10.

Az ókori athéni demokrácia kialakulása és Athén fénykora

Mutassa be a mellékelt ábrák, források és saját ismeretei alapján az ókori athéni demokrácia
kialakulásának folyamatát és működését, valamint a városállam fénykorát!

Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:

 melyek voltak és kikhez köthetők az athéni demokrácia kialakulási folyamatának
legfontosabb állomásai? Hogyan változott a társadalom felosztásának módszere?
 milyen tulajdonságok alapján nevezték demokratikusnak a polisz működését?
 milyen külső és belső okoknak köszönhette fénykorát az athéni állam?

„Politikája nem nyerte meg egyik fél tetszését sem. A gazdagokat magára haragította a záloglevelek
érvénytelenítésével, de a szegények is megharagudtak rá, mert reményeik ellenére nem valósította
meg a földosztást, s nem tette kötelezővé az egyforma és egyenlő életmódot […] Az athéniak
hamarosan mégis belátták reformjai hasznosságát, felhagytak a személyes panaszokkal, közös
áldozatot mutattak be, amelyet szeiszakhtheiának, a »terhek lerázásának” neveztek […]
Szolón a korábbi állapotoknak megfelelően meghagyott minden állami hivatalt a vagyonos osztály
kezében, de azért részt adott a köznépnek is az államügyek intézésében. Ő vezette be a
vagyonbecslést. Az első osztályba azokat sorolta, akiknek évi termése száraz vagy cseppfolyós
terményben ötszáz mérő; ezeket nevezte ötszáz mérősöknek. A második osztályba azok kerültek, akik
lovat tartanak és termésük háromszáz mérő; ezeket hívta lovagoknak. Ökörfogatúaknak nevezte
azokat, akiknek kétszáz mérő a termésük; ezek kerültek a harmadik osztályba. Minden többi polgárt
napszámosnak neveztek; ezek nem viselhettek állami hivatalt, de tagjai voltak a népgyűlésnek és az
esküdtbíróságoknak.”
(Részlet Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című művéből, Kr. u. 1. század)

1. ábra: A phülérendszer működése az ókori

Athénban
„Olyan alkotmánnyal élünk, amely nem igazodik szomszédaink törvényei után, s inkább mi magunk
szolgálunk például, mintsem hogy utánoznánk másokat, a neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a
többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki
egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a
társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára
van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában. A szabadság szellemében
intézzük el közügyeinket.”
(Thuküdidész: Periklész beszéde Athén politikai berendezkedéséről)

2. ábra: A szalamiszi tengeri csata

„A szövetségesek [a déloszi szövetség városai] megfizették a rájuk kivetett összegeket, de a

meghatározott számú hajót és legénységet nem állították ki. Megunták már a táborozást, és nem
óhajtottak háborút, arra vágytak, hogy műveljék földjeiket, és békességben éljenek, a barbárok
elmentek és nem háborgatták őket; nem szerelték fel tehát a hajókat, és katonákat sem állítottak. A
többi athéni hadvezér megkísérelte ezt kierőszakolni, megtorlással és büntetéssel fenyegetőzött, ami
az athéni uralmat gyűlöltté és ellenszenvessé tette. Kimón […] egyetlen göröggel szemben sem
alkalmazott kényszert, és elfogadta a pénzt meg a legénység nélküli hajókat azoktól, akik nem
akartak hadi szolgálatot teljesíteni.
Hagyta, hogy ha egyszer nyugalmas életre vágynak, hadd maradjanak otthon, hadd váljanak
harcosokból elpuhult és kényelemszerető békés földművesekké és üzletemberekké. Az athéniakat
viszont szép sorban tengerésszé képezte, és tengeri hadjáratokon rövid idő alatt harcra edzette őket.
Így a szövetségesek által fizetett pénzekből és hozzájárulásokból úrrá tette az athéniakat azok felett,
akiktől a pénzt kapták. Minthogy pedig az athéniak szüntelenül a tengeren voltak, és állandóan
gyakorolták magukat a hadviselésben, a hadi szolgálattól idegenkedő szövetségeseket
hozzászoktatták, hogy féljenek tőlük, és hízelegjenek nekik, s így észrevétlenül adófizetőikké és
szolgáikká tették őket.”
(Részlet Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című munkájából, Kr. u. 1. század)
 3. ábra: Képek az ókori Athénból. Az Akropolisz romjai napjainkban (balra fent);
athéni kereskedőhajó egy kylixen (ivóedényen, balra lent);
Periklész athéni sztratégosz szobra (jobbra lent).

Szempontok Műveletek, tartalmak Pont

Feladat- A vizsgázó feleletében az ókori Athénban kialakuló demokratikus
megértés politikai rendszerről, és a polisz virágkoráról beszél. Bemutatja, hogy
mely személyeknek és milyen intézkedéseknek köszönhetően született
0–4
meg az athéni demokrácia, és hogy miként működött. Feltárja annak
okait, hogy Athén fénykorában miért és hogyan vált az ókori Hellász
vezető hatalmává.
Tájékozódás T1 Feleletéből kiderül, hogy az ókori Athén fénykora a Kr. e. 5. századra
térben és tehető. 0–2
időben T2 Feleletéből kiderül, hogy Szolón, Kleiszthenész és Periklész törvényei,
illetve reformjai/intézkedései milyen kronologikus sorrendben követték 0–2
egymást.
T3 Athénon kívül megemlít legalább még egy topográfiai elemet az ókori
0–2
görögök által lakott területekről (pl. Peloponnészosz, Spárta, Kis-Ázsia).
Kommuni- K1 Előadásában szakszerűen használja a következő általános történelmi
0–2
káció, a fogalmakat: pl. államforma, polgárjog, politika, államszervezet.
szaknyelv K2 Előadásában szakszerűen használja a következő konkrét történelmi
alkalmazása fogalmakat: pl. polisz, arisztokrácia, népgyűlés, esküdtbíróság, 0–2
cserépszavazás.
K3 Egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait, szabatosan 0–2
fogalmaz.
 K4 Megállapításai árnyaltak, több szempontúak. 0–2
K5 Felelete koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan
0–2
igazodik a téma kifejtéséhez.
Ismeret- F1 A források alapján rögzít egy intézkedést Szolón törvényeiből (pl. az
szerzés, a adósságok eltörlése; hogy helyet adott az államügyek intézésében a köznép
források számára), és a törvények hatásával kapcsolatban lényegi megállapítást tesz
használata (pl. hogy Szolón törvényei egy arisztokratikus rendszert szüntettek meg;
0–2
hogy Szolón vagyoni alapon szervezte meg az athéni társadalmat; hogy
Szolón törvényei nem teremtettek teljes jogegyenlőséget, mivel a
szegényebbek csak bizony testületekben kaptak helyet; hogy a köznép a
népgyűlésen és az esküdtbíróságokon jelenhetett meg).
F2 A képi források alapján rögzít egy tényt a phülérendszer bevezetésével
kapcsolatban (pl. hogy egy phülébe egy városi, egy tengerparti és egy belső
terület tartozott; hogy a phüléből sorsolással választottak ki 50 főt a buléba),
és annak működésével kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. hogy a 0–2
reform területi alapon osztotta fel a poliszt; hogy a phülérendszer a démosz
politikai erejét növelte; hogy a phülérendszer jogegyenlőséget teremtett
Athén polgárai között).
F3 A források alapján rögzíti a demokratikus rendszer legalább két
jellemzőjét (a demokratikus rendszer a többségi akarat alapján működik; a
demokrácia egyenlő jogokat biztosít a polgárok számára; a társadalomban
nem rangok, vagy előjogok biztosítják a felemelkedést, hanem az egyéni 0–2
érdemek, képességek). Feleletéből kiderül, hogy ezek azok az alapelvek,
melyeket a modern politikai rendszerek működésében fontosnak,
érdekesnek tartunk.
F4 A képi források alapján rögzíti a tényt, hogy Athén (és a teljes görögség)
önvédelmi háborút vívott a Perzsa Birodalom ellenében, és ehhez
kapcsolódóan lényegi megállapítást tesz (pl. hogy a görög poliszok Athén
0–2
városával az élen sikeresen visszaverték a perzsa hódítókat; hogy Athén a
perzsák elleni küzdelem során vezető tengeri hatalommá vált a poliszok
között).
F5 Rögzíti a források alapján, hogy Athén fénykorában katonai
nagyhatalommá vált a poliszok között, és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. hogy Athén a déloszi szövetség vezetője volt, mely a
perzsák által megszállt görög területek felszabadítására jött létre; hogy a 0–2
szövetség tagjai katonák helyett pénzzel járultak hozzá az Athén által
vezetett harchoz; hogy katonai ereje révén Athén idővel uralma alá hajtotta
korábbi szövetségeseit).
F6 Rögzít a képi források alapján legalább kettő megállapítást Athén
fénykoráról (pl. hogy a korszakot hatalmas építkezések jellemezték; hogy
ebben az időszakban dolgozott Athénban a neves szobrász, Pheidiász; hogy
a korszakot az ipar és a kereskedelem fellendülése jellemezte; hogy a
0–2
hatalmas építkezéseket részben a szövetséges poliszok adója finanszírozta;
hogy Athén virágkora Periklész uralmának időszakára esett; megemlíti a
korszak kiemelkedő íróit, gondolkodóit, például Thuküdidészt, vagy
Hérodotoszt).
Eseményeket E1 Feleletéből kiderül, hogy Athénban a tárgyalt időszakban olyan reformok
alakító születtek, melyek először vagyoni helyzet, majd lakóhely alapján (tehát
tényezők területi alapon) osztották fel a társadalmat. Rögzíti, vagy utal arra a tényre, 0–3
feltárása, hogy a társadalom ezen átszervezések eredményeként vált demokratikussá,
kritikai és egyenlő jogokkal bíró polgárok közösségévé.
probléma- E2 Feleletében rögzíti a tényt, hogy a phülérendszer kialakítása
központú Kleiszthenész nevéhez kapcsolható, és személyével, vagy a reformmal
gondolkodás kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. hogy Kleiszthenész reformjára a
0–3
türannisz bukása után került sor; hogy Kleiszthenész célja a zsarnokság
visszatérésnek megakadályozása volt; hogy Kleiszthenész reformja a
népgyűlés kezébe adta a legfőbb hatalmat).
E3 Feleletéből kiderül, hogy az athéni polgárok közössége nem jelentette az
Athénban élők összességét, (tehát a város nem minden lakója volt athéni
polgár), és ehhez kapcsolódóan lényegi megállapítást tesz (pl. megnevezi 0–3
egyéb társadalmi rétegekként a rabszolgákat, vagy a metoikoszokat;
megemlíti, hogy Periklész korában a polgárjog adómentességgel járt együtt).
E4 Feleletében rögzít legalább kettő jövedelemforrást, melyek hozzájárultak
az athéni aranykor megteremtéséhez (pl. megemlíti a tengeri
kereskedelemből származó hasznot; megemlíti az attikai ezüstbányászatot; 0–3
megemlíti, hogy Athén a szövetségesek védelmi adóját saját céljaira
fordította).
E5 Rögzít még egy tényt az athéni demokrácia működésével kapcsolatban
(pl. megemlíti, hogy Periklész napidíjat fizettetett a szegényeknek, ha részt
0–3
vettek a közügyekben; megemlíti a cserépszavazás intézményét, és
elmagyarázza működését).
E6 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja
0–3
elemzését.
Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító
tényezők) pontozásánál is.
ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 50