Download as pdf or txt
Download as pdf or txt
You are on page 1of 31

Nagy-Britannia története a XIX.

században

Egyetemes és európai történelem Készítette: Dr. habil. Domonkos Endre (PhD)


2023/2024. őszi félév
I. Nagy-Britannia története a XIX. század
közepéig I.

⚫ Napóleoni háborúk után: diplomáciai sikerek, de gazdasági


megpróbáltatások (háborús megrendelések elmaradása,
csökkenő vas- és acélipari termelés).

⚫ Politikai problémák: III. György (1760-1820) helyett 1811-től


a későbbi IV. György (1820-1830) régensként uralkodott.

⚫ 1812-1827. Tory kormányzás: gabonavédővámok


bevezetése (gabona behozatalának engedélyezése
külföldről, ha a belföldi ár magas).

⚫ Növekvő kenyérárak miatt munkásság zavargása.

⚫ Választójogi reform elutasítása a toryk részéről.


I. Nagy-Britannia története a XIX. század
közepéig II.

⚫ Gyülekezési és sajtószabadságot korlátozó hat törvény


(Six Acts) elfogadása.

⚫ Robert Peel: 1820-as években belügyminiszter volt


(fontos reformok: 1824-ben szervezkedést tiltó törvény
visszavonása, helyi szakszervezetek elismerése,
börtönreform végrehajtása, btk.-módosítása, londoni
rendőrség összevonása és egységesítése + katolikusok
egyenjogúsítása).

⚫ 1829. Sir Arthur Wellington kormányfő: katolikusok


egyenjogúsítása (ír katolikus képviselők angol
parlamentbe juthattak + adóterhek mérséklésének
elfogadása).
I. Nagy-Britannia története a XIX. század
közepéig III.

⚫ De katolikusok egyenjogúsítása megosztotta a torykat.

⚫ Wellington leszavazása, majd IV. Vilmos (1830-1837) a


liberális Charles Greyt bízta meg kormányalakítással.

⚫ Választójogi törvény beterjesztése, de a kormányt


leszavazták, ezért újabb választásokat kellett kiírni.

⚫ De: Lordok Háza ellenezte a reformot.

⚫ Grey: uralkodó felszólítása, hogy nevezzen ki annyi


whig felsőházi tagot, amely a többség eléréséhez
szükséges.
I. Nagy-Britannia története a XIX. század
közepéig IV.

⚫ 1832. Parlamenti választójogi reformtörvény


megszavazása a kisebbségben lévő whig főrendek
részéről.

⚫ 1833. Gyári törvény elfogadása: gyermekmunka


korlátozása, előírások állami felügyeletének
bevezetése, rabszolgaság eltörlése.

⚫ 1834. William Melbourne miniszterelnöksége:


szegénytörvény elfogadása (dologházak felállítása).

⚫ Változás a gyarmati politikában: Kanadának, majd


Ausztráliának és Új-Zélandnak önkormányzatot adó
törvény megszületése.
I. Nagy-Britannia története a XIX. század
közepéig V.

⚫ Önkormányzatok hatáskörének további erősítése.

⚫ 1836. Londoni Dolgozók Szövetségének megalapítása


Willam Lovett által: új program készítése (Emberek
alkotmánylevele), melyben általános titkos
választójogot, évenkénti parlamentet + választási
kerületek arányosítását követelte.

⚫ 1842. Chartista mozgalom benyújtotta a parlamentnek


való követeléseit (Feargus Edward O’ Connor).

⚫ Chartista mozgalom: első politikai jellegű célokat


kitűző munkásszervezet volt, de 1853-ra meggyengült.
I. Nagy-Britannia története a XIX. század
közepéig VI.

⚫ Richard Cobden körül csoportosuló tőkés vállalkozók


köre (összefogás John Bright liberális politikussal).

⚫ 1838. Gabonatörvény elleni szövetség megalapítása


(gabonavám eltörlése mellett népoktatás, választási
rendszer megreformálása melletti fellépés).

⚫ 1846. Gabonavámok eltörlése Robert Peel tory


kormánya által (szabad kereskedelem).

⚫ 1837-ben IV. Vilmos után Viktória királynő (1837-1901)


foglalta el a trónt.

⚫ Uralkodása alatt Anglia világpolitikai befolyásának a


csúcsára ért.
II. Nagy-Britannia az 1850-es és 1860-as
években I.

⚫ XIX. század közepe: világgazdaság vezető hatalma


(gazdasági hegemónia mellett ipar gyors ütemű
fejlődéséhez szükséges feltételek megléte).

⚫ Konzervatív Párt (Benjamin Disraeli) és Liberális Párt


(Henry John Palmerston) vetélkedése.

⚫ 1860-as években jelentős reformok: 1867. Választójogi


törvény szentesítése, majd iskolatörvény,
hadseregreform és titkos szavazás bevezetése.

⚫ Anglia társadalmának átalakulása: polgári réteg mellett


a szakmunkásokból munkásarisztokrácia létrejötte.
II. Nagy-Britannia az 1850-es és 1860-as
években II.

⚫ Írkérdés (1846: általános burgonyavész, majd


meginduló kivándorlás és növekvő halálozási arány).

⚫ Bérlői Jogok Ligája: földkérdés biztonsága, szabad


eladás + igazságos járadék biztosítása.

⚫ Ír Republikánus Testvériség létrejötte: katonai


szervezet, melynek célja a független Ír Köztársaság
megteremtése volt.

⚫ Gladstone reformjai: írországi angol államegyház


kiváltságaitól való megfosztása, ír földtörvény
módosítása (kárpótlás megfizetése a földtulajdonos
részéről az elküldött bérlő számára).
II. Nagy-Britannia az 1850-es és 1860-as
években III.

⚫ 1853. Krími háború: Oroszország megleckéztetése


Turkesztán elfoglalása miatt.

⚫ 1856. Angol flotta szabad hajózásának biztosítása a


Perzsa Öbölben.

⚫ 1857. Második ópiumháború. Kanton ágyúzása, majd


Peking elfoglalása.

⚫ 1863. Angol hajók japán Kagosimát támadták.

⚫ India: szipojlázadás leverése után India koronagyarmat


lett (Kelet-Indiai Társaság megszüntetése).
II. Nagy-Britannia az 1850-es és 1860-as
években IV.

⚫ Angol kapitalizmus fejlődése: Kanada, Ausztrália, Új-


Zéland, Dél-Afrika szerepe.

⚫ Tömeges kivándorlás szerepe a gazdasági


fejlődésben.

⚫ Gyarmat és anyaországok összeütközése: Alsó- és


Felső-Kanada, Új-Skócia, New Brunswick és Edward
herceg-sziget föderációból Kanada domínium
létrejötte.

⚫ 1850-1870 közötti időszakban Anglia


gyarmatbirodalmának lakossága 130 millióról 200
millióra növekedett.
III. Anglia az 1870-es évektől a
századfordulóig I.

⚫ Nagy-Britannia: gazdasági és politikai szempontból a


világ egyik legnagyobb hatalma, de fölénye a többi
állammal szemben egyre jobban csökkent.

⚫ Brit gyarmatbirodalom (33 millió km2 brit gyarmati


terület 370 millió lakossal): ország gazdagságának
biztosítéka.

⚫ Nagy ipari monopolszervezetek létrejötte (nikkeltröszt,


Brunner Mond et Co.) + banktevékenység fellendülése.

⚫ Profitszerzés másik fő forrása: tőkekivitel növekvő


szerepe a gyarmatokon (kereskedelmi társaságok,
bankok és nyersanyagtermelő iparágak kialakítása).
III. Anglia az 1870-es évektől a
századfordulóig II.

⚫ 1868-1874 között William Gladstone által vezetett


Liberális Párt kormányzása.

⚫ Bel- és külpolitika: meginghatatlan angol gazdasági


hegemónia („fényes elszigeteltség” politikája).

⚫ 1874. Benjamin Disraeli konzervatív kormányának


hatalomra kerülése.

⚫ 1875. „Vállalkozó és a munkások viszonyát”


szabályozó törvény életbe lépése.

⚫ Sztrájkőrséget büntetendő cselekménynek minősítő


törvény hatályon kívül helyezése és békés sztrájkőrség
engedélyezése + 57 órás munkahét törvénybe iktatása.
III. Anglia az 1870-es évektől a
századfordulóig III.

William Gladstone Benjamin Disraeli


III. Anglia az 1870-es évektől a
századfordulóig IV.

⚫ Konzervatív Párt törekvései: minisztertanács


jogkörének növelése a parlament rovására,
közigazgatási apparátus bővítése + autonómiát élvező
választott helyi szervek hatáskörükbe való rendelése.

⚫ Külpolitika: Szuezi-csatorna részvényeinek 45%-ának


felvásárlása Izmail egyiptomi alkirálytól.

⚫ 1876. Viktória királynő India császárnője lett, majd


1878-ban Anglia megszerezte Ciprust (berlini
kongresszus).

⚫ Dél-Afrika: Búr Köztáraságok elleni sikertelen háború


(1880-1882 között).
III. Anglia az 1870-es évektől a
századfordulóig V.

⚫ 1878-1880. Afgán háború: kevés siker, de végül angol


protektorátus megszerzése a térség felett.

⚫ Tory-kormány: külpolitikai téren óriási kiadások, ezért


jövedelemadó növelésére került sor.

⚫ Liberálisok: állami kiadások csökkentése, választójog


kiterjesztése és ír kérdés megoldása.

⚫ Országos Liberális Szövetség létrejötte Joseph


Chamberlain vezetésével.

⚫ 1880-as választások: liberális győzelem, Gladstone


kormányalakítása.
III. Anglia az 1870-es évektől a
századfordulóig VI.

⚫ 1870. Ír Önkormányzati Mozgalom megalakulása.

⚫ Ír Nacionalista Párt: ír önkormányzat megvalósítása a


brit birodalom keretei között.

⚫ 1872. Ír Önkormányzati Liga létrejötte.

⚫ Parlamenti obstrukció alkalmazása az Ír Nacionalista


Párt vezetőjének, Charles Steward Parnell a részéről.

⚫ Cél: törvényhozás munkájának megbénítása addig,


amíg nem mond le az Írországra vonatkozó
törvényhozási jogáról.
III. Anglia az 1870-es évektől a
századfordulóig VII.

⚫ 1879. Földliga vezetésének elvállalása Parnell részéről


(bérleti díjak emelésének megakadályozása,
felmondások meghiúsítása + akciók szervezése az
elárverezett farmok megvásárlói ellen).

⚫ Brit kormányzati válasz: szigorított


büntetőtörvénykönyv parlament elé terjesztése,
Földliga tagjainak letartóztatása.

⚫ 1882. május 6. Írország alkirályának és államtitkárának


meggyilkolása.

⚫ Megtorló intézkedések bevezetése: rendkívüli büntető


törvényszék felállítása (esküdtbíróság felfüggesztése).
III. Anglia az 1870-es évektől a
századfordulóig VIII.

⚫ Gladstone: az írek támogatása fejében ígéretet tett a


Home Rule törvénybe iktatására.

⚫ 1885-ös választások: nyolcvanhat mandátumos


többséghez jutottak a liberálisok (ír párt képviselőinek
szerepe).

⚫ De a Home Rule törvény a liberálisok ellenállása miatt


megbukott.

⚫ Széles körű kampány Parnell ellen (1891-ben meghalt).

⚫ XIX. század végén: ír nemzeti mozgalom


megvalósítása a Kelta Liga és a Sinn Fein által.
III. Anglia az 1870-es évektől a
századfordulóig IX.

⚫ 1880-as évek: liberális párton belüli nézeteltérés


(Joseph Chamberlain: állam szervezett módon való
beavatkozása a kereskedelembe és a
munkáskérdésbe).

⚫ Igazságos Kereskedelem Ligája: protekcionizmus


hangsúlyozása (Randolph Churchill).

⚫ 1884. Harmadik választójogi reform életbe léptetése.

⚫ Külpolitika: búr és afgán kérdés tisztázása (1881.


Angol vereség a búroktól, búr köztársaságok
függetlenségének elismerése, de afgánokra a liberális
kormány rákényszerítette a brit protektorátust).
III. Anglia az 1870-es évektől a
századfordulóig X.

⚫ 1882. június 12. Felkelés kitörése Alexandriában


(Seymour admirális fegyveres beavatkozása, melyet
Egyiptom angol megszállása követett).

⚫ 1885. Afgán határnál orosz és afgán tisztek közötti


összecsapás (Három császár szövetségének fellépése
visszatartotta Angliát az Oroszország elleni háborútól).

⚫ 1885. júniusa: Gladstone-kormányát konzervatív


kabinet váltotta fel Lord Salisbury vezetésével.

⚫ Liberális Párt: Home Rule-törvény miatt belső


megosztottság (liberális unionisták kiválása és
konzervatívokkal való szövetkezése).
III. Anglia az 1870-es évektől a
századfordulóig XI.

⚫ 1892-1895. Konzervatív kabinet hatalomra jutása.

⚫ Gyarmati terjeszkedés új hulláma (Burma,


Beludzsisztán, Tibet meghódítása és csendes-óceáni
szigetek gyarmatosítása + Afrikában Rhodesia,
Egyiptomi-Szudán, Nigéria és Kenya elfoglalása).

⚫ Angol nagyhatalmi politika célja Afrikában: Fokföldtől


Kairóig terjedő gyarmatbirodalom létrehozatala volt.

⚫ Fashoda: franciák kiszorítása Szudánból.

⚫ Afrika déli része: Búr Köztársaság (arany- és


gyémántlelőhely).
III. Anglia az 1870-es évektől a
századfordulóig XII.

⚫ Oranje és Transvaal létrehozása a búrok által.

⚫ Cecil Rhodes által vezetett aranytermelő társaság


konfliktusa a transvaali kormánnyal (angol-búr
konfrontáció).

⚫ 1899. Ultimátum átadása a búr elnöknek (háború


kiprovokálása).

⚫ 1899-1902. Angol-búr háború: angol győzelem.

⚫ 1902. május 31. béke megkötése: Oranje és Transvaal


elveszítette függetlenségét, bizonyos autonómiát
kaptak a brit birodalmon belül.
IV. Anglia a XX. század elején I.

⚫ 1901. Viktória királynő halála (VII. Edward trónra


kerülése).

⚫ 1903. Arthur James Balfour miniszterelnöksége: a


kontinentális egyensúly megbomlása és a hegemónia
Németország irányába való eltolódása miatt
Németország elszigetelésére kell törekedni.

⚫ 1904. Három egyezmény a franciák és az angolok


között (1. Egyiptom angol, Marokkó francia
érdekterület lett, 2. Új-Fundland angol ellenőrzés alá
került, 3. Angol és francia érdekszférák elhatárolása
Sziámban, Madagaszkáron és az Új-Hebridákon).
IV. Anglia a XX. század elején II.

⚫ 1904. Entente cordial: tekintet nélküli gyarmatszerzés


politikájáról való lemondás Anglia részéről.

⚫ 1905. Liberális párt radikális szárnyának győzelme


(erőteljes szociális reformok szorgalmazása: eljárás
kidolgozása a munkások és a vállalkozók közötti
viszályok megoldására, állami biztosítás törvénybe
iktatása munkanélküliség, rokkantság, betegség
esetén + nyolcvanadik életévüket betöltő munkások
állami nyugdíjban való részesítése, munkaközvetítők
és minimális munkabért megállapító bizottságok
felállítása és bányászok munkaidejének napi nyolc
órában való megállapítása).
IV. Anglia a XX. század elején III.

⚫ 1908. Liberális-kormány Henry Asquit vezetésével.

⚫ Lloyd George parlament elé terjesztett


törvényjavaslata: jövedelemadó felemelése, pótadó
kivetése a nagy földtulajdonokra, közvetett adóemelés,
de a Lordok háza elutasította.

⚫ 1911. Lordok Házának hatáskörét csorbító intézkedés:


pénzügyi törvényjavaslatok nem szorulnak a Lordok
Háza jóváhagyására.

⚫ Képviselőház megbízatásának hét helyett ötéves


időtartamban való rögzítése.
IV. Anglia a XX. század elején IV.

⚫ Külpolitika: 1907. angol-orosz megállapodás


(Afganisztán angol terület marad, kölcsönös
beavatkozási jogról való lemondás Tibettel
kapcsolatosan, Perzsia három övezetre való osztása).

⚫ Angol-francia és angol-orosz szerződések: kölcsönös


fenyegetettség miatt kölcsönös engedékenység.

⚫ 1910. Ír Köztársaság önkormányzatáról szóló


törvényjavaslat (Home Rule) parlament elé terjesztése:
kétkamarás parlament szerepe, szenátus angol
kormány általi kinevezése, képviselőház
megválasztása az érvényben lévő választójogi
törvények alapján.
IV. Anglia a XX. század elején V.

⚫ Háború és béke kérdése, fegyveres erők,


külkapcsolatok, új adók bevezetése és rendőrség
továbbra is a brit parlament hatásköre maradt volna +
végrehajtó hatalom angol helytartó gyakorolta volna.

⚫ Képviselőház liberális többsége elfogadta a Home


Rule-t.

⚫ Konzervatív kísérlet a Home Rule meghiúsítására


(Ulster: fegyveres osztagok szervezése a Home Rule
meghiúsítása érdekében, majd Edward Carson
vezetésével ideiglenes kormány alakítása).

⚫ 1914. július 26. Dublin. Rendőrségi tűz az ír


nacionalista önkéntesekre.
V. Felhasznált irodalom

• Salamon Konrád: Világtörténet, Akadémiai Kiadó, 2006,


pp. 779-786, pp. 827-829 és pp. 893-903.

• Térképjegyzék.
Harmat Árpád Péter: Az első világháború története.
In: http://tortenelemcikkek.hu/node/107 Letöltve: 2023.
augusztus 3.
Köszönöm a figyelmet!

You might also like