11.

Pilinszky János lírája

PILINSZKY JÁNOS
• 1921-1981
• mélyen vallásos, római katolikus család
• Budapesti Piarista Gimnázium, utána Pázmány
• behívják katonának (Németo.) a háború nagyon megviselte, nagy hatással lesz a költészetére
• a háború után amerikai fennhatóságú táborba kerül Németországon belül, 45 végén térhet
csak haza
• diákkora óta ír verseket (Anyám 17 évesen → Élet katolikus hetilap)
• 46: Trapéz és korlát (első verskötet)
• majd az Új ember (katolikus heti lap) is elkezdi közölni a verseit
• kommunista diktatúra alatt nem kedvelték, nem publikálhatott
◦ ekkor korrektorként tevékenykedik
◦ egészen 56-os enyhülésig nem publikálhat
• válása után írja Négysoros versét
• 56-57: Magvető kiadó szerkesztője, Új ember munkatársa
• 59: Harmadnapon
◦ verskötet
◦ előbb íródott, de a Rákosi-korszakban nem adhatta ki
• 60-as évektől kezd berobbanni
◦ külföldi előadásokra hívják, Franciaország, Lengyelország, Bécs, Jugoszlávia
• 70-es évektől a hazai irodalom egyik legnevesebb költője
• 76: újabb verskötet → elkezdi érdekelni a próza
◦ többek között egy életrajzi regényt is elkezd írni, de sosem lesz kész (a harmadik
fejezetig jutott)
• művei jelentős része csak a halála után jelent meg (posztmonrtem)
• Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díj
• szívrohamban hal meg
• önmaga jellemzése „költő vagyok és katolikus” (jellemzi az egész munkásságát)

HARMADNAPON (megjelent: 1956)

• II. világháborút követő magyar líra egyik csúcsteljesítménye
• ebben teljesedik ki költészete
• átlagolja a háborúban szerzett tapasztalatait
• benne az 1946–58 között íródott versek
◦ folyamatos feszültség jellemzi ezeket
◦ nem szerette ismételni magát
▪ 1 verstípust csak egyszer-egyszer használt, majd áttért egy másik félére
◦ tömör fogalmazás
◦ jellemzője az elhallgatás
◦ háború ihleti, de konkrét háborús elem nincs benne
▪ párhuzamba állítja Krisztus szenvedéstörténetét a háború borzalmaival
◦ az emberi történelmet szenvedések sorozatának írja le [passió]

APOKRIF
• 4 évig írja
• a Csillag folyóiratban jelenik meg (56)
• ellentéte a Harmadnaponnak (feltámadás), ez pusztulás
• egyik legnehezebben értelmezhető vers
◦ elhallgatás
◦ szimbólumok
 ◦ nyelvezet
• „a 20.századi ember eltávolodott Istentől”
• műfaja gondolati kötemény

• apokaliptikus vízió (nem ez az egyetlen ilyen versen [Utószó, Senki földjén])

• apokalipszis
◦ „végítélet” → jelenések könyve (leírja a vég eljövetelét), az élet utolsó része, utána Isten
örök országa
• elhallgatás → rá akarja kényszeríteni az olvasót a gondolkodásra → Istenhez akarja
közelebb hozni ezzel az olvasót
• eltávolodást fejez ki az emberiségtől és Istentől (2.szakasz első fele)
→ 20.századra jellemző magányos, elárvult ember képe → kitaszított létélményt jelenít meg
◦ magány, elhallgatás, számkivetetés, árvaság (teljes második versszak, utolsó két sor
▪ „nincs semmije csak az árnyék”
▪ „nincs szavam”
→ magányosság egésze áthatja a verset
• az emberi élet mulandóságára hívja fel a figyelmet
• Jézus = emberi élet → passió → ihlet: II.vh (Jézus szenvedéseivel jeleníti meg a háború
világát)

• apokaliptikus képekkel indít, biblikus nyelvezettel

• következő 7 sor → természeti történések → pusztulástörténet (Bibliát idézi)
◦ minden menekül vagy már halott
◦ a vad szemszögéből figyeli a történéseket
◦ vihar előtti csend
• személyes bűntudat jelei (2.versszak)
◦ megpróbál úgy írni, hogy közben hallgat
▪ képeket jelenít meg, de közvetlenül nem írja le a gondolatait
• kérdések („Ismeritek?” „Értitek?” „Tudjátok?”)
◦ eredendő bűn, Jézus kínhalála, II.vh
• „Így indulok..”
◦ reménytelenség érzése, de az életösztön még jelen van → teljesen elmagányosodott
ember képe
• „Ezért tanultam járni…”
◦ enyhe irónia és Jézus szenvedés története → minden emberre hatással van
• ellentétes képek együttes használata
◦ pusztulás kifejezése, feszültség keltés
• 2.szakasz → II.vh-t jeleníti meg Jézus képeivel, de úgy, hogy közben nem mondja ki
• emberiség folyamatos szenvedését írja le → az élet nem más, mint szenvedések sorozata
• 1.vsz → bűnbeesés és következményei (száműzetés és pusztulás) → emiatt Jézus
szenvedései megismétlődnek (háborúk)
• eredendő bűn a válasz a miértekre
• „Isten időről időre átvérzi a történelem szövetét”
◦ háború állandó része az emberiségnek, csak néha rejtve marad (békés időszakok)
◦ nincs remény az emberiségnek (ellentétben áll Radnótival) → emberiség pusztulásra van
ítélve
• Bibliai utalások: kiűzés, mély-világi kín, megváltó, apokrif, nyelvezet (passzív szerkezet,
elbeszélő múlt)
• madár – egyiptomi 7 csapás, elszakadás; vadállat – vihar előtti csend; ember – pusztulások
okozója, bűnös, magányos; Isten – teremtő és pusztító, szem/látás – pusztulás látványa;
nappal-éjszaka – teremtéstörténet, = pusztulás; zajok – pusztulás, zavarodottság, beszéd –
eltávolodás az emberiségtől; fa – élet; kő – halál; kapcsolathiány – elmagányososdás