Szegedi Tudományegyetem

Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar

Anatómia-élettan 1. előadás és gyakorlat (ELT1801EG)

12. A vese és a vizeletelvezető rendszer

felépítése és működése
A vér pH-jának szabályozása
Tarsoly Emil: Funkcionális anatómia tk. : 147-151.old.
Lévai György: Alkalmazott élettan-kórélettan tankönyv: 247-273. old.
Ormai Sándor: Élettan-kórélettan tankönyv: 227-250.old.
Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Elettan/ch06.html

Videó leckék:
1. A vese és a húgyutak anatómiája
2. Vizeletkiválasztás és vizeletürítés menete
3. A vér pH-jának szabályozása

1
Előadó: Dr. Joó Gabriella Pharm. PhD
főiskolai docens
 A kiválasztó rendszer funkciói
•a felesleges, káros anyagok eltávolítása (húgysav, urea, exogén anyagok,
fehérjehormonok és hormon metabolitok)

•ozmoreguláció és ionegyensúly biztosítása (pl. K+, Ca2+)

•pH-reguláció (szerves savak, H+) homeosztázis
fenntartása
•volumenreguláció → vérnyomásszabályozás (Na+, renin)

•napi kb.180 liter elsődleges vizelet képzése →1,5 liter végleges vizelet
ürítése

•endokrin funkció (erythropoetin, thrombopoetin, aktív D3-vitamin)

2
 Dialízis
hemodialízis
:
hemodializáló membrán

hemodializáló
készülék

filtrált vér vissza vér a dializáló

a testbe készülékbe

•2-3-szor hetente peritoneális dialízis:

•4-5 óra •magas glükóz konc. oldat felé ozmózissal
•diffúzió, ultrafiltráció •4-5 alkalommal naponta
3
A vizeletkiválasztó rendszer részei
I. vesék (ren seu nephros) - vizeletkiválasztó szervek
II. húgyhólyag (vesica urinaria seu urocysta) - vizeletgyűjtő szerv
III.húgyvezetékek (ureter)
vizeletelvezető szervek
IV.húgycső (urethra)

vesica urinaria

4
 A vesék hátsó testfali vetülete
helyzete: a hasüreg hátsó falához rögzített, a lumbalis gerinc két oldalán - retroperitonealisan!,

a bal vese a 12. borda magasságában,

a jobb (a máj miatt) kissé lejjebb

5
6
 I. A vese felépítése
tömött tapintatú páros szerv hilus renalis
• alak: bab
• szín: barna
• méret: 12 x 6 x 3 cm

margo lateralis

margo medialis
• súly: kb. 130 g/db

A vese részei:
margo medialis
- hilus renalis: vesekapu
- sinus renalis: veseöböl → vesekapu
margo lateralis
 A bal vese (ren sinister) elölről
A vese tokjai:
1. külső tok- fascia renalis
2. zsíros tok - capsula adiposa
(vándorvese!)
3. rostos tok - tunica fibrosa

1.

3.

2.

8
 A vese felépítése A bal vese metszéslapja, elölről
kéreg = substantia corticalis
velő = substantia medullaris substantia corticalis

velőpiramisok -> vesepapilla (papillae renalis) -> kis

vesekelyhekbe

columna renalis – Bertini-oszlopok

üregrendszer:
1. vesemedence = pyelon seu pelvis renalis
2. vesekelyhek
calix major 3 db
calix minor 3×3 db

substantia
medullaris

9
10
A vese vérkeringése
vena radiata corticalis
arteria radiata corticalis
vena arcuata
arteria arcuata
vena interlobalis
arteria interlobalis
szegmentalis artériák
vena renalis
arteria renalis
pelvis renalis

medulla renalis

subtantia corticalis

frontalis sík 11
 A vese anatómiai és funkcionális egysége: a nephron
proximális kanyarulatos disztális kanyarulatos
csatorna csatorna

Malpighi-test

vesekelyhek
vesemedence

arteria
renalis
velő-
Bowman-tok
állomány
vena
renalis

kéreg-
arteria
állomány renalis gyűjtő-
csatorna

vena
renalis
Henle-
kacs
kb. 1-1,5 millió db nephron / vese húgyvezeték felé

12
http://southshorenephrology.com/education/nephron-structure
 4.
disztális
proximális kanyarulatos
2. kanyarulatos csatorna
csatorna

macula gyűjtő- A nephron felépítése:

densa csatorna:
corticalis
Bowman-tok
szakasz 1. corpusculum renis (Malpighii-test):
1. glomerulus + Bowman-tok
glomerulus
be-, és kilépő arteriola 2. tubulus proximalis (prox.kanyarulatos
(= vas afferens, vas efferens)
aszcendáló, csatorna/tubulus)
vastag gyűjtő-
szegmentum csatorna: 3. tubulus rectus (Henle-kacs):
Henle-kacs: medullaris
3. deszcendáló, szakasz
vékony 4. tubulus distalis (disztális kanarulatos
szegmentum
csatorna)
aszcendáló,
vékony
szegmentum
tubulus collectivus (gyűjtőcsatorna)
papillaris
csatorna
13
A vese érrendszere
corticalis (felületes) glomerulus: 80%
juxtamedullaris glomerulus: 20%

a. renalis v. renalis

a. interlobaris v. interlobaris

a. arcuata v. arcuata

MEDULLA CORTEX
a. interlobularis v. interlobularis

afferens arteriola / vas afferens

peritubuláris
glomerulus kapilláris (vasa recta) le és felszálló
vasa recta
efferens arteriola /vas efferens

A vese koncentrálóképessége
a juxtamedullaris glomerulusok számától függ. 14
Röhlich: Szövettan
 A nephron vérkeringése
glomerulus
efferens (érgomolyag)
arteriola peritubuláris
1. kapillárisok
(vasa recta)
juxtaglomeruláris
apparátus vérellátás: portális keringés
két kapilláris hálózattal:
afferens
arteriola 1. glomeruláris kapilláris
2. peritubuláris kapilláris (vasa recta)
2.

15
 A vesetestecske (corpusculum renis Malpighii)
Vizeleti afferens arteriola szerkezete
pólus /vas afferens
proximális tubulus
kezdete Vizeleti pólus

Érpólus

efferens arteriola
/vas efferens

Érpólus: afferens arteriola belép a Malpighi-testbe →

érgomolyag / glomerulus → vas efferens kilép
Érpólus
Vizeleti pólus: a vesecsatorna kiindul a Malpighi-testből 16
 A Malpighi-test
(corpuscula renalis Malpighi)
Bowman-tok
efferens
arteriola a Bowman-tok A filtrációs barrier
epithelsejtjei
disztális szerkezete
tubulus
podocyta kb.25 nm-es rések

proximális
tubulus

glomeruláris lamina basalis

kapillárisok
afferens
arteriola

podocytaláb
a Bowman-tok ürege fenesztrált endothel
(50-70 nm-es pórusok)
17
A glomerulus és a filtrációs membrán szerkezete

18
 A juxtaglomeruláris apparátus (JGA) szerkezete
Efferens
efferens arteriola

disztális
Disztális
tubulus proximális
tubulus tubulus

Proximális
tubulus
JGA sejtek
JGA sejtek
afferens arteriola
Afferens arteriola
macula
densa sejtek
(Na, Cl érz.)

disztáls tubulus simaizomsejtek → renin termelés

macula densa = „sűrű folt” renin-angiotenzin-aldoszteron 19

rendszer
(vérnyomás hosszú távú szabályozása)
 A női és férfi húgyivar-rendszer
II. A húgyhólyag (vesica urinaria)

helye, helyzete: kismedence elülső részében,

infraperitonealisan (=hashártya alatt)
felépítése:
női
űrtartalma: 300 ml
alakja: férfi – ovális, ~ citrom; női – lapított, szélesebb

áttekintő ábra medial felől

részei:
• fundus → innen indul ki a húgycső (urethra)
• corpus vesicae (urachus)

izomzata: 3 rétegű, vastag simaizom – m. detrusor férfi

záróizma: m. sphincter vesicae (simaizom)
20
áttekintő ábra medial felől
 II. A húgyhólyag

Belső felszínét borító nyálkahártya redőzött, melyet

urothelium fed m.detrusor
Hátsó-alsó falán háromszögletű területen / trigonum
sima a nyálkahártya
A trigonum csúcsa lefelé néző háromszög. nyálkahártya(mucosa) nyh.redőzet
határai: felül a két ureter benyílása
ureterek benyílása
alul a húgycső (urethra) kiindulása kötőszövetes
réteg trigonum

m.sphincter vesicae
prostata
m.sphincter urethrae
Férfi húgyhólyag

Körkörös izomzat megerősödése a húgycső kiindulásánál a hólyag nem akaratlagos működésű izmát, a
musculus sphincter vesicae)-t hozza létre

A vizelettel telt hólyag a hashártyát (=peritoneum) megemeli, de nem emelkedik telt állapotban sem
21
jelentősen a symphysis fölé.
 Férfi húgyhólyag

posterior nézetben anterior nézetben, megnyitva

22
III. A húgyvezetékek - ureterek
vese

•kezdete: vesemedence
•vége: húgyhólyag,
•hossza: 28-30 cm
•szakaszai: hasi, medencei
•elhelyezkedése: retroperitonealis

falában két simaizomréteg →

perisztaltikus mozgás húgyhólyag

ureterek
benyílása

23
Ureterek falszerkezete

24
 IV. A húgycső - urethra
A női húgycső - urethra feminina:
• 3-4 cm hosszú, tágulékony, nyálkahártyával bélelt cső
• a húgyhólyag fundusából indul ki, a hüvely elülső fala mentén fut lefelé, a szeméremrésben a
hüvely-tornácban, a hüvely előtt nyílik a külvilágba (ostium urethrae externum)
• alsó része átfúrja a gátat, itt helyezkedik el a húgycső harántcsíkolt (akaratlagos) záróizma, a
musculus sphincter urethrae
• falában hosszanti és körkörös lefutású simaizomrostok vannak.

vese

húgyhólyag
/ végbél

/ hüvely

25
 IV. b) A férfi húgycső - urethra masculina
S alakban görbült, kb. 20 cm hosszú nyálkahártyával (többr. hengerhám) bélelt cső

Szakaszai:
1.pars prostatica - a húgyhólyagból
kiindulva átfúrja 3-4 cm hosszúságban
a prostatát - itt nyílik a két ductus
ejaculatorius és a prostata is ide üríti
váladékát
3.pars spongiosa - a leghosszabb kb. 14
cm-es szakasz → hímvessző (penis)
• kezdeti szakaszába nyílnak a Cowper-
mirigyek
• barlangos testek (corpus spongiosus-, és
cavernosum penis)
Görbületei:
1. flexura perinealis (gát átfúrása után)
flexura pubica (symphysis alatt)
2..
2.pars membranacea – átfúrja a gátat
(diaphragma urogenitale)
• kb. 2 cm-es szakasz, mely a legszűkebb,
• itt található a húgycső akaratlagos
harántcsíkolt záróizma (musculus
3. sphincter urethrae).

paraurethralis járatok:
• végén: penis makkja (glans penis) nyílik a vak járatok: lacunae urethrales, benne Littré-
külvilágba a húgycső mirigyek (mucinózus mirigyek) 26
 A kiválasztás menete és a vizeletürítés folyamata

Témák:
•A vizelet jellemzői és összetétele
•A kiválasztás , vizeletképzés menete:
1. filtráció a Malpighi-testben (~180 l/nap!!!)
2. tubuláris reabszorpciós és szekréciós mechanizmusok
(jellemző transzportfolyamatok a proximális tubulusban, a Henle-kacs le- és felszálló részében,
a disztális tubulusban és a gyűjtőcsatornában)
•A vizeletürítés menete, húgyutak beidegzése, működése

• A juxtaglomeruláris apparátus (JGA) szerepe a vérnyomásszabályozásban (→ renin-angiotenzin-

aldoszteron (RAAS) rendszer)
• A vértérfogat hormonális szabályozása: a víz és az ionok mennyiségének szabályozása

27
 A vizelet jellemzői, összetétele I.
•színe: sárga - urochrom, uroeritrin, urobilin = urobilinogének (UBG)
– hipotóniás – halványsárga
– hipertóniás – sötétebb
kóros állapotok:
•vörös: Hb, vvt, fenolftalein (hashajtó), amidazophen (lázcsill.)
•téglavörös: sok UBG
•sárgásbarna: bilirubin
•fehéressárga: genny (= pyuria)

•szaga: „húsleves”-re emlékeztet, állás közben -> ammónia

•pH-ja/kémhatása: 4,4-8,2!
– savanyú (közepesen)
•normál, vegyes táplálkozás mellett, fehérje dús táplálkozás mellett
•láz, hasmenés, éhezés, acidózis
– lúgos (enyhén)
•növényi étrend mellett
•alkalózis, hányás, húgyúti fertőzés

pH meghatározása: indikátorpapírral történik

py(o)- = genny
28
alkalózis = vér pH eltolódása lúgos irányba
 A vizelet jellemzői, összetétele II.
Szervetlen összetevők (50%): Szerves összetevők:
+ urea (karbamid)
Na
+ kreatinin
K
Ca2+ húgysav
Mg2+ ammónia
- urochrom
Cl
–
HCO3
3-
PO4
2-
SO4

Kóros, ha van benne vvt, fehérje, cukor, fvs 29

 A vizelet jellemzői, összetétele III.

Vizeletüledék:
• normális vizelet üledékben:
nyák, kevés leukocyta, hámsejt, spermiumok
• kóros vizeletben:
– mikroorganizmusok, hámsejtek cilinderek,
leukocyták, vvt kálcium-oxalát kristály

– kristályok: kálcium-oxalát, amorf urát szemcsék,

kálcium-karbonát, kálcium-foszfát, cisztin,
húgysav, ammónium-magnézium-foszfát

Laboratóriumi vizsgálata:
Addis szám (24 h alatti fvs, vvt ürítés)

urát szemcsék 30
 A vese kiválasztó működésének elve
glomerulus
efferens (kapillárisok)
arteriola peritubuláris kapillárisok
(vasa recta)
juxtaglomerularis
apparátus SZEKRÉCIÓ
1. FILTRÁCIÓ
Glomeruláris filtrációs ráta
(GFR) ≈ 125 ml/min afferens
arteriola
vagy
180 l/nap
gyűjtőcsatorna

REABSZORPCIÓ
A nephronban lejátszódó fő
folyamatok:
1. filtráció
2. reabszorpció (reszorpció)
3. szekréció a napi vizelet mennyisége: 1,5-2 liter 31
 A veseműködés néhány paramétere és fontos fogalmak

• Glomerulus filtrációs ráta (Glomerular Filtration Rate)

GFR: 180 l/nap, 125 (120-130) ml/min
(változik a testtömeggel és a korral)

• Vese vérátáramlása (Renal Blood Flow)

RBF: 1100-1300 ml/min •diuresis (= vizelet képzése)
• Vese plazmaáramlása (Renal Plasma Flow) •polyuria: >2l /nap pl.
RPF: 600-650 ml/min •diabetes insipidusban (ADH hiány)
•diabetes mellitus ban (inzulin hiány)
•vese koncetrálóképességének zavarában
• Filtrációs frakció (Filtration Fraction)
FF= GFR/RPF = 0,19-0,20 (19-20 %) •oliguria: ~500 ml/nap
•lázas betegségben
•exsiccosisban
•shockban
•vizelet mennyisége: 1,5-2 l/nap
•sűrűsége: 1001-1035 g/l •anuria: <100 ml/nap
•pH-ja: 4,4-8,2

32
A vese vérkeringésének szabályozása

160 autoreguláció
1600 (80-180 Hgmm)

120 RBF
1200
GFR
80
800
40
400 vizelet

Artériás nyomás (Hgmm)

Artériás autoreguláció 80-180 Hgmm között:

• a vérnyomás nem befolyásolja jelentősen az áramlást (RBF)
33
• a GFR is relatíve konstans
 A glomeruláris filtráció menete, eredménye: az ultrafiltrátum
Malpighi -test podocyta
efferens
Bowman-tok „lábnyúlványok”
arteriola
a Bowman-tok
epithelsejtjei
disztális
tubulus
podocyta

pórusok az
proximális
tubulus endotheliumban filtrációs
rés

glomeruláris
kapillárisok
afferens
arteriola bazális
kapilláris- membrán
a Bowman-tok ürege
lumen
Az afferens arteriola tágabb, mint az efferens → nagyobb
hidrosztatikai nyomás lesz, mint általában a kapillárisokban → filtrált
anyag
filtráció

Szelektív anyagáramlás:
a Bowman-tok
• méret (a podocyta-nyúlványok és bazális membrán rései)
ürege
•töltés: a bazális membrán negatív töltése

Az ultrafiltrátum összetétele: víz, ionok, anyagcseretermékek (urea, húgysav…) , glükóz, aminosavak, min. fehérje (341 %)
mennyisége /GFR = 125 ml/perc vagy 180 l/nap
 Tubuláris működések
afferens arteriola efferens arteriola

glomeruláris kapilláris
Bowman-tok filtráció
peritubuláris kapilláris
tubulusok
reabszorpció

szekréció

kiválasztott
= filtrált + szekretált - reabszorbeált
mennyiség menny. menny. menny.
35
A víz és az oldott anyagok áramlásának elvei
a tubulushámon keresztül I.
peritubuláris tubuláris
kapilláris epitélsejtek

lumen

paracelluláris reabsz.
transzcelluláris
reabsz.

vér
oldott anyag

36
 A víz és az oldott anyagok áramlásának elvei a
tubulushámon keresztül II.
nagy paracellularis permeabilitás a proximális tubulusban

akítv transzportok: sok a Na+-transzporthoz kötött kotranszport

diffúzió: néhány oldott anyag (pl. K+)

anyag filtrált ürített
mennyiség mennyiség reabszorpció
ozmózis: víz, urea / nap / nap %

víz 180 liter 1,8 liter 99,0

reabszorpció mechanizmusa (az epithelsejtek körüli bazolateralis résből):
diffúzióval, Starling-erők hatására
Na+ 630 g 3,2 g 99,5

glükóz 180 g 0g 100

urea/ 56 g 28 g 50
karbamid

protein 1,8 g 0 100

37
A vérplazma főbb ionjai és hirdofil szerves anyagai (ismétlés!)
Na+: 140-150 mmol/l
K+: 4,5-5 mmol/l
Ca2+: 2,5 mmol/l
Mg2+: 2 mmol/l
Cl-: 110 mmol/l
HCO3-: 24 mmol/l
Foszfátok: 2 mmol/l
+ nem ionos összetevők:
urea
húgysav
glükóz
kreatinin

20% filtrációra kerül ( filtrációs frakció)

38
Transzportfolyamatok a proximális tubulusban

egyrétegű köbhám sejtek

H+, szerves anionok,

kationok

39
 Reabszorpció a proximális tubulusból 1.

•valamennyi fontos szerves molekula visszaszívódik

•az elektrolitok nagyobb része visszaszívódik
proximális tubulus
•a víz jelentős része visszaszívódik

Na+ 60-70 %
víz 60-70 %
K+ 60-70 %
Ca2+ 70 %
Mg2+ 30 % parathormon (PTH)
szabályozza
PO43- 80 %
HCO3- 85 %
glükóz 100 %
aminosav 100 %
protein 100 % 40
 Reabszorpció a proximális tubulusból 2.

LUMEN Na+ PLAZMA

glükóz Na+ Na+ 
ATP
K+
Na+ glükóz glükóz 
aminosav
aminosav aminosav 
Na+ tejsav tejsav 
tejsav
Cl- 
Cl-, K+ K+ 

protein aminosav 

endocitózis emésztés

41
 A glükóz-clearance
Clearance: az a plazmamennyiség, amely időegység alatt egy bizonyos anyagtól teljes mértékben megtisztul (ml/perc).

Pg x RPF

• a plazmában levő glükóz 20 %-a

Pg x GRF filtrálódik (a GFR az RPF 20 %-a)

•a glükóz teljes mértékben visszaszívódik.

•a vesét elhagyó plazmából nem hiányzik
glükóz.

A glükóz jelenik meg a vizeletben pl. diabetes mellitusban

(cukorbetegség), alimentalis glucosuriában (=magas Ug x V = 0 mg/ml glükóz-clearance 0 ml/min
szénhidrát tartalmú ételek elfogyasztása után) 42
 A glükóz tubuláris maximuma (Tm)
Tm: percenként maximálisan transzportálható glükóz.
Küszöb: A küszöb az a glükózterhelés, amelynél a legkisebb Tm-mel rendelkező tubulusok telítődnek.
filtrált, reabszorbeált vagy
ürített glükóz (mmol/min)

Normális plazma glükóz:

3,9-6,1 mmol/l
3
Tm REABSZORBEÁLT Küszöb:
2 11-13 mmol/l
Tm-nél:
1 22-25 mmol/l

0 5 10 15 20 25 30 35
plazma-glükóz (mmol/L)
a reabszorpció szaturálódik (telítődik)
glükóz jelenik meg a vizeletben
43
normál vércukorszint
 A szerves kationok és anionok szekréciója a proximális tubulusban
Döntő mechanizmus az anyagcsere-végtermékek és idegen anyagok eltávolításában.

Szerves anionok:
endogén: oxalát, urát
aKG: alfa-ketoglutarát
idegen: penicillin, szalicilát,
furosemid, PAH stb.
PAH/para-amino-hippursav – teljesen kiválasztódik a vesén át; a vesekeringés
vizsgálatára alkalmazzák

Szerves kationok:
endogén: kreatinin
idegen: atropin, morfin, izoproterenol, cimetidin,
stb.

44
Tubuláris funkciók a Henle-kacs leszálló vékony szegmentumában

H2O

H2O
H2O
H2O

45
nagy vízpermeábilitás, passzív transzport
Tubuláris funkciók a Henle-kacs felszálló vékony és vastag szegmentumában

felszálló vastag
szegmentuma

felszálló vékony
szegmentum

gyűjtőcsatorna
46
vízre nem permeábilis, jelentős ionrabszorpció zajlik
 Tubuláris funkciók a Henle-kacs felszálló vastag szegmentumában

Vizelethajtó szerekkel gátolható

transzporterek PLAZMA
(→ld. lent, „diuretikumok”)

Na+
Na+ ATP
K+
2 Cl-
Cl-
K+
K+
K+
Ca2+
Ca2+ ATP
Na+ 20 %
Ca2+ K+ 20 %
Na+
Na+ Ca2+ 20 %
K+ Mg2+ 65 %
Ca2+ HCO3- 10 %
Mg2+ Diuretikumok: pl.
FUROSEMID
ETHACRINSAV
(Na-K-2Cl kotranszportert blokkolják)
K+ pótlás kell melléjük!! 47
LUMEN
 Transzport a disztális tubulusban és a gyűjtőcsatorna kezdetén
disztális tubulus kezdete
disztális tubulus kezdete:
•Na+- és Cl--ion transzport
Na+ ~ 7%
•parathormon-függő Ca2+-reabsz. K+ ~3%

Ca2+ ~ 5-10 %

PO43- ~ 10 % egyrétegű köbhám sejtek

disztális tubulus vége- gyűjtőcsatorna: disztális tubulus vége, gyűjtőcsat. eleje

•aldoszteron-függő Na+-reabsz.
•ANP-függő Na+-ürítés

•principális (fő) sejtek:

vazopresszin/ADH-függő víz transzport

•interkaláris sejtek: pH reguláció

princeps = fő, első
principális = fő 48
intercalaris/interkaláris = közötti, közbeeső
 Hormonálisan regulált transzportfolyamatok a disztális tubulusban és
gyűjtőcsatorna kezdetén

Hormonálisan regulált Na+- visszaszívás:

aldoszteron hatására (a Na+ reabszorpciót K+ szekréció
kíséri!)

itt ható diuretikumok:

aldoszteron-antagonista: spironolakton, amilorid
(ezek mellé NEM kell K+ pótlás!)

Hormonálisan regulált Na+-ürítés:

ANP (= atrialis/pitvari natriuretikus peptid) hatására AMILORID-szenzitív ANP
Na-csatorna Na+ ATP
Na+
Aldoszteron

K+-csatorna, amit a
Na-beáramlást követő K+
depolarizáció aktivál
49
Transzportfolyamatok a gyűjtőcsatornában 1.

disztális
tubulus

gyűjtőcsatorna

• principális sejtek: ADH-függő víz transzport

50
• interkaláris sejtek: pH reguláció
 Transzportfolyamatok a gyűjtőcsatornában 2.
az interkaláris sejtek feladata: pH szabályozás → acidózis /alkalózis elleni védelem
(α-sejt, β-sejt)
LUMEN aldoszteron VÉR
ATP
H+-szekréció H+ HCO3- HCO3- 
Cl-
acidózis elleni
α-sejt H2O, CO2
szénsav-
Cl-
védelem
anhidráz

Cl-
HCO3--szekréció ATP
K+ H+ 
HCO3- H+
alkalózis elleni
β-sejt
+
H2O, CO2 K védelem
szénsav-
anhidráz

→ További részletek a „pH szabályozás” ea-ban 51

 A vérnyomás hosszú távú szabályozó mechanizmusa:
a vértérfogat hormonális szabályozása

Ozmolalitás: az ozmotikusan aktív részecskék vízkg-onkénti teljes koncentrációjával arányos

plazma normál ozmolalitása: 290 mOsmol/l

Szabályozás:
A) A víztartalom szabályozása:
vazopresszin/antidiuretikus hormon (= ADH) segítségével
B) A Na+-ion (és a hozzá kapcsolódó anionok – Cl-, HCO3-) szabályozása:
1.atriális/pitvari natriuretikus peptiddel/hormonnal (ANP/ANH)
2-3. renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer által

52
 A vértérfogat hormonális szabályozása I.
A) A víztartalom szabályozása
vazopresszin/antidiuretikus hormon = ADH
• a hypothalamus nagy sejtjeiben termelődik, és a hypophysis hátsó lebenyéből szabadul fel

• hypothalamicus ozmoreceptorok érzékelik a

plazma ozmolalitását (ozmotikus koncentráció vízfelvétel szabályozása testhőmérséklet szabályozása
min. 2%-os növekedését) (ozmoreceptorok,
vazopresszin termelés) HYPOTHALAMUS

húgyhólyag
kontroll
– szomjúságot okoznak → vízfelvétel táplálkozási
magatartás
HÍD
– dehidráció (= kiszáradás) esetén: szomjúság
érzet + a vazopresszin a vese másodlagos
légzőközpont
gyűjtőcsatornájának principális sejtjeinél szív-, és vérnyomás-
fokozza a víz visszaszívását, ezáltal szabályozó központok

csökkentve a vizelettel való vízvesztést légzőközpont

NYÚLTVELŐ

a plazma ozmolalitása helyreáll 53

 AZ ADH SZEREPE AZ OZMOREGULÁCIÓBAN
Lévai tk.: 265-267. old.
ozmoreceptorok
hypothalamus

a hiperozmolaritást érzékelik

neurohypophysis
ADH jelenlétében gyűjtő-
nincs ADH csatorna

disztális tubulus disztális tubulus

ADH
gyűjtő- kapilláris
csatorna

Vese

fokozott vízvisszaszívás a nephronok

hiánybetegsége a diabetes insipidus,
54
gyűjtőcsatornáiban tünete a polyuria (~20 l/nap)
 A vértérfogat hormonális szabályozása II.
B) A Na+ (és a hozzá kapcsolódó anionok – Cl-, HCO3-) szabályozása
A test Na+-tartalmának megváltozása → a plazmatérfogat változást okoz.
Ezt szabályozó hormonok:
1. a pitvari natriuretikus peptid (ANP/ANH)
2. a renin-angiotenzin rendszer
3. az aldoszteron

1.A atriális/pitvari natriuretikus peptid/hormon (ANP/ANH)

• jobb pitvar falában termelődő hormon v. cava sup.
• jobb pitvar feszülésekor szabadul fel, tehát, amikor a vénás beáramlás
(volumen) megnőtt

• hatása: a vesékben fokozza a Na+ ürítését (amit víz is követ – ozmózis!)

o növeli a glomerulus filtrációs rátát (GFR)
o csökkenti a renin-, és az aldoszteron elválasztást
o dilatálja az arteriolákat, és növeli a kapilláris permeabilitását v. cava inf.
55
 A juxtaglomeruláris apparátus
Efferens
efferens arteriola

disztális
Disztális
tubulus
tubulus

Proximális
proximális
tubulus
tubulus

JGA
JGA sejtek
sejtek
Renin- Renin
afferens arteriola
Afferens arteriola felszabadítás

JGA:
afferens arteriola simaizomsejtjein:
• 1-receptorok (SY hatás) NaCl
• renin termelés Macula afferens a.
densa 56
macula densa sejteken: Na+, Cl- érzékelés
macula densa = „sűrű folt”
 2. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS)
JGA: (Lévai tk. : 250., és 542. old.)
•hipovolémia, hipotónia
•csökkent plazma áramlás
•csökkent tubuláris folyadék Na+ koncentráció
•ß1-receptor aktiváció (SY IR)

renin

angiotenzinogén angiotenzin I
•májban termelődik
•inaktív formában kering a vérben ACE
(=angiotenzin konvertáz enzim, a tüdő epithel sejtjein)
angiotenzin II
Na+-reabszorpció a szomjúságérzés, vízfelvétel
proximalis tubulusokban

vazokonstrikció
aldoszteron
vazopresszin (ADH) szekréció
fokozott Na+ reabszorpció a vérnyomás nő
disztális tubulusokban fokozott víz reabszorpció a
nephronok gyűjtőcsatornáiban

plazma Na+ cc nő 57
plazma volumen nő
 2. A renin-angiotenzin rendszer
juxtaglomeruláris
apparátus

a) renin:
– a nephronok juxtaglomeruláris apparátusában termelődik
– enzim, mely bontja a vérben keringő angiotenzinogént angiotenzin I-gyé
– renin felszabadulásának ingere:
• hipotenzió,
• csökkent pitvari falfeszülés (kevesebb ANP),
• vese arteriolák csökkent feszülése (nyomása)
• a macula densa sejtek által érzékelt NaCl tartalom csökkenése

b) angiotenzin II :
– tüdő kapilláris epithelsejtjeinek felszínén keletkezeik az ACE (angiotenzin konvertáló enzim)
hatására
– hatásai: növeli a RR-t és a vértérfogatot
• direkt vazokonstriktor hatású
• fokozza a Na+ visszaszívását a vesében (proximális tubulusban)
• szomjúság fokozása
• ADH felszab. segítése
• aldoszteron szekréció fokozása a mellékvesekéregből 58
 3. Az aldoszteron

A mellékvesekéreg zona glomerulosa-jának hormonja

mellékvese

– felszab. ingere:
jobb
• angiotenzin II vese
• pitvari mechanorec. csökkent ingerlése, alacsony ANP szint

– hatása: Na+-ot szív vissza:

• a vese disztális csatornájában, gyűjtőcsatorna elején
• kül. mirigyek szekrétumából, pl. nyál-, és verejtékmirigy
• a vastagbélből 59
Volumenreguláció hipovolémia esetén
Agy
1. az ozmoreceptorok aktiválódnak
a hipotalamuszban

2. a vese JGA-a érzékeli a csökkent vérvolument

ADH
renin
Tüdő angiotenzin II
aldoszteron
Mellékvesekéreg

Máj Vese

csökkent nátrium-, és víz

ürítés
60
 volumen csökkenés

fokozott szimpatikus aktivitás

szív tüdő

agy mvk

Na+- és víz
ürítés

61
 volumen emelkedés

gátolt szimpatikus aktivitás

szív tüdő

agy mvk

Na +- és víz
ürítés

62
 Nemzeti Sócsökkentő Program

Ajánlott napi sóbevitel: átl. napi sóbevitel (OÉTI):

Felnőtteknek: 5 g 3-3.5-szer több!!! – férfiak: 18 g
Gyerekeknek: 3 g – nőké: 14 g

Ez magas vérnyomáshoz, hosszú

távon pedig szív- és érrendszeri
betegségek (szívinfarktus,
agyvérzés) kialakulásához vezet.

2,5 millió ember Mo.-on!!!!

63
 MICTURITIO (VIZELÉS): a vizelet ürítése
sacralis paraszimpatikus reflex
gerincvelő
L1
L2 SY ideg ureter
húgyhólyag
L3
L4
feszülést érző receptorok
L5
PSY ideg
S1
2 a vizelés gátlását szabályozó
S2
SY receptorok
S3
a1
S4 belső sphincter

S5 urethra
külső sphincter
szomatikus/motoros ideg
zsigeri érző ideg (n. pudendus)

64
pudendum = szeméremtest
 A vizelet visszatartás, és ürítés menete
• vizelet termelődése folyamatos: ~0,5-2 ml/perc
– vese → ureter → húgyhólyag
– perisztaltika

• hólyagtelődés:
– 250-300 ml: bizonytalan érzet → stressz-relaxáció, teltségérzet állandósul
– 400-450 ml: erős vizelési inger
– 600 ml: fájdalom, reflexes vizeletürítés
A húgyhólyag falán át víz visszaszívásra NINCS lehetőség

• vizelet visszatartás-, ürítés idegi szabályzása (vegetatív + akaratlagos/motoros):

– SY hatásra:
visszatartás
•húgyhólyag: m. detrusor relaxáció, sphincter kontrakció
•ureter: motilitása 

– PSY hatásra (SY hatás csökken) vizelet ürítés

•húgyhólyag: m. detrusor kontrakció, belső sphincter relaxáció
•ureter motilitása nő

n. pudendus-on keresztül akaratlagosan nyitjuk v.zárjuk a külső sphinctert

• kontinencia
a gátizmok, hasizmok szerepe • inkontinencia 65
 Ajánlott linkek:
Vese, húgyutak szerkezete
https://www.youtube.com/watch?v=1NtPjzm1-74
https://www.youtube.com/watch?v=0DIJzyXv9Ko

Vizelet képzése:
https://www.youtube.com/watch?v=6HJfr00CIqM
https://www.youtube.com/watch?v=es-t8lO1KpA

Renin-angiotenzin rendszer
https://www.youtube.com/watch?v=bY6IWVgFCrQ

66
 A vér pH-jának szabályozás
(Lévai tk.: 268-272. o.)

Megvalósítsa:
1. pufferek segítségével
2. szervek (tüdő és vese) működése által

SEMLEGES -

-
4,4-8,2 pH v. HCO3-

67
 vér normál pH = 7,4
(izohidria)

pH<7,4 = H+ cc nő pH>7,4 = H+ cc csökken

Életben előforduló pH értékek

68
 1. Pufferek

a vérplazma pufferei:
1. szénsav-bikarbonát: (plazma normál HCO3- szintje: 24 mmol/l)

CO2 + H2O H2CO3 HCO3- + H+

szénsav

2. foszfát (H2PO4- H+ + HPO42-)

3. ammónia (NH4+ NH3 + H+)
4. Hb
5. proteinek

korlátozott kapacitásúak!
69
 2. A pH szabályozásban részt vevő szervek

tüdő: CO2 cc. szabályozása a légvétellel (ld. metabolikus acidózis /

alkalózis)

vese: gyűjtőcsatorna interkaláris sejtjei

α-sejt:
• acidózisban dolgozik (normál étkezés mellett)
• primer H+ transzport mellett HCO3--t reabszorpció → vérben puffer
lesz
• határ pH: 4,4

β-sejt:
• alkalózisban működik
• H+-t szív vissza és HCO3--t szekretál
(ld. respirációs acidózis/alkalózis)
70
 artériás vérminta

< 7,4 pH > 7,4

1. acidózis 2. alkalózis

A) metabolikus B) respirációs A) metabolikus B) respirációs

HCO3- < 24mmol/l pCO2 > 40 Hgmm HCO3- > 24mmol/l pCO2< 40 Hgmm

tüdő és vese vese tüdő és vese vese

kompenzál kompenzál kompenzál kompenzál

respiráció/respiratio = légzés pCO2 = szén-dioxid parciális nyomása 71

kompenzáció/compensatio, kompenzálás = kiegyenlítés, hibás működés automatikus kiegyenlítése, pótlása
1. A) Metabolikus (nem respirációs) acidózis: pH < 7,35
okok:
1. nem illékony savak túlzott képződése CO2 + H2O  H2CO3  H++ HCO3-
– pl. diabetes mellitus (ketontestek képz., ketoacidózis) (szénsav)
– súlyos, hosszan tartó éhezés PCO2 H+ v. HCO3-
– intezív fizikai munka (lactacidaemia)
– renalis acidozis: beteg a vese
2. nagymértékű bázisvesztés, pl. hasmenés

tüdő: közvetlen kompenzálás, hiperventillációval, Kussmaul-légzés

vese: órák múlva indul be, és 1-2 nap múlva éri el teljes intenzitását [H+ szekréció fokozódik (interkaláris α-
sejtek) (ha nem vese eredetű a probléma)]

2. A) Metabolikus (nem respirációs) alkalózis: pH > 7,5

okok: CO2 + H2O  H2CO3  H++ HCO3-
1. nem illékony savak fokozott vesztése (szénsav)
PCO2 H+ v. HCO3-
– pl. hosszan tartó hányás (gyomor sósav –HCl- vesztés)
2. nagymértékű bázis bevitel pl. Na-bikarbonát (szódabikarbóna) túladagolás,

tüdő: közvetlen kompenzálás, hipoventillációval, CO2 retenció (hipoxia fellépte miatt korlátozott)
vese: 1-2 nap múlva: H+ szekréció és HCO3- reabszorpció csökken, HCO3- szekréció indul meg a
gyűjtőcsatornákban (interkaláris β-sejtek)
72
1. B) Respirációs (v. respiratorikus) acidózis (pH >7,35)
oka: hipoventilláció
– tüdő megbetegedései pl. tüdőgyulladás, fibrózis, emphysema, PTX, CO2 + H2O  H2CO3  H++ HCO3-
(szénsav)
– KIR megbetegedéseihez társuló légzési elégtelenség, H+
PCO2
– légzés szünetelése
• mesterséges (gépi) lélegeztetés szükséges
• krónikus esetben a vese kompenzál: H+ szekréció fokozódik
• kompenzáció megindulásához szükséges idő: 1 nap, a vér pH-ja kb. 7,35 lesz

2. B) Respirációs (v. respiratorikus) alkalózis (pH >7,5)

CO2 + H2O  H2CO3  H++ HCO3-
oka: akaratlagos hiperventilláció (szénsav)

– hipoxiás környezet pl. magas hegy PCO2 HCO3-

– beteg szükségletét meghaladó belégzési térfogat mesterséges lélegeztetéskor
– KIR eredetű~ (agytörzsi vérzés, daganat, gyulladás)
– gyógyszer mh. (pl. acetilszalicilsav)
– hiszti
• következménye: ionizált Ca cc. csökken (lúgos pH-n a fehérjék több kalciumot kötnek), ideg-izom
ingerlékenység fokozódik → izomgörcsök léphetnek fel

• ált. rövid ideig tart

73
• krónikus esetben a vese kompenzál: H+ szekréció csökken
74
 Ajánlott linkek:
https://www.youtube.com/watch?v=i_pTaTveCCo
https://www.youtube.com/watch?v=VzEEs00v-JU

Hatásos-e a lúgosítás?
https://www.youtube.com/watch?v=VhL9Ppo7Rww

75