6 tétel Ön belgyógyászati osztályon teljesít ápolói szolgálatot.

A mai napon került felvételre fiatal betege,

aki 2-3 hete fennálló görcsös hasi fájdalmat, véres-nyákos hasmenést és állapotának fokozatos
rosszabbodását panaszolja. A beteg elmondása szerint ez idáig hasonló panaszai nem voltak, ismert
betegsége nincs, de a panaszok megjelenése előtt egy sportsérülése miatt tartósan szedett non-steroid
hatóanyagú gyógyszereket.
I. Végezze el a beteg teljeskörű állapot felmérését, szükség esetén kezdje el a kompetenciájába tartozó
ellátást az orvos megérkezéséig!

II. A kezelő orvos a beteg vizsgálatát követően colitis ulcerosa iránydiagnózis további kivizsgálása
céljából colonoscopiás vizsgálatot tervez.
 Készítse elő a beteget a vizsgálatra, készítsen elő és végezze el a tisztító beöntést!
 Magyarázza el mentorált ápolójának a vizsgálat utáni megfigyelés szempontjait!
 Végezze el betegellátással és beavatkozással kapcsolatos dokumentációs tevékenységét!
 Referálja és adja át a beteget a következő műszakba belépő kollégájának!
BEÖNTÉS (ENEMA, CLISMA)

Lényege: folyadék vagy egyéb oldat bejuttatása a végbél és a

vastagbél alsó szakaszába.
Indikációi:
 obstipatio;
 beszáradt széklet (skyballum);
 bélműködés szabályozása;
 diagnosztikus vizsgálatra történő előkészítés (pl.
vastagbéltükrözés, végbéltükrözésnél szükség lehet rá);
 műtéti előkészítés;
 székletminta nyerése;
Kontraindikációi:
 hasmenés;
 ritmuszavar vagy a közelmúltban lezajlott szívinfarktus;
 nem diagnosztizált eredetű hasi fájdalom esetén (perforációt okozhat);
 közelmúltban lezajlott végbél, bél, prosztata műtét;
 rectum vérzése vagy prolapsusa esetén (a vérzéscsillapító beöntés viszont indikált lehet);
 kockázatos továbbá: hasi sérv esetén, hasi műtétek utáni 12 héten belül;
 obstrukciós ileus vagy annak gyanúja;
 súlyos pangásos szívelégtelenség esetén;
A beöntés típusai
céljuk szerint:
 tisztító beöntés
 terápiás beöntés (gyógyszeres beöntés);
 diagnosztikus beöntés (kontrasztanyagos beöntés);
 egyéb beöntések;
a bejuttatott folyadék mennyisége szerint:
 nagy volumenű beöntés (a bejuttatott folyadék 500- 1000 ml);
 kis volumenű beöntés (a bejuttatott folyadék 50-200 ml);
a bejuttatott folyadék ozmolaritása alapján:
 csapvízes beöntés (hypotonias oldattal történő beöntés);
 isotoniás oldattal történő beöntés;
 hypertoniás oldat (Fleet enema, foszfát- és nátriumcitrát tartalmú beöntés)
a beöntéssel érintett bélszakasz alapján:
 magas beöntés esetén az egész vastagbél kitisztítása;
 alacsony beöntés során a végbél és a szigmabél kiürítése a cél;
1. TISZTÍTÓ BEÖNTÉS
Célja a vastagbélben lévő széklet eltávolítása.
Formái:
1. Szappanos beöntés
 gyenge szappan(hab)os oldat ingerli a bélnyálkahártyát, fokozza a perisztaltikát és segíti a bél kiürülését;
 speciális szappan (Castile szappan) használható, mert a nyers szappanok vagy a detergensek túlzottan
irritálhatják a bélnyálkahártyát;
 fokozott bélirritáló hatása miatt ez a beöntés ritka;
 Izotóniás oldattal történő beöntés
 a legbiztonságosabb az izotóniás sóoldat, mert azonos az ozmotikus nyomása, mint a bél interstíciális
terének a nyomása;
 nincs felesleges folyadék felszívódásának veszélye;
 Hipertóniás oldattal történő beöntés
 sós oldat adása, mert ozmotikus nyomása nagyobb, mint a bél interstíciális terének nyomása
 hatása: a szövetekből víz áramlik a bélbe, ezáltal ott növekszik a folyadékmennyiség, a megnövekedett
folyadék mennyisége fokozottan ingerli a bél nyálkahártyáját, melynek következtében a széklet
meglágyul és könnyebb lesz a kiürülés;
 Hypotóniás oldattal történő beöntés
 csapvizes beöntés;
 kevesebb sót tartalmaz, mint a testben lévő folyadéktér, vagyis a bejuttatott folyadék ozmotikus nyomása
kisebb, mint a bél interstíciális térségében lévő folyadéké;
 3-4 egymást követő beöntésnél nem kaphat többet a beteg, mert az oldat akár a bélrendszerből is
felszívódhat és megterhelheti a keringést;
 Olajos beöntés
 glicerines beöntés, glicerin és víz (1:2), valamint a glicerin és ricinusolaj (1:1) keveréke, mely puhítja a
székletet, ezáltal könnyebbé válik a kiürülés;
 jó, ha a beteg tovább bent tartja a beöntőfolyadékot;
1. GYÓGYSZERES BEÖNTÉS
2. célja a lokális (helyi) terápiás hatás elérése;
3. leggyakrabban steroid-oldatos beöntés (bélgyulladás csökkentésére colitis ulcerosa esetén), antibiotikum
oldatos beöntés (helyi bakteriális fertőzés esetén), hypertoniás oldatos beöntés kerül alkalmazásra;
4. alkalmazható a kamillás beöntés is helyi gyulladásoknál – napjainkban kissé háttérbe szorult;
5. a készítményt az előírásnak megfelelő ideig a végbélben kell tartani (általában 30-60 perc);
6. alkalmazható még érzéstelenítő oldat, féreghajtó készítmény, nyugtató hatású, stb. készítmények;
1. KONTRASZTANYAGOS BEÖNTÉS (BÁRIUMOS BEÖNTÉS)
2. a vastagbél kontrasztanyagos röntgen vizsgálata (irrigiscopia) előtt alkalmazzák;
3. bárium-szulfát az egyetlen olyan báriumvegyület, amely nem mérgező;
4. a báriumos beöntést tisztító beöntés előzi meg;

1. EGYÉB SPECIÁLIS BEÖNTÉSEK

2. Karminatív beöntés
3. szélhajtó beöntés;
4. megszünteti a bélgázok okozta feszülést, segíti a szelek távozását;
5. MGV oldattal történik: 30ml Magnézium + 60ml Glicerin + 90ml víz;
 Harris- féle beöntés
 kis mennyiségű (200 ml) folyadék juttatása a
végbélbe, és a beöntőtartály le – föl emelésével
biztosítjuk a folyadék áramlását;
 a perisztaltika javításával segíti a bélgázok
távozását;
 a beöntőoldat hőmérséklete felnőtteknél 40,5-
43 oC, gyermekeknél kb. 38 oC;
 Hideg oldattal történő beöntés
 célja a lázcsillapítás (láz, hőguta),
gyulladáscsökkentés (pl. colitis ulcerosa, vérhas,
hasmenés és aranyér esetén);
 10-20 oC -os (vagy 27-32 oC os) vízzel történik;
A BEÖNTÉSSEL KAPCSOLATOS ÁPOLÓI
TEENDŐK
A művelet történhet kórteremben – a beteg ágyában, és
külön erre a célja kialakított helyiségben. A helyiség
hőmérsékletét ellenőrizni kell és a beteg intimitását
mindig biztosítani kell!
1. A beteg előkészítése
pszichésen
 bemutatkozásunkat követően beteg azonosítás,
kompetencián belüli felvilágosítás (a beavatkozás
menete, kellemetlen érzésre való felkészítés,
diagnosztikus vizsgálat előtt szükséges
étrendváltoztatás, folyadékbevitel, egyéb szükséges tudnivalókról, pl. meddig kell a folyadékot
benntartani, stb.);
 a beteg együttműködésének megnyerése;
 szorongás és szégyenérzet oldása;
 az alsó testtájék szabaddá tétele, ruházat eltávolítása vagy ebben segédkezés;
 a beteg pozícionálása: oldalt fekvő testhelyzet alul lévő láb nyújtva felül lévő láb térdben és csípőben
behajlítva (pozícionálható e beteg Sims-helyzetben vagy háton fekvő testhelyeztben is, utóbbi
alkalmával a beteg alá ágytálat is kell helyezni);
 a végbélnyílás környékének letörlése
törlőkendővel vagy lemosása a
beavatkozás előtt;
 Eszközök előkészítése
 napjainkban az egyszerhasználatos,
műanyag zsákos beöntőszerelékek
használata javasolt;
egyszerhasználatos szett esetén

hagyományos kivitelezés során

A BEÖNTÉS KIVITELEZÉSE
1. higiénés kézfertőtlenítés;
2. eszközök előkészítése, a beöntőkészülék összeszerelése
3. beteg azonosítás, beteg előkészítése pszichésen, a beteg tájékoztatása (hangsúlyozni kell a szájon át
történő légzés fontosságát);
4. a beteg szomatikus előkészítése: vizeletürítési szükséglet kielégítése, ruházat eltávolítása;
5. ágyvédelem felhelyezése;
6. a beteg pozícionálása (Sims-helyzet vagy oldalt fekvő testhelyzet vagy hanyatt fekvő testhelyzet);
7. higiénés kézfertőtlenítés, egyéni védőeszközök felvétele (gumikesztyűt, EH fóliakötény);
8. a beöntőkészülék légtelenítése majd a csőrendszer elzárása leszorítóval vagy a csappal;
9. a beöntő tartály/zsák állványra helyezése;
10. a beöntőcső végének síkosítása (spatula és vazelin segítségével vagy síkosító zselével); (EH beöntő
szerelékek esetén a beöntő cső síkosított állapotban van előre elkészítve);
11. a felső farpofa megemelése a nagy alakú papírvatta segítségével;
12. a végbélnyílás környékének letörlése törlő kendővel vagy mosdatókesztyűvel;
13. a végbélnyílás megtekintése, és ha szükséges ujjal történő megtapintása (elváltozás esetén – orvosnak
jelezni kell);
14. a beöntőcső végének végbélnyíláshoz történő helyezése, majd a végbél záróizmon keresztül óvatos
mozdulattal fel kell vezetni (kb. 7,5-10 cm-rel felnőtteknél, 5 cm-rel 6 évnél idősebb gyerekeknél, és 2,5
cm-rel csecsemőknél);
15. a víz áramoltatása a kocher vagy a zárócsap megnyitásával;
16. beöntőtartály megemelése vállmagasságig (magas beöntésnél kb. 45 cm-re alacsony beöntésnél kb. 30
cm-rel, míg csecsemők esetében kb. 8 cm-rel a beteg csípője fölé);
17. ha a beteg görcsölésre panaszkodik, a folyadék beadásának sebességét le kell lassítani, és a beteget
szájon át történő mély légvételre kell ösztönözni;
18. ha a folyadék áramlása megszűnik, akkor óvatos forgó mozdulatokkal korrigálni kell a beöntőfolyadék
bejuttatását;
19. beöntés beadását követően a cső elzárása
(kocherrel vagy a csappal), a beöntőcső
óvatos eltávolítása úgy, hogy a végbélhez
nagyalakú papírvattát helyezünk (a hirtelen
eltávolítás a záróizomgyengeséggel küzdő
betegek esetében a folyadék azonnali
kiürítését okozhatja, mely a beavatkozást
hatástalanná teheti);
20. a beteg a beöntőfolyadékot tartsa vissza,
majd az ágytálra/szoba WC-re kell segíteni
esetleg a beteget a mosdóba kell kísérni;
21. a kiürített beöntőfolyadék és a széklet
megfigyelése, szükség esetén a vizsgálati
minta levétele a beteg higiénés
szükségletének kielégítése;
22. amennyiben szükséges a beteg lemosása;
23. a használt eszközök rendbetétele, szelektív
hulladékgyűjtés;
24. higiénés kézfertőtlenítés;
25. a tevékenység dokumentálása;
A beöntés során betartandó szabályok
 az izolálásról gondoskodni kell a beteg intimitása miatt;
 aranyeres, repedezett vagy gyulladt végbél esetén vékonyabb beöntőcsövet használjunk, tegyünk több
síkosítót és végezzük kíméletesen;
 lassan áramoltassuk a folyadékot;
 ne juttassunk levegőt a végbélbe;
 ha a beteg feszítő érzést érez a beöntőfolyadék bejuttatása közben, lassú, mély légvételekre kell
ösztönözni;
 ha a beöntőcső akadályba ütközik, a felvezetését ne erőltessük;
 a beöntőfolyadékot a beteg addig tartsa bent, amíg bírja, vagy a kiürítésére utasítást nem kap az ápolótól;
 a kiürített folyadékot, produktumot – amennyiben a beteg a WC-be ürítette – addig ne húzza le, míg az
ápoló meg nem tekinti annak minőségét és mennyiségét;
 higiénés szükséglet kielégítése történjen a beöntés után;
 a tevékenységet és az eredményét mindig dokumentálni kell (lázlapon, ápolási lapon);
 kóros elváltozás esetén (pl. véres beöntőfolyadék, vagy ha beöntőfolyadék nem jön vissza mert
felszívódik) az orvosnak azonnal jelenteni kell;
A beöntés kockázatai, lehetséges szövődményei:
 hozzászokás, folyadék-túlterhelés, bél-irritáció, a belek és a végbél-záróizom izomtónusának csökkenése
(gyakori beöntés okozhatja);
 a nervus vagus stimulálása, ami ritmuszavart válthat ki (bradycardia);
 sérülés, vérzés, perforáció;
 allergiás reakció (pl. latex beöntőcső miatt);
 fájdalom, görcs, vastagbél-irritáció a hirtelen bejuttatott folyadék miatt;
 felboríthatja az elektrolit-háztartást (pl. foszfátos beöntés);
 károsítja a vastagbelet (pl. csapvíz – klór, kórokozók, stb.);
 bélfóra kiirtása (pl. szappanos beöntés – antibakteriális hatóanyagok esetén);
 hozzászokás;
 elektrolitzavar;
A beöntés dokumentálása:
 ápolási lapon, ahol rögzíteni kell: a bejuttatott folyadék összetétele, mennyiségét, a visszaürített folyadék
mennyiségi és minőségi jellemzőit és a beteg vitális paramétereit, beöntéssel összefüggő panaszait;
 lázlapon a széklet rovatban BE vagy C (clisma) jelzéssel és a székletürítések számával megegyező
függőleges vonallal (ha a beöntés eredménytelen, akkor BE: Ø);