Németország politikai pártjai

Németország államformája szövetségi köztársaság, mely az 1990. október 3-i újraegyesítés

óta 16 tartományból épül fel. A tartományoknak jelentős súlya van a német alkotmányozás
rendszerében. Befolyásukat a kétkamarás parlament felsőházában a Bundesratban (Szövetségi
Tanács) érvényesíthetik. A parlament alsóháza a Bundestag, amely alapvetően 598 fős, de a
többletmandátumok miatt jelenleg 613 képviselő vesz részt a munkájában.
A német pártrendszer 1945 utáni fejlődését négy szakaszra oszthatjuk: (1) A kialakulás (1945-
1953). Ebben az időszakban alakultak ki a ma is releváns pártnak számító CDU, CSU, FDP,
valamint újjászerveződhetett a SPD is. Az NDK területén 1946-ban megalakult a SED. (2) A
koncentrálódás (1953-1976). Ebben az időszakban az uniópártok és az SPD közel azonosan
szerepeltek a választásokon. Programjuk is egyre inkább közeledett egymáshoz. Azt, hogy ki
fog kormányt alakítani, az FDP döntötte el, ő volt a mérleg nyelve. Kivételt 1966-69 jelentett,
amikor nagykoalíciós kormányzás folyt.(3) Az átalakulás (1976-1990).1980-ban megalakult a
Die Grünen (Zöldpárt), mely 1983-ban a Bundestag-ba is bejutott. Az újraegyesítést követően
pedig a SED utódpártja, a PDS lépett fel új erőként.(4) A centripetális szakasz (1990- ). A
német parlament, az újraegyesítést követően alapvetően nem változott. A nyugatnémet pártok
összeolvadtak keletnémet testvérpártjaikkal, így a nyugatnémet pártrendszer terjedt át a keleti
területekre is. Kivételt a PDS jelent, melynek támogatottsága inkább keleten jelentős.
Jellemző továbbá, hogy a két nagy párt mellett, a három kisebb is egyre biztosabban lépi át az
5%-os küszöböt.
Németország pártrendszerére a mérsékelt pluralizmus jellemző. Szövetségi szinten öt releváns
párt található.
A pártok részletes bemutatása előtt fontos megemlíteni, hogy a weimari köztársaság
tapasztalataiból okulva 1949-ben bevezették az 5%-os parlamenti küszöböt. Ekkor ezt
tartományonként kellett túllépni a pártoknak, 1953-tól viszont szövetségi szinten. Az 5%-os
küszöb elérése nélkül csak akkor lehet bekerülni a Bundestagba, ha egy párt legalább három
jelöltje egyéni választókerületben győz.
Németországban három olyan törésvonal van, mely a pártrendszert meghatározza: a vallási, a
gazdasági-osztálypolitikai és a regionális törésvonal.

Kereszténydemokrata Unió (Christlich-Demokratische Union (CDU)

Alapítva: 1945
Eszmeiség: kereszténydemokrácia
Politikai elhelyezkedés: jobbközép
Parlamenti jelenlét: 1949
Tagság nemzetközi szövetségekben: Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI), Nemzetközi
Demokrata Unió (IDU)
EP-frakció: Európai Néppárt (EPP)
Hivatalos színe: fekete
Weboldal: www.cdu.de

A párt alapvető értékeit az 1978-ban Ludwigshafenben kiadott alapprogramban foglalták

össze: „Politikánk az ember keresztényi megértésén és Isten előtti felelősségén alapul.” Tehát
a keresztényi értékeknek megfelelő társadalmi rendet és a konzervatív értékeket támogatja a
1
CDU. Európa-politikájára jellemző, hogy Németország „Európa-pártjának” nevezi magát,
mely az adenaueri időktől fogva elkötelezett az integráció iránt, továbbá az USA-val való jó
viszonyt is fontosnak tartja. A legutóbbi választásokon a párt 27,8 %-t ért el, de mivel a CSU-
val közös frakciót alkot a Bundestagban, így ketten 35,2 %-kal, 224 képviselővel vannak
jelenleg képviseltetve. Belső struktúrájáról fontos megjegyezni, hogy Bajorország kivételével
minden tartományban van szervezete és a tartományi parlamentekben is ennek megfelelően
alakított frakciót. Ma a CDU az integráció mélyítését és a transzatlanti kapcsolatok erősítését
tartja fontosnak. Az USA-val való viszony rendbehozatala is célja volt, hisz az USA-t
stratégiai partnernek tekinti. A NATO szerepének hangsúlyozása mellet a közös kül- és
biztonságpolitikát is támogatja. Törökország EU-tagsága helyett inkább „privilegizált
partnerséget” ajánl.

Keresztényszociális Unió (Christlich-Soziale Union (CSU))

Alapítva: 1946
Eszmeiség: kereszténydemokrácia
Politikai elhelyezkedés: jobbközép
Parlamenti jelenlét: 1949
Tagság nemzetközi szövetségekben: Nemzetközi Demokrata Unió (IDU)
EP-frakció: Európai Néppárt (EPP)
Hivatalos színe: kék, zöld (de általában feketével jelzik, a CDU-val közösen)
Weboldal: www.csu.de

A CSU Bajorország kereszténydemokrata pártjaként, önállóan működik, és szervezetileg

teljesen független a CDU-tól. Szövetségi szinten viszont egy frakciót alkot testvérpártjával, a
CDU-val. Általában együtt emlegetik őket. A 2005-ös választáson 7,4 %-ot értek el, de a
Bundestagban a CSU-val közös frakcióban foglalnak helyet, s együtt 35,2 %-ot értek el, ami
224 mandátumot jelent a 613-ból. Ami politikájukat illeti, három alapérték a CSU minden
alapprogramjában megtalálható: konzervativizmus, keresztény irányultság és föderalizmus.
Alapvetően hasonló policy-pozíciókat képvisel mint a CDU, a különbségek köztük abban
nyilvánulnak meg, hogy a CSU a bel-, jog-, és társadalompolitikában konzervatívabb, míg a
gazdaság-, és szociálpolitikában szociálisabb állásponton van. Külpolitikájában jobban
megjelenik a nemzeti érdek, mint testvérpártjáéban. Európa-politikáját tekintve a CSU is
mélyen elkötelezett az integráció iránt. A 2007. szeptember 27-i pártkongresszuson elfogadott
alapprogramban olyan Európát akar, ahol a szubszidiaritás elve alapján az egység a
sokféleségben valósul meg. A nemzetek és régiók Európáját akarja megvalósítani. Kimondja,
hogy a német külpolitika német érdekeket kell, hogy képviseljen.

Német Szociáldemokrata Párt (Sozialdemokratische Partei Deutschland (SPD)

Alapítva: 1863 (Általános Német Munkásegylet), 1869 (Szociáldemokrata Munkáspárt)

Eszmeiség: szociáldemokrácia
2
Politikai elhelyezkedés: balközép
Parlamenti jelenlét: 1871 (többször betiltották)
Tagság nemzetközi szövetségekben: Szocialista Internacionálé
EP-frakció: Európai Szocialisták Pártja (PES)
Hivatalos színe: piros
Weboldal: www.spd.de

A SPD Németország legrégebbi és legnagyobb taglétszámú pártja. Az SPD a 2007. október

26-28. közt tartott pártkongresszuson a Hamburgi Programban ismét lefektette alapértékeit:
„Szabadság , Igazságosság, Szolidaritás” – ezek az európai demokrácia és a demokratikus
szocializmus alapjai. A párt szükségesnek tartja a szociális államot, így céljai közt szerepel a
szociális igazságosság és a társadalom szegényebb rétegeinek védelme. Az SPD a legutóbbi
választásokon a szavazatok 34,3 %-át szerezte meg, amit 222 mandátumra tudott váltani.
A párt Európa-politikája már 1925-ben a Heidelbergi Programban megfogalmazódott, ahol
már „Európai Egyesült Államokról” beszéltek. De a II. világháború után a SPD többre tartotta
volna a német egységet, mint a nyugati integrációt. A Bad Godesberg-i programban viszont
feladták e nézetüket és elismerték az adenaueri politikát. Ma az SPD az európai integráció
elkötelezett híve. Célja a szociális modellt az unión belül is megerősíteni. Úgy véli, hogy a
szabad piac az uniós politika területén is politikai felügyeletet igényel, különben az
egyenlőtlenségek erősödnek meg. Az SPD a konfliktusok esetén a békés megoldásokat
részesíti előnyben, de Németországnak már részt kellett venni fegyveres beavatkozásokban,
például a 1999-es Szerbia elleni NATO támadásban. Az iraki háborúban viszont nem vett
részt, így az USA-val ekkor megromlott a kapcsolat. Mára ez rendeződött.

Szabad Demokrata Párt (Freie Demokratische Partei (FDP)

Alapítva: 1948
Eszmeiség: liberalizmus
Politikai elhelyezkedés: jobbközép
Parlamenti jelenlét: 1949
Tagság nemzetközi szövetségekben: Liberális Internacionálé
EP-frakció: Európai Liberális Demokrata és Reform Párt
Hivatalos színe: sárga
Weboldal: www.fdp.de

Az FDP Németország liberális pártja, így olyan értékek szószólója, mint a szabadság, polgári
jogok, és a szabad piac. Az egyesülésig az FDP-re mindig a „mérleg nyelvének” szerepe
hárult. A legutóbbi választásokon 9,8 %-ot ért el, s ezzel 61 mandátumot szerzett. Az FDP is
elkötelezett az európai integráció iránt, annak mélyítését kívánja elérni, egy föderális Európa
a célja. Kulcsfontosságú feladatoknak a közös kül- és biztonságpolitikát, a belső piac
tökéletesítését, a stabil közös valutát, a kutatást és fejlesztést tartja. Támogatja a munkaerő és
tőke szabad(abb) áramlását, a versenyt és a szociális piacgazdaság további kiépítését. A
szubvenciók csökkentéséért száll síkra, hogy az EU a világpiacon versenyképesebb legyen.
Az Európai Parlament hatáskörét növelné. Az EU bővítését akkor támogatják, ha arra az EU
3
is készen áll. Így azt mondják, hogy Törökországgal is folytatni kell a tárgyalásokat, és majd a
végén kell megnézni, hogy Törökország készen áll-e a csatlakozásra, illetve az EU a
felvételre.
A transzatlanti kapcsolatok, az USA-val való szoros párbeszéd fontosságát hangsúlyozza a
különböző grémiumokban valamint a NATO-n belül. A liberális külpolitika további értékei a
béke, szabadság és az emberi jogok.

Szövetség ’90/Zöldek (Bündnis 90/Die Grünen)

Alapítva: 1980 (Die Grünen), 1991 (Bündnis 90), 1993 (Die Grünen és Bündnis 90 egyesül)
Eszmeiség: zöld mozgalom, pacifizmus
Politikai elhelyezkedés: balközép
Parlamenti jelenlét: 1983
Tagság nemzetközi szövetségekben: Európai Zöld Párt
EP-frakció: A Zöldek/az Európai Szabad Szövetség
Hivatalos színe: zöld
Weboldal: www.gruene.de

A hetvenes években az NSZK pártrendszerével szemben és azon kívül bizonyos mértékű

tiltakozás alakult ki az úgynevezett „polgári kezdeményezésű mozgalmak” keretében. Ezek
súlypontját a környezetvédelem alkotta. E mozgalmakból nőtt ki a Die Grünen nevű párt, ami
1993-ban egyesült az NDK-s Bündnis 90-el. A 2005-ös választásokon 8,1 %-ot szereztek, ami
53 mandátumot jelent számukra. Az ökológiai színezet mellett jellemző a pártra a polgári
jogok és az emberi jogok védelme, az internacionalizmus és a pacifizmus. A Zöldek is az
európai integráció elkötelezett hívei. E párt szerint az európai gazdasági tér csak szociális és
ökológia standardok betartásával képzelhető el. Továbbá fontosnak tartja néhány helyen (pl.
közös agrárpolitika) az EU közös politikáinak megreformálását és támogatja a közös kül- és
biztonság politikát. Az EU külpolitikáját illetően fontosnak tartja a keleti és délkelet-európai
nem EU-tagállamokkal, továbbá a földközi-tengeri térség államaival való kapcsolat
megerősítését. Törökország EU-csatlakozását is támogatja, ugyanis szerintük ez Európa és a
világ biztonságához is hozzájárul. A pacifizmus is fontos érték számukra, melyet a
külpolitikában is megpróbálnak érvényesíteni. Ma ez a párt is a transzatlanti kapcsolatok
fontosságát hangsúlyozza.

Baloldal (Die Linke)

4
Alapítva: 2007 (A Linkspartei.PDS és a WASG összeolvadásából) 2005 WASG 1990 PDS (A
SED utódpártja)
Eszmeiség: demokratikus szocializmus
Politikai elhelyezkedés: szélsőbal
Parlamenti jelenlét: 1990
Tagság nemzetközi szövetségekben: Európai Baloldaliak Pártja (EL)
EP-frakció: Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL)
Hivatalos színe: vörös (de olykor lilával jelzik, hogy ne legyen összetéveszthető az SPD-vel)
Weboldal: www.die-linke.de

A Die Linke 2007. június 16-án jött létre a Linkspartei.PDS és a WASG egyesüléséből.
Előbbi a Demokratikus Szocializmus Pártja, mely a SED (Német Szocialista Egységpárt)
utódpártja, így főleg az új tartományokban erős. A WASG (Munka és Szociális Igazságosság
– Választási Alternatíva) pedig 2005. január 22-én alakult párttá. A legutóbbi választáson,
ahol a Linkspartei.PDS és a WASG már közös listán indult, 8,7 %-ot ért el, ami 53 parlamenti
helyet jelentett számára.
A Die Linke is az európai integráció támogatója. Egy demokratikusabb Európát szeretne, így
pártolná az Európai Parlament megerősítését, és a közvetlen demokráciát is. Az EU-ban
szerinte a szociális szempontoknak előtérbe kéne kerülni, a liberalizációt elutasítja.
Politikájában a béke fontos szerepet játszik. A német csapatokat kivonná külföldről,
felállítaná a leszerelésért felelős hivatalt és kiléptetné Németországot a NATO-ból.
(Csizmadia Nóra)

Források:

Kardos József – Simándi Irén: Európai politikai rendszerek

Manfred G. Schmidt: Das politische System Deutschlands
Mogyorósi Géza: Német kancellárok 1949-től napjainkig
www.bundestag.de
www.cdu.de
www.cdu.de/doc/pdf/05_09_19_Vorlaeufiges_Endergebnis.pdf
www.csu.de
www.die-linke.de
www.fdp.de
www.gruene.de
www.kandidatenwatch.de
www.spd.de
www.wikipedia.de