ZetaTalk: Tudat-Szellem kapcsolat

Mivel a szellem elhatárolódni látszik a testtől, képes lévén elhagyni azt egy testen kívüli
élményben, és figyelmen kívül hagyni fizikai korlátokat, hogyan kommunikál akkor a szellem
a biokémiai elrendezéssel, ami a tudat? Mi a kapcsolódási pont? A szellemnek nem szükséges
denzitásokat váltania, így a tudat-szellem kapcsolat nem rezgési; ezek egy hullámhosszon
vannak, ahogy ti mondanátok. Mivel a szellem képes működni test nélkül, a kapcsolat nem
biokémiai. Mivel a szellem az inkarnációk során az létformákban különböző, egymással
teljesen inkompatibilis világokban fejlődik ki, a kapcsolatnak, úgy tűnik, nincs fizikai
követelménye.

A rejtély a legkönnyebben úgy érthető meg, ha figyelembe vesszük, hogyan működnek a

szubatomi részecskék. Jóllehet a fizikai világ különböző elemeinek sokfélesége látható, ezek
ugyanazokra az alkotórészekre bonthatók le. Az alap építőelemek ugyanazok. A szellemek
egy olyan anyagból épülnek fel, amely fizikai a nagyobb rendszerben, és amely terjedelmében
túlhalad bármely denzitási rezgést. Éppúgy, ahogy ti a szubatomi szinten néhány elemet úgy
tekintetek, hogy azok elektromosan kommunikálnak - fokozzák vagy serkentik az
elektronáramlást -, míg más elemeket semlegesnek; a ti szellemetek pont így tekinti a
tudatotokat képesnek az információcserére, míg a kőfalak, melyeken keresztülhalad,
közömbösek. A szellem a tudattal biokémiai értelemben kommunikál, biokémiai
tevékenységet indítva. Úgy teszi ezt, hogy magát az inkarnálódott test denzitásához, és a
létforma speciális biokémiájához igazítja. Ez a mutatvány kevésbé látványos, mint egy
röntgengép behangolása, hogy egy tárgy belsejébe hatoljon be. A szellem minden inkarnáció
alatt gyorsan hozzászokik az új fizikai testéhez, és teszi a dolgát.

Van-e a szellemnek emlékezete, ahogy a tudatnak? A leghatározottabban, és minden

inkarnáció során tanult leckékre tökéletesen emlékezik. Az emberek hozzászoktak, hogy a
tudatos emlékezetük képes megmásítani dolgokat, eltorzítani, hogy úgy emlékezzenek
eseményekre, ahogyan szeretnének, nem úgy, ahogy azok voltak. A szellem azonban olyan,
mint a tudatalatti, és nem torzítja el az emlékeket. Hogyan lehetséges akkor, hogy a kisbaba,
akibe egy idős és bölcs szellem inkarnálódott, nem emlékezik a múltbéli életeire? A szellem
csak akkor képes beszélni a tudathoz, ha a tudat készen áll, hogy fogadja. Ha a biokémiai
útvonalak nincsenek még a helyükön a tudatban a fogalom számára, melyet a szellem
továbbítani kíván, a szellem csak az érzelmekhez tud szólni. Ezért érzik az emberek, hogy
éltek már, de nincs magyarázatuk az elképzelésre. Ezért az emberek azt észlelhetik, hogy egy
esemény hasonló egy másik korábban tapasztalthoz, egy korábbi életben megélthez, de -
hacsak nem kívánnak a múltbéli életek elméletével foglalkozni - nem lesznek nyitottak arra,
hogy kibontsák ezeket a spirituális emlékeket.