A délszláv államok földrajza

Miért bomlott fel Jugoszlávia, az az ország, amelyik a második világháború után gyorsan
fejlődött? Szarajevóban 1984-ben még téli olimpiát is rendeztek, és sok állampolgár büszkén
vallotta magát jugoszlávnak. Az ország működése csak látszólag volt sikeres, erős kézzel
lehetett csak egyben tartani.

A Balkán-félszigeten az I. világháború után mesterségesen összekovácsolt állam jött létre,

amely hosszú ideig sikeresen kezelte a belső feszültségeket. A Szerb–Horvát–Szlovén
Királyságban, majd a két Jugoszláviában is a szerb politikai-katonai vezetés volt a
meghatározó, de a társnemzetek is értek el vívmányokat, így összességében pozitívnak
élhették meg a jugoszláv korszakot.

Az ország területén élő szlovén (nyugati szláv) és a szerb, horvát, montenegrói, macedón (déli
szláv) népek közös összefoglaló neve a jugoszláv, de jugoszlávnak vallhatta magát az ország
területén élő bármelyik kisebbség. Az egykori Jugoszláviában a lakosság nemzetiségi és
vallási összetétele, nyelvi és kulturális hagyományai, történelmi múltja nagyon eltérő volt, és
nagyok voltak a gazdasági fejlettség területi különbségei is. Az ezekből fakadó ellentétek az
1980-as évektől kezdve egyre inkább a felszínre kerültek, és Jugoszlávia felbomlásához
vezettek. Az új államok kialakulása vérontással járó polgárháborúban történt 1991–2001
között.

Az Unió tagjai között

Szlovénia a legfejlettebb és a legszerencsésebb az újonnan megalakult államok közül. Az
ország nyelvi és vallási szempontból egységes, ezért különválása viszonylag egyszerűen,
komoly fegyveres harcok nélkül, elsőként ment végbe. 2004 óta tagja az EU-nak, és három
évvel később az euróövezethez is csatlakozott. Az országban (kisebb területen, mint a
Tiszántúl) nagyon változatosak a természeti erőforrások.

A főváros, Ljubljana fontos nemzetközi útvonalak kereszteződésében fekszik. A szlovén

kultúra és tudomány fellegvára és kiemelkedő ipari központ. Elektronikai és gyógyszeripara a
szakképzett munkaerőre települt, de tovább él a hagyományos textil-, bőr- és papíripar is.
Szlovénia ismert transznacionális vállalata a háztartási gépeket gyártó Gorenje. A szlovének a
jugoszláv időszak tapasztalataira támaszkodva újjászervezték gazdasági kapcsolataikat, és az
utódállamokban az egyik legnagyobb befektetővé váltak. Szlovénia és hazánk kapcsolata
kiegyensúlyozott, a magyar kisebbség parlamenti részvétele biztosított. A hazánkban élő
szlovének (vendek) a törvényben elismert 13 nemzetiség egyike.

Szlovéniának és Horvátországnak fontos szerep jut az Európai Unió transzeurópai

közlekedési hálózatának fejlesztésében. Ezeken az országokon is keresztülhalad a
mediterrán folyosó, ami a Gibraltári-szorostól Dél-Franciaországon és Észak-Olaszországon
keresztül áthaladva a magyar–ukrán határnál ér véget. A folyosót vasútvonalak, közutak,
belvízi utak, repülőterek, kikötők alkotják. Szlovéniában és Horvátországban az útvonal
csomópontjai a kikötők, Koper és Fiume, valamint a fővárosok. Az uniós közlekedési hálózat
fejlesztése hozzájárul Fiume (Rijeka) modernizálásához is, mert a legforgalmasabb horvát
kikötő a megnövekedett forgalmat egyre kevésbé tudja lebonyolítani.

a. Miért létfontosságú a közlekedés fejlesztése az Európai Unió számára?

 b. Milyen előnyöket és hátrányokat adhat a két ország számára a tranzitforgalom?

Északnyugat-Szlovéniában, a Júliai-Alpok lábánál keletkezett a 2120 méter hosszú Bledi-tó. A

jégkorszak után visszahúzódó bohinji gleccser által hátrahagyott mélyedésben összegyűlt az
olvadékvíz.

Horvátország az Európai Unióhoz 28. tagországként 2013-ban csatlakozott. A horvát–

magyar kapcsolatok harmonikusak, de az együttműködést nehezíti, hogy a közös határvidék
viszonylag fejletlen. Horvátországban a magyarság szórványokban él, központja a Dráva régi
átkelőhelyénél épült Eszék. Magyar hajók is használják az adriai kikötőket. Az Adria-
kőolajvezeték is horvát kikötőből indul hazánk és Szlovákia felé.

Horvátországba még nem érkezett sok külföldi működőtőke, így kevés a modern
nagyvállalat. Zágráb, az ország fővárosa nemzetközileg is jól ismert vásárváros, ipara
elsősorban a szakképzett munkaerőre, illetve a fogyasztópiacra települt. Split, a második
legforgalmasabb kikötőváros ipara (cementgyár, vegyipar, hajógyártás) komoly
környezetszennyezést okoz. Az ország gazdasági fejlődésének, gazdagodásának alapja a
turizmus. A turistákat Európa egyik legszebb, legtisztább tengerpartja, hangulatos
műemlékvárosok, a tengerparthoz közeli nemzeti parkok várják. A legkedveltebb fürdő- és
üdülőhelyek Dubrovnik környékén sorakoznak.
Az ország számára kitörési lehetőséget, versenyelőnyöket a tranzitforgalomból adódó
szolgáltatások is adhatnak.

A csatlakozásra várva
Szerbia a legnagyobb és legnépesebb volt a szövetségi köztársaságok sorában, de Jugoszlávia
szétesése miatt bizonytalanná vált a jövője. Sok szerb lakos került a határokon kívülre, és
területi veszteség is érte. A Vajdaságban, Szerbia autonóm tartományában etnikai
feszültségek okoznak politikai vitákat. A koszovói háború során a NATO légicsapásai
tönkretették a legfontosabb ipari üzemeket, és lerombolták csaknem valamennyi Duna-hidat.
Külföldi tőkebefektetésekkel és IMF-hitellel kezd a gazdaság helyreállni. A szerb ipar fő
húzóágai (gépgyártás, vegyipar, élelmiszeripar és a textilipar) a fővárosban és környékén
összpontosulnak. Belgrád a Duna és a Száva találkozásánál fekszik, mint dunai kikötő fontos
szerepet játszik a nemzetközi vízi közlekedésben.

9.8. A belgrádi (nándorfehérvári) vár

Melyik nagy történelmi esemény kapcsolódik a várhoz?

A Vajdaság Szerbia autonóm területe. Lakóinak 1/7-ed része (kb. 280 000 fő) magyar, a
magyarság létszáma azonban gyorsan csökken a természetes fogyás, valamint az el- és
kivándorlás miatt. A Vajdaság Szerbia éléstára, kiváló minőségű termőföldjein magas
színvonalú gazdálkodás folyik, településein sokrétű az élelmiszeripar. Újvidék a tartomány
székhelye és a magyarság kulturális életének központja, legnépesebb magyar települése
Szabadka.

Montenegró (Crna Gora, a „fekete hegyek országa”) és Macedónia kicsi, gyéren lakott,
gazdaságilag fejletlen hegyvidéki országok. Számukra kitörési lehetőséget a turizmus adhat.
Montenegró tengerpartja, belső hegyvidékének vad szépsége, műemlékekben gazdag városai
Európa egyik leggyorsabban fejlődő turizmusát indíthatják el. Fizetőeszközként az eurót
használják.

Bosznia–Hercegovina két történelmi területi egységből áll, a délnyugati (főként horvátok és

muszlimok által lakott) Hercegovinából és a keleti és északi (főként szerb és bosnyák) Boszniából. A
bosnyákok a török uralom idején muzulmán hitre áttért szlávok leszármazottjai. A lakosság nagy fokú
etnikai keveredése miatt ez az állam vált a legtragikusabb sorsúvá a polgárháborúban. Gazdasági
fejlődése megindult, de még mindig nagyon magas a munkanélküliség.

Macedónia nemzetközi elnevezése görög nyomásra Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

(FYROM).

Koszovó lakosságának több mint kilenctized részét albánok alkotják. Függetlenségét Szerbia
nem ismeri el, és nemzetközi elismertsége sem teljes.