ah Bs Soma Somag: Agen Tnerrcation ious, sy, New Yosh: Corte 190,196 by Sos Seng ‘Ses. Sontag: Sole of Radial Wil Gitus. i New Yorks Coprisht 196 y Ses Song vAvocarra 8s Oszrovirs LEVENTE Goncz AnrAD GYORFFY MIKLOS HERNADI MIKLOS OszToviTs LEvENTE VARADY szanoucs ZACHAR Z5OFIA, DART ISTVAN Minden korseaknak ij tee alapin kell are fornia a maga yszllnisegie", (acllemsty Inddvecc, ccminologity magatacisnorndk Oa. sentge, cla. az embti llapowal iro tidal fas sukturilis llentmondésok feloldia, az emt Sect tut hitghia, a tamsccndenc ‘A mourn Koran 3 rll tr egy lege harckonyabb metaforija a ymivéseet”. A fet 8 née, ld, 4 incor tevchenysg, iden et late a tangs név slat fogllkGssc (acm fs ran cégen), fle megfleld sxihelynckbiza- ayul a wudstot ostromlo seabalyezerd dein cd adisihor,hiszen inden eyed talktds at pe za, Ogycsen vagy Kevisb Ggyesen, hogy hogyaa leh inytani vagy Libekten!exeketa¢ een tmondisokat. A sinhlyet pert dja meg jes Ki kell takartani,Biemilyen cle tezek ska ve szet cl, az végil is koditozéaak bizooyul a tadat legtivolabb-claival semen. A mivexet ~ maga is a useitikicis cgy formiji~ a demiasfikics soroeatosvillgat sched ef; Korsbbimivésa lokat Resdenck &, lislag, mésokhal helps. wsitenck; 9 adat elayste. éeképit.Sjarajolak. Mindezeket a, vilsigokat az tipala.enccgidval = mondhatni, kinds encrgiival =, hogy simon, ceymisilalapvetéen kilonbias sevékenyg. egy ‘kas kategécliban egyesil. Abban a pilanatban, vest” Kei, megkeadoaik a m= / véstet modern Korszaka. Et ax fogva valamennyi fide sorolt tevekenység, melységesen4 tevékenyséaae kozisa, s6t végs6 soron a "Abbél, hogy a mivészeteket ,mivészete” lép- tettek eld, snemarik a mivészet kOcili £6 mitosz, vagyis hogy a_mivésal tevékenység abszolitjelle- (Bi Els, aaivabb vileozataban ez a mitosz a tu- résén faradozb tudat | eters RepEEE a tiltocenak ex a viltonata eredméaye- dot, lege? kanye adddeak: a kfsjnts némelyik forndja tljsebb, emelkedettbb, tanulagosabb & fgazdagabb, mine tObbi) A mitore kes ata oszectehb, tcagikos_viszooyt Allie meg indvészet és tudat béndee. Elutasitva, bosy a aive- ‘eet puszean Kifejezés, az utdbbi mitosz a mivésze- tet iakibb az elmének azzal a szdksépletével, let ve kepességevel horza kapcsolatba, hogy sfidepe- nedjen Oomagitél. A maGvészetet iumar nem Ggy fekiodk, mint todatot, amely kifejeabdik + kover- eztsképp bizonysigot tesz magirdl. A mivésect rnem per se tudat, a6t inkabb a tudatnak éamagi- bal elailitot ellenmérge. (Eitdkmécdkhde jutnt & iiitocnak cz utSBbi viliozata alapjén joval ache- zebbnek bizonyult.) ‘A poszipszicholgiat vadatkoncepcidbél szirma- 26 6) mitosa egy czomé paradoxont épit be a mivé- tai tevékenységbe, melyck abil adédnak, hogy @ Invészetet olyan abszolt.ltillapotal ruhizzik fel, amilyenrl a nagy vallisos misaikusok itak, p ~Abogy a misstikusok tevékenysépénck végeredmé * “aye szikségképpen via negatioa, Isten nélkiili teo- irs as mai ada ho @ besréd mogou csbad vida, igy a mi- a nommivésee, az ‘Veteréshez val jogs is a2 vvalé helyettesitése & ‘abd kergetése folé trekaik. Fe ‘Mavéseet é tudat viszonyinak korabbi, lines viltozatiban harcottételeztek fel a teremt6 impal- ‘zusok sill itisa € a mindennapi det ‘orets” yanyagisiga” kozdet, amely akadalyokkal s26rja tele a hitcles sxublimécio devényét De az ‘iabb valtozat, miszerint a mavészet a tudattal l- bonyolitote alektikus Ggylet.része, mélyebb és Fombolébb konfiktrel ad szhmot. A mivésetber | ‘megtestesil trekws ,sgellem” beleatkéeik magi fiak a mivészctnck ax yanyagi jelleg’be. A maw’ szctcl kideril, hogy nem felel meg a céinak, é a | smiivészi eszkOzbk konkrétsign (& Kivile a nyely | tien, tcoetsge) capdioak isan, Mc sty wigan Gk, sly misodkesbl ral ee | Ice! van flerives& vel Lloatppcs i Van slgitata wavak Selina, moves ters» Kt ie wes A mv ‘szct_a_miivész ellenségévé valik, mert megtagadja (Ble a megvalnlist = wakiSiendencidt AEE t “Tey hit a mivészetct keedik gy tekintent, mine olyasmit, amit fare kell sdpéeni az dbl. Uj elem Keeril az egyedi mialkotisba, é& dont szerephez jut: a (ballgatélagos vagy ayile) felhivis Oomaga megsemmisitésére ~ é végil maginak a mivészcf- rack a megsemmisiiséce is, ‘Rimbaud clmeat Abessziniiba, hogy szerencsét probiljon “mint rabszolgakereskedé. Wittgenstein, miutin egy darabig vidéki tanit6 volt, a mitészol-korabbi koltdi, floréfusi, i. inényéejelentéktelen semmiségnek tekinti ‘De az, hogy a végleges esindet vilasztottik, mi- vvaket nem érvényteleniti. Sée: annak, amit abba hagyeak, visseamendleg djabb hi a clutasités a mi éervényességenck ij forcisi vitathatatlan Kkomolysag, igazolisiva vilik. Ez a fig nem annak a szemléletnek a jegyében Ertendd, miszerint a mivészet (vagy a mivészi for- smaként mivetfiloz6fia: Wittgenstein) komolysigaa ‘metlencbbal itélve mcg, a miivészet tévit vagy (a adaista Jacques Vache avivaD hays Nola nem epénis cob, mCxGazx ~ okibh nine vata“ spent Sosy se See Baits eeeall s wince weg = Oo Sete ets ated EA ven (Gear Gop ngs « witvert) rire a2 ~)6" xls Ebon i Coatbogr karabbon a mivészock a6) azt jelentette, hogy uralkodik miivészetén ¢s_meg- peldet Geass) most Veet zs legbb 90 1 esr Faken, ba cee ag apoota, aol 2 fy fatal wokclerstage chr eiclmedlene. valk) Gocieg forte lar ei blcleg, & fobiaa Ke Clee, ha exondben macad, mint ha meg wd sz6- Ialai a mibvészetben. A e4ond/cbben az érteleimben, mint cl, a_végs6 illapos létformajanak felel mes, szemben azzal a {étformaval, amely az dntudatos imévészt jellemzi csind hagyominyosan komoly felhasendlastban - cz utdbbi (ahogy Valéry és ie az elmélkedés veze- te coat aren tg, expt ‘elnyerésében vég- . a lps gesaisa a viligtlclzakaddban: a exbnd re én fleabadia. magi «slat alvetenstgb, allel a vilig ~ patténusa 6s Llicnse,fogyasztda, atlenlabasa, déntsbiedja é& mavénck meghamisito- ja ~ fogva tata, Métis, aligha Tehet nem éserevenni a ,tesadae lomnak" cbben a megtagadisiban a nagyon is sadalmi gesttust. A mivéer abbot tudja meg, hogy véglegesen megszabadulhat a hivati,gyakodisi- ak kitelezetségtel, hogy mepfigyelt mivésztie- sait, & magit hozzéjak méri. Exy iyenfata pé mutaté dOntés csak azutén sfilethet meg, hogy a inivése Blzonysdgot tcte tchetsgérdl és hitele Se ‘emlen Ki is aknizta ext a tchetségc. Mivtin a ‘maga valasziotta noemdle alapjin felines ver. ‘enytitsit, e0pje simira mae csak egy hely matad ayitva. Mert a esénd utiniolttatlan vigy aldo- zatinak Tenni annyi, mine ~ egy még tovAbbi érte- femben = {6lebe emelkedai anindcnki misnak. Aat sugalmazza, hogy a miivész bilcscsstgtmel Fogva tobb kérdést tose fel, exdcbbek az ideged 6 ige nyescbb, mint a tdbbiek. (Hé ‘tthatatosaa.folytatni aes*, moder mivése Senin es rene ere lasztja, de ez veret ahhoz a végsd egysze- ae ae eae pe ee ee eee re Se ee ,| lathatatlansigba, illetve oda, hogy nem Ichet hal- Sao De eee | séaség ellen. “A modern miivészetnek azt a Gea nee | eee eet eae ee See = reper eerie ee are a a ee ee A ees mien 2s icon OR legyen kozdnségénck, megfor- ki, hogy a miivésznck mac a jelenléte sem fogadhaté el - a | Toren pare a ‘Legalabbis azéta, miéta Nietz- | telezi"& szentesiti egy viszonylag passziv, jelealevdk,aliket a sxindszek nem versack figye- Jembe ~, a gordgSkudlismerclen vol, @ korées sivénet j6 rémee, gy Lieik, az gy baja, hogy kikussbalje m hosdusiget a mivéseibly ef 4 villalkozis ayakcan dg jeleakente, mint Keer acta, hogy eayizeramiad a ymivészcet™ i kikte saobiiek. (At fle” javien?) lteienve annak az eseménck, hogy a mévészet cexcje a fagaddira valb képessgben reli, a végsd fegyved"a ritvianck a Koadneégérelfolyatoet sllcntmondésos haborsjdban: mindjobban Kosleds tia eatndhle. A miivése 6 kdednatge kit Eek vagy fogalotszakadGk, 4 picbesesd.hidaya vagy megraladisa az asskisis vigyit is clidesher Beckett. artl bese, hogy ,lmom egy olyan mic amely nem bossatkodik a maga leGtedhe- teden insgéa, sil biucke abhos, hogy résus ve- ayen az sadok-veszke komédijaban.” De ane sem lehet megsziattni egy minimis csetedgylene, ay minimis ajéndékesrée~ minthogy nine az tehetséges és sigoré asskézs, ameyik ~ biemi is 2 sindéka ~ a gyéayée inti atk fejlesuéstben ne inklbb hasenot, mine vesztestgereredméayezn. Bs ugyanesak nem jita skerel a modeen ei wésrck sedndékosan vagy vélelenl intécte tama 1 disai, sem dgy, hogy megszintették volna, sem tigy, hogy devaltoztattik volna a kéadnséget valami mas 4, eBy kids tevekenységhen dstzefortotekéztostg af. Exe képtelenck, Amig a mivészctet . tevékenységnck tokintik é eben litjdk érékes, ‘addig“cscgeiel elitaiGvészet marad, Ax elit felt telezi a tomeget. Ha a legjobb mivészet lényegileg papi” célok altal hatirozza meg magit, ex felté- zi sohasem teljesen beavatott, voyeur jellegi laikus timeg \¢1 tended, amelyetrendseeresen | | gyezze'a filet, olvasson, Lisson, vagy halljon = az- ta hazakildi ‘Eben a helyzetben, szemtdl sembe a kOzOnség- sgl, a mivészack csak a kifejexésmédok kézite van vilasatisa, A csdnd eszmeéjée taglalai a mivészet- bea annyi, mine taglalni a kilénbéz6 aleernativikat bben a Kényegileg megvSltoztathatatlan helyzetben. 4 Hogyan is jelentkerik val6jéban a esdnd a mi- vészctben? ‘A csbnd étczik mit a mivése példa- mutaté Ongyilkosségiaak —esetében (Kleist, Lauteéamont), aki igy tanislja, hogy ,til messei- re" ment; és a més idézete modell esetében, mikor ¢ amivésx megtagadia hivatisit. Létezik a csind gy is, mint Brite) ~ mint Lyfabdes: a mivése megéril (Hélderlia, Artaud), Tandsfva, hogy 2 eudat elfogadott haticait ncha + caak az ép elme feldldozssa arin lehet atlépni; és pesze lect is (a cenziritdl és a mialko- | tisok fzikai megsemmisitésée a mivész megbices- golistig, szimizéstig, bebécrinzésdig), melyct a pticsadalom” 16 ki a mivész szellemi nonkonfor- | mizmusica, vagy mect megsértette a csoportérzé- enységet. ‘Nem létezik azonban a exind a s26 betd szerinti | éxielmében: mine a kozonstg dlménye, Ex act jlen- | tené, hogy a néaée nem érte semmilyen inger, vagy | hogy mem vole képes reagilni ri. De ex nem tortén- het megs még sedntscindékkal sem leht el6idézni ‘Ha nem éri semmilyen inger, ha képtlen reagan, az caak annak Ichet eredinénye, hogy a néz6 rész- ‘vétele fogyatékos, vagy hogy féixéeti a sajét real cide (mect feleevezet6 eloitletei vannak artél, mi- yen a ytelevdas” reakcis), Amig csak a kézBaség, a a , celta ne legyenck reakeidi. ‘Us sem Idezhct a csbnd, a sub szocos érteliné- ben, mint & mialkotis tnlejdonsdga ~ még oan miveké sem, inint; Duchamp readyynade-e? vagy (Case 733"-<) amikor pedi 2 mivérshivalkodéan én tte egycbetvalamely elfogadote ives kit sium kielégtése érdekében, mint hogy elke a tdcgyat czy galéidbs illewve misorea tate egy koncertteremben. Nincssemleges fel, ince sem- leges besctd, nines semlegestéma, ince semlegss forma. Valami cak misvalaniher val visconys fran Teheesemleges, mint sxindék vagy igeny. Mine magia a mialkoesnak a tlaidonsiga, a csind ciak valamilyen kingyalt vagy dtviteértelemben 1 terhet. (Misképpen kifejezve: ha egy mi cgyiltalé- Ban leek, a esind esa clemeinck egyike) Spon- tn vagy Kimunkale Waec6 sbadhoctanat iedayiba ~ olyan movgisokat, amelyck per def anem sobasem érhctck cdl eptaven. Ar eg eredmény egy olyantajta mavészct,amyet soban ilenck elitelen a néma, bigyadt, megade, hides jeltekl, De exck a nepatv tlaidonsigokcaak a Inlvése objet seindekdnak értelmeben lteznek, 4s ax mindigteten chet. A metafocikus esbndet kulkvéla, melyet hagyoményosan életlenck ta- Tove thegyakkal értkelctnck (mint a poprae angy * saz), vagy ninlls" formdkat asa lee amelyck litediag minden érelm rezonancat nel kiloznek, cack Somagukban lets, gyakean Sid vlasatsilehetdsegek. Es vigil, anélkily ogy objeltiv seladékokat tmagyariznink bele a malotisokba, it van még 8 kétstgbevonhatalan_ignsig: Kétséghevonhatatlan_igazsig:az_érztkelés_vala- “Renny pillanatdban az dszes mény jelenvaldsiga. Bcrenata ami-Bamsot ad i: bay oer ogy gall aia tall Eee dalgps a ervvectee ea ver luke ‘cen HauelSkSpens sinc alpami. Keg (pes 2%. Amig az emberisaem néz, ming ake Esta: Lint valet am ec is ok ook jaen hoy lat, hogy ntzink vlan, oak ‘ait kepeltink Kets Aloe hogy tes Tatatget lin, dllandkepetink kell hogy legyen az Sess, amely act meghlbtnne, ‘Sylora: shes, ingytraviget Soeciaks & ig més vec mint tcercee Kal flier Mink. (A Trough th Looting Gast ban TA take 1 & Ali egy Galerebukkant amey elise vole miodenankilonsdologgal™ de az epee, ben a legforebb ar vol, hogy valahinyso ex sen odanézctt valamclyik pela, hogy potters tmepillapsn, mi is van raja az let poe ming tliesen ies volt nob a tSbick keto zt, Stee voiak") “A sesbnd minds maghban ci cll, & sina elena alapul: Spigy,sogy sem vl wa ha aces vagy wa, ha nce jo fadomésul Kell Yeandok ogy haagokD6l li say aylvi Koeyenete,mely kovafopn ha flake ismeeni a ender. Nema art van hogy a sind cay beside! & mis hangoktl tel vile bon Ket: birmely adte cs egy hang alt perforileidGtatamal azoos, (iat ahogy Harpo Marx némasiginak sdpsége {kent abal ere, ogy méniusfcsegdkkel van Kilveve) Mess ics, ita cad oem leheseges ~ sem elie, tem a pyakilatnn, Mac ak anért tert a miko epy sok egy dologgl fl. = szerelt viléghan létezik, a mivésznek, aki csondet meres vagy tirességer allot, “4 sti escktibe & effektusok gyBkeres ce dkeigiénak programjait — beleéctve a végs6 igéaye ‘maginak a mivészetnck a megtagadésiea nem le- het névértékben clfogadni, antidialektikusan szem lalni. A esond és kapcsoleeszméi (mint tressés, dukes, a ,.lla fok”) igen bonyolultan alkaima- ott haticfogalmak, egy Kiilénds szellemi & kul rilis retorika {6 miszavai. A csindet retorikai ‘miszbként jellemezni peesze nem jelenti zt, hogy ‘ea a retorikdt csalicdnak vagy rosszhiscemiinek ‘telik. Véleményem szerint a exind és az iresség mitoszai kovilbeldl annyica ibletiek & hasznave- Ihetdek, amennyire egy ,egészségtelen” korban exy- Altalin azok Ichetnek, amely korban szikségkeppea, egésaségtclen” lelkidllapotok szolgiltatjak az Pal J] 4idt a legnagyszerbb mivésri alkotésokhoz. Mézis,| ‘ezeknek a mitoszoknak nem Iehet tagadai a pate sit, Ex a pitosz abban a tényben mutatkozik meg, hogy a esdnd eseméje az igazin éxtékes fejlédésnck. sak Két tipusit engedi meg. A mivészet vagy el- jut a végs6 Snmegtagadisig, vagy folytatédik, de hésiesen és leleményesen kévetkezctlendl, 6 Korunk miivészcte zajosan esdekli a cxindet, Kacér, s6t deris nihilizmus, Az ember felismeri a csind parancsit, de azért mindenképpen tovabb bern. Kelfedczvéa, hogy nincs mit mondani,. t Keres i Fo ee genfee tors bande sa beer etre pt csindlja ugyanazt a régi dojgot, hogy tovabb wud még meani egy Kopi iton” {A misik Ichetduéy cay olyan mivészet, amely »azt fejezi ki, hogy nincs mit keifejezn, nines mibdl Kiejezni, nines mivel kifejer- ai, nines miéee kifejezi, viszont. muse Rife ]) Honnan eced ez a musaij? A halilvigy esztikija, Sey litstik, abbél a vigybal-akar [ceegjannt, hogy | valami megragzétten elevent aka. ‘Apollinaire az mondja: J'ai fait des gestes blancs parmi les solitudes.”" De axket tese gests sokat. Mivel a mivése nem tudja a sab szoros értelm * tyes magigvi tenal a esSndet & megmatad mivése- (ack, a esdnd retorikéja arcél az eltakeltségrt { iskodik, hogy sevékenységéx I ' folytassa, mint azelote, Az egyile Se ee oe Saale nage Cane aoe ce si, Oe pales gu Hees = s veegenny = t= ree Sceapundods tayclen Hinseidok cine ige4-s0) Becat\ Sri ay ax Tenens cane cay olyan fester, amely ybsleren edd, sea false kipce non képes”.’A legyel Jessy Geo | fovak Sih Tabor, demere jaie nem seabad egyszzrGen dy érteimeznnk, mint tegfelemlts figyelnentetést 4 kOzbnscgek; i ‘mint es6nd, dress 2ikibb BD mi Visseiljok meg, milyen kapeslatban van egy smdssal a mivészeszkzbc és elfektuol reduet idnak pacancsa, melyaek hocizonta a esind és afi ayclem képessége. A mivéscet, egyik vonatkozisi- ban, a figyclem ésszpontositisica, a figyelem keése- ségénck clsajitiisiea seolglé eljds, (Béc ~ mint az emberi kimnyezet egésze le- in tképpen ilk a méalko- tisokea.) A mivészctck tirténcte nem cayéb, mint ama tiayak ljstoménak folfedeite és megrd- vegerise, amelyekee figyelmet kell fordtani. Pon- torn és seabslyoan mes Ieee sso, hogran | piisctinta végig a miivésect seme kirnyczctinket, telncverve” és kivilogatva a dolgokat, melyekee az berek aztin_jelentieéstlies, ayénydrkidket, aesztettIctezdkként ismertck fel. (Oscar Wilde ki fejette, hogy sz emberck nem Litak kéddt, amig ~. némelytizenkilencedik sedzadi led 62 fest er= ‘te meg nem tanitoresk Ske; é bizonyor, hogy sea- i sem Litta a2 emberi arena ilyen vileozatoaigit & enayi denyalatée a.mozik korszaka eldtt) Kordbban gy létszot, hogy a mivész feladaca ceajedetien az, hogy a figyclom ij eerletcie & vie- avait ticja fel, Ex a feladat ma sem ment feledés- be, de problematikussé vale. Maga a figyelem ké- | pessége lett kérdéses, &s vettottt ald szigoribb k- vetelményelnck, Mine Jasper Johns mondja: ,Ma | tartunk, ho r 6... vésbé szennyezett és zavaros), minél kevesebbet yoar ‘i gas fan Ble mivi,catine s pensio tndvéztlfelaerlve-t tod Seal megtstva, forradalomtél”. Egyiital ‘az ember alin képes lesz hozzilétai, hogy tiljusson az ban All6. figyelem-szelektivitison, amely szikségszerien eltorzitja az éményt. Ides eset ben az ember mindennek figyelmet tud szenteni ‘Az iriny: a mind kevesebb és keveschb. De soha még a jkevesebb” ilyen hivalkodéan tem Iéptete' 16 magit ,t5bb"-nek, ‘A jelen ‘mitose Fényében, amely szevint a mivé- szct cdl, hogy ,totlis élméanyé” viljon, totilis Figyelmer kovetclve, az elzegényités é edulis stratégidi a legszertclencbb becsvigyr6l taniskod. nak, amit csak a mivészet magiéva tchet. A burg szerénysig ~ ha ugyan nem valédi erdtlenség ~ I szata mogétt fel Kell ismerniink a cetterés, dsr Dlasefémiat: a vagyat, hogy eléric tea" beklyék- tél mentes, mindenirinyd, tots tudacét. 8 Alnyte) say Ue, Kivestgos metatara mo- plat eet sa malloc Eeeretettjllgenel kifejezésére. Egyfelél a beszéd anyagtalan kézeg, Gerschasonlitva, mondjuk, a Képekkel), de cay” seersmind embei tevékenyets is, melynck nyilvin- alban alapvetSsrercpe van a tanezcendencs, az apedia & wéletlenererin alo tillepés tcretben (mivel minden sz6 absztrakcid, mely csak hozzdve- Aélegesen alapul vagy vtal Kone Kirslményehe) ‘Masfelél, a ayelv a legtisztatalanabb, a legfertézdt- tebb, a leginkabb elhasznsle mindazon anyagok ki- ‘il, amelyekb6l a mivészet készil. A nyelvack ex a kettOs természete ~ absztraktsi- ga & t6rténelmi = a inal mivé- btiibeesetsege ‘etek boldogtalan természeténck mikrokozmosziul szolgil. A mivészet olyan messzire ment transzcen- 3 azonban a mivésrctet maga ali temeti az az elet- Ienits éradat, amely egykor az eurdpai gondolkodis rmindent betetéz5 teljesitményénck litsztt: a sok siz éves trténelmi tudat. Alig tobb mint két év- sizad alate a teténelmi tudat dtalakule felscabadu- Lisb6l, tivlatayitdsbst, Aldoté megviligosodasbl az Sntudat csaknem elviselhetetien techévé. A mavése tem ichat le egy s26t (nem allothat egy képet, nem tehet egy gesztust), hogy az ne emlékertetné valami mic meglovére. ‘Mint Nietzsche mondja: A mi kivalesigunk: az Ssszchasonlitis Kordban Glink, bizonyithatunk, ahogy eddig soha nem bizonyitottak.” Enaélfogva sandsképp deilink, misképp szenvediink: Sszt8a0s ticekvéstnk, hogy huallatlan menayiségi dolgoe ha- sonlitsunk dssze egymassal”. ‘A mivészi esakézak kis volta és tcténetisége bizonyos fokig mir magiban ar interszubjek tényében adva van: minden személy vilighan Iéte- 26. De manapsig, Kiléndsen a ayelvet haszndlé mivészerckben, a dolgoknak ezt a normélisdllapo- tie rendkivili, kimerité probléménak érzik. ‘A nyely, gy tapasztalk, nem esupia olyasmi, amit ké26sen hasenalaak, hanem olyasvalamiis,amit Imegrontott a nyomasaté trténcti felhalmeeddis. gy hit, cgy mii megtcremtése minden tudatos mi vies eer aa lea Taint cack viszonyaval. 6 sda (vagy ennek a bam rend jelemtsek eae aie a 6 sajit aye Kil gan de ‘eli, Komprom ‘A mivéznck 2 ets silamtani kell ee tkseaheppn Kel tou6 lehetdség Kivi olyan_helyzetbe kényszeril, 9nity ion AH ingayli a néx6e, hogy az wmegéese”, hogy el adja neki, amie az me gyi eds vagy the ségettuladontson neki, nem igénycl soviegst & intéz ellene: azt adja neki, amitiaz nem aka) | okonszenver; inkabb a néz6 tivollétée igéayli, azt ‘A modern mivésze tchit tljes mérdbben KSe-| {4c hogy ne adion hoved smmit. A szemleledes, a ticténelmi eudat teremtcte clidegenedés.' sisoréan véve, Onfeledségct kivin a nézitdl: a 1 Biemic ese a mise, x (bbayce tdatosan) va-|_ Semleodenee acts tcey wolsLépp olyan, hogy lami mc meglevthiz igazodik, sex folyonosan at” yeaemmnit az 6 éadkel alan |= kéayszecii Ge, hogy felilvizsgilia a maga hely- cortyen ideilis tlitettségre, amelyhez a kizbnség — | rest elyt ax elod3Ehds é a Kortisakhor képest| hasontgkenn, ‘A mivéa gy probil szabadulni a toeténclem mes- | as int a természcthce val6 ctttikal seténlen viszonyiban ~ nem adbat hozzi sem, ere trek- bony cay tclcsenfFErtasimisled +! ta jelenkori mivéscej6 scare ~ 2 urls, 3 ennélfogva cl nem idegencdett mavészet dlmaba’ fedukeid, az clszemélyteenités, a. logikandlkli Fingatja magit. ség kiloabocd statégiai céven. A kindnség ~ elv- ben ~ még a gondolatait sem adhatja Lg) n athelts castenininden avira ecre gondol Cage, amikor, miutin elmagya- tint, hogy nines olyan, hogy es6ad, mere indi ‘Grete valani, ami hangot ad, hozzitesi: Sea ‘A mivésect, amely ,csbnd”, utatayit cbher al keépacletbeli énelmictlensllapothor. Weayik secmiigyre AED 3 Gegy ibs Fi} Cee eee A ee Se SGGIee| le soma pndi, ogrce morgtkony, intent emelkedik.&' caokken,’ feges tacts takian hogy az eres lemsttsxtitik, maid Kings” ME etch de | Hk, 4 mals alpen dase afeljik, ahova tchét gondalatok nem juthatnak be sey)modullatan, fix", on ~ fhatothatatlansigoejelent. Aki elaéml, az + Rpagrominnos mivisct niztsre igtinle, At 4 Yeceatasnd vilik a ebbick sximara; cay. ember fests aniely cand bienulal Kise, A S60 sade sree nyit a ichetSetgcknck, hogy easier. amivéscte nem tc ~ legalabis elvben ~ a figye- Satie Teeny 8 leetiscarknck, hogy értclmes: Jem lazulésie, mert~ clvben ~ sosem is kre fgyel- 2k S# 8 csOndet, hogy eszédet ulajdonisana | ee ‘mereven ea rie Gace ‘Hogy fo! idéz el6 ex az atlatszatlansig soc rae cies Witla ett, extn] tenia Geeman. Fae Setkkévalisigor, amconyice a jelenkorl mivésc- joa, A inane. edndeee oie STS siti son iii ha min ite eae, | 1) J gomvlvinvaldan énmagiea vonatkoni, a beseéd meg” > Ae she : Fes RAY tagadisa nylvin az a forma, amit az ecklesi mea fie ange Met" atoliscaval6 vigyinak adott; de egyital, mint teak iki ell, lenyes inti nem CUS, etal eek i, 9 seadizmus gy -aaieeieeniaacd aSeo caciplla 6s zavabn ham test, a pugs, aka bed tere kénytele vse. ‘Dea ibd ditsatlansig fl Ichet Fog po saan in mine meg sca Kaa seimdes agp yea cadjeellemt plc Fea ts dae Termes encase. ws 16) aolkvale, Keats vecstck gondolatmence 2 fin a epyedeaérdckesGetbatje a gondaodis- fa = gyal az egyedil alhalom, hogy az elme inukodése betejeobdic, mer wégce nem €, vila | tbl Kedéscket a fel (bom, lent form, [let a ont of bought As dnb eternity “Torma, te a gondolkodason til incselkedsz veliink,; stick az bdkkcvaleig) az sence vépss Ki | Cayenne eereeerektben (WA Sos ig, | far Iga: sep", ami egyideleg a whios Geese | a lets tees dlapota. Keats vee tl jesen logikusan végodik egy olyan lisbon, ily ~ haat clasé nem Kovette gondolatmenctt | es balelbedésck, banalitsnak fog. hati | ‘az Idd vagy a torténelem a kézege a végle- as, vgirveyes gondolkodisnk, az drkkévalisig fatadje gondoodion wil gondolkodiere fel ancly a bagjonnyos sondolkodssméd képpen olyanaak tinik, mint ami egyéltalin acm jelképe lehetne. ‘A csiad ohajtisa mogott az észlelési és kultu- hat, elgondolhaté vil ) lt ebade ree int vagy sel Bo lgucken. onda, | tb & legbecsvAgyibbvaltoratiban, cneloga 7 sae ess A Priciegeom ee rorapyterereen= x cay og, tinal | Grn nimeend, mint a vee abe. wiht: omer: | Sattar aie wep aos tn rs Hest (S| Yogackvencsa. A csbad magasraétékelése nem a eee hicaibleded bnem abl re, foes cern znyor gable ming: ec ntabaeiek 6 0 twister oon ee cy inst, amet bleed yal nko neon 2 Kamat boas mivel® 6] tye a nodeen floss cat mindy is prdadban tke) vee jirt a formik médszeres megsértéstvel. A c& ce ents eves kife| GeDbi forinai Konvencidknak a modern mivéseck incor sae HIE] Ci aoe mbes mete mck a Be hare *en | mondhatatlansig auf Kes ~ eld hogy taal 1} a kozinség feszengve éczékelivalami masnak a ne~ steak enytlenek felbortass'20!4 say jctentéts, ami Iehetne ugyan, de nines ki- = tmondva; é& abogy minden ,kijelentés", amit ext peal ©See seeds cic PE ed ey marten iene Ser ears tae pny kee gadis jegyében hatirozza meg Snmagat, eres: is Sie ene ines mca Kozdlag, hogy mit lehct és mit nae pete) ¢ ibrazolni). UgyanakKor, aniikor csindes ja- eects ontnen eects ably ‘het mondani (vagy abrizolni), feldllitja a maga ti- teat ‘A jolenkori mivésnek kéefélestilusban propagil- seszttikus,ayelventili megragadisa hichedten t8: sékeny: elég cay évatlan pillanat, és irtzatos zuha- isa beleomolhat a negativ cxind tresstgébe. Biicmennyire tudatiban vansak is a mivészck a ‘Kockizatvllalésnak (a szellemi csdmor, st az 6ci- et kockizatinak), a estndnck cz a propagilésa ‘gyre fektclencbb és kizavélagosabb, Gyakran apo- -aliptikus is, él kell szenvednie az apokaliptikus a tadat inak, a nyelv végs6 eleothadisénak é a mivésri leherdségck kimérilésénck dj iddpontji. ‘A misik ieinyzat évatorabban berzél a csindél Lényegében sgy jelentkezik, mint a hagyomanyos Ilasszicizmus 5 jllegzetességénck kiterjesztése: a suabatossig médozatai, a tetszetésség.kivinalmai érdeblik. A csind csupia az nvedik hatvinyra cemelt yszikszavisig”. Persze, ha kifcijak ext az Erdeklddést a hagyominyos ‘Klasszikus mivészet ‘matcixabdl, a t6nus megvdltovik ~ az oktatd ko- molysigbél_ironikus elfogulatlansig. lesz. Bic a sind retorikiie meghiedetdk harsiny stilusa szen- vedélyesebbnck litszik, amit mérsckeltebb seé- sz6l6i (mint Cage, Johns) mondanak, nem xevésbé lenyegbevig6. Usyanabbél az eszmébal indullnak ki ‘Ok is, vagyis hogy a mivészet (a miivészet tervbe vett megtagaclisa cévén) elétheti az abszolitumot & éppigy megvetik a burzsod-racionalista kultican alapuls ,jelentésckee", sét, a sub megszokott tel. ‘mében, magit a kultirit is. Amit a futuristak és né- hhinyan a dadaistik K6zil meg Bueroughs mint nyers kétségbeesést és perverz apokalipszis-viziot fejctek ki, ax mit sem veszit komolysigibel, ha ud- varias hangon & kinnyed Kijelentésck formajaban, hhcdetik meg. Tgaziban inkébb dgy lehetne éevelai, hogy a exénd esak akkor marad a modern mivésaer & widat szimira cletképes fogalom, ha tetemes, ssaknem médszeres irdnidval alkalmazzil, ‘Az mic a szellemi tervek tactozik, teemészetdher hogy idével flac Somagukat ~ kimeridk a sajde xtelmilket, a terminusok je egfogaimanidak (Exe tell a stemsinssdee, Alighanem az irda az egyctien alkalmas Semsily, mikor a mavészeret olyan komoly célea Sacaille hogy a eodat probartclénck poronda Tagen. A jelenlegi tivlat 22, hoey a mivészek ct feajak vocal a mivésetct, cia azést hogy fet Meereak gy szikebbre vont valtozatban. Amig MiGveset az Alland6 vallatis szoritisaban van, Vanarosnak Leszik a kérdésck némelyikében egy bi- onyosjatékos jelleg. De oy = tivlat talin maginak az iréniimak a” ledképességén milk keadve seimtalan tani van cy hogy ey ta ind, hogy az cmb MCE ae sare lie a magn taut, & cok 22%, Bee Beilin a an exe De ha 27 iit Nee ee nek ey oaralamiben, am 1 nycgileg kollcktiv tevékenysés — a miivészet meg- cre te geri harnonnk bzonyelia Nea monly olyan Excporicuan lenin ssins Niche, sk gy Ele, hogy hay ka Er shat me ionia, aa dekaencia ei ‘ar leat alia egissninck & ec eaten vege jen. Apostolos, eke ‘nikusan Ssszckapcsolt viligvicosokban, ahol az Osz- Ties Komoly. modern mivése més régita ono ‘tinik, megszakadtak bizonyos szerves ‘kap-| Helen & gondolkode” Kinote (& 4) 1 t posit niiliamasnak, amit re ejereck i, korunk komoly mivészete Ayre SEabb a tadac leguyStrclmescbb kaayarulatait vet~ avhogy Nice alighanem misdostant kel. De ha ar Ziivabb tartalai vannak is, mine N ids ming fSnnmara a nds mon mesckey Ihe a rin talkie ity wenn, Vas scone Ui oe a ber vie cll fy ‘se anlbl, hogy edad conc hese tek a kedghess vagy oy aan nee sat emberbe végképp belefojtja a szuszt. enemas