Magyarország helyzete környezettudatosság szempontjából

Bevezetés
„Az emberek környezettel kapcsolatos megítélései az évtizedek során megváltoztak. Az
egészséges környezettel kapcsolatos várakozásokban egyre több kockázati faktor jelenik meg,
melyet az információáramlás, a fejlettebb technikai eszközök által biztosított mérési
eredmények, tudományos munkák által felismert összefüggések és az új kockázati források
megjelenése indokol. A fokozódó és megismert környezetszennyezés arra kényszeríti az
embert, hogy újra gondolja a természethez és gazdasághoz való viszonyát” (Monostori
2007).
„Maga a környezettudatos kifejezés azt jelenti, hogy tisztában vagyunk a környezetünkkel, a
bioszféránkat fenyegető veszélyekkel, és felelősséget vállalunk mind a probléma
kialakulásáért, mind pedig a megoldásáért” [1].
Magyarországon az általános helyzet környezetvédelem szempontjából nem olyan
nagyon jó, de nem vagyunk a legrosszabbak között. A németek például jobban állnak, mint
mi, de nálunk is vannak jó civil és állami kezdeményezések. A környezetvédelmet egyre
többen vállalják fel magánszemélyek, kis közösségek, civil szervezetek. Egyszerű
állampolgárok, közössédek néha nagyon komoly eredményt képesek elérni, mint például,
amikor a zirci bányanyitást megakadályozták, valamint komoly összefogás, tiltakozás,
ellenállás mutatkozik a Magyarországon épülő akkumulátorgyárak ellen. Példának említeném,
már országosan is szerveződnek az akkugyárak ellen tiltakozó helyi lakosok a Göd-ÉRT
vezetésével, ami hosszú távon akár egy új magyarországi zöld mozgalom kezdetét is
jelentheti.
Ennek okán Magyarország Kormánya lépéseket tett és szigorítja a környezetvédelmi
előírásokat a gyárakat illetően. Az illetékes minisztérium az emberek egészségének védelme
és a környezetvédelem érdekében szigorítja az ipari létesítmények kibocsátására
vonatkozó határértékeket. A tárca erről egyeztetést indított, illetve társadalmi egyeztetésre
bocsátotta az erről szóló rendelettervezetet [5].
A meteorológián belül a légköri jelenségekre utalunk, melyek kapcsolatban vannak a
légszennyező anyagok légköri terjedésével.
A légszennyeződés ágai: diffúzióklimatológia, színoptika, légszennyező folyamatok
modellezése, levegő kémiai, légkörfizika.
A terjedésének modellezéshez szükséges mérni az egyes légszennyező komponensek
légköri mozgásának modellszámításához szükséges értékeket. Melyek a szélsebesség,
szélirány, ezekből gyakorisági adatokat lehet előállítani.
„A levegőbe kerülő szennyező anyagok jelentős része bizonyos idő és távolság megtétele
után kiülepszik (száraz ülepedés), vagy a csapadékkal együtt kimosódik (nedves ülepedés).
Az időjárás jelentéseknél megszokott tájékoztató adatok (szélsebesség, hőmérséklet,
szélirány, csapadékmennyiség), nemcsak az emberek mindennapi informálására szolgálnak,
hanem jelentősen befolyásolják azokat a légköri jelenségeket, melyeknek együttesen van
szerepe a szennyezőanyagok viselkedését is a levegőben” [6].
Szerző által felhasznált források
MSZ 21460/2-78 Légszennyező anyagok transzmissziójának alapfogalmai
A meteorológia napsütéses órák számának előrejelzése a napenergia felhasználása és
tárolása szempontjából is kiemelkedő. Az OMSZ (unokatestvérem munkahelye közel 20
éve) utódszervezeteként létrejött HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató
Nonprofit Zrt. feladata lett a magyar energiafüggetlenség megerősítése, a hatékonyság
növelése és a klímaváltozással kapcsolatos jelenségek kezelése.

A környezetvédelemhez tartozik, a klímavédelemtől kezdve a hulladékgazdálkodáson át

egészen a hidrológiáig és az energetikáig. Magyarország akkumulátoripari stratégiája
alapján kötelező lenne készíttetni egy úgynevezett stratégiai környezeti vizsgálatot (SKV).
Ennek a környezeti értékelésnek lenne a feladata (és kötelezően el kellett volna végezni a
jogszabály szerint) hogy a különböző környezetvédelemmel érintett szakterületeket bevonják
a tervezésbe, ennek eredményeképpen megítélhetővé válna, hogy hol, milyen típusú
beruházások mennyire terhelik környezetünket, hazánk erőforrásait a WWF szakértője
elmondása alapján.
Minden gyárnak egységes környezethasználati engedélyezést kell lefolytatnia, viszont
számos vegyi anyag esetében nincs jogszabályokban meghatározott határérték. Az
akkumulátoripar egy új technológia, amire még hazánk környezetvédelmi jogalkotása
nem kész [9].
Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztere bejelentette 2023.12.22.-én, hogy Szegeden
építi első európai autógyárát a kínai BYD óriásberuházás keretében. Szijjártó Péter jelezte: a
cég elektromos autókat fog előállítani.
A világ vezető elektromos és plug-in hibrid autó gyártója Szegedet a nemzetközi szintű
kutatói háttere, tudományos rangja, kiváló infrastruktúrája, kedvező elhelyezkedése, zöld
szemlélete miatt választotta– áll az önkormányzati közleményben [7].
„Amikor azt kérdezik tőlem, hogy van-e hátránya az akkumulátor-gyártásnak, csak
annyit szoktam válaszolni: egyetlen hátránya van, mégpedig az, hogy nincs semmiféle
előnye”- Fábián István.
A CATL-lel kapcsolatban Fábián István a legnagyobb problémát abban látja, hogy a mai
nem tudni, mennyi lesz a gyár vízfogyasztása.” A vegyészprofesszor megjegyezte, csak egy
3300-tól 6300 köbméterig terjedő intervallumot adtak meg. Debrecen vízbázisai
sérülékenyek, az EU-s pénzből kiépített Civaqua vize nem használható fel ezekre a célokra.
Egy geológus felvetéséről is megkérdezték Fábiánt, miszerint az akkugyárak talajvízre,
talajösszetételre gyakorolt hatásai meg sem közelítik az egykori Tiszai Vegyi Kombinát
(TVK), által okozottat. A Debreceni Egyetem korábbi rektora emlékeztet, hogy a szocialista
rendszerben a környezetvédelem nem volt központi kérdés sajnos. Vannak olyan
területek, ahol sokkal korábban elszennyezték a talajt, és egy új üzem már nem biztos, hogy
ezeket tovább szennyezné. Nem menti fel a Magyarországra települő akkumulátorgyárakat,
hogy régen voltak komoly környezetszennyezések [8].
„Balczó Barnabás azt mondta, mindennek rendelt ideje van, így annak is, hogy a Magyar
Posta elektromos furgonokat vegyen.” A MP.Zrt.-nél tavaly a sokszorosára növekedett
energiafelhasználás, amelynek nagy részéért az üzemanyag felelős. Mostanra már majdnem
száz elektromos meghajtású jármű üzemel a postán. Ezek egy feltöltéssel nagyjából 160
kilométert képesek megtenni. A cég elnök-vezérigazgatója kiemelte, 2024-ben ezzel a
gépjárműparkkal 164 tonna károsanyag-kibocsátást spórolnak meg, nem beszélve a
zajterhelésről. [10].

1. Környezeti állapot
1.1. Levegő
A beadandóm elkészítésekor aktuális dilemma sok családban, hogy hagyományos és illatos
igazi fenyőt, vagy műfenyőt vásároljanak, díszítsenek karácsonyfaként.
Elgondolkodtató, hogy a bolygó védelme szempontjából melyik zöldebb. Erről Bera Péter, a
Klímapolitikai Intézet hulladékgazdálkodási és körforgásos gazdasági szakértője az
alábbiak szerint nyilatkozott:
„-a karácsonyfa-árusítást nem előzi meg klasszikus értelemben vett fakivágás, ezeket a
fenyőket ugyanis konkrétan karácsonyfának nevelik, rövid életükben pedig még így is
termelnek oxigént a szén-dioxidot (évente 10 kiló/fa) elnyelve. Ez tehát érv az igazi fenyő
mellett, de jön a többi
ha biomassza-erőműben égetik el a karácsonyfát, nem kerül annyi szén-dioxid a levegőbe,
mint amennyit a fa felhasznál
-minden egyes vágott fenyő után átlagosan 5-6 fenyőt ültetnek újra
-a műfenyő gyártásakor (2 m) 40-42 kg szén-dioxid termelődik, ez tízszer annyi, mint
amennyi -egy fenyő elégetésekor felszabadul (tehát legalább 10 évig kell használnunk egy
műfenyőt, hogy legyen miről beszélni, de inkább 20)
-a műfenyőket a jellemzően kínai gyártás után még szállítani is kell (teherhajó, repülők), ami
szintén plusz kibocsátás, fánként 25 km autóút kárának megfelelő
-megsemmisítésekor súlyosan mérgező anyagok kerülnek a levegőbe
-az igazi fenyőt, amelyet itthon nevelnek karácsonyi célokra, számos munkahelyet teremtenek
„[17].

1.ábra: Magyarország légszennyezettsége, Készítette: Tóth Gábor (forrás: TEIR)

Magyarországon elmondható, hogy a szén-dioxid kibocsátás az, ami magasan kiugró

értéket mutat, ugyanis vannak olyan régiók, ahol nagyon magas az ipari termelés
volumenindexe (forrás: KSH Timea). Ráadásul ahogyan már említettem most fog
épülni elektromos autógyár Szegeden, ami olyan szempontból jó, hogy elektromos
autót gyárt, annak nincs kibocsátása, de magának a gyárnak viszont lesz és az szintén
levegő szennyező lehet. Illetve közlekedés szempontjából a dízellel és a benzinnel
működő autók vannak még többségben és nem az elektromos, meg a hidrogénnel
működő. De mind ettől függetlenül a dízel autók száma elmarad a benzinüteműtől,
ami viszont jó, mert a dízel szennyezőbb, mint a benzin, de persze a benzineseket is
még így is nagy számban használják hazánkban. (lásd 2., 3.ábra).

2.ábra: Benzinütemű autók száma, Készítette: Tóth Gábor (forrás: TEIR)

 3.ábra: Dízeles autók száma, Készítette: Tóth Gábor (forrás: TEIR)

Erdőtűzzel érintett erdőrészletek (2010-2022)

Készítette: Tóth Gábor
Forrás: TEIR
3500
3000
2500
2000
db

1500
1000
500
0
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022

Év

4.ábra: Erdőtűzzel érintett erdőrészletek, Készítette: Tóth Gábor (forrás: TEIR)

Itt az látható, hogy 2010-től 2011-ig hirtelen nőtt, majd 2012-2013 – ig hirtelen
csökkenés figyelhető meg, utána egyenletes változás 2021 – ig, aztán 2021-től 2022 –
ig újabb nagy ugrás. Ez alapján összességében nőtt az erdőtűzzel érintett
erdőrészletek száma. Ez azért nem jó, mert már az adott pillanatban az égés
folyamatában sok szén-dioxid kerül a levegőbe, ami rontja a levegő állapotát,
másrészt ezzel sok őshonos fa pusztul el, ami képes port, szén-dioxidot és még
egyéb szennyezőanyagokat megkötni. Ez hosszútávon is rossz a levegő állapotára
nézve.
 Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem (2020-2023)
Készítette: Tóth Gábor
Forrás: TEIR

122

120

118
db

116

114

112

110
2020 2021 2022 2023

Év

5.ábra: Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, Készítette: Tóth

Gábor (forrás: TEIR)

Ez a diagram jól megmutatja, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek

száma Magyarországon 2023-ra jelentősen megnőtt, ami levegőminőség
szempontjából nem jelent jót. Illetve ezekből akár a talajba, majd azon keresztül a
vízbe is juthatnak szennyezőanyagok.
1.2. Vizek
Az ország vízrajzának erős meghatározója a fekvése. Az ország területén 9800
felszíni vízfolyás lelhető fel, nagy részük mesterséges csatorna. Legfőbb folyóink a
Duna, Tisza, Körösök, Dráva és a Maros. Magyarországon a vizek 77%-a
beavatkozást igényel és csak 46%-a van jó állapotban. Ennek oka, hogy a vízi
élőlények érzékenyen reagálnak a hidrológiai, morfológiai és területhasználati
változásokra. A vizek szennyezésénél az egyik legnagyobb problémát a
mezőgazdaság jelenti. Ugyanis az ország 69%-a nitrátérzékeny (Holes 2017). A
fentebb említett most épülő gyárnak a hűtővize viszont a vizeket szennyezheti el,
mint ahogy a meglévő gyárak hűtővizei is elég szennyezőek a vizekre nézve.
Valamint nagyon sokat szemetelnek az emberek, amikből a vizekbe is sok belekerül.
Egy szegedi környezeti kár története és megoldása – kiállás a Holt-Tisza projektért
Az 1920-as évek végén épült Klebelsberg-telep, volt Hattyas-telep (ahol édesanyám a
gyerekkorát töltötte) mellett található holtág-szakasz az emberi környezetrombolás
bizonyítéka.
Eredetileg gazdag élővilággal rendelkező vizes élőhely volt, amelyet tiszta víz jellemzett,
vidrák, halak, partifecskék, teknősök otthona volt. A partján (a jelenlegi Hársfa vendéglő
udvarán) még strand is üzemelt.
Az 1960-as években a korszak felelőtlen gazdaságpolitikájából és a természetvédelem teljes
hiányából eredően több évtizedes szennyezés vette kezdetét.
Kiirtották ezzel az élőlényeket, ökológiai katasztrófát okozva. A helyi lakosok, köztük a
nagyszüleim hiába kérték az akkori hatóságokat, hogy szüntessék be a mértéktelen
szennyezést.
A rendszerváltozással a környezethez való hozzáállásban is pozitív irányba fordult, a
szennyezéseket fokozatosan leállíttatták. A Szeged Klebelsberg-telepi Polgári Kör – a
kezdetektől felkarolta a holtág kitisztíttatásának ügyét, aláírásgyűjtéseket (ebben anyukámmal
aktívan részt vettem), szakmai fórumokat szervezett, képviselve a lakosság követelését. Ennek
köszönhetően, európai uniós környezetvédelmi pályázat keretében elkészültek a környezeti
kár tényfeltárási tanulmányai, a rehabilitáció tervei, szakmai anyagai, hatósági engedélyei.
Mostanra befejeződött a Szeged határában húzódó Gyálai Holt-Tisza vízgazdálkodási
infrastruktúrájának fejlesztése, melynek célja az élővíz jó ökológiai állapotának elérése
volt.
„A holtág azonban az idők során nem figyelmet, hanem kizsákmányolást kapott, a helyzet
vízügyi, természetvédelmi és közegészségügyi szempontból is fenntarthatatlanná vált.
Két egymáshoz kapcsolódó projekttel sikerült a Dél-Alföld egyik legrégebben húzódó vízügyi
problémájára választ adni - mondta Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
(ATIVIZIG) vezetője.
„A holtág Feketevíz elnevezésű, majdnem 3 kilométeres szakaszának állapota az elmúlt
évtizedekben az ipari, illetve kommunális szennyvíz bevezetése miatt rendkívül leromlott.
E terület kármentesítése egy másik, 4,5 milliárd forintos költségvetésű projekt keretében
valósul meg” - tudatta az igazgató [11].
„A Hévízi-tó környezetében olyan kihívásokkal kell megküzdeni, mint a diverzifikáció,
invazív fajok visszaszorítása, vízellátás kérdése, faji sokféleség fenntartása, gyógyászati
és turisztikai szempontok figyelembevétele. Mindezt egy védett természetes gyógytóban,
egy telepített véderdőben és egy részben művelt lápréten.”
A 2016-2023-ig tartó KEHOP projektben konzorciumi partnerekként együttműködött a
Reumakórház és az Önkormányzat és Alapítványok.
„A PROJEKTBEN AZ ALÁBBI CÉLOKAT HATÁROZTÁK MEG:
A Hévízi-tó Természetvédelmi Terület (továbbiakban Hévízi-tó TT) rehabilitációja
A Hévíz-Keszthelyi-láp gyepterületeinek rekonstrukciója
A Hévízi-tó vízszint szabályozási rendszerének rekonstrukciója
a Hévízi-tó TT és a Hévízi-csatorna, mint a Keszthelyi-hegység és a Kis-Balaton közötti zöld
folyosó bemutatási infrastruktúra fejlesztése” [12].

6.ábra: Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya, Készítette: Tóth Gábor

(forrás: TEIR)

Ez alapján elmondható, hogy 2011-től 2021-ig nőtt a közcsatornahálózatba kötött

lakások aránya, vagyis a szennyvízelvezetés elég jól meg van oldva az országban, ami
jó környezetvédelem szempontjából.

1.3. Talaj
Az országban a legnagyobb probléma a szikesedés, vagyis a vízben oldódó sók
felhalmozódása. Ezek közül a legrosszabb a szódatartalom, mert 0,05% is
terméscsökkenést okozhat. Ez lehet természetes úton bekövetkező, de emberi hatásra
 is. Az emberi hatásra bekövetkezett az igazán veszélyes, ami a nem megfelelő
öntözésből és vegyszeres kezelésből, permetezés is származhat. Illetve elég sok a
savanyú talaj is.
A gyárak hűtővizei, illetve szennyvizei is lehetnek talajszennyezőek, tekintve az
egyes régiók erőteljes ipari termelését.
1.4. Hulladék

7.ábra: Veszélyes hulladék mennyisége, Készítette: Tóth Gábor (forrás: TEIR)

Ez alapján azt lehet megállapítani, hogy Magyarországon 2010-től 2011-ig nőtt, utána
2013-ig nem változott, majd 2015-ig csökkent, onnantól 2021-ig pedig megint nőtt a
veszélyes hulladékok mennyisége. Ez az ipari termelés megnövekedését mutatja, ami
környezettudatosság szempontjából nem jelent jót se a levegőre, se a vízre, de a
talajra sem. Főleg azért nem, mert a veszélyes hulladékot a legtöbb gyártulajdonos a
magas költségek miatt nem szállíttatja el és ártalmatlaníttatja megfelelően.
 8.ábra: Elszállított hulladék aránya, Készítette: Tóth Gábor (forrás: TEIR)

Itt szembetűnő, hogy 2011-től 2021-ig gyakorlatilag nem kevéssel nőtt az elszállított
hulladékok mennyisége. Ez azért nagyon jó, mert így egyre több hulladék kerül
ártalmatlanításra, ezzel részben védve a környezetet.

9.ábra: Szelektíven szállított hulladék aránya, Készítette: Tóth Gábor (forrás: TEIR)
 Ez a diagram alapján pozitívum, hogy növekedett összességében a szelektíven
elszállított hulladék mennyisége. Ami azonban nem jó, hogy még így is csak 19%-a
az összes elszállított hulladéknak 2021-ben, ami viszont kevés. Ez azt mutatja, hogy
nem olyan nagy arányú a szelektív hulladékgyűjtés az országban.
2. Környezetszennyezésünk nemzetközi összehasonlításban
A kibocsátásunkat összehasonlítva az EU15 tagállamokéval a helyi szennyezéseket nézve
jobban állunk, a globális kibocsátások szempontjából pedig kifejezetten kevésbé
szennyezőek vagyunk. Viszont, ha a világ átlagával vetjük össze, akkor úgy nézve már
a szennyezőek között vagyunk. A tendenciák alapján a helyi szennyezések tovább
csökkentek, a globális kibocsátások növekedése pedig megindult (Csutora 2008).
Az EU-15 tagországai nem tudják teljesíteni a Kyoto-i vállalásaikat új tagország nélkül,
mert a Co2 kibocsátásuk megint elkezdett növekedni (Csutora 2008).
3. Magyarok környezettudatossága
A legfrissebb adatok szerint a magyarok nem élnek nagyon környezettudatosan, ugyanis,
ha mindenki így élne, akkor 2,3 föld lenne szükséges. Viszont a pandémia nagyban
befolyásolta a fogyasztói szokásokat. Ugyanis a magyarok több mint háromnegyede ennek
hatására közelebb vásárol otthonához és jobban támogatják a helyi vállalkozásokat és
ez nagyban hozzájárul ökológiai lábnyomunk csökkentéséhez. A felmérésből kiderül,
hogy a magyarok tudják, hogy a vásárlásaik milyen hatással vannak a bolygóra, éppen
ezért a válaszadók 72%-a környezetkímélően vásárol, még akkor is, ha drágább. Így a
magyar környezettudatosságról elmondható, hogy közel áll az európai átlaghoz.
Mindezek mellett az energiával és vízzel való takarékoskodás felé is elkezdtek menni az
emberek, csak még nem olyan nagy arányban, valamint az egyszer használatos
műanyagok mellőzése is előtérbe került. Azonban a fenntarthatóság miatt kevesen
vesznek használt termékeket, lényegében csak az emberek 21%-a, ami viszont kevés,
illetve a csomagolásmentes boltokat is kevesen veszik igénybe. Környezetbarát
tisztítószereket is csak a lakosság negyede alkalmaz az otthonában, ami szintén elég
kevés. Húsmentes napot is csak a válaszadók 27%-a csinál. Ráadásul a lakosság fele
sajnos elég sokszor dobja ki az ennivalót, konkrétan 10-ből 4-en havonta legalább 1
kilogrammnyit. Energiahatékonyság szempontjából 83% újítaná fel otthonát úgy, hogy
megfeleljen a környezetvédelemnek. A válaszadásokból az is egyértelműen kiderül, hogy
a 77% szeretné, ha az állam támogatná a zöld pénzügyi megoldások kialakítását a
klímabarát iparágak térnyerésének elősegítéséhez [2].
Élelmiszermentésben is személyes érintettségem van, hiszen a nagynéném a
Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületének munkatársaként részt vett.
„Étel, ami életet menthet A Jóléti társadalmak velejárója az élelmiszerpazarlás.”
Az összes termelt hulladék majdnem 21%-át élelmiszerhulladék teszi ki. Hazánkban évente
mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik.
Az ENSZ becslései szerint a kibocsátott üvegházhatások mintegy 8 %-ért felel a világon
az élelmiszerveszteség és -kidobás.
Az élelmiszerpazarlás globális ún. kékvíz (felszíni és felszín alatti friss víz) lábnyoma a Volga
folyón évente lefolyó vízmennyiséggel egyenértékű.
Minden élelmiszer-vásárlásra szánt 100 Ft-ból 10-11 Ft hulladék lesz [15].
Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2016-ban indította el
Maradék nélkül programját, melynek célja, hogy mérsékelje az élelmiszerpazarlást
hazánkban, ezért program keretében:
„-Nyomon követjük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét.
-Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekkori szemléletformálásra, ezért széleskörű oktatási
programot működtetünk, amelyben a pedagógusok a legfőbb partnereink.
-A háztartásokat figyelemfelkeltő és motiváló üzenetekkel, gyakorlatias ötletekkel és hasznos
ismeretekkel segítjük az élelmiszerpazarlás csökkentés útján.
-Összegyűjtjük és népszerűsítjük az élelmiszerpazarlás megelőzésének jó gyakorlatait az
élelmiszerlánc valamennyi szereplője számára.
-Együttműködünk más élelmiszerpazarlással foglalkozó hazai és nemzetközi programokkal.”
[16].
Pozitívumként még elmondható, hogy 2024 január 1-től az egyszer használatos italos
palackokat vissza lehet majd váltani. Ez vonatkozik a fém, műanyag és az
üvegpalackokra is. Ennek célja, hogy nagy mennyiségben gyűjtsék vissza az
italosflakonokat a lakosságtól, ugyanis ez az egyik, ami a lakossági hulladék döntő
többségét kiteszi. Ezért 50 forint visszaváltási díjat lesznek kötelesek fizetni a lakosok, de
azt visszakapják. Ezzel a rendszerrel a hulladék 90%-a lesz visszagyűjthető és újra
felhasználható, amivel lényegesen tudják majd csökkenteni a környezetszennyezést [3].
További pozitívum még, hogy januártól bevezetik azt is, hogy 5 literes edényben kell
majd gyűjteni a konyhai hulladékot. A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékokra fog
vonatkozni, ezzel jelentősen lehet csökkenteni majd a hulladéklerakók kibocsátását,
valamint javítható lesz a talaj minősége és fokozhatóvá válik a hulladékkezelési rendszer
 működésének hatékonysága is. Ilyenek lesznek a gyümölcs és zöldség maradékok,
kávézacc, tea fű, fűszerek, tojáshéj, főtt ételmaradékok, pékáruk, feldolgozott élelmiszerek
és húskészítmények. A konyhai zöld és élelmiszerhulladékból komposztot csinálnak majd,
ami a mezőgazdaság számára is újrahasznosítható lesz. Valamint biogáz üzemekben
felhasználva pedig áramot és hőt állítanak majd elő megújuló energiaként [4].
Összességében kijelenthető, hogy a magyarok igyekeznek fejlődni a fenntarthatóság terén,
csak még kicsit hiányosak az ismeretek, az anyagi lehetőségünk, valamint a kényelmünk
is gátja még ennek [2].
4. Célok
Itt azokat fogom ismertetni, amik még nem, vagy csak kis arányban valósultak meg. Az
egyik legfontosabb cél, hogy a szelektíven gyűjtött szemetek arányát megnöveljék. A
másik pedig, hogy még környezettudatosabban vásároljanak az emberek, például,
hogy járjanak csomagolóanyagmentes boltba. Valamint a gyárak is törekedjenek a
csomagolóanyagmentes termékek gyártására és csak arra tegyenek csomagolóanyagot,
amire feltétlenül szükséges. Illetve a környezettudatos nevelés is fontos, például, ha a
szülő arra nevelné otthon a gyerekét, hogy használja fel újra a csomagoló anyagot. Vagyis
elsődlegesen az lenne a legfontosabb, ha megelőznénk a hulladék képződést.
A levegővel kapcsolatban pedig törekedni kellene még jobban az üvegházhatású gázok
kibocsátásának csökkentésére, mégpedig úgy, hogy a gazdagabb, tehetősebb
embereknek inkább elektromos autóval kellene járni. Az akkumulátor gyáraknak pedig
olyan akkumulátort kellene gyártaniuk hozzá, amit újból fel lehet használni. A gyárak
tulajdonosait pedig füstszűrő használatára kellene ösztönözni. Valamint a fűtést vagy
geotermikus energiára való átállással vagy egy egész városokat ellátó
napelemparkokkal kellene megoldani. Ezt egy nagyobb állami támogatással meg
lehetne valósítani.

2023. őszén megjelent a Napenergia Plusz Program a napelemes rendszerek létesítése és a

családok által megtermelt zöldenergia felhasználása és tárolása.
Hamarosan „Lakossági energetikai felújítási program” is várható. A pályázat célja, hogy a
lakóépületek korszerűsítésével csökkenjen a földgáz felhasználása.
A REPowerEU elsősorban a tiszta energiára való átállás összpontosít. Magyarország minden
egészét érintő programelemek a hálózatok fejlesztését, az ipar zöldítését, a megújulók
fokozott hasznosítását és az energiahatékonyság javítását célozzák.
 ingatlanhoz köthető villamostechnikai eszközök fogyasztásának csökkentése;
  fűtési, hűtési, szellőztetési és használati melegvíz rendszerek korszerűsítése;
 megújuló energia alapú hőtermelő rendszerek beépítése.
 Fosszilis energiahordozót felhasználó berendezés biztosan nem támogatható.
 várhatóan napkollektorok telepítésére felhasználható a támogatás, azonban
napelemes rendszer létesítésére nem (változhat!)
A célja, hogy a kettő között legalább 30%-os hitelesen alátámasztható
energiahatékonysági javulás következzen be [13].
10 éves élettartam, a hagyományos izzókhoz képest jelentős energiamegtakarítás és csökkenés
a villanyszámlában. Jó fényhasznosítás, egyenletes fény.
A kevesebb keletkező hulladéknak és kisebb energiafelhasználásnak köszönhetően
alacsonyabb környezeti terhelés. Hosszú távon a LED világítás jelentős előnyökkel bír!
Egy LED-nek akár 80-85 százalékkal kevesebb energia is elég egy izzószálas égőhöz képest
ugyanakkora megvilágítás eléréséhez. Így észrevehetően csökkenthető a környezeti
terhelés is, hiszen országos szinten kevesebb energia előállítására lesz szükség. LED
csere program is folyik ennek érdekében Magyarországon. [14].

A gyárakkal kapcsolatban pedig a Környezetvédelmi Felügyelőségnek meg kellene

emelni a veszélyes hulladék illegális elhelyezésére kiszabott bírságot nagyobbra, mint
amennyibe maga az elszállítás és ártalmatlanítás kerül. A mezőgazdaságban pedig javítani
lehetne a savanyú talajokat állam által fizetett szakembernek meszezéssel, a szikeseket
pedig altalaj-terítéssel. Ivóvízellátáshoz pedig a csapadékvizeket kellene még nagyobb
arányban gyűjteni a magánházban élőknek és azt megtisztítani valamilyen eljárással.
Egyre több háztartás használ víztisztító berendezést. A hulladékkal kapcsolatban is
lenne még további cél, mégpedig az, hogy szintén a magánházban élők sokkal nagyobb
arányban komposztálhatnák a kerti hulladékot is.
Források:
Szakirodalmak
Monostori K (2007) Környezettudatosság Magyarországon - Attitűd és cselekvés a
szelektív hulladékgyűjtésben, PhD. értekezés 11-164

Holes A (2017) Magyarország környezeti állapota 2016, ISSN 2064-4086 3-51

Csutora M (2008) Környezeti kihívások és válaszok Magyarország hozzájárulása a

világ környezeti problémáihoz (1960-2005), Rendszerváltás és Kádárkorszak, Kossuth
Kiadó 1-19
Internetes források
[1] https://hu.met.com/hu/mindthefyouture/mindthefyouture/kornyezettudatossag
(2022)
[2] https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/csaladi-zold-penzugyek/zold-gazdalkodas-
otthon/haztartas/mennyire-vagyunk-kornyezettudatosak (2021.április)
[3] https://infostart.hu/gazdasag/2023/10/23/januartol-jon-az-uvegvisszavaltas-itt-
vannak-a-reszletszabalyok (2023.október)
[4] https://www.magyarorszagom.com/2023/12/januartol-5-literes-edenyben-
kell.html#google_vignette (2023.december)
[5] https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2023/11/a-kormany-szigoritja-a-gyarakat-
erinto-kornyezetvedelmi-eloirasokat (2023.november)

[6] https://xn--krinfo-wxa.hu/node/3823
[7] https://www.startlap.hu/kiemelt-hirek/szeged-byd-elektromos-auto-autogyar/
(2023.december)

[8] https://debreceninap.hu/helyi/2023/12/04/debreceni-professzor-az-
akkumulatorgyartasnak-nincs-semmifele-elonye/ (2023.december)

[9] https://www.economx.hu/gazdasag/wwf-catldebrecen-akkumulator-
zoldek.780632.html (2023.november)
[10] https://www.vg.hu/cegvilag/2023/11/lecsereli-a-jarmuveit-a-magyar-posta-ra-se-
lehet-majd-ismerni-a-postasokra (2023.november)
[11] https://www.delmagyar.hu/helyi-eletstilus/2023/09/hamarosan-teljesen-elkeszul-
a-gyalai-holtag rehabilitacioja?
utm_source=facebook&utm_medium=social&utm_campaign=delmagyar
(2023.szeptember)
http://klebelsberg-egyesulet.hu/holt-tisza/ (2020.szeptember)
[12] https://www.heviz.hu/hu/hirek/hir/tovedelem-fajvedelem-uj-attrakciok
(2023.december)
[13] https://napelem-tech.hu/napelem-palyazat/
[14] https://www.ledcsere.hu/
[15] https://elelmiszermentes.hu/ (2021)
[16] https://okozsibongo.hu/maradek-nelkul-program/ (2023)
[17] https://infostart.hu/tudomany/2022/12/15/biztos-hogy-a-mufenyo-karos-a-
kornyezetre (2022.december)
Adatbázisok
https://www.oeny.hu/oeny/teir/#/
https://map.ksh.hu/timea/?locale=hu