2023. 12. 28.

8:06 Aki több mint fél évezrede megújította a csillagászatot: Copernicus életútja | MTA

(HTTPS://WWW.FACEBOOK.COM/MTA1825/)
(HTTPS://WWW.YOUTUBE.COM/C/MTA1825/FEATURED)
(HTTPS://WWW.FLICKR.COM/PHOTOS/MTASAJTO/ALBUMS)
MTA () KÖZTESTÜLET () KUTATÁS () PÁLYÁZATOK () ALUMNI (HTTPS://MTA.HU/ALUMNI)
(/) KAPCSOLAT (/HATTERANYAGOK/KAPCSOLAT-105737) ENGLISH (/ENGLISH)
MTÜ (HTTPS://TUDOMANYUNNEP.HU) WSF (HTTPS://WORLDSCIENCEFORUM.ORG/)
HÍREK () KERESÉS  (/KERESES)
VIDEÓK (HTTPS://WWW.YOUTUBE.COM/C/MTA1825/FEATURED)

Aki több mint fél évezrede

megújította a csillagászatot:
Copernicus életútja
(/tudomany_hirei/aki-fel-
evezrede-megujitotta-a-
csillagaszatot-copernicus-
palyaja-113426)
Tudta, hogy elmélete új és jelentős, de tudott a hibáiról is. De mi is volt
ennek az akkoriban új elméletnek a jelentősége, miért nem akarta
sokáig kiadatni a szerző és miért kritizálták a kortársak? Ezt és a
heliocentrikus világkép ötszázötven éve született megalkotójának
életét, valamint tudományos pályájának jelentősebb állomásait foglalta
össze Csaba György Gábor az mta.hu-nak.

2023. DECEMBER 27.

Idén volt 550 éve, hogy Nicolaus Copernicus 1473. február 19-én egy kis
kereskedővárosban, Toruńban (a mai Lengyelország területén)
megszületett. Nevét latinosítva írta, s mi is így használjuk. Eredetileg talán
Mikołaj Koppernik vagy Koppernigk volt a neve; az irodalom sokféle
néven említi, s maga is különböző írásmódokat alkalmazott: Copernic,
Coppernik stb.

Toruń, Copernicus szülővárosa

Forrás: wikimedia commons

https://mta.hu/tudomany_hirei/aki-fel-evezrede-megujitotta-a-csillagaszatot-copernicus-palyaja-113426 1/10
2023. 12. 28. 8:06 Aki több mint fél évezrede megújította a csillagászatot: Copernicus életútja | MTA
Sokan és sokat vitatkoztak Copernicus nemzetiségén; a vita értelmetlen,
hiszen az ő idejében még nem voltak mai értelemben vett nemzetek.
Szülővárosa egykor a királyi Poroszföldön feküdt, majd 1454-ben a
Lengyel Királyság része lett. Copernicus anyanyelve német volt,
csillagászati munkáit latinul vetette papírra.

Egyházjogászból csillagász
Atyai felmenői rézkereskedelemből lettek vagyonosak (erre utal a család
neve is); apja házasság útján a város előkelői közé került. Anyjáról nem
sokat tudunk, születési és halálozási évszáma is ismeretlen. Pedig előkelő
családból származott: testvére, Lucas Watzelrode (vagy Watzenrode)
Ermland tartomány gazdag és tekintélyes püspöke lett, s Lidzbarkban
vitte szinte királyi udvarát.

Amikor atyja 1483 táján elhunyt, a gyermekek (Nicolaus, Andreas és két

leány) gondját Lucas nagybátyjuk vállalta. Az egyik lányt
zárdafőnökasszonnyá tette, a másikat egy előkelő férfiúhoz adta férjhez.
A két fiút taníttatta: előbb (1491-ben) a krakkói egyetemre, majd Itáliába
küldte őket.

Már ekkor kitűnt, hogy a két fiú természete teljesen különböző. Andreas
korhely kalandor volt, minden zsiványságra kész; Nicolaus félénk és
csöndes, csak a tudomány iránt érdeklődött. Négyéves tanulmányai
során Nicolaus alaposan megismerkedett a matematikával, s bizonyára a
csillagászattal is, hisz kiváló csillagász tanárok dolgoztak ott – bár
nagybátyja nem olyan pályára szánta, ahol e diszciplínák fontosak. Egyik
fiú sem szerzett doktori fokozatot Krakkóban.

A bácsi a két fiúnak 1495-ben a fromborki székesegyházban – nem

minden nehézség nélkül – kanonoki stallumot szerzett, hogy életük
végéig anyagi biztonságban éljenek. Ehhez nem kellett pappá
szenteltetniük magukat, s ők nem is tették ezt meg. Engedélyt kaptak
viszont, hogy tanulmányaik folytatása céljából (1496-ban) Itáliába
utazzanak. Nicolaus tehát (testvérével) Bolognába utazott egyházjogot
tanulni.

Közben nem szűnt meg, sőt erősödött érdeklődése a csillagászat iránt.

Egyik tanára, Domenico Maria de Novara neves csillagász és asztrológus
volt; fontos csillagászati észlelést végzett vele 1497. március 9-én, amikor
a Hold elfedte az Aldebarant, a Bika csillagkép legfényesebb csillagát.
Tapasztalták, hogy a várt fedés bekövetkezett ugyan, de az előre
számítottól jócskán eltérő időpontban. E megfigyelésből az is kitűnt,
hogy az akkor elfogadott ptolemaioszi modell előrejelzésével szemben a
Hold parallaxisa nem változik lényegesen, bármilyen fázisban van is.

Nicolaus az 1500-as jubileumi évben Rómában járt, majd Lucas bácsi

utasítására 1501-től Padovában orvosi tanulmányokat folytatott. 1503-
ban megszerezte egyházjogi doktori diplomáját – Ferrarában, ahol
pedig egyetlen szemesztert sem hallgatott. Bolognában ugyanis elvárták,
hogy a friss doktorok diplomájuk megszerzésekor ünnepi mulatságot
szervezzenek. Ennek költségét és fáradságát takarította meg avval, hogy
tanulmányait Ferrarában fejezte be, ahol nem kívántak tőle ilyesmit. Ekkor
már bizonyára fejében hordozta a napközéppontú világkép elgondolását,
amelynek – titokban – élete hátralévő idejét szentelni akarta.
(Akkoriban az asztrológia elfogadott „tudomány”-nak számított, s az
orvosi tanulmányok szerves részét képezte – ám Copernicus sosem
vette komolyan; nem írt róla, valószínűleg nem foglalkozott vele.)

Egy elmélet születése

Bizonyára Ferrarában ismerkedett meg Celio Calcagninival (Cælius
Calcagninus), aki szinte mindennel foglalkozott, és érdekelte a
csillagászat is. Bizonnyal beszélgetett néhány évvel idősebb kollégájával,
Copernicusszal, aki – tán egy kocsmában, egy kupa bor mellett –
mesélt neki a fejében alakuló új világképről. (Találkoztak később is,
amikor Copernicus már otthon dolgozott, és Calcagnini valami

https://mta.hu/tudomany_hirei/aki-fel-evezrede-megujitotta-a-csillagaszatot-copernicus-palyaja-113426 2/10
2023. 12. 28. 8:06 Aki több mint fél évezrede megújította a csillagászatot: Copernicus életútja | MTA
diplomáciai feladattal arra járt.) Calcagnini 1525 táján írt egy értekezést
Quod Cælum Stet, Terra Moveatur („Hogy az égbolt áll, a Föld mozog”)
címmel, s egy kötet vegyes témájú rövid írás közt adta ki. Egyes
tudománytörténészek ezért őt tüntették föl a heliocentrikus világkép
atyjaként, ám a kötet Copernicus halála után, 1544-ben jelent meg.
Könnyű, de nem érdektelen olvasmány ez; korántsem tudományos
alapossággal foglalkozik a témával, csak mint érdekes gondolattal,
matematikai bizonyítás nélkül. Hogy lássuk, milyen volt ez a mű, idézzük
első lapjainak néhány mondatát:

„Epicurus szerint a Nap kétlábnyi vagy nem sokkal nagyobb. A filozófusok

is emlegetni szokták az ép és szilárd evezőt, mely mint mondják, a vízbe
dugva töröttnek látszik. Arisztotelész elismeri, hogy az értelemnek azt az
erejét, melynek segítségével a formákat és képzeteket befogadjuk,
szemeink csodás képei megrontották s megcsalták, ezáltal azok az
igazságnak mindenképpen ellenszegülnek. (…) És ahogy Hippokratész írja:
akiknek a szemét elfutotta a vér, azok mindent vörösbe borulva látnak, és
ugyanígy a hályogosok számára zöld az egész világ. Akik jól beittak, s
eláztak a bortól, azoknak a szeme is úszik, és számukra minden körben
röpköd és forog. Tudjuk, hogy Agrigentumban volt egy ház, amelyet
»triremis«-nek, azaz három evezősoros hajónak neveztek – merthogy
egyszer néhány nemes ifjú kissé bőkezűbben vendégelte meg ott magát a
boros kupákból, mint amennyire a mértékletesek helyeselték volna, és
idővel az egész ház inogni, hullámzani, sőt már-már fölfordulni látszott
számukra. Így hát azt gyanították, hajón vannak, és kiabálták, hogy
csaknem hajótörést szenvedtek; majd hirtelen úgy döntöttek, ahogy a
részegség sugallta nekik: minden házi eszközt és bútort a hajó
megkönnyítése végett az ablakokon és erkélyeken át kihajigáltak. Innen
kapta a ház a nevét.

De tán azt mondhatja valaki, hová akar kilyukadni e hosszú beszéd? Oda,
hogy megértessem veled: nem szabad szemednek annyira hitelt adnod,
hogy amit jelez, azt mindjárt biztosnak és meggyőzőnek kelljen tartanod.
Nemrég említettem neked, hogy az égboltnak az a gömbje, melyet te
kimondhatatlanul nagy sebességgel forogni vélsz, s ez a Nap, amelyet te
egyazon forgással rohanni hiszel, állnak, saját pályájukra támaszkodva
állandó nyugalmat élveznek. E Föld pedig, melyet te fixnek s
mozdulatlannak tartasz (így megcsal téged a látásod), sem nem áll, sem
valami nehezebb elemeken nem fekszik, ahogy pedig az emberek óriási
többsége hiszi. Miért ne lenne lehetséges, hogy hasonlíthatatlan
állandósággal és örökké ugyanazon görbülettel kering, minket pedig,
ostoba és helyzetünkről mit sem sejtő halandókat házainkkal, városainkkal,
a hegyekkel és folyókkal együtt forgat…”

Az újdonsült egyházjogász hazatért, s Lidzbarkban, a warmiai püspökség

székhelyén telepedett le mint Lucas nagybátyja udvari orvosa. A
következő években Copernicus inkább orvosként volt országszerte
ismert, semmint jogász vagy pláne csillagász.

De ő Commentariolus címmel néhány oldalon

mégis összefoglalta elmélete lényegét, majd e kis
írást 1507 táján elküldte kéziratban néhány
tudósnak. Hogy pontosan kiknek, nem tudjuk, de
az írás szerencsére fennmaradt.

https://mta.hu/tudomany_hirei/aki-fel-evezrede-megujitotta-a-csillagaszatot-copernicus-palyaja-113426 3/10
2023. 12. 28. 8:06 Aki több mint fél évezrede megújította a csillagászatot: Copernicus életútja | MTA

A Commentariolus 16. századi kézirata

Forrás: wikimedia commons (Osztrák Nemzeti Könyvtár, Bécs)

Ez időben, ha valaki műveltnek akart látszani, illett megmutatnia, hogy

mind a latin, mind a görög nyelvben otthonos. Copernicus esetében a
latinnal nyilván nem volt gond, de görögbeli jártasságát, úgy látta,
bizonyítania kell. Előásta és latinra fordította egy 7. századi bizánci
történész, bizonyos Timokharisz Szimokattész sótlan irodalmi leveleit. A
munka 1509-ben jelent meg Krakkóban; mai olvasó nem számíthatja
Copernicus fontos munkái közé, akkor azonban megvolt a maga elvi
jelentősége – elsősorban persze a szerző szempontjából.

1510 és 1513 közt a warmiai káptalan titkáraként működött Fromborkban,

s aprólékos gonddal vezette az egyházi birtokok számadásait. Közben –
többnyire nagybátyjával – sok diplomáciai utazáson vett részt.
Nagybátyja (kinek haláláért naponta misét mondatott a Német
Lovagrend akkorra rablóbandává züllött maradéka) 1512-ben egy krakkói
utazásról hazatérőben, Toruńban váratlanul és gyanús körülmények
között meghalt; úgy hírlett, a lovagok megmérgezték. Copernicus,
orvosa és állandó kísérője ezen az útján nem volt vele.

A Julián-naptár pontatlansága századok alatt akkorára nőtt, hogy emiatt

bizonytalanná vált a tengeri navigáció s evvel a kereskedelem; a katolikus
egyháznak pedig gondot okozott a mozgó ünnepek időpontjának
meghatározása. Nyilvánvaló lett, hogy naptárreformra van szükség. A
reformot 1513 után Rómában a pápák (VII. Kelemen, majd X. Leó) egyre
határozottabban sürgették; ehhez persze szakemberek segítségét kellett
igénybe venniük. 1514-ben sok csillagászt, köztük Copernicust is
felkérték, hogy a lateráni zsinaton mondjon véleményt a kérdésről.
Válaszát nem ismerjük, de tudjuk, hogy a zsinatra nem ment el – nyilván
korainak tartotta a reformot, mert szerinte (igaza volt) az év hosszát és
egyéb csillagászati állandókat még nem ismerték elég pontosan ahhoz,
hogy új naptárt alapozzanak rájuk. Mátyás király udvari csillagásza, a
csodagyereknek indult Regiomontanus a pápa meghívására Rómába

https://mta.hu/tudomany_hirei/aki-fel-evezrede-megujitotta-a-csillagaszatot-copernicus-palyaja-113426 4/10
2023. 12. 28. 8:06 Aki több mint fél évezrede megújította a csillagászatot: Copernicus életútja | MTA
utazott, ahol akkor éppen pestisjárvány dühöngött. A fiatal csillagász
elkapta a ragályt, s belehalt – így megmenekült attól, hogy egy rossz,
elhamarkodott naptárreform fűződjék a nevéhez.

Új könyv régi adatokkal

Copernicus 1515 körül rászánta magát, hogy megírja a heliocentrikus
világéképről szóló, rég tervezett könyvét. Munkáját jórészt nem saját
mérési eredményeire, hanem régi, főként ókori adatokra alapozta.
Eszébe sem jutott ezek pontosságát megkérdőjelezni, és az ógörög
püthagoreus elképzeléshez is ragaszkodott: mást el sem tudott képzelni,
mint hogy az égitestek egyenletes körmozgást végeznek. Nekifogott a
munkának, ám hamarosan látnia kellett, hogy elmélete nem adja vissza
elég pontosan a bolygók észlelt mozgását.

A Német Lovagrend még mindig nem nyugodott. 1519-ben megtámadta

a békés országrészeket, felprédálta a falvakat – vissza akarta szerezni
régi hatalmát. A kanonokok többsége elmenekült, Copernicus viszont –
miután elpusztult fromborki udvarháza – Olsztynba költözött, és
sikeresen megszervezte a város védelmét a lovagok ellen. A béke
megkötése után kormánybiztosként működött. Visszatért Fromborkba, s
élete hátralevő részét lényegében megszakítás nélkül ott töltötte.

Ezer más gondja-baja közt arra is szakított időt, hogy gondolkodjék a

gazdaság hanyatlásának okairól. Leszögezte, hogy a bajok fő oka a
pénzromlás. Az elsők között, mindenesetre önállóan állapította meg a ma
közismert Gresham-tételt: ha a pénzforgalomban azonos névértékű, de
nem azonos nemesfémtartalmú érmék vannak, akkor a jobb érmék
fokozatosan eltűnnek a forgalomból. Korát jóval megelőző
felismeréseken alapuló pénzreformtervezetet készített, s 1522-ben a
porosz tartományi gyűlésen benyújtotta, hogy segítse a gazdaság
helyreállítását, a királyi Poroszföld és a lengyel korona egységét.

A mogorva, öregedő emberben szinte senki nem ismerte föl a zsenit.

Egyetlen barátja maradt: Tiedemann Giese kanonok, aki nem értett
ugyan a csillagászathoz, de lehetett vele beszélgetni a Copernicust
érdeklő kérdésekről, és aki igyekezett öreg barátját megvédeni az
esetleges támadásoktól vagy a kortársak megjegyzéseitől. Volt ugyan
egy másik tudós barátja is, a krakkói Bernhardus Wapowski, de ő távol
élt; a haláláig, 1535-ig levelezésben álltak. Wapowski 1524-ben felkérte
Copernicust, adjon véleményt egy német csillagász, Johannes Werner
egy munkájáról, az akkoriban általánosan feltételezett, állítólag a világ
külső határát alkotó „nyolcadik szféra” mozgásairól. Tudósunk keményen
bírálta a mű módszertani és más tévedéseit Levél Wapowskihoz című
művében, a ránk maradt három copernicusi csillagászati szöveg
egyikében. Saját elméletéről szót sem ejt e kritikában, holott ez ott
nagyon is helyénvaló lett volna. Csak annyit jegyez meg: véleményét
másutt óhajtja kifejteni.

https://mta.hu/tudomany_hirei/aki-fel-evezrede-megujitotta-a-csillagaszatot-copernicus-palyaja-113426 5/10
2023. 12. 28. 8:06 Aki több mint fél évezrede megújította a csillagászatot: Copernicus életútja | MTA

Kopernikusz csillagász,avagy beszélgetés Istennel

(Jan Matejko festménye, 1873)
Forrás: wikimedia commons (Jagelló Egyetem, Krakkó)

1530 körül megbízták, hogy egy kanonoktársával, Alexander Scultetivel

készítsék el Poroszföld térképét. Copernicus nekilátott a munkának, de
nem fejezte be.

Kezdetleges műszereivel csillagászati megfigyeléseket is végzett ma is

meglévő fromborki toronyszobája teraszán. Hangoztatta: boldog lenne,
ha méréseinek hibáját 10 szögperc alá tudná szorítani. Ez megdöbbentő:
10 szögperc a Hold látszó átmérőjének harmada; ennél már az ókorban
is sokkal pontosabb méréseket végeztek, hisz ez még szabad szemmel is
könnyen lehetséges. Copernicus idejében, bár a távcsövet még nem
ismerték, lényegesen jobb észlelésekre volt lehetőség.

Copernicusnak azonban, ki tudja mért, nem voltak korszerű műszerei,

pedig kanonoki jövedelme bőven lehetővé tette volna ilyenek
beszerzését. Meglévő eszközeit az ókorban is ismerték és használták a
csillagászok és a hajósok (a 2. században Ptolemaiosz is leírta őket fő
művében, az Almagesztben). Három ósdi műszerének egyike egy nagy,
három lécből álló triquetrum volt, amelynek egy része ma is
megtekinthető; az egyik, mintegy 10-12 láb hosszú léc függőlegesen állt,
a másik vízszintesen. A harmadik mozgatható volt, nézőkével ellátva.
Evvel megcélozva a kérdéses égitestet, a vízszintes lécre írt beosztáson le
lehetett olvasni az égitest látóhatár feletti magasságát. Másik műszere a
„Jákob botja” (baculus astronomicus) volt, egy egyenes, beosztással
ellátott léc, rá merőlegesen álló rövid keresztléccel. Ezzel két égitest
szögtávolságát lehet – nem túl pontosan – mérni; navigációs
mérésekhez minden tengeri hajó felszereléséhez hozzá tartozott a –
sokkal később feltalálandó – szextáns helyett. Volt még egy függőleges
napórája, gnómonja is.

https://mta.hu/tudomany_hirei/aki-fel-evezrede-megujitotta-a-csillagaszatot-copernicus-palyaja-113426 6/10
2023. 12. 28. 8:06 Aki több mint fél évezrede megújította a csillagászatot: Copernicus életútja | MTA

A pápa jóindulatú érdeklődése

Elméleti csillagász lévén egész életében
mindössze néhány tucat, legfeljebb ha 100 mérést
végzett, és ezek közül talán 27-et használt fel fő
művében.

Minden más szükséges adatot, mint említettük, régi, jórészt görög

megfigyelésekből vett át – kritika vagy ellenőrzés nélkül. Csak
évtizedekkel fő műve kéziratának befejezése után merültek fel benne
kétségek, amelyek azonban megingatták volna egész munkája értelmét.
Ekkor már késő volt, hogy művét átdolgozza – kétségeit tehát inkább
figyelmen kívül hagyta.

1532-ben Kulm, majd 1537-ben egész Ermland püspöke és így

Copernicus „főnöke” lett a serfőző fiaként Danzigban született Dantiscus
(eredeti nevén Johannes Flaschbinder). Ez a tipikus humanista nagyszerű
költő és diplomata volt, emellett kiváló tudós; bejárta Európát, levelezett
az akkor ismert egész világgal. (Ifjúkori szerelmi viszonyai – melyekkel
püspökként persze felhagyott – egész Európát „lefedték”. Egykori
szerelmeiről és gyönyörű leányáról sosem feledkezett meg, róluk
mindvégig gondoskodott.) Dantiscus régebbről, még Lucas bácsi
idejéből ismerte és becsülte Copernicust. Amint elöljárója lett, azonnal
meghívta magához, ám Copernicus, elfoglaltságára hivatkozva, alázatos
és hízelgő levélben elutasította a meghívást. Néhány év múlva ez
megismétlődött. Dantiscus jól tudta, hogy „elfoglaltságaitól” a kanonok
nyugodtan hozzá utazhatott volna – így nem meglepő módon meg is
bántódott.

Megbántottságát igyekezett nem éreztetni a tudós kanonokkal,

hamarosan mégis kénytelen volt Copernicus magatartása ellen kifogást
emelni. A kanonoknak ugyanis – mint nem egy kanonoktestvérének –
volt egy (távoli rokon) „házvezetőnője” vagy ahogy akkor nevezték:
„focariája”. Ez korántsem vetett jó fényt az idős tudósra; Dantiscus tehát
felszólította, bocsássa el a nőt. Copernicus a maga alázatos módján
megígérte, hogy engedelmeskedni fog – ám nem tett semmit; talán azt
remélte, a püspök elfelejti a kínos ügyet.

Időközben a csillagász lényegében egyedül maradt: egyetlen barátja,

Giese – igaz, nem túl messze Copernicustól – a porosz egyházmegye
püspökeként már Kulmban lakott. Dantiscus neki írt levélben kérte,
szóljon az öreg tudósnak a focaria-ügyről, de tapintatosan, nem említve,
hogy a figyelmeztetés kitől származik. Kímélni akarta a tudós
érzékenységét, nem akarta megbántani felülről jött „paranccsal”. Giese
beszélt is Copernicusszal, az öreg kanonok pedig kénytelen volt
elbocsátani focariáját, ami nem ment némi botrány nélkül.

1533-ban VII. Kelemen pápa információt kért Copernicus művéről.

Személyi titkára, Albert Widmanstadt (vagy Lucretius) megfelelő
tájékozódás után beszámolót tartott a pápának, akinek érdeklődését
felkeltette a dolog (és egy értékes régi könyvvel jutalmazta a titkárt).
1536-ban Copernicus levelet kapott a pápa egyik bizalmasától,
Schönberg bíborostól, aki biztosította a csillagászt a pápa jóindulatú
érdeklődéséről, és kérte, „hozza felfedezését a művelt világ tudomására”.
Ebből Copernicus világosan láthatta, hogy bár elmélete ellentmondani
látszik a Szentírásnak, egyházi részről nem fenyegeti semmiféle retorzió.

Jelentőség és hiba
A már említett Commentariolus gondolatai közben terjedni kezdtek
Európa vezető tudósai közt. Sokan – így Luther is – „élből” elutasították,
mint a Szentírással ellenkezőt. De akadtak, akik képesek és hajlandók
voltak elgondolkodni rajta, s felismerték jelentőségét. Egy fiatal német
matematikust, Johannes Leughlint (humanista nevén Rheticust) annyira
föllelkesítették e gondolatok, hogy elhatározta, alaposabban

https://mta.hu/tudomany_hirei/aki-fel-evezrede-megujitotta-a-csillagaszatot-copernicus-palyaja-113426 7/10
2023. 12. 28. 8:06 Aki több mint fél évezrede megújította a csillagászatot: Copernicus életútja | MTA
megismerkedik velük. 1539-ben fölkerekedett, s elutazott a lengyel
tudóshoz. Ez nem volt veszélytelen: Rheticus protestáns volt, s
Poroszországban akkor heves protestánsüldözés folyt. Szerencsére a
tudósokat akkora megbecsülés övezte, hogy útja során a német
matematikus a legkedvezőbb benyomásokat szerezte – legalábbis ez
derül ki fennmaradt írásaiból.

Megismerkedve Copernicusszal és rég kész, fiókban heverő művével,

akkori címén a De revolutionibusszal azonnal felismerte a mű
jelentőségét. Megpróbálta rávenni az öreg tudóst, hogy adja ki, az
azonban nem akart ebbe beleegyezni.

Tudta, hogy elmélete új és jelentős, de azt is

tudta, hogy hibás.

Hiszen bár egyszerűbb számolni vele, mint a ptolemaioszi elmélettel, az

eredmények, a bolygók számított pozíciói, nem pontosak. Hiba volt az
elméletben – és Copernicus nem tudott rájönni, mi az. Tartott tőle, hogy
Európa-szerte gúnyolódásnak tenné ki magát, ha publikálná. Rheticus
többek között azzal érvelt, hogy ha a többi csillagász megismeri művét,
akkor talán lesz, aki rájön a hibára, és teljessé teszi a művet. (Igaza volt:
később Kepler megtalálta és korrigálta a hibát – de ez már egy másik
történet.)

Mivel „mestere” (ahogy Rheticus gyakran nevezte öreg barátját) tovább

ellenkezett, elhatározták, tanácsért Gieséhez fordulnak. Elutaztak hozzá
Kulmba, s most már hárman vitatkoztak a kiadásról. Rheticus átrágta
magát a kéziraton, sőt meg is értette, majd a szerző beleegyezésével
kiadott egy kivonatot a De revolutionibusról Narratio prima címen.

Ezután már nem volt értelme a titkolózásnak. Copernicus kénytelen volt

engedni Rheticus és Giese érveinek, és – némi habozás, kikötések és
aggályok sorozatán túljutva – végre beleegyezett műve kiadásába,
melyben Rheticus közben kijavította a szerző számítási és íráshibáit. E
hatalmas munka 1540 közepétől 1541 szeptemberéig tartott. Közben
Rheticus – mellékesen – befejezte a mintegy tíz éve abbamaradt
munkát Poroszföld térképén, helységnévtárt és a térképezés
módszertanáról szóló tudományos értekezést mellékelt hozzá.

Copernicus utolsó reménye talán az volt, hogy főnöke, Dantiscus, akinek

engedélye nélkül nem adhatta ki művét, és aki amúgy is neheztelt rá,
megtiltja a közzétételt. Csakhogy Dantiscus tudós ember volt, és
nemhogy megtiltotta volna, lelkesen támogatta a megjelenést. Sőt írt egy
epigrammát, amelyet a kötet elejére szánt. Ezt Copernicus hálás és
alázatos levélben megköszönte ugyan, de bár megígérte, nem közölte.

Rheticus a kész, lemásolt kéziratot szerette volna azonnal Nürnbergbe

vinni Petreius kiadójához. Előbb azonban Wittenbergbe kellett utaznia,
ahol immár másfél éve várt rá matematikai tanszéke. Hogy mégis
haladjon a munka, a mű két kevésbé lényeges fejezetét ott helyben
nyomatta ki. Tavasszal azután, amint egyetemi teendői lehetővé tették,
Nürnbergbe ment, és megkezdődött a De revolutionibus nyomtatása.

Sajnos azonban Rheticus nem felügyelhette végig a munkát, mert

bizonyos (alighanem homoszexualitásáról szóló) „szóbeszéd” miatt ott
kellett hagynia Nürnberget. Lipcsében folyamodott katedráért, amit meg
is kapott. Elutazása előtt a kiadás folytatását és felügyeletét régi
ismerősére, Alexander Osiander protestáns teológusra bízta. Teljes
bizalommal tette, annak tudatában, hogy Osiander Copernicusnak jó
ismerője és tisztelője, levelezésben is áll vele. Ám Osiander önkényesen
változtatott a könyvön: címét átírta, és Copernicus előszava helyett maga
írt egy másikat, s – névtelenül – azt tette a mű elejére. Ebben a könyv
állításait feltevésnek állította be, mondván, hogy nem kell igaznak
lenniük, elég, ha alkalmasabbak a csillagászati számításokra, mint az
eddigi elméletek. Ez akkoriban elfogadott felfogás volt; Osiander csak
Copernicust akarta vele védeni az esetleges egyházi támadásoktól.

https://mta.hu/tudomany_hirei/aki-fel-evezrede-megujitotta-a-csillagaszatot-copernicus-palyaja-113426 8/10
2023. 12. 28. 8:06 Aki több mint fél évezrede megújította a csillagászatot: Copernicus életútja | MTA

Copernikus szobra szülővárosában

Forrás: wikimedia commons

A tudománytörténészek máig kutatják: Copernicus tudott-e az új

előszóról, s ha igen, mi volt róla a véleménye. Biztosat nem tudunk erről,
de a szerző a nyomtatás előrehaladtával megkapta a lenyomatokat, tehát
ismernie kellett Osiander írását. Mivel pedig ő maga is tudta, hogy
elmélete biztosan nem felel meg teljesen a valóságnak, nem
kifogásolhatta az előszó lényegét, legfeljebb névtelenségét. Ha kifogást
emelt volna, azt a kiadók bizonyára nem hagyták volna figyelmen kívül.

A műből 1000 példány készült. Egyet azonnal elküldtek a szerzőnek,

Copernicus azonban 1542 végén agyvérzést kapott, s azóta ágyban
fekvő beteg volt. Amikor a kész könyvet megkapta, már nem volt
öntudatánál, s 480 évvel ezelőtt, 1543. május 24-én elhunyt.

(/mta_hirei/elindultak-az-akademia- (https://www.youtube.com/playlist? (https://mta.hu/alumni) (https://mta.hu/lendulet/lendulet-

nemzeti-programjai-112597) list=PLfs1ZvoZ3qYQlnqNWy_Dwjg4xvLcSUUfx) program-105403)
Középiskolai MTA
Alumni Program
https://mta.hu/tudomany_hirei/aki-fel-evezrede-megujitotta-a-csillagaszatot-copernicus-palyaja-113426 9/10
2023. 12. 28. 8:06 Aki több mint fél évezrede megújította a csillagászatot: Copernicus életútja | MTA

(https://mta.hu/alumni)
Az Akadémia A székfoglalók Lendület program
nemzeti programjai videofelvételei (https://mta.hu/lendulet/lend
(/mta_hirei/elindultak- (https://www.youtube.com/playlist? program-105403)
az-akademia- list=PLfs1ZvoZ3qYQlnqNWy_Dwjg4xvLcSUUfx)
nemzeti-programjai-
112597)

(/)

HASZNOS INFORMÁCIÓK
Kapcsolat (/hatteranyagok/kapcsolat-105737)
Impresszum (/hatteranyagok/impresszum-105736)
Copyright (/hatteranyagok/copyright-105738)
Adatkezelési tájékoztató
(https://mta.hu/data/dokumentumok/hatteranyagok/2022/Adatkezel%C3%A9si_t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3_MTA_Titk%C3%A1rs
Pályázatok RSS (/rss/aktualis-palyazati-kiirasok)
Intézményi hírek RSS (/rss/mta_hirei)
Tudományos hírek RSS (/rss/tudomany_hirei)
Létesítménygazdálkodási Központ (http://lgk.mta.hu/)
Üdülési Központ (http://www.udulo.mta.hu/)
Akadémiai Óvoda és Bölcsőde (/hatteranyagok/akademiai-ovoda-es-bolcsode-107345)
Lakásügyi Bizottság (/hatteranyagok/lakasugyi-bizottsag-105781)
Adó 1% (/hatteranyagok/tajekoztato-az-adojuk-1-at-felajanloknak-106075)

MAGUNKRÓL RSS-HÍRFOLYAMOK
Pályázatok RSS (http://mta.hu/rss/aktualis-palyazati-kiirasok)
Intézményi hírek RSS (http://mta.hu/rss/mta_hirei)
Tudományos hírek RSS (http://mta.hu/rss/tudomany_hirei)

Facebook-oldalunk (https://www.facebook.com/MTA1825/)
(https://www.facebook.com/MTA1825/)
Videóink a Youtube-on
(https://www.youtube.com/c/MTA1825/videos)
(https://www.youtube.com/c/MTA1825/videos)
Képgalériáink a Flickr-en
(https://www.flickr.com/photos/mtasajto/albums)
(https://www.flickr.com/photos/mtasajto/albums)

https://mta.hu/tudomany_hirei/aki-fel-evezrede-megujitotta-a-csillagaszatot-copernicus-palyaja-113426 10/10