AZ

IRODALOMKÖNYVE
K SOKSZÍNŰSÉGE
A tankönyveknek alkalmazkodniuk kell a tanárhoz, a
diákhoz, a NAT-hoz. Az 1990-es évek körül nőtt meg az igény az irodalomtankönyvekre. Elindult egy
újhullámú tankönyvírás (pedig nem elavultak még ma sem) – csak azért, mert nem igazodik a kétszintű
érettségihez, vagy nincsenek benne digitális feladatok.
A tankönyvválasztást több tényező is befolyásolhatja: a tanár tudása, személyes döntése vagy az igazgatóé
(60-70% a Mohácsy-féle tankönyvsorozatot választja). A tankönyv az intézmények eszköze, melyek egy
adott kor kánonját közvetítik az olvasók meghatározott csoportjának.

A tankönyvírók állandó dilemmákkal küzdenek:

- irodalomtörténetre vagy hermeneutikai értelmezésre épülő
- az irodalmi kánon beépítése, egységes kánon nincs, csak kánonok egymás mellett élése
- kronologikus vagy műnemek szerinti felépítés
- világirodalom aránya, jelentősége
- élményközpontúság (könyvtár-, internethasználat) ~ érettségizőket vagy olvasókat nevelünk?

Rendelhető tankönyvek listája ma:

 OFI
 Fűzfa
 Pethőné
 Mohácsy Károly – megújított változat

Domonkos Péter: Irodalom I–IV.

 Nemzeti Tankönyv Kiadó
 az irodalmat közvetítő közegként, metatantárgyként értelmezi
 intertextualitás jellemzi: az irodalom és más művészetek kapcsolatát vizsgálja
 történeti és strukturalista szemléletmódot képvisel
 felépítése irodalomtörténeti, kronologikus
 3 fő szövegtípus: főszöveg, kiegészítő szöveg, kérdések és feladatok
 könnyed hangvételű, humoros
 sok korrektúra hiba
 nem ideologizál
 állandó utalások, párhuzamok az adott mű és a jelenkor között
 túl sok az informatív tananyag, inkább egyetemi kézikönyv
 digitális tananyag nem jelenik meg benne
 kortárs irodalom sincs benne
 a tananyag eloszlás sokszor aránytalan pl. Thomas Mann 8 oldal, míg Radnóti csak 4

Madocsai László: Irodalom 1–4.

 Nemzeti Tankönyv Kiadó
 szemlélete idejétmúlt
 kronologikus felépítésű
 irodalomtörténetet ír
 sok életrajzi adattal dolgozik
 a modern irodalom tanításához jól felhasználható
 egyáltalán nem élményközpontú
 nem hoz szöveg párhuzamokat, nincsenek intertextualitások

1
Mohácsy Károly–Vasy Géza: Irodalom 9–12.
 Krónika Nova Kiadó
 konzervatív irodalomtörténeti jellegű – még a rendszerváltás előtt íródott az első kiadása
 a szövege terjedelmes, hosszabb stílus-, társadalom- és történeti bevezetők
 alapos, mély lexikális tudást ad (az ismeret a tudás)
 konkrét értelmezést ad a műveknek, nincsenek kérdések, feladatok
 a műelemzések erkölcsi üzenetet is hordoznak magukban
 a digitális kompetencia és az élményszerűség nincs jelen
 a kortárs irodalom a végén szócikk szerűen

Gintli–Schein–Eisemann–Kulcsár Szabó Zoltán: Irodalom 14 éveseknek

 Korona Kiadó
 a magyar és világirodalmat egyetlen folyamatként értelmezi
 a világirodalom és magyar irodalom párhuzamos tárgyalása
 szókincse, tartalma nem az adott korosztálynak megfelelő
 túl magas szintű irodalomoktatást kíván adni
 jól bemutatja az irodalmi korszakokat, korstílusokat
 újfajta irodalomszemléletet közvetít, az élményközpontúság felé nyit
 3. kötetében megjelenik a posztmodern irodalomfelfogás

Ritoók–Szegedy-Maszák–Veres–Horváth–Zemplényi: Irodalom
 Krónika Nova
 új irodalomszemlélete miatt sok támadás érte (biblia, esztétikai értés) – felfogásában 2 évtizeddel
megelőzte korát
 magas szintű irodalmat közvetít
 irodalomtörténeti jellegű
 élményközpontúságra nyitott: intertextualitás, összehasonlítások, kultuszvizsgálat
 a magyar irodalmat világirodalmi összefüggéseiben vizsgálja
 szakít az értelmezés és értékelés uniformizáló felfogásával
 bemutatja, hogy a műveknek több érvényes értelmezése lehetséges
 az értékelés legfontosabb szempontja a művészi ábrázolás igazsága
 az írói portrékat, életműveket történetiségükben mutatja be
 nem hallgat az alkotó és közössége között fennálló konfliktusokról sem
 magából a műből fejti ki a „beletitkolt” eszméket
 nagy súlyt helyez a formaproblémákra, a művek nyelvi, retorikai és poétikai jellemzésére

Diószegi Endre–Fábián Márton: Irodalom 1–2.

 Klett Kiadó
 szakít a kronologikus hagyománnyal, műnemek szerint tematizál (dráma, líra, epika), de a
műnemen belül lineárisan halad
 műfajok szerint mutatja be a műveket
 műnemeken belül megtartja a kronologikus rendet
 fejezetek végén szakirodalmi ajánlás
 intertextuális utalások, kreatív feladatok

2
Arató László–Pála Károly: Bejáratok–Átjárók–Kitérők–Expedíciók
 Műszaki Kiadó
 az irodalmat metatantárgyként kezeli
 problémacentrikus irodalomoktatás, modulokba, témákba helyezi a tananyagot pl. haza-modul
 nem kronologikus
 terjedelme rövidebb, de annál élményközpontúbb
 olvasás, megértés, kritikai gondolkodás a cél

Pethőné Nagy Csilla: Irodalom a 9-12. évfolyam számára

 Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó
 módszertani kézikönyvvel kiegészítve, képesség és készségfejlesztő tankönyv
 beépíti a szövegeket a tankönyvbe
 nagyon jó módszertani fogások, feladatok
 rengeteg feladat, a legkülönbözőbb érdeklődésnek, céloknak megfelelően
 próbálja megszerettetni az irodalmat
 maga a könyv színes, sok a kérdés, kronologikus, intertextuális párhuzamokat használ

Fűzfa Balázs: Irodalom 9-12.

 Krónika Nova Kiadó
 az új típusú érettségi szerint tematizál
 színes, sok az irodalomtörténeti idézet
 digitális feladatok
 a kritikai gondolkodás fejleszti
 élményközpontú irodalomoktatás
 épít az internetes világra, az IKT eszközökre
 nagyon jó feladatokat ad
 legmodernebb irodalomtörténeti utalásokat használja
 konkrét elemzéseket nem ad, szerzői életrajz nincs, kihagyja a hermeneutikai műértést,
módszertannal, vizuális és digitális segédanyagokkal, irodalomtörténeti segédletekkel lehet
értelmezni

Valaczka András: OFI tankönyvek

 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
 színes, kitekintéseket tartalmaz
 feladataiban próbál az érettségihez igazodni (értelmező, összehasonlító, érvelő esszé)
 feladatai egysíkúak
 egyetlen értelmezési lehetőséget ad meg
 portré-válogatás, 20. századi magyar irodalom