlelte meg előbb a komolyan gon-
dolkozó bölcselőkben, azután mindig nagyobb és nagyobb nép-
rétegekben a vágyat a megváltás után. Krisztus születése előtt a
lv Megváltó után való vágyakozás már általános volt.
0,
b) A megváltás gondolatának terjesztéséhez nagyban hozzá-
IS
járult a zsidóság, amely a babiloni fogság után az egész világon
íi
szélszóródott (diasporák) és megtanulta az akkori világnyelvet, a
e-
görögöt. K. e. a 111. és II. században Alexandriában az ószövet-
:1-
ségi szent írást is lefordították görögi e (Septuaginta-fordítás) és igy
a pogányok is olvasták a Megváltóra vonatkozó jövendöléseket.
Mig így a zsidóság szétszóródása által az isteni gondviselés
egyik eszköze lett a messiási eszme terjesztésében, addig a sok vi-
szontagság súlya alatt a zsidóság maga is elvesztette belső politikai és
vallási egységét és sok tekintetben vallási tartalmát is. A zsidók
1-
ez időben több partra szakadtak és a pártok között örökös viszály-
kodás dúlt.
Bolüikai tekintetben a szadduceusok és herodiánusok meg-
>
/•
l
!
alkudtak a római igával, ellenben a farizeusok gyűlölték a római
uralmat és a jövendő Messiásban nemzeti királyt vártak, aki majd
felszabadítja a zsidó népet. Ezek a farizeusok híven kitartottak az
ősi zsidóvallás szertartásai mellett, ellenben a szadduceusok telje-
sen hitetlenek voltak, még a lélek halhatatlanságát sem hitték. A
farizeusok függetlenségi érzelmeik és külső vallásosságuk miatt a
nép előtt igen nagy tekintélynek örvendtek, azonban vallásosságuk
legtöbbször üres külsőségekben merült ki, vagy képmutatássá fajult,
a valódi jámborságtól messzeállottak. Azért az Üdvözítő is
korholta őket.
c) Mjg így a magára hagyatott zsidóság és pogányság törté'
nete mindinkább megmutatta a megváltás szükségességét és mint-
(t .•».
egy negativ módon előkészítette a Megváltó útját, addig másrészről
pozitív módon is elősegítették az evangélium befogadását és terje-
^
dését. A zsidóság a messiási eszme terjesztésével, a római biro-
rr
dalom hatalmas, egységes szervezetével, kitűnő Vitaival és közle-
r
te
vel, amelyet abban az időben mindenütt megértettek.
ir.
2. Mikor a római birodalom aranykorszakát élte. Augusztus
zr »
császár idejében született az egyház alapítója, Jézus Krisztus, Bet-
-_
lehemben, egy szegényes istállóban. Az az elhagyatott csecsemő,
•-
aki akkor jászolban feküdt, akit Heródes halálra keresett, Jézus
fogja meghódítani az egész világot és „az ő országában“ egyesí-
teni a föld összes nemzeteit.
Jézus 30 évig Názáretben élt. 30 éves korában, Tibérius
császár uralkodásának (K. u. 14 37) 15-ik esztendejében kezdette
meg nyilvános működését. Előbb megtanította az embereket Isten
tökéletesebb megismerésére és szolgálatára. Akik hittek benne,
~
azokból uj vallási társaságot akart alakítani. Előbb tanítványokat
¡4
gyűjtött, ezek közül 12-t nagyobb hatalommal ruházott föl és apos-
ü
toloknak nevezte őket. Egyet közülök, Pétert az összes hívők fe-
bJJ
jévé tette. Miután befejezte tanítását, Pontius Pilátus római hely-
tartó idejében meghalt a keresztfán és megváltotta à világot. Har-
.5
madnapra halottaiból föltámadt.
' Föltámadása után megbízta az apostolokat, hogy elmeimén az
.. 1 I
egész világfa, tanítsanak minden nemzeteket, és azokat akije, hisz-
■ar
nek, kereszteljék meg az Atyának és Fiúnak és Szentiéleknek ne-
vében. Megígérte, hogy ő maga velük lesz a világ végéig. Ezek
ü
után 40-dik napra mennybe szállott.

5 6
Jézus Krisztus a világtörténelem középpontja. Azcrt az ő születésétől
indul ki évszámításunk. Ezt az időszámítást 526. körül Dionysius Exíguus ho-
nosította meg. Ő Krisztus Urunk születését Róma alapítása után a 753-ik eszten-
dőre teszi. De tévesen, mert Krisztus az evangélium tanúsága szerint még N. He-
mdes életében született. Nagy Hemdes kb. 749, vagy 750-ben halt meg és így a
Dionisius-féle időszámítás 3—4 évvel késik.
3. Az apostolok teljesítettek Krisztus parancsát. A mennybe-
menetel után tizednapra, amikor a zsidó nép százezrei gyűltek ösz-
ez r*
sze Jeruzsálemben, pünkösd ünnepén Péter apostol hirdetni kezdte
Krisztust. Szávára 3000-en keresztelkedtek meg. így született meg
az első keresztény hitközség Jeruzsálemben. Ez volt az első mustár-
mag, amely csakhamar gyors fejlődésnek indult. ( Lásd Hittan 21. §.)
Az első keresztények az „Apostolok cselekedetei“ szerint az
igazi keresztény ételnek példányképei voltak. A hívek sokaságának
__________ _
egy szívük és egy lelkűk volt. Állhatatosak valának az apostolok
tanításában és a kenyértörés (= szentmise és áldozás) közösségé-
ben és az imádságokban. ... „És közös vala mindenök. Örökségei-
ket és jószágaikat eladták és osztogatták azokat mindnyájoknak,
amint kinek-kinek szüksége volt.“ Ez volt az első keresztények
szent kommunizmusa, amely a felebaráti szereteten alapult. Később
az apostolok külön hét férfiút (diakónust, szerpapot) választottak,
hogy a szegények részére begyült vagyont kezeljék. Az első ke-
resztények egyelőre még a jeruzsálemi templomba (a Salamon
oszlopcsarnokába) jártak el imádkozni, de a szentmisét magán-
■
házakban mutatták be.
AJ. AATTT
I tási törvények, de tartózkodniok kell a pogányok áldozati lakomáitól, a vértől és
)
UJ
4. §. Az egyház küzdelme a zsidósággal.
CD
1. A zsidók pünkösdje alatt az apostolok folytatták prédiká-
lásaikat és mindennap többen keresztelkedtek meg. Azonban a
zsidóság vezetői nem jó szemmel nézték az apostolok téri tő tevé-
kenységét. Mikor Péter és János a sántán született koldús meg-
gy ógyítása után ismét hirdették Jézus nevét, a főtanács elé hurcol-
ták és félelősségre vonták őket. De Péter bátran azt felelte, hogy
inkább kell Istennek engedelmeskedni, mint az embereknek. És
a
■
tovább tanítottak. A főtanács azon törte a fejét, hogyan lehetne
őket elhallgattatni. Gamaliel, a főtanács egyik tagja azt tanácsolta,
a
V
hogy hagyjanak békét az apostoloknak, mert ha Istentől van ez
a dolog, úgy sem ronthatják el, ha pedig embertől van, magától
T
-- ^
múlik el. Azért beérték azzal, hogy az apostolokat megostorozták.
_________
_
m
li
Az apostolok pedig örültek, ho gy Jézus nevéért szenvedhettek.
s
Nagyobb vihar tört ki, amikor a hét diakónus egyike, István,
1
kemény szavakkal ostorozta a „ kemény nyakú zsidókat, hogy
a
mindig ellenszegültek a prófétáknak.“ A feldühödt zsidók agyon-
L
kövezték István diakónust, aki így a kereszténység első vértanúja.
Ez volt a kezdete az u. n. paleszlinai üldözésnek. A főtanács meg-
á
é
bízásából felkutatták a keresztényeket és megbüntették. Ennek az
üldözésnek esett áldozatául az idősebb Jakab apostol.
1.
Azonban ez az üldözés az egyháznak csak javára szolgált.
F
I
A Jeruzsálemben üldözött apostolok, tanítványok és diakónusok
egész Palesztinában és Szamariában elszéledtek és mindenütt hir-
0
dették Krisztust.
f
2. Az apostolok eleinte vsak zsidókat vettek föl az egyházba,
mert azt gondolták, hogy Isten csak „a választott népet“ hívta az
s
egyházba. Az Úr Isten egy csodás látomásban adta tudtára sz. V '
t
Péternek, hogy a pogányokat is meghívta. Fórre Péter fölvette az
első pogányt, Cornelius századost. A pogányokból alakúit első hit- c
község Szíria fővárosában, Ántiochiában keletkezett. Itt nevezték r n
magukat Krisztus követői először christianus-n ak (addig frat re s,
sancti). r
A pogányok fölvételével az egyházban fölmerült az a kérdés, kötelesck-e a li
pogányokból lett keresztények a zsidó szertartási törvényeket megtartani. Az apos-
a
tolok e kérdés eldöntésére 51 körül Jeruzsálemben jöttek össze (,,az apostoli zsi-
nat“) és ott kimondották, hogy a keresztényeket nem kötelezik a mózesi szertar-
fojtott állatok húsától.
3. Az apostolok tevékenységéről egyenkint csak annyit tu- 1
dunk bizonyosan, amennyit az újszövetségi Szentírás örökített meg. 1
Szent Péterről, az apostolok fejéről bizonyos, hogy a jeru- 1
zsálemi hitközséget megalakította, Ántiochiában is hitközséget ala- i
kított. K. u. 42 táján már a birodalom fővárosában, Rómában ta- .
láljuk, ahol sz. Pállal együtt terjeszti az evangéliumot Néró üldö-
zéséig. Néró a mamertini börtönbe zárja őket és 67. julius 29-én,
ugyanazon a napon végzi ki a két apostol fejedelmet. Pétert Néró
circusában, a vatikáni halmon (a két méta között) fejjel lefelé ke-
resztre feszítik. E helyen emelkedik (N. Konstantin idejétől) sz.
Péter bazilikája. — Két levele maradt meg az u. n. katholikus le-
velek közt. Tanítását sz. Márk evangéliuma foglalja össze.
Sz. Pál a keresztény üldöző Saulból lett a „nemzetek (=po-
gányok) apostola,“ Farizeusi családból származott, Tarsus-ban szü-
z
 8

<.
letett. Római polgár volt. Gondos nevelésben részesült a rabbinu- A zsidókat a római helytartók (főleg Gessius Florus) kapzsi- rr
sok iskoláiban. Tanítómestere Gamaliel volt. Görögül is jól tudott. V
n. sága és kegyetlensége vérig lázította. Azért hamis prófétáknak könnyű
Sí
Eleinte a keresztényeket vak fanatizmussal üldözte. De amint egyszer volt őket a római iga lerázására fellázítani. A rómaiak a lázadást
y é.
n- a damaszkusi úton halad, Isten csodás kegyelme megtéríti és Jézus vérbe fojtották. Vespasianas fővezérlete alatt hatalmas sereg indult a h
a. lelkes apostolává avatja. Három nagy térítő útjában bejárja Kis- lázadó zsidó főváros ellen. Mikor Vespasianust a légiók császárrá ki- a
ázsia és Görögország városait, főleg EfezuSt, Athént, Korin tust és áltották ki, fia, Titus vette át a fővezérséget. Hatalmas sereggel és
g- te
az ékesszólásának erejével virágzó hitközségeket alakít. Ezeket a hit- sánccal körülvette Jeruzsálemet, ahová egy milliónál több zsidó
\ községeket csodáserejű leveleivel a távolból is igazgatja (14 gyűlt össze. Miután az éhínség és a dögvész megtizedelte a lakos-
levele maradt fenn). Végül a zsidók elfogják és börtönre vetik.
r
ságot, Titus K. u. 70-ben, aug. 10-én bevette a várost, a templomot k
j>k Pál mint római polgár a császárhoz apellál és a Földközi-tengeren felgyújtotta, egy millió zsidót megöletett, a többit fogságba hurcol- c
ír- át Rómába megy. Ott kiszabadul és sz. Péterrel együtt fárad az evan- tatta. E jelenetet megörökíti Titus diadalíve a római fórumon. Ta- Á
gélium diadalán, mígnem Néró (>7. július 29-én kivégzi. Mint római citus és főleg Josephus Flavius, a zsidók történetírója részletesen
polgárt, nem lehetett keresztre feszíteni, hanem az Ostiába vezető) leírja Jeruzsálem pusztulásának iszonyatosságait. Krisztus jövendö- k
utón lefejezték. Ma a falakon kívül lévő bazilikája hirdeti vértanú- lései szószerint teljesedtek. A zsidó főváros helyén pogány istenek n
az
sága helyét. —1 Prédikációit sz. Lukács evangéliuma örökíti meg, szobrai emelkedtek és egy új pogány város, Aelia Capitolina emel- k
sz.
tetteit pedig az Apostolok cselekedetei. kedett. ti
az
Azokat az ősi egyházakat, amelyeket az apostolok alapítottak, pátriárkái V
it- A zsidók Hadrianus császár ( 117— 138) .idejében még egyszer
egyházaknak, püspöküket pedig pátriárkának nevezzük. ígv van Jeruzsálem!, ró-
ék mai, antiochiai . . . pátriárkái
megkísérelték a római iga lerázását. Bar-Cochba (— Csillagfi) ál-
SS, messiás lázította fel őket. De Hadrian kegyetlen bosszút állt, a vá-
Pontosabbat tudunk még: 1) Szent Jánosról, a szeretett ta- a
rost földig rombolta, utcáit felszántotta, a zsidókat kitelepítette és
nítványról. Hosszú ideig mint Efezits püspöke kormányozta a a
: a évenkint csak egyszer mehettek Jeruzsálem romjaihoz hazájuk
kisázsiai hitközségeket. Domitianus császár elfogatta s forró olajban
>os- pusztúlását siratni. így teljesedett be a jövendölés, hogy kő kövön
akarta megfojtani. De miután sértetlenül került ki, Pátmos szigetére r
zsi- nem marad.
tar- száműzte. Itt írta a Titkos Jelenések könyvét (Apokalypis). Domitianus z
Jeruzsálem pusztulásával külsőleg is megszűnt az ószövetség, amely r
cs halála után szabadon bocsátották. Kb. 100-ig élt és természetes az üdvösség rendjében megszabott feladatát (a Megváltó jövetelét előkészíteni) n
halállal halt meg (egyedül az apostolok közül). Öreg korában — a mér teljesítette. s
Al- kedves hagyomány szerint — mindig csak ennyit mondott övéinek : í
ig- Fiacskáim, szeressétek egymást. Az Apokalypsis-en kivűl még evan' f
ru- géliuma és 3 levele maradt ránk. 2. A fiatalabb Jakab a palesztinai 5. §. Az egyház küzdelme a pogánysággal ; a keresztényüldözések kora. c
la- /
üldözésben halt meg. 3. Az idősebb Jakab Jeruzsálem püpöke volt.
t
ta- Szent élete miatt nagy tekintélynek örvendett. De épen azért a 1. Az evangélium bámulatos gyorsasággal jutott cl a római
lö- farizeusok gyűlöletét vonta magára, kik is a templom tetejéről le- birodalom minden részébe. Már Tacitus a keresztények „óriási szá- i
§n, taszították és agyonütötték. máról“ beszél. Az I. és II. században Krisztus tanítása nemcsak
író A többi apostolokról csak annyi bizonyos, hogy a világ min- Kisázsiában, Görögországban és Itáliában "terjedt el, hanem Észak-
ce- den tájára elszéledve hirdették az evangéliumot és azt vérükkel is afrikában, Galliában, Hispániában és Britanniában.
sz. megpecsételték. Az evangélium gyorsterjedését elősegítették ugyan azok a külső ténye'
le- 4. Jeruzsálem pusztulása. Mig így a Krisztus tanítása mind- zők, amelyeket a 3. §. I. c. pontjában említettünk, de korántsem magyaráz-
zák meg teljesen. Az igazi ok erre a háromra vezethető vissza : 1., Maga a
inkább terjedt, elkövetkezett annak az ítéletnek az ideje, amelyet
krisztusi tan olyan isteni bölcseséget és annyi szépséget tartalmazott az ad-
az Üdvözítő a kegyelemnek ellenszegülő Jeruzsálemről előre meg-
>o-
digi bölcsek tanításaival szemben, hogy már maga a tan is sokak lelkét meg-
;ü- jövendölt (Lk. 19, 43. Mk. 13, 1.) hódította. Pl, az a tanítás, hogy Isten a mi atyánk és szeret bennünket, hogy

l V
I

L_ X
/.
 V: '

10
9

m__
minden ember testvér és felebarát, hogy van örök élet, hogy Isten fia meg- — igen kis számban hittagadók (tapsi, traditores, libellatici), akik

w
zsi- (s

É W~
"
váltotta az emberiséget, az evangélium erkölcsi törvényének mély bölcse- félelemből eltitkolták hitüket, vagy a pogány isteneknek áldoztak

i
n;

nyü
sége magával ragadta a jóakaratú embereket. 2., Az evangélium hirdetőinek
lást
és követőinek élete volt a másik mágnes, amely a pogányokat Krisztus egy"
It a
házába vonzotta. A pogányok gyakran megbámulták, hogy mennyire szeretik
i ki- a keresztények egymást ; milyen istenfélők, szerények, jótékonyak. De leg-
és jobban hatott rájuk a vértanuk ,,ihletett küzdelme“, amellyel vérüket ontot-
ták Krisztusért. Sokszor magukat a hóhérokat meghatották, sőt megtérítették.
;idó
„A keresztények vére valóban megtermékenyítette az evangéliumi magot“.
;os-
(Tertuilianus). 3., Tagadhatatlan, hogy Isten sok feltűnő csodával is tüntette
mot
ki az evangélium hírnökeit és a szent vértanúkat. „Az volna a legnagyobb
col- csoda, ha a kereszténység csodák nélkül terjedt volna el“, — mondja sz.
Ta- Ágoston.
2., Azonban a kereszténységnek a római birodalomban is ki
:sen
idö- kellett állam a tüzpróbát. Neró császár idejétől Nagy Konstantin
nek milánói rendeletéig (54—313), tehát majdnem három évszázadon
nel- keresztül üldözték Krisztus követőit. A régi történetírók a tíz egyp-
tomi csapás mintájára tíz üldözést szoktak megkülönböztetni. A
valóság azonban az, hogy — kisebb helyi szüneteket leszámítva
izer
— háromszáz éven át a b-rodalomnak hol ebben, hol abban a ré-
ál-
vá- szében állandóan folyt az üldözés. Legvéresebb volt az első, Neró
alatt, azután a III. század közepén Decius (249—-251 ) üldözése és
; és
az utolsó, Diocletianus alatt (284—305.)
íjuk
Az üldözés okai : 1., Az állam és vallás összeforrása a római bi-
vön
rodalomban. A rómaik vallási tekintetben türelmesek voltak. Minden legyő-
zött nép istenségeit befogadták Pantheonjukba. Igen ám, de a kereszténység
nely nem alkudott meg más vallással. Isteni eredetének tudatában más isteneket
teni) nem fogadott el és nem ismert el semmi más vallást, a rómaiak államvallá-
sát sem. Azért a keresztények az állami ünnepeken nem tömjéneztek a po-
gány istenek és a császárok szobrai előtt, kerülték a pogány ünnepeket,
a színházakat, némelyek vonakodtak katonáskodni, — és így a rómaiak az
ora. állam ellenségeinek és istenteleneknek (atheistae) nézték őket. 2 , Az érdek-
A keresetükben megrövidített bálványpapok és mindazok, akik a bálványis-
tenek tiszteletéből éltek, a keresztények ellen fordultak. 3. Félreéiiések. A
mai keresztények istentiszteletüket titokban végezték (disciplina arcani), tanaikat
szá- is csak kipróbált emberekkel közölték (hitujonci rendszer). A rómaiak ezért
zsak gyanakodtak rájuk, világosságot kerülő fajnak (lucífuga natio) tartották őket és
sak- egyes tanaikat, szertartásaikat elferdítették. Pl. a szentmiséről azt gondolták,
hogy a keresztények összejöveteleiken gyermekeket ölnek, azok húsét eszik
és vérét isszák (oedipusi lakomák). 4. Szándékosan is szórtak rájuk minden-
-nye-
féle rágalmakat. E rágalmak terjedését elősegítette az is, hogy a rómaiak
rráz-
nem tudták jól megkülönböztetni a keresztényeket a zsidóktól, akiket pedig
ja a
uzsoráskodásaik miatt már akkor általánosan gyűlöltek.
ad-
, 3. A keresztények az üldözéseket bámulatos hősiességgel állot-
ni eg-
hogy ták ki. Akadtak ugyan — főleg Decius kegyetlen üldözése idején
'i
(thurificati), de legnagyobb részét a legkegyetlenebb kínzásokkal
bi
sem lehetett eltántorítani Krisztustól. A vértanuk emlékiratai (Acta
martyrum) leírják, mily leleményes volt a pogányok kegyetlensége 1 ai
a legválogatottabb kinzási módokban : Néró szurokkal vonatta be a a<
i keresztények testét és .-vatikáni kertjében fáklyaként égette cl ; má-
g;
sokat kígyókkal egy zsákban tengerbe vetettek ; sokakat a Colos-
s;
/
seum (Amphitheatrum Flavianum) porondján kiéhezett vadállatok
elé dobtak (Christianos ad leones !), elevenen megnyúzták, belső- k
részüket eleven testükből kihúzták, kerékbetörték stb. k
A vértanuk száma sok ezerre rúg. Nemcsak erős férfiak, hanem gyönge
n
gyermekek, törékeny leányok, hajlott korú aggastyánok is nagy számban vannak
te
közöttük.
Neveztes vértanúk : Néró alatt Sz. Péter és Pál. Sz. Ignác, Antiochia agg te
püspöke Trajanus alatt a Colosseum első vértanúja, aki egyik levelében írja : Krisz- é:
tus gabonája vagyok, a vadállatok foga fog megőrülni ... Ha nem akarnak rám h
rohanni, erővel fogom magam megöletni velők, hogy Krisztussal egyesülhessek. —
a
Sz. Justin hitvédő, aki a keresztények védelmére két Apológiát írt. — Sz. Poly-
kárp, Szmirna püspöke, Az ifjú Tarsiáus akolitus Krisztus testét viszi a
börtönben sínylődő keresztényeknek ; útközben a pogányok rátörtek és el akarták S
venni, de Tarsicius inkább meghal, semhogy Krisztus testét a pogányoknak átadta n
volna. Szent Lőrinc diákonust tüzes rostélyon sütik meg, de még a kínok közt n
sem hagyta cl kedélye. Mikor egyik oldala megsült, odaszólt a hóhérnak : Megsült
b
már, forgasd meg. — Sz. Sebestyént agyonnyilazták.
A női nem jeles vértanúi Sz. Ágnes, Szent Luca és Ágota szüzek, akik F
hitükért és tisztaságukért szívesen meghaltak ; Szent Felicitas és Perpetua. d
a
6. §. A kereszténység diadala a pogány római birodalomban. E
1. Már az utolsó üldözés idején, míg Diocletianus és társai a h
keresztényeket mindenütt kínozták, az egyik társcsászár, Constanti-
nus Chlor us a birodalom nyugati részében nem hajtotta végre Dio- t
cletianus vérengző rendeletéit. Fia, Nagy Konstantin (306—337) pe-
dig egyenesen a keresztények pártjára állott. (Anyja Sz. Ilona csá- fc
szárné, aki a sz. keresztet feltalálta.) (
> Mikor társa, Maxen tins Konstantinnal szembeszállt, Nagy
Konstantin aránylag sokkal kisebb seregével Róma közelében, a V
Milvius-hidnál vette föl vele a küzdelmet. Szükségében, bár még ak- t
kor pogány volt, a keresztények Istenéhez fordúlt segítségért. Egy
délután a nyugati égen fényes kereszt tűnik föl előtte, rajta a föl- F
írás : E jelben győzni fogs:. Erre Konstantin a végi római zászlók á

:
 I
I

11
12

I
akik (sas) helyébe keresztet és Krisztus monogrammját tűzi és fé-
vet írt a „galileaiak ellen“ ; pártolta az áriánusokat ; meg akarta
íztak nyes győzelmet arat (313.). (Ezt maga Konstantin beszélte el Euse-
cáfolni Krisztus jövendöléseit, hogy Jeruzsálemben kő kövön nem ta
ikkal bius történetirónak.) marad. Azért újra fel akarta építeni a jeruzsálemi templomot, de — 9
Acta Hálából kiadja 313-ban a híres milánói edictumot (=rendclet),
a pogány Ammianus Mercellinus szerint az alapból kitörő tü-
isége amelyben a keresztényeknek vallásszabadságot biztosít és vissza-
zes lángok többször megölték a munkásokat és azért föl kellett
be a adja nékik az üldözések alatt elkobzott templomokat és egyéb va-
hagyni a munkával. A pogányság emelésére fokozta a külső isten-
má- gyont. Ezzel a keresztényüldözéseknek vége szakadt. A három-
tisztelet fényét, pártolta a pogány papságot, jótékony intézeteket
olos- százados szenvedés meghozta gyümölcsét : az egyház szabadságát jc
állított föl és a kereszténységből vett gondolatokkal akart új életet
latok Nagy Konstantin később különböző törvényekkel támogatta önteni a végvonaglásban levő pogányságba.

p
lelső- te
kereszténységet. Krisztus keresztje iránt való tiszteletből eltörülte 363-ban a perzsák elleni hadjáratban halt meg. A hagyomány -ÿ

p
keresztbüntetést, elrendelte a vasárnap megszentelését ; az egyház-
yönge
nak nagy kiváltságokat adott, a kiválóbb állásokba keresztényeket
annak
tett. A kereszténységet sértő pogány szokásokat eltörölte. Fényes
ia agg templomokat építtetett : Rómában Sz. Péter és Sz. Pál bazilikáját
Krisz- és a lateráni bazilikát. Nagy szolgálatot tett az egyháznak azzal,
; rám hogy az áriánizmus megszüntetésére (1. később, 7. §.) összehivatta
ek. —
a niceai egyetemes zsinatot (325).
Poly-
iszi a 330-ban székhelyét Rómából Bizáncba tette át, amelyet nagy-
karták szerűen fölépített és saját nevéről Constaiitiiiopolis-nak (Konstanti-
átadta nápoly = Konstantin városa) nevezett el. Ezzel megmenekült a ró-
k közt mai pápa a császárság túlságos, illetéktelen befolyásától az egyház
cgsiilt
belügyeibe (caesaropapismus, Byzantinismus), mig a konstantinápolyi
akik püspök teljesen császári befolyás alá került. Másrészről ez a kiin-
dulási pontja a konstantinápolyi „pátriárkák“ nagyra vágyásának,
amely később a keleti egyházszakadásra vezetett.
Konstantin maga csak halálos ágyán keresztelkedett meg (clynikus).
11. Bár ő maga belátta a kereszténység értékét és minden módon (támogatta.
— lelkét nem alakította még át a krisztusi tan. Egyes helytelen cselekede-
■sai a teit ebből a még félig pogány jellegéből kell kimagyarázni.
anti- 2. Az utolsó kísérletet a pogányság visszaállítására Nagy Kons-
Dio- tantin unokaöccse, a hitehagyott Julianas császár (361—363) tette.
; 7. §. Az egyház küzdelme az eretnekségekkel.
) pe- Julianus keresztény hitben nevelkedett. Konstantin életében
csá- buzgó kereszténynek mutatta magát. De amikor Konstantin fiai
(II. Kontantin, Konstans és Konstancius) után trónra került, kimu-
Nagy tatta igazi érzelmeit. Mivel gyűlölte nagybátyját, vele együtt a kath.
:n, a vallást is gyűlölte. Fokozták benne a gyűlöletet pogány és arianus
szerint sebéből kifolyó vérét ég felé szórta és ezek voltak utolsó
e;
szavai : „Győztél, Qalileai !*
k
3. Julianus után a pogányság mindinkább háttérbe szorult.
A városok lakói keresztények voltak már, csak a falvakon (pagus) al
akadtak még pogány ok ; azért payan z/s-oknak (= falusi, tanyai)
nevezték őket. Mikor Nagy Theodisius császár az V. század végén
(379—396) még egyszer egyesi tette kezében az egész római biro-
dalmat, akkor a birodalom kereszténnyé válása befejezést nyert. ta
Theodosius meg is tiltotta a pogány vallást. (é
4. Ar. Theodozius birodalmát két fia közt. osztotta meg. A nyugat-
lé
római birodalmat Róma fővárossal Honorius kapta, a keleti részt
Konstantinápoly fővárossal Arkadius. Ez a keleti (görög) császár-
ság még ezer évig- maradt fenn. A nyugati rész kapuit már ebben
az időben minden oldalról' döngették a népvándorlás fiatal, szilaj
te
népei. Az ősi Róma átvette az evangélium krisztusi örökségét s a
fiatal népek szivébe ültette. A birodalom testéből új, keresztény
államok alakultak ki, — a birodalom pedig lassú halódással az V.
században kimúlik (476.)
S
(í
Azokat, akik valamely katholikus hitigazságot elvetnek, vagy is
helytelenül magyaráznak és tévedésük mellett konokúl kitartanak,
eretnekeknek (haeretikus), tanukat eretnekségnek (haeresis) nevezzük. ti
Az egyházban mindenkor voltak olyan gyarló emberek, akik l

g ak- tanítói. a saját eszük szüleményét a csalhatatlan egyház szavánál többre | - n

Egy Célul tűzte ki a kereszténység teljes háttérbeszorítását és a becsülték és ezzel az egyházban zavarokat okoztak. Az ilyen hit-
i föl- pogányságnak új felvirágoztatását. A kereszténység visszaszorítása vé- beli kérdésekben mindig Rómáé volt a döntő szó, E korszak főbb

K JZ
szlók gett eltiltotta a keresztényeket a magasabb iskolák látogatásától, köny- tévedései a következők :

c
 13
14

carta
1. A zsidózók (judaizansok) még az apostoli zsinat határoza-
nem 7. A kath. tanítás szerint. Jézus Krisztusban két természet (az
tai után is sokáig vitatták, hogy a mózesi szertartások a keresz-
e — tényeket is kötelezik. isteni és az emberi) egyetlen isteni személyben egyesül. — (L. Hittan
tü- 15. §.) — Ezzel szemben a V. században két, egymással ellentétes
2. A gnostikusok a perzsa dualizmust vegyítették össze a je<
ellett christologiai tévedés merült fel.
kereszténységgel. A világon lévő rossznak magyarázatát abban ke- na
ken- Nestorius, konstantinápolyi püspök azt hirdette, hogy Krisz-
resték, hogy két külön princípium van, egyiktől származik minden
teket
jó, a másiktól minden rossz. Az ember célja a rossz princípium tusban két személy van : egy isteni és egy emberi, az isteni
mi
áetet elleni harc. Mivel pedig a rossz forrása az anyag, a test, azért a személy olyanformán lakik az emberien, mint az Isten a
Iái
templomban. Ezzel együtt Szűz Mária isten-anyaságát is el-
test ellen harcolni kell. Egyesek úgy gondolták e küzdelmet, hogy pi-
vetette ; szerinte Mária csak az emberi személynek anyja,
>. O

a testet sanyargatni kell és a házasságtól, a rossz terjesztésének téi

ez eszközétől tartózkodni kell. Mások ellenkezőleg a legnagyobb nem istenszülő (theo-tokos) hanem csak embertszülő (anthropo-
kil
kicsapongásokba merültek. tökös (1. Hittan 19. §.) —. Az efezitsi zsinat (431.) elitélte és
kii
)rult. Szűz Mária istenanyaságát is megvédte. A hívő nép a zsinat atyáit
A gnosticizmus a lí. századtól kezdve nagyon elterjedt. Egyik ca
•gus) diadalmenetben kísérte haza és ekkor imádkozta : „Asszonyunk
alakja a nianicheizmus volt, amely a középkorban a Balkánon de
iyai) 1 Szűz Mária, Istennek szent anyja
(bogumilok) és nyugaton (katharok, vagy patarénusok) újból ! sz
égén Eutyches szerzetesfőnök az ellenkező tévedésbe esett. Azt
felüti fejét. S:
biro- tanította, hogy Krisztusban nemcsak egyetlen személy, hanem
8. A rigovistáknqk nem volt elég szigorú az egyház erkölcs-
yert. tana. Azért azt Hirdették, hogy az Atya és Fiú szövetsége után egyetlen termeszei is van (monos egyetlen, füzisz — természet)
Iá
azért követőit monofiziták-nak nevezzük. 451-ben a kalccdoni zsi-
- (ó- és újszövetség) el kell jönnie a legtökéletesebbnek : a Szent- Iá
-igat- j lélek szövetségének. E tévedést Montanus hirdette, azért követőit nat ítélte el. Mikor Nagy sz. Leo pápa dogmatikus levelét követei
vi
részt I montanistáknak nevezték. A jeles afrikai iró, Tertulliánus is e szek- felolvasták, a zsinat atyái fölkiáltották: „Ez az apostolok és az
sz
szár- I tához csatlakozott. atyák hite, ez a mi hitünk is. Leo által Péter szólott.“
Cí
bben Sergius konstantinápolyi pátriárka úgy akarta az ellentéteket
4. A chiliasták várták 'Krisztus új eljövetelét, hogy ezer esz- m
szilaj kiegyenlíteni, hogy elismerte ugyan a monoíizitákkal szemben, —
tendeig (chiloi— ezer) földi messMsi országot alapítson.
s a hogy Jézusban két természet és két értelem van, de nincs két
5. Arius alexandriai pap Jézus istenségét tagadta. Szerinte le
'tény akarata, hanem csak egy (isteni) akarata (monos == egy, thelema =
Jézus nem valóságos fia az Atyának, hanem legkiválóbb teremt- ne
z V. akarat.—)E tévedés a moidhelet izmus. A 111. konstantinápolyi zsinat
ménye, akit kiválósága miatt fiává fogadott : nem azonos lényegű ke
az Atyával (homousios), hanem csak hasonló lényegű (homoi-usios). (680) Ítélte el.
Si
Mint látható, ezek a spekulativ természetű tévedések inkább
E tévedés gyorsan terjedt. Nagy Konstantin császár kérésére I. si
a bölcselkedésre hajló keletiek közt merültek föl. A nyugati egy-
Sylvester pápa Niceában egyetemes zsinatot hivott össze 325-ben
házban más, gyakorlatibb természetű tévedés merült fel.
(az első egyetemes zsinat !), ahol Arius tanát elvetették és a Fiú
8. A pelagianizmus. Pelagius szerzetes tagadta az eredeti bűn
vagy istenségére vonatkozó katholikus tant az apostoli hitvallásba bele-
létezését, azért nem is kell szerinte a csecsemőket megkeresztelni.
.nak, szőtték. De később egyes császárok nagyon támogatták az
E tévedéssel maguk a gyermekük üdvét féltő keresztény anyák
ízük. ariánizmust, egyes germán törzsek is árián vallásra tértek (a gólok
szálltak' szemben. Legnagyobb ostromlója sz. Ágoston volt. Mikor K
akik Ulfilas püspök alatt) ; még századok teltek el, míg az arianizmus
Róma ítélete elhangzott, akkor mondotta szent Ágoston e neves írj
ibbre megszűnt.
szavakat; ,,Roma loen ta, causa finita est: ut inam aliquando finia- m
hit- 6. Macedonius a Szentlélek istenségét tagadta. A konstanti-
tur et error. Róma szólott, az ügy befejeződött ; vajha végre a til
főbb nápolyi egyetemes zsinat (381) elítélte és a Szentiélekről szóló
tévedés is megszűnnék.“ a
helyes tant a niceai hitvallásba foglalta. Ezt a nicea-konstanti-
Nestoriénusok kevés számmal ma is vannak Perzsiában és Indiában ; ől
nápolyi hitvallást használjuk ma is a szentmise Credo-jában. Egyptomban 4 millió monofizita él ma is (kopt keresztények,). m

V é
 ff

1
. r

15 1(¡

t (az 8. §. Az izlám. ták őket téríteni és ezzel az európai civilizáció hordozóivá tenni.
ittan 1. Legelőször a gótok veszik fel a kereszténységet, de nem
tétes Azokon a területeken, ahol a kereszténység legelőször elter- katholikusok, hanem ariánusok lesznek. A niceai zsinaton (325.)
jedt, a VII. században veszedelmes ellensége támadt az egyház- már szerepel püspökük, Theofil. Egyik püspökük, Widfila külön
risz- nak : az izlam.
gót betűket talált fel és lefordította a Szentírást gót nyelvre. Egy
tem Alapítója, Mohán mied Arabiában született. Utazásai közben
részét megőrizte az u. n. ezüst kódex, amely ma Upsalában van.
a megismerkedett a keresztény és zsidó vallással. A kettőből új val-
A gotoktól az ariánizmust átvették az alánok, svévek, vandalok és
í el- lást alapított. Alaptételei : Egy az Isten (Allah) és Mohammed az ő
longobárdok. -
prófétája, — különb Mózesnél és Krisztusnál is. Isten semmiből
iyja,

I
a) A nyugati gótok, az alánok és svévek a mai Spanyolországba ván-
opo- teremtette a világot ; van örök élet ; Isten mindenkinek megszabta dorollak. Olt a VI. században lassankint visszatérnek a kalh egyház kebe-

e és kikerülhetetlen végzetét (fatum, kiszmet). Főbb parancsai: éven- lébe. Kiváló püspökeik (sz. Izidor, sz. Ildefonz) vezetése mellett a katholikus

tyáit kint Mekkába, a Kábakőhöz zarándokolni ; Mekka felé fordult arc-
/imk cal imádkozni, a gyakori mosakodás, bojt és alamizsna. De min-
den böjtnél és alamizsnánál többet ér egy fegyverben töltött éj-
Azt szaka az izlam terjesztésére. A többnej őség meg van engedve.
mein Szent könyve a korán (= könyv), amely simákra (fejezetekre) oszlik
Mohammed halála után a kalifák vették át a politikai és val-
szét)
lási főhatalmat. Ü40-ig elfoglalják Arabián kívül Szíriát, Palesztinát,
zsi-
Perzsiát és Egyptomot. Innen nyugat felé haladva, Északafrika
vetei
s az virágzó keresztény területeit pusztították el. 711-ben a Gibraltar-
szoroson a mai Spanyolországba hatolnak, onnan Franciaországba.
Csak Martell Károly vitézsége tudja őket feltartóztatni (732-ben Poitiers
teket
mellet.) Spanyolországban megalakítják a kordobai kalifasáigot.
i, —
vallás- nagy lendületet vesz. De nagy kárt okoz neki később az izlám, amely
711-ben a mai Spanyolországba behatol.
Mikor a gótok visszatértek a kalh. vallásra, hogy a Fiú istenségét an-
nál inkább hangsúlyozzák, Hispániában kezdték a hitvallásba beleszúrni azt,
hogy a Szentlélek a Fiútól is származik (Qui a Patre Filioque procedit). Ez
a szokás később Rómában is meghonosodott. Innen a későbbi Filioque-vita
(L. 20 §.)
b) A keleti gótok az V. század végén (4895 Odoaker vezetése alatt Itáliát
foglalták el, de Belisar és Narses görög hadvezérek 555-ben leverik őket.
A megmaradt keleti gótok teljesen beleolvadtak Itália őslakói közé.
c) A longobárdok, akik 568-ban foglalták el Itália északi részét, a VI.
században szintén katholikussá lettek.
d) A vandálok előbb Rómát pusztították végig, azután Északafrikába
vonultak. A kathoiikusokat kegyetlenül üldözték és tűzzel-vassal pusztították
(„vandalizmus"),. míg a VI. század elején (536) Belisar le nem verte őket.

—
két Az izlám a kereszténységnek nagy károkat okozott. I\e- A VII. század közepén az arabok foglalták el Északafrikát.
letázsiában és Északafrikában az ősi, virágzó keresztény élet- 2. A legelső tartós keresztény államot a mai Franciaország
a—
sinat nek emléke is eltűnt. A Szentföld visszafoglalásáért a közép- területén a frankok alakították. Királyuk, Klodvig legyőzte Gallia
korban évszázadokon át harcoltak a keresztények, de hiába. A mai utolsó római helytartóját, elfoglalta a tartományt és feleségének,
kább Spanyolországnak is csak sok küzdelem árán, a XV. század végén Klotildnak befolyására 496-ban Reimsban fölvette xr. Rémig püspök-
sikerült teljesen megszabadulnia a mohammedánoktól. től a keresztséget. Népe is csakhamar megtért. Ezzel a mai Francia- .11
egy-
ország lett „ez egyház elsőszülött leánya/* amelyre az -egyház sza-
bűn badságának megvédésére a középkor elején nagy feladat várt. (Kis
9. §. A germán törzsek megtérése.
telni, Pipin, Martell Károly, Nagy Károly.)
/ 3. Az írek apostola sz. Patrik püspök (432.) Buzgó mű-
nyák A germánok a keresztény időszámítás elején az Északi- és a
7
likőr Keleti-tenger mellékén tartózkodtak. Tacitus az ő Germania-jában ködését oly siker koronázta, hogy az ír szigetet csakhamar szen-
leves írja le ősi életmódjukat. A II. sz. végén régi, szűk hazájukból a ró- tek szigetének“ nevezték.
V

hiia- mai birodalom felé húzódnak. Csakhamar el is özönlik és megdön- A skótok térítője sz. Kolumba (497.)
•re a tik a római birodalmat. De ezzel egyszersmind érintkezésbe jutnak A mai Angolországba vándorolt angolszászokat sz. Ágoston
m(I •

a kereszténységgel, amelynek magasabb szellemi és lelki kultúrája szerzetes és 40' szerzetestársa térítette meg Nagy szent Gergely
iban ; őket, a hódítókat megnyeri Krisztus egyházának. A római légiók pápa idejében. Mikor a pápa egyszer a rabszolgapiacon angol-
.....................

nem tudták őket feltartóztatni, de az evangélium szolgái megtud- szászokat látott, megkérdezte: „Kik ezek?“ — „Angolok“ —- volt

/
^
m

17
is

a válasz. Erre a pápa azt mondotta : „Legyenek hát angyalok.“

nyelven miséztek. A latin irodalmi és szertartási nyelvet legkoráb- és
Erre 496-ban Britániába küldötte szent Ágostont és 40 társát, akik
enni. ban Eszakafrikában használták. Itt keletkezett a Szentírás első latin az
rövid idő alatt az egész szigetet megtérítették. kiv
nem fordítása a Versio Itala is. A legelső latin író Minucias Félix.
5. A mai Németország területén igen sok térítő működött. A ízb
Északafrika jelesebb írói a III. században : Tertullianus carthagoi pap, a
325.) AtJ
római birodalommal határos részekbe már a II. III. században be- legtermékenyebb és legeredetibb írók egyike. Tüzes afrikai vérmérséklete
<ülön ma
hatolt az evangélium. Ettől fogva állandóan folyt a térítés, amelyet' minduntalan túlzásokra ragadja. Nyelve erőteljes és tömör, majdnem „ahány
Egy me¡
a VIII. században (716— 755) Németország nagy apostola, szent szó, annyi gondolat." Hevessége később a montañista eretnekségbe ragadta.
van. Sz. Cyprianus, Carthago püspöke a III. sz. közepén a Decius-féle üldözés
iga
Bonifác (Winfried) püspök fejezett be. Csak a szászok szegültek
ik és idején írt és vezette egyházát.
ellene az evangéliumnak, mig végre a IN. sz. elején Nagy Károly eg}
A III. században két katechetikai iskola alakúi a szentírás
erőszakkal térítette meg őket. két
i ván- tanulmányozására : az alexandriai (Egyptomban), majd az an Hoch iái goi
A germán népek bevándorlásával és megtérítésével a régi
kebe* (Szíriában). — Az alexandriai iskola a szentírást leginkább átvitt a k
olikus pogány római birodalom testén új, keresztény államok keletkeztek. kelt
értelemben magyarázza, az antiochiai (sokkal helyesebben) minde-
amely A régi Róma romjain új népek belevonásával egészen új, keresz-
nütt a szószerinti értelmet kutatja.
tény világ, keresztény kultúra született. Ezzel eltűnt a történelem Az alexandriai iskolának leghíresebb mestere volt Orígenes. Rendkívüli Az
ét an- sőb
színteréről a: ókor és egy új korszak kezdődik : a keresztény középkor. tehetség és óriási munkaerő párosult benne, azért kortársai acélembernek
li azt.
(Adamantinus) nevezték. Rendkívül termékeny író volt ; sokszor hét gyorsírót
it). Ez
és ugyanannyi másolót foglalkoztatott. Legnagyobb munkája az u. n. Hexapla Gei
ie-vita
V. i. a Szentírás szövegének hat oszlopos kiadása. Mivel a zsidók hiamsítással
10. Az ó-keresztény irodalom.
Itáliát vádolták a keresztényeket, Orígenes az eredeti héber szöveg mellé még öt val,
őket. oszlopban a szentírás különféle fordításait állította annak bizonyítására, hogy F tan
1. A - keresztény irodalom legelső termékeit (az újszövetségi a keresztények nem hamisítottak. A hexapla egy része máig is fennmaradt, hog
Szentírás után) olyan egyének írták, akik az apostoloknak (közvet- E mellett nagyon önmegtagadó, erényes életet élt. Hogy az egyház mégsem
a VI.
lenül vagy közvetve) tanítványai voltak. Ezeket apostoli atyáknak sorozza szentéi közé, annak oka, hogy több pontban eltévedt helyes ke-
nevezzük. —V resztény tanítástól. táb
rikába
ították Ezek közé tartozik sz. Kelemen pápa, szent Péter harmadik utóda, 4. A IV. században virágzó keresztény irodalom indúl meg. vét
őket. aki korinthusi egyházban felmerült viszály ügyében egy reánk maradt levél- Ez a század a szentatyák fénykora. Kői
ben intézkedik (L. Hittan 23. §.) Sz. Ignác antiochiai püspöktől 7 levél sz. vei
Különbséget teszünk egyházi írók, szentatyák, (egyházatyák) és egy-
rszág Polykarp smirnai püspöktől egy levél maradt ránk. — Legérdekesebb és leg- űzi
házi doktorok közt Egyházi ivók mindazok a katholikus írók, akik vallási
régibb ó-keresztény irodalmi emlék az u. n. Didache v. i a tizenkét apostol örö
Gallia dolgokról írtak. Szeniatyáknak csak azokat a régi keresztény írókat nevezzük,
tanítása, amely b-pillantást nyújt az első keresztények életébe és isteni- akik életszenfségükke/ és helyes tanításokkal kiváltak (antiquitas, vitae san- nen
ének, tiszleletcbe is. xSol
citas et docrina orthodoxa) Ezért pld. Ifertullianus és Orígenes egyházi írók
spök-
2. A II. században már többen fognak tollat, hogy a keresz- ugyan, de nem szentatyák, mert tévedésbe estek. Egyházi doktoroknak csak
incia- . azokat a szentéletű egyházi írókat (régieket és újabbakat) nevezzük, akiket
tény hitet a zsidók, pogányok és eretnekek ellen írásban védel- Sz
; sza- az egyház maga ruházott föl e címmel.
mezzék. Ezek közűi a hitvédők, apologéták közül kiválik Szent
. (Kis a) A keleti (görög) egyháznak 5 legjelesebb egyházatyája : Sz.
Justinas, aki görög bölcselőből lett keresztény. Az első tudományos

i2
¿ & u
1 b 3 - * < 8 .5 8 B P - ÿ
képzettségű keresztény író. Két apológiát nyújtott be a császárok- Athanasius, Basilius Magnus (Nagy szent Vazul), nazianzi sz.
mű- Gergely, Nissai sz. Gergely és aranyszájú sz. János (Chrysostomus),
hoz, egy harmadikban, Trifon zsidóval való vitatkozás alakjában
szen- akik jórészt az antiochiai főiskolából kerültek ki.

E .b £
kimutatja, hogy az ószövetség hivatása már lejárt.
Apologetikus műveket írt Tertullianus és Minucius Felix is. Sz. Irenaeus, Sz. Athanasius egy életet áldozott a katholikus igazságért az arianizmus
Lyon püspöke főleg a gnostikusok ellen írt. elleni küzdelemben. Már a niceai zsinaton (325.) mint fiatal diakónus kiválóit te^
oston

■
kétségével és ckesszólásával. Majdnem az egész Szentírást könyvnélkiil tudta,
3. A legrégibb -keresztény írások (az újszöv. szentírás is)

.b ja £
trgely Később Alexandria püspöke lett. Arius maga is alexandriai pap volt, azért ez a
görög nyelven készültek. Magában Rómában is görögül írtak, görög Város volt a küzdelem gyújtópontja, Athanasius pedig vezetője. Szóval, műveiben
mgol-
- volt

...
rmf

__ I fc •
 P'dr

i9 20

ib- es zsinatokon mindent elkövetett a keresztény igazság diadaláért. Nem csoda ha hogy Dávid is vetkezett, sz. Ambrus azt felelte : Ha követted Dávidot a bűnben,
Min az arianusok gyűlölték és üldözték. Öt ízben száműzték, 17 esztendőt töltött szám- kövesd a bűnbánathan is. És nyilvános vezeklésre kötelezte a császárt.
kivetésben. Sokszor csak ügyessége mentette meg üldözői kezéből. Pl. mikor egy Sz. Ágoston Carthagoban született. Anyja sz. Monika gondos nevelésben a »
ízben hajón menekült és ellenségei vele szembejöttek és kérdezték : Nem látta-e részesítette, de tanuló éveiben a hűn útjára tévedt, később a manicheusok tévédé- : res
», a
Athanást, ő azt felelte : Nincs messze, ellenkező irányban halad. — Egy alkalom- sebe esett. Milanóban sz. Ambrus beszédei és példája ínélv hatással voltak reá.
Jete
mal 5 hónapig rejtőzött atyja sírboltjában. Az arianusok rágalmait zseniálisan tudta Lelki vívódásai közt egyszer a kertben e szavakat hallotta : „Tolle, lege.“ Vedd
ány
megcáfolni. — Az Úristen azzal jntalmazta meg, hogy még megérhette a hatholikus és olvasd. Fölvette a Szentírást és szeme c szókon akadt meg : „Nem tobzódások-
dia.
igazság diadalát Arius tévedésén. ban és részegeskedésekben, sem szemérmetlenségekben és versengésekben, hanem
izés
Sz. Basilius szülővárosának, Caesareának püspöke volt. Nagy sz. Gergellyel öltözzetek az Vr Jézus Krisztusban“ (Róm. 13, 13—14.) Megtért, visszatért Afrikába,
együtt végezte tanulmányait Athénben. Úgy éltek, mint „egy lélek két testben. Csak papi pályára lépett és Hippo p'üskpöke lett 430-ig.
írás Szent Ágoston a legnagyobb lángelme az egyházatyák között. Sokat, mély
két utat ismertek : a templomba és az iskolába." Hazájukba visszatérve előbb szi-
'tiai gorú szerzetesi életet éltek, majd mind a kettő püspök lett. Basilius mint püspök értelemmel, sziporkázó stílussal irt. Sokat harcolt a különböző eretnekségek ellen
:vitt a keleti szerzetesek számára szabályokat írt elő. Ez a szabályzat mai napig a és műveiben oly éles előrelátással érvel, hogy a jövő századok eretnekségéi is előre
íde- keleti eg^tiáz szerzeteseinek (a bazilitáknak) egyedüli szabályzata. megtalálhatják műveiben cáfolatukat. Leghíresebb műve : De civitate Dei, az Isten
Nazianzi SZ. Gergely egy ideig konstantinápolyi püspök volt. Költői lélek. országáról, amelyben Isten országának és a földi országoknak küzdelmét irja le. Meg-
Az egyházi kormányzat ügyes-bajos dolgaival nem szeretett foglalkozni, azért ké- térésének történetét Vallomásaiban (COtifessiones) írja meg.
ivüli
sőbb lemondott püspökségéről. Sz. Jeromos az egyházban a legnagyobb Szentírástudós. Már fiatal korában
•nek a Szentföldre vonul, a betlehemi barlangban rendkívül szigorú életet él, megtanul /

—
sírót Nissai SZ. Gergely a három cappadociai atya ('Basilius, Naz. és Niss. sz.
a latin és görög nyelv mellett héberül és khaldul is. Legolvasottabb egyházatya.
Gergely) közűi a legnagyobb theologus.

rr
ipla
Kortársai szerint nem volt olyan könyv, amelyet el ne olvasott volna, ő készítette
ssal Aranyszájú SZ. János a görög egyház legkiválóbb szónoka, aki prédikációval a Szentírásnak azt a latin fordítását, a Versio Vll/gata-t, amely máig is az egv-
; öt

Eh
valóságos exstázisba tudta ragadni hallgatóit. Az antióchiai katechetikai iskolában ház hivatalos latin szövege.

—
íogv tanulta a Szentírás kitűnő értelmezését. Főként sz. Pál leveleit értette kiválóan úgy,

JL)
Nagy szent Leo pápa az V. század közepén főleg a mono ti ziták elleni küz-

•adt. hogy azt tartották róla, hogy maga sz. Pál áll mögötte titkon és megíhleti. Fiatal
sem korában a pusztában élt szerzetesi életet. Mikor első ízben megválasztják püspök-
ke- iek, az „angyali vállaknak is félelmetes nagy hivatástól" megriad és ismét a pusz-
tába menekül. Mikor ezért barátja szemrehányást tesz, feleletül megírja remek köny-
ieg. vét „a papságról “ Szentségének és ékesszólásának híre a császári palotáig jut.
Konstantinápolyi püspök lesz. A népet hatalmas beszédével jobb útra téríti. De mi-
vel a császári udvar bűneit is ostorozza, Eudoxia császárné áskálódásaira szám-
egy-
űzik. Azonban a nép követeli visszahívását. A császár kénytelen engedni. A nép
llási
Örömújjongása közt tér püspöki székhelyére. De Eudoxia nem nyugszik, míg újból
zük,
nem száműzik és a kereszténységnek ez a férfias hőse szám kivetésben hal meg. —
snn-
'Sok beszéde maradt ránk, amelyekben a Szentírást magyarázza. (Homiliák).
írók
:sak b) A nyugati (latin) egyház öt jeles szentatyája : .Sz. Ambrus,
;iket Sz. Ágoston, sz. Jeromos, Nagy sz. Leo és Nagy sz. Gergely.
Szent Ambrus Felső-Itália helytartója volt. E minőségben megjelenik a mi-
Sz. lánói püspökválasztáson. A katholikusok és arianusok közt nagy küzdelem volt.
í
sz. Egyszerre csak egy jelenlévő gyermek azt kiáltja : Ambrus legyen a püspök, — és
us); a nép megválasztotta Ambrust püspöknek, bár még akkor csak hitújonc volt.
Ambrus minden vagyonát felosztotta a szegények közt és a püspöki hivatalban
mindenkinek mindene volt. Ajtaja bármikor nyitva állott mindenkinek. Emellett nagy
imus irodalmi tevékenységet fejtett ki. Nagy szónok volt. Az ő beszédei térítették meg
t te-, sz. Ágostont, aki akkor Milanóban a rhetorika tanára volt. Szerénységével megnyert
idta, mindenkit, de tudott erősen is föllépni, ha kellett. Mikor Nagy Theodosius császár
ez a
Thessalonikában 7000 embert megöletett és e vérengzés után a milánói templomba
áben
•kart belépni, Ambrus nem bocsátotta be. S amikor a császár azzal védekezett,
era
delemben tűnik ki híres dogmatikus levelével, amelyre a chalcedoni zsinat atyái azt
mondották : „Leo által Péter szólott.“ A római császárság végnapjaiban ő védelmezte SZi’l
meg Itáliát Atilla, a hunok királyának betörésétől azzal, hogy engesztelő követsé-
get vezetett ellene és visszatérésre bírta.
nur
test
Az utolsó latin szentatya, akinek halálát (604.) zaz ókor zárószámának is
szoktuk tekinteni, Nagy sz. Gergely pápa. Fájó szívvel látta a római birodalom pusz- kér
tulását, de nagy gonddal látott hozzá a népvándorlás új népeinek megtéréséhez és
kei
ezzel mintegy áthidalta az ókort és a középkort. Nagy érdeme az egyházi ének
sze
reformálása (Cantus Gregorianus-Gergely féle ének.)
hitt
ele«
11. íj. Az istentisztelet a keresztény ókorban. nél
\
1. A szent mise. Már az apostolok cselekedetei is azt írják seg
tíz első keresztényekről, hogy „állhatatosak valának a kenyérszegés tén
közösségében." Az őskeresztények sz. miséjét a Didache és Justi- har
jári
nas vértanú Írják le. Az üldözések idején a keresztények hajnalban
jókor, titokban, előre megbeszélt helyen jöttek össze. Az össze- az <
jövetel helyén az ostiarius (ajtónálló) állott őrt. A férfiak is, a nők
is egymást békecsókkal üdvözölték. Imádkoztak, azután a lector
felolvasott a szent könyvekből, a diakónus a szent evangéliumból
Erre'a püspök megmagyarázta az evangéliumot. Szent beszéd után

ken
 21
inhen,
gondos előkészítés után vette fel a jelentkezőket. Ezt az előkészü- Ví
ésben a diakónus líe, missa est szavakkal elbocsátotta a meg nem ke-
lés!- és próbaidőt hitújonci intézménynek (katechumenatus) nevezték. m
ívedé- resztelt hit tanulókat.
A jelentkező előbb egy-két tanú (sponsores, — ezek utódai a fe
; reá. Ezután — a hit újoncok miséje (Missa catechumenorum) után
Vedd keresztszülők) kíséretében a püspök elé járult. Miután a püspök
következett a tulajdoképeni áldozati cselekmény : a hívek miséje
lások- kérdései által (serutinium) a jelentkező őszinte szándékáról meg- ke
(Missa fidelium). Az áldozati tárgyakat (kenyeret és bort) maguk
íaneni győződést szerzett, horhlokát a sz. kereszt jelével megjelölte és be-
ikába. a hívek hozták. Az áldozatot bemutató püspök kiválasztott annyit,
sorozta őt a hittanulók katechunenek) közé.
amennyire szükség volt ; fölajánlotta, átváltoztatta és annyi részt
A katechunenátus hosszabb ideig tartott. Ezalatt újból meg-
mely tört, amennyien áldozni akartak. Végűi a jelenlevők mind megáldoz-
ellen vizsgálták a hittanulókat, tanították őket — előbb a hit elemeire,
tak és a második Ite, missa est-re (Menjetek, elbocsátás van) tá-
előre majd a parancsokra, Miatyánkra, Hiszekegyre és csak a teljesen
voztak. A szentmise nyelvét a nép is értette és tevékeny részt Ve- j te
Isten kipróbált hittanulókat avatták bele szent hitünk legmélyebb titkaiba,
betett rajta ; azokat a részeket, amelyeket ma a ministráns. mond,
Meg- mint pl. a Szentháromság, az Oltáriszentség stb. (Ez az u. n. titok- g¡
az egász nép karban mondotta (mint ma is a keleti egyházban). h;
tartás fegyelme = disciplina arcani).
rában Naponkint csak egy szent mise volt, amelyet a püspök mondott, Sí
j tanúi ' a többi papok szolgáltak neki az oltárnál. A püspök akadályoz- Akiket már teljesen előkészítettek, azokat húsvét, vagy pün-
zatya.
tatása esetén a legidősebb pap (archipresbyter) misézett. kösd (keleten még Vízkereszt) vigíliáján a külön keresztelőkápolnába
Zí
zítette (baptisterium) vezették. Ott mégegyszer megvizsgálták őket, ellene
A szentmise tehát lényegében ugyanaz volt mint ma, sőt a ít
: egv-
kánon imádságait majdnem szószerint úgy mondjuk ma is, mint a kellett mondaniok az ördögnek, föl kellett mondaniok a Miatyánkot és
k Liz- legrégibb időben. Hiszekegyet. Ezután háromszori vízalámerítésselmegkeresztelték őket.
ái azt Az ősi időben minden hívő, aki a szent misén részt vett, a Utána fehér ruhába öltöztették őket a keresztségben nyert lelki tisztaság
mezte s~ent áldozáshoz is járult. A szent áldozás úgy történt, hogy a pap jelképezésére. Ezt a fehér ruhát nyolc napig (fehér vasárnapig) vi-
vetsé- selték. A keresztség után rendesen fölvették a bérmálást és a sz.
minden hívő tenyerére helyezte a sz. testet e szavakkal : Krisztus
teste, — az áldozó felelte: Amen. A nők drágán hímzett selyem- áldozáshoz is járultak.
iák is
pusz- kendőt tetfek ilyenkor tiszteletből tenyerükre. A szent vért közös A régi katechumenátus szertartásai ma is megtalálhatók a
icz és kehelyből itták, vagy aranycsövön szívták ; néhol a szent testet a keresztség szentségének kiszolgáltatásában. (L. Szertartásban 25. §.)
ének Az első századokban sokan (helytelenül) halálos ágyukig halogatták
szent vérbe mártva vették. De már a legősibb időben is tudták és
a keresztség fölvételét, hogy így annál tisztább lélekkel haljanak meg.
hitték, hogy a sz. ostya színe alatt Krisztus vére is jelen van, azért (Ágybanker-sztelkedők, klymkusok pl. Nagy Konstantin is.)
elegendőnek tartották az egy szín alatt való áldozást (pl. betegek- 2. Az ősegyházban a bűnbánati fegyelem rendkívül szigorú volt.
nél, fogságban levőknél. V. ö. sz. Tarsicius esetét.) Ha valaki közbotrányt okozó bűnt, főleg hittagadást, gyilkosságot,
Miután Nagy Konstantin és a többi császárok á keresztény- vagy házasságtörést követett el (peccata capitalia == főbűnök) an-
írják ségnek kedveztek, sokan számításból, vagy érdekből lettek keresz- nak a fűlgyónás után nyilvánosan is megkellett vallania bűnét és
égés tények és így a régi búzgóság a szent áldozásban nagyon alá- az egész gyülekezet előtt bocsánatot kellett kérnie az okozott bot-
us fi- hanyátlőtt. Már csak vasárnap, később csak nagyobb ünnepeken rányért. Az ilyen nyilvános bűnösökre a püspök évekig, sokszor
iban járúltak a szentáldozáshoz, úgy, hogy zsinatokon kellett elrendelni életfogytiglan tartó nyilvános vezeklést szabott. A vezeklőknek nem
f(
;sze< az évenkint való három áldozást. ÍIV. lateráni zsinat 1.215. 111. Ince alatt.) volt szabad a többi hívekkel együtt az egész szentmisét meghall-
X
k
nők gatni, hanem csak a hitujoncokkal, vagy a templom ajtaja előtt
fi
xtor az első Ile, missa est-ig tartó részt (hitujoncok miséjét). n
ibóii 12. §. A hitújonci intézmény és az ősi bűnbánati fegyelem.
Ha azonban a vezeklő feltűnő búzgóságot tanúsított, vagy
után 1. Az első keresztény időkben, mikor felnőttek jelentkeztek valamely szent vértanú közbenjárt érte a püspöknél, a püspök meg is k
keresztségre, az'egyház óvatosan járt el. Csak alapos próbák és rövidíthette a kiszabott nyilvános vezeklést. Elengedhetett 1—2—5

»
 2.! 24-

szü- vagy több évet. Ilyenkor azt mondták a régiek, hogy a püspök az illető- van
iratokat. A nevesebb vértanúk sírja körül kiszélesedtek a folyosók
lték, nek 1—2—.) évi indulgent ia-t (búcsút) adott. Ebből a régi bűnbánati dúlv,
és valóságos földalatti kápolnákká alakúltak, márványburkolattal,
ai a fegyelemből érthető meg a későbbi búcsú (L.Szertartásban 30. §.) paps
beszédes felírásokkal és képekkel. Legnevezetesebb Rómában a
;pök mozi
A különböző egyházakban eltérő szokások voltak, amelyeket a bűnbánati sz. Kallistus katakombája.
neg- könyvek (Libri poenitentiales) írtak le. a sz
A népvándorlás idején a különféle barbár népek többször be-
be- sen
törtek a katakombákba és kifosztották. Később is gyakran foszto-
gatták e szent helyeket úgy, hogy a középkorban teljesen elfeledték
Heg- 13. $. Az istenitisztelet helyei. Paolt
őket, — csak írásos emlékük maradt meg. Érdekes, hogy épen a
eire, temp
1. A régi keresztények a legelső időkben még a salamoni hitújijás korában, a XVI. században egészen véletlenül akadtak is-
esen cam]
templom oszlopcsarnokába jártak imádkozni, de a szent misét ma- mét nyomukra (egy házépítés alkalmával), minthacsak szándékosan
liba, „bizí
gánházakban (az ebédlőben, eoenaculum) mutatták be. Ma is lát- meg akarta volna nyitni az Isten ez ősi szent helyek nyelvét, hogy
itok-
ható Rómában Pudens senátor háza, amelyben a hagyomány szerint hirdessék az újítókkal szemben az ősi hitet. A katakombák a leg-
sz. Péter mutatta be a szent áldozatot. (Ma templom.) értékesebb régi keresztény emlékek : képeikből és felírásaikból
pün- a legrégibb keresztények hite beszél, — amely teljesen megegyezik
iába 2. Mikor az üldözések kitörtek, a keresztények három szá-
zadon keresztül a városokon kívül, a földalatti temetkezőhelyeken, a katholikusok mai tanításával. (Theologia monumentális).
llene .‘1 A milánói rendelet után a keresztények nemcsak maguk épít-
g katakombákban húzták meg magukat A katakombák földalatti
)t és hettek templomot, hanem maga Nagy Konstantin járt elő jó pél-
íket. dával. Nyugaton a legrégibb templomstilus az u. n. bazilika-stüus.
aság
) vi- II
f
:
l sz. t
V >. ivZ?«: 1
ram
ik a I fi',
fi m
mm
)• §•)
attak BB 11 i
\
2SK¡n¡¡ »
meg.
I d m
■H :
r m ES mi hÈÊêk
volt. |Hi
:
inÜL '.fiillá JÍ ‘
mf i
-nJ/v
igot, fejtéig : I
an- WËMÊ Pl ílÉ Ül 11 . Ipil»
ff 11' Ó
:t és sí
[ya 1
bot-
ib- -
szor 1. Katakomba belseje-
m
m
nem
hall-
folyosók, amelyeket a külön sírásók (íőssores) ástak. Főleg Róma
közelében van sok katakomba, néhol 2—3 emelet mélységben a
1 I ' ÜÜ swPíeÍő8ii;aÉ&^^
B6»S2E9BEB5m Ek íí -. - - 'V-rÄ..-- - i-P&JBs - - gSysSíBGl

előtt 2. Bazilika-stíl: Szt. Pál templomának belseje Rómában.

föld alatt ; hosszan, tekervényesen nyúlnak el, úgy hogy vezető
nélkül el is vész bennük a járatlan utas. Ide temették a kereszté- A bazilikák alapja hosszúkás négyszög, amelyet oszlopsorok- temp
ragy nyek kedves halottaiknak, főleg a vértanúknak tetemét. A kata- cgy jóhajára és két (vagy több) mellékhajóra osztanak. A főhajó ma- a ko
g & kombák falába üreget vágtak, abba fektették a halottakat és az gasabb, a mellékhajók alacsonyabbak. A főhajó tetőszéke nyitott, (ma
—5 üregeket márványlappal zárták el. A márványlapra vésték a sírfel- vagy lapos, faragott fadísszel. A szentély félköralakú (apsis). Benne tistér
\

%
 2 fi
25

14. §. Az egyházi szervezet (hierachia) az ókorban. ton

van az oltár, fölötte mennyezet (confessio). A pap a nép felé for- erő
'O

dulva misézik. Az oltár mögött emelkedik a püspök trónusa és a 1. Jézus Krisztus apostolokat és tanítványokat választott.
_r

3
ns

I papság ülőhelye. A szentély teteje bolthajtásos, rendszerint gazdag

o>
Az apostolok utódai a püspökök, a tanítványok utódai az áldozó-
íö

mozaikkal díszítve. A szentély előtt két szószék (ambo) áll, egyiken papok. — Szent Pál Efezusban Timoteust, Krétában Titust teszi
a sz. leckét, a másikon az evangéliumot olvasták. A hajóba rende- püspökké ; papokkal, akiket az első időkben öregebbeknek (sénio- kik
?

sen egy oszlopcsarnokon át (narthex, atrium) kellett menni.

-

res, presbyteri) neveztek, a Szentírásban több helyen találkozunk. há;

£ ?

Legszebb bazilikák : Sz. Pál temploma a falakon kívül (S. Később az apostolok főleg a szegények részére begy ült vagyon ján
Paolo főúri le "mura), a Lateráni bazilika és Szűz Mária nagyobb kezelésére diakónusokat (szerpap) választanak. Az első időkben az
.« p

temploma (Santa Maria Maggiore), sz. Kelemen, sz. Lőrinc (in egyházi rendnek e három fokozatával találkozunk. Pl. Szent Ignác
campo Verano), Santa Maria in Cosmedin stb. Rómában. Szép azt
püspök sokszor bűzd itja hi veit, hogy a püspöknek úgy fogadja-
^ s

„bizánci“ bazilikák maradtak fenn Ravennában, sze

nak szót, mint magának a mennyei Atyának ; a papokat és diakó-
nyi
nusokat pedig úgy tiszteljék, mint Jézus Krisztust.
3?

leb.
Később az egyház a diakónusok kisegítésére subdiakomisokat
a-

ala
(alszerpap) rendel, idővel pedig még más, alacsonyabb rangú kise-
^

h*
m gítőket : 1. Ostiariusokat (ajtónállók). Ezek hívták össze a keresz-
sze
tényeket az istentiszteletre, ők állottak őrt a szent hely ajtainál,
T

hogy idegenek be ne hatolhassanak. 2. Lectorokat (felolvasók), akik | má

T»

mm
■ a Szentírásból felolvastak a gyülekezetben. 3. Exorcistákat (ördög- pél
s®

/
má
». S “
m¡ űző), akikre a gonoszléléktől megszállottak gondozását bízták és
:

végűi 4. akolitusokat, akik az áldozati tárgyakat előkészítették, a

.

gyertyákat meggyújtották és az oltárnál segédkeztek. Ez az u. n- az

4 kisebb rend.
Minden nagyobb hitközség élén egy püspök állott. Innen van,
utó
hogy az első században kereszténnyé lett vidékeken (pl. Olaszország- tart
m
mu ■
ban) minden városkának megvan a püspöke, míg a későbbi téríté-
(eg:
seknél (mikor már kialakult a szerzetesség és a plebánosi intéz-
m
m.
i m
WM
mény), sokkal nagyobb területnek jut ^egy-egy püspök. hús
m i Mikor a városok után a vidék is kezdett kereszténnyé lenni,
(t2l
ill ÏÏÛ egy
|B : ' '..h a vidéki hiveket előbb u. n. vidéki püspökök (chorepiscopus), vagy a püs
városból kijáró papok gondozták, később, a VI. századtól kezdve
mij * : J<B a falusi nép (plebs) is kapott állandó papot, plebaims-1 (néplelkész).
erei
Mir
tm/üL &$Jui ik . • KûSLsSÊJÊUSà

A IX. században a plebánosi intézmény már általánossá vált. Pá[

sjgjg! „fi(
Több püspökség egy egyházi tartományt (provincia, v. met-
3. Bizanci-stíl : A Sophia templom belseje. ropolia) alkotott. Élén állott az érsek, vagy metropolita, akinek c
korban széles jogköre volt. — A metropoliták közül kitűnnek azok, lek
Keleten a bazilikák helyett inkább középponti (centrális) akik apostoli székhelyeken működnek : a pátriárkák. Kiválik a ró- Ge
templomokat építettek, hatalmas kupolával, gazdag mozaikkal. Ilyen mai, alexandriai antiochiai és jeruzsálemi ; később a keleti birodalom rol
a konstantinápolyi Hagia Sophia ( szent Bölcsesség) templom fővárosa révén a konstantinápolyi püspök is pátriárkái címet vett föl- mi
(ma török mecset), a velencei sz. Márk templom, a legtöbb a bap- A papokat a püspök vette föl ; a püspököket az egyházi tar- útc
tistérium. Ezt a stílust bizánci stil-nek nevezzük.
 27
2b
is.
tomány püspökei és a nép együtt választották és a metropolita ame
15. A remeteség és a szerzetesség. Sz. Benedek rendje.
erősítette meg és szentelte föl. Később >a visszaélések miatt a nép ■
ztott. mindinkább háttérbe szőrül, ellenben a királyok jutnak nagy be- 1. Az egyházban kezdettől fogva akadtak olyan férfiak és viláf
;lozó- folyáshoz a püspöki székek betöltésénél. Ezé
nők, akik nem elégedtek meg a közönséges hívek erényes életével,
teszi 2. A papság képzésére még nem alakultak külön intézmények. A hanem magasabb tökéletességre törekedtek : az evangéliumi taná- Eur
;enio- kiképzés abban állott, • hogy a papságra jelentkező beállott az egy- csokat követve elosztották vagyonukat a szegények közt, lemondtak E r<
sunk. ház szolgálatába és ott fokról-fokra szolgált, kipróbálták, valódi a családalapításról, hogy annál tökéletesebben szolgálhassák az ták
gyqn jámborságra nevelték és az egyház szükséglete szerint fölszentelték. Istent. Ezekat aszkétáknak nevezték. Ha keresztény hajadonok vá- volt:
:n az lasztották e tökéletesebb életmódot, a püspöktől a templomban neki
gnác Az első időkben szükségből nős embereket is fölszenteltek. Ezt
vették át a szüzesség szentelt fátyolát (virgines velatae, v. sac rá- utói
adja- azonban Keleten és Nyugaton is szabálynak tekintették, hogy pappá
táé.) és í:
iako- szentelt egyénnek már nem szabad házasságra lépnie. Később a
nyugati egyházban általános szabállyá vált, hogy csak nőtlen (coe- 2. Később a magány szeretete, főleg a Decius üldözése idején
lebs) papokat szentelnek 1. mert ez tökéletesebb állapot a család- sokakat a sivatagba vonzott és ott egyedül éltek az Istennek és
sokat saját lelkűknek. Főleg Észak-Egiptom pusztái (Thebais, a Nílus
kise- 'alapításnál, 2. Krisztus is ezt választotta, 3. így az egyház szolgái
szabadabban élhetnek szent hivatásuknak. melléke, a Ni irai sivatag) teltek meg ilyen remetékkel (anachoréták).
:resz- A remeték atyja remete sz. Pál.
űnál, A papságot a hívek adományaiból tartották fenn. A hívek ado- 3. Azonban a teljesen magányos élet sok nehézséggel és
akik mányaidat a sz. misére vitték el. Voltak olyan papok is, akik sz. Pál kísértéssel] járt, azért a IV. században remete sz. Antal, majd sz..
-dög- példájára mesterségből tartották fenn magukat. Nagy Konstantin Pachomius összegyűjtötte és közös életre bírta az elszórtan élő
le és már ingatlanokat is adott az egyháznak. remetéket. Pachomius közös szabályt irt elő nekik. Ezeket a közö-
tk, a 3. Az egész egyház fölött áll a római pápa, akinek főségét sen élő remetéket coenobítáknak (Koinos bios — közös élet) nevezték,
ti. n- az egész egyház elismeri. így alakult ki a szerzetesség, amely nem más, mint azoknak a
fme néhány példa : A Korinthus-ban fölmerült vitát Sz. Péter harmadik
keresztényeknek a társasága, akik az evangéliumi tanácsok (önkén-
van,
utóda római Sz. Kelemen dönti el. A korinfhusi egyház oly nagy tiszteletben tes szegénység, tisztaság és engedelmesség) által, közös életet élve
;zág- tartotta Sz. Kelemen levelét, hogy a templomban mint szent iratot olvasták. törekszenek magasabb keresztény tökéletességre.
érité- — Sz. Ignác vértanú, antiochiai püspök, (t 107.) Rómát a szeretetszövetség 4. Ezt a szerzetésséget Keleten Nagy szent Vazul honosította
ntéz- (egyház) elöljárójának mondja — Sz. Polikárp smyrnai püspök (f 155) a
meg és tökéletesítette (Bazílíták), nyugaton pedig nursiai sz. Bene-
húsvéti vita ügyében Anicetus pácához fordul. — Sz. íren, Lyon püspöke
(t202). Rómát magasabbrangú egyháznak mondja, amellyel minden más dek emelte tökéletességre a VI. században.
5nni,
egyháznak egyetérienie kell. — Tertullián carthagoi pap (t222) a római Sz. Benedek előbb remete-életet élt a subiaco-i barlangban.
?y a
püspököt „Episcopus episcoporum“-nak mondja. — Még a tévlanítók és De itt föltalálták és szerzetestársai vezetését kellett átvennie. 529-ben
zdve eretnekek is Rómához fordultak, a pápával akarták elfogadtatni tanításukat. Monte-Cassino-ban (Nápolytói északra egy különálló, kúpalakú hegy)
ész). Minden hitvitában a pápáé volt a döntő szó, az egyetemes zsinatokon a
megalapította világhírű kolostorát, amely Nyugaton az első igazi ko-
Pópa, vagy követei elnököltek és ha Róma szólott, az ügy be volt fejezve :
„Roma locuta, causa finita est." (Ágoston.) lostor volt, az összes következők anyaháza. Szerzeteseinek szigorú
met-
szabályt írt elő : Minden kolostor élén egy-egy apát (abbas) áll,
ek c Sőt már ebben a korszakban emelkedni kezd a pápa külső
akinek minden szerzetes tartozik engedelmeskedni. Minden kolostor
.zok, tekintélye is. A népvándorlás idején a pápák (N. sz. Leo, N. sz.
egy külön zárt egységet alkot (monasztikus rendszer). A szerzetesek
i ró- Gergely) védték meg ismételten Rómát, sőt egész Italiát a barbá-
állandóan megmaradnak kolostorukban. Egyéni vagyonuk nincsen.
alom rok pusztításaitól. Egyedül a konstantinápolyi pátriárkáknál kezd
Jelszavuk : Ora et labora, imádkozzál és dolgozzál. Idejüket meg-
t föl- mutatkozni már e korszak végén az a függetlenségi törekvés, amely
osztották az ima és munka közt. Eleinte főképen földműveléssel
tar- utóbb a keleti szakadásra vezetett.
foglalkoztak, később kódexmásolással és a tudományok művelésével
 MBSSSB&SBm
Hm

2,1
s
is. A szerzetesek zöme laikus volt. Csak annyit szenteltek pappá, tétlen
amennyi a többi szerzetesek lelki gondozására elegendő volt. végre
Szent Benedek rendje csakhamar elterjedt az egész keresztény
és világban. A XIII. századig jóformán egyetlen szerzetesrend volt.
el, Ezekre az evangéliumi munkásokra nagy feladatok vártak és egész
iá- Európa művelődése nagyon sokat köszön sz. Benedek rendjének.
:ak E rend tagjai térítették meg a népvándorlás barbárjait, ők szoktat- II. KORSZAK.
ták állandó lakásra és munkára e szilaj népeket, a szerzetesek d ettől
az
lo
vá- voltak hosszú ideig a tudomány és művészetek egyedüli művelői ;
an
ra-
nekik köszönhetjük, hogy a klassikus ókor irodalmi művei az
utókor számára megmaradtak és az egyháznak számtalan szentet
A keresztény középkor. tak bi
és igazi nagy embert adtak. (A nyugatrómai birodalom bukásától Luther fellépéséig 476—1517.) Pápasí
azon 1
jén
és
16. §. A keresztény középkor általános jellemzése. nyékhí
lus /
kintett
kJ.
A nyugatrómai birodalom bukásával és a germánok megtéré- Pápák
sével kezdődik meg annak az új világnak a kialakulása, amely' a tangob
és
Vili. században a pápai állam és a nyugatrómai császárság meg- így és
sz.
teremtésével fejeződik be. Ettől fogva az egész középkoron át a toinán;
élő
pápaság és a császárság a respublica Christiana két sarkpontja : tá-
tő-
mogatják egymást, vagy versengenek egymással. leg III.
ik.
Európa teljesen kereszténnyé válik. Megtérnek az északi és - tását k
a
déli szlávok, továbbá a magyarok. Nagy lendületet vesz a keresz- Pápa e
n-
tény élet a dicső keresztes háborúkban, fellendül a tudomány és frank
ve
művészet, új életerős szerzetek alakúinak, de míg így- Nyugaton ^foglal
az egyház népesedik és fénykorát éli, addig - a Keleti keresztények kában,
tta
hatalmas tömege elválik Rómától és külön történelmi útakra lép. bucat-u
e-
A középkor egyházi életének fejlődése görbe vonalban halad. e%arcJn
frimini,
m. Előbb a pápaság emelkedését mutatja a pápai állam kialakulásáig,
tetek e¡
en majd süllyedni kezd és a IX X. században az u. n. „saeculuni obs-
curum“-ig esik. A XI. századtól VII. Gergely, azután III. Ince legmaga- Pápa n
¡y)
sabb pontig emelik. A regnum és a sacerdotium (állam és egyház) A
:o-
harcai a pápaság győzelmeivel végződnek. De a XIII. század vé- Byarapi
rú
gén az Anjouk szolgaságba döntik a ' pápaságot (avignoni fogság), ^annol
ill, í»a két
oi- amely a nyugati egyházszakadásra és más bajokra vezet. Történ-
íandó ai
ek nek ugyan kísérletek e bajok orvoslására, de komoly siker nélkül,
sőt a renaissance-kor szelleme még új bajokat is hoz. Azért a kö- vezér-p
n.
zépkor végén az egyházi élet ismét lehanyatlik ; nagy az elégedet- A
■ë- tóttá a
;el lenség Rómával szemben, a pogányságból táplálkozó, sokszor hi-
rel
 31
teilen humanista írók még jobban szítják az elkeseredést, amely
végre forradalmi újításokban, a reformációban nyer kifejezést.
17. §. A pápai állam kialakulása (751—755.)
A római pápáknak, mint az egész kereszténység fejeinek kez-
dettől fogva igen nagy erkölcsi hatalmuk volt, idővel azonban világi
hatalomra is tettek szert.
1. A milánói rendelet után a keresztények közül sokan hagy-
ták birtokaikat a szentszéknek (Patrimonium Pelri), úgyhogy- a
V Pápaság idővel nemcsak Rómában, hanem egész Itáliában, sőt még
azon kívül is tekintélyes vagyonra tett szert.
2. A népvándorlás korában, miután a császárság teljesen ár-
üj ékhatalommá vált, majd teljesen megszűnt, a római nép úgy te-
kintett a pápákra, mint Róma egyedüli védőire. És valóban a
é- Pápák védték és mentették meg Itáliát a vandáloktól, hónoktól, a
iongobárdok és a képromboló Isauri Leo görög császár támadásaitól.
y- I í§y észrevétlenül a pápa valósággal világi feje is lett a római tar-
! toinánynak (dncatus Romamis).
á- 3. A VIII. században a longobárd királyok ellen a pápák, fő-
; ^eg III. István pápa (/52—757.) a frank major domus-ok támoga-
és- ! tását kérték. Ezek készségesen siettek Itália védelmére, viszont a
; Pápa elismerte a Meowing család helyett a Karolingokat törvényes
is frank királyoknak. Midőn Aisthulf longobárd király 755-ben Rómát
^foglalta és pusztította, a pápa hívására Kis Pipin megjelent Itá
k I Iában, a longobardokat megverte, a pápát a Patrimonium Petri és
catas Romanas birtokába visszahelyezte, azonfelül a raven na i
I e*arvhatust és a Pentapolist (5 város az Adria partján: Ancona,
imini, fano, Pesaro, Senigallia) a pápának adományozta. E terü-
h
I etek együtt alkotják a pápai, vagy egyházi államot, amelynek a
5-
L-
Pápa nemcsak főpapja, hanem királya is volt (1870-ig).
A pápai állam VII. Gergely idejében még Tusciá-val (Toscana)
=)
gyarapszik, amelyet Maliid őrgrófné hagyott az egyházra ; a nor-
i-
), j faunok pedig hüberül ajánlották fel a pápának Szicíliát és Nápolyi
L- »a két Szicília“). Azonban a pápai államnak ez a erjedése ál-
i andóan ingadozott, csak III. Ince korában, majd a renaissance had-
l,
i- vezér-pápái (VI. Sándor, II. Gyula) alatt volt meg teljes kiterjedése.
A pápai államból nagy előnye volt az egyháznak : 1. biztosí-
i- totta a pápa politikai függetlenségét.
Hogy ez milyen fontos dolog
■ VI
volt, különösen az avignoni fogság idején tűnt ki. 2. Emelte a pá-
paság tekintélyéi. 3. Anyagi eszközöket adott a pápáknak a hitélet, zeti
tudomány és művészet támogatására, de főleg a középkor végén vény
és az újkorban a török veszedelem visszaverésére. De árnyoldalai <
is voltak : 1. Világi ügyekbe sodorta a pápát sokszor a lelkiek ro- Tám
vására ; 2. a pápák így a lelki hatalmat és egyházi büntetéseket noks
világi célokért is használták, 3. sokszor viszályba, sőt háborúba veze
keverte a pápákat tulajdon híveikkel. tartá:
égés:
egye
18. §. A nyugatrómai császárság keletkezése. (800.) Nagy Károly.
nek t
1. Az a szoros barátság, amely a frank királyok és a szent- korán
félig-i
szék között létrejött, még jobban megerősödött Kis Pipin fia és
neki,
utóda, Nagy Károly alatt (708- -814). nagy<
Rómában már a VIII. század vége felé egyes nemes családok
kezdtek hatalmaskodni (a Pierleoni, Frangipani,- Spoletói grófi csa- keztc
lád). A 799-i búzaszentelő körmeneten egyik ilyen hatalmaskodó köles
család elfogta ///. Leo pápát, de a spoletói gróf segítségével ki- szere
szabadúlt és Nagy Károly hoz menekült segítségért. Nagy Károly rend:
visszavezette a pápát Rómába, rendet teremtett és a pápát birtokai- I. Fe
ban megerősítette. A pápa viszont hálából 800. karácsony éjjelén lemo
Sz. Péter bazilikájában Nagy Károlyt római császárrá koronázta,
miután már előbb a /ongobárd király (Desideruis) legyőzése után
magát Észak-ltália királyává koronáztatta. Ez a római császári 1
cím nem jelentett valami új területet Nagy Károly számára, hanem
erkölcsi hatalmat az összes keresztény fejedelmek fölött. A keresz-
tény világnak (respublica Christiana) ezentúl két feje van : a lelkiek- ?epé
ben a pápa, a világi ügyekben a római császár. A kereszténységet zadb
két kard védi, a pápa a lelki karddal, a császár a hadsereg erejével. nek.
A pápa és a császár egymást támogatják : a pápa koronázza mag;
meg a császárt, viszont a császár résztvesz a pápaválasztáson és séget
azt jóváhagyja. Ezt a középkori hasonlat úgy fejezte ki, hogy a pápa-
hasonlít a naphoz, a császár a holdhoz. A császár az egyház legfőbb vé- veze
delmezője (protector). Tartozik a kérész tény hitet erejétől telhető
módon terjeszteni, megvédeni, de különösen a pápát minden bajban meg
megvédeni. ható:
2. Az első császár, A7agy Károly valóban meg is felelt a a ny
várakozásoknak. Hatalmas egyéniségével rendkívül sokat-tett az átve1
egyház javára. Támogatta a hittérítőket, sok tartományi és nem-
Meth
 1

I .1:í 34
pá-
dét, zeti zsinatot taitatott, a birodalmi gyűléseken (Maifeld) üdvös tör- életet. 863-ban kezdték meg térítésüket Morvaországban, amely ak-
gén vényekkel (capitulare) támogatta az egyházat. Sokat tett a müvclt- kor a Balatonig lenyúlt. Sz. Ciril külön szláv betűket talált fel, le- gány
ila i ScS emelésére. A tudós Alcitin-noX valóságos főiskolát szervezett, fordította a bibliát és a szertartásokban a szláv nyelvet vezette sz. é
Tő- támogatta a városi papok közös életmódját (vita canónica =kano- be. Az újonnan alakított egyházakat a római pápának vetették alá. ■gek
iket nokság), amelyet nyugaton, főleg Sz. Chrodegang metzi püspök sen.
A morváktól átvették a kereszténységet a IX—X. században
úba vezetett be és kötelezte a káptalanokat székesegyházi iskolák fenn- száz;
a csehek, majd a XI. században a lengyelek a latin szertartás alak-
tartására, a plébánosokat pedig a nép oktatásra. Ettől az időtől és észté
jában ; ellenben az oroszok már a keleti egyházhoz csatlakoztak.
i egészen a legújabb időkig az lova.
egyháziak voltak a keresztény népek 3. A magyarok megtérése Géza fejedelem idején (970—997)
egyedüli hivatásos tanítómesterei.
oly. kezdődik. Addig a magyarok nomád életet éltek és pusztító betö-
Nagy Károlyt Aachenben temették el. Egyes német egyházakban szent-
nek tisztelik. De az egyház hivatalosan nem tekinti szentnek. Föltétlenül réseket intéztek szomszédaik ellen. Géza fejedelem belátta, hogy
ent- korának legnagyobb embere volt, de még sok benne ily életmód mellett népe elpusztúl, ezért főleg feleségének, a, len-
a nyers, erőszakos,
és félig-meddig pogány vonás. A szászokat erővel térítette gyel eredetű Adelhaidnak befolyása alatt szívesen fogadta- a hit-
meg. Azt hitte, hogy
neki, mint fejedelemnek több feleséget szabad elvennie stb. Egyénisége térítőket. Kivált közűlök sz. Adalbert püspök, aki Géza fiát, sz. Istvánt
nagyon hasonlít Nagy Konstantinhoz. ba
dók is megkeresztelte. Géza azonban még félig pogány, félig keresz-
3. Nagy Károly halála (814) után gyönge uralkodók követ- tény volt. szak
csa-
keztek, akiknek egyénisége nem tudott a császári méltóságnak súlyt talm
odd Fia, sz. István (997 1038) már ízig-vérig katholikus volt.
kölcsönözni. Csak a X. század vége felé, a nemet-rón/ai császárok
ki- Jámbor neje, b. Gizella II. (szent) Henrik német király húga volt.
szereztek ismét súlyt a császárságnak. A római császári cimet azóta tenné
roly Alatta kiváló, szentéletű hittérítők működtek a magyarok közt :
rendszerint a német (később osztrák) királyok viselték, legutoljára megn
kai- Radia, sz. Adalbert társa, Asrik, sz. Gellért (sz. Imre nevelője) és hoz,
1. Ferenc osztrák császár, aki 1805-ben, a napóleoni háborúk idején
dén querfurti- sz. Bruno. A térítés munkája oly szépen haladt elő, hogy ai
lemondott róla.
izta, 1000. évben sz. István Asrikot egy követség élén II. Sylvester
.itán pápához küldötte, hogy az egyházi szervezetet megalkossa és Ist- olyan-
\
;zári vánnak királyi koronát küldjön. A pápa koronát küldött és be- körmi
19. §. A szlávok, magyarok és északi germánok megtérése. jogua
nem fogadta Istvánt a respublica Christiana királyai közé. 1001-ben meg
követ
esz- 1. A délszlávok közül a horvátok közt már a Vili. század kö- is koronáztatta magát a pápától kapott koronával. Majd megalakí-
:iek- zepén sikerrel térkének a Rómából kiküldött hittérítők ; a IX. szá- totta qz egyházi szervezetet. Két érsekséget (az esztergomit és kalo- rűlő
•S
éget zadban már több püspökségük volt, amelyek azonban újból eltűn- csait) és nyolc püspökséget alapított. A mai Erdély területén a pápa
:vel. nek. Nagyobb lendületet vesz a kereszténység, amikor Sz. László bihari, erdélyi és marosvári (csanádi, ma székhelye Temesvár)
Lzza magyar király (1088.) elfoglalja Horvátországot és a .zágrábi püspök- püspökségek sz. István idejéből valók. A bihari püspökséget sz. kadáí
és séget megalapítja. László Nagyváradra helyezte, az erdélyi püspökség székhelyéül pe-
>ápa A szlovéneket főleg a salzburgi püspököktől küldött hittérítők dig Gyulafehérvárt jelölte meg. létéi
t vé' vezetik az egyházba a Vili században. Ezenfelül számos szerzetesházat létesített. Köztük a legjele- katc
iető A szerbeket és bolgárokat már bizánci hittérítők keresztelték sebb a pannonhalmi apátság. Törvényeivel is nagy szolgálatot tett fesz
¡ban meg a IX. században. Azért ezek a konstantinápolyi pátriárka fő- az egyháznak. telől
hatósága alá kerültek és vele együtt elszakadtak Rómától és ezzel Szent István halála után még a magyarországi keresztény- sz. .
a nyugati műveltségtől is. (A bolgárok eredetileg nem szlávok ,csak a n;
ta

ségnek ki kellett állania a tűzpróbát (Vatha lázadása), de sz. László

átvették a szláv nyelvet.)
sa

haj(
t-)

alatt a kereszténység nemcsak megerősödik, hanem a magyar

lem- 2. Az északi szlávoknak, a morváknak apostolai Sz. Ciril és királyok védik a kereszténységet a keletről betörő pogányok (kúnok, a c!
Methodius. Ez a két testvér előbb Konstantinápolyban élt szerzetes besenyők, tatárok) ellen. Ez
#
 35

4. Ezzel már csak az északi germánok maradtak meg a po- f(

le- évi vita után Irént' császár nő búzgolkodására a képrombolás meg-
gányságban. Dániában és Skandináviában már a IX. században n
le- szűnt. A 11. ríiceai zsinat 787-ben kimondotta, hogy a szentképet sza-
sz. Ansgar térített. De a dánok csak Nagy Kanut idején, a norvé- bad tisztelni. n
te
■gek pedig csak sz. Olaf idején a XI. században térnek meg telje- o
á.
2. IX. században Photius mérgesíti' el még jobban a keleti
m
sen. A svédek vették fel legnehezebben a kereszténységet a XII. V
és nyugati keresztények közti viszonyt. Ugyanis, amikor a szent-
.
században. Legkésőbb az Északi- és Keleti-tenger partvidékén lakó
le- életű Ignatius konstatinápolyi pátriárka a császári udvar bűneit os- q
esztek, litvánok, kunok, poroszok és pomeránok tértek meg a német
le. torozta, sőt a király nagybátyját, fíardast botrányos élete miatt az
lovagrend búzgólkodására, nem ritkán erőszakkal. in
O áldoztató asztaltól nyilvánosan visszautasította (857), a nagytehet-
te.
ö- ségű, de nagyravágyó és álnok Photius izgatására a keleti püspö-
;y kök egy része zsinatot hívott össze és ott különböző hamis vádak ti
n- 20. §. A keleti egyházszakadás. alapján megfosztották Ignatiust méltóságától és Photiust emelték a ni
pátriárkák székére, noha még világi volt. I. Miklós pápa azonban
Mialatt Nyugaton az összes európai népek Krisztus egyházá- ismerve Ignatius életszenségét, nem fogadta el a zsinat határozatát, h
z- ba léptek, addig a konstantinápolyi pátriárkák nagyravágyása le- hanem ellenkezőleg Photiust mozdította el és kiközösítette őt. d
szakította a katholikus ' egyház *. testéről a keleti kereszténység ha- Erre Photius III. (részeges) Mihály pártfogásában bízva ellen-
t. talmas tömegét. Ennek a gyászos szakadásnak okai a következők szegült és egész Keletet elárasztotta körleveleivel. amelyekben sok V
.
a) Már kezdettől fogva nagy különbség volt a keletiek és a nyugatiak vádat és rágalmat terjesztett a nyugati egyház ellen. III. Mihály fc
természete, nyelve, vérmérséklete is szokásai között, amelyek az egyházi életben is halála után az új császár (I. Basilius) már nem pártolta Photiust. te
megnyilvánultak. Általában a keletiek görcsösen ragaszkodtak minden ősi szokás-
is A IV. konstantinápolyi zsinat (809). letette, kiközösítette és Ignatiust n
hoz, a gyakorlatibb érzésű nyugatiak jobban alkalmazkodtak a kor igényeihez,
y visszahelyezte ugyan, de a kárt, amelyet Photius rágalmai okoztak, te
—• amit a keletiek nem jó szemmel néztek.
T 4(P már nem tudta jóvátenni. Hozzá még Ignatius halála után (877) ei
b) Mióta Bizánc főváros lett, a konstantinápolyi püspökök közt akadtak
t- olyanok, akik nem szívesen látták, hogy a nyugati birodalom fővárosából a pápa Photius ismét visszaszerezte magának a pátriárkái széket, ott új ti
kormányozza az egész egyházat Előbb a pátriárkái címet követelték, azután egyen- izgatásokat folytatott a pápák ellen, míg végre VI. Leo (Philo- * P'
g . jogúak akartak lenni a pápával, Róma bukása után, pedig egyenesen maguknak sohus) vetett végett áskálódásainak : elűzte, kolostorba zárta (886),

—
i-
követelték az egyházban a főhatalmat.
ahol 891-ben meg is halt. ‘ í b,
c) Nagyon bántotta a keletieket, hogy az V. századtól minduntalan felme-
rülő eretnekségekben (Nestorianizmus, Monofizitizmus, Minothclctizmus) a római b. Teljes szakítást idézett elő a XI. század közepén CerulárillS in
a pápa ismételten elitéi te a keletiek tévedéseit. Mihály pátriárka viselkedése. A latinok elleni gyűlöletből 1053-ban ki
d) A pátriárkák nagyravágyását támogatták az egyes császárok. Az elsza- egyszerűen bezáratta Konstantinápolyban a latin templomokat és a
kadás nem egyszerre történt. vádakat emelt a nyugati egyház ellen. IX. Leo pápa felelősségre sz
In
1. Már a VIII. században nagyon kiélezte a helyzetet a Ke- vonta. Követeket küldött hozzá, de Cerulárius nem állott szóba a
él
leten kitört képrombolás. A durvalelkű Izauri Leo, aki közönséges pápa követeivel, sőt még egyházi tilalom alá vetette azokat a temp- és
katonából lett császár, elrendelte az összes szentképek, szobrok és lomokat. ahol ezek miséztek. Erre a pápai követek 1054. júl. 16-án
feszületek megsemmisítését. Erre nagy harc keletkezett a képtisz- a Hagia Sophia templomban kihirdették a konstantinápolyi pát-
telők és képrombolók között. A képtisztelők főharcosa dantaskuszi riárkának és követőinek kiközösítését. Cerulárius azzal válaszolt,
sz. dános, a keleti egyház utolsó egyházatyája volt. ff 754). Mivel hogy Photius vádait felfrissítette, sőt meg is toldotta.
9 a nyugatiak is a képtisztelők mellett foglaltak állást, Leo 731-ben Photius és Cerulárius vádjai részint hitbeli, részint fegyelmi
hajóhadat küldött Itália ellen, amely ugyan hajótörést szenvedett, de I
r kérdésekre vonatkoznak. Dogmatikus vádak 1. hogy a nyugatiak
a császár elvette a római egyház birtokait Siciliában és Délitáliában. meghamisították a hitvallást a Filioqnc beszúrásával (L. 9. §. 1. a) k
Ez természetesen a nyugatiakat nagyon elkeserítette. — Végre 120 n
! 2. kovásztalan kenyérrel miséznek. A többi vádak mind egyház

I
 87 38

-
!

___
fegyelmi kérdéseket érintenek, mint 1) hogy a nyugatiak a böjtöt a hatalomért és a pápai szék birtokáért. Amelyik felülkerekedett,

c r -.c r
Gé- annak sarját ültették a pápai trónra, nem egyszer az előző pápa
megrövidítik, tejjel és tojással élnek böjti időben, 2) hogy csak

____
zá- meggyilkolásával méltatlan emberekkel, vagy gyermekekkel töltöt-
nőtlen papokat szentelnek, 3) csak a püspök hennái, 4) sőt még y
olyan kicsiségeken is megakadtak, hogy nyugaton a papok borot- ték be sz. Péter székét. Főképen a tusculumi család hírhedt
ét i időv
válkoznak, a püspökök gyűrűt viselnek stb. nőtagjai (a két Theodora és Marozia) hatalmaskodtak sokáig. A
nt- földi
Ami a Filioque vádat illeti 1. a nyugatiak nem hamisították meg a Hiszek- római szentszéknek ez a megalázó állapota a IX. század végétől a
adhí
)S- egyet, mert az egyház fa görög atyák is) mindenkor hitte, hogy a Szentlélek a XI. század közepe tájáig, tartott, amikor az. erőteljes szász uralkodó
az f iútól is származik ; 2. c szócska beszúrását a nyugati Gótok megtérése után I me Is
család került. Németország trónjára. III. Henrik császár 1046-ban
indokolttá tette az arianizmusba való visszaesés veszélye. — A latin egyház kovász-
et- Sutában zsinatot tartott, Letétele a pápai trónért versengő három
talan kenyeret használ, mert az Üdvözítő „a kovásztalanok előestéjén“ szerezte mel<
>Ö- az Oltáriszentséget, amikor minden bizonnyal kovásztalan kenyeret használt. — A „pápát“ és II. Kelemen személyében méltó főt adott az egyháznak.
ak nézi
többi vádak mind fegyelmi dolgok, amelyek nem isteni eredetűek, tehát változás- Ettőlfogva a német királyok egymásután 7 pápát neveztek ki,
a
érdc
nak lehetnek kitéve, sőt a különböző viszonyok szerint vidékenkint eltérés is lehet. mígnem II. Miklós pápa 1059-ben rendezte a pápaválasztás kér-
an 4. Az 1054. esztendőt. szoktuk a történelemben a keleti egy- állá:
dését : elrendelte, hogy ezután a bíborosok (kardinálisok) kizáróla-
át, ház elszakadása évének tekinteni. Tévedés volna azonban azt gon- aka
gos joga ay pápaválasztás.
dolni, hogy a keleti es nyugati egyház közti kötelék egyszerre tel- és .
2. A pápaságnak ez a kora—amelyet „saeculum obscurum“-
jesen megszakadt. Még évszázadok teltek el, míg a szakadás birt
rn- nak (sötét század) is szoktak nevezni, kétségtelenül nagyon szo-
végleges lett. Nagyban fokozták a gyűlöletet a keresztes hál órák, is 1
ok morú. De az egyháztörténelemnek épen e homályos pontjai mutat-
főleg a szerencsétlen „latin császárság‘‘ felállítása. A XII. század- get
ily ják legjobban, hogy az egyházat maga Krisztus és a Szentlélek
tól több kísérlet történt az egység visszaállítására (a II. lyoni zsi- tak
st. vezeti. Ha az egyház tisztán emberi mű lenne, az ilyen viharokban
naton 1274, a flórenci zsinaton 1439). De ezek az uniók nem vol- zás
ist már rég; elpusztult volna.
tk, tak tartósak. Azóta a különbségek csak nőttek és a schizmából Erről a korról terjesztették azt a rágalmat, hogy IV. Leo
7) eretnekség lett.. Ma a görögkeletiek a Filioque-n kívül elvetik a (847—855.) és III. Benedek közt (855 -58) két és fél évig egy m
új tisztitôhçly létezését, Szűz Mária szeplőtlen fogantatását és a pápa nöpápa, Johanna uralkodott volna, aki egy körmenet alkalmával , ma
0- • primátusát és csalhatatlanságát is. különös körülmények közt halt volna meg. Ezt a mesét ma már bíz
3), Egyedül a ruthének és románok egyesülése a XVII. század- komoly történetiró nem hiszi. 1. Egykorú források mit sem tud- SZ(
ban bizonyult tartósnak. (L. később).

_____
nak róla, csak a XI. század végén, távoli Írók műveiben találko- ha
Az egyházszakadás éles határvonalat húzott a keleti és nyugati egyház és
JS zunk e hírrel-. ' Pedig ha igaz volna, Photius és a pápák másik ja\
műveltség közt. A Kelet elszakadt a Nyugatnak nemcsak egyházi életétől, hanem
egykorú ellenlábasa, Luitprand cremonai püspök bizonyára el nem foi
m kultúrájától is. A keleti egyházak a Krisztustól rendéit főtől (a pápától)- elszakadva
a fejedelmek gyámsága alá kerültek (caesaropapizmus pld. Bizáncban vagy a XVIII. hallgatta volna. 2. IV. Leo és III. Benedek közt nincs idő, amely- an
és
századtól napjainkig Oroszországban) és katholicizmusukat elveszítve nemzeti egy- ben uralkodhatott volna az állítólagos nőpápa. I. Lothár császár,
re
házakra tagozódtak. A krisztusi szőlőtőkéről leválva, elvesztették természetfölötti fei
a aki 855-ben halt meg és Ili. Benedek pápa, aki 855-ben kezdett
életerejüket, nem mutatnák föl sem igazi, lüktető vallási életet, sem igazi szenteket
uralkodni, még egy érmen szerepel, tehát még 855-ben követte IV. ] I (1
P- és lelki nagyságokat.
ín Leót III. Benedek a pápai széken.
7- bí
It, 21. Az u. n. .,sötét század.“ — A Johanna papíssa meséje. re
z 22. §. Az egyház és a hűbéri rendszer. Az investitura-harc. to
1. Nagy Károly halála után erélytelen uralkodók következtek, VII. Gergely (1073—1085.) b<
m
Vastag Károly letétele után (887) meg épen fejetlenség követ-
ik
kezett az egykori frank birodalom részeiben. Rómában főleg két 1. Nagy Károly és utódai a főpapokat : püspököket és apá-
a)
nemesi /család ; a Crescentiusok és a Tusculumi grófok versengtek tokat is az országnagyok közé iktatták. Amint a főnemeseknek,
íz

:r
i
 39
40

dett, úgy a főpapoknak is adtak hűbérbírtokokat (beneficium) és azok

pápa birtokába a főpapokat is beiktatták (investítura). Ebből a szokás- egyházi ténykedéstől és a hívő népet is felszólította, hogy- ilyen

>
ból azonban később nagy bajok származtak. papoktól semmiféle szentséget ne fogadjon el, miséjükön ne jelen-

ot
Itöt-
Ihedt Eleinte a királyok csak a hűbérbírtokot ruházták a főpapokra, jék meg. Erre óriási forrongás támadt, főleg Észak-ítáliábán és
l A idővel azonban azt gondolták, hog}' az investiturában nemcsak a Németországban, ahol a jogtalan investitura legjobban dívott.
ítől a földbirtokot, hanem a püspöki joghatóságot és lelkihatalmat is ők De ezzel nem érte be VII. Gergely. Tudta, hogy minden baj-
Kodó adhatják, — azért gyűrűnek és pásztorbotnak átadásával a fejedel- nak gyökere a fejedelmek illetéktelen beavatkozása a püspöki szé-
-ban mek kezdik a pápától függetlenül betölteni a püspöki székeket. kek betöltésébe, azért a következő évben a fejedelmeknek minden
írom Ez az illetéktelen „investitura“ új bajok forrása. A fejedel- investit urát kiközösítés terhe alatt eltiltott.
mek a főpapi székek betöltésénél legtöbbször nem az arravalóságot mid
,nak. I\ . Henrik császár (1056—1106) ellenszegült e rendeleteknek.
nézték, hanem politikai szolgálatokat, rokonságot, vagy más világi Frij
ki, Mikor a pápa ismételt figyelmeztése után is tovább gyakorolta az
érdeket. Sokszor meg épen pénzért bocsátották áruba az egyházi Sta
I kér- investiiurát, VII. Gergely a római zsinat elé idézte. A császár azzal
állásokat (simonía Simon Mágustól, aki sz. Pétertől pénzen dig
.róla- telelt, bogy 1076-ban a worm si zsinaton a pápát letétette és ki- j
akart venni- lelki hatalmat.) így sok méltatlan ember került a püspöki Két
közösítette. Erre 1 II. Gergely a császárt az 1076-i római zsina- III.
im“- és apáti székekbe : olyanok akik a papi ismeretek elemeivel sem
ton ünnepélyesen kiközösítette, alattvalóit hűségeskűjük alól föl-
szo- bírtak, azelőtt világi életet éltek és püspökké szenteltetésük után oldotta.
is folytatták világias életüket, nem tartották meg a papi nőtlensé- res:
utat- A német birodalmi rendek Tib urban új királyt akartak választani
get (coelibatus) és nem törődtek az egyházzal. Az apátok nem lak- abs
:lélek de a papa tanácsára .Henriknek egy évi haladékot adtak ; ha azon- 1[" kai
kban tak a kolostorban, hanem e helyett vadászattal és más szórako-
ban ezalatt föl nem oldatja magát a kiközösítés alól, akkor új gyi'
zásokkal töltötték idejüket.
királyt fognak választani. Egyben megállapodnak a pápával, hogy tart
Leo 2. Természetes, hogy az ilyen püspökök példáját az alsó- a császár ügyének megvizsgálására a pápa is megjelenik az Augs- j j; Es
egy papság is követte. Mivel nem törődött velük a püspök, tudatlanok
burgi gyűlésen. A pápa útnak is indűlt. Mikor Canossába ért, ros'
iával , maradtak, nem tartották be a coelibatust, nem törődtek a gondjaikra Henrik megjelenik előtte. Miután három napig nyilvánosan vezekelt, Tu:
már bízott néppel. így a nép is vallásilag elbutúlt, eldúrvúlt, pogány
a pápa löloldozta őt a kiközösítés alól és folytatni akarta útját az Ma
tud- szokásoknak és babonáknak hódolt. Mindenki érezte a helyzet tart-
augsburgi gyűlésre. Azonban Henrik, akinek megtérése nem volt Rói
álko- hatatlanságát és főleg a Clugny-i kolostor szerzetesei búzgólkodtak a őszinte, útját állotta. Észak-ítáliában a lázongó főpapok pártjára
lásik javításon. A" pápai széktől kellett volna kiindulnia az egészséges re- állott. Azután seregével Róma ellen vonúlt. A pápa az Angyalvárba j| rnil
nem formnak, azonban a pápai széket másfél századon át megbénították
szorult és csak a hozzá hű normannok tudták kiszabadítani. Saler-
iely- annak saját belső bajai. noba menekült és ott is halt meg. Utolsó szavai egész élete tör-
szár, Végre az Isten támasztott az egyháznak egy nagy ténetét kifejezik : Szerettem az igazságot, gyűlöltem a hamisságot, elle
ídett feríiut, aki fölmelje, VII. (szent) Gergely pápa személyében azért halok meg számkivetésben.

"
3 IV. (1073—85).

3. VIL Gergely (családi nevén Hildebrand) a Clugny-i kolostor-
ban nevelkedett. Már az előző pápák alatt ő volt az egészséges
reformoknak éltető lelke. Mikor 1073-ban a bíborosok pápává válasz-
tották, célúi tűzte ki, hogy az egyházat kiragadja azokból a bajok-
ból, amelyekbe a jogtalan investitura sodorta.
Mindjárt az 1074-i nagy böjti zsinaton szigorú rendeleteket
AO, z¿
öt
—
4. Henrik VII. Gergely utódaival is folytatja a küzdelmet,
mig végűi mindenkitől elhagyatva, .száműzetésben hal meg. Fia,
F. Henrik (1106—25). megegyezést (konkordátumot) köt a szent- Ion
székkel Wormsban az investiiurát illetőleg. A wormsi konkordátum a L
(11.22) szerint püspöki széküresedés esetén 1. a káptalan választja bei
a püspököt ; 2. a pápa megerősíti, megadja a joghatóságot és lelki olc
hatalmat az egyházi jelvények (gyűrű és pásztorbot) átadásával ; az

bocsátott ki a nős és simonías papok ellen. Eltiltotta őket minden 3. a világi fejedelem csak a birtokot ruházhatja az így választott
c<
D

és megerősített egyénre világi jelvények (jogar, kárd) átadásával. a

....
 " -gi m

■■

&-. , 42
41

pápaválasztást is: előírja, hogy az érvényes megválasztáshoz a sem 1

ilyen A worm si konkordátumot az 1123-ban tartott /. lateráni zsinat jelenlevő bíborosok -/s-ának szavazata szükséges. gelyi
den- jóváhagyta. Ezzel az investitura-küzdelem véget ért. Frigyes azonban élete végéig nem tudott szakítani kedvenc földrí
1 és gondolatával, főleg Siciliára vágyott. Azért fiát VI. Henriket II.
8 páva
Roger siciliai király leányával, Constan tia-va\ házasította össze. űldöí
baj- 23. §. A pápaság küzdelme a Hohenstanfokkal. III. Ince pápa Élete utolsó évében keresztes hadat vezetett a sz. földre. Ott is
csásí
szé- (1198-1215.) i lelte halálát.
ben .
iden 2. fia VI. Henrik (1190—97) kétszer vezetett hadsereget Sici- sebéi
1. Újabb küzdelembe keveredett a pápaság a császársággal, lia elfoglalására, irtózatos kegyetlenségeket művelt. A második
¡I midőn a Hohenstanfen családból származó I nagy Barbarossa kézé
nek.
Frigyes került a német trónra. (1152—1190.)/Ez a küzdelem a I siciliai hadjáratban, 32 éves korában meghalt, 4 éves fiát (II. Fri- orszí
a az gyest) hagyva maga után.
Staufok (ghibellinek) és a pápa pártja (guelfek) között egy száza- ellen
:
:.v
izzal 3. Ebben az időben került a pápai trónra a Conti grófi csa- miati
dig tartott és a Hohenstaufen család kipusztulásával végződött.
ki- Két fő felvonása : Barbarossa Frigyes viszálya a pápákkal, főleg ládból származó III. Ince pápa (1198—1215), a középkor leghatal- pedi|
ina- ■ Hl. Sándorral, — és II. Frigyes küzdelme IX. Gergellyel. masabb pápája. 37 éves volt, mik r megválasztották. Célúi tűzte Kárc
föl- ki a pápai tekintély és a pápai állam épségének visszaállítását, az ' met
Barbarossa Frigyes fiatal, nagyravágyó, —: de egyébként ke-
egyház megreformálását és az összes keresztény fejedelmek egye- Hohi
resztény érzületű és lovagias ember, a 'fejébe vette, hogy a régi,
;tani
.
sítését a törökök ellen a Szentföld visszafoglalására. Alatta érte el fejez
absolutistikus római császárságot visszaállítja. A bolognai jogtudósok-
zon- a pápai hata-lom fénypontját.
kal akik ez időtájt kezdték a római jogot felkarolni, (írnerius) össze-
r új gyűjtette az imperator összes jogait és roneaglíai síkon (1158.) Előbb Itáliában teremtett rendet : Az elrabolt pápai területe- a né
iogy tartott gyűlésen kihirdette, hogy „a császár az egész világ ura. ket visszaszerezte, a pápai udvart megreformálta, Siciliát hűbérűi _deti
ugs- És ezt az elvet meg is akarta valósítani. Megszüntette a régi vá- adta II. Frigyesnek, akinek ő volt a gyámja. fel i:
ért, rosok, egyházak és kolostorok évszázados jogait, elvette a pápától Majdnem az összes európai fejedelmeket megrendszabályozta.
y w
kelt, Tusciát, önkényesen nevezte ki a püspököket és mint Portifex Fülöp Ágost franela királyt kényszerítette, hogy törvényes felesé-
t az - 8
Maximus, a pápát is hatalma alá akarta vetni és egész Itáliát gét visszafogadja. Földnélküli János angol királyt, mivel egy püspö-
volt 2
Róma fővárossal uralma alá akarta hajtani. köt elűzött, kiközösítette és jobb belátásra bírta. Magyarországon
:jára 1\\ Adorján pápa már azon volt, hogy kiközösíti Frigyest, az Imre és I. Endre közötti viszályt elintézi. A portugál, norvég
árba mikor 1159-ben meghalt. Utóda a tudós és erélyes Roland bíboros és lengyel királyt az egyház jogainak tiszteletben tartására bírta.
.’ler- lett III. Sándor néven (1159—1181). Frigyes biztatására 2 bíbo- Magának tartotta fenn Bransweigi Otto és Sváb Fülöp közt folyó fejet
tör- ros ellenpápát választott (IV. Viktor). Frigyes - természetesen az küzdelem eldöntését a német trón kérdésében és végűi elfogadtatta fogk
got, ellenpápát támogatta és Ili. Sándort kiközösítette. Sándor pápa a német rendekkel II. Frigyest királynak (1215.) is s:
kénytelen volt Franciaországba menekülni, miután Frigyest ki- ■ fran
Az egyházi fegyelem emelésére, az eretnekségek megfékezé-
közösítette. Füle
sére 1215-ben összehívta a IV lateráni zsinatot, ahol sok üdvös
~

A pápa azonban természetes szövetségesekre talált a fejlődő S:; is n

reformot hoztak ; megerősítette sz. Ferenc és sz. Domokos rend-
F

ent- lombard városoban, akik nem tűrték Frigyes jármát. Megalakítják de i

jét, fölállította az egyházi inkvizíciót és maga akart a keresztes
II ni a lombard ligát és 11 76-ban Legnanonál Frigyest megverik. 1177- de
hadak élére állani, amikor hirtelen meghalt.
ztja ben a pápa és császár megkötik a velencei békét. A pápa fel- ged
; 4. II Frigyes Ili. Ince pápa életében az egyház jogait tiszte-
ciki oldozta Frigyest a kiközösítés alól, Frigyes pedig megígéri, hogy liiÄAv, a zí
letben tartotta és megígérte, hogy a német trónt és Siciliát nem
'ál ; az egyház jogait tiszteletben fogja tartani. ACy fogja egy kézben egyesíteni és keresztes hadat fog vezetni a Szent-
köz1
fogl
tott Ezt a békét 11 79-ben megerősíti a III. tetarán i zsinat, amely
földre. De III. Ince halála után teljesen megváltozott. Egyik Ígéretét
val. a legutóbbi pápaválasztáson okúivá pontosabban szabályozza a «115*:: gyű
■
"■ -Á • '

:
■
— ._____________________________________________________
 :

43 44

z a i sem tartotta be, az egyházat főleg Siciliában sanyargatta, azértIX. Ger- Nogaret vezetése alatt emberei az Anagniban időző agg pápát el-
I gelypápa 1227—41) kiközösítette. ( 1227.) Ekkor elindúlt Frigyes a Szent- fogták és bántalmazták úgy, hogy a kiálott izgalmak következtében
kézzé
1 kiméi
^enc földre, de nem nagy eredményt ért el. Visszajövet kibékült ugyan a pá- hamarosan meg is halt.
megv
i II. pával, (Sangermano 1230), de ezután is csak folytatta egyház- 2. \ 111. Bonifác után rövid ideig XI. Benedek volt a pápa I
és a
;sze. üldözését. Azért a pápa egyetemes zsinatot hivott össze. Mivel a (1303 -4.) ; ennek halála után sikerűit Fülöpnek kedves emberit a :
Néme
t is császár akadályokat gördített a zsinat elé, csak IV. Incének 1245- bordeaux-i érseket V. Kelemen néven pápává választtatni. (1305—14.) ]
ték ei
ben sikerült Lyonban egyetemes zsinatot összehívni „az egyház öt m Az új pápa nem is költözött Rómába, hanem Avignonban székelt.
volt,
Sici- sebének gyógyítására." Ez az öt seb : 1. A szent föld a törökök Utódai kb. 70 esztendeig szintén Avignonban laktak. A pápaságnak
dást
odilc kezében van, 2. Konstantinápolyt fenyegeti már a török, 3. Magyar- Ai'-AyAŰ" ezt a korszakát az avignoni, vagy babiloni fogság idejének nevez-
megh
Fri- országot a tatárok pusztították el, 4. az eretnekségek, 5. a császár zük (mert a zsidók babiloni fogsága is 70 évig tartott).
álla ne
ellensége az egyháznak. A zsinat esküszegése és egyéb bűneit II Az avignoni fogság rendkívül káros következményeket vont
csa- miatt kiközösítette és letettnek nyilvánította II. Frigyest, alattvalóit maga után. a) A pápa elvesztette azt a függetlenségét, amelyet, a
dozta
atal- pedig hűségesküjük alól föloldotta. A két Siciliát a pápa Anjou pápai állam biztosított neki, ehelyett a francia királyok befolyása
vagy
űzte Károíynak ajánlotta fel. II. Frigyes és utódai folytaták a kűzdel- alá jutott. Mindjárt Y. Kelemen pápa idején kitűnt ez, amikor a
dönts
az ' met főleg Sicilia birtokáért, míg végre Anjou Károly az utolsó pápa a vienne-i egyetemes zsinaton (1311.) Fülöp kívánságára el-
azon
gye- Hohenstaufot, II. Frigyes unokáját, Kon radin t Nápoly piacán le- törölte a templomos lovagrendet és hatálytalanította Vili. Bonifác-
Sáuut
e el fejeztette. nak Fülöp ellen tett intézkedését. V. Kelemen utóda, XXII. János
dott 1
Ezzel véget ért az egyház szabadságáért folytatott küzdelem pedig Bajor Lajossal keveredett viszályba és elvesztette a német
a hív
lete- a német császárokkal. Maga a római császárság is elvesztette ere- nemzet rokonszenvét.-
érűl deti jelentőségét. Hosszú időn át a német királyok nem is veszik b) A pápai államban felfordúlt a rend ; demagógok (pl. Cola
jött a
di Rienzo) vették át a hatalmat. A pápai kúriában is visszaélések
fel ismét a császári címet. nek 1
honosodtak meg.
>zta.
esé-
I c) A pápák Avignonban költséges építkezéseket, végez-
üdéi)
pápa
tek, a pápai államból pedig semmi jövedelem sem folyt be,
5pö- zsinat
24. §. A pápák küzdelme Szép Fülöppel. Az avignoni fogság. azért kénytelenek voltak különböző rendkívüli adókat vetni a ke-
Igon
resztény országokra (annaták, taxák, palliumpénz), ami nagy elke-
rvég reforn
1. VII!. Bonifác pápa (1280—1303) szerette volna a keresztény seredést szült mindenfelé. Ez az elégedetlenség irodalmi téren is
írta. hogy
fejedelmek közt a békét helyreállítani és őket a Szentföld vissza- - í megnyilvánult. A íerencrendiek egy csoportja rendszeres támadá-
Dlyó Addig
foglalására egyesíteni. E célból a százéves angol-francia háborút sokat intézett a pápaság ellen (Occámi Vilmos és társai).
atta - legég(
is szeret ce volna megszűntetni. Azonban a nagyravágyó Szép Fülöp d) De a legnagyobb baj, amelyet előidézett a nyugati egyház-
francia királynál (1285—1314.) nem ért célt. Sőt a háború céljaira szakadás.
ezé- az egyháziakat
Fülöp — nem törődve az egyház kiváltságaival i 20. §,
Ivös is megadóztatta. A pápa ismételten figyelmeztette a francia királyt, 25. jj. A nyugati egyházszakadás és a konstanczi zsinat. (1414—18.)
snd- de mikor ez nem használt, Fülöpöt 1302-ben tartandó római zsinat s
ztes ■0f, 1. Végre maguk a pápák is belátták az avignoni tartózkodás
dé idézte. Fülöp nem jelent meg, sőt a francia püspököket sem en- az. eg
gedte el. A zsinat mégis összejött és Fülöp eljárását elítélte. Ezen káros következményeit, azért a keresztény világ óhajának engedve ták a
;zte- a zsinaton tárgyalták az egyház és állam, a pápa és a fejedelmek (Petrarca, sz. Brigitta, Szienai sz. Katalin) XI Gergely pápa 1377-ben
Politik
lem közti viszonyt és azt a híres „Unam sánc tani'1 kezdetű bullában végleg otthagyta Avignoni és a nép örömujjongása közt visszatért
népre
önt- foglalták össze. Fülöp e zsinattal szemben 1303-ban birodalmi Rómába. A következő évben meg is halt. Ekkor a bíborosok olasz-
több
etét gyűlést tartott, amelyen különböző vádakat emelt a pápa ellen. Sőt eredetü pápát választottak, 17. OrbánI De amikor VI. Orbán erős
ták a
■A

■ I ;
r - V I I I ■ - ■ , ::v V-- : ■
 s .
: ■■■/aV--.;;::
%È
g n

; Fl:-:;
45 /
Z 48

»át él-
kézzel hozzáfogott a pápai udvar reformjához és a biborosokat sem inkább a fejedelmi udvarokban tartózkodtak, nagy fényűzést fejtet-
tében sko
kímélte, j az elégedetlen bíborosok egyrésze Róbert genfi érseket ; ' -Mf tek ki. Példájuk természetesen a papságot, a szerzeteseket és a műi
megválasztotta ellenpápának 17/. Kelemen néven. Franciaország népet is elrontotta. Azért sürgette már a pisai és konstanzi zsinat
*7 * 1 I a ve*e tartó Spanyolország az ellenpápa oldalára állott, ellenben I
az egyház reformálását fejében és tagjaiban. Az 1431—45 húzódó Ez
i Németország. Anglia, Magyarország és a többiek Ví. Orbánt ismer-
bázeli ill. flőrénei zsinat hozott, is igen sok üdvös reformot, de préc
i ték el egyedüli törvényes pápának. így most az egyháznak két feje
; nem volt, aki azokat végrehajtsa. térít
volt, akik egymást kölcsönösen kiközösítették. Ezt a szaka-

mm
■■* i 2. Ugyanis a középkor utolsó pápái, az u. n. renaissance- hog
ignak i ^/lst nevezzÿ]c nyugati egyházszakadásnak. Mihelyt az egyik pápa 1
6VCZ- * ' - r r pápák, bár átlag igen tehetséges férfiak voltak, sokkal többet tö- tiltó
meghalt, párthívei rögtön választottak helyébe másat és így a baj ÿ§ rődtek a művészetek és irodalom pártolásával, mint tulajdonképeni mes
vont
i állandósult.
I hivatásukkal. Helyreállították .a pápai Lillám épségét és rendjét, ked
2. E gyászos szakadás orvoslásán az egyház legjobbjai fára-
:t, a különösen VI. Sándorban és II. Gyulában fényes hadvezér! tehet- r.óin
doztak. A világhírű párisi egyetem három orvoslási módot ajánlott :
lyása m ség lakozott. Kitűnő szolgálatokat tettek a művészetek pártolásában; ame
vagy mondjon le egyik pápa, vagy egyezzenek meg, vagy zsinat
Dr a egy Bernini, Raffael, Michelangelo és sok más művészt a renais-
döntsön. Végre a bíborosok 1409-ben összehívták a pisai zsinatot, i
i el- sance-pápák foglalkoztattak állandóan és így a művészetek remekeit fŐp£
azon mind a két pápát letették és egy harmadikat választották E. :
nifác- állították elő. Sokan közülük elévülhetetlen érdemeket szereztek őszi
Sándor személyében. Csakhogy a régi pápák közűi egyik sem mon-
hínos ■ ïê a fenyegető török veszedelem fölismerésében és visszaverésében egyl
dott le és így a két pápa helyett három pápája lett az egyháznak,
lémet Ü jfg (IV. Jenő, II. Fiús, azelőtt Aeneas Silvius Piccolomini, Cesarini Ju- Iliin'
a hívek pedig három részre szakadtak. ; : »$
lián és Capistrano sz. János küldetése), de az egyházi élet belső radí
3. Végűi Zsigmönd császár szorgalmazására 1414-ben. össze-
Cola mély sebeit nem gyógyították, vagy talán észre sem vették. egy
jött a konstanzi zsinat. Három célt tűzött ki : az egyház egységé-
lések Ellenkezőleg maguk a pápák között js akadtak olyanok, akik
nek helyreállítását (causa unionis), a tévtanok megszüntetését (causa
üdéi) és az egyház reformálását (causa reformationis). A három életükkel rossz példát adtak a keresztény világnak, vagy pedig
égez- rokonaik rendetlen támogatásával (nepotizmus) követtek el nagy
pápa közűi egyik önként lemondott, a másik kettőt pedig letette a
bc, hibákat, különösen a spanyol Borja családból származó 17. Sándor
zsinat és V. Mártont választotta meg.
Icc- pápa, aki már bíboros korában erkölcstelen életet élt és gyerme-
Elitélték Húsz János tanát is, de már a nagyon is szükséges meg
éiké- keinek bűnös támogatásával sok botrányt okozott. (Borja v. Borgia
reformokra nem került a sor. Mindössze abban állapodtak meg,
in is Cézár, Lukrécia, Juan, Jofré).
hogy ó év múlva új zsinat üljön össze a reformok megbeszélésére. szer
íadá-
Addig is az egyes nemzetekkel kötött konkordátumok rendezték a, Kétségtelenül olyan hibákat követett el, amelyeket menteni, vagy azor
legégetőbb kérdéseket. ól szépíteni nem lehet, — igaz hoiry még többet fognak rá egyházgyalázó
>ház- írók. Az Úristen időnként, — minta saeculunobscnrnmban is — megen- Szíri
gedte, hogy az egyháznak ilyen gyarló vezetői legyenek. így annál in- talm
kább kitűnik, hogy az egyház hajóját egy magasabb isteni kéz irányítja, ták
26. §. Reformtörekvések a középkor végén. A renaissance-pápák. amely a bűnös emberek hibáit mindig helyreütötte.
légy
-18.)
3. Pedig erre a reformmunkára annyival is inkább szükség leirtí
1. A pápák avignoni fogsága óta sok visszaélés csúszott be
ódák '■ lett volna, mert az egyházban itt-ott már forradalmi jelenségek mu- és f
nz. egyházi kormányzatba. A pápák kelleténél gyakrabban használ-
edve tatkoztak. Már a konstanci zsinatnak az a minduntalan hangozta- Iá sál
ták az egyházi büntetéseket (kiközösítés, egyházi tilalom) sokszor
'-ben tott (helytelen) elve, hogy az egyetemes zsinat a pápa fölött áll, ilyen Kéri
politikai okokból is ; a pápai adók nyomasztóan nehezedtek a
atért forradalmi tünet volt. A humanista írók is lassanként egészen egy- had,
népre; az egyházi javadalmak betöltésénél a pápák mind több és
lasz- házellenes vizekre tévedtek. Előbb csak a' régi klasszikus formákat 800.
több jogot tartottak vissza maguknak stb. A püspökök elhanyagol- .7:1 bámulták és utánozták, de utóbb a pogány szellemet is magukba
crós a za
ták a helybenlakás kötelességét, egyházuk kormányozása helyett szítták és az egyházat, főleg a mélyen lehanyatló, szőrszálhasogató a ki

11

I
r:Z ■
ItC.
 48
47

módra négy tartományt alakítottak (Jeruzsálem, Edessa, Antiochia,

ïjtet- skolasztikus bölcseletet gúny tárgyává tették, (pl. rotterdámi Eráz-
Tripolis) a hűbéri rendszer alapján.
s a mu4, Hutten Ulrik, Pfefferkorn, „Epistolae virorum obscurorutn“).
2. A következő két században még hét keresztes hadjáratot hábc
sinat Ilyen forradalmi tünet volt Flórencben Savonarola föllépése.
vezettek. lovci
íódó Ez az egyébként szigorú életű domokosrendü szerzetes hatalmas
a II-ikat sz. Bernât búzdítására I147<ben III. Konrád, aTII-ikat köte
de prédikációival keményen ostorozta a flórencieket és nagy hatással (1189—92) Barbarossa Frigyes, Fiilöp Ágost és Oroszlánszívű Richard;
térítette őket jobb útra. Később azonban arra ragadtatta el magát, a iveiket a velenceiek (1202—4), akik Dandaló dogo vezetése alatt egyl"
nce- hogy VI. Sándor pápát és udvarát sem kímélte. Erre a pápa meg- megdöntötték a bizánci császárságot és helyébe megalakították a latin lova
császárságot. A latin császárság ugyan hamarosan megbukott (1204 —61), A lo
t tö- tiltotta neki a prédikálást, de Savonarola megtagadta az engedel- de alkalmas volt arra, hogy a keleti és nyugati keresztények közt fönn-
;peni mességet, mire a pápa kiközösítette. Közben ellenségei felülkere- álló gyűlölködést még inkább fokozza. Az V ik volt II. Endre magyar több
■újét, kedtek és máglyára ítélték. Hibázott abban, hogy törvényes elül já- király keresztes hada. 1217-ben, a Vl-ik 11. Frigyesé 1228, ez utolsó ért
két keresztes hadjáratot IX. (szent) Lajos francia király vezette. mon
2het- róinak nem engedelmeskedett és jövendölésekbe is bocsátkozott,
ban ; amelyek nem teljesedtek. 3. Azonban a keresztes hadjáratoknak nem volt tartós gyü- vag!
nais- A XVI század elején (1Ô13—17) még egyszer összeültek a mölcsük. Már 1187-ben Szaladin szultán visszafoglalta Jeruzsálemet, nag'
ekeit főpapok az V. lat eran i zsinaton, de ez is komoly reformmunka nélkül attólfogvá a keresztények mindinkább visszaszorultak, míg végre akik
ízlek oszlott fel. Az élesszemű de Vio Tamás bíboros, aki előre látta az 1291-ben Akkon (Ptolemais) elvesztésével a keresztények teljesen ták,
ében egyházat fenyegető veszélyt, hiába emelte fel szavát. A reform be- kiszorultak Palesztinából. • gom
Ju- lülről nem valósúlt meg, azért csakhamar illetéktelen tényezők for- Ennek a sikertelenségnek okai : 1. A keresztények részére
íel ső radalmi útra léptek és valódi reformálás helyett deformálták Krisztus nagyon távol volt a csatatér, főleg annak a kornak utazási és Legt
egyházát és milliókat szakítottak el Krisztus igazi egyházától. szállítási viszonyai közt. E távolság mellett nem tudták fölvenni a alap
versenyt a folyton erősödő török nemzeti öntudattal és fejlődő (129
akik
sereggel. 2. A keresztények a keleten teljesen hűbéri minta szerint geté
ledig
27. §. A keresztes hadjáratok. rendezkedtek be, ami az ottani viszonyok közt nem vált be. Erős Mai
iagy
monarchikus berendezkedés kellett volna a gyors, egyöntetű fellé- veze
ulov
1. A középkor mélyen keresztény gondolkodásának legszebb péshez, ellenben a hűbéri berendezkedés mellett gyakoriak voltak zíik.
rme-
megnyilvánulásai a keresztes hadjáratok. az egyenetlenkedések a fővezérek között. 3. A keleti éghajlat telje-
>rgia
A keresztények mindig nagy kegyelettel látogatták azokat a sen megváltozíatta az ottmaradt kereszteseket : elpuhultak és lelki- XIII
szent helyeket, ahol az Üdvözítő élt és érettük meghalt. Mióta leg is lehanyatlottak (pullánok). 4. Ehhez járult a görögök áiskáló- a V
vagy sok
azonban a XI. század közepén a spddzsiik törökök foglalták el dása, akik nemcsak hogy nem támogatták a kereszteseket, hanem
álázó
gen- Sziriát és Palesztinát, azóta a szentföldi zarándokok állandó bán- ellenkezőleg akadályokat gördítettek vállalkozásuk elé. . nuk
,1 in* talmazásnak voltak kitéve. Azért a nyugati keresztények nem tud- 4. Mindazonáltal a keresztes háborúknak jelentős hatásai vol- a te
Átj». ták többé elnézni, hogy e szent helyek a pogány törökök kezében rólu
tak : a) vallási és politikai szempontból : fokozták a keresztény
legyenek. Amikor II. Orbán pápa a clcrmonti zsinaton (1095) testvériség és összetartás gondolatát Európa népei közt, emelték a a t<
<ség leírta a szenthelyek és a szentföldi zarándokok szomorú helyzetét Mol
vallásos szellemet ; b) gazdasági szempontból : új kereskedelmi uta-
mu- és fölszólította a keresztény lovagokat a szent helyek visszafogla- tek
kat nyitottak meg (Levante), a jobbágyság helyzete javúlt, a né-
)zta- lására, egyhangúan e kiáltásban törtek ki : „Isten is úgy akarja." ren
pek látóköre bővült ; c) világtörténelmi szempontból : évszázadokra
lyen Keresztet varrtak ruhájukra ó?, szervezkedtek az első keresztes visszaszorították a törököt ; a lovagrendekben Europa vitéz harco-
egy- hadjáratra, amelyet Bouillon Gottfried vezetett (1096—99.) Kb. sokat kapott a török ellen ; a ' német lovagrend megtéríti az Északi- utát
ákat 800.000 ember vett részt, akiket részint a szent lelkesedés, részint her,
és Keleti tenger mentén lakó pogány okát és megalakítja a később
ikba a zarándokolás és vezeklés vágya vezetett, egyeseket pedig főkép XV
nagyra hivatott porosz hercegséget.
gató a kalandvágy. Elfoglalták Jeruzsálemet és környékét, majd nyugati

t
*
 49 t>0

hia, 28. §. A lovagrendek. Albert világi fejedelemséggé alakított (szekulárizált).

4) Spanyolországnak az araboktól való megtisztítására külön spa-
A középkorban azokat a nemes és szabad embereket, akik nyol lovagrendek alakultak (az alcantarai, calatravai és Sant-Jago rend),
a tot
háború esetén nehéz fegyverzetben, lóháton szolgálták hűbérurukat, amelyek a XV. század végéig teljesen kiszorították a mórokat a félszi-
lovagoknak (cavalliero) nevezték. Mióta a lovagok egyik legszentebb getről.

■
kat
kötelességüknek tartották a keresztény hitért harcolni, 'azóta az
rd;
ilaft egyház szép szertartások keretében végezte a lovaggáavatást. A
iljn lovagi és szerzetesi eszmény egyesítéséből szüllettek a lovagrendek. 29. §. A középkor eretnekségei.
61), A lovagrendek letették a hármas szerzetesi fogadalmat, mint a
>nn-
többi szerzetesek, de ehhez negyediknek hozzáadták, hogy Krisztus- A középkor eretnekségeit két csoportba oszthatjuk :
tyar

N
•Iso ért és az ő hitéért készek harcolni (militia Christi). A bencések 1. A gnostikus manicheus eretnekség utódai, akik magukat

< er
monastikus szervezetével szemben monarchikus szervezetük voll, tisztáknak (katharusok, ebből patarénusok), a Balkánon bogumilék-
yii- vagyis az egész rendnek közös legfőbb elöljárója volt : a nek, Dél-Franciaországban albiaknak (Albi városról) nevezték. Elve-
ict, jl nagymester. A lovagrendek háromféle .tagokból állottak : lovagokból, tették az egyház külső istentiszteletét és a szentségeket, egyaránt
gre

¡> -05
akik a hitért harcoltak; szolgáló testvérekből, akik a betegeket ápol- megvetették a világi és az egyházi elöljáróságot. Nem ismerték el
sen ták, a zarándokokat gondozták és papokból, akik a többiek lelki- a házasságot. Két csoportba osztották magukat : a tökéletesek a

03
II • gondozását végezték. legszigorúbb önmegtagadásban éltek és végső céljuk volt az ön-

—2 -wrf • —
ére 1. A XI. és XII. században három nagyobb lovagrend alakúit. kéntes éhenhalás (endura) ; a tökéletlenek sokszor a legkicsapongóbb

és Legelőször ß Johanniták rendje, amelyet amalfi (olasz) kereskedők
alapítottak. Hősiesen küzdöttek a keresztes háborúk idején. Mikor
(1291.) kiszorultak a Szentföldről, előbb Cyprus, majd Rhodus szi-
Hnt getén telepedtek meg. Mikor a török Rhodust is elfoglalta (1522),
ros Malta szigetére költöztek és ott alapitották a nagy mesterükről elne-
llé- vezett fővárost : La Valetta-t : Innen maltai lovagrendnek is nevez-
te »5
életbe csaptak át. Már a tanuk és életük miatt is veszedelmet jelen-
tettek nemcsak az egyháznak, hanem az államnak is. Még vesze-
delmesebbé váltak, amikor néhány főur (pl. Toulouse-i Raymond)
is melléjük állott. Sz. Domokos prédikációival próbálta őket jobb
útra téríteni. Mikor ez hiába volt, Montforti Simon keresztes há-
borút xvezetett ellenük és megtörte őket. Akik azután is megmarad-

z?
tak zük. tak, azokat az eretnekségek ellen fölállított törvényszék, az ink-
Ije- 2. A második a francia eredetű templomus rend, amely a vizíció kutatta föl.

P
Iki- XIII. században nagy tekintélyre és sok vagyonra tett szert. Mivel 2. Az egyház szervezete ellen irányuló eretnekségek. Wahl

n E
Id- a VIII. Bonifác és Szép Fülöp közt lefolyt viszályban a templomo- Péter lyoni kereskedő és követői (a valdiak) pl. azt hirdették, hogy
em sok a pápa oldalán állottak és mivel Szép Fülöp vágyott vágyó- az egyháznak nem szabad vagyonnal rendelkeznie. Követőit a III.

m
. nukra, bosszúból és kapzsiságból követelte V. Kelemen pápától lateráni zsinat itéltç el.
a templomosok eltörlését. A legképtelenebb vádakat terjesztette Sokkal, veszedelmesebb arányokat öltött Wicliff János oxfordi

o
O

róluk; és igy a vienne-i zsinaton (1311.) sikerült is keresztül vinnie tanár eretneksége, aki előbb a pápát támadta, majd szóval és Írás-
3>.

=•
a templomosok rendjének feloszlatását. Sok szerzetest, köztük de ban (Tiralogus) hirdette a következő veszedelmes tévedéseket : A
X
cd

Molay Jakab nagymestert is összefogdostak és máglyán végez-

3 £ 3
ta- szerzetes rendek az ördög találmánya, az egyház nem rendelkez-
lé- tek ki. A nagy mester a máglyán is ünnepélyesen tagadta a het vagyonnal, a papok súlyos bűn által elveszítik lelki hatalmu-
era rendje ellen szórt rágalmakat. kat ; elvetette gyónást, szent misét, búcsúkat, szent képek tisztele-

5*
10- 3. A legkésőbbi a német lovagrend, amely a keresztháborúk tét, böjtöt, papi nőtlenséget ; azt hirdette, hogy a hit egyedüli for-

S
ki- után Németország északi vidékét védte és térítette meg. Külön rása a Szentírás. Ugyanezeket a tanokat hirdette később Luther is.
' z
bb hercegséget is alapított, a porosz hercegséget, amelyet azonban a Wiclifíet az 1382. londoni zsinat elhallgattatta ugyan, de tanítása

S' sr
XVI. század elején egyik hitehagyott nagymestere, Brandenburgi később hullámokat vert.

/
 51
/
Csehországban 1 Húsz János prágai pap révén, aki Wicliff Tri-
spa- alogusát cseh nyelvre fordította és téves tanait hirdette (1403-tól).
end), Mivel Húsz a püspökének Ítélete ellen az egyetemes zsinathoz fe-
ilszix lebbezett, a konstanzi zsinat (1414) maga elé idézte. Húsz Zsig-
mond király menedéklevelével (Salvus conductos) meg is jelent a
zsinaton, de tévedéseit nem vonta vissza, sőt a zsinat rendelkezéseit
semmibe sem vette. Erre a zsinat őt mint eretneket átadta a világi
hatóságnak, amely az eretnekekre kiszabott büntetésben részesí-
tette : máglyahalállal kivégezte. Halála után a husziták még sok
zavart okoztak, fegyvert is fogtak, míg végre a bázeli zsinat ki-
.lkat
békítette őket az egyházzal; megengedte nekik a két szín alatt
Vo-
való áldozást is (1439). ' \
lve- Az egyházat azzal szokták vádolni, hogy nem tartotta meg a sal-
rán t vas eonduetusban adott szavát, sőt a konstanzi zsinat ki is mondotta
volna, hogy az eretnekeknek tett Ígéret nem kötelező. Ez az utóbbi
i el
állítás teljesen légből kapott, az egyház ilyet ki nem mondott. Ami a
/’ a szószegés vádját illeti, Zsigmondi király biztosította ugyan Huszt arról,
ön- hogy bántó elás nélkül mehet Konstanzba és (ha,a zsinat őt ártatlannak
találja és szabadon bocsátja) bántódás nélkül jöhet vissza, de azt nem.
í>bb
Ígérte, nem is Ígérhette, hogy Huszt nem fogják elítélni a zsinaton és
len- az eretnekekre kiszabott büntetést reá is alkalmazni.
ke-
nd)
Dbb 30. §. Az inkvizíció.
há-
ad- 1. A középkorban az állam és egyház tudatában volt annak,
nk- hogy együtt kell működniük az emberiség javára. Azért az állam
a maga ellenségeinek tekintette az eretnekeket és igen szigorú bün-
ild tetésekkel sújtotta őket. Még olyan fejedelmek .is, akik távolról
>gy sem voltak vallásosak (mint pl. II. Frigyes császár), halálbüntetést
Ili szabtak a makacs eretnekekre. — E szigorú büntetések miatt so-
kan nem mertek nyíltan eretnek tanokat vallani, titokban azonban
rdi tovább is kitartottak tévedéseik mellett.
ás- Ezeknek a titkos eretnekeknek kikutatására alakult meg az
A
inkvizíció (felkutatás) törvényszéke. Á toulouse-i zsinat (1229) ki-
2Z-
mondta-, hogy minden plébánián létesíteni kell egy szervet, mely az
111- eretnekeket fölkutassa, ha lehet jobb belátásra bírja, ha nem térnek
meg, megbüntesse. Mikor azonban a püspökök e kötelességüket
;le-
or- lanyhán teljesítették, akkor a pápa az inkvizíció vezetését sz. Do-
mokos rendjére bízta (1233.)
is.
2. Az inkvizíció ellen sok vádat hoztak forgalomba az egyház el-
sa lenségei, annak kegyetlenkedéseiről rémregéket tudnak mesélni. Pedig,
ha az inkvizíciót is az illető kor keretében tekintjük, — ahogy minden
52
p p p c* cr
PC'
történelmi eseményt kell tekinteni, — egészen másképen fogjuk meg-
ítélni. 1. Először is be kell látni, hegy az inkvizíció jogosult volt.
Ugyanis a középkor eretnekei nem holmi teoretikus tévtanitók voltak,
hanem az egyház és állam közrendjének felforgatására törekedtek : for-
a
radalmárok voltak, akik ellen erélyesen védekeznie az egyháznak és a
vele karöltve dolgozó államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is volt.
N
2. Igaz, hogy a vallatás szigorú volt, kínzóeszközöket is használtak. De
ez annak a kornak bíráskodásában általános volt ; a halálos büntetéseket
-O
pedig nem az egyház, hanem az állami törvény szabta meg, amely a
középkorban az állammal összeforrt és az egyház ellenségeit az állam
5
ellenségének is tekintette. — Egyébként épen az egyház volt az, amely
N'
úgy ennek az általános, mint s spanyol inkvizíciónak szigorát okosan
mérsékelte. 3 Akik az inkvizició borzalmait szeretik kiszínezni, gondol-
janak arra, hogy a protestánsok még a XVI. században is úgy jár- . 1
C
nsk el. Hogy ne beszéljünk a vérengző Vili. Henrik kivégzéseiről és
Oh
egyéb protestáns fejedelmek (11. Rákóczi György, a hugenották) kegyet-
lenségeiről, elég megemlíteni Kálvin halálos Ítéleteit. És érdekes az is,
hogy amikor Kálvin Served Mihályt halálra Ítéli, az egyébként szelíd-
g-
lelkű Melanchton azt irja neki: „ Teljesen osztom felfogásodat és eh-
ismerem, hogy igazságosan cselekedtetek, amikor azt az istenkáromló
8
embert rendes bírói eljárás alapján kivégeztétek.— A középkorban és
g
/ még az újkor elején is másképen gondolkodtak az emberek mint ma : Azt
5 3
hitték, hogy saját vallási fölfogásukat másokra ráerőszakolni szabad és
lehet. (Cujus regio, ejus et religio.)
sr.
3. Ettől az általános egyházi inkvizíciótól meg kell különböz-
£. s-
tetni a spanyol inkvizíciót, amelyet Katholikus Ferdinánd és Izabella ál-
lítottak fel (1481). IV. Sixtus pápa beleegyezésével létesült és tisztviselői
közt papok is voltak ugyan, de azért a spanyol inkvizició úgy célját
mint szervezetét tekintve inkább állami intézmény volt, mint egyházi.
ST
('élja ugyanis nemcsak a titkos mórok (moriskók) és titkos zsidók
£ S ä 5
(marannok) felkutatása, akik sokszor a legelőkelőbb egyházi állá-
sokba is befurakodtak, hanem főképen spanyol nemesség megtörése
és Ferdinánd egyedüli uralmának megszilárdítása. Szervezete szerint
is inkább állami intézmény : tisztviselőit a király nevezte ki, ő írta
9- £. S' 2-
\
meg az eljárási módot, az ő nevében hozták az ítéletet, a polgári
bűntényeket is az inkvizició elé utalták.
Azok a kegyetlenkedések, amelyeket ráfognak (főkép Llórente),
túlzottak ; amelyek pedig igazak, egyáltalán nem írhatók az egy-
ház rovására, mert hisz épen a pápák iparkodtak szigorát egyhí-
» S'
teni, sőt nem egy inkvizitort kegyetlensége miatt ki is közösítettek.
?
31. §. A középkor új szerzetesrendjei.
a
Az egyházban levő krisztusi élet leginkább abban nyilvánúl
s
o:
meg, hogy ez az élő szervezet minden korban megtenni azokat a
lelkes munkásokat, akiket az illető kor különleges viszonyai
a
"=•
megkívánnak. A nápvándorlás korában a Gondviselés támasztott
 53 54

buzgó hittérítőket és a népek nevelőit a bencésekben ; a keresztes szent alapító életében és a népoktatás terén, később a tudományok I ster
hadjáratokra vitéz lovagok kellettek, erre létesültek a lovagrendek : művelése és a hitterjesztés terén is elévülhetetlen érdemeket szer- és a
a középkori eretnekségektől megtévesztett népet pedig Krisztus zett. Jeles tagja volt még az alapító életében páduai sz.‘ Antal, kanc
¿

alázatos szolgái, az u. n. kolduló szerzetesrendek vezették vissza ( Assisi sz. Ferenc a középkor egyik legkedvesebb egyénisége. Galamb-
*

az igaz evangélium útjára. Azér

4o s

egyszerűséget, gyermeki ártatlanságot és természetfölötti bölcseséget egyesí-

A XIII. században két ilyen koldulórend alakúit : sz. Domokos tett bámulatos természetszeretetével. A szegénység („a jegyes“) szereteténél szab
csak Istenbe vetett bizalma volt még nagyobb. Ez a kedves egyéniség még
és assisi sz. Ferenc rendje. A kolduló rendeket az különbözteti piisp
9

ma is beszédes alakban jelenik meg a Fioretti-ben.

4

meg a többi szerzettől, hogy míg a többi rendekben az egyes szer- ered
s

Szent Ferenc rendje később két ágra szakadt, az observúnsokra, akik

^

zeteseknek ugyan nem lehet vagyona, de a rendnek lehet, addig az alapító szabályait épségben megtartották és a konventuálisokra (minori-
s4

a kolduló rendekben magának a rendnek sem lehet vagyona, ha- ták , akik a szabályt a későbbi korhoz alkalmazták. Később a sz. Ferenc
nem könyöradományokból tartják fenn magukat. Szervezetük közép- rendjéből vált ki a kapucinusok rendje.
¿

32,
45

ponti (generális, provinciális). Úgy sz. Domokos, mint sz. Ferenc női szerzetet (II. ik rend) és a töké-
é

letesebb életre tőrekvd világiak részére harmadik rendet is alapított.

Szent Domokos előbb kanonok volt. Mint ilyen prédikálva
¿~

járta be az albiaktól megfertőzött területeket. Később külön szer- 2. Reformált rendek. Azok a bajok, amelyek az investiturá- Oltái
zetesrendet alapított (1216.), hogy a szegény nép közé vegyülve ból keletkeztek, nemcsak a püspököket érintették, hanem az apá- kort
s

tokat és kolostorokat is. Azért már a XI. századtól kezdve a szer- közé
JS -s

hirdessék az evangéliumot (azért Ordo Praedicatorum — prédikáto-

rok rendje, másképen dominikánusok vagy dömések). Sz. Domokos zetesek színe-java sürgette az üdvös reformot. ' Főleg a Clugny-i Miki
js

rendjének nagy érdeme, hogy prédikációval és az inkvizíció veze- kolostor tűnt ki. Ebből a reformtörekvésből kifolyólag sz. Bene- Oltá
tésével a népet csakhamar ismét jó útra térítette, azonfelül a tu- dek rendjéből új ágak váltak ki, nevezetesen ; Ur
V

dományok művelésében is kiválóit. — Sz. Domokos nevéhez fű- a ciszterciták rendje. Róbert apát a franciaországi Citeaux- átvá
V

ződik a sz. olvasó meghonosítása. ban (Cistercium) új kolostort alapított, anjely eredeti szigorúságá- Urn
«

ban tartotta meg sz. Benedek szabályát. Nagy tekintélyre tett szert
. 7? r - z z

Szent Ferenc Asissi városában (Umbria) született. Jómódú

sz. Bernât clairvaux-i apát belépésével. Sz. Bernât nagy szellemé- alati
kereskedőnek volt a fia. Előbb vidám életet élt. Egy alkalommal
vel, szent életével, édes stílusával (Doctor mell ill uns) korának egyik enge
nagyon hatottak rá az evangélium e szavai: „Ha tökéletes akarsz
főembere, aki a fejedelmekre és a pápára (III. Jenő az ő tanítványa)
lenni, menj, add el mindenedet, oszd ki a szegények között' és kö-
.

a legnagyobb hatást gyakorolta. szer

vess engem.“ Kezdte atyja vagyonát is osztogatni. Mikor ezért
A karthauziak (nevük első kolostoruktól Chartreuse = Cartu- latéi
atyja Assisi püspöke előtt bevádolta, utolsó köntösét is visszaadta
siúmtól) alapítója sz. Bruno, reimsi kanonok. Szerzeteseinek rend- évei
atyjának és azt mondotta: „Legalább ezután még nagyobb joggal
cà . •r"

kívül szigorú böjtöt és majdném állandó hallgatást ír elő. Együtt any

fogom az Istent Atyámnak nevezni.“ — Azután teljesen elvonúlt a
világtól. Isteni szózat azt mondta neki : „Állítsd helyre Isten düle- laknak, de mindenkinek meg van a maga különálló kis házikója.
dező templomát.“ Ő előbb a düledező Porciuncula templomocskára Idejüket ima és kézimunka közt osztják meg. bői
gondolt, később megértette, hogy ez a düledező templom Isten egy- Hasonló szervezetük van a kamalduliaknak (nevük Camaldoli- olyt
(
háza. Társakat gyűjtött és a legnagyobb szegénységet választva ban levő első kolostorukról), akiknek rendjét sz. Romuald apát idei
„jegyesüknek“, prédikáltak Itália elhagyatott népének. Azután Ró- alapította. sek
mába ment apostoli jóváhagyást kérni. A pápa álmában úgy látta, 3. A kanokrendek. A kanonoki intézményt sz. Chrodcgang eng
hogy Róma főtemploma (a Laterán) dűledezik, de egy szőrcsuhába metzi püspök vezette be. (742.) Eredetileg abban állott, hogy a (nei
öltözött ember válla tartja. Másnap felismerte Ferencben ezt az székesegyházak mellett lakó papok közös életet éltek sz. Ágoston sok
embert és jóváhagyta a „kisebb testvérek“ (Fratres Mirores) rend- papjainak a példájára. Szabályzatukból mindennap egy fejezetet így
jét. (1223.) Ez a szerzet bámulatos gyorsasággal terjedt el még a (capitujum) olvastak fel. Innen a káptalan (capitulum) neve. Az bek

I
I
■
■
 !
50
55

ok istentiszteleten segédkeztek, a papi zsolozsmát közösen végezték 3. Az egyháznak még hosszú ideig kellett dolgoznia, mig
a kereszténnyé vált népekből a pogányság utolsó nyomait tö-

jg
2r- és a székesegyházi iskolában tanítottak. (Innen ma is : olvasó-
kanonok, mesterkanonok, éneklőkanonok stb.) kéletesen kiirtotta. Ilyen pogány és vad szokások : Az istenítéletek

bß
A XII. századtól kezdve azonban ez a közös élet felbomlott. (latinul Ordalia, nyilvánvalóan a német Urteil szóból,) — az a
ib-
balhit, hogy az Isten maga közvetlenül beleavatkozik a földi igazság-

<
sí- Azért több püspök külön kanonok rendet alapított sz, Ágoston
íél szabályai szerint (sz. Agostonrendje). Úgy szintén sz. Norbert szolgáltatásba. Mivel az egyház nem tudta rögtön kiirtani, azért
ég maga vette a kezébe a különböző próbákat (vízpróba, tüzes-vas

cr
püspök Prémontréban ; e szerzetes kanonok a ■premontoreiek, akik

c
próba, tetemrehívás), hogy nagyobb bajoknak elejét vegye. Érde-
eredetileg főképen lelkipásztorkodással foglalkoztak. '
ik kes emlékünk ily próbákról a Váradi Regestrum II. Endre magyar

"T
P
ri- király idejéből. . . 1

g
ñe
A párbaj, magánháború és vérbosszú megszüntetése sem

S s.-
32. §. A középkor vallási élete. Küzdelem a barbár szokások ellen.
;é- / sikerűit egyszerre, azért az egyház elrendelte legalább a Treug'a
Dei-t (az Isten békéjét) amely szerint szerda estétől kedd reggelig \

£
1. A középkori ember mély vallásosságának középpontja az
tilos volt fegyvert fogni.

S.
á- Oltáriszentség (iz. Grál), azért e nagy szentség külső tisztelete e
á- A boszorkányokban való hit általános volt a középkorban,

g
korban nagy lendületet vesz. Azok a ragyogó dómok, amelyek a
főleg a germán eredetű népeknél. A boszorkányperekben követendő

a
r- középkorból máig is fennmaradtak, hirdetik a középkor mély hitét
eljárást a dominikánusok írták elő a híres „boszorkánypörölyben"'

s 3 g g
-i Mikor a XI. században Berengar tagadta az Úr Jézus jelenlétét az
e- Oltáriszentségben, az egyház nemcsak elítélte Berengárt, hanem az (malleus maleficarum). Hogy milyen nehéz volt ezt a balhitet ki-
Úr Jézus valóságos jelenlétének kídomborítása végett elrendelte az irtani a köztudatból, azt jellemzően mutatja, hogy még a XVI. szá-
átváltoztatás után az Urfelmutatást. A középkorban keletkezett az zadban Spee Frigyes jezsuita is csak álnéven adhatta ki a boszor-
kányok létezését cáfoló művét. — Érdekes, hogy a román eredetű
3.- Űrnapja, az Oltáriszentség diadalünnepe.
rt országokban, ahol a kereszténység már mélyebb gyökeret vert (pl. rer
Ebben a korban már egészen általánossá válik az egy szín
3- alatt való áldozás. Csak a cseh huszitáknak (a „ kelyheseknek“) Olaszországban) nem volt meg ez a hit, annál inkább meg volt he
k engedi meg az egyház a kehely használatát azonbán a germán és szláv népeknél.
i) sz<
De a középkor kissé egyoldalúan domborította ki az Oltári-
szentség nagyságát, nem sürgette eléggé vételét, úgy hogy a IV. ■
tol
i- lateráni zsinat (1215.) kénytelen volt elrendelni, hogy mindenki 33. §. A középkor tudományos élete és iskolái.
évenkint legalább egyszer, húsvét táján gyónj ék és áldozzék (az •igí
:t anyaszentegyház IV. parancsa). í 1. A középkor első századai a népvándorlás új nemzeteinek
to
L. 2. A középkorban tovább fejlődik az ősi bűnbánati fegyelem- megtérésében teltek el. Természetes, hogy ezekben a századokban
lel
ből a búcsú mai fogalma. A keresztes háborúban való részvételt az egyház nem tudott magasabb tudományos működést kifejteni.
olyan vezeklési módnak tekintették, amelyért a pápa elengedte az Éhhez járúit az egyházi élet hanyauasa is a VII. Gergelyt meg- d(
ideigtartó büntetéseket. Majd később kolostor- vagy templomépité- V(
t előző korban. Ez a helyzet azonban megváltozott a XI. század-
seknél, vagy más jótékonycélú adakozások alkalmából is búcsút tól : az új keresztény népek megtérítése befejezést nyert, VII. Ger- E
í engedélyezett az egyház. Igaz, hogy e jótékonykodás csak egyik gely reformjai az egyháziakba új szellemet öntöttek, a reformált K

. (nem is a legfőbb) föltétele volt a búcsúnak, de a gyakorlatban szerzetekben, majd a kolduló szerzetesekben az egyház új mun-
i sokszor a búcsú lelki föltételeit nem hangsúlyozták eléggé, és kásokat nyert, így a XI. századtól kezdve a tudományos élet is is
t így születtek meg egyes visszaélések, amelyekbe Luther és társa - gyors fejlődésnek indúlt, elsősorban a bölcselet és hittudomány, az b
belékötöttek. u. n. skolasztika (iskolás bölcselet) alakjában*. n

t ,
 6

57 ! 58

iskolákban tanították főleg a papságra készülőket a latin nyelvre

mig A skolasztika nem más, mint a hittudománynak Avisztotclcs
(lector) énekre (cantor) és más tudományokra (magister és skolasz-
tö- bölcseleti elvei szerint való rendszerbefoglalása. A skolasztika az
tikus kanonok). A IX. századtól kezdve alakúinak falvakon a plé-
letek egyes hittételeket megmagyarázta, azután bebizonyította, vagy leg-
bániai, városokon pedig a városi vagy szabad iskolák, ahol égy-
az a alább is kimutatta, hogy a józan ész követelményeinek megfelelnek.
egy tudós tanítványokat gyűjtött maga köré és tanította őket.
ság- A bizonyítás menete rendszerint a Syllogismus.
, .Már Nagy Károly szervezett Alkuin mester - vezetése alatt fő-
izért XII. század a skolasztika kezdőkorszaka. Főművelői canter- iskolát. Az igazi főiskolák, az egyetemek (universitas) azonban
-vas bury sz. Anselm és Petrus Lombardus (Magister Sententiarum). csak a középkor derekán alakúinak ki. Ugyanis már a XII. század-
rde-
A XIII. század a skolasztika virágkora. Tündöklő csillagai ban nagyon híres volt a salernói orvosi iskola, a XII. századtól a
?yar
boldog Nagy Albert, a Doctor universalis, aki nemcsak a bölcse- bolognai jogi főiskola, a párisi hittudományi iskola. Az ilyen nagy-
letben és hittúdományban, hanem a természettudományok művelé- hírű iskolába a világ minden tájáról sereglettek tanulók és tanárok.
sem sében is kivált. Még nagyobb volt .tanítványa, aquinoi szent Tamás, A tanulók és tanárok emez egyetemességétől kapták az ilyen fő-
’uga az angyali doktor (Doctor Angelicus), szent Domokos rendjéből, iskolák az,egyetem (universitas). nevet. Az egyetemeken négy féle
felig aki az egész hittudományt bámulatos szabatossággal és lapidáris tudományt tanítottak : hittudományt, bölcseletet, jogot és orvosi
rövidséggel foglalta össze Summa theologica-jában. Korának leg- tudományt (= 4 fakultás.) Az egyetem felállításához pápai engedély
Dan, nagyobb tudósa volt. A kath. hit ellen fölhozható ellenvetéseket I kellett. A pápa adta 'meg az egyetemeknek a doktorrá avatás jogát
ndő oly éles szemmel meglátta és oly alapossággal cáfolta, hogy a XVl. és ellenőrzésre kancellárt tartott az egyetemeken.
’en" I
század reformátorai nem tudtak olyan ellenvetést fölhozni, amelyet A középkor leghíresebb egyeteme volt a párisi egyetem (Sor-
ki' szent Tamás már 300 évvel előbb meg nem cáfolt volna. Műve bonne, II Lajos egyik udvari káplánjától) az oxfordi és cambridgei.
izá- ma is a kath. theologiának arany könyve. Követőit tomistáknak ne- Párisban az egyetem legnagyobb virágzása idején 30.000 tanuló is
íor- vezzük. (f 1274.) ■ volt, akik külön szabályzat szerint éltek az egyetem fegyelme alatt,
etű Szent Tamás fölfogását nem mindenben osztotta a ferenc- rendesen nemzetek szerint tagozódtak (corporatio). A tanulók el-
(pl. rencfr Duns Scotus (f 1308). Követői, a skotislák a tomistákkal * látására kollégiumok alakultak, ahol a szegény tanulók ösztöndíjat
I il • .
/olt heves irodalmi vitákat folytattak.
A XIV. századtól a skolasztika hanyatlásnak indult : üres
(bursa) kaptak.
;
szóharcokkal foglalkozott, a latin nyelvre semmi gondot sem for í-
CL

34. §. A középkor művészete.

__

j tott, azért a humanisták gyakran támadták és gúnyolták.

2. Mig a skolasztika az elme számára világította meg a hit- 1. A középkorban két új templomstilus keletkezik. Előbb a
. igazságokat, addig a theologia másik ága, a mystika a szívre ha- román stilus a bazilikából. A lapos tető helyébe bolthajtás lép, en-
i nek tartására oszlopok helyeit pilléreket alkalmainak. Az ablakok
tott, amennyiben a vallás igazságai révén az emberi szívet- köze- 1 1
ek
lebb akarta vezetni az Istenhez és az embert jobbá tenni törekedett. és ajtók rendesen félkörbe végződnek. A külsőre is nagyobb gon-
an
A mysitikus theologia művelői sz. Bonaventura, a szeráfi dot fordítanak. Legszebb remekei a pisai dóm, a worm sí és a
:ni.
doktor, aki a Krisztus feszületét tekintette a maga legfőbb köny- mainzi székesegyház, Magyarországon a négy tornyu pécsi székes-
3g-
vének ; se. Bernât, a Doctor mellifi uus, Tauler, Gerson és mások. egyház. i
■d-
. E korban született meg a keresztény életbölcseség aranykönyve, A XIII. században német földön fölvirágzik a csúcsíves, vagy
er-
Keinpis Tamásnak Krisztus követéséről szóló könyve. gát stíl. Ég felé törekvő ívei, tornyai, gazdag márvány burkolata
ált
kívül és belül kifejezi a középkor mély vallásosságát, amelyről
m- 3. A középkor iskolái. A középkor első századában egyedüli
méltán el lehet mondani : hogy a középkor hatalmas dómjait az
is iskolák a kolostori iskolák voltak ; itt kapott a népvándorlás idejé-
áhitat emelte. Legszebb'példányai ; a párisi Notre Dame és a reimsi
az ben menedéket a tudomány. A káptalanok megszervezése után
székesegyház, a kölni és a milánói dóm, a Westminster! apátság.
minden székesegyház mellett létesült iskola. Ezekben a székesegyházi

/
i \

\
 t

60
59

/re A két stílus között foglal helyet a mindkettő elemeiből össze-

5Z- - y 7 - tett átmeneti stilus.
l¿~ ' -■ A festészet terén a XIV. századtól előbb a különböző
jy-
itáliai festőiskolák kezdik magukat függetleníteni a bizánci festészet-
■* eV.'
1 ï!
től. A középkor végén a klasszikus emlékek tanulmányozása több
X)- ! tei mészethűséget visz a festészetbe. (Renaissance = a régi klasszi-
an kus irodalom és művészet újjászületése.) Legkorábban Címabue és
|i||l
id- ii (i ¡ott tűnik ki az assisi bazilika festésével a flórencr iskolából ;
a ugyancsak a firenzei iskola mesterei Fvei Angelico da Fiesole a
j maga átszellemült bájos képeivel és Lionardo de Vinci (utolsó
y-
ik. mm
sMSM
■ fei \ I
vacsora). A velencei iskola kiváló művészei Tiziano és Córeggio.
'Ő- o A festők királya Raffael Sanzio, akinek csodás madonnái (pl. a
mm Sixtusi, a Székes madonna, a Nagyherceg M.) és stanzái (== ter-
de
:|
isi r Tl-Steap mek) örök remekei a festészetnek. Kortársa Fra Bartolomeo. A
c
ly / belga iskolából kiválik van Eyek, a németek közűi Holbein és Dürer.
át A legnagyobb művészi tehetség Michelangelo Buonarotti, aki
építész (sz. Péter temploma), festő (sixtusi kápolna) és főleg szob-
V- rász egy személyben (Pietá, Mózes.) refon
4, Román stíl: A vvormsi dóm,
3Í. 3. A költészet terén főkép a hymnuszköltészet virágzik. Elül- lenséj
/
is jár sz. Bernât (Jesu dulcis memoriae), követi celanoi Tamás (Dies geket
tt, '*f**TT , -v:"# irae), aquinoi sz. Tamás (Pange lingua, Adoro Te és több hynmus kriszt
:1- ' II az oltári szentségről), Jacopone da Todi (Stabat Mater) stb. és en
tői Iá
at í
- Ebben a korban születnek a keresztény középkor népkölt é-
szelének remekei Walter von der Vogelweide, Wolfram von Eschen- házát
bach költőktől (Parcifal, a Gralmonda). Ekkor írja meg a költők zsina
m királya, Dante az ő isteni színjátékát (Divina Comedia 3 részben) száza
Pokol, Purgatorium, Mennyország.) életer
a >$ ,
4. Az egyházi zene terén nevezetes újítás, hogy arezzoi Guido vitelé
í-
i •
xill (XI. században) a régi jelek (neumák) helyett vonalas kottarend- szítét
k r szert honosít meg és a XTÍI. századtól kezdve az egyszólamú gre- pogár
1- • .. y'rr $ -- '•* ■ • ^
í ; >7. gorián ének mellett kezd a többszólamú (polyfon) ének is meg-
a (:Ä - /‘V já honosodni. egyhá
i-V'
V X■ÍX-
Î- a mái
i
;X ■ ellen,
f jjj SIf IS.1
/
a
* ;
a:...: i *
I SS naife e
)í EAí, riilt k
Z
ÍRJ íT'^S
>i
és ko
5. Gót-stíl: A budavári Mátyás-templom. séi tő
X

/
 (¡2

sze- nyílt üldözésre, vagy teljes szakításra vezet egyház és állam között. a 1
Általában a modern államoknak az az irányzata, hogy a kath. leli.
>öző egyháztól teljesen különválnak, minden közreműködést megtagad- tek
szet- janak. Ezzel az új szellemmel szemben az egyház ma keresi és fog
;öbb lerakja azokat az új alapokat, amelyeken az államok minden támo- köt
sszi- gatása nélkül saját belső erejéből élhessen és fejlődhessék. lev
? és III. KORSZAK.
DÓI ; gúr
le a 86. §. Luther hitújítása. gy<
Dlsó
Az új kor. 1. Luther Márton (sz. 1483.) eislebeni bányász-szülők gyer- Vie
.

(A hitújítástól napjainkig' lőj 7.) meke volt. Sok küzdelemmel végezte tanulmányait. Jogi pályára ez
^

ter- készült, de mikor egy alkalommal' a villám lecsapott mellette és tété

' ' / \
. A
ver. 35. §. Az egyháztörténelem újkorának általános jellemzése.
aki
:ob- Az újkor a hitújítók fellépésével kezdődik. Luther és követői a
reformáció jelszavával kezték működésüket. Az általános elégedet-
ilül- lenség és reformvágy, a fejedelmek önzése és erőszaka nagy töme-
)ies geket visz a hitujítók közé. De ahelyett, hogy megújultak volna a
nus krisztusi hitben, ellenkezőleg, elszakadtak Krisztus igaz egyházától
és emberi eredetű ál-egyházakat létesítettek. Mikor az egyház veze-
/ig- tői látták a komoly veszedelmet, amelybe a hitújítás Krisztus egy
en- házát sodorta, megindították a komoly reformmunkát. A trienti
lők zsinaton meghozták azokat az üdvös reformokat, amelyeket másfél
en) századon át a legjobbak sürgettek. Jeles . pápák, kiváló püspökök,
életerőtől duzzadó új szerzetesrendek sietnek a reformok keresztül-
ido vitelével az egyház ereibe új, egészséges vért beléoltani és az elve-
nd- szített területeket à régi keresztények közt visszahódítani, sőt a
pogányok közt újakat szerezni.
fre-
eg- A XVII. század végétől új, kettős küzdelme kezdődik az
egyháznak : egyik a fejedelmi absolutízmus (caesaropapizmus) ellen,
a másik a protestantizmusból táplálkozó új pogány „felvilágosodás“
ellen, amely végre a francia forradalomra vezet.
A francia forradalom, majd Napoleon önkénye az egyház-
nata egyik legkeményebb próbája volt, de az egyház újúlt erővel ke-
rült ki e küzdelemből is.
A XIX. század az u. n. liberálizmus százada. A fejedelmek
és kormány férfiak egyházellenes érzülete az egyház szabadságát
séi tő és működését bénító törvényekben nyer kifejezést, sokszor
barátját agyonsujtotta, annyira megrendült, hogy valódi hivatás nap
nélkül szerzetbe (sz. Ágoston rendjébe) lépett. Nyugtalan, ingerlé- dec
keny, erős kisértésekkel küzdő lelke itt két véglet között hány Ivó- son
dott. Előbb teljesen a saját erejéből iparkodott kemény önsanyar- az
gatással az erények utján előhaladni ; de.amikor látta, hogy ez ¡ese
nem sikerül, a másik végletbe csapott át. Úgy gondolta, hogy az Töt
i ember önerejéből semmi jóra nem képes, annyira megrontotta az azo
emberi természetet az eredeti bűn. Ha ez így van, akkor Isten
sem vár tőlünk semmi jót. Azért egyedüli kötelességünk, hogy
Isten jóságában és Krisztus érdemeiben bizakodjunk. Ez a bizako- dalr
dás („hit“) egyedül üdvözít bennünket minden jócselekedet nélkül. fogfc
E meggyőződésében megerősítették sz. Pál levelei,, amelyeknek a elfő,
hitről szóló részeit helytelenül magyarázta. Mikor a witenbergi elitéi
egyetemen tanár lett, ezeket a tanokat hirdette és csak a kedvező
telje
alkalmat várta, hogy tételeivel nyilvánosan is a világ elé léphessen.
2. Ez az alkalom meg is jött, mikor X. Leo pápa a római
Kát
sz. Péter templom felépítésére búcsút hirdetett. Mikor Tetzel János
elve
domonkosrendi szerzetes búcsúprédikációval Witenberg felé közele-
leró
dett, Luther 1517. okt. 31-én a witenbergi egyetemi templom ajta-
vale
/ jára a középkori szokás szerint 95 tételt függesztett és fölhívta a
lyes
hittudósokat azok megvitatására. A tételek főleg a búcsúkra és
lapii
más egyházfegyelmi kérdésekre vonatkoztak. Luther korántsem
Lut!
akart az egyház tanításával szembeszállani. Ellenkezői eg^üelentette,
a fe
hogy mindenben aláveti magát az egyház ítéletének. MégW ezek a
tételek voltak az u. n. reformáció kiindulási pontja.
Előbb több tudós írásban cáfolta Luther tételeit. Majd Eck 152
János ingolstadti tanár hívta föl őt nyilvános vitatkozásra. 1519-ben szol
 84
(18

rátjának e házasságot megírja, tudatja vele, hogy közel 50.000 ige

;ött. a hires lipcsei vitatkozáson azonban már Luther kimutatta igazi
parasztott végeztek ki. Jeli
ath. lelkületét. Amikor Eck sarokba szorította, Lutfier előbb az egyház
tekintélyét, majd a szenthagyományt elvetve jgyedül a Szentirást 4. Közben fejedelmek szál lanak síkra Luther mellett. Frigyes nal
>ad- szász választó mellé csatlakozott Hesseni Fiilöp, akinek Luther lná
i és fogadta el a kinyilatkoztatás forrásának, de annak sem minden
kettős házasságot engedett meg, Brandenburgi Albert, a német lovag- hír
mo- könyvét. Amikor pl. Eck sz. Jakab leveléből érvelt, Luther azt szalma-
rend hitehagyott nagymestere, aki a porosz hercegséget ily módon tói
levélnek nevezte.
eltulajdonította és mások hasonló indítóokokból. Az új hit védel-
A vitatkozás után mindjobban eltávolodott az egyháztól. Több
mére fegyveres szövetséget alkottak. (A schmalkaldeni szövetség).
gúnyos röpiratot irt az egyház intézményei ellen, főleg a pápaság
Mikor az 1529. speieri birodalmi gyűlés kimondotta, hogy a leg-
gyalázására.
közelebb összehívandó egyetemes zsinatig minden újítástól tartóz-
A római szentszék előbb Németországba küldött követei (De
kodnia kell, Luther követői fegyveres erejük tudatában tiltakoztak
épr- Vio bíboros, Miltitz kamarás) utján próbált Lutherre hatni. Miután \ (protestáltak) e határozat ellen. (Innen nevezték őket protestán-
'ára ez nem vezetett eredményre X. Leo 1520-ban kelt bullájában 41 kai
so&-nak). Az 1530-i augsburgi birodalmi gyűlésen átadták a csá-
és tételt elitéi és kiközösítéssel fenyegeti Luthert, ha tévedéseit 60 pré
szárnak új hitvallásukat (az augsburgi hitvallást, Confessio Augus-
itás p napon belül vissza nem vonja. Luther azzal válaszolt, hogy 1520. kát
tana) és megtagadták a török elleni segítséget.
:rlé- dec. 10-én ezt a bullát az egyházi törvénykönyvvel együtt a váro- gíte
1545-ben végre összeült a trienti zsinat, amelyre a protes-
kó- son kívül elégette — e szavak kíséretében : Mivel megszomorítottad Ka:
tánsok olyan sokszor hivatkoztak. De most már nem kívántak oda
/ar- az Úr szentjét, emésszen meg téged az örök tűz. Ezzel Luther tel- rés
elmenni, sőt Luther égen ekkor bocsátotta ki szennyiratát, amelyben
ez jesen szakított az egyházzal. A pápa 1521. január 3-án kiközösítette.
a legtrágárabb stílusban azt hirdeti, hogy a papságot az ördög ala-
az Több humanista és lovag (Melanchton, Hutten Ulrik, Sickingen Ferenc) (Se
pította. Erre a császár fegyverrel akarta letörni a mozgalmat.
az azonnal Luther mellé állott, úgyszintén Frigyes szász választó. ség
(Schmalkadeni háború) Szerencsésen is harcolt, de Móric szász vá-
den 3. Ezután az események gyorsan haladnak tovább. kai
lasztó árulása folytán kénytelen volt a protestánsokkal 1555-békét
pgy feg;
1521-ben a worrnsi birodalmi gyűlés Luthert elitéli és biro- kötni, az augsburgi vallásbékét, amely kimondja, hogy a* birodalmi
ko- és
dalmi átok alá veti, azonban Frigyes szász választó Luthert párt- rendeknek szabadságában áll Luther hitét, vagy a katholikus val-
vűl. is t
fogásába veszi és amint a birodalmi gyűlésről hazatér, színeskedve lást követni, sőt alattvalóikat is kényszeríthetik saját vallásuk kö-
X a
elfogatja és a Wartburg várába viteti. Itt készítette Luther bibliafor- vetésére (Cujus regio, ejus et religio) ; ha azonban valamely egy- ségi
rgi
dítását, amely kihagyja a Szentírás egyes könyvéit és több helyet házi fejedelem tér Luther vallására, nem - viheti magával egyházi van
sző lőtt,
teljesen elferdítve, a maga tanai szerint értelmez. s javadalmát, hanem az továbbra is az egyházé marad. (Reservatum
en. Jézi
Míg ő maga Wartburg várában tartózkodik, egyik követője, ecclesiasticum).
naí 5. Az augsburgi vallásbéke sem elégítette ki a protestánsokat
■feje
Karlstadt erőszakkal végrehajtja az egyház megreformálását Luther Tan
nos
elvei szerint : a képeket kilökette a templomokból, az oltárokat mert csak a birodalmi rendeknek adott választást, de meg a re- egy-
de- servatum ecclesiasticumot is sérelmesnek találták a protestánsok.
leromboltatta, eltörölte a misét, gyónást, behozta a két szin alatt tek
j tá- Ezek és más ellentétek véres vallásháborúra vezettek, a harminc
való áldozást stb. Az így felidézett forrongást ésak Luther szemé-
ti a éves háborítva (1618—48), amely Európa országait, főleg Németor- szü
lyes megjelenése tudta némileg lecsillapítani. De nem tudta lecsil-
és szágot teljesen elpusztította. Az 1648.-i westfáli béke végre a többi a 1
lapítani az ő tanításai nyomán keletkezett 1524.-t parasztlázadást.
em protestánsoknak is megadta a vallásszabadságot és a reservatum az
Luther előbb, a parasztság pártjára állott, de később arra biztatta
tte, ecclesiasticumot az 1624.-i év után eltulajdonított egyházi birto- tuti
a földes urakat, hogy üssék le őket, mint a veszett kutyákat. -
: a kok^ szorította. főh
Miközben mindezek történtek, Luther lakodalomra készült. > .
5. Luther magamár nem élte meg tanításának' áldatlan gyümöl- ten
lek 1525-ben vette el Bora Katalin apácát, akit nagypéntek előtti éjjel cseit, amelyekkel ő maga sem volt megelégedve. Utolsó éveiben iste
>en szöktettek meg kolostorából. Ugyanabban a levélben, amelyben- ba-

L4
 65 (W¡

O igen kedvetlen volt. 1546-ban szélhűdés következtében meghalt. énekből állott. Azután consistoriumot szervezett, amely szigorú éle- mit-
Jellemét legjobban fennmaradt művei mutatják, amelyek telve van- tet irt elő a polgároknak és gondosan ellenőrizte még magán- és
rs nak izzó gyűlölettel a pápaság és a kath. intézmények (mise, gyó- életüket is. Akinél a legkisebb kifogás merült fel, keményen bűn- Tai
ír lnás, búcsú, bojt, celibatos, szerzetesség) ellen és mind, de főleg hődött. Börtön, száműzetés, sőt halálbüntetés is járta. 1545. febr. elép
hírhedt asztali beszélgetései (Tischreden) a legdurvább trágárságok- 17-től május 15-ig 34 halálos Ítéletet hoztak. A halálra Ítéltek közt
m tól hemzsegnek. volt Servet (Servede) Mihály spanyol orvos, akit a Szentháromság élet
:1-
tagadása miatt máglyán végeztek ki. Kegyetlensége miatt a genfiek kett
>. egyszer el is űzték Kálvint, de aztán megint visszahívták. Taná-
T-
37. §. A svájci hitújitok : Zwingli és Kálvin. nak terjesztésére főiskolát alapított Genfben. 1564-ben halt meg. (scí
z- Utána főleg Béza Theodor terjesztette tanait. E c
,k Kálvin főleg az absolut praedistinatióban (1. Hittan 29 §.) bűn
1. Zwingli Ulrik előbb einsiedelni plébános, azután zürichi
i- és az Oltáriszentségben tér el Luthertől ; utóbbiról azt tanítja : Jézus
kanonok volt. Mikor 1519-ben Svájcban is megindultak a búcsú-
í- nincs valósággal jelen az Oltáriszentségben, de az áldozás pillana- a „
prédikációk, Luther mintájára kezdte a búcsúkat és több más
katholikus tant támadni. Mellé állott a városi tanács. Ennek se- tában Jézus ereje költözik bele. tan;
gítségével Zwingli „megreformálta“ a zürichi egyházat (mint A protestántizmus főtételei: 1. A Szentirás a kinyilatkoztafás egyedüli a £
s- forrása ; a hagyomány nem. 2 A szentírás magyarázására nincs szükség
Karlstadt Wittenbergben), 67 tételben elvetette a kath. tanok egy-
ia egyházi tanitótekintélyre ; mindenki kap erre privát megvilégosítást. 3. Az
min
részét és megnősült.
n általános papság elve ; ebből következik a pápai hatalom elvetése. Helyébe
A zürichi reformáció gyorsan terjedt, azonban az ősi kantonok rendszerint a fejedelmek caesaropapismusa lép 4. Nincs hét szentség, hanem
vég
i- kod
(Schwyz, Uri, Unterwalden) továbbá Zug, Luzern és Freiburg hű- legfölebb három (keresztség, bérmálás, áldozás.) 5. Elvetik a misét és a
t. kath. szertartásokat. Ô. Elvetik az egyházi fegyelem legtöbb pontját (böjt refo
ségesen kitartottak a kath. vallás mellett. Zwingli követői erőszak-
í- szerzetesség, coelibatus,, búcsú stb.) PÍU£
kal az új tanok követésére akarták bírni e kantonokat, de ezek
?t táns
fegyverrel védték meg szabadságukat. Kapeln mellett győztek (1531)
íi
és így vallásszabadságukat biztosították. E csatában maga Zwingli
1- is elesett. 38. §. A hitújítás Angliában. kiad
Zwinglí és Luther nem mindenben értettek egyet. Főleg az oltáriszent- pedi
T.
ségre vonatkozólag nem tudtak megegyezni. Luther vallotta, hogy Jézus jelen 1. Angolországot Vili. Henrik király (1509- -47.) bűnös ön- fels;
ú van az oltáriszentségben, de a jelenlét módjában tévedt (companatio-t val- kénye szakította el a kath. egyháztól. Henrik eleinte kárhoztatta
lott, 1. Hittan 35. §.), Zwingli ellenben azt tartotta, hogy az oltáriszentség
a hitújítást, sőt (1521.) külön könyvben védelmezte a 7 szentséget amií
Jézusnak csak jelképe. Szervezet tekintetében is eltértek : Luther egyháza a
fejedelmekre támaszkodott, Zwingliék szervezete inkább demokratikus volt.
Luther ellen, amiért X. Leo „defensor fidei“ címmel tüntette ki. sokk
t Tanaik összeegyeztetése végett Marburgban találkoztak, de nem tudtak meg- Megváltozott azonban a helyzet, amikor Henrik a fejébe vette, gvetl

egyezni. — Zwingii követői később legnagyobbrészt a kálvinizmusba olvad-
tak belé.
c 2. Kálvin (franciásan Chauvin) János a francia Noy ónban
született (1509). Parisban theologiát tanult és mohón szíttá magába
a hitújítók tanait. Mivel azonban I. Ferenc francia király üldözte
az újítókat, előbb Bázelbe, azután Genfbe költözött. Megírta Insti-
I- tutiones religionis christianae címen tanait és csakhamar Genfben a
főhatalmat magához ragadva, „reformációhoz“ látott- Megtisztította a
1- templomot, megszüntette a gyónást, sz. misét, böjtöt, búcsút. Új
istenitiszteletet vezetett be, amely prédikációból, imából és zsoltár-
hogy törvényes nejétől, Aragóniái Katalintól, (akivel 18 évig élt és
kan
5 gyermekük volt,) elválik és udvarhölgyét, Boleyn Annát veszi el. nusc
15270 Aragóniái Katalin Vili. Henrik bátyjának, Arthurnak volt érvéi
azelőtt felesége. Mivel azonban házassága érvényes volt, a pápa
nem bonthatta és nem is bontotta fel. Erre Henrik (1534.) elsza- erős
kadt a pápától, önmagát nevezte ki az angol egyház fejének és Hen
elvette Boleyn Annát.-Mindenkitől esküt kívánt az ő egyháztösé- goíc
gének elismerésére (supremaciai eskü.) Akik ezt az esküt nem tet- mell
ték le, azok halállal bűnhődtek, igy hűséges kancellárja, Mor us a le;
Tamás, Anglia legkiválóbb, tudós államférfia és az igazi férfi-jellem orsz
 <37 (iS

kb
részére a katholikus írek tartoztak tizedet fizetni ; tilos volt /tornyot
4?

mintaképe, továbbá bisher püspök, Forest, a király gyóntatója au

építeni, harangozni ; elvették a katholikusok földjeit, nem örököl-
B B

és kb. 20 püspök, 500 szerzetes, 200 nemes. Még szent Becket

1 amás holttestét sem kímélte ; mint felségsértőt elitélte, csontjait hettek stb. Az. írek közűi sokan Észak-Ameri kában kerestek jobb teli
elégette, hamvait szétszóratta.' hazát. Egy nép sem szenvedett annyit és oly hősiesen hitéért, ték
h"

rei
mint az írek az angoloktól.
.ö

Hogy milyen lelkületű volt Henrik, azt legjobban családi

4. Skóciában V. Jakab király alatt Knox János vezette be a má
élete mutatja. Hat felesége volt : kettőt kivégeztetett (Boleyn Annát is),
gyi
kettőt elűzött, egy meghalt és csak élte túl. Kálvin tanai szerinti „reformációt“. Olyan erőszakkal léptek fel,
« '4

pá]
2. VIII. Henrik elszakította ugyan az egyházat a pápától hogy amikor a búzgó katholikus Stuart Mária lépett a trónra, esc
(schizma), azonban a katholikus hitet épségében akarta megtartani. még magánkápolnájában sem akarták a szent misét megengedni.
hb

E célból 6 cikket („a véres cikkeket“) adott ki, amelyekben halálos Mikor Stuart Mária férje gyilkosával, Bothvvell gróffal volt kény- a
büntetés terhe alatt tilt minden újítást a dogmák terén. telen egybekelni, a protestánsok igaztalanúl — azzal vádolták cs
Utóda, a kiskorú VI. Eduárd alatt (1547—53) megkezdődik Máriát, hogy része van a gyilkosságban és letették őt a trónról. vá
? £

a „reformálás.“ 42 cikkelyt adnak ki, amelyekben Kálvin és Zwingli Stuart Mária most rokonához, Erzsébet angol királynőhöz menekült.
tanait fogadják el,‘a kath. vallásból csak az egyházi hierarchia és De Erzsébet tartott tőle, hogy a katholikusok Máriát fogják helyette az
a szertartás marad meg. trónra emelni, azért 20 évig rabságban tartotta, majd lefejeztette. rei
£r

Katholikus Mária királynő, Aragóniái Katalin leánya (1553—8) 1603 után Anglia és Skócia egy király (I. Jakab) alatt egyesült tel
«

Ettőlfogva a skót katholikusok sorsa közös volt az angolokéval

N

mindent elkövetett ugyan a hitújítók visszaszorítására (200-at ki- pá

~ o 3 n

végeztetett) és a kath. hit visszaállítására, de csak rövid ideig ural- ho

kodott, utóda pedig, Erzsébet, Boleyn Anna leénya (1558- 1603) 39. §. A hugenották Franciaországban. vis
reformáció szolgálatába állott, főleg 1570-től, mióta V.. (szent)
Fiús pápa őt kiközösítette. 39 cikkelybe foglalta az angol protes- 1. Franciaországban a különböző eretnekségek, a pápaellenes
tánsok hitelveit. hangulat és egyes párisi egyetemi tanárok szabadabb fölfogása elő-
40
Ettől fogva a kalholikusoknak siralmas sorsuk lett. Az 1673-ban készítette az utat a hitújíitáshoz. A királyi család némely tagja is
kiadott Test-Acte a közhivataloktól, az 1700-ban kiadott törvények titokban pártolta a reformátorokat. Azonban I. Férént király (1515—47)
pedig a vagyonszerzéstől tiltották el a katholikusokat. A katholikusok és közvetlen utódai, bár a német protestánsokkal szövetkeztek tal
a császár ellen, — nem tűrték meg Franciaországban az újítókat, pá
i

felszabadulása csak a 19. század elején következik be.

Katholikus Máriát a protestánsok szeretik „Véres Máriának“ nevezni, akiket itt hugenottáknak neveztek. Azért kellett pl. Kálvinnak is cs
amiért kb. 200 ellene áskálódó protestánst kivégeztetett. Azonban ez a cím menekülnie. ■
■' el
sokkal jobban ráillik úgy Vili. Henrikre, mint Erzsébetre, akik valóban ke- Megváltozott a helyzet, amikor a kiskorú IX. Károly helyett ka
gvetlenkedtek a kathoiikusokkal
(1560 74.) anyja, Medici Katalin kormányzott. Ez a nagyravágyó
Az angol hivatalos vagy episcopális egyház (high church) mellett so-
kan az általános papság elve alapján szervezkedtek (law church presbiterá- ‘
asszony, aki a politikában nem ismert erkölcsi korlátokat (Macchia- cv
nusok, puritánok). Eleinte ezeket is üldözték. - Az angolok papszentelése velliinus), mindenáron magához akarta ragadni a főhatalmat. E vé- ke
érvénytelen, mint azt XIII. Leó pápa hivatalosan is kijelentette. gett az egyre követelőzőbb hugenottáknak is kedvezni akart ; 1562-
3. Ugyancsak Erzsébet nevéhez fűződik a protestantizmus ben vallásszabadságot adott nekik. De a hugenották többet követel- zc
erőszakos terjesztése Írországban. Írország egy része már VIII. tek és fegyvert fogtak. 1562—70-ig három véres háborút viseltek, a2
Henrik és utódai alatt Angliához tartozott. Midőn az írek az an- mindenütt rombolták a kath. templomokat, meggy alázták az Oltári-
golok ismételt erőszakoskodására is híven kitartottak kath. vallásuk szentséget és gyilkolták a papokat. Mikor aztán a hugenotta ve- b)
mellett, Erzsébet 1603-ban az egész ír szigetet elfoglalta. Ettőlfogva zetők Medici Katalint is el akarták távolítani, az eszközökben nem al
a legembertelenebb módon megindúlt a katholikusok sanyargatása Ír- válogatós asszony Bourbon Henrik és Margit királyi hercegnő es- h:
országban . Papjaikra vérdíjat tűztek, ellenben az anglikán papok küvőjét használta föl "bosszúállásra. A fellázított katonák és tömeg

4
 70

lyelf az újítások ellen, d) Az első prédikátorok nem léptek fel nyíl-

kb. 5000 hugenottát mészárolt le. Ez az u. n. Bértalan-éj ( 1 -)/ 2
lyot tan. Megtartották a régi kath. szertartásokat is és így a nép tudo-
augusztus 24).
»köl- A Bertalanéji vérengzés nem írható a kath. egyház rovására. 1. Ér- mást sem vett arról, hogy elszakították az egyháztól.
¡obb telmi szerzője Medici Katalin 2. A hugenották véres kegyetlenségei ingerel- 3. Előbb Luther vallása terjedt el a Witenbergben járt tanulók
sért, ték fel a kedélyeket ; ők sokkal több katholikust végeztek ki Voltak vezé- révén, főleg az északi, majd azután az erdélyi szászok' közt. Fő-
reik, akik meggyilkolt papok füleiből készítettek maguknak nyakdíszt 3. Ró-
térjesztői : Dévai Biró Mátyás, Monter János, Stöckel Lénárd, (er-
)e mában T» Deumot tartottak e vérengzés után, de nem a protestánsok meg
dősi) Szilveszter János, aki az újszövetségi bibliát is lefordítatta. a
gyilkolásáért, hanem a francia követ (Muret) úgy állította be az esetet a
Eljárásuk az volt, hogy legelőször a főurakat és városi tanácsokat I
pápa előtt, mintha a hugenották a királyt akarták volna megölni ; szeren
nra, esés megmeneküléséért tartották Rómában a hálaadó istenitiszteletet. nyerték meg, akik azután hatalmi eszközökkel terjesztették az à
dni. 2. Mikor a protestantizmusban felnőtt I V. Henrik király került új hitet a nép közt.
iny- a trónra (1589—1610), a hugenották a nantes-i edictumban nem- A magyar nép közt később a Duna—Tisza közén és Erdély- '
lták csak teljes vallásszabadságot kaptak, hanem még megerősített ben is inkább a kálvinizmus („magyar vallás“) terjedt el. Erdély-
íról. ben a gör. keleti románságot is meg akarják nyerni és e célból ki-
városokat is.
[Ült. XIV. Lajos azonban (1643—1715) nem akart „államot túrni adják román nyelven a] kálvinista! katekizmust („Catechismul
ette az államban. “ Visszavonta a nantes-i edictumot (1685) és szigorú Calvinesc1'), de minden eredmény nélkül.
îtte. rendszabályokat léptetett életbe a hugenották ellen. Akik nem tér- Ezenfelül Erdélyben még elterjedt az olasz Socinusnak szent-
!
sült tek meg, kénytelenek voltak kivándorolni. Jellemző, hogy A/. Ince háromságtagadó vallása, az unitárius •vallás, amelyet János Zsig-
iväl pápa sem helyeselte ezeket a kényszer-rendszabályokat. Azt vallotta, mond fejedelem udvari orvosa, Blaudrata György hozott be és
hogy „a tévedőket nem a hajuknál, hanem a karjuknál fogva kell főleg Dávid Ferenc terjesztett.
visszavezetni az egyházba.“
V
nés 41. §. A protestantizmus gyors terjedésének okai és következménye.
elő-
40. §. A protestantizmus terjedése Magyarországon és Erdélyben.
.1 is I. A protestánsok dicsekednek azzal, hogy vallásuk szinte
I
47) 1. A mohácsi vész előtt (1526) Magyarországon nem volt szédületes gyorsasággal terjedt el és szeretik párhuzamba állítani
:tek talaja a protestantizmusnak, a) mert a magyaroktól gyűlölt német terjedését a kereszténység, terjedésével. Ez az összehasonlítás azon-
iat, párt terjesztette ; b) mert a német protestánsok akadályozták a ban nagyon merész. Míg Krisztus hite a legnagyobb nehézségek
■
is császárt a török elleni fellépésében ; c) a magyarok nem felejtették ellenére, évszázados kegyetlen üldözések közt, minden kényszerítő
el, hogy épen a kath. egyház fejei, a pápák támogatták országu- eszköz és fegyver nélkül, tisztán az evangélium és követőinek belső
zeit kat leghathatósabban a török előnyomulás ellen. ereje révén hódított meg egy hatalmas pogány világot, addiga
tyà Azért az 1525. rákosi országgyűlésen kimondják ; „Lutherani protestáns vallás terjedése nagyon természetes és könnyen meg-
lia- cvmburantiir. " Ennek a törvénynek a végrehajtására azonban nem magyarázható a következő okokból:
vé- került sor. 1. Az általános elégedetlenségből és reformvágyból. A hit-
62- 2. A mohácsi csatavesztés után azonban egyszerre megváltó- ujítók csak reformálást hirdettek, kezdetben maguk sem gondolták
tel- zott a helyzet. Ugyanis a) hat püspök maradt a csatatéren, de I még, hogy a vége az egyháztól való elszakadás lesz.
ek, azért sem Ferdinand, sem Zápolya János nem sietett betölteni a 2. Az új tan könnyűsége is sokakat csábított. Ha a hit egye-
iri- ^püspöki széket, mert azok jövedelmét hadvezéreiknek engedték át. dül is üdvözít, akkor miérf,tartanák meg az egyház nehéz paran-
ve- b) így egyre fokozódott a paphiány, főleg azokon a részeken, csait. Könnyelmű papoknak és szerzeteseknek is a protestantizmus
em ahová a török befészkelte magát. c> A két király minél több párt- kínált olcsó szabadulást Istennek tett fogadalmaiktól.
es- hívet akart magának szerezni, azért nem léphettek föl kellő erély- 3. Fejedelmek támogatása nagyban mozdította elő a protes-
ieg

1
s il
71
Ml- tantizmust. Egyesek azért támogatták, mert ezen a réven az egyházi
io- birtokra rátehették a kezüket (Brandenburgi Albert, Wasa Gusztáv
svéd király), mások meg akarták szerezni a legfőbb hatalmat vallási
ók téren (Vili. Henrik) vagy más okból (Hesseni Fütöp, VIII. Henrik házas-
o- ság miatt). Ezek a fejedelmek erőszakkal szakítottak el egész or-
er- szágokat az egyháztól (VIII. Henrik, Erzsébet, Wasa Gusztáv stb.)
ta. 4. Amit a fejedelmek nagyban műveltek, ugyanazt tették a
;at nemesek kicsiben, főleg a „Cujus regio, eius et religio“ elve alapján.
az ti 5. A protestánsok fegyverrel és forradalmakkal vívták ki
vallásszabadságukat és terjesztették hitüket (A schmalkaldeni és a
fc
iy- 30 éves háború, a zwingliánusok háborúja, a hugenották háborúja,
iy- a németalföldi felkelés, az erdélyi felkelések) és sokszor hazájuk
ki- legveszedelmesebb ellenségeivel is szövetkeztek a katholikus feje-
Mll delmek ellen (az erdélyi fejedelmek és a német protestánsok a
törökkel stb.)
nt- 6. Kedvezett a hítujitóknak az a körülmény is, hogy gyor-
ig- san szervezték protestáns egyeteméiket. Épen akkor, amikor a
és katholikus tudományosság erősen lehanyatlott, ezek az új főiskolák
a mozgékony prédikátorok rajait bocsátották ki ; a könyvnyomtatás
felhasználásával gyorsan terjesztették műveiket, a bibliafordításokat,
népszerű katekizmusokat, — továbbá bevezették a kehely haszná-
le-
latát, a nép nyelvének használatát az istenitiszteletbe stb.
II. Ha a protestánsok azzal is dicsekszenek, hogy a tudo-
ite mányokat és művészeteket fölvirágoztatták, az emberiséget jobbá
ni
tették, erre nézve könnyű kimutatni, hogy 1. a tudományos életbe
m- bizonyos lendületet ugyan vittek bele, a hitvitázó irodalom meg-
ek indításával, de komoly előhaladást a tudományok terén a protes-
tő tantizmus már csak azért sem jelenthet, mert hiszen Európát év-
ső százados polgárháborúkba keverte, ami pedig épen megölője volt a
a tudományos előhaladásnak.
g- 2. Még kevésbbé kedvezett a protestantizmus a művészetek-
nek. Ellenkezőleg a templomrombolások rengeteg régi művészi em-
it- léket elpusztítottak ; a protestáns templomoknak és szertartásoknak
ik „megtisztítása“ pedig száműzte a protestantizmusból a művészeteket.
3. De legkevésbbé az embereket javította meg a protestantiz-
CI- mus. Sem alapítói, sem tanításai nem voltak alkalmasak erre, a
I- sok háború pedig amelyeket felidézett, épen a legféktelenebb em-
IS beri szenvedélyeknek nyitott szabad utat. Az ujabbkori „felvilágo-
sodottság“ és vallástalanság nem más, mint a protestantizmus alap-
3- gondolatának érett gyümölcse.
I
-l
Hl
72
42. §. Az egyház valódi reformálása. A trienti zsinat.
gr
1. Az egyháznak régóta sürgetett megreformálása „fejében és
?
tagjaiban“ végre a trienti zsinaton következett be. Ez a zsinat több eg
megszakítással közel 20 évig tartott (1545—63). Két célt valósított
meg : a) a hitújítók ellen szabatosan körülírta a helyes katholikus ki
tant és elítélte az újítók tévedéseit (cánones) ; b) üdvös reform- st
törvényeket hozott (decreta). így a püspököknek kötelességévé tette,
hogy székhelyükön tartózkodjanak, egyházmegyéjüket látogassák,
tiltotta a javadalmak halmozását. A papképzés emelésére előírta,
hogy minden püspökségnek legyen papnevelő-intézete, ahol a papi
pályára hivatottakat jámborságban és tudásban előkészítsék hiva-
tásukra ; megszabta a plébánosok jogait és kötelességeit. A szer-
zetesi élet emelésére pontosan előírta a fogadalomtétel módozatait
V
és a klauzulát. Elrendelte az egyöntetű szertartási könyveknek és
a tiltott könyvek jegyzékének (Index librorum prohibitorum) ki-
f
adását stb.
2.'Ezzel a trienti zsinat megjelölte a helyes reformálás útját.
Ezeknek az üdvös reformoknak a végrehajtásán kiváló pápák és
1
püspökök buzgólkodtak.
1
A reformpápák közűi kiválik V. Pius (1566—72) aki a keresz-
Á
tény fejedelmeket egyesítette a török ellen és a lepantói tengeri
z győzelem értelmi szerzője. (1571) Kiadta a trienti katekizmust, a
breviáriumot és misekönyvet. .Sok üdvös rendeletével, de főleg
szent életének példájával sokat tett az egyház javára. Ő az utolsó
szentté avatott pápa.
Utóda XIII. Gergely (1572—85) főleg az által tett nagy szol-
gálatot, hogy majdnem az összes európai nemzetek papjelöltjei
számára Rómában kollégiumokat (23-at) alapított, köztük a magyar
és a német kollégiumot, amely utóbb Collegium Germánico- Hun-
gáriáim néven egyesült. Ő alapította az ő nevéről elnevezett Gre-
goriana-egyetemet. — XIII. Gergely rendelte el a Julián naptár
javítását és az ő nevéről elnevezett Gergely-féle időszámítás be-
vezetését ; 1582. október 4. után 15-öt Írtak. A protestánsok csak n
hosszú idő múlva fogadták el ezt az üdvös javítást.
V. Sixtus (1585—1590) szervezte a biborosi testületeket és azo-
kat a kongregációkat amelyek a világ-egyházkormányzat ügyeit intézik.
Ő létesítette a vatikáni nyomdát és könyvtárat, kiadta a Vulgata
Szentírást és előírta, hogy a püspökök bizonyos időközönkínt tar-
toznak Rómába ellátogatni és egyházmegyéjük állapotáról beszámolni.
 74

3. A kiváló főpapok közül különösen Borromei sz. Károly katholikus világ elismerését, de ugyanakkor magára vonta az
és szalézi sz. P'erenc tűnik ki. Előbbi reformzsinataival és apostoli egyház ellenségeinek ádáz gyűlöletet, akik sok rágalmat szórtak rá
buzgóságával nemcsak saját egyházmegyéjében (Milano), hanem és addig áskálódtak ellene, míg vé^re rábírták XIV. Kelemen pápát,
egész Eszak-Itáliában új, egészséges keresztény hitélet megindítója. hogy a rendet eltörölje (1773.) Érdekes dolog, hogy amikor e jeles eg
Szalézi sz. Ferenc genfi püspök pedig Swájcban apostolkodik : tanít, munkásokat a katholikus országokból kiűzték, a protestáns Nagy ál
kiváló könyveket ír (legismertebb a Pilothea) és lebilincselő szelíd- Frigyes és Katalin orosz cár nő meghívta őket országukba. Porosz- he
ségével s kedvességével ezreket térit vissza az egyházba. országban és Orosz-Lengyelországban húzták meg magukat, míg
végre a francia forradalom és a napóleoni háborúk után okozta re
rombolás meggyőzte a szentszéket arról, hogy az egyháznak szük- P«
» sége van e kiváló apostoli munkásokra. ISI4-ben Vil. Pins pápa O
43. §. Az újkori szerzetesrendek.
visszaállította a rendet. al
A püspököket és a pápát hathatósan támogatták a reform-
munkában azok az új szerzetesrendek, amelyek a trienti zsinat
A jezsuiták elleti forgalotnbcihozott fö vádak: 1., hogy ezt az erkölcsi
elvet vallják : .A cél szentesíti az eszközöket.“ Ezt az elvet vallotta az olasz
I V

Macchiavelli, a Mediciek udvari történetírója, de a jezsuitákra senki sem tudta még b

után keletkeztek.
1. A legnagyobb tevékenységet Jézus társasága (a jezsuiták)
fejtettek ki. Alapítója loyolai sz. Ignác spanyol nemes katona volt.
Pampelona várának ostrománál megsebesült. A betegágyban a
szentek életét olvasta és fölébredt benne 4i vágy, hogy ő Krisztus
katonája lesz. Előbb szigorú önsanyargatással és elmélkedéssel
készült új életére a man resai barlangban. Itt született a „Lelki
gyakorlatok könyve/' amely sok embert vezetett Istenhez. Azután
i — 35 éves korában — hozzáfogott tanulni. A latin nyelv elemei-
vel kezdte és a párisi egyetemen végezte. Itt társakat gyűjtött,
akikkel 1534-ben letették a szokott három szerzetesi fogadalmat ;
hozzáadtak egy negyedik fogadalmat is. hogy t. i. a pápa rendel-
eddig rábizonyítani, pedig P. Roll pályadíjat is tűzött ki annak, aki ezt az elvet d
valamely jezsuita könyvéből ki tudja mutatni. 2., Hogy titkos utasításaik vannak
arranézve, hogyan lehet az embereket jobban körülhálózni és befolyáshoz jutni.
Azonban komoly protestáns írók is elismerik, hogy a Mónita Secreta címen for-
galombahozott könyv hamisítvány a jezsuiták rágalmazására. 3., Állítólag azt taní- J
tották, hogy a zsarnokgyilkosság megengedett dolog. Az igazság az, hogy a
jezsuita rend egyik tagja (Mariana) vallotta ezt az elvet, de elöljárói töröltek köny- S
véből c tant ; különben abban a korban többen (Luther és Melanchton is) hirdették t
a zsarnokgyilkosság megengedett voltát.
r
2. Az ifjúság nevelésére alakultak, a) A kegyestánHörend J
(piaristák). Alapítója a spanyol Kalazanti sz. József Eredetileg fő- l,
ként gyermekeket neveltek, ma nálunk középiskolákat vezetnek.
b) Az iskolatestvérek rendje de la Salle sz. Jánostól elemi £

kezésére bocsátják magukat, bárhová is küldi őket. III. Pál pápa

Z iskolákat és nevelőintézeteket vezet.
1540-ben jóváhagyta ezt az új rendet, amely gyorsan elterjedt és
c) A szalézianusok rendje a XIX. században alakúit. A szent- 1
úgy a lelkipásztorkodásban és ifjúság nevelésében, mint a hittérí-
életű turini pap, Don Bosco alapította, hogy Szalézi sz. Ferenc I
tésben és a tudományok művelésében kiváló szolgálatot tett az
egyháznak. szellemében nevelje az- ifjúságot.

Tagjait két éven át kipróbálja, kiválóan kiképezi. Sz. Ignác
azonfelül kiváló szervezetet adott rendjének, úgy hogy alapítása
óta nem szorúlt reformra. Mindjárt az első évtizedben olyan nagy
embereket tudott fölmutatni, aminő Kaveri sz., Ferenc, India apostola,
Cansius Péter, Németország apostola ; kiváló tudósokat, akik már
d) A leánynevelés céljára alakult az Orsolya-szüzek (sz. An-
gélától) és az Angolkisasszonyok rendje (Ward Máriától.)
3) Betegápolás céljából létesült az irgalmasrend (misericordi-
; anusok), alapítójuk istenes sz. János és Páli szent Vince írgalmas-
növereinek (Szeretet leányai) rendje.

i már a trienti zsinaton vezető szerepet játszottak, jeles ifjúsági szen-

teket (Gonzaga sz. Alajos, Kostka sz. Szaniszló, Berchmans sz.
4. Lelkipásztorkodás terén dolgoznak a lazarísták (Páli sz.
Vince alapítása) és a rendemptonisták (iguori sz. Alfonz alapítása.)
!
János.) 5. A néri sz. Fülöptől alapított Oratoriánus rend főleg a ' y
A jezsuita rend kiváló munkásságával kiérdemelte az egész tudományok művelésében vált ki.
> 1 :

?‘
: •

A

ZZ 44. §. Az egyház hittérítői tevékenysége az újkorban.
•á
t, India és Amerika fölfedezése után csakhamar megindult az
:S egyház hittérítői munkája az új világrészekben és míg a reformáció
y által országokat veszített az egyház, e térítésekkel világrészeket
hódított meg Krisztusnak.
Ennek a hittérítésnek jeles munkásai a régi és új szerzetes-
a rendekből kerültek. A hitterjesztés előmozdítására XV. Gergely
<- pápa külön szervet létesített : a Propaganda kongregációt, VIII.
hl Orbán pápa pedig a Propaganda kollégiumot létesítette Rómában,
i
ahol a hittérítők szakszerű kiképzést nyertek.
1. A legkiválóbb hittérítő Xav. sz. Ferencz, India apostola
:si
volt. 1542-ben indult Elöindiába. Csengővel maga köré gyűjtötte a .
=g bensziilötteket és gyermekeket. Szavával, életszentségével és cso-
et dáival százezreket térített meg. Majd Japánban ért el szép ered-
ik
ményeket, azután Kínába készült, de útközben meghalt (1552).
ír.
Indiában a jezsuiták és kapucinusok folytatták munkáját.
íí- Japánban a jezsuiták értek szép eredményeket.
a Kínában főleg három jezsuita (Ricci, Shall és Verbiest) tettek
szert matematikai és csillagászati ismereteikkel nagy tekintélyre a
benszülöttek közt és térítettek eredményesen. Azonban úgy itt,
mint Indiában nézeteltérések merültek fel a hittérítők közt ; hozzá-
d járult az európai kereskedők kapzsisága és kegyetlenkedései, ame-
)-
lyek miatt a beriszülöttek bizalmatlankodni kezdtek a hittérítőkkel
szemben is, üldözni kezdték a keresztényeket és a térítések meg-
1Í akadtak egészen a XIX. század közepéig.
2. Eszakamerikában a hittérítők munkáját szintén a spanyo-
lok kegyetlenkedése nehezítette. A benedekrendi de las Casas Ber-
talan volt az indiánok emberi jogainak halthatatlan szószólója.
Délamerikában Paraguay-ben a jezsuiták a megtért benszii-
löttekből egy, az első keresztények életére emlékeztető theokratikus
köztársaságot alapítottak, Ma Amerikában már nincsenek po-
gányok.
3. A négerek apostola b. Kláver Péter volt.
45. §. A rutének és románok egyesülése (unió) a katholikus egyházzal. ,
/
1. A flór-énei zsinaton a keleti egyházzal kötött unió nem
volt tartós.
/
!
/
76
Nem is volt teljesen őszinte, nem is volt egyöntetű, azért
gyorsan bomlott, főleg miután a török 1453-ban Konstantinápolyi X
elfoglalta. Egyedül a ruténok tartottak ki több-kevesebb szilárdság- z
gal a flórenci unió mellett. A lengyel királyok minden elkövettek
az unió fenntartására, de a XVI. század végén mégis felbomlott
ez is egy időre. Azonban az 1595-ben tartott brest-i zsinat újból
kimondotta az egyesülést. A jezsuiták vezetése mellett megreformált
galíciai bazilíták tettek nagyon sokat az egyesült ruténok közt a
hitélet emelésére.
A Magyarország északi részén lakó ruténok feje ez időben a
munkácsi bazilita-kolostor főnöke volt. Ez szintén csatlakozott
I
1595-ben a bresti unióhoz. Mikor 1640-ben a jezsuiták Un g váron
megkezdték működésüket, az ő búzditásukra 1646-ban a rutén
papok az ungvári templomban ünnepélyesen letették a kath. hit-
vallást. Az unió lelke és a rutén gör. katholikusok első püspöke
1655 óta Parikén Péter volt. Lassankint a mármarosi, sárosi- és
szepesi rutének is csatlakoztak az unióhoz, amelynek megszilárdí-
tására Mária Terézia megalapította a munkácsi (1771), I. Ferencz
pedig 1816-ban az eperjesi püspökséget.
2. Az erdélyi románok közt az unió törekvés 1667
után indult meg, amikor I. Lipót király lett Erdély feje-
delme is. A jezsuita Baranyai László, gyulafehérvári plébános
búzgólkodására Szeretni Theofii román püspök és papjai haj-
landónak mutatkoztak az unióra, ha a román papok ugyanazon
kiváltságokban részesülnek, mint a másik három erdélyi „nemzet“
papjai. Mikor ezt Lipót megígérte, Aftghel Athanáz (Theofii utóda)
1698-ban nagy zsinatot hívott össze, amelyen 2270 román pappal
együtt ünnepélyesen letette a kath. hitvallást — régi szertartásaik-
V nak épségbentartásávai 1701-ben a király Anghel Athanázt gyula-
fehérvári gör. kath. püspöknek nevezte ki. Később 1715-ben a
püspöki székhely Bogarasra költözött. 1738-ban Mién (Klein) János
püspök kieszközölte a püspökség számára a balázsfalvi uradalmat.
\
Itt vetette meg a székesegyház, püspöki palota és egyéb gör. kath.
román intézmények alapját és a „ G y ulafehér vár-fogarasipüspök-
ség székhelyét Blaj-ba (Balázsfalva) helyezte át. Ez a kis városka
lett a román kultúrának és irodalomnak egyik kiinduló pontja. Az
uniónak számos ellensége akadt nemcsak az erdélyi reformátusok
közt, hanem a románság körében is. 1692-től megkezdődött a bi- I
harmegyei románok egyesülése. Ejzek számára 1777-ben létesült a
nagyváradi gör. kath. püspökség. 1853-ban az albaulia-fägärä$i
V püspökséget érseki rangra emelik es joghatósága alá rendelik a
u
 I

ó
rt
-t váradi, valamint az újonnan szervezett lugosi (Lugoj) és a szamos-
it jvári (Glerla) püspökséget.
k
tt
Dl
r 46. Az egyházi tudomány fellendíiiéss a trienti zsinat után.
a janzenista hullámok, ahol az utrechti érsekség el is szakadta kath.
1. A trienti zsinat után fölébredt katholikus öntudat, a pro-
a testánsokkal való tudományos mérkőzés és a szerzetesi élet föllen-
tt dülése a középkor végén mélyen lehanyatlott egyházi tudományba
n uj, lüktető életet vitt belé.
n a) Elsősorban föllendült a hitvitázó (polemikus) irodalom. E
t- téren legkiválóbb a szentéletü fíellarmini bíboros Öisputationes c,
e műve, amelynek méltó párja Pázmány Péter Kalauz-a.
s b) A történetírás. A protestánsok történelmi alapon akarták
kimutatni, hogy a kath. egyház idők folytán eltért az ősi, apostoli
z hittől. E célból irta Matthias Flacius Illyricus-a hírhedt Magdeburg!
Centuriakat (---- századok), telve számtalan történeti ferdítéssel. Ez-
zel szemben az oratorianus Baronins és ő Annales*?ibén mulatta
> ki, hogy a kath. egyház megőrizte az apostolok hitét. Munkáját
s rendtársai (Mabillon, Ruinart) és a jezsuiták folytatták. Külön em-
Ütést érdemel Bollandus jezsuita, aki a szentek életét tette törté-
J-
n nelmi kritika tárgyává Acta Sanctorum c. hatalmas művében, ame-
lyet rendtársai a (Bollandisták) folytattak.
0 c) A hitszónoklás terén Franciaország vezet olyan kimagasló
szónokokkal, mint a lángeszű Bossuet, meaux-i püspök, aki az
il
ékesszólásnak páratlan mestere és mint történetbölcselő is kiválik
(a „ Világtörténelemről való elmélkedéseivel“) ; egyházi felfogás te-
a kintetében azonban nem kifogástalan, (a gallikanista mozgalomban) ;
s Fénelon püspök sokkal bensőségesebb és alázatosabb lélek. Amikor
Bossuet-vel folytatott vitájában a Szentszék Fénelon némely állítá-
sát helytelenítette, ő maga hirdette ki a szószékről ezt az Ítéletet ;
mellettük kitűnik a jezsuita Bourdalou és az oratorianus Massilon.
i Olaszországban kitűnik Segneri, Magyarországon Pázmány Péter-
„a magyar bíboros Cicero“.
78
E tévedések lényege az, hogy a szabadakarat jóformán megsem-
misült az eredeti bűn által, azért az embert a kegyelem vakon
vezeti. Mikor a pápa e tanokat elítélte, heves vita indült meg,
amelyben különösen a párisi Port Royal apácái tették ki magukat
a janzenizmus mellett. Franciaországból Hollandiába csaptak át a
egyháztól. Ma is van kb. 6000 janzenista. %
b) Egy másik heves irodalmi vita a molinista vita. Molina
Lajos jezsuita ugyanis a kegyelem és a szabadakarat közti viszonyt
(L. Hittan 29. §), olyanformán magyarázta, hogy az akarat szabad-
ságát a kegyelem hatályosságának rovására túlságosan kiemelte. A
dominikánusok (thomisták) azért éles kritikában részesítették Mo-
linát. A molinisták és thomisták közötti vita olyan hevessé vált,
hogy a pápa kénytelen volt mind a két félnek csendet parancsolni
c) Franciaországban XiV. Lajos absolitizmusa a francia püs-
pöki kart és papságot egyház kormányzati téren sodorta tévedésbe,
az u. n. gallikánizmusba. Ennek a tévedésnek a gyökere a kons-
tanzi zsinatig (1414—18) nyúlik vissza, ahol azt hangoztatták,
hogy az egyetemes zsinat a pápa fölött , áll. XIV. Lajos 1682-ben
összehívta a „francia klérust“ és ott XI. Incével szemben, aki XIV.
Lajos caesaropapnismusa ellen ismételten fölemelte szavát, kimon-
dotta újra: hogy a zsinat a pápa fölött áll és a pápa az egyház
kormányzásában tartozik Franciaország külölönleges kiváltságait
tekintetbe venni. Bossuet is a gallikánizmus oldalára tévedt. Ezzé
a veszedelmes iránnyal csak XIV. Lajos utódai hagytak fel.
IIÍ. Ebbe a korba esik Galilei tudományos tevékenysége,
amelyet az egyház ellenségei szeretnek kiszinezni és ütőkártyának
fölhasználni annak bizonygatására, hogy az egyház kerékkötője a
tudományos haladásnak.
Galileo Galilei 1613-ban adta ki a Napfoltokról Írott köny-
vét, amelyben a régi geocentrikus fölfogást cáfolja és a heliocentri-
kus rendszert mint egyedül helyeset és bizonyosat adja elő, anél-
kül azonban, hogy még döntő bizonyítékokat tudott volna fölhozni.

!
;
d) A szentírástudomány terén értékes munkák az u. n. poly- Sőt tovább ment : a Szentírást is bizonyítéknak hozta föl a maga
gották (többnyelvű szentírások) ; megindul a Vulgata javítása. felfogása mellett. Az Officium kongregáció elitélte eljárását, l.,mert
t
\ % 2. A hittudomány terén nagy viták játszódnak le a XVII. az akkori közfelfogással ellenkezőt biztosnak hirdette döntő évek
században. hiján is, 2., mert a Szentírást is belekeverte.
I
a) A janzenizmus. Jansenius yperni püspök „Augustinus“ c. Galilei egyideig hallgatott, de 1632-ben kiadott Diaiopusában
müvében téves tanokat hirdetett a kegyelemről és szabadakaratról. újból, hevesen védte álláspontját. Erre Rómába idézték állításait

ti ,
 I
X /

80

______________
79

visszavonatták, könyvét pedig a tiltott könyvek jegyzékébe vették
„donee corrigatur“ (mig ki nem javítja).
Mese az, hogy ez alkalommal kínzást alkalmaztak volna és
hogy a kongregáció terméből kilépve Galilei dühösen dobbantott
volna lábával, hogy ,,mégis csak mozog a föld“ (Eppuf si muovel).
Ellenkezőleg. Galilei továbbra is, mint jó kathplikus élt és halt
4. Egyházi művészet terén a középkor végén a régi klasszi-
kus formák fölhasználásával kialakul a renaiassance-stílus. Legszebb
mintája a vatikáni Sz. Péter templom. Ebből alakul ki a XVI. szá-
zad végén a bárok stíl (Bővebben 1. a Szertartástanban).
A festészet terén hanyatlás áll be. Legnagyobb mesterek e
korban a spanyol Mhiillo és a németalföldi Rubens.

tv
*
—
i
meg, a sienai érsek palotájába fogadta és a pápai kincstárból évi
dijat kapott tudományos munkálkodásának folytatására.
Ha az Ollícium kongregáció Ítéletében tévedt, ez nem érinti
az egyház térmenteségét, mert ez csak a pápát és őt is hit- és erkölcs

—1
dolgában illeti meg. (L. Hittan 24. §.) Hogy pedig az egyház ra-
gaszkodott a régi, Ptolomeus-féle világnézethez a biblia magya-
rázatában, azon nincs mit csodálkozni. Az egyház nem szokott a -f/lf
régi, általános közfelfogástól eltérni döntő bizonyítékok nélkül. Ilye- 'JÜII
¡¡BOÊÊmrï--'- ,¿J|
neket pedig a föld forgása mellett akkor még nem tudtak fölhozni.
Hogy milyen erős volt. más körökben is a ragaszkodás a régi föl- ; !
fogáshoz, mutatja pl. hogy Luther a heliocentrikus tant valló Ko- fém m If
s1- L •
pernicusról csak úgy beszélt: a „fracenburgi bolond," fíaucan saj-
;
nálkozik Galilein, a protestáns Keplert heliocentrikus felfogása miatt E--;' 111 ■FïHT"!' ,
a tübingeni protestáns akadémia megfosztja prédikátori állásától. ;§ PlilBL juii
Egyébként épen a kath. egyháznak két neves férfia : Cuesi
Miklós bíboros és Kopernicus frauenburgi kanonok voltak a helio- ¡*4 $|É í 3
centrikus tan első szószólói és az egyháznak eszébe sem jutott őket
gátolni a tudomány előbbrevitelélben.

7. Barok-stíl : A rokkantak dómja Párisban.

V'
■ ■ -, • 1 vC:
4r. §. A vallástaianság terjedése a XVII. és XVIII. században.

A westfáli békétől a francia forradalomig terjedő időszakot

\ (1648 - 1789.) folyton fokozódó szellemi forradalom idejének tekint-

5 -
■¡■KB :m PI hetjük, amely megelőzte és megérlelte a francia forradalmat. A
I =■===; 1 véres vallásháborúk lezajlása után az emberiség beleunt a vallási
I Bal m 11 vitákba, sőt sokan elfordultak a vallástól. Ez a vallástaianság csak
g

mm
logikus folyamánya a protestantizmusnak. Ugyanis ha Luther-
íj AiBfii ö
.
‘
nek és Kálvinnak szabad új vallást csinálnia, ugyanolyan joggal
‘ csináltak mások is még újabbat. A protestáns szektáknak gomba-
módra való szaporodása (quákerek, methodisták, herrnhutánok,
6. Renaissancestil: A római Szt. Péter templom.

L
 /

81 82

i- swedenborgiánok stb. stb.) megingatta az emberek hitét minden jótékonykodás (humanizmus) volt. A vallást magánügynek vallották.
válással szemben és így a vallási háborúk után szomorú reákció- Üléseiket titokban tartották és a régi kőműves szertartásokat meg-
b
i- ként kezdett terjedni a vallástalanság. tartották. Csakhamar kitűnt, hogy a szabadkőműves páholyok a
jótékonykodás leple alatt működő érdekszövetség, amely tagjait
minden módon vezetőszerephez juttatja és befolyását a régi rend
e
felforgatásával akárja növelni. Vallási türelme a valóságban a kath.
'Mm
¿g8!r4u jgwM' >á egyház üldözésében merült ki. Minden forradalmi felforgató moz-

í
A,
galom mögött titokban a szabadkőművesek keze működik. — Az
egyház hamar fölismerte a különböző néven szereplő szabadkő-
művesség ártalmas voltát, azért kiközösítés terhe alatt tiltja hivei-
... -'K&ïi-ïi'MW
A nek a szabadkőműves „páholyokba“ való beiratkozást.
m í - mffâÊÊ
\
3. A francia ufölvilágosodottak” már nyíltan támadták az
egyházat. Az udvar romlottsága, a klérus szolgalelkűsége, a zava-
*£§
ros pénzügyi és politikai viszonyok csak megkönnyítették munká-
I--;W
S :$ jukat. Vezetőjük a tehetséges Voltaire, aki a maro gúny fegyve-
ai", rével törekedett az egyház megsemmisítésére. Kortársa Rousseau
erkölcstelen ember, aki Emile c. munkájában a gyermeknevelést
akarja teljesen vallástalan alapokra fektetni. Diderot és D'Alambert

*
• y, > «
enciklopédiát (lexikont) szerkesztenek, amely hemzseg a kath. egy-
ház gyalázásától. Jelszavuk volt: „Ecrasez l'infâme! (Irtsátok ki a
gyalázatost, t. i. az egyházat.)
P 4. Ez a szellem áthatott Németországba, ahol Nagy Frigyes
A «•
‘W
p*E. *^àSÊÊsimi ■it porosz király támogatta. Képviselői : Lessing, aki nem átalotta Rel-
atar által hamisított „Wolíenbütteli töredéket“ kiadni a keresztény-
I &É St**’?* -Ä’ “tCí;'I
ség ellen; a vallási közömbösség terjesztésé pedig a „Nathan der
m tÜ¿JL. i¿l ^ * í #é
Weise“ c. munkáját írta. A német irodalom legnagyobbjai: Goethe
8. Á római Gesu templom belseje, és Schiller sem mentek e korszellemtől.
5. Ausztriában a vezető államférfiakat hatja át a vallástalan
1. Ez a vallástalan irányzat legelőször az u. n. „felvilágoso-
szellem. Ezek azután protestáns mintára a világi fejedelmeknek kö-
doit bölcseletben“ nyílvánul meg, amely a régi, scholastikus böl-
vetelik az egyházkormányzatban is a vezetőszerepet. Amint Francia-
cselettel szakítva vagy skepticizmusba (kételkedés pl. Hume, Des- országban, úgy Ausztriában küzdenie kell az egyháznak az állami
ot cartes, Kant), vagy pantheizmusba (Spinoza) vagy materiálizmusba mindenhatósággal szemben, főleg II. József (1780 —90) idejében (feb-
it- (Holbach, la Mettrie) csap át. Elvetik a kinyilatkoztatott vallást és ronianizmus, jozefinizmus)..

II
A helyette csak az „észvallást“ fogadják el (Cherbury), mások pedig
És ami még veszedelmesebb, úgy itt, mint Franciaországban
si minden vallást elvetnek.
is, a papságnak egy része támogatja a fejedelmeket e törek-
ik 2. Angliában ez időben alakúi a szabadkőművesség. Előbb
véseiben.
ir- azok az építő munkások nevezték magukat így, akik a céhek ke-
II. József, hogy az egyházat teljesen a maga uralma alá
ai retein kívül, szabadon folytatták iparukat. Később átvitt értelemben
hajtsa, kiadja először a türelmi rendeletet, azután kimondja a ki-
a- azok is „szabad kőműveseknek“ nevezték magukat, akik „ az em-
beriség nagy templomának“ fölépítését tűzték ki célúi. Jelszavuk a rályi tetszvényjogot (peacetum regium), szabályozza a házasságot,
it,
 r
s:s
eltörli a szerzetek legnagyobb részét, sőt még az istentiszteletet is
maga kívánja szabályozni. Megtiltja a püspököknek és a szerzete-
seknek, hogy Rómába a pápához, illetve rendfőnökükhöz for dúlja-
nak (Los von Rom !). Hogy a papságot teljesen jósefinista szellem-
ben képeztesse, megszünteti a püspöki szemináriumokat és a fő-
városokban középponti (centrális) papnevelőket létesít.
Kiváló püspökök (a bécsi és esztergomi érsek, Migazzi és
Battyányi) küzdöttek az egyház szabadságáért. VI. Pius Pápa 1782-
ben személyesen kereste föl II. Józsefet Bécsben, de eredményte-
lenül. József haláláig kitartott rendeletéi mellett. Halálos ágyán azon-
ban majdnem mindet visszavonta.
48. §. Az egyház a francia forradalom és Napoleon idején.
Mint minden felforgató törekvés, úgy a francia forradalom is -
a régi rend egyik támaszát látta a vallásban, főleg a katholikus
vallásban. Innen van, hogy a forradalom szennyes hullámai az egy-
.1
házat sem kímélték. A francia forradalom az egyház legválságo-
sabb korszaka, de egyszersmind legszebb erkölcsi győzelmének
kora is.
1. Az u. n. alkotmányózó *gyűlés (1789 —91) az osztály-ki-
váltságok eltörlésével az egyház ősi kiváltságait is eltörölte. A há-
zasságot világi szerződésnek minősítette. Az egyházi birtokokat
állami tulajdonnak minősítette (confiscado). A szerzetesrendeket el-
törölte. Azután elkészítette a papság új, polgári szervezetét, amely-
nek értelmében ezután 136 püspök helyett csak 83, 18 érsekség
helyett csak 10 lesz ; a plébániák fölállítása a püspök és a kor-
mány joga. A püspököt és a plébánost a nép választja stb. Csak
az lehet püspök és plébános, aki az új alkotmányra leteszi az es-
küt. Mivel pedig a papság legnagyobb része megtagadta az esküt,
megkezdődött üldözésük. A u. n. törvényhozó gyűlés (1791—92)
______
II
kiutasította az esküt nem tett papokat (kb. 40.000), a szeptemberi
mészárlásban pedig 80Ó papot gyilkoltak meg.
2. Az egyház üldözése valósággal őrülésig fokozódott a hon-
ven t idejében (1792—95). Miután a királyt kivégezték és a köz-
társaságot kikiáltották, megkezdődött az u. n. rémuralom. A papo-
kat halálra keresték, a templomokat kifosztották, a szent tárgyakat
elégették, a francia nemzet legjobbjait a guillotin elé hurcolták
Annyira ment gyűlöletük a katholikus vallással szemben, hogy még
X
/
--
84
a keresztény időszámítást is eltörölték és helyette a „köztársasági
naptárt“ vezették be. A katholikus istentisztelet helyett pedig a
Notre Dame székesegyházban bevezették az ész kultuszát ; az ol-
tárra egy opera-énekesnőt (utcai leányt) állítottak, mint az ész
istennőjét és az előtt tömjéneztek.
È rémuralom fékeveszett vallástalanságát végre maga Rober-
spiérre is megsokalta és törvénybe vétette az egy Isten létét és a
.
:ÿ
lélek hallhatatlanságát. A directórium és konzulság alatt már eny-
.
~
hülni kezdett az egyházűldözés.
.. ow [
(
M jm
3. VI. Pius pápa (1775—79.) elítélte a papok polgári szerve-
.J
zetét és megtiltotta az új alkotmányra az esküt. Erre franciák el-
foglalták Avignont, azután a pápai állam legnagyobb részét. Napo-
leon békét kötött ugyan a pápával (1797), de mikor Rómában zavar-
gás tört ki, a franciák elfoglalták az örök várost, kikiáltották a
szabad római köztársaságot és magát a pápát is elhurcolták maguk-
kal Valence ba. Itt VI. Pius 1799-ben meg is halt.
Sohasem volt még az egyház ilyen nehéá helyzetben. De a
Rómából elmenekült biborosok csakhamar Velencében gyűltek ösz-
sze és ott megválasztották VJI. Pilist pápának (1800—1823).
4. Időközben Franciaországban Napoleon ragadta magához a
főhatalmat, előbb mint első konzul, majd (1804.)- mint császár. Az
állam békéje érdekében szükségesnek látta az egyházzal való meg-
egyezést. 1801-ben meg is kötötte VII. Plusszal a konkordátumot, .
de ugyanakkor, mikor ezt kihirdette, közzétette egyszersmind a 77
u. n. „organikus cikkelyt,“ amelyben felfrissíti a gallikénizmus régi
elveit és a placetumot és más egyházellenes intézkedéseket tesz.
A pápa tiltakozott ez ellen, de hiába.
Mikor Napoleon császárrá lett, hívására a pápa is Párísba
ment a koronázásra, abban a reményben, hogy Napóleont jobb
belátásra bírja. Azonban Napoleon még a köteles tiszteletet sem
adta meg a pápának és1 tovább haladt a maga utján : egyház-
öllenes rendeleteket adott ki ; olyan püspököket nevezett ki, akiket
a pápa nem erősíthetett meg ; azt követelte, hogy bátyját, Józsefet
m ű.
nápolyi királlyá koronázza stb. Mikor pedig a pápa ezekbe nem
egyezek bele, Napoleon újból elfoglaltatta Rómát és a pápát meg-
fosztotta az egyházi államtól. Erre a pápa (1809.) kiközösítette
Napóleont, Nepoleon viszont elfogatta a pcipát és miután ez hajt-
hatatlan maradt az egyház jogainak védelmében, Fontenebtau-ba
hurcoltatta. Közben állandóan tárgyalt a pápával, maga is elment
Fonteneblau-ba, de a pápa visszautasított minden olyan megegye-
k
 X
85
«fe-
zést, amely az egyház elveit és szabadságát sértené. Végre az
európai fejedelmek is összefogtak Napoleon zsarnoksága ellen.
1813-ban „a népek csatájában1' (Lipcse) Napóleont leverik és a
büszke császár ugyanabban a szobában volt kénytelen aláírni le-
mondását, amelyben a pápát fogva tartotta. VII. Fiús visszakapta
-JH
a pápai állam egy részét és visszatérhetett Rómába.
49. §. Az egyház helyzete a XIX. században.
-1-
A francia forradalom borzalmai megmutatták, hová sülyed az
emberiség vallásosság híján, azért egészséges reákcióképen legtöbb
országban új katholikus élet indúlt meg. A legnagyobb elmék dol-
goznak az egyházért. Azok a vallástalan eszmék azonban, amelyek
a francia forradalmat előkészítették, mély gyökeret vertek. Lépten-
nyomon előtörnek hol forradalmak alákjában (az 1830-i, de főleg
az 1848-i forradalmak), hol a politikai „liberálizmusban“, hol más
fölforgató bölcseleti és társadalmi tanok alakjában. A XIX. század
egyháztörténelme nem más, mint az egyház küzdése a romboló
áramlatokkal. E küzdelemben a gyenge meggyőződésű elem el-
értéktelenedik, a katholikusok javában azonban mindinkább erősö-
dik a katholikus öntudat, mely az irodalomban, politikai és társa-
dalmi szervezkedésben egyaránt megnyílvánúl.
1. Franciaországban Napoleon leverése után a régi Bourbon
család került a trónra XVIII. Lajossal. Konkordátumot kötött a
szentszékkel. Neves irók sietnek a katholicizmus védelmére (Cha-
taubriand, de Maistre, La Men na is, -Montalambert ; kiváló szónokok
Lacordaire, Bougaud, Dupanloup). Azonban az állandó politikai
zavarok, forradalmak és rendszerváltozások gátolják a katholiciz-
mus erőhöz jutását. E mellett a radikális szellem mindjobban ér-
vényesül. Mikor 1870-ben a sedáni vereség után megalakúi a har-
madik köztársaság, első elnökei, Thiers és Mac Mahon még búzgo
katholikusok, de mióta a szabadkőművesek Gambetta vezetésével
megbuktatták Mac Mahont és a radikális Grévy került az elnöki
fi* " -
székbe (1879), azóta egymást érték az egyházellenes törvények :
eltörölték az iskolai hitoktatást és helyette a laikus erkölcstant
tanítják, a szerzeteseket kiűzték, a papságot katonai szolgá-
latra kötelezték, szekularizálták az egyházi vagyont stb., míg végre
1905-ben az egyház és állam elvált egymástól és a szentszékkel
megszakították a diplomáciai viszonyt. A papság nagy szegénység-
t
V
*
/
86
ben, kézimunkájából él (prêtres-ouvriers), mindazonáltal erős ka-
tholikus újjáéledés észlelhető úgy az irodalomban, mint a politikai
szervezkedésben. A világháború után Franciaország újból felvette
• a diplomáciai összeköttetést a Szentszékkel.
2. Angolországban, ahol a katholikusok hét századon át a
legnagyobb elnyomottságban éltek, a XIX. század elején katholikus
renaissance indul meg.
I
Az írek vezérének, a katholikus O’Cpnnel ügyvédnek sikerűi
az angol parlamentbe bejútnia és 1829-ben kivívja â katholikusok
emancipációját. Ezzel katholikusok is bejuthattak az állami hiva-
talokba. Majd hosszas küzdelem után az íreket is felszabadította
rabszolgasorsukból. Sokakat vezetett vissza az egyházba a
Pusey-féle mozgalom. Pusey, oxfordi egyetemi tanár több társával
egyletet alakított az anglikán vallás igazának kimutatására és az
egyház támadására. Azonban minél mélyebben belemerültek a múl-
tak kutatásába, annál inkább meggyőződtek arról, hogy a kat-
holikus hit megegyezik az őskereszténységgé], ellenben az angliká-
!
nok eltértek 'tőle. Volt annyi lelki erejük, hogy meggyőződésüket
követve visszatértek az egyházba. Ezzel az egyház olyan kiváló
férfiakat nyert, mint Manning biboros, Wiseman, Newman, Faber,
és legújabban Benson, a Westminster! anglikán érsek fia. A katholi-
cizmus olyan örvendetes lendületnek indúlt, hogy IX. Pilis pápa
1850-ben újból megszervezhette az angol hierarchiát.
3. A legkeményebb küzdelmet a német katholicizmusnak kel-
lett kiállania. Először is a lunevillei békében (1801) a német egy-
házi birtokokat szekulárizálják, hogy a Rajna balpartján területü-
ket veszített fejedelmeket kárpótolják belőlük. A bécsi béke után
(1815) visszacsatolták ugyan a Rajna balpartját Németországhoz, ,
azonban most már nein adták vissza az elvett egyházi javakat.
Az egyes német államok konkordátumokkal próbálják az egyház-
zal való viszonyukat rendezni, de nem sok .köszönet volt bennük.
A többnyire protestáns kormányok nagyon mostohán bántak a
katholikus egyházzal, főleg Poroszországban, amely ezidőben mind
II
nagyobb befolyásra tért szert. Előbb a vegyes házasságok ügyében
folyt küzdelem okozott sok vihart. Mikor pedig az 1870—71 győ-
zelemből Poroszország, mint a német birodalom vezető állama került
ki, Bismarck, a vaskancellár 1871—75-ig egymásután adta ki a
katholikus ellenes törvényeket : a papképzésbe az állam beleavat-
kozik, a jezsuitákat és más szerzeteseket kiutasítják, egyházi ügye-
ket világi törvényszékek elé utalnak, beleavatkoznak az egyház

87
vagyonkezelésébe, a prédikációba stb. és e törvén}- ek betartására
esküt követelnek. A püspöki kar és a papság ellenszegül ez igaz-
ságtalan törvényeknek. Azonban Bismarck nem enged : az ellen-
szegülő papoktól megvonja a fizetést, bebörtönzi és száműzi őket
és azt hangoztatja, hogy „nem megyünk Canossába.“ De épen ez'
az otromba erőszakoskodás önt a német katolikusokba új erőt.
Windhorst megszervezi a német parlament leghatalmasabb pártját,
ï
a katholikus centrumpártot és kényszeríti a kormányt, hogy tár-
gyalásokba bocsátkozzék XIII. Leo pápával ez igazságtalan törvé-
nyek megszüntetésére vonatkozólag.
i meghallgatása után) kimondja a szeplőtelen fogantatás hitcikkelyét,
Ugyanazokat az igazságtalan törvényeket a 70-es években
(főleg 1868-ban) Ausztriában és Magyarországon is kibocsátja a
„liberális“ kormány.
Portugáliában a destruktiv elemek 1910-ben szítottak forra-
dalmat, amely a köztársaság kikiáltását, egyházűldözést, a szerze-
tesek elűzését és az egyháznak az államból való elválasztását ered-
ményezi francia mintára.
50. §. IX. Pius pápa és utódai.
1. IX. Pius forradalmi időkben (1846) lépett a pápai trónra.
A napóleoni háborúk által felidézett nacionalizmus Itáliában is kö-
vetelte az olasz egység (Unitét Italia) megalakulását. Ezt a nacio-
nalizmust a szabadkőművesek tervszerűen is fűtötték, Viktor Em-
manuel és minisztere, a ravasz Cavour pedig ügyesen ki tudták
használni a pápai uralom megdöntésére és a piemonti egyeduralom
megalapítására egész Itáliában.
Már XVI. Gergely pápa idején (1831—46) több forrongás volt.
IX. Pius (1846—78.) azzal kezdte uralkodását, hogy a forradalmá-
roknak amnesztiát adott és több üdvös reformot hozott. Mégis
1848-ban újból kitöri a forradalom. Fiúsnak álruhában sikerült
Gaetába menekülnie. Osztrák és francia csapatok visszavezették
II
ugyan Rómába, de az „ifjú olasz“ mozgalmat már nem lehetett
feltartóztatni. Viktor Emánuel 1861-ben olasz királynak kiáltatja ki
magát egyelőre Flórenc fővárossal. Majd állandóan közelebb halad
Róma felé. Amikor III. Napoleon a német—francia háború idején
a francia csapatokat visszavonta, akkor Viktor Emánuel Í870. szept.
20-án (venti setiembre) Rómát elfoglalja és az olasz egységet be-
fejezi, Az új olasz parlament 1871-ben az u. n. garancia-törvény-
■
SS
.
J -■
nyel rendezi az egyházzal vato viszonyát. E szerint a pápa sze-
mélyét elismerik szent és sérthetetlennek, meghagyják a Vatikán
és Laterán souverain birtokában, biztosítják szabadságát az egyház
kormányzásában és évi 31/* millió lírát ajánlanak fel a pápának.
Azonban IX. Fiús és utódai ezt az összeget nem fogadták el és
tiltakoztak az egyházi állam elrablása ellen és tiltakozásuk jeléül nem
hagyják el a Vatikánt. Azóta ez (a kérdés,) az u. n. római kérdés
HÉ
még mindig megoldásra vár.
2. Egyházkormányzat tekintetében is mozgalmas IX. Rius
pápasága, a) 1854-ben (a világ összes püspökeitől kért vélemények
«¡pissS S S j
b) 1864-ben kiadja a híres Syllabust, vagyis az ujabbkori tévedé-
sek elítélését (Relativizmus, liberalizmus, socialismus stb.) c. 1870-ben
megtartja a legutolsó egyetemes zsinatot, a vatikáni zsinatot, amely
a kor hittani tévedéseivel szemben kifejti a helyes kathplikus
tant a hit, ész és kinyilatkoztatás viszonyáról és dogmaként ki-
mondja a pápa infallibilitását (L. Hittan 24. §.) A német, osztrák
és magyar püspökök nem tartották alkalmasnak az időt e hitcik-
kely kihirdetésére, de miután a zsinat kimondotta, alázatosan alá-
vetették magukat. Néhány katholikus tudós (Döllinger és társa) el-
lenszegültek és megalakitották az „ó-katkolikusok“ szektáját. Bár a
liberális kormányok siettek az ó-katholikusokat minden módon tá-
mogatni, nem vert nagy hullámokat a mozgalom.
3. XIII. Leo, (1878 - 1903) korának < egyik legnagyobb lángel-
méje volt. Mély bölcsességű apostoli körleveleivel (éricyclica) meg-
világította korának sokat vitatott kérdéseit : a szociális kérdés1
(Rerum novarum), a munkáskérdést, a házasság szentségét stb. A
modern bölcselet tévedéseivel szemben aquinoi szent Tamás örök-
értékű bölcseletére irányította a keresztény világ tekintetét és en-
nek művelése végett támogatta a katholikus főiskolákat (főleg a hi-
res lőveni egyetemet). A történettudomány számára megnyitotta a
vatikáni levéltárat. Bár nem volt már világi fejedelem, olyan tekin-
télynek és erkölcsi hatalomnak örvendett, hogy fejedelmek siettek
látogatására (II. Vilmos császár) és politikai kérdésekben békebíró-
i
nak választották ' (a Karolin szigetek ügyében Német- és Spanyol-
ország.)
4. X. Plus pápa (1903—14.), az egyház belső reformjára töre-
kedett. Jelszava volt : „Instaurare omnia in Christo“ (mindent meg-
újítani Krisztusban). Ő maga is szent életet élt ; ugyanazt kívánta
a papságtól (Exhortado ad derűm). Pontosan körülírta a pápavá-
 HO
so

. püspökség, amelynek több plébáhiája Csehszlovákiába ill. Magyar-

lasztás módját. Rendezte az egyházi éneket, breviáriumot, az ün-
országba esik.
nepeket, hitoktatást. Hozzáfogott az egyházi törvények kodifikálá-
c) A bukovinai Icatholikusok azélőtt a lembergi latin szert, érsek-
sához és egyes törvényeket (a római kúriáról, a házasságról) már
hez tartoztak ; ma külön vikárius kormányozza (Cernáuti Cserno-
kibocsátott. Az egyházi tudományba belecsempészett szabadosságot,
vitz).
az u. n. modernizmust elítélte (Az új syllabus). A hitélet emelésére
d) A beszarábiai katholikusokat a Szentszék a iasi-i püspökre
különösen hangsúlyozta a visszatérést a gyakori szent áldozáshoz.

*
mint apostoli administratorra bízta.
A világháború kitörésekor hunyt el. Utóda
Amint e leirásból látható, a latin szertartási! egyház beosz-
5.) XV. Benedek pápa (1914—21) egész pápasága alatt a
tása még nincsen rendezve. 1. Egyes egyházmegyék, határai az or-
világháború nyomorának enyhítésén fárad. Szép eredményeket ért
szágok határán túlra nyúlnak; más egyházakat az 1918-i politikai
el a rokkantok kicserélése, a foglyok nyomorának enyhítése körül •
-

határok viszont elszakítottak püspöki székhelyüktől. 2. A (> püs-

Megjelölte az igazi, tartós béke útjait, azonban a szenvedély mind-
pökség és a csernovitzi vikáriátus nem alkotnak egységes egyház-
két oldalról nagyobb volt, hogysem meghallgatták volna. Befejezte
tartományokat, hanem teljesen függetlenek egymástól. A bucuresti
X. Pius nagy alkotását : 1917-;ben kiadta az új egyházi törvény-
és iaÿi-i közvetlenül a Szentszéknek van alárendelve, a többiek még
könny vet (Codex Juris Cemonici).
a régi egyháztartományokhoz (Lemberg, Eger, Kalocsa) tartoznak.
A konkordátum van hivatva az új egyházi beosztást rendezni. (NB :
A bucuresti püspöknek érseki cime van, de nem metropolita !)
51. §. A katholikus egyház helyzete Romániában.
II. A görög kathoiikus románok az 1853.-Í rendezés szerint
ma is (L. 45. §.) egy 'egyháztartományt alkotnak négy püspökséggel :
1. A mai Románia kb. 17 millió lakosából majdnem 3 millió katholi-
1. az alba-iulia-fägära$i érsekség (Blaj székhellyel), 2. a nagyvá-
kus, és pedig 1,300.000 rom. kath., 1,700.000 görög. kath. és kevés
radi, 3.. a szamosujvári (Gherla) 4. a lúgost (Lugoj) püspökség.
örmény szertartási! katholikus. A katholikusok az összlakosságnak
Tervbe van véve még 1—2 püspökség felállítása.
közel 20%-át teszik ki.
A nem-román szert, kathoíikusok, (akik 1918. előtt a mun-
Ezzel Románia, amely régi keretei között (1918-ig) egyvallású
kácsi, ill. lembergi gör. kath. püspökséghez tartoztak) külön ruthén
(görög keleti, ,,orthodox“) ország volt, vegyes vallási! országgá lett
vikárius kormányzata alatt állanak. (Cernovitz)
és számolnia kell e különböző vallásokkal is. A régi Romániában
III. Az örmény katholikusoknak Erdélyben mindössze négy
a görög keleti (orthodox) vallás államvallás volt. Az új alkormány
külön plébániájuk van (Szatnosujvár, Erzsébetváros, Gyergyószent-
kimondja minden vallás részére a vallásszabadságot és élvben az
miklós és Csik-Szépviz).
egyenlőséget, azonban a görög keleti vallás megtartja ki válságait.
3. Az állam és egyház viszonya.
2. Egyházi beosztás.
Románia a világháború után olyan jelentékeny kathoiikus la-
A római katholikusoknak.
kossággal gyarapodott, hogy szükségesnek látta a Szentszékkel
a) a régi királyságban két egyházmegyéjük van 1) a bucureçti
fölvenni a diplomáciai összeköttetést. A román állam vatikáni kö-
érsekség Muntenia részére, 2. a ia$i-i püspökség Moldova számára.
vetet tart Rómában, viszont a pápa nunciust küld Bucure$ti-be.
A bucureipti érsekség katholikusai többnyire 'idegen országokból be-

II
Hogy az állam a kathoiikus egyházzal való jogviszonyát
i

vándorollak ; a iaçi-i püspökség katholikusai legnagyobbrészt el-

rendezze, megindult a tárgyalás konkordátum kötése ügyében, de
románosodott csángók (főleg Roman és Bäcäu megyében).
még eddig nem jött létre a konkordátum.
b) Erdélyben négy püspökség van : 1. Az „erdélyi“ (Gyulafehér-
Az erdélyi egyházmegyében a kathoiikus egyháznak autonó-
vár Alba Julia), amely a maga egészében megmaradt. 2. A te-
miája (önkormányzata) van, az u. n. Kathoiikus Státus. A Státus-
mesvári (Timiçoara), amelynek egy része szerb és magyar területre
nak tekintélyes vagyona van, 7 középiskolát és internátusokat tart
esik. 3. A nagyváradi latin szert, püspökség (Oradea Mare), amely-
fenn és a kathoiikus intézményeket kormányozza.
nek egy része Magyarországon van, 4. A szatmári (Satu Marc)
 92
01

4. Az egyházi állások betöltése. birtokai, amelyhez a római és görögkatholikus püspöki kar jogot
tart, de még nincs a kérdés elintézve.
A püspököket Romániában az általános egyházjog szabályai
c) Az erdélyi Katholikus Státus vagyona.
szerint a Szentszék nevezi ki. Az állam a maga részéről megkí-
d) A rendházak, plébániák és iskolák vagyona és a különböző
vánja, hogy a kinevezendő román állampolgár legyen, politikailag
alapítványok.
kifogástalan legyen és letegye a király kezébe a hűségeskűt. A
A plébánosok és káplánok ellátására az állam segélyt ád.
püspökök hivatalból tagjai a szenátusnak.
7. Kulturmozgalmak.
.4 kanonokokat a püspök nevezi ki.
A románia katholikusok különböző nemzetiségűek és más-más
A plébánosokat a püspök nevezi ki, ahol kegyúr van, a
I * országhoz tartoztak azelőtt. Még nem ismerték meg egymást kellő-
kegyúr ajánlatára (praesentatio). Erdélyben néhol a nép választja
p papjait. képen és nem szerveződtek be közös irodalmi és társadalmi mun-
kára. Azért a romániai katholikus saj^ó még igen gyenge. Van egy
A nagybirtokok kisajtitása révén a régi kegyurak képtelenekké
román kath. napilap (Albina) és néhány folyóirat. (Lumina Creç-
váltak a kegyúri terhek viselésére. Ezeket a terheket a kisajátítási
tinului, Unirea, Viafa). Különösen a moldvai minoriták Halàuceçti
törvény szerint az állam veszi át.
anyaháza fejt ki szép irodalmi tevékenységet. Sajnos, magyar kath.
5. Iskoláink, intézményeink.
napilapunk nincsen ; hetilapok : Erdély, Erdélyi Tudósító, Kath.
Az Ó-királyság csak állami nyilvános iskolákat ismer. A kat- Elet, Őrszem stb. Legkülönb kath. szépirodalmi lap a Hírnök.
holikusok tarthattak ugyan hítvallásos iskolákat, de azok csak Theologiai szaklap az Egyházi Szemle, romámil a Revista teologicä.
magánjellegnek voltak, növendékei állami bizottság előtt vizsgáztak. Egyesületeink sincsenek még az új politikai viszonyok szerint
Virágzó leányiskoláik vannak az angolkisasszonyoknak (BuOureçti- újjászervezve. Legnagyobb kath. egyesületünk az Erdélyi Katholi-
Craiva) és a Notre Dame-apácáknak (Jaçi, Braila) ; fiúiskoláik a kus Népszövetség, amely 1923-ban tartotta meg első katholikus
kér. iskolatestvéreknek (Craiva, Bucureçti stb). Erdélyben a feleke- nagygyűlését N agy váradon.
zetek az állam támogatásával virágzó iskolákat tartottak fenn a Kívánatos volna, hogy a különböző nyelvű és szertartási!
magyar uralom idején. A román kormány többtől megvonta a nyil- katholikusok minél bensőségesebben egyesüljenek a Krisztusi gon-
vánossági jogot és félő, hogy az államosítás az egész vonalon dolatban és szeretetben az egyház fölvirágoztatására.
meg fog történni.
iskoláink államsegélyt nem kapnak, azért a legnagyobb anyagi
nehézségekkel küzdenek.
Az iskolák mellett nevelőintézeteink is vannak. Fiuk részére
az erdélyi Státus internátusai, a jezsuiták konviktusa Szatmáron ;
leányok részére a szent Vince és Orsolya-apácák intézetei Szat-

X
■■'Vfk\
máron és Nagyváradon, a Notre-Dame apácáké Temesváron ; a yfaWW )
legszebb a cluj-i „Marianum.“ imy

Papnevelés céljaira minden püspök külön szemináriumot és

híttani főiskolát tart fenn ; kath. theologiai fakultás még Románi-
i ában nincsen egy egyetemen sem.
6. Az egyház vagyona áll
i a) a püspöki és káptalani birtokokból. Nagyobb része kisajá-
títtatott, miért is a konkordátum-tervezetek a püspököknek és
kanonokoknak évi ellátást ajánlanak fel.
b) A kaiholikns vallás- és tanulmányalapnak Erdélyben levő

s
 (

j[Ot
28. § A pápaság küzdelme a Hohenstanfokkal III. Ince pápa
(1198—1215.) '_________________ ;_______________ _ 41
24. § A pápák küzdelme Szép Külöppel. Az avignoni fogság 43
>ző 25. § A nyugati egyházszakadás és a konstanczi szinat. (1414-18) 44
26. § Reformtörekvések a középkor végén. A renaissánce-pápák 45
TARTALOM. 27. § A keresztes hadjáratok _____ ___ ________
28. § A lovagrendek ____ ___ __________
47
49
29. § A középkor eretnekségei ___________ _______ 50
lás 30. § Az inkvizíció _________________________ 51
lő- Oldal 31. § A középkor új szerzetesrendjei 52
in- 1. § Az egyháztörténelem fogalma, felosztása és jelentősége 1 32. § A középkor vallási élete. Küzdelem a barbár szokások ellen 55
V 33. § A középkor tudományos élete és iskolái [\
gy ti 56.
34. § A középkor művészete
I. Korszak. . 58
?ti
:h. A kereszténység ókora.
:h. III. Korszak.
A korszak általános jellemzése ------------------------- .------
SS. SS- "//. SS.

to to
>k.
cc ro

:á. Az egyház alapítása ........... ....... .............................-.......... - Az új kor.

Az egyház küzdelme a zsidósággal ............................

c<
C'i 4^

int Az egyház küzdelme a pogánysággal ; a keresztényüldö- 35. § Az egyháztörténelem újkorának általános jellemzése

cs co
íli- zések kora ____________ ---------------------------- -........ — >

00
36. § Luther hitújítása ____________________
us 6. § A kereszténység diadala a pogány római birodalomban

to O
37. § A svájci hitújitók : Zwingli és Kálvin _____ 65
7. § Az egyház küzdelme azeretnekségekkel --------------- — 38. § A hitújítás Angliában __________________ ___ ____ ... 66

Ci cn
3Ú 8. § Az izlám _________ ._____ ___ ______________________- 39. § A hugenották Franciaországban 68
9. § A germán törzsek megtérése ------------------------------------ 40. § A protestantizmus terjedése Magyarországon és Erdélyben
n- 69
10. § Az ó-keresztény irodalom ------- ----- -------------- ------------

O -1
41. § A protestantizmus gyors terjedésének okai és következménye 70
11. t) Az istentisztelet a keresztény ókorban ------- ---------------

to to to to to
42. § Az egyház valódi reformálása. A trienti zsinat 72
12. § A hitújonci intézmény és az ősi bűnbánati fegyelem ... 43. § Az újkori szerzetesrendek ________ _____________ 73
OC CC CO
13. § Az istentisztelet helyei _________ _____________ ■— 44. § Az egyház hittéritői tevékenysége az újkorban 75
14. § Az egyházi szervezet (hierarchia) azókorban ----------- l ... 4' )• Í5 A ruthének és románok egyesülése (unió) a kath. egyházzal 75
15. § A remeteség és a szerzetesség. Sz. Benedek rendje ... 46. § Az egyházi tudomány fellendülése a trienti zsinat után 77
47. § A vallástalanig terjedése a XVII. és XVIII. században 80
48. £ Az egyház a francia forradalom és Napoleon idején 83
49. § Az egyház helyzete a XIX. században ___ _____
II. Korszak. oO. § IX Pilis pápa és utódai ___________________
85
87
V 51. § À katholikus egyház helyzete Romániában 89
A keresztény középkor.
CE'

CO CO CO CO CO CO
O —
=315-1 ö
—

cn
'S ^ ^ ä g § g
-X
oczaacooOQCODûOocaODcO;
<<<<*<<<>

■X
S -g . £ 8 5 = “

| 3 I| ÿ » " 4 j î
:o
CD

N
E
8

y tó ô P
C ‘C
>>

o l'If lV lî
E1

i
*■

;
)

J
Jbd
3 *3u bti-tiS -y tó Oo
— lô 30 c i Ö

tó ho

: o oc
« y cu
75 E

' (XÎ
O

C N tC O iO T '-
*—

>i
o
bC-2
cd 60
<u

p
{SI
E B *>po -y >,

O
-

....
— pl

Q
cn
s"
nj

T
;
;

pr
CO

"5

-Q)
-
.2
po

c à
^

2>
m
“
a$
E

in
>
N3
¿
so t o

>§

sz
•S
.s
'73

-«-■

Ó
8
§5

3
**

as
ci

g
-

CD
03
£o

1
r
•
I

j
’
:

;i