Klein Rudolf, Szívélyes Szövetség A Bácskai Pusztákon - Szabadka Településtörténete És A Nemzetiségek

Szívélyes szövetség a bácskai pusztákon
a magyar mezővárosokat a nyugat-eutópai típusú városokhoz, Szabadkán a nemzetiségi hovatartozás foglalkozást is jelen-
Klein Rudolf, Szabadka
amelyeket a várost körülvevő falakon belüli magas népsűrűség tett. A szerbek leginkább kereskedők voltak, míg a bunyevácok
és leginkább a mezőgazdaság hiánya4 jellemez, illetve a népesség a mezőgazdaságban jeleskedtek. A szerbek telkei keskenyebbek
magas százaléka a szolgáltatói ágazatban. Ehelyett azonosította voltak és házaik leginkább az utcára néztek; a tizennyolcadik
Szabadka településtörténete és a nemzetiségek a keleti nomád modellt, amit az állatállomány a településen be- század végére létrejött a város első igazi utcája, a Szerb utca
lüli tartása, illetve település a táj felé való nyitottsága jellemez- (manapság Arsenije Čarnojević utca). A bunyevácok túlnyo-
Bevezető A tizenkilencedik század utolsó negyedében, a lassú iram- nek. Később feltárjuk ennek gyökereit. Esetünkben a mezőváros mórészben falusias negyedei a Ker és Gat nevet viselték, jelleg-
M
ban haladó urbanizáció felgyorsult és 1900 körül „városépítési többközpontúvá válása a topográfia és az etnikai-vallási demog- zetesen lazább városszövettel, ami a szabályozás ellenére, még
ilkó Izidor, szabadkai író és közéleti személyiség 1925- lázba” csapott át. A korszakot leginkább a szecessziós stílusú
ben „szívélyes szövetségről” beszélt a város nemzetisé- ráfiai eloszlás következménye. a 20 században is megtartotta a házak korábbi rendszertelen
épületek fémjelzik, melyek közül a legkiemelkedőbb a zsinagó- Szabadka egyike a régió etnikailag és vallásilag legszínesebb elhelyezését. Ennek ellenére, ahol a bunyevác enklávék érintet-
geinek és felekezeteinek monarchia korabeli együttélé- ga és a városháza. Érdekes módon, ez a két épület és az ezeket
séről. Sőt, Milkó az entente cordiale kifejzéssel élt, ami akkotájt településeinek, ellentétben a homogénebb arculatú Debrecennel ték a központba vezető főbb utakat, mint pédául a Zombori út,
követő néhány másik némileg elkülönült a hely társadalmi és és Kecskeméttel. Ez a történelmi körülményeknek köszönhető, a házak mind városiasabbá váltak – később néha finom neo-
sértően hangozhatott közép-európai füleknek, az elveszített építészeti kontextustól valamint léptékében és gesztusaiban túl-
első világháborút követően1. Elképzelhető hogy Milkó fino- a terület újratelepítésének a török uralom után és a határőrvidék barokk jellemezte őket, ami hasonul a késő-barokk katedrális,
zónak tűnt Szabadka méretéhez és jelentőségéhez képest. Idő- létrehozásának, amely fokozatosan civil hátországgá lett. Továb- eredetileg főplébánia templom kesőbarokk stílusához. Az észa-
man utalni óhajtott a szövetséges hatalmak, Brit Birodalom és közben ezek a középületek egybeforrtak a várossal, és ma ezek
Franciaország 1904-es „kényszer szívélyes szövetségére” Közép- bá, mint a már korábban említett földrajzi tulajdonságok és a ki magyar negyedek a polgárság építészeti nyelvét „beszélik”. A
adják a város építészeti arculatát. város fizikai-földrajzi tagoltságát követő etnikai-vallási megosz- korább Wesselényi utca (ma Braća Radića) a német, magyar és
Európával szemben. Ilyen nem teljesen szívélyes szövetség köt-
tetett Szabadkán is, nem hivatalosan, jól felfogott érdekből, és lás tették a várost sajátságossá.5 cseh jobb módú (iparos, tisztviselő) középosztályt jeleníti meg.
tartatott fenn többszáz évig, miközben a török által lepusztított Szabadka településtörténeti és -morfológiai Bár néha vitatták, az etnikum hatással volt a város/falu szö- Végül, a központi rész és az a felé vezető főbb utcák az enklávék
oppidum virágzó szabad kitályi várossá nőtte ki magát. jellegzetességei vetre és a település karakterére is. Az 1970-es években Gutkind a peremein még városiasabbá váltak idővel, és a specifikus etni-
Ami Szabadkát kiemeli a hasonló alföldi városok sorából, Magyarország déli részén található mezővárosok körüli gazda- kai tulajdonságok eltűntek. A tizenkilencedik század végére, a
Szabadka különbözött a régió és az egész Habsburg Császárszág ságokról írt, feljegyezte, hogy „ a településeknek két típusa fej- kapitalizmus meghonosulása révén, a város központja a parla-
az a vallási és nemzetiségi csoportok együttélésének építészeti
városainak többségétől. Morfológiai, társadalmi és történelmi lődött ki – az egyikhez a rendszertelenül szétszórt, egyedülálló mentáris pluralizmus megtestesülésévé vált, egy „szívélyes szö-
illetve várostörténeti számonkövethetősége egészen a húszadik
meghatározók specifikus keveredése tette egyedivé. Szabadka tanyák tartoznak, a másikhoz a központ körüli tanyacsoportok, vetség” (entente cordiale) a bunyevác mezőgazdasági termelés,
század közepéig. A tizenkilencedik században a nemzetiségi és
az úgynevezett mezőváros kategóriájába (németül Ackerstadt, így jellemezve az ellentétet a magyaros és a szláv életvitel kö- földbirtokosok; a magyar politikai vezetés; a zsidó vállalkozás,
vallási csoportok topográfiailag elkülönült enklávéi egy közpon-
szerbül stepski grad), a települések azon típusába tartozik, ame- zött, ami a magyar parasztság individualizmusának és a szláv ipar és bankügyletek; valamint a német műszaki és építészeti
ti kozmopolita zónában forrtak össze a valamikori mocsaras te-
lyik egyesíti a város és a falu tulajdonságait. A gazdaság legfő- földművesek kollektivizmusának egy lehetséges eredménye.”6 szakértelem között.7
rületen. A felemelkedő középosztály ebben a központi zónában
képpen mezőgazdasági, állatállománnyal, amit éjszakára a vá- Ezek a különbségek érvényesek a városszövetre a falun és vá- Szabadka és Kecskemét összehasonlítása megvilágítja az et-
élt, összefogva a különféle nemzetiségi és vallási csoportokat
rosban tartottak, majd napközben az városi tulajdonú legelőkre roson belül is, különösképpen a közép- és kelet-európai lazább nikai sokszínűség, illetve homogenitás városszövetre gyakorolt
egy egyedülálló városi közösségbe. Ezek a középosztálybeliek
vezettek. A lábasjószágok mozgása alakította az utcákat, ame- szerkezetű mezővárosoknál. hatását. Kecskeméten az etnikai homogenitás eredménye egy, a
a környező, többé-kevésbé homogén nemzetiségi-vallási terüle-
lyek a külváros irányában bővültek. A mezővárosnak nem volt város összes körzetére jellemző, majdnem egységes városszövet,
tekről származtak. Kivételt képeztek a németek és zsidók, akik
egyáltalán, vagy csak gyenge kapcsolata volt a környező falvak- ellentétben Szabadka városszövetének valódi sokszínűségével,
főleg a Habsburg Császárság északi régióiból érkeztek kevéssel
kal, ellentétben a más típusú városokkal, melyek faluhálózathoz noha a tizennyolcadik és a korai tizenkilencedik században
a bunyevác, szerb és magyar népesség után. A középosztály ál-
kötődtek. A falvak helyett inkább tanyák voltak, szétszórva a épült alkotóelemek – házak, malmok és középületek - mindkét
tal épített építészetileg egyöntetű központi területet egyemeletes
tágas városkörüli területen, ahol a család fiatalabb tagjai éltek városban hasonlóak. A két város közti különbség még nyilván-
polgári házak jellemzik. A külváros felé, azonban, a városszövet
a nyár folyamán. Az idősebb családtagok a városban maradtak, valóbb a központi területen. Kecskeméten a különböző vallási
fokozatosan visszatér a falusiashoz.
és általában a családot képviselték a hatóságok és a társadalom csoporok, habár mind magyarok, a központban telepedtek le
előtt. Télire azonban a család összes tagja a városba húzódott. a város történetének egy igen korai szakaszában, így a főtéren
Mindazonáltal, a mezőváros nem egyszerűen egy különleges minden vallás, beleértve a judaizmust is, imaházai dominál-
migrációs mintával rendelkező nagyobb falu volt, hanem bizo- nak. Bár ez utóbbi inkább a huszadik század eleji szabályozás
nyos városi funkciókkal is rendelkezett, mint a piacok, vásárok, eredménye, mint a történelmi körülményeké, ennek ellenére
oktatási és nevelési intézmények és helyi hatóságok. Délkelet- az épületek egymáshoz közel állnak, csoportosulásuk a főtéren
Magyarországon más mezővárosok is vannak, a legkiemelke- az országgyűléshez hasonló, ahol minden egyes párt pontosan
dőbb Kecskemét. ülésrendben képviselteti magát. Másrészről Szabadkán, ahol a
Eredetileg, a megkezdett szabályozás előtt, Szabadka külön- központi rész betelepítésére csak a mocsaras terület lecsapolása
bözött a többi magyar mezővárostól, és az általános európai vá- után került sor, a templomok távol estek a terek központi rend-
rostípusoktól is, amelyeket Erwin A. Gutkind definiált. szerétől és a különállást az integráció váltja fel. Ez igen jelentős,
Gutkind szerint az Alföldön a nagyobb falu illetve a mező- ha figyelembe vesszük, hogy Kecskeméten csak különböző fele-
város két típusát találjuk:” a sugarasan szétfutó utcák mentén kezetek voltak jelen, míg Szabadkán határozott etnikai különb-
fejlődő falvak, melyek a lakosság növekedése révén sűrűbbé vál- ségek - néha széthúzás és konfliktusok - éreztették hatásukat,
tak a belterületeken, és azok a falvak, amelyek külső területek amelyeket építészetileg sikeresen hidalt át az egységes központi
felé terjeszkedtek, így utcáik elágazó hálója olyan, mint a levél terület, közös nevezőre hozva a különbözőségeket.
erezete.”2 Szabadka többsejtmagú szerkezete mindkét típustól Egy századon keresztül Szabadkán, a korábbi etnikai cso-
eltér. Meggyesi óvatosan elkerüli a település típusainak azono- portok topográfiai kötődése, egymástól való elkülönülése fejlet-
sítását, amelyek ritkán áttekinthetőek illetve osztályozhatóak len városközpontot eredményezett. Általában a város egy vagy
maradéktalanul, és e helyett a városszövetet tipizálta.3 Példája, néha két városmag körül alakul ki, de ritkán egy főképp üres
Mezőkövesd, az állattenyésztő település, közelebbi hasonlóságot terület körül. Szabadka megoszlása a keleti-ortodox és a római-
mutat Szabadka szövetének egyes részeivel, egy a Vokhoz ha- katolikus felekezet között hosszú ideg határként meghagyta
1. kép: Kaysser térképe a Szent Mariea Gebiet-ről (Szabadkáról és környéké- sonló patakkal, ami megosztja a települést. Azonban a többkö- üresnek a központi területeket. A központ inkább csak később,
ről), részlet, 1747, bemutatja a város morfológiai felosztását, valamint az azt 2. kép: Kovács Carolus Leopoldus: Maria Theresianopolis, 1778-9. Kovács még
körülvevő pusztákkal való kapcsolatát. Míg Szent Mária volt a város magyar zpontúság és az etnikai csoportosulás hiányzott Mezőkövesd- részletesebb leírást ad, mint Kaysser, ahonnan az etnikai enklávék, beleértve a korai iparosodás időszakában emelkedett ki, mint önálló en-
neve, amit éketezet nélkül jelöltek, egy német terminus, a „Gebiet” kísérte, ről. Gutkind hangsúlyozta, hogy a többközpontúság a nyugat a felekezeti csoportokat is, világosan kivehetőek. A jövőbeli főtér még titás. Viszont ez azt jelentette, hogy a város központi funkcióit
ami területet jelent. (eredeti: Hofkammerarchiv, Wien, Kartensammlung O.65, másolat városaira volt jellemző a középkorral kezdődően, mint a me- tagolatlan, egy üres, ebben az időben még patakokkal keresztezett terület. átvették az etnikai-vallási alközpontok, amelyeknek templomai
Szabadkai Történeti Levéltár (ISA): F:3.3.2.1) zővárosokra. Gutkind, sokakhoz hasonlóan, nem hasonlította (eredeti a Magyar Országos Levéltárban S 11 No.1028/1-2, másolat, IAS: F:3.3.1.67.) a saját fő tereiken épültek, másrészről, hogy az újonnan kiemel-
2 3
kedő központ liberálissá váljon, kozmopolita és “templom men- Ez a legendás fejletlenség a leglátványosabb módon, a vá- Szabadkát elsőként, mint Zabadkát említik az 1391-es for- “Az 1687. december elsején nyitott főplébániai anyakönyv
tes” legyen. Valójában Kecskeméten ezek, a központi rész főbb rosszövet által nyert tanúbizonyságot: a nem népi építészet, rások14; más dokumentumok 1407-ből, villa Zabadkára15, mint adataiból kiderül, hogy az első katolikus családok majdnem
templomai körül fizikailag is észrevehető alközpontok, csak re- azaz épitészek által emelt házak kései megjelenése, az alacsony rurális településre hivatkoznak, és a harmadik dokumentum kizárólag bunyevác [horvát, „dalmata”] nemzetiségűek, magya-
dukált formában léteztek, ami inkább funkcionális, mint mor- laksűrűség, a finom átmenet a városiasabb központi terület és a 1428-ból, mint oppidium Zabathkát16, mint egy kisebb várost rok csak szórványosan fordultak elő. [A szerb lakosságot nem
fológiai jelenség. falusias periféria között és az azt körülvevő mezőgazdasági gyű- említi. Valószínűleg 1407-142917 között a város oppidiummá emliti itt, mert cask a katolikusokról szól.] 1700 táján már több
Szabadkán a másodlagos központok etnikai és vallási kü- rű. A Magyar Királyság más, főbb városai, mint Pozsony (ma vált (kisebb városi település néhány privilégiummal). A kéttor- magyar, német és tót élt itt, az összlakosság 1969 fő. 1765-ben a
lönbözőséget tükröztek. A barokk főplébániatemplom a módos Bratislava, Szlovákia), Győr, Kolozsvár (ma Cluj-Napoca, Ro- nyú várat 1470-ben emelték, amely körül házak és a templom város 9556, 1778-ban 20 656 lelket számlált, mégpedig 18 647
bunyevác földtulajdonosok neo-barokk házaival volt körülvéve. mánia) és Kassa (ma Košice, Szlovákia) városiasabbnak tűntek, állt. Anjou uralkodó 1307-től adományozta a településeknek az (90,2%) katolikust és 2009 (9,73%) szerbet.24
A magyar többségű Teleky tér, a magyar alközpont, ahol a Fe- a városmagjukban több-kevesebb tizenkilencedik század előtti oppidium jogi státust, illetve az oppidium privilegianust, ami a Mint Bács-megye néhány más városába, Szabadkára is a ti-
rences Templom áll, stilisztikailag kevésbé volt határozott egé- épülettel. Néhány kiváló értelmiségi életrajzában szintén utal mezővárosoknak adományozottakhoz hasonló kereskedelmi zennyolcadik század utolsó évtizedeiben érkeztek meg az első
szen a korai huszadik századig, amikor a neo-román homlokzat Szabadka elmaradottságára. Habár a város két neves magyar privilégiumokat jelentett. Ezeknek a települések nem állt mód- zsidók. 1775-ben a városi tanács egy szerződést írt alá Herschel
megszületik. A német illetve protestáns alközpontnak neo-góti- író, Kosztolányi Dezső és Csáth Géza szülővárosa volt, mind- jában masszív városfalakkal körülvenni területüket, így nem Jakabbal, aki Paksról érkezett, és három bajai Löbl vezetéknevű
kus temploma volt, és a zsidó jelenlét először egyfajta “neo-rene- ketten még karrierjük korai szakaszában Budapestre siettek. nyerhettek jogot a szabad királyi város címre, de még így is zsidóval. Baja a tizenkilencedik század első felében jelentős zsi-
szánszban”8, majd később, szenvedélyesebben a magyaros sze- Amíg Kosztolányit, mint a huszadik század első felének egyik kereskedelmi előnyöket élveztek. A falak hiánya a táj felé való dó központ volt. A szerződés garantálta a hozzájárulást, hogy
cesszióban vált észrevehetővé.9 Ezek a másodlagos központok legnagyszerűbb íróját tartják számon, addig Csáth Géza nyitottságot eredményezte, könnyű terjeszkedést és, ami a leg- Herschel és egyik a három Löbl közül családjával együtt letele-
nem a városközponttól távol fekvő területeket látták el központi (született Brenner József), Kosztolányi unokatestvére, brilliáns fontosabb, alacsony népsűrűségű városszövetet. Az 1525-ös os- pedhessen és zsellérként dolgozhasson. 1779-ben engedélyezték
funkcióval, hanem kiegészítették a később kialakított kozmopo- esszéista volt, egyike Bartók Béla első támogatóinak. 1907-ben torm feljegyzései utalnak az itt élő nemzetiségekre. Török Bálint a zsidóknak, hogy házaló kereskedelemmel foglalkozzanak, de
lita-ökumenikus főteret. Bartók maga is koncertet adott Szabadkán. Noha ebben az 1417 magyar nevű jobbággyal vette körül a várost, akiket a kör- nem engedték meg az ingatlan tulajdonlását.25
Valaki érvelhetne, hogy Kecskemét homogénebb és osztat- időben főképp a népzene nagy csodálója és kutatója volt, éppen nyékről gyűjthetett össze. Valószínűleg maga a város is hasonló 1687 nyara és őszi időszaka alatt az első, török utáni bete-
lan városi szövete, ellentétben Szabadka megosztott szövetével, kibontakozó zsenialitása mérföldekre esett a helyi ízléstől. etnikai összetételű volt, míg csak a törökökkel való háború el lepülők az elnéptelenedett város és környékének különböző
nem szükségképpen az etnikai megosztottság következménye, nem érte Szabadkát. területeit foglaltak el. A római-katolikus és bunyevác népesség
hanem inkább a topográfiából adódik. Bár igaz, hogy Szabad- Várostörténet 1900-ig 1526-ban az ottomán törökök a régióban fosztogattak, de Horvátország déli területeiről érkezett és a Vok patak nyugati
ka vízfelületek által tagoltabb volt, az etnikai tagoltság tovább Szabadka az erődítményének és lakossága ellenállásának kö- oldalán elhelyezkedő területekre telepedett le, míg a Bánátból,
erősítette a sajátságos topográfia hatását. Valószínű, hogy ha az Az elmúlt hat évszázadban Szabadka szerncséje igen forgandó- a Tisza keleti oldaláról érkező görög-ortodox szerb népesség
nak bizonyult. A város látta birodalmak emelkedését és bukását, szönhetően túlélte az első támadást.18 Azonban később, ugyan-
első telepesek azonos nemzetiségűek/felekezetűek lettek volna, ebben az évben, Szabadka török kézre került, és ez az időszak a várhoz közel, keletre és északra telepedett le. A szomszédos
akkor egy templom illetve központ köré csoportosultak volna. különböző államok felbukkanását és szétesését. 1526-ig a Ma- pusztákról érkezett szláv lakosság egy része csatlakozott ezek-
gyar Királysághoz, majd az Ottomán Birodalomhoz tartozott, folyamán újra virágzó hellyé vált 140 házzal és egy mecsettel.19
Ennek következtében Szabadka kelet-nyugati megosztottsága A török uralom kezdetén a feszültségek miatt a helyi keresztény hez a telepesekhez. Az erődítményen belüli lakosság kevert
nem csak a Vok patak eredménye, hanem annak a módnak is, 1686-tól 1918-ig a Habsburg Birodalomhoz vagyis újra Magyar- volt.26 Később az északról érkezett magyar népesség is beékelő-
országhoz. Ezután a pán-szláv entitás, a Szerb-Horvát-Szlovén populáció csökkent, de hamarosan változott ez a tendencia. A
ahogy a szerb és bunyevác népesség meghódította ezt a földet, török igazgatás, különösen II. Selim (1566-77) alatt, nem talált dött, melyet az ugyanabból az irányból érkező zsidók, németek
egyik kelet felöl, a másik nyugati irányból megtartva egy jól Királyság, később Jugoszlávia részévé vált, majd 1941-ben vis�- és csehek követtek.
szacsatolták Magyarországhoz. 1944-től a legújabb Balkán há- elegendő muszlimot, hogy a várost működtesse, így döntést ho-
kirajzolt határvonalat. Ugyanez az elv irányította a magyarok zott a „hitetlenek” (leginkább görög ortodox keresztények) be- Paradox módon a kezdeti tartós béke és a Habsburg biro-
integrációját, majd később a zsidókét is, akik túlnyomórészben borúig a „népi” illetve „szocialista” Jugoszláviához tartozott. dalom erősödő jóléte, valamit Szabadka “szabad kamarai vá-
A Balkán háború ideje alatt az először a Jugoszláv Szövetségi telepítéséről Szerbiából és Boszniából. Így II. Selim úgy jelent
északra települtek, abba az irányba, ahonnan jöttek. meg, mint Szabadka új alapítója. A már eddig is álló erőd és rossá”27 való felemelkedése 1743-ban adott okot az első nem-
Mikor összehasonlítjuk más magyar, azonos méretű váro- Köztársaságnak (Savezna Republika Jugoslavija), majd Szerbia zetiségi konfliktusra a keresztény népességen belül. Az iszlám
és Montenegrónak nevezett kis balkáni államalakulat északi a város stratégiai pozíciója miatt, egy új, a Szegedi Szandzsák
sokkal (de nem elsősorban mezővárosokkal), Szabadka kultu- igazgatása alatt álló náhiát (a szandzsáktól kisebb közigazgatási felett aratott győzelem a nyugati kereszténység vivmánya volt,
rálisan és építészetileg meglepően elmaradott.10 Más középkori csücskében helyezkedett el. 2006-tól a még kisebb Szerbia része. főképp katolikus vállalkozás, ami az uralkodó dinasztia hatal-
Bár a gazdasági és kulturális jelentősége változott az évszázadok egység) alapított itt. II. Selim a többnemzetiségű és többvallá-
eredetű városok sűrű városi szövettel rendelkeztek, homogén mának megerősödését jelentette a visszaszerzett területeken. A
során, Szabadka mindig a nemzeti és vallási sokszínűség városa sú Szabadka véletlen megteremtőjévé vált, ahol keresztények és
módon és harmonikusan épített, hasonló magasságú házakkal, protestáns, zsidó és a görög-keleti lakosság csak alárendelt sze-
volt, ahol a római-katolikus, görög-keleti (pravoszláv), protes- muszlimok egymás mellett élnek, habár jól meghatározott vá-
jól szabályozott utcavonalon. Továbbá, a városfalak elkülönítet- repet vállalhatott, amíg II. József türelmi rendelete28 1781-ben
táns, zsidó és még a muzulmán vallás hívei is élnek. lasztóvonal mentén. Mégis, uralma alatt a keresztény népesség
ték őket a természetes környezetüktől, ezáltal adva meg nekik meg nem jelent. A szerbek, akik a háborús idők alatt vándorol-
összetétele megváltozott. 1570-től a török defter20 szerint Sza-
a fizikai és szellemi egységet. Szabadka azonban majdnem a ti- tak ezekre a területekre, vagy a törökök elől menekülve vagy a
badkán csak öt család, mindannyian magyar nevűek, fizettek
zenkilencedik századig hiányában volt mindezeknek a tulajdon- törökök nyomására, iszlám ellenőrzés alatt hozzászokhattak a
adót, míg egy másik defter 1578-tól negyvennyolc, szláv veze-
ságoknak, még a régebbi, harmonikus falvakkal összevetve is. A domináns szerephez, és nem tudták elfogadni a megváltozott
téknévvel rendelkező családot említ, és csak tizennégy, a kör-
büszke lokálpatrióták a tizenkilencedik század végétől gyakran körülményeket. Nem akarván egy katolikus városi vezetés alatt
nyező tanyákon élő magyar családot.21
dicsekedtek azzal, hogy Szabadka volt a harmadik legnagyobb élni, ahol túlsúlyban voltak a szláv testvéreik, a bunyevácok, so-
város Magyarországon, Budapest és Szeged után.11 Népessége A török uralom nagyban hozzájárult néhány oppidum fej- kan a szerbek közül tiltakozásul elhagyták a várost. 1746-ban
Klein Rudolf / Szívélyes szövetség a bácskai pusztákon

meghaladta a történelmileg és építészetileg tekintélyesebb Po- lődéséhez a Pannon-síkságon. A háborús idők alatt a falvakat ezek a szerbek egy külvárosi településen, Sándorban (ma Alek-
zsony (Pressburg, Požuna, ma Bratislava, Szlovákia), Kolozsvár lerombolták és néhány oppidumot is, de a megmaradtak, mint sandrovo, Szabadka elővárosa) telepedtek le, vagy egy kicsit tá-
(Klausenburg, Cluj, ma Cluj-Napoca, Románia) népességét, de Szabadka, a keresztény lakosság menedékéül szolgáltak.22 En- volabbra mentek, Mileticsre (Nemes Miletics, ma Svetozar Mi-
még a felemelkedő ipari szomszéd, Temesvár (Temeschwar, Te- nek eredményekébb, ezek az oppidumok úgy funkcionáltak, letić, Szerbia). II József 1781-as türelmi rendelete már túl későn
mišvar, ma Timisoara, Románia) és Nagyvárad (Großwardein, mint városok és mint mezőgazdasági települések egyaránt.23 Ez érkezett. Jó néhány köztiszteletben álló család még a városban
ma Oradea, Románia) virágzó szecessziós városának, Ady Endre a kettős funkció és a népesség a városok és a megművelt földek maradt, a Radić, Manojlović, Ljubibratić és más jeles család je-
otthonának népességét is.12 Bár majdnem mindenki tudta, hogy közötti migrációja ebből az időszakból származik. A török ál- lentős szerepet játszott a tizenkilencedik századi Szabadka pol-
Szabadka kulturálisan lemaradt az előbbiek mögött. Dušan Jelić lamvezetés nem vetett ki adót a lábasjószágra, ez arra sarkallta a gári kultúrájának megteremtésében.
szerint, a tizennyolcadik század közepén és a tizenkilencedik helyi lakosságot, hogy az állatgazdálkodást a hatalmas pusztára 1747-ben a magyar Országgyűlés okirata megerősítette a
elején, „Szabadka a nemrég felszabadított földművesek-harco- telepítsék át. A jelentősége ennek a nomád, félnomád életformá- nemzetek elkülönülését, kijelentve, hogy „a jelenlegi lakosság ott
sok települése maradt. Itt nem volt ellentét (suprotnost) a város hoz való visszatérésnek egészen a huszadik század elejéig meg- marad, ahol van; a katolikusok az egyik, a görög-keletiek a má-
és a falu között; a piacgazdaság még messze volt és a népesség maradt, míg a Szabadka körüli, a város által birtokolt legelők sik oldalon”.29 Kaysser és Kovács 1747-es térképén (1. és 2. kép)
még nem volt városias.”13 A vegyes nemzetiségű mezőváros csak 3. kép: Szabad királyi város Theresinobl (Königliche Freistadt Theresinobl - kiárúsítása meg nem történt. a patak a várost még mindig két részre tagolja, és az általános
nehezen tudhatott egy kulturálisan homogén és népes közép- hibásan írva a Theresienopel) egy ács céhlevélen, 1815-ből, a város alakuló központi részét A török leverése után, a Habsburgok megkezdték az elnépte- vallási megoszlás még mindig érvényes, de a keleten, a görög-
osztályt előteremteni; így, a tanult emberek kritikus tömege fáj- látjuk, ahol a házak még renszertelenül helyezkednek el, az utcák és terek szabályozatlanok. lenedett dél-magyarországi területek újrabetelepítési program- ortodox oldalon már találunk néhány katolikust, még protes-
dalmasan hiányzott. (dr. Klaus Stopp gyűjteménye, másolat IAS: F.172.5.18.) ját. Iványi István történész így ír: tánst is. A valláson felül, az etnikai elkülönülés is kezdett formát
4 5
ölteni. A katolikusok a nyugati felet, ezen belül a bunyevácok településein, a nemzetek különböző néven nevezték városaikat. nyeként az épület 1854-ben, mint színház épült fel. Ugyanabban
a központi és déli részt foglalták el, míg a magyarok az északi Szabadka német neve nem maradt fenn. az évben az első előadást magyarul, majd nyolc évvel később
területeken laktak; a keleten a szerb vagy görög-keleti lakosság A szabad kamarai város időszaka (1743 – 1779) alatt Szabad- szerbül tartották meg. A város alaprajzának végső formája 1884-
élt, de megtalálhatóak voltak itt még északon a katolikus ma- ka virágzott. A béke ez alatt a három évtizedes időszaka alatt ben alakult ki, amikor Könyves-Tóth Mihály pontosan körvo-
gyarok és a protestánsok – németek, szlovákok, csehek – pedig a lakosok száma 3,709-ről (1748) 21,471-re (1778) növekedett. nalazta az utcákat, tereket és piacokat. 1895-ben a városi tanács
a központtól délre. A szabályozásokat Tóth Sándor és Aradszky Elkészültek az első barokk épületek, mint a Szent Rókus kápol- is hozzájárult tervéhez, s a későbbi tőkés növekedés lehetővé tet-
Gábor mérnökök végezték el, ami 1837 és 1839 között nyolc ne- na, horvátul Sv. Roko, (1753), az első városháza (1751), a börtön te látomásának megvalósítását.
gyedre osztotta a várost, hozzájárulva az etnikai csoportosulás (1754). A Szent Teréz katedrális – ekkor még főplébániatemplom Két prominens polgármester hivatali ideje fémjelzi Szabad-
erősödéséhez a városi igazgatásban és a morfológiában.30 – (1777) építése is ebben az időszakban kezdődött. 1779-ben a ka gyors városi növekedését. Az első polgármester, a bunyevác
A zsidó bevándorlóknak nem jelöltek ki külön negyedet, város további haladást ért el, megvették a kiváltságokat, hogy származású Lazar Mamužić (Mamusich Lázár 1847-1916) meg-
de a városi tanács 1788-ban egy kérvényt adott át a királyi kor- szabad királyi várossá váljanak, kiérdemeljék e periódus legma- lehetősen hagyományőrző volt, 1882-től szolgált, ami egybeesett
4. kép: Szabadka morfológiai rekonstrukciója Kovács 1778-9-es térképe
mányzónak: “Egyszersmind azt kívánja a tanács, hogy a csa- gasabb elérhető státusát. Az osztrák-magyar kiegyezés 1867-ben az iparosítás kezdetével, egészan 1902-ig, a nagy urbánus áttöré-
alapján (Michal Mudrik és a szerző munkája). A telekhatárok bemutatását
lások és veszekedések alkalmának elhatárolása végett a zsidók megerősítette Szabadka gazdaságát is, de csak egy és fél évtized- sig. A második, az 1902 és 1918 között szolgáló magyar születésű
kihagyva, a házak véletlenszerű elhelyezkedése még hangsúlyosabb. Ennek
külön utcában lakjanak.”31 Bár a kormányzó nem utasította el a del később vált érezhetővé. A kiegyezés általánosan előnyös volt Bíró Károly (1864-1952). Mindketten ügyvédek és földbirtoko-
ellenére már felfedezhető a Szerb utca és a jövőbeli főtér csírája. A zöld
kérvényt, de felajánlotta a zsidónkak, hogy telepedjenek le ott, a Magyar Királyság gazdaságára, de a magyarizációnak köszön- sok voltak, megfelelve a nem hivatalos előfeltételeknek, amelyek
felület a lápot ábrázolja, mely az enklávékat választja el. A képen a Ferences
ahol nekik kellemes. Ezért azt a területet, ahol 1816-ban meg- hetően a nemzeti feszültség fokzódott az enyhe magyar több- az akkori Magyarországon a jelentős, nyilvános szerep betölté-
templom dominál, de kiemelkedő szerepét a majdani városházák fogják
engedték a zsidóknak, hogy házakat szerezzenek, nem tekint- ség és a szláv kisebbségek között.36 Ezek a hatások Szabadkán is séhez szükségesek voltak. Mégis két különböző érát képviseltek.
átvenni.
hetjük gettónak (zsidónegyednek).32 A zsidók természetszerűleg érezhetőek voltak, habár enyhébb formában, mint máshol. Lazar Mamužić összeköttetésben állt a szabadelvű párttal, és
a zsinagóga, a zsidó iskola és a rituális fürdő és vágoda körül 1881-ben, amikor a város státusát Magyarországon revideál- míg magyar-német negyed valahol középen helyezkedett el a az egyik leggazdagabb bunyevác családból származott. EDDIG
koncentrálódtak. Számuk állandó növekedése miatt33 1835-ben ták, Szabadkát az időszak legmagasabb városi rangjára minősí- házak szabályos elhelyezésének tekintetében. Viziója Szabadka felzárkóztatása volt a modern kapitalizmus-
a városi tanács jóváhagyta a központ felé való terjeszkedésü- tették fel, így lett községi város egészen az első világháború vé- Az első, 1782-ben Ürményi Mihály által megkezdett sza- hoz. Számos kezdeményezést inditott útjára, iskolák, laktanyák
ket, a piactól a Szagmeiszter-féle házig.34 1900 körül majdnem géig. Ez az időszak boldogulást hozott egész Magyarországnak, bályozások után, szakadatlan erőfeszítéseket tettek, hogy a és más intézmények megalapítására. Bevezette a gázvilágítást
minden negyedben éltek zsidók, de a legsűrűbben a nyolcadik, a mivel az ország a nemzetközi kereskedelem és az iparosítás fő város urbánus külsőt nyerjen: a patakot szabályozták, a lá- és a központi terület utcáit burkoltatta. Új városháza építésé-
hagyományos zsidó negyedben találhatók és az elsőben, a köz- folyamába illeszkedett be. Szabadka sem volt kivétel. Azonban a pokat lecsapolták, új építési szabályzatot honosítottak meg, nek ötletét dédelgette és valószínűleg megbízta Lechner Ödönt,
pontban, ahol arányuk tíz illetve tizenkét százalék volt.35 A la- csúcsra 1900 és 1910 között ért. megkövetelve az építetőktől, hogy házaik hosszabb felét az a magyar szecesszió atyját az új városháza előzetes terveinek
kosság ezen alapvető eloszlása a huszadik századig komolyabb utcafront felé irányítsák. S ami a legfontosabb, változtatá- megrajzolásával.45 Ám egy ilyen merész terv megvalósitásához a
elkülönülés nélkül majdnem állandó maradt. Azonban néhány sokat végeztek a központban. Az erődöt, a valamikori admi- szükséges anyagi források hiányoztak. , Időközben Mamužićot
szomszédos negyed homogénebb volt, mint más negyedek. A A város morfológiája nisztratív központot, ferences kolostorrá alakították át, az pénzügyi visszaélésekkel és a városi költségvetés túllépésével is
katolikusok között könnyebb volt a keveredés, figyelmen kívül első, 1751-ben épített városháza körüli területeket szabályoz- vádolták. Elindították a nyomozást, s valószínűleg egy közös
hagyva a nemzeti hovatartozást, mint eltérő vallásúak között. A tizennyolcadik század végén Szabadkán is, más magyar
mezővárosokhoz hasonlóan, hiányzott a városi szabályozás. ták, a város világi központját délebbre helyezték át.40 1786- megegyezés alapján felmentették, de ellenszolgáltatásként le kel-
(Néha a választóvonal elmosódott a bunyevác és a magyar iden- ban gyorsnövésű fákat telepítettek. Habár a szabad királyi lett mondania.
titásúak között.) A tizenkilencedik század végére gyakorivá vált Itt nem voltak megtervezett utcák vagy terek; ehelyett a város
spontán fejlődött az emberek életmódjának megfelelően.37 A város statútuma előírta a védelmi rendszer kialakítását41, a Lemondatása „államcsíny” része, mely egy szélesebb körű
a házasság a zsidó és nem zsidó felekezetűek között, főképp a fel- város csak részlegesen megerősített, főleg a nyugati oldala,
sőbb osztályokban, és gyakrabban a zsidók és magyarok, mint a házak rendszerint a telek közepén, néha viszont kerületének kö- politikai változást fémjelzett nemcsak Szabadkán hanem a kora-
zelében álltak. Szabadka városi vagy még inkább rurális szöve- ahol a kapukat építették, míg a keleti rész a Palicsi-tó körüli beli Magyarországon is. Mamužić bukása elkerülhetetlen volt,
zsidók és pravoszláv szerbek között. A kommunista éráig ritka
tének jellegzetessége volt, a topográfia és a vallások által létreho- ingoványos területe irányába nyitott maradt. az új magyar koalíciós kormánynak öt polgármestert kellett el-
volt a keveredés a pravoszláv szerbek és katolikus bunyevácok
zott, megosztottság. (2. kép) A laza szövetet a patakok és lápok A tényleges várostervezés 1820-ban kezdődött a Rende- helyeznie a magyar nemzeti párt tagjai közül. Ezzel egy időben,
között.
viszonylag önálló és önellátó egységekre osztották. A telepesek zési Szépészeti Bizottság megalapításával. A nyolctagú bi- a politikai hatalom a bunyevác földbirtokos osztálytól fokozato-
Az óhaj, hogy megvalósítsák az etnikai és vallási egyensúlyt
először a magasabban fekvő területekre költöztek (elnevezése zottságban minden negyed és a Tanács képviselője is jelen san áthelyeződött a leginkább magyarul beszélő, tőkés vállalko-
és békét, már a város hivatalos latin nevén is tükröződött, Maria
Theresiopolis (1743), ahogy a szabad vagy kiváltságos „kamarai bunyevácul/szerbül greda, magyarul hát), majd fokozatosan volt.42 1823-tól a városi tanács mindenkinek városi polgári zói osztály kezébe, amlynek egyik kiemelkedő tagja Bíró Károly
város” státus elnyerése után nevezték. A név kikerül minden, az alacsonyabban fekvő területeket népesítették be.38 Ebben az státust ajánlott fel, aki beleegyezett egy „szép” ház emelésébe volt. Bíró családja a magyar nemzeti ügy mellett letette a garast
Suboticára, Szabadkára, Zabadkára vagy Sabatskára, a helyi időszakban ezeket a területeket és magát a várost, mint egészet és kifogástalan erkölccsel rendelkezett.43 Kászonyi, a királyi már korábban, ami fia utját nagyban egyengette46. Igaz, Bíró és
nemzetek – bunyevácok, németek, magyarok, zsidók, szerbek és kívülről nem védte fal vagy víz, mint a középkori városokat. A kormányzó, 1836-ban erendelte, hogy az utcák nevet, a házak Mamužić ugyanabba az ügyvéd-földbirtokos osztályba tarto-
szlovákok – által preferált nevekre tett célzást, egyenesen Őfel- enklávékat és az egész települést szorosan körbefogták a környe- számot kapjanak.44 Az új építési szabályzat különbséget tett zott, de Bíró köre már nem annyira a földbirtokosi rétegre kor-
sége Mária Terézia védnöksége alá rendelve a civitast. Továbbá ző mezőgazdasági területek: a községi tulajdonú legelők és a vá- a belváros és a külső kerületek között. Az előbbiekben ma- látozódott, hanem felölelte a gyárosok és nagyobb kereskedők
a latin név elsősorban a toposzt jelképezi, amely a nemzetek fe- ros körülvevő művelhető földterületek. Mint más mezővárosok- gasabb, az utóbbiakban alacsonyabb házakat kellett emelni. társadalmi osztályát is, mint amilyenek például Kunetz Ignác és

lett áll. A félreérthetetlenül nacionalista időkön kívül – 1848- ban, a lakosság többsége itt is mezőgazdasággal foglalkozott, a Alapvetően a belvárosban kétszintes házak voltak, a hoszabb Taussig Vilmos, módos zsidó üzletemberek voltak. Magyarajkú
49-50, 1918, 1941 és a legújabb Balkán háború – a város lakói nyár folyamán tanyákon éltek és a téli hónapokban visszatértek oldalukkal az utca frontvonala felé fordulva, míg a külvá- körökben mindinkább fenyegetettség érzését keltette az erősö-
önmagukat elsőként a városhoz, majd, csak ezután valamilyen a városba.39 A szerb és zsidó kereskedők kivételek voltak, úgy- rosban oromzatukkal az utca felé forduló falusias házakat, dő pán-szláv mozgalom, az ország kisszámú magyar többsége
etnikai vagy vallási csoporthoz tartozónak látták. A minden- szintén a német és cseh mesteremberek, mind a telkek méretará- és néhány, hosszabb oldalával az utcára néző városiasabb mindinkább ragaszkodott nemzeti identitásához és hirdette
napi beszédben a subotičani és szabadkaiak univerzalista kife- nyában, mind az épületeik eloszlásában. (4. kép) jellegű házat találunk. A bel- és külváros között nem csak azt. Ez magyarázza, hogy a központi hatalom miért tolerálta
jezések túlélték a szigorú elkülönítésre törekvő időket. A név, Szabadka modern városszövete a lazán elválasztott enklá- morfológiai különbség volt. A falusi házaknál csűr, disznóól Szabadkán, Marosvásárhelyen (ma Târgu-Mureş, Románia) és
Subotica a szombattal vagy Sabbattal (Subota, Zabatka) azono- vék összeforrásával alakult ki. A számos szabályozás célja volt, és istálló volt, ami követte a ház hosszanti irányú tengelyét. Pozsonyban (ma Bratislava, Szlovákia – azokban a városokban,
sítható, és Szabadka a szabadosokkal, felszabadítottakkal, akik a hogy az enklávéknak városias és egységes karaktert adjanak, A belváros eltérő karaktere látható maradt egészen a 1970-es ahol jelentős nem magyar népesség élt – az ún. magyar(os) stí-
városban laktak. A civitas fogalma jogilag értelmezendő: a város hiszen mindegyik valahol különbözött, ez a telkek méretében, évek késő-kommunista időszakáig. Fokozatosan a malmokat lust.47
lakosainak legnagyobb része szabad volt, a valamikori haderő alakjában és a területek egymás közötti viszonyában is kifejező- is eltávolították a város belterületekről. Ennek ellenére Szabadkán az említett államcsínyt úri mó-
tagjai, akik nyaranta a szállásokon éltek, a tél folyamán pedig dött, a lakosok foglalkozásának, nemzetiségének és a vallásának 1846-ban építették ki a Palics-fürdőt, és 1848-ban lerakták a don rendezték meg. Bíró Károly egy lovagias gesztust tett az
a városban. A mindennapi használatban a hivatalos név, Maria függvényében. A bunyevác földművesek lakta negyedre a házak színház és a szálloda alapköveit. Az 1848-as forradalom bukása 1902-ben félreállított riválisa felé: 1912-ben megkérte Váli Gyu-
Theresiopolis nem jellemző még rövidített formában vagy a for- telkeken való szabálytalan elhelyezkedése volt jellemző, a kez- után, Szabadka a tiszavirág életű Szerb Vajdaság (1849-60) ré- la építészt, aki az új városháza építésével megbíztak meg, hogy
dításokban sem, ellentétben a szomszédos várossal: Neoplanta, deti időszakban gyakorlatilag utcák nem is léteztek. Ellentétben szévé vált. 1853-ban Alexander Bach, osztrák belügyminiszter a nagy gyűlésterem ólomüveg ablakán ábrázolja Mamužićot.
mely mint Novi Sad, Neusatz vagy Újvidék jelenik meg a min- ezzel, a szerb kereskedők által benépesített negyed elsőként ren- tervei között szerepelt a még építés alatt álló színház kaszárnyá- Mamužić ezt a megtiszteltetést még négy évig, 1916-ban bekö-
dennapi szóhasználatban. Akárcsak a Habsburg Birodalom más delkezett meglehetősen szabályos házsorokkal (ušorene kuće), vá való átalakítása, de a helyiek heves inszisztálásának eredmé- vetkezett haláláig élvezhette.
6 7
Zsidók, a gazdaság katalizátorai sek, előnyben részesítették gyümölcsösbe és szőlőskertbe, mint detése után, az értéktőzsde összeomlása Bécsben, a Habsburg Az új zsinagóga építése
az iparba való befektetést.54 A tizenkilencedik században a zsidó Monarchiát keresztülszelő antiszemita hullámot eredménye-
Gyakran a zsidó népesség jelenlétét, növekedését vagy csökke- vállalkozók, mint gőzmalom és ecetgyár55 tulajdonosok tűntek zett. 1887-ben volt az első középosztálybeli antiszemita eset Sza-
nését egy város vagy régió gazdasági sikerességének baromé- fel először, de az osztrák-magyar kiegyezés után a szappangyár- badkán, mikor Mukich Simon (a polgármester fia) röpiratokat
tereként is tekinthetjük – túlzás lenne anti- vagy philoszemi- tás, élelmiszergyártás (Hartmann és Conen), fémipar (Rotman osztogatott „A szélsőséges bal antiszemita programja” címmel.
tizmusként értelmezni. Valószínűleg ugyanez vonatkozik más Imre és Goldner Testvérek), téglagyártás (Glied Bernard - az Ezt az incidenst egy rurális követte, a Szabadka melletti falu-
vándorló etnikai csoportokra, amelyek megszokták az életet a első téglagyár egy bunyevác, Machkovich Titus és egy német, ban, Csantavéren, Takács Dankó János megvádolta Fürst Sá-
diaszpórában. Szabadka jóléte a tizenkilencedik század utolsó Molczer Károly nevéhez fűződik) legfőbb játékosaivá váltak. muel kereskedőt öccsének meggyilkolásával, és vérének rituális
két évtizedében jelentősen emelkedett, ami egybevágott a zsi- Kartongyárak (Fischer Ernő), Csokoládégyár (Ruff Testvérek) szándékú felhasználásával. Néhány nappal később az elveszett
dó lakosság gyors növekedésével. Dušan Jelić fordulópontnak és a nyomdák többsége is zsidó tulajdonban volt. A tizenkilen- gyermeket Zenta városa (ma Senta, Szerbia) mellett találták meg
tekinti azt a pillanatot, amikor a város megnyitotta kapuit a cedik század végére megjelent a zsidó orvosok, ügyvédek, újság- sértetlenül.
zsidók kereskedeleme és betelepülése előtt. Ezek a jövevények írók, szerkesztők és művészek első generációja.56 Természetesen
a piacgazdaság katalizátoraivá váltak. 48 Habár a zsidók álta- 1900-ra az öreg zsinagóga teljesen alkalmatlanná vált, mind
a zsidók gazdasági tevékenysége messze volt az önállótól – szim-
lánosságban mérsékelten járultak hozzá a régió gazdaságához, méretében, mind az Izraelita Hitközség jelentőségéhez mérten.
biózisban éltek a meglevő mezőgazdasággal, és támogatták az
Szabadkán befektetéseik sokkal látványosabbak voltak, mint Az Izraelita Hitközség egyik leggazdagabb tagja, Geiger Adolf,
iparosodást, alkalmazva a helyi természeti és humán erőfor-
máshol a megyében. A zsidó vállalkozók eredményei fokozato- egy telket adományozott az új zsinagóga és a kísérő épületek (ri-
rástokat, a munkaerőt és a nem zsidó ipari szaktudást.57 Keres-
san szolgálni kezdték a bunyevác-magyar földbirtokos osztály tuális mészárszék, iskola és a rabbi rezidenciája) részére a Szé-
kedelmi előrehaladásukat, az irodalomban hosszú statisztikák 6. kép: Jakab Dezső és Komor Marcell, az új zsinagóga, 1903 (képeslap, Prokesch
gazdasági és politikai érdekeit. Néhány esetben a zsidók még a írják le, de a közhiedelemtől eltérően a bruttó hozamból nem chenyi utca (ma Trg Oktobarske Revolucije) és a Jókai utca (ma Szabolcs gyűjteménye, Szabadka). Az épület szokatlan magyaros stílusával uralja
hagyományos, nem zsidó mezőgazdasági üzletágban is próbál- volt túlsúlyban részesegésük. Az ipari szektor messze a mező- Trg Komora i Jakaba, elnevezését a zsinagógát és a városházát a teret, ami gyalogszerrel öt percre van a Főtértől és a korábbi zsidó terület
koztak. 1845-ben Basch Jakab és Deutsch Bernát megszerezte gazdasági mögött maradt, ahol a bunyevác és magyar földtulaj- tervező építészekről kapta) sarkán 1892. április 19-én. Ennek a szélétől, ami itt kezdődött és a város északi kerületéig terült el. Ennélfogva, a
Szabadka község a nagyobb hűbérbirtokának hat éves haszon- teleknek azelőtt keresztény tulajdonosa Vojnits Dénes volt, aki zsinagóga a zsidók által lakott terület élén állt, mely nem a gettó, minthogy
donosok uralkodtak. 1901-ben a városban 169 virilista (legfőbb a többségi nemzet képviselői, magyarok is laktak itt. E terület lakosságának
bérleti szerződését a jobbágyokkal együtt, valamint a Csantavér adófizető) volt, akik közül csak harminc volt zsidó (16,3%), míg elcserélte a Három Balta nevezetű telekért 30,000 forint ráfize- kb. 20%-a zsidó, míg a város más részein 1-5%. Itt csak egy, többségében
(ma Čantavir, Szerbia) melletti malmot.49 A zsidók többsége vi- a zsidók előfordulása a lakosságban három százalék körül volt. téssel a Hitközség kasszájából. zsidó-lakta utca volt, az Erdő utca a klasszicista zsinagógával, amit
szont a mezőgazdasági termékek eladásán keresztül került Bács- A leggazdagabb polgár a magyar földtulajdonos, Vermes Gábor Az új zsinagóga elhelyezkedése egy fontos mérföldkő a zsi- lebontottak a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság ideje alatt.
ka gazdasági vékeringésébe. (aki 22,752 korona adót fizetett); a második leggazdagabb a zsi- dók a központ felé való közeledésében.61 (6. kép) 1900 körül a
dó Kraus Miksa volt (19,022 korona adó).58 Szabadkán a zsidók központ vallási topográfiája is mutatja, hogy a zsidó telektulaj- Szabadkán a zsinagóga építése nem csak egy a többiek ká-
hozzájárulása kultúrához, a modernitás ideáinak elhintésében donosok és fejlesztők a központhoz egyre közelebb vásároltak rára előbbrejutó vallási csoport ünneplése volt. Már az első pil-
és a magyarizációs mozgalom támogatásában – mindkettő helyi parcellákat. A térékép (8.kép) tanúsítja azonban, hogy közülük lanattól fogva világos volt, hogy az új zsinagóga jelezte az épí-
építészet fontos képviselője –, sokkal jelentősebb volt. csak néhánynak sikerült telkekre szert tennie a főtéren, ahol tészeti és kulturális modernizmus eljövetelét Szabadkán. Ez az
A zsidók társadalmi felemelkedése nyomon követhető a zsi- még mindig a szerbek voltak túlsúlyban, és kisebb részén a ka- épület az egyike annak a néhány zsinagógának Európában, ami
nagógák építésének történetén és a zsidó lakosság központ felé tolikus tulajdonosok, valamint számos középület (a második a szecesszió stílusában épült. 65
való elmozdulásán kersztül. A zsinagóga építésére tett első kez- [később a harmadik] városháza, a gimnázium, színház és a Pest 1900 június 24-én a Szabadkai Közlöny bejelentette, hogy
deményezést 1789 márciusában a városi tanács elutasította az Szálloda). Az új zsinagóga a zsidók lakta Széchenyi utca déli pe- lesz úgy zsinagóga, “... ha a templomépítő bizottság elnöke és a
izraeliták pénztelensége miatt. Ennek ellenére az első zsinagóga remén helyezkedett el. A Kunetz zsidó család további parcellá- hitközségi elnök, Dr. Milko Izidor aláírásával ellátott és szétkül-
valószínűleg a tizenkilenceik század elején felépült. Mivel nem kat vett a központ közelében, valójában egy egész háztömböt a dött felhívásra a hitközségi tagok kellő számban templomülése-
maradt fenn kép az eredeti, régi zsinagógáról, így a 1850-ben re- Rudić utcában, ami nem érintette a főteret, de tisztán látható ket fognak jegyezni, illetve vásárolni”.66 A Bácskai Hírlap hozzá-
konstruált verzió ábrázolása egy elég szokatlan épületet mutat. A tette: “Hirdettek már pályázatot is az építendő templom terveire,
volt a városházától nézve.62 Beékelődött a fő szerb agglomerá-
helyszínrajz elemzése, ami nem mutatja a kis tornyocskák eme- be is érkezett néhány terv, de kivitelre valamennyi alkalmatlan
5. kép: Löwy Testvérek méterárú boltja az alkalmazottakkal és néhány ció és a katolikus tömb közé, ahol csak egy zsidó és egy szerb
leti tervrajzát, jelzi, hogy a hosszház, a rusztikus, barokk-stílusú volt.”67 Semmilyen bizonyíték nem igazolja ezt a későbbi állítást,
bámészkodóval, 1900 körül, Főtér (képeslap, Prokesch Szabolcs gyűjteménye, telektulajdonos volt. Ugyanez a család az új, széles és elegáns
Szabadka) A sarkon a bunyevác menyasszony ábrázolása, a magyar szöveg alatt oromzatával 1800 körülről származik. A nyolcszögű alaprajzú lehetséges, hogy az egész verseny csak egy trükk volt, amivel
Eötvös utcában (ma Josip Juraj Strossmayer utca) is emelt épü-
a zsidó boltos különleges ajánlatot tesz a bunyevác menyecskéknek. tornyocskákat és az előcsarnokot azonban feltehetőleg az 1850- közvetlen megbízást adtak Jakab Dezső és Komor Marcell építé-
leteket, ahol a tulajdonosok közül hét zsidó volt, hét katolikus és szeknek. A tehetséges helyi építész, Raichle Ferencz visszavonta
es restauráció alkalmával tették hozzá. Az erőfeszítés hiánya, két szerb ortodox, és ahol három középület volt, ezek közül az
Szabadkát a kedvező történelmi körülmények vitték előre: hogy koordinálják a két fázis közti stilisztikai különbségeket, a jelentkezését, mert a szabálytalanságot sejtett, ami ezt a hipoté-
az 1848-as szabadságharc és a két fő, kelet-nyugati és észak-déli, egyik a városháza. zist igazolja.68 A kivitelezésre meghiredetett pályázatot Nagy Fe-
szegényes közösség látszatát kelti.59 Az Izraelita Hitközség min-
vasútvonal megépítése. Iványi és Jelić is megjegyzi, hogy a 1848- A zsidók elhelyezkedését vizsgálva feltűnik, hogy a zsidó renc és Kladek Lukács vállalkozók nyerték, de lehetséges, hogy
den költségét a zsidók maguk állták, egészen az osztrák-magyar
49-es pusztítás nagyszerűen hozzájárult, nem csak közvetlenül kiegyezésig. 1868-ban a városi tanács 250 forint anyagi támoga- tulajdonú telkek csoportosulnak egyrészt az utcavonal mentén, itt is szabálytalanságok voltak. Valószínűleg Nagy és Kladek

Szabadka gazdaságához, ugyanis a megye más városait meg- tást terjesztett elő, hogy kiegészítse a közösség jövedelmét. másrészt a háztömbökön keresztül, ahol két zsidó tulajdonban alkut kötött a város egyik befolyásos alakjával, alacsonyan tar-
rongálták illetve leromboltak, hanem közvetett módon is, még A zsidó temető a valamikori Halasi Kapu közelében volt, a levő telek a tömb közepén érintette egymást, hasonlóan a ko- tották az árakat, így az cserébe hozzájárult a hatalmas városháza
több zsidót hozva Szabadkára. Megérkezésük Szabadkát Bács- közeli Kiskunhalas városának irányában. 1828-ban a temetők rábbi Judenhofokhoz. Ilyen letelepedési minta nem létezik más, munálataira tett megbízásukhoz évekkel később. Huszonöt év-
ka megye vezető kereskedelmi és gazdasági központjává tette, szabályozásának során a városi tanács eldöntötte, hogy megma- ilyen alacsony százalékban jelenlevő kisebbség letelepedési for- vel később az építész, Jakab így írt: A kivitelező Nagy Ferenc és
ahol a tizenkilencedik század végén a zsidó ipari tőke kezdett radhat eredeti helyén.60 Elhelyezkedése nem volt nagyon messze mái között. A szerb ortodox népesség, amely az össz lakosság Kladek Lukács jóformán semmit sem keresett az építkezésen, az
megizmosodni.50 Bizonyára a zsidók itt, a birodalom fejlet- a zsidó utcáktól. Ellentétben az orthodox szerbek sírkertjével, mintegy 3%-át alkotta, leginkább az ortodox templom körül inkább csak hírnevüket öregbítette.”69
len szegélyén még kedvezőbb helyzetben voltak, mint például amely a Szerb utca végén volt, a zsidó temető a város földrajzi csoportosult és részben a főtér északi és észak-keleti kerületén. A terv szokatlan történetét a Bácskai Hírlap így írja le: „Ko-
Észak-Magyarországon, aminek régóta fennálló tőkés kultúrája tulajdonságai miatt kissé nyugatabbra tolódott a zsidó utcáktól. A zsidók letelepedési módja inkább a hagyomány egy eleme, mor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek ugyanis részt
és erősebb német-magyar középosztálya volt.51 Már 1861- ban 200 éves történelme allatt a zsidó temetőt néhányszor kibőví- mint a gyakorlati szükséglet.63 vettek a szegedi zsidó templom tervpályázatán, s ott díjat is
Alojzije Mamužić, bunyevác tanácsnok, elismerte a zsidók gaz- tették. Nagyváraddal (ma Oradea, Románia) összehasonlítva azon- nyertek, de első helyre nem juthatott művük, mert a vonalak
dasági jelentőségét és inditványozta, hogy teljes polgári jogokat Az antiszemitizmus meglehetősen enyhe volt, összehason- ban a zsidók előfordulása Szabadkán sokkal kevésbé volt ki- újságát a bíráló bizottság konzervativ többsége nem érezte át,
adományozzonak nekik.52 lítva Magyarország néhány északi városával, ahol figyelemre emelkedő. Amíg Szabadkán a zsidó lakosság aránya 1900-körül Szeged legszebb építményének (a cikkíró a városházára gondol
A zsidók, megfosztva a magántulajdon birtoklásától az méltó számú német lakosság élt, mint Pozsony (németül Pres- nagyjából három százalékot ért el, addig Nagyváradon huszon- - megjegyzés K.R.) tervezője, Lechner mester kardoskodott erő-
1840-es évekig53, vagyonukat hagyományosan pénzbe tartották, sburg) vagy Kassa (Kaschau németül), és a leginkább a biroda- öt százalék felett volt, és a fő utakat és tereket zsidó tulajdonú sen e terv megvalósítása mellett, de nem értették meg szavát.” A
amit könnyebben alakítottak át ipari/kereskedelmi tőkévé. Sza- lom általános politikai és inellektuális irányzatait követte. 1873- házak és zsidók által működtetett világi létesítmények szegé- szegedi zsinagógának ezt az elvetett tervét fogadták el a szabad-
badka más polgári elemei, mint a német vagy magyar kézműve- ban, röviddel a sokáig várt emancipációs törvény (1869) kihir- lyezték.64 kai zsidó hitközség elöljárói, azzal, hogy a tervezők azt a helyi
8 9
adottságokhoz alakítják. Azonban az átdolgozás vitatható volt. 1902 őszén, másfél évvel később a zsinagóga a Rosh Has-
A szegedi nagy zsinagóga konstrukciója három, a saját terére hana ( zsidó új év) ünnepére elkészült, igaz még a díszítés nél-
nyíló bejáratot kívánt, míg a zsinagóga Szabadkán csak egyik kül. Az ünnepélyes felavatásra csak egy év múlva került sor.76
oldaláról volt nyitott, bejárata az udvarra nézett. Azonban négy A budapesti zsidó hetilap, az Egyenlőség jelentete: ”Szabadkán
torony és a központi kupola kompozíciós vázlata ugyanaz ma- szeptember 17-én adták át rendeltetésének a szabadkai zsidó
radt.70 Építészeti nyelvezetében a szabadkai zsinagóga hitelesen hitközség remek új templomát. A templom pompájánál s az ün-
új épület volt.71 1900 körül Jakab és Komor a Magyar építészet nepélyességnél sokkal jobban megkapott a testvériségnek az a
élvonalába tartoztak. Jakab így irt: „Modern és nemzeti szel- szent érzelme, mely megaranyozta az egész ünnepélyt, s a napot
lemben kell templomot építenünk.”72 nem egyszerű templomszentelés napjává, nem egy hitfelekezet,
Braun Henrik következőképpen mutatta be az építészeket hanem egész Szabadka ünnepévé tette.”77
a nyilvánosságnak: „Komor Marcell, született 1868. november Az új zsinagóga építése egy jelentős eseménye volt a sza-
7-én Budapesten. Apja Budapesten hittanár volt. Reáliskolai ta- badkai zsidóság történetének. Milkó Izidor, író és az építési
nulmányai után a József Nádor Műegyetemen 1891-ben nyer- bizottság elnöke két évtizeddel később mutatott rá: “Kellemes 7. kép: A főtér 1878-ban (Iványi) A tornyos épület a második városháza, jobbra tőle a főgimnázium, balra pedig a Pest Szálloda helyezkedik el a Színházzal. A tér
te oklevelét. Mint kezdő építész nyerte el a Mérnök és Építész emléket idéz föl bennem ennek a kampánynak az a mozzanata, maga a piac és korzó keveréke, amely elrendezés csak 1908 után, az új városháza építésével változik. Ehhez a régi városházát és a gonáziumot le kellett bontani.
Egylet Ybl érmét. Ismételten tett külföldi tanulmányutakat. hogy felekezeti tekintet nélkül jegyezték a kötvényeket, s még kevertebbé és „kozmopolitábbá” vált, attól az időszaktól kezd-
1896-ban építette pályanyertes terve alapján a szentesi szállót olyanok is bizalommal vásárolták ôket, akik - okkal vagy ok ve, amióta a középréteg hasonló életvitelen osztozott. A foko-
és vigadót színházteremmel. Czigler Győző, Hauszmann Alajos nélkül - antiszemiták hírében állottak. Szuboticán egyébiránt zatos átmenet a kozmopolita főtér és a beékelődött, etnikailag
tanároknál s főleg leghosszasabban Lechner Ödön építőművész sose volt kimondott zsidógyűlölet, s a felekezetek éppúgy mint homogénebb területek között egy sor, a főtér körül szétszórtan
műtermében működött. 1897-ben társult Jakab Dezsővel és az- a nemzetiségek példás egyetértésben, teljes entente cordiale-ban elhelyezkedő kisebb téren keresztül valósult meg. Néhány ezek
óta állandóan együtt dolgoznak. éltek egymással...”78 Milkó bizonyára elkendőzött néhány, még közül a kisebb terek közül még templommal is rendelkezett.
Jakab Dezső, született 1864. november 4-én, Révén, Bihar a régi jó időkben a városban megjelenő nemzetiségi és vallási fe-
vármegyében. Atyja kereskedó volt. Nagyváradon végezte a szülséget, azonban megragadta a zsinagóga épületének lényegét:
reáliskolát s a Műegyetemet Budapesten, azután több éven át egy modern imaház építése a városban, ami magyaros stílusban
különféle irodákban működött, Korb és Giergl, Pecz Sámuel, épült, de minden városlakónak szól.79
Lechner Ödön, majd a Földművelésügyi Minisztérium millená- Szabadka városi szövetében a zsinagóga a maga 25x25 mé-
ris kiállítási osztályának műszaki vezetője volt, később a MÁV teres alaprajzával és a maximális 25 méteres belső magasságával
szolgálatában töltött hosszabb időt. Önálló működésének első egy katedrális-léptékű épület. A kupola domináns alkotóeleme
objektumai Szabadkán vannak: dr Gergely Mihály és Kunetz a város sziluettjének, távolabb a később épített új városházával.
Ignác háza. Családi körülményei folytán is, amennyiben fele- A külső falakat a magyar népművészet szellemében díszítették:
ségül vette Szabadka egyik patrícius családjának leányát, Taus- virág alakú ablakkeretek, mézeskalácsszerű csipkés oromzat és
sig Irént. A Magyar Mérnök és Építész Egylet nagy aranyérmét pártázat, valamint terrakottával, zománcozott kerámiával gaz-
színháztervével nyerte el, és állami ösztöndíjat kapott külföldi dagon díszített felületek, amelyek emlékeztettek a magyar népi
utazásra, majd elnyerte a Magyar Mérnök és Építész Egylet ezüst hímzésre. A kupola keresztmetszete és a lanterna alakja is a
érmét is. Utazásai kiterjedtek Németországra, Franciaországra, népművészetből átvett formákon alapszik, bár a lanterna csúcsa
Hollandiára, Belgiumra, Angliára. Majd a klasszikus dolgok ta- a velencei Szent Márk Bazilika alakmását idézi. A teherhordó
nulmányozására, majd a modern építkezésekre fordította idejét, szerkezet is innovatív: a nagyjából 3 cm vastag belső kupola sza- 8. kép: Szabadka térképe 1901-ből a felekezeti-etnikai gerincekkel. Ezek
és többször bejárta a fentieket, hazahozta azokat az eszméket, bad, kifejező alakú, önhortó szerkezet – felfüggesztés nélküli és csoportjai egy-egy temető vagy templom köré tömörülnek. Habár 1900-ra az enklávék
amelyeket itthon megvalósítani szeretett volna. Mintegy nyolc- nem historizáló –, amely felett építették a hagyományos faszer- teljesen összenőttek, korábbi hatásuk a templomok, zsinagógák, de legfőképpen a temetők
évi ilyen gyakorlat után Komor Marcellel egyesülve önálló ter- kezetű külső kupolát. A vékony szerkezet felső része bordázott, 9. kép: Szabadka központi területének felekezeti- etnikai topográfiai térképe megoszlásán még érzékelhető. Mig az etnikai hovatartozást nehéz megatározni számos
vezési irodát nyitottak.73 igy a merevités a tekintetek előtt rejtve van. E szerkezet igen 1900 környékéről (Vass Géza): piros – katolikusok (bunyevácok, magyarok, az esetenként fokozatos átmenet miatt, addig a felekezeti hovatartozás félreérthetetlen:
kevés német és cseh protestáns), kék – görög-keleti ortodox szerbek, sárga – katolikus (bunyevácok és magyarok) - 91,1%, zsidó (főleg magyul beszélők) - 3,7%,
A munkálatok 1901 áprilisában kezdődtek, azonnal felcsap- könnyű – gipsz és fémháló kompozit, melyet rabicnak neveznek. zsidók, fekete – középületek. Az új zsinagóga sárga, hexagrammal jelölve. görög-keleti ortodox (szerbek) - 3,1%, kálvinisták 1,3%, lutheriánusok 0,5% (mindkettő a
tak az antiszemitizmus hullámai. A Szabadkai Közlöny tudósí- Felül kátránnyal vonták be, hogy megvédjék a lehetséges ned- magyarok között asszimilálódik), meg nem határozott – 0,3%.
totta: „Egy őrült agynak szüleménye az a mendemonda, mely vességtől. Karcsú acélszerkezet támasztja alá a galériát és a tetőt. 1778-ban a főtér és a közeli terek még építészetileg meghatá-
nemcsak a kofák között (a piac már a századfordulón is a zsina- A tetőt tartó nyolc acél pillér elrendezése kívülről is látható a rozatlanok és telente mocsarasak voltak (4. kép). Különféle ház- A városi hatóságok és polgárság újjá akarta építeni Sza-
góga előtt nyüzsgött, később a kommunista hatóság közönyösen dob és kupola oktogonális alakján. Az átmenet az első és máso- csoportokat találhatunk itt, és a város meghatározó helye még badkát, hogy megfelelő városias kinézetet adjanak a „legna-
ide építette a város egyik fő nyilvános illemhelyét – megjegyzés dik emelet négyzet alaprajza és a felső oktogonális szintek felett gyobb falunak”, a királyság „harmadik városának”. A régi

mindig a ferences templom és a korábban középkori erőd, ma

K.R.), de a gimnáziumi tanulók között is járt szájról szájra. Nem csegelyek képezték. Az épület a népies motívumokat háromdi- kolostor előtti aprócska tér volt. A Vojnits-féle kúria, a későb- rendezési tervet, amely csak egy emeletet engedélyezett a
kevesebbről szól a lázító híresztelés, mint arról, hogy a most menziós teherhordó szerkezetbe helyezi át, így alkotva egy si- bi városházák központi helyén, volt az egyetlen jelentős épület földszint felett, a célból, hogy a várost horizontalitásban és
építendő zsidó templomhoz keresztény gyermekvér kell, más- keresen egyeztetve össze a formai törekvéseket és a szerkezetet. a mai főtér területén. A XIX. század folyamán a főtér néhány harmóniában tartsa, felváltotta az új, és megjelentek a maga-
különben nem épülhet fel. De azt is mondják, hogy a hatóság Ennek a stílusnak a végső győzelme az új városházán va- átalakításon ment keresztül, kerülete pontosan meghatározottá sabb épületek, gyorsan változtatva a város arculatát. Ebben
kidoboltatta, hogy a szülők vigyázzanak gyermekeik-re.”74 lósult meg, mintegy megkoronázásaként Szabadka erőfeszítésé- vált, az utcákat burkolták és fákat ültettek. Később a piacot is az időszakban épültek a város legfontosabb középületei. Az
A főkapitányság így regált ezekre a riasztó koholmányokra: nek, hogy a nagyvárossá váljon. Az építészek szerint a városhá- eltávolították, helyére park épült.
„Minthogy garázda, lelketlen izgatók azt a galád hírt terjesztik, első volt a már említett új zsinagóga (1901 – 03), majd az új
za a „magyaros stílus csúcsát” képviselte, de a zsinagóga formai
hogy a zsidó templom felépítéséhez leány vér kell, s galád rágal- 1900 körül a település városias pompára vágyott. Ebben főgimnázium és a bíróság épülete (mindkettő 1902-ben), és
eredetisége és az innovatív szerkezeti megoldásai egyedülállók
muk látszólagos megerősítése végett azt állítják, hogy ezt a vá- az időszakban a legelterjedtebbek a főteret és a második vá- végül az új városháza (1908 – 1912). A klasszicista színházat
maradtak az Jakab és Komor életművében.
rosháza előtt kidoboltatták, s mert ezen galád hírek következté- rosházát ábrázoló képeslapok voltak, az előtérben elegáns is újra rendbe hozták, és 1897-től megkezdődtek a munká-
ben két zsidót már tettleg inzultáltak is, ezentúl rendőrőrjáratok hölgyekkel és jól öltözött urakkal, mögöttük elrejtve pedig latok a városközpontot fürdővárosával, Paliccsal összekötő
fognak a városban cirkálni, s a hír terjesztőit a legszigorúbban
A városközpont – A nemzetiségek találkozóhelye a bunyevác falusiak. Közelebbről megvizsgálva azonban le- villamosvonal építésén. Az új banképület eltakarta a Feren-
megbüntetik. Egyúttal a legszigorúbb intézkedések foganatosít- ,Szabadka központi területének legfőbb jellegzetessége a terek lepleződik a fotomontázs. Ezeket a jól öltözött úriembereket ces templomot és kolostort, az új városházától meg már nem
tattak, hogy a hír terjesztői kézhez keríttessenek. Ezek a bünte- sajátos rendszere, amely felidézi a város urbanisztikai evolúci- valamelyik műteremben, talán Budapesten fényképezhették, lehetett látni a távoli főplébániatemplomot (ma katedrális),
tőtörvénykönyv 153. paragrafusa értelmében 5-10 évig terjedô óját. Mint már említettük, a külső negyedek népessége etnikai de Bittermann József szabadkai sötétkamrájában adták a ne- ami gyökeresen megváltoztatta a főtér keleti részét. Az álmos
fegyházra ítéltethetnek.”75 szempontól homogén volt, de közeledve a központhoz, mind gatívhoz. (10. kép) mezővárosnak impozáns városias kinézete lett.
10 11
voltak. Valószínűleg meg kellett mutatnia a budapesti pártveze- nosult a Mária Terézia császárnő stílusával, aki a szabad királyi az építészek saját színvonala allatt is volt. Lehetséges, hogy ez
tésnek a választókörzete iránti elkötelezettségét és energiáját, s, város státust adta Szabadkának. Ami még fontosabb, a neo-ba- a javaslat a színfalak mögötti megegyezésen alapult. Jakab és
hogy törődik a közelgő választásokkal. Ráadásul, gondoskodnia rokk volt a katolikus templomok és a konzervatív bunyevác vá- Komor által elbírálásra előterjesztett tervek alapján csak fetéte-
kellett a kedvező lehetőségről, hogy klientúrája igen rövid idő lasztók kedvelt stílusa. Azonban, tudva a polgármester politikai lezhetjük, hogy az építészek biztosak voltak az első díj megnye-
alatt magas pénzösszegeket kereshessen. Az új városháza építése hátterét és kapcsolatát a városban vezető szerepet betöltő libe- résében, nem ügyelve a pályamű minőségi követelményere. A
mérföldkő volt a magyarositásban is, habár ez kezdetben nem rális zsidó családokal, néhány feltevés szerint a szecesszió is egy kezdeti terveket tovább gondolták fejleszteni, míg el nem érték
volt teljesen egyértelmű. lehetőség volt.88 Az előző polgármester, Mamužić már megbízta szokásos nívójukat, amely néha elég magas volt, a szabadkai zsi-
A tervezett építménynek sok ellensége és támogatója volt. Lechner Ödönt, a magyaros stílus atyját egy terv készítésével és nagóga, a marosvásárhelyi városháza és Kultúrpalota vagy a bu-
Az ellenzők, akik között voltak magyar irodalmárok, pán-szláv Raichle Ferencz is 1903-ban palotájával, ami a vásútállomással dapesti Hotel Palace esetében, például. Ráadásul, egy levélben, a
aktvisták, kulturális konzervatívok, szocialisták, a legkülönfé- szemben áll, a szecesszióra váltott.89 pályamű leadása után és az első helyezés kihirdetése előtt, Jakab
lébb rétegből kerültek ki. Csáth Géza, mikor Lord Lawrence-t, A stílus ekkortájt politikai különösen érzékeny kérdést je- Dezső személyes találkozót kért Váli Gyulától, a döntőbizottság
a híres világutazót vezette körbe a városban, így magyarázott: lentett. Báró Wlassits Gyula (1852 – 1937), konzervatív politi- tagjától, később az építkezés felügyelőjétől. Át akarta tanulmá-
„Itt lesz a városháza... a hatalmas és modern épület. Jóízlésű em- kus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, majd később al- nyozni a telket és feltenni néhány kérdést.91
10. kép: Főtér, 1900 körül (fénykép, Prokesch Szabolcs gyűjteménye, Szabadka). A ber nem tudja elviselni. Kitölti teljesen a főteret, összepréseli a elnöke (1898 – 1901), 1902-ben vallási és kulturális miniszteri A második díj nyertese Bálint és Jámbor volt Budapestről, a
fényképhez csatolt elegáns alakok kívánják ellensúlyozni a piacozó nők környező házakat, úgy néz ki, mint egy tojásain ülő kotlós.81. A mandátuma alatt egy rendeletet adott ki, amelyben megtiltotta a harmadik helyezett pedig a helyi Raichle Ferencz, mindketten
falusiasságát.
Neven, a bunyevác folyóirat közlésében: „A városháza úgy van magyar szecesszió alkalmazását azokon az épületeken, amelyek harmonikusabb és modernebb megoldásokat javasoltak még
összecsapva (horvátul smlaćeno), hogy mindenki csak szégyen- közpénzből épültek. A szecessziót izléstelennek és csúnyának leleményesebb homlokzatokkal. Mivel Raichle az előző polgár-
Az új városháza építése kezhet miatta.”82 Valójában ez az épület volt a helyi kormányzás kiáltotta ki.90 mester, Mamužić belső köréhez tartozott, pályaművét elvetet-
eredményességének, kifinomult ízlésének, de mindenek felett a Az első díjat a magyar szecesszió úttörőinek, Jakab De- ték. Bálint és Jámbor közelebb volt a pesti gazdasági elithez, így
magyarság ügyéhez való hűségének leglátványosabb bizonyí- zsőnek és Komor Marcellnek adták át a neo-barokk pályamű- lehetséges, hogy győztek volna, ha nem lett volna egy előzetes
téka. Az 1912. szeptember 15-i ünnepélyes felavatásról Henrik vükért! Nem csak a pályamű volt első díjra érdemtelen, de ez megegyezés. A versenybíróság azzal igazolta Komor és Jakab
Braun, másképpen Quasimodo, vezető magyar-zsidó újságíró pályaművére esett választását, hogy kihangsúlyozta annak fel-
jelentetett meg egy füzetecskét, amely a következő költői mon- tételezhetően kiváló funkcionális megoldását, és csak kisebb
dattal kezdődik: „Szabadkának volt egy csodálatos álma.”83 észrevételeket tettek néhány szegényesen kidolgozott részletre.
Ennek az álomnak az alapját valójában igen gyakorlatias szem- Nem esett szó az általuk bemutatott két homlokzat vázlatszerű
pontok és behatások képezték. Bíró Károly indítványozta az ön- karakteréről, sem pedig arról, hogy mit találtak érdekesnek.
kormányzati legelők magánosítását, Gornji Tavankut, Csikéria Ez után a jól megjátszott „igazságos pályázat” után kevesen
és Hajdújárás (ma Hajdukovo) környékén, így biztosítva pénzt láthatták előre a következő trükköt, mely hamarosan be is kö-
az új épületre. A jelentős ellenállás ellenére is, 1905. augusztus vetkezett. 1907. december 12-én az építőbizottság gyűlése alatt
31-én a városi tanács elfogadta a tervezetet, és költségvetést 1,5 Jakab Dezső kijelentette, hogy a városháza stílusa nem neo-
millió koronában határozta meg. Októberben megkezdődött a barokk lesz, hanem a magyar szecesszió. A változtatást az ala-
földek eladása, és hamarosan 500,000 koronával gyarapodott csonyabb költségvetéssel igazolták – a legrégibb trükk, amit az
11. kép: Jakab Dezső és Komor Marcell, az új Városháza. (képeslap, Prokesch a város kasszája. Bíró ékesszólóan így kezdte, „az új városháza építészek bevetnek, hogy meggyőzzék a megrendelőket a válasz-
Szabolcs gyűjteménye, Szabadka) Ábrázolása az építés folyamán kissé átalakult
magyaros verziót mutatja. A toronysüveg csúcsán, minden sarok- és homokból, de nem homokra fog épülni”84, arra gondolván, hogy tásuk helyességéről! Ám a gyakorlatban nagyon nehéz meghatá-
középrizaliton jól felismerhető a szabadkőművesek lángoló csillaga. a kihasználatlan puszták eladásával megteremtherő a városháza rozni egy stíkusváltozat költség-vonzatait, míg az épőtanyagok
építéséhez szükséges biztos anyagi alap. Ál-szocialista jelmon- 13. kép: Jakab Dezső és Komor Marcell építészek homlokzat részlete a és más részletek nem ismertek. Az igazsághoz tartozik, hogy
Az új városháza emelése volt a végső, a Habsburg-kori épit- datokkal fegyverezte le az építkezést ellenző bunyevác köröket, Fonciere Biztosító Társaság székházán, 1906. (a szerző fényképe, 2006). A kaptár a szabadkai zsinagóga új stílusa révén kevesebb, mint 150,000
kezés, amely összefogta a városi szövetetet, s kiemelte a főtér kihangsúlyozva a földek földműveseknek való eladásának he- lángoló csillaggal keretezett, az első szabadkőműves szimbólum Szabadkán, koronába került, míg a néhány évvel korábban épült eklekti-
építészeti dominanciáját.80 Az új városháza építése elválasztha- ami megelőzte a néhány száz méterrel távolabbi új városházán lévőket.
lyességét, s valóban, a várost gazdagitották az új szőlőskertek. kus stílusú szegedi zsinagóga 750,000 korona volt. A szecesszió
tatlanul egybefonódott Bíró Károly polgármester nevével, aki a Bíró azzal is érvelt, hogy ezzel gátat vethetnek az Amerikába a felületi ornamentikájával kevesebbe kerülhet, mint a hagyo-
gátlástalanul költekező és pénzügyi botrányokat kavaró elődjét való kivándorlásnak, ami, mint megjegyezte „a nemzetet fenye- mányos neo-stílusok plasztikus ornamentikája, de gyakran a
követően négy évig hatásos pézügyi megszorításokat vezetett gette”.85 1906 augusztus 30-án hirdették meg a pályázatot az új szecessziós épületek drága kültéri anyagokkal voltak burkolva-
be. Ám ezután részt vett a várost és az egész régiót érintő le- városháza tervezésére. Bíró körültekintően gyűjtötte össze a bi- kerámia, aranyozott felületek, stb.-, ami kiegyenlítette az árat.
gextravagánsabb építészeti kampányban, aminek eddig tanúi ráló bizottságot, a helyi ellenzők kihagyásával. Egyetlen bunye- A polgármester és a bizottság elfogadta a változtatást anélkül,
vác tag sem volt, de ami még fontosabb, hogy a lehetséges bu- hogy tudták volna a velejárókat, és december 31-én a városi
dapesti zavarkeltők is távol maradtak. A versenybizottság tagjai gyűlés is jóváhagyta. Az új tervet Budapestren az Országos Kö-

voltak Bíró Károly mint elnök, s az őt pártolók: Frankl István, zépítési Tanács elé terjesztették, amely határozottan elvetette a
Váli Gyula (Bíró jobbkeze), Szutréti Gyula, Dr. Dembicz Lajos, projektet, leginkább stilisztikai okokból 1908. március 28-án. A
Dr. Purgly Sándor és Varga Károly. Budapestről a kitűnő épí- stílust nem magyarossága miatt támadták, hanem individualiz-
tészt, Pecz Sámuelt invitálták, akivel, saját irodájuk megnyitása musa, a normáktól való eltérése miatt.92
előtt, Komor és Jakab dolgozott. „Töltelékként” Schulek Jánost Az építészek hevesen reagáltak, pontról pontra indokolva
hívták, a Művészeti Akadémia tanársegédjét.86 Feltételezhetően preferenciáikat. Írtak egy levelet Bíró polgármesternek, melye-
Bíró előre látott néhány, a kedvenceivel, majd későbbi győzte- ben a segítségét kérték. Amikor a stílushoz értek, kihangsú-
sekkel, Jakabbal és Komorral szembeni ellenvetést, így senkit lyozták, hogy „a mi stílusunk egyéni...93 Ez volt Jakab és Komor
sem hívott meg a Magyar Mérnök- és Építész- Egyletből. Ko- szokványos ellentámadása, mikor a projektjeiket támadták.
mornak rengeteg ellensége volt ott a magyar szecesszió iránti Bíró megmozgatta politikai szövetségeseit. Először Maros-
elkötelezettsége miatt, valamint az épitészeti médiára gyakorolt vásárhelyre utazott (ma: Tigru Mures, Romámia) – egy másik
12.kép: Jakab Dezső és Komor Marcell, az új városháza, önkormányzati irodák hatása miatt.87 Az egylet tiltakozott, de valahogy ezt is elintéz- város, ahonnan a polgármestert 1902-ben szintén eltávolították
(a szerző felvétele, 2006) Megjelennek a magyar szecessszió szellemében a
megnövelt és ismétlődő népies motívumok, amelyek elfogadottakká váltak ték. –, hogy konzultáljon kollégájával, Bernády Györggyel, majd
a szabadkai polgárok körében, teljesen figyelmen kívül hagyva az etnikai A pályaművek beadási határideje 1907. január 1. volt, és ad- Budapest felé vette az irányt. Arról nem találunk bizonyítékot,
hovatartozásukat, miután e stilus eszperanto-szerű: sem a magyar sem más, dig a városban élénken folyt a spekuláció az új városháza majda- 14. kép: Jakab Dezső és Komor Marcell építészek, lángoló csillag az új hogy itt mit végzett, de feltételezhető, hogy úgy bemutatta a ter-
meghatározott tradícióhoz nem kötődik. ni stílusáról. A neo-barokk volt a legkedveltebb jelölt, mert azo- városházáról (a szerző felvétele, 2006) veket, mint az ország szélén levő magyar kultúra védőbástyáit,
12 13
ott, ahol a magyar egységet és nemzeti szuverenitást fenyegetó vézóját egy bunyevác, Sztipits Mark bérelte. Az, hogy az építé- küket, mikor egy budapesti zsidó, kinek elődei alig beszéltek Lechner magyaros stílusát, magyar és zsidó szimbólumok szé-
pán-szlavizmus burjánzik. Hasonló felhang csendült ki Jakab és szek beleegyeztek a kereszt felállításába, egy megegyezés része egyáltalán magyarul, gyakran németül és jiddisül kommuni- leskörű használatán keresztül eljutott a proto-modern épitésze-
Komor írásaiból is. Végre megadták az építési engedélyt. 1908. volt: a városházán számos szabadkőműves szimbólum jelenik káltak, a „mi autentikus kultúránkról” és az „ősi magyar kő- tig.
július 6-án elkezdődött a régi városháza lebontása, Nagy Ferencz meg – iránytű és négyzet, számos lángoló csillag a homlokza- virágről” beszélt, ami utóbbi soha nem létezett. Irónikus, hogy A szigorú nemzeti érzelműek kifogásolták Lechner és tanít-
és Kladek Lukács megkezdték az építési munkálatokat. 1908 ton, tornyocskák csúcsain és a tetőoromzaton. (Jakab és Komor míg Jakab szerencsés volt és tíz évvel a holokauszt előtt meg- ványai „liberális”, mindent magába foglaló nemzetiességét, mi-
őszén a baj újra a felszínre tört. Először is, az önkormányzati al- 1905-ben tervezte a Szabadkavidéki Bank épületét a városháza halt, addig Komor elég hosszú életet élt ahhoz, hogy 1944-ben alatt a konzervatívok ellenezték a magyar folklór szabados hasz-
kalmazottak, felismerve, hogy körülöttük pénz van, köveletlék közelében, a sétálóutcán, melyen egy érdekes kombinációval ta- szembe tudjon nézni a deportálással, mikor a magyar hatóság nálatát, így Lechner követőit két oldalról is támadták.106 Hausz-
a fizetések húsz százalékkal való emelését. A polgármesternek lálkozunk: magyar nepművészetet imitáló, zománcozott kerá- Auschwitz-ba hurcolta. mann Alajos, a Műegyetem építészkarának köztiszteletben álló
nem volt más vélasztása, minthogy elfogagja a kérelmüket, ami miából készült szabadkőműves kaptárt napsugarak kereteznek). Az a kulturális fikció, melyet magyar szecessziónak nevez- professzora rámutatott, hogy „a nemzet a földben gyökerezik;
a városban nagy felhördülést okozott. A bunyevác foyóirat, a 1949-ben, a korai kommunizmus idején a városháza keresztjét tek, egy nagyon feszült, Ausztria és Magyarország komplex az magyar, ami történelmileg igazolt”.107 A kvázi népszerű (népi)
Neven elítélte az önkormányzatot – mely ebben az időben legin- ötágú csillaggal helyettesítették, ami valószínűleg jobban illesz- politikai és kulturális miliőjében keletkezett a századvégen. nyelv zavarta még a bárókat, grófokat és az új burzsoázia né-
kább magyar kézben volt – a földek eladásáért, egy szerencsétlen kedett az épület szellemiségéhez, mint a kereszt. 2000-ben egy Nem mintha más Európában még felbukkanó szecessziós moz- mely képviselőjét. Magyarországon, az alacsonyabb társadalmi
palota építéséért és a fizetések megemeléséért.94 Műszaki nehé- másik keresztet emeltek, miután Szabadka szerb ortodox-ke- galmak mind spontánok és politikailag semlegesek lettek vol- rétegek, munkások, földművesek a teljes nyomorban éltek. (A
zségek is felütötték a fejüket. A talaj silány minősége miatt szük- resztény többségű országba került. na – elég csak a Gaudí-féle stílus katalán szakadár szándékaira parasztok kultusza később kezdődött, leginkább a két világ-
ségesek voltak a kiterjedt alapozási munkálatok, és a városköz- 1912-ben volt a végleges felavatása, mikor befejezték a bel- utalni, vagy a Monarchia szláv folkloristáira – de ezeket jobbára háború közötti időszakban; a munkás-kultusz a sztálinizmus
pont lakossága félt, hogy az épület összeomlik. 1909 nyarán a ső dekorálását és a bútorok is a helyükre kerültek. Szeptember a történelmi gyökerekkel rendelkező helyi többség művészei űz- terméke volt). A „Fiatalok” csoportja és Kós Károly (született
Szent Teréz templom hatalmas harangjának nyelve leeseett, ezt 15-én előkelő ünnepség keretében nyitották meg a városházát és ték (katalánok, finnek, lengyelek), nem pedig bevándorlól vagy Kosch erdélyí szász területen) elítélte Lechner építészeti nyel-
rossz ómenként tolmácsolták. A következő évben, amikor már a Palics fürdő új épületeit. 98 A meghívottak között huszonhat helyi kisebbségek (néha németek, de sokkal gyakrabban a zsi- vezetét, és ahelyett, hogy népművészeti formákat kompilláltak
befejezték az épületet kivéve a díszítést, újabb incidens történt- polgármester is volt, közöttük Budapest főpolgármestere, vala- dók), mint Magyarországon.101 Itt ezek a szerepek összekevered- volna minlapokból Budapest belvárosának kévézóiban – ahogy
kapott. Egy kofa, felnézve a magas toronyra látta, ahogy a fel- mint báró Hazai Samu, védelmi miniszter, akik a Budapestről tek, és az építészet egy kis részlete sem tudott kibújni a politikai Lechner és városi (zsidó) követői tették – Kós hívei a Kárpátokra
hők mozognak mögötte, és azt hitte a torony dől össze. Visítása induló menetrendszerű expresszhez csatolt különleges vasúti reflektorfény alól. kapaszkodtak fel inspirációért.108 Kós hitt egyfajta „organikus
pánikszerű menekülést okozott a piacozók között, ami számos szalonkocsival érkeztek. A méltóságok szembetalálták magukat 1900 körül a magyar építészet három formálisan és ideoló- nemzeteszményben” illetve néplelekben – a magyar parasztok
sebesülést és anyagi kárt okozott. 95 a már egy ideje a pályaudvar előtt várakozó ellenséges tömeggel. giailag elkülönülő, csak kissé összefonódott áramlata létezett. által évszázadok alatt Erdélyben létrehozott formavilágának
A tiltakozók panaszkodtak, hogy ahelyett, hogy kiépítették vol- A legkompaktabb a tradicionalistáké volt, mely a historikus slí- folytatásában. Gyakorlatilag stílusa inkább regionalizmus mint-
na a víz- és szennyvízcsatorna-rendszert, egy palotát emeltek. lusokat alkalmazta némi frissitéssel egy korszerűbb formában, sem magyar nemzeti stilus, hiszen csak Erdélyből táplálkozott,
A város fő terén kavicsot dobáltak a felvonulókra. A csendőrök amelyeket a konervatív intézmények támogattak (lásd a már de még inkább a finn nemzeti romantikából.109
és rendőrök csak brutalitással tudták helyreállítani a rendet.99 említett báró Wlassits Gyula, aki megtiltotta 1902-ben a sze- Minden kritika ellenére 1912-ig Komor és Jakab hűségesen
Az összes ünnepi beszéd és felszólalás a szokásos „politikai cessziónak a középületeken való használatát). A második moz- ragaszkodott előző ideáihoz. Jakab így írt: „Már előzetesen a
korrektség” szellemében zajlott, kivéve egyet: Egyedül az épí- galom magába foglalta a liberálisokat, akik támogatták a sze- szabadkai zsinagógát magyaros stílusban terveztük és építettük
tész, Jakab Dezső mulasztotta el Szabadka pluralista atmosz- cessziót illetve a modernizmus eszméit az európai fin de siécle fel ... A város iparosait már akkor hozzászoktattuk, kioktattuk
férájának üdvözítését, ehelyett megjegyezte: „… (…) ennek a mozgalmak szellemében, ám a nemzeti kifejezés úttörőiként ál- a nehéz és szokatlan magyaros formák kialakításához110, taní-
sikságnak legmagasabb tornyát eredeti kultúránkkal diszitettük cázva magukat. Vezető alakjuk Lechner Ödön volt, őt követték tottuk őket, hogy kell a vasat, a fát, festést, kőfaragást akként
fel, régi magyar kővirágokkal, hogy ebből a magasságból mind diákjai, és támogatókra talált a liberális vállalkozói osztályban csinálni, hogy felismerhető legyen bennök a székely és kalota-
nagyobb körben hirdesse a magyar nyelv kifejezően nemes és is. „Fiatalok”-nak nevezték a harmadik mozgalmat, amelynek szegi magyar ornamentika eredete. Igyekeztünk a különben pa-
csodálatos varázsát (…)”100 A nyelv alatt valószínűleg az épület vezető személyisége Kós Károly volt, aki eszmeileg egyfajta nép- rasztos és naiv formákat szalonképessé tenni, vagyis olyanná,
építészeti nyelvét értette, amit ő magyarnak tekintett. Ezek a nemzeti vonalat képviselt keresztény-szocialista erővonalak hogy úriemberek az ő megszokott régi formáikhoz hasonlóan
szavak valószínűleg nagyon irritálhatták a mentén, ám a gyakorlatban a skandináv nemzeti romantika for- jól érezzék magukat ezeknek láttára111. Ne olvashassák rá a fo-
15. kép: Jakab Dezső és Komor Marcell, az új városháza (képeslap, Prokesch bunyevác és szerb füleket, és még mavilágát, és az Arts and Crafts-ot követte.102 kosízű és subaszagú jelzőket.”112
Szabolcs gyűjteménye, Szabadka). A Szabadság tér – neve 1912-ben és napjainkban
is – egy tömb lebontásával keletkezett, abból a célból, hogy nagyszabású a magyarok is Mialatt az első és harmadik csoport szervesen illeszkedett be Jakab és Komor bevándorlók leszármazottai voltak. A ma-
rálátást biztosítson az új Városházára. Az új épületek követték a Városháza felhúzhatták az európai építészet és kultúra legfőbb áramlatainak történeté- gyar szecesszió használatával sok asszimilálódott zsidó akarta
arányait, a város teljesen megváltozhatott volna, ha az első világháború ki a szemöldö- be, addig a lechneriánus liberálisok voltak a legérdekesebbek és megmutatni a befogadó nemzettel szembeni lojalitását.113 De Ja-
nem tör. Magyarország számára különlegesek, hiszen ők vezettek be egy kab és Komor még tovább mentek a magyar szecesszió követés-
fajta „kitalált nemzetiességet”, ami végül a modernizmushoz ében, ami úgy tűnt, mintha demonstrálni szeretnék, hogy az új
Az építkezés előrehaladtával a vallási ellentét is növekedett. vezetett.103 A szecesszió ezen típusa, építészeti kifejeződésében, önazonosságot ex nihilo meg lehetne teremteni, és ez az identitás
Az építészek egy stilizált Napot helyeztek volna a torony tete- bécsi alakmásához némiképp hasonló. A homlokzat szobordí- opcionális nem pedig történelmileg determinált. Sőt, ők hittek
jére, de a katolikus egyház erősen ellenezte. Komor és Jakab a szítését megszüntette és meghonosította a felületek dekorálását abban, hogy az ily módon kreált identitás megteremtése min-

vallási megkülönböztetés ellen volt. Aktív szabadkőművesek (később ez is megszűnt), megteremtve a proto-modern építésze- denki számára elfogadható lehet.114 A rendszer ex nihilo meg-
voltak96, akik ki akarták emelni a főtér szekularitását és a vá- tet. Azonban, ezt ideológiailag másként dobták piacra. alkotása tartalmazta a régi, kodifikált elemeket egy új kontex-
ros, mint egész vallási toleranciáját. A katolikusokon felül A nemzeti formanyelv iránti igényt Gróf Széchenyi István tusban, hasonlóan az eszperanto nyelv megalkotásához – még
a városban jelentős ortodox görög és zsidó kisebbség volt, fogalmazta meg és Feszl Frigyes próbálta azt épitészeti gyakor- egy találékony ötlet a konfliktus zónában élő zsidóktól.115 Az
akik nem voltak elégedettek a latin kereszttel, így az épí- latban megvalósitani. E célból Feszl Frigyes az orientalizmussal eszperanto a különböző nemzeti nyelvi hagyományok önkényes
tészek nem voltak egyedül álláspontjukkal. Ady Endre, kisérletezett, már 1842-ben kitalálva a nemzeti magyar építé- és kozmopolita összemosása volt a célból, hogy felülemelkedjen
a konzervativizmus lelkes kritikusa Magyarországon és szeti nyelvezet elemeit.104 Ennek nyomai megtalálhatóak a Vi- a nemzeti sajátosságokon, mint a konfliktusok forrásán.
a modernizmus úttörője, szarkasztikusan így írt: „Még gadó épületén Pesten és a szintén pesti Dohány utcai zsinagóga És valóban, egy évszázad után Szabadka minden polgára fel-
több domonkosrendit, jezsuitát, karmelitát és lazarénust (1854 – 59)105 frigyszekrényén és belső dekorációján. Az 1880-as ismerte, hogy a városháza építészeti nyelvezete nem specifiku-
a magyarnak ...”97 években Lechner Ödön egy nemzeti kifejezésmód megteremtés- san magyar, hanem fiktív, mesterséges és univerzális, akárcsak
1910. augusztus 20-án, Szent István napján Pajo Kujundžić, ével próbálkozott éppen egy erősebb orientalizmus segítségével. az eszperanto. Szabadkőműves, játékos és többrétegű, komplex
bunjevác plébános felszentelte az aranyozott latin keresztet, Jakab és Komor Lechner tanítványai voltak, akkulturált zsidók, és hibrid, mint Szabadka etnikai összetétele, ami a város erős
amit a torony csúcsára emeltek, majd novemberben zsidó ke- akik hittek a magyarizációban és az aszimilációban – nem csak helyi identitásának alapja. Az épület az entente cordiale fizikai
reskedők, Taussig Vilmos, Krauser Károly, Wachsmann Jenő és a zsidókéban, de a jóakaratú befogadó nemzethez tartozó más manifesztálódása, és mint ilyen ellenáll minden idők naciona-
Wagner Ferenc megnyitották új, tágas boltjaikat a földszinten. vallások és nemzetiségi csoportok beolvadásában is. Az utolsó lista, homogenizáló tendenciájának.
Hogy megtartsák a vallási egyensúlyt, a földszint fényűző ká- szakasza ennek az időszaknak Lajta Béla ópusza volt, aki átvéve Fordította: Lovra Éva
14 15
1
Lásd: Milkó Izidor: Hogyan építettük fel a templomot, Szombat, 1925 december 30
Laslo, Mađar, Razvoj grada i njegova arhitektura, Rukovet, 7-9 (1995): 25. 63
Érvelni lehetne, hogy más nemzetiségi csoportok is a központ felé “meneteltek”, de valójában ők 96
Braun Henrik emelte ki, hogy az építészek szabadkőművesek voltak.
irodalom
8., 27. old 31
Iványi, Szabadka szabad királyi város története, 334. megőrizték pozíciójukat. A zsidók viszonylag későn érkeztek, ezért meg kellett küzdeniük a pozíci- 97
Magyar, Szabadka városfejlődése, 108
2
Erwin A. Gutkind, International History of City Development, vol.VII, Urban Deve- ójukért.
32
Ibid. 98
A Palics fürdő épületei, a Víztorny, a Vigadó, a Női Fürdő szintén Jakab és Komor művei. Ettől kezdve
lopment in East-Central Europe: Poland, Czechoslovakia, and Hungary (New York: 64
Lásd a szerző Frederic Bedoire-val közösen végzett kutatását, amit a Fin Minkács to “Judapest”
33
Szabadkán, a Habsburgok uralkodása alatt a zsidó népesség százaléka exponenciálisan nőtt, az az épületeik többsége Szabadkán helyezkedett el.
The Free Press, 1972), 352. címmel, a Central European University-n tartott előadásban tettek közre. http://www.ceu.hu/je-
1805-ös 0,31%-ról az 1910-es 3,81%-ra. Lásd: IAS M. 12. A 42/pol. 1832. wishstudies/rkleinlec0506.pdf.
99
Magyar, Szabadka Városfejlődése, 109
3
Meggyesi Tamás, Településtervezés, Városépítés 2. (Budapest: Budapesti Műszaki
Egyetem, Építészeti Kar, Urbanisztika Tanszék, 2003). 34
Iványi, Szabadka szabad királyi város története, 335. Azonban a városi tanács egy korábbi döntése 65
Eltekintve néhány félreérthetetlenül modern zsinagógától az 1920-as években, mint az amsz- 100
Boško Krstić, Gradska kuća subotičko čudo, Ex libris Boško Krstić, Subotica, 1999, 41
4
Mégis, bár kisebb mértékben, de kertek léteztek a nyugat-európai városok falain egy jóval szélesebb területet hagyott jóvá, amihez ma a Jovan Jovanović Zmaj, Jugović, Frankopans- terdami és plaueni, a többség inkább a konvencionális stílusokat követve építkezett. A keresztény Lechner sem volt teljesen magyar származású. Történelmileg azonban, a műszaki intelligencia
101
belül is. ka, Kragujevačka, Praška és a Stipe Grgić utca egy része is tartozott. Lásd: IAS M.12.A. 50/pol. 1816. templomok többsége ugyanezt az óvatossági fokot szemlélteti. Magyarországon, különösen Budapesten leggyakrabban német volt.
5
Az ilyen megosztás leginkább a nagyobb, folyóparti településekre jellemző, mint
35
Klein Rudolf: A szabadkai zsidóság felemelkedése és hanyatlása, Múlt és Jövő 1-2 (1995): 143-160. 66
Szabadkai Közlöny, 1900 június 24., 3. old. 102
Ezek a mozgalmak olzkor egymást részben átfedték. Néha ugyanaz az építész feltűnt a táborok
Budapest, ahol Buda többségében német volt, míg Pest inkább kevert: német, ma- 36
Magyar László: Adatok Szabadka kézművesiparához, 1849-1872, In: Iratvallató, 23. 67
Az új zsidó templom. A Bácskai Hírlap eredeti tárcája. In: Bácskai Hírlap, Szabadka, 1902. szept- egyikében vagy másikában, mint például Lajta Béla. Moravánszky Ákos és Anthony Alfonsin hang-
gyar, szláv, zsidó és örmény. 37
Ha szigorúan vesszük, akkor más városokat sem szabályozták – legalábbis nem a tizenkilencedik ember 30. 2-5. A több oldalon végigfutó cikknek nincs szerzői aláírása, valószínűleg a főszerkesztő, súlyozta a magyar szecesszió nemzeti és Völkisch (népies) tulajdonságát. Moravánszky a nemzeti és
6
Gutkind, International History of City Development, 350. század várostervezésének értelmében –, de a hosszú ideje fennálló városi kultúra, ami a térbeli- Dr. Csillag Károly (Stern) vagy Braun Henrik (Quasimodo) tollából származik, akik mindketten zsidó népies törekvésekről beszélt (lásd M.Á. Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában, Corvina, Buda-
7
Ez a téma további részletesebb kutatást igényelne Szabadka várostörtében. Közvetett források, szociális rendet teremtett, mely helyenként a középkor óta töretlen maradt. Ez az organikus rend és származásúak voltak. pest, 1988, 139.) Anthony Alfonsin egy általános kifejezést, a mítoszt használja mindkettőre. (A.A.:
amelyek nem foglalkoznak a nemzetekkel, de említést tesznek a tanulmányozott házak tulajdonosa- a térbeli tömörség, szociális koherencia hiányzott a mezővárosok legnagyobb részéből, ennélfogva 68
Lásd: Magyar: Szabadka városfejlődése, 101. When Buildings Speak- Architecture as Language in the Habsburg Empire and its Aftermath, 1867
iról, segíthetnek megérteni ezeket a különbségeket. Lásd: Gordana Prčić Vujnović, Viktorija Aladžić, kevésbé szabályozottaknak tűntek. – 1933, The University of Chicago Press, Chicago, 2006, 127 – 176). Szerintem nem hangsúlyozzák ki
69
Jakab Dezső: A templomról, Szombat, 1925 december 8., 29. old eléggé a különbséget Lechner és Kós követői között. Lechner követői a nemzeti kifejeződés megte-
Mirko Grlica: Gradotvorci/Városteremtők 1.(2004) és 2. (Subotica, Gradski Muzej, 2006). 38
Néhány helynév még ma is tükrözi a régi helyrajzot: Dulićeva greda, Bajin hat= Bajnat, Vučji dol= 70
Az 1985-ben az önkormányzat lebontatta a helyi iskolát, abból a célból, hogy épületet zsúffoljon remtésének liberális attitűdjét mutatták, míg Kós követői a nemzeti eszme kifejezésének inkább az
8
Több információért a bécsi Ringstrasse-ről lásd: Fredrik Bedoire, The Jewish Contribution to Modern Vučidol, Mlaka, Gat, stb. be néhány „kiválasztottnak” a hitközségi épület és a zsinagóga közé. Szerencsére a nyilvános fel- orthodox elveit vallották. Számukra a nemzeti egy olyan valamit jelentett, ami mélyebben a földben
architecture, 1830-1930 (Jersey City: KTAV Publishing House, 2004), 296-344. 39
Bellon Tibor, A szabadalmas alföldi városok gazdálkodása a XVIII-XIX században., In: Falvak, Mező- zúdulás megvédte a zsinagógát ettől a szerencsétlenségtől. A kampányt az építkezés ellen e sorok és a népi szellemben gyökerező, sem minthogy önkényesen létrehozható legyen, ahogy ezt Lechner
9
Sok városban, mint például Nagyváradon, a zsidó épittetők és építészek igencsak előnyben része- városok az Alföldön (Nagykőrös: Az Arany János Múzeum Közleményei, 1986). szerzője szervezte, minek eredményeképp összetűzésbe kerültem a Kommunista párttal és elveszí- Ödön és követői tették. Esztétikai kifejezésükben Lechner követői közelebb voltak a K.u.K. Birodalom
sítették a magyar szecessziót. Lásd Klein Rudolf, The Hungarian Jews and Architectural Style; Szalai 40
IAS, F:003,3.1.19; Rudinski, 181, F:008 11.C.86/ glud 1787. tette munkáját az épitőiparban. (Kaiserlich und Königlich- királyi és császári a Habsburg Birodalomban) “feleslegesnek az esztétiká-
Anna szerk, In the Land of Hagar- Jews of Hungary: History, Society and Culture (Tel Aviv: Beth Hate- Az iskola elbontásával a zsinagóga még láthatóbbá vált, de a kevésbé díszített északi homlokzatot az jához”, melyet többek között I. Ferenc József császár szakálla is megjelenitett. Kós követői inkább
futsot, Nachum Goldmann Museum of the Jewish Diaspora, 2002), 165-172.
41
Mađar, Prvi pomen naziva Subotice, 89. az északi mértékletesség szellemében alkottak. Építészeti kifejezésben Lechnerék Gottfried Semper
épitészek nem számitották közszemlére tenni. Utóbb a keritést kipótolták hogy ez a durva beavat-
10
Magyar László, Szabadka városfejlődése 1867-1918, In: Iratvallató (Szabadka, Életjel, 1999), 100-
42
Sabo, Stepski grad, 100. kozás kevésbé látszódjék. elméletét, a Bekledungstheorie-t (burkolás és öltöztetés elmélete, az aktuális szerkezet és építő-
101. 43
Ivanyi, Szabadka szabad kiralyi varos története, 638-639. anyag felöltöztetése) követték, míg Kósék a “anyagok valódisága” elvének hívei voltak (az építészeti
71
Jakab, az építész feleségül vette Taussig Vilmos, Szabadka leggazdagabb zsidójának lányát. Ez
megoldások és építőanyagok bátor bemutatása).
11
1837-ben Szabadka 32,984 lakossal az ötödik legnagyobb város volt Magyarországon. Húsz évvel 44
A számozás valójában nem jelölte a ház utcán belül elhelyezkedését, csak a városnegyeddel hozta feltehetően megnyitotta az utat ahhoz, hogy egyre több megbízást kapjon a városban.
később a város, 53,499 lakosával fellépett a harmadik legnagyobb város helyére, így emlegették összefüggésbe. Ez megnehezítette a város nemzeti és vallási eloszlásának további kutatását. A meg- 72
Komor Marcell, A lipótvárosi templom tervei, Egyenlőség, 1899. márczius 19. 5.
103
Valami hasonló történt Antoni Gaudíval, a katalán nacionalistával is, aki felélesztett néhány épí-
egészen a Habsburg Monarchia végéig. Lásd: Magyar László: Prvi pomen naziva Subotice u doku- oldást a jelenkori elhelyezés meghatározása alapozta meg. Ebben a kutatásban Vass Géza, helytör- tészeti hagyományt, és ugyanebben az időben egyengette a modernizmushoz vezető utat a három-
mentu 1391. godine, In: Koreni, Svedočenje vekova. Pravni položaj i stanovništvo Subotice 1391-1828
73
Idézve Henrik Brauntól, A városháza felavatásának ünnepére (Subotica, Henrik Braun, 1912). dimenziós szerkesztői metódus segítségével.
ténész 1988-ban szolgált megoldással.
(Subotica, 1991), 29-30. A 19. század végén az Osztrák-Magyar Monarchián belül Szabadka a büszkre 74
Szabadkai Közlöny, 1901 május 5. 104
Theophil Hansen, híres bécsi építész, Feszl pesti Vigadóját így jellemezte: „kőbe faragott csárdás”.
45
Boško Krstić, Gradska kuća subotičko čudo/A Városháza a Szabadkai Csoda/Town Hall the Miracle of
tizedik helyen áll: Bécs (1,5 millió), Budapest (570.000), Prága (350.000), Trieszt (165.000), Lemberg 75
A Pimasz koholmány című cikkből, Szabadkai Közlöny, 1901 június 6.
Subotica, ex libris Boško Krstić (Subotica, 2003),12. 105
A kapcsolatot az orientalizmus és a magyarságtudat között, lásd: Klein Rudolf: „Oriental-style
(135.000), Graz (120.000), Brünn (100.000), Krakko (96.000), Szeged (88.000), Szabadka (75.000). In:
Prof. Hickmann’s geogr. Statist. Taschen-Atlas von Österr-Ung, idézve Aleksander Laslo, Zagreb – 46
Édesapja, Bíró Antal aláírta a Kossuth programot, és a magyar ügy támogatójaként volt ismert. A
76
Az építész, Jakab Dezső elégedetlen volt a szabadkaiak adakozókészségét illetően – közvetlen synagouges in Austria- Hungary: Philosophy and Historical Significance”, Ars Judaica 2 (2006): 117
Architecture and Urban Development, 1850-1965, City of Zagreb, City Office for Strategic Planning, Gazdakör, a Magyar Mezőgazdasági Egyesület elnöke volt. anyagi támogatás, adomáányok ablakok és más berendezési tárgyak formájában. A zsinagóga és a – 134.
Zagreb, 2007, CD kapcsolódó épületek ára (leginkább régi anyagból építették) 150,000 forint volt, amíg a közel azonos
47
Moravánszky Ákos, építészettörténész ír könyvében a magyaros stílus országszéli bástyáiról. Lásd
106
Gerle János kiemelte, hogy Lechner és ezen időszak más, jeles szémélyiségei, mint Ady Endre
méretű szegedi zsinagóga épülete 750,000 forintba került. Lásd: Jakab: A templomról, 28.old
12
Ady Érdmindszenten (ma Románia) született, de néhány meghatározó évét Nagyváradon töltötte. Moravánszky Ákos, Az Osztrák-Magyar Monarchia Építészete (Budapest: Corvina, 1988), 139-167. és Bartók Béla a nacionalisták és internacionalisták, urbánusok és népiesek táborának harcai felett
77
A szabadkai zsidóság ünnepe, Egyenlőség, 1903 szeptember 20., 8. old. Feltételezhetőleg nem álltak. Lásd.: Kovács János – Kovács Attila- Makovecz Imre, A Századforduló Magyar Építészete, Szép-
13
Dušan Jelić, Kratak pregled istorije subotičkih Jevreja i njihovog doprinosa razvoju grada, In: Zbor- 48
Jelić, Kratak pregled istorije subotičkih Jevreja, 5. mindenkit tett boldoggá az új zsinagóga látványa, de a város általános hangulata pozitív volt. irodalmi Könyvkiadó- Bonex, Budapest, 1990,9.
nik, 5 (Beograd: Jevrejski istorijski muzej- Beograd, Savez Jevrejskih opština Jugoslavije, 1987): 5. 49
IAS, 6.A. 73/pol. 1845. 78
Milkó Izidor: Hogyan építettük fel a templomot, 27. 107
Idézve Morvánszky Ákostól, Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában, 141.
14
Mađar, Prvi pomen naziva Subotice, 36. Az archeológusok Szabadka eredetét sokkal korábbi idő- 50
Jelić, Kratak pregled istorije subotičkih Jevreja, 28. 79
Később, a városháza okán látni fogjuk, hogy ugyanaz a stílus ott problémát okozott.
szakra teszik, egyes térképek a tizenegyedik és tizenkettedik százaból származnak. 108
Lechner legtehetségesebb tanítványa, Lajta Béla – ebben az időben még Leitersdorfer (hagyo-
15
Istorijski arhiv Subotice (IAS), F:172.445.
51
A zsidók topográfiai analízise mutatja, hogy Észak-Magyarország főbb városaiban a zsidók aránya 80
A napi piacot nyugatabbra helyezték át, és az új parkot gazdagon díszített lámpákkal és korláttal mányhű zsidó családból származott9 – szintén átesett egy Kós perióduson, de hamar kinőtte és
magasabb, mint Szabadkán, de külsőbb területeken telepedtek le. Lásd a szerző kutatását, amit az szerelték fel. valódi modernistává vált.
16
IAS, F:172.446. egykori zsidó-tulajdonú házakon végzett Kassán 2003 augusztusában izraeli egyetemistával az ICO- 81
Krstić, Gradska kuća subotičko čudo, 10. 109
A „nemzeti romanticizmus” Németországban és Skandináviában virágzott 1890 és 1920 között,
17
Sabo Žombor, Stepski grad – Jedanaest vekova prostornog razvoja Subotice (Subotica, Kentaur, MOS Israel égisze alatt.
2002), 71.
82
Ibid. amikor a festők, belsőépítészek, várostervezők és építészek egy új fajta hazai építészetet és belső
52
Jelić, Kratak pregled istorije subotičkih Jevreja, 33. dizájnt teremtettek. Helyi és regionális népi tradíciókból merítettek egyszerű életmódra bátorítva.
18
Magyar, Szabadka városfejlődése, 70, idézve Sabo, Stepski grad, 76. Fontos megjegyezni, hogy az 83
Magyar, „Szabadka városfejlődése”, 107
53
Az 1839-40 országgyűlés kikényszerített 39-es paragrafusa engedélyt ad a zsidóknak ingatlan Építészek, mint többek között Eliel Saarinen, Hans Poelzig és Martin Nyrop formavilágában vissza-
erődítmény nem vette körül teljesen a várost, de az alerőd a központot igen. 84
Krstić, Gradska kuća subotičko čudo, 16. tekintett a középkorai és a történelem előtti korokra, mint ahogy az új ezredforduló építészetének
birtoklására és gyárak építésére, ahol zsidók dolgozhatnak. Azonban, nem kaptak engedélyt a stra-
19
A török utazó, Cselebia részletes leírást adott. Lásd: Evlija Čelebija, Putopis (Sarajevo, 1973), 242. tégiailag fontos bányaüzemek birtoklására. 85
Magyar, „Szabadka városfejlődése”, 107 megteremtésével próbálkoztak. Ez eléggé különbözik a szecessziótól, az alapjában burzsoá moz-
20
Depther egy feljegyzés, írott könyv. Boszniaiul/szerbül tefter, még ma is használatos. galomtól Ausztriában, vagy a magyar szecessziótól és más, a nemzetit felszínesen érintő urbánus
54
Jelić, Kratak pregled istorije subotičkih Jevreja, 45. 86
Krstić, Gradska kuća subotičko čudo, 16.

törekvéstől.
21
Sabo, Stepski grad, 76-80. 55
Lásd az önkormányzat, a magyar kereskedelmi kamarának küldött, jelentését, ahol felsorolja a 87
Komor a Vállalkozók Lapját, a szakma legolvasottabb sajtótermékét szerkesztette, ahol az összes
22
Ibid., 15. pályázatkiirás és versenytárgyalás megjelent. Ez volt a szócsöve ideológíájának népszerűsítésére –
110
Ez a megalkotás egy előzőleg nem létező létrehozását jelentette, amelyet mint irányadó művé-
város iparvállalatait 1875-ben. (IAS, 2551 polg. 1868.)
magyaros stílus – és támogatottjainak pártolására. szek egyoldalúan magyarként definiáltak.
23
A főbb falvak Szabadka körül, mint Bajmok és Csantavér, később, a Habsburgok alatt lettek ki- 56
Közöttük legkiemelkedőbb Milkó Izidor, író és Telcs Ede, szobrász volt.
építve. 88
Országszerte az anti-konzervatívok különböző csoportjai a magyaros stílust részesítették előny-
111
Az úriemberek terminus a századvég magyar kontextusában szociológiailag elég határozatlan
57
Dušan Jelićet olvasva úgy tűnik, hogy a zsidók jelenlét az iparban kilencven százalék körül volt volt. Vajon Jakab a dzsentrire gondolt, a városi középosztályra, esetleg egyszerűen csak asszimilált
2
4 Iványi István, Szabadka szabad királyi város története, II., (Szabadka: Bittermann József Könyv- egészen a holokausztig. Néhány zsidó és nem zsidó származású szabadkai idős ember emlékei meg- ben, ami egy fajta lázadás volt, bár lényegileg különbözött a bécsi szecesszió lázadásától. Lásd:
zsidó ügyfeleire?
nyomdája, 1892), 253. erősítették ezt az értékelést. A kilencven százalék a tulajdonra vonatkozik; a munkások – kék és fehér 89
Első terve eklektikus stílusú volt, amit a városi vezetés elutasított a magassága miatt. A második
gallérosok egyaránt – lehettek zsidók, magyarok, bunyevácok, szerbek vagy németek. terve, ami fel is épült, már szecessziós stílusú volt. A városi tanács elégedettségét fejezte ki az épí-
112
Jakab Dezső, Tervezők a városházáról, Braun Henrik kiadása, Városháza felavatásának ünnepére.
25
Ibid., 332-350.
tészeti megoldás miatt. 113
Lásd Klein Rudolf, „Hungarian Jews and Architectural Style”, megjelent: In the Land of Hagar-
26
Viktorija Aladžić, Nastanak i razvoj najamnih kuća u Subotici tokom XIX i početkom XX veka (Szak- 58
Jelić, Kratak pregled istorije subotičkih Jevreja, 77.
dolgozat, Subotica, 2000), 34. 90
Később, a Horthy korszakban a magyar Felsőház elnöke lett és erőteljesen támogatta az összes Jews of Hungary: History, Society and Culture (Tel Aviv: Beth Hatefutsot, Nachum Goldmann Museum
59
Rudolf Klein, The Synagouge of Subotica (Subotica, Grafoprodukt, 2003). of the Jewish Diaspora, 2002), 165 – 172.
27
A szabad kamarai város státusa a kereskedelem megszilárdulását és más privilégiumokat jelentett, anti-modern törekvést a Trianon utáni Magyarországon.
60
Valószínűleg nem akartak összetűzésbe keveredni a zsidókkal, amit a sírok kimozd0tása jelenthe- 114
Ez valószínűleg a legnagyobb megtévesztés, amiben az asszimilálódott közép-európai zsidók
de ez rangban alacsonyabb volt, mint a szabad királyi város. A tizenkilencedik század közepéig a sza- 91
Laslo Mađar, „Po stilu naš projekat je sasvim originalan“ (Stílusában a tervünk eredeti), Rukovet
tett volna. Másrészről, a zsidó temető elég távol volt a város központi területeitől. hittek a holokausztig. Ez a magatertásuk majdnem az összes közép-európai ország nem zsidó la-
bad királyi város volt a legmagasabb rang, amit településnek adhattak, a város az uralkodó védelme 4-6 (1998): 22, idézve: Krstić, Gradska kuća subotičko čudo, 88.
alá került és így részben elkerülte a megyei hatóságokat.
61
A központ vallási tervrajzát Vass Géza, helyi történész rajzolta meg. kosságát dühítette.
92
Krstić, Gradska kuća subotičko čudo, 15.
28
A Habsburgok gyakorlatilag minden keresztény felekezetnek egyenlőséget biztosítottak, de a zsi- 62
A kutatás alapja az 1906-ban nyomtatott lakjegyzék, amely nem tüntette fel a polgárok nem- 93
Ibid,31
115
Ludowik Lejzer Zamenhof, 1859 – 1917, aki a lengyel- orosz határvidéken élt egy faji és nemzeti
dókat még mindig nem fogadták el. zetiségét és vallási hovatartozását sem. A nevek azonban megfelelnek a helyi temetőkben talált konfliktusokkal teli környezetben, és a tolerancia támogatására tette fel életét, leginkább egy nem-
neveknek, vallás szerint elkülönítve. Ez a módszer pontosnak bizonyult az esetek több mint kilencven
94
Ibid,32 zetközi nyelv kifejlesztésén keresztül. Álneve az Esperanto („[vki], aki bízik”) a nyelv elnevezésévé
29
Mađar, Prvi pomen naziva Subotice, 65.
százalékában. 95
Ibid. vált.
16 17
Virág Gábor / fddgdhghfd
19
Virág Gábor / fddgdhghfd
18

Klein Rudolf, Szívélyes Szövetség A Bácskai Pusztákon - Szabadka Településtörténete És A Nemzetiségek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Klein Rudolf, Szívélyes Szövetség A Bácskai Pusztákon - Szabadka Településtörténete És A Nemzetiségek

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Klein Rudolf, Szívélyes Szövetség A Bácskai Pusztákon - Szabadka Településtörténete És A Nemzetiségek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Szívélyes szövetség a bácskai pusztákon

Klein Rudolf / Szívélyes szövetség a bácskai pusztákon

Klein Rudolf / Szívélyes szövetség a bácskai pusztákon

Klein Rudolf / Szívélyes szövetség a bácskai pusztákon

Klein Rudolf / Szívélyes szövetség a bácskai pusztákon

mindig a ferences templom és a korábban középkori erőd, ma

Klein Rudolf / Szívélyes szövetség a bácskai pusztákon

Klein Rudolf / Szívélyes szövetség a bácskai pusztákon

Klein Rudolf / Szívélyes szövetség a bácskai pusztákon

You might also like