Ú J V I D É K I E G Y E T E M

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
ÚJVIDÉK
E G Y E T E M I A L A P K É P Z É S
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANSZÉK

AZ ELMÉLETI PEDAGÓGIAI KLASSZIKUSOK

SZEMINÁRIUMI MUNKA

KÖTELEZŐ TANTÁRGY:
INTERAKTÍV PEDAGÓGIA

MENTOR:
Prof. Dr. IVANOVIĆ JOSIP
HALLGATÓ:
JÁNOSI JÁNOS
III. évfolyam

ÚJVIDÉK, 2023.
 Tartalomjegyzék:
1. Bevezető........................................................................................................................3
2. Apáczai Csere János (1625-1659).................................................................................4
2.1. Életrajz....................................................................................................................4
2.2. Munkássága:...........................................................................................................4
2.3. Alapvetése..............................................................................................................4
2.4. A tanítóval szembeni követelményei a következők................................................5
2.5. Iskolakoncepciója...................................................................................................5
3. Johannes Amos Comenius(1592-1670).........................................................................6
3.1. Életrajz:...................................................................................................................6
3.2. Alapvetése..............................................................................................................6
3.3. Iskolakoncepciója...................................................................................................7
4. John Locke (1632-1704)................................................................................................8
4.1. Alapvetése..............................................................................................................8
4.2. Iskolakoncepciója...................................................................................................8
5. J.J.Rousseau (1712-1778)..............................................................................................9
5.1. Alapvetése..............................................................................................................9
5.2. Módszerei...............................................................................................................9
6. Johann Heinrich Pestalozzi (1746 - 1827)...................................................................11
6.1. Életrajz:.................................................................................................................11
6.2. Módszere..............................................................................................................11
6.3. Alapvetése............................................................................................................11
7. Johann Friedrich Herbart (1776 – 1841).....................................................................13
7.1. Alapvetése............................................................................................................13
7.2. Módszerei.............................................................................................................13
8. Összegzés.....................................................................................................................15
Szakirodalomjegyzék:.....................................................................................................16

2
 1. Bevezető
"A gyermek a legtökéletesebb teremtmény, mert egyedül ő tudja megalkotni saját
egyéniségét. A gyermek lelke lágy viaszhoz vagy fehér papírhoz hasonló, ahová
magának a gyermeknek kell belevésni a képzeteket."
/Maria Montessori/

Ezzel a dolgozattal arra próbálok rávilágítani, hogy mennyire fontos, és elengedhetetlen

a profi nevelők kinevelése. A klasszikusok közül Comenius elképzelése áll hozzám
legközelebb, mivel igen nagy probléma a mai világban is, hogy sokan eszköznek
tekintik a gyereket, nem értenek a gyermekek lelki világához, sehogy sem tudják
megtalálni a közös hangot velük. Éppen ezért, szükségszerű lenne, hogy ne csak a
pedagógusok, tanárok, tanítók részesüljenek pedagógiai képzésben, hanem mindenki,
aki szülőnek készül. Ez fontos. Elengedhetetlen és örökérvényű meglátások és elvek
fogalmazódtak meg olyan nagy pedagógusok neve alatt, mint Comenius, Pestalozzi,
Herbart, Rousseau, Locke, és Herbart. Véleményem szerint nagyon fontos bátorítani a
gyerekeket, és nem mindjárt büntetni őket, ha valami nem úgy sikerül, ahogy azt a
felnőttek elképzelték. Főleg akkor igaz ez a tétel, ha egy erősen introvertált gyerekről
van szó, ugyanis ezek a gyerekek a legkisebb kudarc után is képesek meghátrálni, ezt
azonban nem szabad megengedni, hanem megfelelő módon közeledve hozzájuk,
bátorítani a továbblépésre, próbálkozásra. Az elméleti mellett nagyon fontos a
gyakorlati oktatás is, mert mit sem ér az elmélet, ha nincs mellette gyakorlat, a kettő
kiegészíti egymást.

3
 2. Apáczai Csere János (1625-1659)
2.1. Életrajz

1625-ben született Apácán, itt szerezte latin tudását is. Ezután a kolozsvári iskolába
került. Tanárai közül Porcsalmi András hatott rá leginkább, ugyanis felhívta figyelmét
az enciklopédikus ismeretek, és a tapasztalati tudományok fontosságára. Apáczai
hollandiai utazásai során ismerkedett meg Descartes tanaival, ez az irányzat magával
ragadta, és ő is csatlakozott a karteziánusok táborához. A puritanizmussal még
Gyulafehérvárott ismerkedett meg, de Hollandiában Amesius hatására vált
presbiteriánussá. Amesius „Technometria” c. könyve volt rá nagy hatással, ennek a
teológiának az a lényege, hogy ez már nem metafizikai rendszer, hanem gyakorlati
tanítás arról, hogy hogy lehet megtanulni a polgárság megújhodott puritán erkölcsét.
Amikor hazatért, tanárként kezdett dolgozni, és munkásságát az akkoriban divatos
beköszöntő beszéddel kezdte, ez nyomtatásban is megjelent, „A bölcsesség tanulásáról”
címmel.

2.2. Munkássága:

Fő műve a Magyar Enciklopédia, amely egy átfogó írás, méghozzá magyar nyelven, a
kor eredményeiről. Ebben a műben Descartes tudományelméletét követi.

2.3. Alapvetése

Ismeretelmélet, matematika, geometria, mechanika, a leglényegesebb tulajdonság a

kiterjedés.

Természettudományok: csillagászat, földrajz-fizika-kémia, biológia-fiziológia-

pszichológia, állattan-növénytan-ásványtan, városépités-mezőgazdaságtan.

Humán tudományok: történelem, erkölcstan-államtan-iskolaszervezettan.

Teológia

2.4. A tanítóval szembeni követelményei a következők

A tanító erkölcsösen kell, hogy éljen, jó tudós legyen, tudását lelkiismeretesen adja át,
apjuk helyett apja legyen tanítványainak, imádkozzon értük, ajándékokon ne legyen
kapdosó, tanítványai erkölcsét és nyelvét fejlessze, szerettesse meg magát
tanítványaival.

4
Ez a Magyar Enciklopédia a kollégiumokat befejező nemesifjak számára készült.
Egyrészt tudományos kézikönyvként használhatták volna az akadémiai tagozat diákjai,
valamint jó segédkönyv lett volna a kezdő diákok tanítóinak.

2.5. Iskolakoncepciója

Először az anyanyelvű folyékony olvasásra kell megtanítani a diákot, aztán az

Enciklopédia egyes fejezeteinek a feldolgozása következik, ezután pedig a kérdés-
felelet módszer, utána pedig a nyelvtanulás következne. Az iskola tanulmányi rendjét 3
szintbe sorolta be. Az első szint a magyar nyelvű írás, olvasás, majd ezután következik a
görög, latin, héber. A második szint az enciklopédikus alapfogalmak elsajátítása, és
tabellák készítése. A harmadik szint a fakultatív tárgyak szintje, a következők közül
választhattak: retorika-történelem, logika-metafizika, matematika-asztronómi-zene,
fizika-orvostudomány, teológia-jogtudomány. Tanácsokkal is ellátja a tanulókat, mint
pl., hogy ne csüggedjenek el a sok tanulnivaló láttán, hogy nélkülözhetetlen egy cél
kitűzése, fontos a kitartás, a szorgalom, a világi örömökről való lemondás. Fontosak
voltak ezek a lépések, azonban reménytelen szélmalomharc lett belőle az elmaradott
Erdélyben.

5
 3. Johannes Amos Comenius (1592-1670)
3.1. Életrajz:

1592-ben született a korabeli Morvaország egy Nivnice nevű városkájában. A családja a

cseh testvérek nevű szektának volt elkötelezve. Elemi ismereteit is itt szerzi, a közösség
iskoláiban. Egy mindent átfogó tudományt, a pánszófiát akarta megalkotni, amely a
tudományok tudománya, és minden fogalmat a legalapvetőbb alapfogalmakra kell
visszavezetni. Felfogására Francis Bacon gyakorolt nagy hatást. Sokan nem nézték jó
szemmel eme törekvéseit. A pánszófikus iskolát úgy képzelte el, hogy az iskola minden
osztályában koncentrikus, egyre bővülő körökként, önmagában is helytálló, de
fokozatosan bővíthető ismeretrendszert hoz létre. Ebből csak 3 osztályt tudott kiépíteni.
Új vonásként meg kell említeni, hogy sok volt a gyakorlatban hasznosítható tudás a
könyvekben. Két műve foglalkozik pedagógiai kérdésekkel: Pansophia és Panmedia.

3.2. Alapvetése

A gyereket nevelni kell, különben „vadállat lenne, buta szörny vagy tétlen fajankó”.
Kevesen értenek a gyerekekhez, a gyermeki lélekhez, ezért sürgősen képzett tanítókra
van szükség. A nyilvános iskolai tanítást helyezi előtérbe, mert így egymást is
ösztönözhetik a diákok. Olyan didaktikai és metodikai elveket állapított meg, amelyek
ma is érvényesek. Ezek a következők: szemléletesség, tudatosság, rendszeresség,
következetesség, a tananyag koncentrikus bővítése. A szemléletesség elvénél azt tartja
fontosnak, hogy a megismerés folyamatába minél több érzékszervet kapcsoljunk be. A
tudatosság elve a tekintélyelvűséget veti el. A rendszeresség lényege, hogy a tananyag
egymásra épülő, logikus egész legyen. A következetesség elve pedig arról szól, hogy a
tananyagot milyen mértékben, milyen mélységben kell oktatni. A tananyag
koncentrikus bővítésének elve annyit tesz, hogy minden osztálynak mindent kell
tanítani, de fokozatosan bővülő terjedelemben.

3.3. Iskolakoncepciója

Egy négylépcsős iskolarendszert épít ki, az első a kisgyermekkor iskolája, vagyis az

anyai öl. Vallásos nevelésben kell részesíteni a gyereket. A második a gyermekkor
iskolája, a tudományos játék, vagy népiskola, itt olvasás-írás, számtan, mértan, ének,
katekizmus, erkölcstan, gazdaságtan, földrajz, és politikai ismeretek szerepelnek a

6
tantárgyak listáján. A harmadik a gimnázium, ahol a felsőbb tanulmányokra
törekszenek. A negyedik az akadémia, melynek feladata a szaktudományos képzés.
Comenius alapozta meg az osztály-és tanórarendszert, a legfontosabb pont az volt, hogy
a tanulók egyszerre kezdjék a tanulást, s fokozatos képzést kapjanak mindvégig.

7
 4. John Locke (1632-1704)
4.1. Alapvetése

Az ember kötelessége a boldogság keresése, és a nyomorúság kerülése.

Embereszménye a gentleman, vagyis a nemesi rendbe tartozó, művelt úriember. A

következő célok a fontosak:

1. erős, egészséges test

2. erényes, vallásos lélek

3. praktikus ismeretek

A gyermek dédelgetése, kényeztetése ellen szót emel. Fontos a helyes táplálkozás, és a

rendszeres edzés, a kemény fekhely, és a lyukas cipőben való járás.

4.2. Iskolakoncepciója

A magánnevelés híve, házitanítót, magánnevelőt ajánl, olyat, aki „okosan formálja a

lelket”. Nagyon fontos a lélek „edzettségének” a kialakítása. Elveti a testi fenyítést,
mert az megalázó, és később kishitű ember lesz a gyerekből. A személyes példaadás a
legjobb módszer, mert a szavak semmit sem érnek, ha nem úgy cselekszünk. Az emberi
lélek születésekor olyan, mint egy tiszta lap, azaz tabula rasa. A gentleman-ek számára
szükséges tárgyak a következők: rajz, gyorsírás, francia, latin, fogalmazás, történelem,
földrajz, csillagászat, számtan, mértan, könyvvitel, jogi ismeretek és az etika. A
nyelvtanulás modern tétele nála az, hogy a szabályok útvesztője nélkül, beszélgetés
útján tanulják meg a diákok. A zenét nem tartotta fontosnak. A gentleman szenvtelen,
józan ember, akit a művészetek szépségei „hidegen hagynak”.

8
 5. Jean Jacques Rousseau (1712-1778)
Ez a pedagógia százada, ugyanis nem volt olyan filozófus a korban, aki ne foglalkozott
volna pedagógiai kérdésekkel. Rousseau első pedagógiai írása egy levél formában
elkészített nevelési terv, ami abból áll, hogy jó, szabad és boldog embert kell nevelni a
gyerekekből. Sokat idézett tétele a következő: a gyermek mint természeti lény
eredendően jó, csak a társadalmi együttélés rontja meg.

5.1. Alapvetése

Az Emil c. művében is megfogalmazódik az az elv, miszerint az ember eredendően jó.

Pedagógiájának célja az evilági boldogulás.

5.2. Módszerei

Először meg kell lesni a gyerek természetét, a nevelőnek ismereteket kell gyűjtenie a
gyerekről. A nevelőnek az a legfontosabb feladata, hogy a neveltje fejét teletöltse
tudománnyal. A negatív nevelés híve, ami annyit jelent, hogy a gyereket fallal kell
körülbástyázni, hogy megóvjuk a társadalom káros hatásaitól. Ez a negatív nevelés aktív
nevelés, mivel a gyermekre fejlesztő hatást gyakorol. A nevelőnek meg kell rendeznie a
gyerek életkörülményeit. Az Emil c. műve 5 könyvből áll. Az első könyvben a
kisgyermekről, mint kiszolgáltatott lényről van szó, aki csak a könnyeivel tud
védekezni. Pedagógiája gyerekközpontú, de a dédelgetést elutasítja. A második
könyvben rendszeres testgyakorlást ajánl, az erkölcsi nevelésnek a konkrétumok talaján
való megmaradását hangsúlyozza. A harmadik könyvben a 12-15 év közötti időszakot
az „értelem békés korszakának” nevezi. Elutasítja a könyvekből vett spekulatív tudást,
és arra helyezi a hangsúlyt, hogy a gyereknek nevelője segítségével magának kell
felfedeznie a természetet, és a tudományokat. A negyedik könyvben a 15 éves kortól a
házasságkötésig tartó időszakról ír, felfogása szerint ez az ember „második
születésének” a korszaka, eddig csak létezett, most már él. A nagy történelmi
személyiségek életútjának megismerése nagyon fontos a gyerek számára, ugyanis
példaként szolgál. Az ötödik könyvben Sophie neveléséről van szó, jelentős
különbségek jelentkeznek a fiúk és a lányok nevelése között. A lányoknak az a
legfontosabb, hogy elsajátítsák a házias erényeket, a kecses modort, és hogy a mély
érzelmeiket ki tudják bontakoztatni.

9
 6. Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827)
6.1. Életrajz:

1746-ban született, egy olasz kereskedőcsalád leszármazottjaként, Zürichiben. Negyven

gyereket vett magához, hogy segítsen nekik.

6.2. Módszere

A gyerekmunka nála pedagógiai eszköz volt. Ő intézményesítette először a munkára

nevelést, de az oktatást is szem előtt tartotta, az írás, olvasás, számolás, vallási
ismeretek fontosak voltak, sőt a növénytermesztésre is megtanította a nebulókat. A
nevelés célja: az ember felemelése az igazi humanitás fokára, minden belső erőt
arányosan ki kell fejleszteni.

6.3. Alapvetése

Pestalozzi szerint az emberben egymástól elszigetelt erők léteznek, amelyeket csak

neveléssel lehet kibontakoztatni. A francia forradalom idején Pestalozzi Stansban
dolgozott pedagógusként egy árvaházban, ahova összegyűjtötték az árvákat. Életének
ezen az állomásán egy sajátos pedagógiai szakterület alapjait vetette meg: a gyermeki
személyiség köré rendeződő intézeti-nevelőotthoni nevelés első szintézise az övé.
Ezután Burgdorf egy elemi iskolájában folytatta munkáját. Itt az egyénenkénti
leckefeladás és kikérdezés helyett egyszerre tanította növendékeit. Pestalozzi
eszményképe mindig is egy olyan intézmény létesítése volt, amelyik magába foglalja a
nevelőintézetet, az iskolát, a szegénynevelő házat és a tanítóképző szemináriumot.
Felteszi a kérdést: Miként viselkedik, s kell, hogy viselkedjék egy művelt ember minden
olyan esetben, ha valamely zavaros, és homályos dolgot megfelelően elemezni akar,
hogy azt tisztázza magában? A válasz: felderíti a „szám”, az „alak” és a „szó”elemi
pontjait, a következő kérdésekre keres választ:

1. Hány és hányféle tárgy áll előtte

2. milyennek látszanak ezek, milyen az alakjuk és milyenek a körvonalaik,

3. mi a nevük, hogy jelenítheti meg maga előtt egy-egy hanggal vagy szóval
ezeket a tárgyakat.

10
Ezeket a pontokat nem csak az értelmi neveléssel kapcsolatban alkalmazta, hanem a
fizikai alkotóképességre való nevelésnél és az erkölcsi nevelésnél is. A következő
állomása Yverdon volt. Itt megkezdte a népiskolai pedagógiájának megújítását. Ez az
újítás abban áll, hogy szerinte a fogalmak kialakítása nem mehet másként, mint
érzékszervi tapasztalatszerzésre alapozva. Az ő didaktikájának középpontjában az élő
„szemlélet” áll, vagyis sajátos kapcsolatba kerülést jelent az adott tárggyal, a tárgy
„külső”érzékelésével szorosan összekapcsolódik a tárgynak a „belső”megfogalmazása.
Az yverdoni intézetnek viszont az lett a sorsa, hogy a munkatársak viszálykodása, és
Pestalozzi erélytelensége miatt hanyatlani kezdett.

11
 7. Johann Friedrich Herbart (1776 – 1841)
Johann Friedrich Herbart a 19. sz. első felében alkotta meg pedagógiai nézeteit. Fontos
műve 1806-ban jelent meg első tanulmánya, „Általános pedagógia”címmel.

A világi élvezeteknek ellene mondott, és a szigorú életvitele a neveléssel kapcsolatos

elképzeléseiben is tükröződött.

7.1. Alapvetése

Elsődleges szempont a nevelés szempontjából, hogy megtanítsuk az erkölcsös

magatartást, ez minden gyerekben kialakítható.

7.2. Módszerei

A nevelésnek 3 szakasza van szerinte: kormányzás, oktatás, vezetés. A kormányzás alatt

azt érti, hogy meg kell törni a gyerek hevességét, „hideg és száraz” a kommunikáció a
gyerekkel, valamint az élelemmegvonást a sötét szobába való bezárást is
megengedhetőnek tartja. Herbart nem akar lehajolni a gyerekhez, hanem követendő
példát nyújt neki. A másik két fázis oldottab hangulatú. A következő az oktatás, Herbart
vezette be a nevelő-oktatás fogalmát. A központi téma a gyerek érdeklődése, enélkül
ugyanis nem hatásos az oktatás. A tanítónak végig kell vezetnie a diákot az
ismeretszerzés törvények által megszabott útján. Ennek több állomása van. Az első
állomásnál a tanító bemutatja az új ismeret konkrét megnyilvánulási formáit. A második
állomásnál úgymond mozgásba kell hozni a már meglevő képzetanyagot. A harmadik
állomásnál ezek a képzetcsoportok kapcsolatba lépnek egymással. A negyedik
állomásnál ez az új képzetcsoport akkor ver mély gyökereket, ha megint mozgásba
hozzuk a tudatmezőt. A harmadik fázis a vezetés fázisa, amikor is egy oktatással
párhuzamos tevékenység zajlik, a fiatal már nem csupán külső parancsoknak, hanem a
benső világának részévé vált eszméinek tesz eleget. Pedagógiája a lélektanon és az
erkölcstanon alapszik. „Álláspontját az újabb kutatások több tekintetben túlhaladottá
tették ugyan, de rendszerének világossága, logikai összefüggése, a tanítás anyagára,
tervére és a tanítás fokozatosságára vonatkozó fejtegetései termékenyítő hatást
gyakoroltak a pedagógiai gondolkodásra.” – írja Kóródy Miklós, az első tanítóképzős
tankönyv írója, aki részletesen foglalkozik Herbarttal, és akinek a könyvében megindult
Herbart kiemelkedése a kánonból. (Kóródy, 1918. 149. o.). „Herbart azzal tette
pedagógiáját tudományossá, hogy filozófiai alapvetést adott neki s általában kapcsolatba

12
hozta bölcseleti rendszerével.” – írja róla Finánczy. (Fináczy, 1934. 85. o.) Azonban
kritikák is érték Herbartot, Lubrich Ágost pl. spekulációként jeleníti meg Herbart
módszereit, ezt írja róla: „ő nem áll közös alapon elődeivel és kortársaival, hanem mint
romboló folyamár halomra dönti a speculatio régi töltéseit; amit eddig a bölcselkedő
szellem létesített, az mind tévely előtte, vagy kérdéses dolog.” (Lubrich, 1876b. 290.
o.)., ezenkívül Herbart tévedéseire hivatkozik a Herbart bölcseleti rendszerének
alaptévedési c. munkájában is.

13
 8. Összegzés
Különböző módszerekkel közelítettek a tudományhoz, és a tudás elsajátításához
bizonyos korokban, bizonyos pedagógusok. Apáczai szerint az anyanyelv megfelelő
elsajátítása elengedhetetlen, hogy tovább tudjunk jutni egy fokozattal a tanulásban. Azt
értjük csak meg jól, amit teljes egészében át tudunk érezni, elménkkel fel tudunk fogni,
és ehhez különösen fontos az adott nyelv ismerete, ezután következhet csak minden
más, mint pl. a fakultatív tárgyak kiválasztása/tanulása, stb. Comenius négylépcsős
iskolarendszert képzelt el, a vallásos nevelést szorgalmazta, s talán a legfontosabbra is
nagyon helyesen ráérzett, miszerint kevesen értenek a gyerekekhez, és minél előbb profi
nevelőket kell kinevelni. Locke ellenzi a gyermek kényeztetését, dédelgetését,
véleménye szerint ez nem viszi előbbre őt a világban. Rousseau szerint az a
legfontosabb nevelési elv, hogy jó és boldog gyereket neveljünk. Pestalozzi fontos
lépése a munkára való nevelés volt, tehát hangsúlyt fektetett a gyakorlati tényezőkre is,
ezért őt be lehet sorolni az elméleti és a gyakorlati klasszikusok közé is. Herbart az
erkölcsös magatartásformák elsajátítása mellett szállt síkra.

14
 Szakirodalomjegyzék:

Bajkó, Mátyás & Vaszkó, László (1990): Egyetemes és magyar neveléstörténet,

Budapest: Tankönyvkiadó.

Bereczki, Sándor – Komlósi, Sándor & Nagy, János (1985): Neveléstörténet, Budapest:
Tankönyvkiadó.

Bereczki, Sándor (1971): Neveléstörténet, Budapest: Tankönyvkiadó.

Fehér, Erzsébet (1994): Az oktatás és nevelés története, Budapest: Nemzeti

Tankönyvkiadó.

Ivanović, Josip (1988): A tanárok szakmai továbbképzése a nevelőmunka

továbbfejlesztésének szolgálatában, I. rész, Oktatás és Nevelés –
Pedagógiai folyóirat, Szabadka: Vajdaság SzAT Pedagógiai Társasága
és a szabadkai Pedagógusok Egyesülete, 1(74):10-24.

Ivanović, Josip (1999): A tanuló személyiségének megismerése – A megismerés

leggyakoribb módszerei a nevelő-oktató folyamatban, ÚJ KÉP –
Pedagógusok és szülők folyóirata, Szabadka: Vajdasági Módszertani
Központ, 3(III), Tanármelléklet III: s. p.

Knežević-Florić, Olivera (2006): Interaktivna pedagogija, Novi Sad: Savez pedagoških

društava Vojvodine.

Kron, Friedrich W. (1997): Pedagógia, Osiris tankönyvek, Budapest: Osiris Kiadó.

Magyarné – Sztankovics, Ilona (1999): Neveléstörténet, Pécs: Comenius Bt.

Mészáros, I. – Németh, A. & Pukánszky, B. (2001): Bevezetés a pedagógia és az

iskoláztatás történetébe, Budapest: Osiris Kiadó.

Mészáros, István – Németh, András & Pukánszky, Béla (2003): Neveléstörténet,

Budapest: Osiris kiadó.

Nóbik, Attila (2010): Klasszikusok és a kánonképzés a magyar neveléstörténeti

tankönyvekben (1867 – 1956), Szeged: SZTE.

Pukánszky, B. & Németh, A. (1996): Neveléstörténet, Budapest: Nemzeti

Tankönyvkiadó Rt.

Roeders, P. (2003): Interaktivna nastava, Beograd: Filozofski fakultet.

Tóth, Gábor (Ed.) (1990): A nevelés története, Budapest: Tankönyvkiadó.

Žlebnik, Leon (1965): Opšta istorija školstva i pedagoških ideja, Beograd: Naučna
knjiga.

15