Kísérleti és általános pszichológia 2.

Gondolkodás
Intelligencia
az intelligencia meghatározása mint képesség és színvonal – Az intelligencia szó eredetileg a latin intelligentia
kifejezésből származik, ez egyfajta szellemi erő, tehetség, mely a szellemi, értelmi világban való tájékozódást
biztosítja és ennek hatékonyságát megszabja. Pszichológiai értelemben az intelligencia egyrészt az értelmi
működésben közreható képesség, illetve képesség összetevők (komponensek) összessége, másrészt egyén
értelmességének, szellemi teljesítőképességének szintje, mértéke. Az intelligencia pszichológiája tehát a képességek
pontos körülhatárolásával, rendszerezésével és a képességek viszonyának, komplex struktúrájának elemzésével
foglalkozik, valamint az intellektuális teljesítőképesség egyéni szintjének pontos mérését igyekszik biztosítani.
Galton paradigma – Galtonra intelligencia pszichológia úttörőjeként tekinthetünk. Az ő nevéhez fűződik a modern
intelligencia pszichológia szemléleti és módszertani kereteinek körvonalazása, a galtoni paradigma. Az intelligencia
egytényezős felfogása szerint a legkülönfélébb értelmi megnyilvánulások az elme általános értelmi kapacitására
vezethetők vissza, ez a g faktor előképe. Az eugénika pedig azt mondja ki, hogy az értelmi teljesítőképesség
veleszületett, a jó képességek fennmaradása társadalmi felelősség és a beavatkozás hatékonyságának kérdése.
Tartalmazza az olyan módszertani alapvetéseket, mint a tesztelés, a korrelációs elemzés, a statisztikai megközelítés,
valamint a vizsgálati stratégiák, pl. családfa-kutatás, életrajzok, kérdőíves vizsgálatok, iker- vagy örökbefogadásos
vizsgálatok. Mivel az értelmi adottságok szintje az elme alacsonyabb szintű megnyilvánulásaiból kiolvasható, így
megalkották az intelligencia tesztet szenzoros tulajdonságok vizsgálatára.
öröklés és környezet – Az öröklés és környezet dilemma az egyik legjelentősebb újkori ismeretelméleti vita a
megismerő értelem eredendő adottságait, formálhatóságát illetően. Galton is foglalkozott azzal, hogy az emberi
kiválóság egyéni különbségeinek hátterében milyen jelentősége van az elme veleszületett (öröklött) képességeinek,
és szerzett tulajdonságainak (környezet).
az intelligencia mérése – A cél egy olyan eszköz (teszt) létrehozása volt, amely reprodukálja az emberek intellektuális
teljesítőképességbeli eltéréseit, tehát aki a valóságban jól teljesít, az teljesítsen jól a mérőeszközön is. Galton az
észlelési, mozgásos képességek mérésével próbálkozott (pl. látásélesség, reakcióidő, fejméret, hallásküszöb...), de
hiába. Binet azonban rájött, hogy a gondolkodási, probléma megoldási képességet kell mérni, tehát a nyomkövetést,
a betűszámolást egyesével és hármasával, az összeadást, írást, olvasást, szám- és szótagmemóriát, valamint a
mondatkiegészítést. Technikai értelemben az intelligencia mércéjének a mentális kor mércéjét tekinthetjük az
életkor mércéjéhez viszonyítva.
mentális kor (Binet) – Binet szerint az intelligenciát operacionálisan a mentális kor és az életkor eltérésével lehet
meghatározni. A mentális kor kifejezi, hogy a vizsgált személy teszt alapján mért teljesítménye milyen életkorúak
átlagának felel meg.
IQ (Stern, Terman) – Az intelligencia mérésére az egyik legismertebb eljárást Stern dolgozta ki, ezt vette át 1916-ban
Terman. Az IQ egy viszonyító szám, segítségével kimutatható, hogy a vizsgált személy értelmi képessége és egy
azonos korú, átlagos értelmi képességekkel rendelkező személy szellemi teljesítménye között milyen mértékű eltérés
tapasztalható. Az IQ egyenlő a mentális kor és az életkor arányával, hányadosával. Terman teszteket, longitudinális
vizsgálatokat végzett vele kapcsolatban.
verbális és performációs IQ (Wechsler) – Wechsler nevéhez köthetjük a verbális és performációs IQ-t, melyet
felnőttek intelligenciájának mérésére hoztak létre. Ez tulajdonképpen a deviációs IQ-t méri, és az intelligencia
kiértékelési viszonyítási pontjának a csoportátlagot veszi (az átlag 100, a szórás 15).
nyerspont és IQ skála – Az IQ azt mutatja, hogy az adott személy eredménye a saját korcsoportjának átlagához
hogyan viszonyul pontszámban vagy százalékosan kifejezve. Nyerspontnak nevezzük a helyesen megoldott itemek
pontértékeinek összességét, melyből különböző transzformációkkal kifejezőbb pontszámokat származtathatunk.
az intelligencia övezetei – Az átlag feletti intelligencia övezetekben 5 fokozatot különíthetünk el: az enyhén vagy
alapvetően tehetségest (115-129), a mérsékelten tehetségest (130-144), a kimagaslóan tehetségest (145-169), a
kivételesen tehetségest (160-179) és a behatóan tehetségest (180-). Az átlag alatti intelligencia övezetekben pedig 4
1
fokozatot különböztetünk meg: enyhe debilitás (50-69), mérsékelt imbecillitás (35-49), súlyos imbecillitás (34-20),
igen súlyos idiócia (< 20).
Kétfaktoros modell – Spearman tesztpontszámokon végzett korrelációs vizsgálatokat, valamint faktoranalízist. Ez
alapján megalkotta a kétfaktoros elméletet, mely egy általános (g) és egy specifikus (s) faktort tartalmaz. A g az
intellektuális teljesítményt meghatározó „mentális energia”, melynek mennyisége mérhető, az s pedig a feladat
sajátosságaiból fakad. Az intelligencia egyéni különbségei a mentális energia eltéréseiből származnak.
Gf-Gc és három réteg modell – A három-réteg modell az intellektuális képességek átfogó és leginkább alátámasztott
modellje, mely Carroll nevéhez fűzhető. Az első réteg a specifikus képességek szintje, itt találhatóak a tudás és
stratégiák használatára (nagyon) specializált készségek. A második réteg nyolc átfogó (broad) képesség faktort
tartalmaz, melyek az intelligens viselkedés sok területén jelen lévő specializált képességek (PMA): fluid intelligencia,
kristályosodott intelligencia, általános memória és tanulás, átfogó vizuális érzékelés, átfogó auditív érzékelés, átfogó
felidézési képesség, átfogó kognitív gyorsaság, valamint feldolgozási sebesség. A harmadik réteg pedig nagyrészt
örökletes, az intellektuális aktivitást megalapozó általános faktor (g), mely az intelligens aktivitás minden
aspektusában jelen van.
elemi mentális képességek – Thurstone elsődleges mentális képességek (primarymental abilities, PMA) elmélete
(1931) szerint a „g” nem létezik, ez csupán csak statisztikai műtermék.
Kockamodell – Az intelligencia-struktúra modell (azaz kocka modell) Guilford nevéhez kötődik. Ez a képességeket
csoportosítja 3 szempont szerint. Tartalom, azaz az információ típusa, modalitása alapján megkülönböztethetünk
figurális, szimbolikus, szemantikus és viselkedési képességeket. Műveletek, feldolgozási folyamatok alapján
értékelést, konvergens gondolkodást, divergens gondolkodást, emlékezetet és megismerést különíthetünk el.
Produktumok, vagyis a mentális reprezentációk kapcsolati mintázatai alapján egységekről, relációkról, rendszerekről,
transzformációl és implikációkról beszélhetünk. A Kockamodellnek modernebb változata a Berlin model of
Intelligence Structure, mely a műveleteket feldolgozási sebességre, emlékezetre, kreativitásra és feldolgozási
kapacitásra, a tartalmakat pedig figurálisra, verbálisra és numerikusra osztja. Ez a modell erőteljesen megfelel a
munkamemória struktúrával.
hatékony idegrendszer modell – Az Eysenck nevéhez fűzhető hatékony idegrendszer modell három intelligencia
típust különít el. Az első a biológiai intelligencia, mely fiziológiai, biokémiai és genetikai meghatározottságú, ennek
megmutatkozásai az EEG, AEP, NCV, GSR és RT. A második, a szociális intelligencia a „valóságos élet”
meghatározottságában a motivációt, a szocio-ökonómiai státuszt, a tapasztalatokat, a neveltetést, egészséget stb-t
jelenti. A pszichometrikus intelligencia vagy IQ pedig kultúrális, családi neveltetésbeli és szocio-ökonómiai
meghatározottságú. E szerint a modell szerint az intelligencia egyéni különbségei alapvetően a biológiai
intelligenciában ragadhatók meg, ennek alapja az idegrendszer információfeldolgozási képességének eltérő
hatékonysága.
mentális sebesség modell – A Jensenhez köthető mentális sebesség modell alapján a genetikai adottságok
megalapozzák az idegrendszer tulajdonságait, amelyek hatással vannak az információ feldolgozási sebességre, ami
befolyásolja a munkamemória kapacitását, mely a mentális sebességre hat, az pedig az IQ-t határozza meg. Ez egy
egyszerű, redukcionista magyarázat az intelligencia biológiai természete mellett, valamint elvben kultúra-semleges,
azonban negatívuma, hogy inkonzisztens empirikus adatokat tartalmaz, előfeltevésként kezeli az IQ érvényes és
megbízható mérését, adathiány állhat fenn vele kapcsolatban, és maga az okozatiság, valamint annak iránya nem
feltárt.
idegélettani és metabolizációs jelenségek és IQ – A mentális sebességet alátámasztó bizonyítékok három csoportra
oszthatók. Az idegrendszeri elektromos jelenségek közé tartozik az ingerületvezetési sebesség, ami az elektromos
impulzus terjedési sebességét jelenti az idegek mentén a test különböző testrészei között, mely a magas IQ mellett a
kar és a kéz idegén gyorsabb. Szintén idegélettani jelenség a kiváltott potenciál. Ez az exogén és endogén
komponensek vizsgálatához fűződik, és három összefüggést állapítottak meg vele kapcsolatban. Hendrickson szerint
a variabilitás mértéke az információátvitel pontosságának függvénye, Bates szerint a hullámvonal hossz a feladat
figyelem-igényének függvénye, Schafer szerint pedig az amplitudó mértéke az inger újdonságának függvénye. Haier
PET vizsgálatokat végzett a különböző agyi területek aktivitásáról, ehhez kapcsolódik az agyi cukor-metabolizáció,
mely szerint magas IQ mellett alacsonyabb az agy energiaigénye és cukorfogyasztása, valamint a teljesítmény
javulásával arányosan csökken a cukorgogyasztás az agy nem feladat-specifikus területein, és arányosan nő a
feladathoz kapcsolódó területen. Végül pedig közvetlen IQ vizsgálatokkal, illetve áttételesen egyéb pszichológiai

2
mutatókkal a reakció- és megfigyelési időt (Deary) tanulmányozták, és azt állapították meg, hogy más a kiváltott
potenciálmintázat a különböző IQ-jú és különböző IT-jű és RT-jű személyeknél.
abszolutisztikus megközelítés – E szerint a megközelítés szerint az intelligencia fajspecifikus mentális folyamatokon
és válaszokon alapul, illetve ez alapján a nyugati típusú elméletek és a kiértékelés alkalmazható mindenkire.
relativista megközelítés – Ez az intelligencia „lokális” értelmezése, mely szerint az intelligencia definíciója az adott
kultúra specifikus szempontjából adható meg. Afrikában például a lassúság és a konformitás, míg nyugaton a
gyorsaság és az újszerűség jellemző. Szélsőséges értelemben tehát az intelligenciának nincs univerzális attribútuma, a
kontextus független mérés mégis valid.
köztes felfogás – A köztes elmélet szerint az intelligencia külső és belső sajátosságok eredménye, és a mentális
folyamatok közösek az emberi fajnál, míg a belső folyamatok válaszokba és kompetenciákba való transzformációja
kontextus függő.
kontextusok szintjei – Irvine és Berry ökológiai modellje alapján a kontextusnak négy szintje van. Az ökológiai
kontextus, melyben a személy él. Ez az aktivitások kulturális kontextusa. A tapasztalati kontextus a tanulás és a
fejlődés alapja, a kultúráció és szocializáció eredményeként hosszú távú képességeket, vonásokat, attitűdöket
tartalmaz. A szituációs kontextusba a közvetlen környezeti körülmények, tapasztalatok, speciális rövid idejű
események taroznak. A kiértékelés kontextusa pedig a pszichológusok által figyelembe vett tényezőket foglalja
magába. Szintén ide kapcsolódik a kulturális differenciáció törvénye, melynek megfelelően a kulturális változatosság
tanulmányozása az elsődleges és az intellektuális változatosság a másodlagos. A modell kritikájához tartozik, hogy a
kontextus figyelembevétele nincs specifikálva az intelligenciakutatások számára, és az egyéni különbségek nincsenek
értelmezve a kulturális kontextuson belül.
Triarchikus modell (Sternberg) – Az intelligencia háromszög elmélete Sternberg nevéhez köthető. E szerint az
intelligenciának három interaktív aspektusa van: belső, külső és tapasztalati. A belső az intelligens viselkedést vezérlő
információfeldolgozási folyamatokat foglalja magába. A külső intelligencia a képességek és a környezeti feltételek
összehangolását, illesztését koordináló képesség. Ez tulajdonképpen a belső összetevők gyakorlati alkalmazása
valóságos körülmények között, valamint a sikerhez vezető implicit és nehezen verbalizálható stratégiák felhasználása.
A tapasztalati intelligencia az újszerű, ismeretlen információ feldolgozását jelenti a tapasztalatok hasznosításán
keresztül. Ez a belső komponensek, folyamatok eredményeinek kivonatolása és hasznosítása újszerű körülmények
között.
komponensek – A komponenseknek 3 fajtája van. A g faktorhoz tartoznak a magas szintű mentális folyamatok, azaz a
metakomponensek. Ide tartozik a megoldásra váró problémák, adottságok, célok azonosítása, a mentális
reprezentációk kialakítása/kiválasztása a problémáról, a problémamegoldás elemi folyamatainak és a helyes
stratégiának a kiválasztása, az erőforrások elosztása a cél érdekében, a megoldási folyamat monitorozása és az
eredmények kiértékelése. Teljesítmény komponenseknek nevezzük az alacsony szintű mentális folyamatokat, melyek
a végrehajtáshoz kapcsolódnak. Ilyen a problémaelemek azonosítása, a válaszlehetőségek összehasonlítása, a
válaszról való döntés és a válasz végrehajtása. Az ismeretszerzési komponensek pedig a megoldáshoz szükséges
tudáshoz, információhoz való hozzáféréshez kapcsolódnak. Ehhez fűződik a szelektív kódolás, azaz a releváns elemek
beazonosítása, a szelektív kombináció, ami az integrált egész létrehozását jelenti és a szelektív összehasonlítás,
vagyis az új és a tárolt elemek összekapcsolása.
intelligencia mintázatok, sikeres intelligencia – 3 féle intelligencia mintázatot különíthetünk el. Az analitikus
intelligencia az internális aspektusok dominanciáját jelenti az információ elemzésében, összevetésében. A kreatív
intelligenciánál a kognitív erőforrásokat új termékek, felfedezések érdekében, a gyakorlati intelligenciánál pedig a
környezet kiválasztása, átalakítása és fejlesztése érdekében használjuk. A sikeres intelligencia tehát az analitikus,
kreatív és gyakorlatias képességek kiegyensúlyozása egy adott szocio-kulturális közegben elérhető siker érdekében.
többszörös intelligenciák (Gardner) – Gardner többszörös intelligencia elmélete szerint nem a mentális folyamatok
fontosak, hanem az intelligencia területei, megjelenési formái. Ezeknek 8 típusát különíthetjük el: nyelvit, logikai-
matematikait, térit, zeneit, testi-kinesztétikust, intraperszonálist, interperszonálist és természetit.
az intelligencia korrelációi (iskolai teljesítmény, tanulmányi idő stb.) – Az intelligenciatesztek pontszámaiból
számos dolgot lehet előrejelezni. Ilyen pl. Az iskolai teljesítmény (Binet, 0,5 korelláció), a tanulmányi idő (0,55
korreláció), a társadalmi státusz és jövedelem, a munkahelyi teljesítmény (0,3-0,5 korreláció), illetve a társadalmi
következmények (0,2 korreláció).

3
Flynn-effektus – Flynn állapította meg azt, hogy az átlagos IQ évtizedenként 3 pontot növekszik. Ez a változás a
kultúra-független teszteken, illetve az alacsonyabb IQ tartományban jelentősebb, és újrasztenderdizálás esetén is
jelen van. Az iskolai teljesítmény esetén nincs ilyen hatás, de olvasási és matematikai teljesítménynél igen. A
növekedés azonban meg is állhat, ez a jóléti és fejlődő országok összevetésénél megfigyelhető. A Flynn-hatásnak
több magyarázata is van. A növekedés oka lehet a generációk közötti kulturális eltérés, azaz a környezeti, iskolai
változások. Olyan biológiai tényezők is befolyásolhatják az átlag IQ változását, mint a táplálkozás fejlődése (hiszen pl.
a testmagasság is nő az idők folyamán). Fennáll azonban az a definíciós probléma, hogy nem az intelligencia, hanem
annak egy kulturálisan kevésbé jelentős összetevője (pl. tesztrutin) növekszik.
örökletesség vizsgálatok – Az örökletességet a családtagok összehasonlításával lehet legjobban vizsgálni. Ehhez a
genetikai és környezeti hasonlóság tanulmányozása szükséges. A genetikai hasonlóság elsősorban ikerkutatások és
örökbefogadás vizsgálatok által figyelhető meg. Emellett a korrelációs táblázatok alkalmazása is gyakori, ezekben
általában egy- és kétpetéjű ikrek, együtt és külön nevelt testvérek, illetve különböző kapcsolati fokozatok közti
eltéréseket vizsgálnak. Fontos, hogy egypetéjű ikrek különbségei esetén tudhatjuk, hogy csak környezeti hatásokról
van szó, míg az örökbefogadottak esetén csak genetikai hatásokról beszélhetünk. A szűken értelmezett
örökletességbe az additív genetikai tényezők, azaz az összeadódó génhatások tartoznak. Ezzel kapcsolatban azonban
számos probléma áll fenn. Például a környezet eltérő lehet egy családon belül (pl. testvérek nevelése), a közös és az
egyedi környezet nem megkülönböztetett (pl. iskola), fontos a genetikai interakciók (domináns, recesszív allélek)
szerepe, valamint az episztázist (különböző génhelyeken lévő gének hatása) és a szelektív párosodást (szülők
genetikai hasonlósága) is figyelembe kell venni. A tágan értelmezett örökletességben a nem additív genetikai
tényezőknek (nem összeadódó génhatásoknak) van szerepe. Ennél lényeges a szelektív elhelyezés kérdése
(örökbefogadáskor hasonlíthat a környezet), a magzati környezet hasonlósága, illetve az, hogy nincsenek szegény
örökbefogadók.
csoportok közötti különbségek – Ide elsősorban a nemi és faji különbségek tartoznak. A kérdés az, hogy a csoportok
közti különbségeknek ugyanaz-e az oka, mint a csoporton belüli variációnak. Feltételezhetjük, hogy a csoporton
belüli eltérések genetikai, a csoportok közötti különbségek pedig szituációs hatásokat tükröznek. A csoportok közti
különbségek kutatási problémákhoz vezethetnek, pl. a csoporton belüli és csoportok közötti variancia kérdése miatt.
intelligencia tesztek és tulajdonságai – Az intelligencia tesztek pontszámai alapján előre lehet jelezni az iskolai
teljesítményt, a tanulmányi időt, a társadalmi státuszt és jövedelmet, a munkahelyi teljesítményt, valamint a
társadalmi következményeket. Az intelligencia teszt egy standardizált mérőeszköz az intellektuális teljesítő képesség
mértékének becslésére. Fontos, hogy a tesz zártvégű, mindig csak egy jó megoldás van, tartalmaz verbális és nem
verbális feladatokat (perceptuális és figyelmi próbák, emlékezeti feladatok, következtetéses és induktív
gondolkodás), és fokozatosság jellemzi. Az IQ- vagy standardpontértéket a nyerspontértékek alapján kaphatjuk meg,
és vannak egyéni és csoportos felvételvariációk is.
MAWI – Ez az intelligenciateszt a verbális és performációs IQ-t méri, olyan verbális próbákkal, mint számolás,
számismétlés, összehasonlítás, ismeretek és helyzetek próbája, valamint performációs próbákkal, amik közé a
rejtjelezés, képátrendezés, képkiegészítés, mozaikpróba, valamint a szintézispróba tartozik. Ennek egy újabb
változata a MAWI-IV teszt, a verbális megértést (közös jelentés, szókincs, általános ismeretek, általános megértés), a
munkamemóriát (számterjedelem, számolás, betű-szám szekviancia), a perceptuális megértést (mozaikpróba,
mintakirakó, mátrixkövetkeztetés, súlybecslés, képkiegészítés), illetve a feldolgozási sebességet (kódolás,
szimbólumkeresés, törlés) méri.
Raven – Ebben az intelligenciatesztben a feladat az induktív szabálykeresés a mátrix elrendezésben. A feladat
fokozatosan nehezedik. Ez a g faktor legmegbízhatóbb becslése. Gyerekeknél a színes Ravent alkalmazzák.

Kreativitás
intelligencia és kreativitás – Guillford megfogalmazásában a kreativitás alkotó-, teremtőképességet jelent, mely
során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű
értelmezését és új formában történő megjelenését. Az intelligencia struktúra modell a képességeket tartalom,
produktumok és műveletek alapján csoportosítja. Utóbbiban található a kreativitáshoz kapcsolható divergens
gondolkodás fogalma. Az intelligencia nem feltétlenül korrelál a kreativitással, de a kreativitás bizonyos szintű
intelligenciát feltételez. A küszöb elképzelés szerint átlagos intelligencia felett a korreláció gyengül, ugyanis a nagyon
alacsony és az igen magas kreativitás is lehet intelligens, de ötletszegény, vagy kreatív és intelligens, esetleg alkotó,
de kevésbé kontrollált.

4
konvergens és divergens gondolkodás jellemzői – Az intelligencia struktúra modell elkülöníti a konvergens és
divergens gondolkodást. Előbbi célirányos, problémafókuszú gondolkodás, mely bevált, eredményes megoldásokat,
sémákat alkalmaz. Ez tulajdonképpen az intelligencia. A divergens gondolkodás egy probléma több oldalról való
megközelítését, illetve látszólag független, össze nem illő elemek összekapcsolását jelenti. Erre jellemző a problémák
iránti érzékenység; a gondolkodás könnyedsége (fluencia), azaz gyors asszociációk, képtársítások; a gondolkodás
rugalmassága (flexibilitás), vagyis a megoldások célszerű variálása; és a gondolkodás eredetisége (originalitás), ami a
szokatlan megoldásokat jelenti.
a kreatív személyiség – Cropley fogalmazta meg a kreatív személyiség jellemzőit. Ez magában foglalja a változásra
törekvést, a merészséget, az impulzivitást, a fegyelmezetlenségre való hajlamot (céljuk érdekében), az új
elképzelések iránti nyitottságot, a nonkonformizmust, a tekintély megkérdőjelezését, illetve az új helyzetekre való
gyors és rugalmas reagálást.
a kreatív folyamat – Wallas határozta meg a kreatív folyamat négy szakaszát. Az első az előkészítés szakasza,
melyben a probléma azonosítása, az információk és adatok gyűjtése, illetve átgondolás, osztályozás és következtetés
zajlik. Ezt követi a lappangási szakasz, melyben még nincs megoldás, ami inkubációhoz, azaz a várakozás
feszültségéhez vezet. Ez változó időtartamú. A harmadik a megvilágosodás szakasza, melyben a megoldás váratlan
megtalálásával megjelenik az „aha-élmény”. Végül a kivitelezés vagy végrehajtás szakaszában történik az ötlet
vizsgálata, annak igazolása vagy cáfolása.
a kreativitás szintjei – A kreativitásnak 5 szintjét különböztethetjük meg a produktum szempontjából, ezeket Taylor
írta le. A kifejező (expresszív) kreativitás a kifejezés függetlenségét jelenti, tekintet nélkül a produktum minőségére
(pl gyermekrajzok). A produktív kreativitás alatt a befejezettségre, teljességre való törekvést értjük. Az inventív
(feltaláló) kreativitás az ismeretlen összefüggések észlelését, a régi új módon való felhasználását jelenti. Az innovatív
(újító) kreativitásnak a lényegi vonása a módosítás és tökéletesítés folyamata (pl. Jung). A teremtő (emergentív)
kreativitás pedig a kreativitás legmagasabb szintje, mely során egy gyökeresen új produktumot teremtünk (pl. Freud,
Picasso, Einstein).
a kreativitás mérése – A kreativitást nyíltvégű feladatokat tartalmazó teszttel mérhetjük, melyek során sok megoldás
elképzelhető (ellenben az intelligenciatesztekkel, ahol csak egy jó megoldás van). Ilyen például a szokatlan használat,
a körök tesztje, a távoli asszociáció és a képbefejezés.
originalitás, flexibilitás, fluencia – A divergens gondolkodás jellemzői, melyeket Torrance körök tesztjénél lehet
mérni. Az originalitás eredetiséget, ritkaságot; a flexibilitás változatosságot, rugalmasságot; a fluencia pedig
termékenységet, könnyedséget jelent.
kreativitás tesztek – Nyílt végű feladatokat tartalmaznak, és több megoldás is elképzelhető. Ilyenek a szokatlan
használat, a körök tesztje, a távoli asszociáció és a képbefejezés feladatok.
körök tesztje – Torrance nevéhez kapcsolható kreativitás teszt, mely az originalitást (eredetiséget), flexibilitást
(változatosságot) és a fluenciát (termékenységet) méri. A vizsgált személynek lapra rajzolt körökből kell különböző
ábrákat készítenie, majd ezeket elnevezni. Azt vizsgálja, hogy milyen mennyiségű, minőségű, eredetiségű és
részletekbe menő ötleteink vannak (divergens gondolkodás).
szokatlan használat – Guilford nevéhez fűződő kreativitás teszt, melyben arra kérik a vizsgálati személyeket, hogy
soroljanak fel minél több és szokatlanabb felhasználási lehetőségét egy konvencionális tárgynak (pl. tégla).
távoli asszociáció – Mednickhez kapcsolható ezt az elméletet, mely szerint a kreatív személyeket „laposabb”
asszociációs háló jellemzi, így egy adott inger aktivációja jobban szétterjed a szemantikus hálózatban lévő elemek
között. Mednick szerint a kreatív személyek eredményesebbek távoli asszociációk megtalálásában, így kevésbé
ragadnak bele a konvencionális megoldásokba (pl. a tégla esetén az építés).
képbefejezés – Feladat, mely során a vizsgált személynek absztrakt, néhány vonalból álló rajzokat kell kiegészítenie.
A feladatok megoldására meghatározott idő áll rendelkezésre, a verbális itemek esetében ez 3 percet jelent
feladatonként.

Problémamegoldás
behaviorista és Gestalt megközelítés – A behaviorizmusban nagyon fontos megemlítenünk Thorndike nevét, akihez
számos állatkísérletet fűzhetünk a belátásos problémamegoldással kapcsolatosan. Ő elsősorban galambokkal,
macskákkal kísérletezett, melyekkel a problémamegoldó viselkedés tanulás útján elsajátított viselkedés mintázatait
5
vizsgálta. Számos megfigyelést köthetünk hozzá: a próba-szerencse viselkedést, az effektus törvénye szerinti
tanulást, a fokozatosságot és a tanulási transzfer. A Gestalt pszichológia elméleti szempontból azt mondja, hogy a
problémamegoldás nem a tanultak újraalkalmazása, hanem reprodukció és produkció. Kulcsmozzanat a probléma
szerkezetének átlátása és reproduktív újrarendezése, ezen belül is a belátás (megoldás hirtelen jelenik meg),
újrastrukturálás (funkciók átértelmezése) és beállítódás (sikeres megoldás átvihető más problémákra). A reproduktív
megoldás során kialakuló beállítódás a megoldást elősegítheti és hátráltathatja is. Előbbinél gyors hozzáférés
jellemző egy megoldó sémához, utóbbinál pedig a lehetséges alternatív megoldások hozzáférhetősége csökkenhet
(funkcionális rögzítettség). Módszertani szempontból vannak új vizsgálati körülmények (pl. majom-és
emberkísérletek) és új módszertani eljárások (pl. alapparadigmák a problémamegoldás kutatásához). Problémára
példa: Maier ’kétzsinór’ vagy ’inga’ probléma; Duncker ’gyertya-gyufásdoboz’ probléma. A Gestalt pszichológiát elég
sok kritika érte. Ilyen kritika érte például a szemléletváltását is, ami meghaladja a behaviorista, asszociációs
szemléletet. Eszerint az összetett mentális történés célvezérelt és a múltbeli tapasztalatok ambivalens hatásai alatt
áll (beállítódás, funkcionális rögzítettség). Továbbá, aktív folyamatok jellemzik (pl. belátás, újrastruktúrálás). Egy
másik kritika szerint pedig az elméleti konstrukciók alulspecifikáltak (pl. hogyan alakul ki a belátás?).
belátásos problémamegoldás – A belátás fogalmát a Gestalt pszichológiához, azon belül is Köhler nevéhez fűzhetjük.
Ennek során a megoldás általában hirtelen, váratlanul, előzmény nélkül jelenik meg, ezt nevezzük aha-élménynek.
Köhler ezzel kapcsolatosan majmok problémamegoldását vizsgálta (dobozok egymásra rakása, botok
összekapcsolása)
Köhler: Gestalt pszichológia egyik képviselője, aki a belátással és a hozzá kapcsolódó aha-élménnyel kapcsolatos
kísérleteket végzett majmokkal (dobozok, botok használata).
Információelméleti megközelítés – Az információ feldolgozási vagy komputációs megközelítés az 50-es években
kezdett kialakulni, mikor megállapították, hogy az ember az egy információ feldolgozó lény, és ezzel kapcsolatban az
elmét a számítógép analógiával kezdték magyarázni. Newell és Simon az emberi probléma megoldó viselkedés
információs elemzésével és modellezésével foglalkozott. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy az információfeldolgozás,
és benne a problémamegoldás egy szeriális folyamat, mely korlátozott feldolgozói kapacitással rendelkezik
(munkamemória, műveleti sebesség), és a hosszú távú memóriát használja (raktározás és előhívás).
Problématér elmélet (Simon) – A problématér elmélet szerint a problémamegoldás a keresés analógiájára jön létre.
A problémák jellegzetességeinek leírásával feltérképezhetjük a problémateret, ezáltal kialakíthatjuk a probléma
absztrakt szerkezetét, mely egy kiinduló állapotból, közbülső állapotokból és egy célállapotból áll, valamint van egy
operátor, melynél a legális és illegális lépéseket különböztethetjük meg. Eszerint az elmélet szerint a
problémamegoldás a tudásállapotokban létrejövő változásokat jelenti mentális operátok segítségével. A problématér
alatt pedig a lehetséges állapotok összességét értjük. Az elmélet alapján a keresési folyamat jelentése a műveleti
szabályok alkalmazása adott korlátozó feltételek között. A problématér mérete a lehetséges lépések számát, a
korlátos tároló kapacitás pedig a munkaemlékezeti feltételeket szabja meg. A keresési folyamatok sebessége és
jellege algoritmusok és heurisztikák által leírható. A problématér elmélete egy tesztelhető, modellezhető elképzelés,
azonban túlságosan zártvégű, a rejtvényjellegű problémákra fókuszál, így ezekre használható.
heurisztikák (+keresés, tervezés, közelítés) – A heurisztika eszköz- és energiatakarékos, de bizonytalan gyakorlatias
szabály, mely az erőforrások optimalizálásával a lehetséges állapotok között szelektíven válogat. Ez tapasztalati,
tudásfüggő, illetve kapacitástakarékos. A tartomány független stratégiákhoz kapcsolódik a hurokelkerülő stratégia,
illetve a hosszabb helyett a rövidebb út választása. A heurisztikus problémamegoldásnál a módszereket kétféleképp
csoportosíthatjuk. Vannak a közelítési módszerek, mint pl. a hideg-meleg, a hegymászás (emelkedés-jó, ereszkedés-
rossz) vagy az eszköz-cél elemzés (kiinduló-, célállapot, alcélok kijelölése, operátor választás). Illetve léteznek
tervezési módszerek, ide tartozik a modellezés és az analógiás gondolkodás, mely az izomorfikus problémák
keresését és megértését, valamint a rendelkezésre álló tudás új helyzetben való felhasználását jelenti.
algoritmusok – Az algoritmus olyan komplex keresési módszer vagy szabály, mely a lehetséges állapotok számának
csökkentésével biztos megoldást nyújt. Ez nem tudásfüggő, viszont erősen kapacitásfüggő (idő, erőforrás, műveleti
sebesség). Ehhez kapcsolódik a Hanoi torony és a misszionárius és kannibál feladat is.
analógiák – Az analógiás problémamegoldás tulajdonképpen a korábbi ismeretek analógiás, hasonlóságalapú
felhasználásával történő problémamegoldást jelenti. Ide tartozik az izomorfikus problémák keresése és megértése,
valamint a rendelkezésre álló tudás új helyzetben való felhasználása. Az analógiák észlelhetőségét,
transzferelhetőségét több dolog is befolyásolja. Glick és Holyoak jellemezték az analóg problémák közös

6
tulajdonságait, és azt állapították meg, hogy a transzfer annál valószínűbb, minél jobb a hasonlóság jellemzés.
Holyoak és Koh megfigyelése szerint pedig a transzfer a távoli analógiáknál a felszíni és szerkezeti megfelelések
számával arányos. Gentner szintaktikai megközelítése szerint az analógia két szituáció viszonylatainak átfedése
(szerkezeti), a hasonlóság pedig a speciális vonatkozások és viszonylatok megfelelése (szerkezeti és felszíni). A
szintaktikai magyarázat tehát azt mondja ki, hogy az analógiás gondolkodásban nem a tartalom, hanem a szerkezet
számít, tehát a forráshoz való hozzáférést a felszíni tulajdoságok, az illesztést a strukturális viszonylatok határozzák
meg. A Holyoakhoz fűzhető pragmatikus megközelítés alapján akkor beszélhetünk analógiáról, ha a forrás a célra
vonatkozó tulajdonságaiban megegyezik. Ide tartozik a történet és megoldás, illetve a történet felidézés és analóg
probléma. Eszerint a megközelítés szerint, ha a felidézéskor a célszerkezet a fontos, akkor jobb az analógiás
megoldás.
a problémamegoldás fázisai (Wallas, Pólya) – Wallas szerint a problémamegoldás első fázisa az előkészítés, a
második az inkubáció, vagy más néven „kihordás”, a harmadik a megvilágosodás, azaz az aha-élmény, a negyedik
pedig az ellenőrzés. Pólya is hasonlóképp építette ezt fel, nála első helyen probléma megértése szerepel, ezt követi a
terv készítése, majd a megoldás kivitelezése, végül pedig az eredmény ellenőrzése. A problémamegoldás fázisaival
kapcsolatban Duncker végzett vizsgálatokat (tumor-lézersugár), melyek introspekciót és viselkedéses adatokat
tartalmaztak, általános, specifikus és funkcionális megoldások szerepeltek bennük, és fontos volt a funkcionális
érték, valamint az újraközpontosítás fogalma is. Az elmélettel azonban az a gond, hogy ez nem egy lineáris folyamat,
illetve a probléma attól probléma, hogy nyitott, nem ismerjük sem a lehetséges utakat, sem a célt.
beállítódás – Azt jelenti, hogy a sikeres megoldás átvihető más hasonló problémákra. A reproduktív megoldás során
kialakuló beállítódás a megoldást elősegítheti (mivel gyors hozzáférést nyújt egy megoldó sémához) és hátráltathatja
is (csökkenti a lehetséges alternatív megoldások hozzáférhetőségét). Szerepe van a problémamegoldás
sikerességében, ide kapcsolódik a negatív transzfer, melyhez Luchins vizeskancsója és Bartlett anagrammái köthetők.
funkcionális rögződés – Funkcionális rögzítettségnek hívjuk, mikor a reproduktív megoldás során a kialakuló
beállítódás azáltal hátráltatja a megoldást, hogy csökkenti a lehetséges alternatív megoldások hozzáférhetőségét.
Szerepet játszik a problémamegoldás sikerességében.
reprezentációk – A problémamegoldás sikerességénél jelentős a probléma reprezentációja, azaz, hogy miként
észleljük a problémát (misszionáriusok és kannibálok), illetve magának a reprezentációnak az adekvátsága is. Ehhez
kapcsolhatjuk a buddhista szerzetes, a hiányos sakktábla, a házasságkötés és Maier ló problémáját, illetve a
gyufákkal végzett műveleteket.
figyelem – A problémamegoldás sikerességében fontos a figyelmi szelekció, vagyis, hogy mire figyelünk a probléma
reprezentációjának kialakításakor. Ide tartozik például az Allsports probléma.
emlékezet szerepe – A problémamegoldás sikerességében az emlékezet az információ transzformációja, a tények és
stratégiák, az alcélok, valamint maga a probléma szempontjából is fontos. Ehhez kötődik Greeno kétszakaszos
modellje, melynek első szakaszában zajlik a cél, az alcélok, a probléma és az utak megértése. Ehhez a szenzoros tár
(STM), a szemantikus és tény ismeret (LTM) és a probléma reprezetnéció (WM) alkalmazására van szükség. A
második szakaszban pedig a megoldás kivitelezése (valamint a reprezentáció átformálása) történik.
a problémák típusai – A problémákat nehéz kategorizálni. Egyrészt megkülönböztethetünk jól definiált,
rejtvényjellegű, illetve rosszul definiált, valóságos problémákat. Előbbiek jól meghatározható állapotok (kiinduló, cél,
alcél), melyeknél megvan a megoldás, kevés a specifikus ismeret, és általános vagy tartomány független heurisztikák,
univerzális gyenge módszerek jellemzik. Utóbbiak pedig alulspecifikáltak (nem egyértelmű, mi a cél állapot, néha a
kiinduló sem), nincs feltétlenül megoldásuk, és tartomány specifikus ismereteket tartalmaznak. Emellett ismeret-
igény alapján elkülöníthetünk tudás szegény és tudás intenzív problémákat. Attól függően, hogy egy vagy több jó
megoldás van, zárt- és nyíltvégű problémákról beszélhetünk.
tudásintenzív problémák (sakk) – Az ismeret-igény alapján elkülöníthetünk tudás szegény és tudás intenzív
problémákat. A tudásintenzív problémamegoldáshoz tartozik a szakértői és kezdő tudás összehasonlítása olyan
dolgokban, mint a sakkozás, a fizikus szakértelem vagy a számítógépes programozás. A sakkozáshoz kapcsolódik a
problématér elmélet (MANIAC), valamint DeGroot „nagymester” és „jó játékos” összehasonlítása, melyben arra
jutott hogy a nagymesterek előre gondolkodása gyorsabb és jobb, azonban nem mélyebb, mint a jó játékosoké,
emellett fokozatosan mélyülő stratégia és az állásrekonstrukció pontossága beli különbség jellemző. A tömbösítés
során kb. 7 egységet tudnak létrehozni, de több információ eltárolására képesek. Simon és Gilmartin nevéhez
köthető a Memóriával Támogatott Mintázatfelismerő, mely szerint a mintázatok alapján vannak az állások
7
tömbökben a memóriában. Holding és Reynolds nevéhez pedig a heurisztikákat kapcsolhatjuk véletlenszerű állás
esetén (felidézés, lépésjavaslat)
analógiás gondolkodás (izomorf problémák) – Az analógiás problémamegoldás tulajdonképpen a korábbi ismeretek
analógiás, hasonlóságalapú felhasználásával történő problémamegoldást jelenti. Ide tartozik az izomorfikus
problémák keresése és megértése, valamint a rendelkezésre álló tudás új helyzetben való felhasználása.
transzfer és lehetőségei – Az analógiák észlelhetőségét, transzferelhetőségét több dolog is befolyásolja. Glick és
Holyoak jellemezték az analóg problémák közös tulajdonságait, és azt állapították meg, hogy a transzfer annál
valószínűbb, minél jobb a hasonlóság jellemzés. Holyoak és Koh megfigyelése szerint pedig a transzfer a távoli
analógiáknál a felszíni és szerkezeti megfelelések számával arányos.
szakértők és újoncok – A tudásintenzív problémamegoldáshoz tartozik a szakértői és kezdő tudás összehasonlítása
olyan dolgokban, mint a sakkozás, a fizikus szakértelem vagy a számítógépes programozás. A sakkozáshoz
kapcsolódik a problématér elmélet (MANIAC), valamint DeGroot „nagymester” és „jó játékos” összehasonlítása,
melyben arra jutott, hogy a nagymesterek előre gondolkodása gyorsabb és jobb, azonban nem mélyebb, mint a jó
játékosoké, emellett fokozatosan mélyülő stratégia és az állásrekonstrukció pontossága beli különbség jellemző. A
tömbösítés során kb. 7 egységet tudnak létrehozni, de több információ eltárolására képesek. Simon és Gilmartin
nevéhez köthető a Memóriával Támogatott Mintázatfelismerő, mely szerint a mintázatok alapján vannak az állások
tömbökben a memóriában. A fizikus szakértelem esetében a kezdőknél kisebb a séma-repertoár, ezért a tartomány-
független heurisztikák hastnálata jellemző. Chi és munkatársai kerestek bizonyítékokat ezzel a témával kapcsolatban.
Egy problémaosztályozási feladatot hoztak létre (felszíni és mélyszerkezeti jellemzők alapján). Jelentős volt a
gyorsaságeltérés és az elemzési mélység. A stratégiában a következő eltérés volt megfigyelhető: míg a szakértő előre,
célvezérelten gondolkodik, elemez, törvényeket, elveket választ ki, addig a kezdő visszafelé gondolkozik, ismeretlent
keres. A számítógépes programozás időérzékeny és nem hibamentes, ehhez köthetjük Soloway (forgatókönyvek
kódtömbökkel, hiánykitöltés, mindennapi tudás szerepe), Gilmore és Green (természetes tervek, nyelv szerkezete,
viszonyuk) nevét.
szakértővé válás (Anderson) – Felmerül a kérdés, hogy hogyan jönnek létre a kezdők és szakértők közti különbségek.
A szakértővé válás során a kevés tudásból sok, a tartományfüggetlen tudásból pedig tartományspecifikus lesz. Ide
tartozik Anderson készségelsajátítás elmélete, melyben megfogalmazza A Gondolkodás Adaptív Vezérlését, illetve
leírja a deklaratív, a procedurális és a munkamemória jelentőségét. A deklaratív memóriához tartoznak a fogalmak,
illetve a szemantikai hálózat. Ez tudatos, kontextusfüggetlen és feladata az információ tárolása és előhívása. A
procedurális emlékezet tartalmazza a produkciós rendszert, illetve „ha, akkor...” szabályokat. Ennél az alkalmazás
automatikus, nem tudatos és kontextusfüggő. Megfelelés esetén szabályalkalmazás, végrehajtás, új produkciós
szabályok kialakítása jellemzi. A munkamemória az éppen aktív információkat tartalmazza, feladata a kódolás és
végrehajtás. A készségelsajátítás-elmélet alapján a szakértővé válás során a deklaratív tudásból procedurális tudás
lesz, ez egy átmenet a gyors és automatikus tudásalkalmazás irányába. Három szakasza van. A kezdeti egy deklaratív
szakasz, mely során tartományfüggetlen, gyenge módszerek alkalmazása zajlik. A második, procedurális szakaszban a
gyenge módszerek tartományspecifikus eljárásokká alakulnak, lefordítódnak. Ha egy ismeret többször is
alkalmazásra kerül, akkor jelenik meg a gyakorlati procerduralizáció, a szerkesztés során pedig a nem hasznos
műveletek szelektálódnak ki. Az utolsó a beállítási szakasz, mely a procedurális tudást tartalmazza (pl. változó
viselkedéses, gyakorlati helyzetekben ugyanazt). Ha ez a tudás sikeresnek bizonyul, megerősítés, ha nem sikeres,
akkor pedig megkülönböztetés zajlik, az alkalmazási feltételek kiterjesztésénél pedig általánosításról beszélhetünk.
mentális modellek – A mentális modellek fizikai rendszerre vonatkoznak; hiányosak, ad-hoc jellegűek; van vizuális,
szimulál; nem tudományosak. Ide tartozik a naiv, laikus, a hétköznapi pszichológia, fizika.
kétzsinór – A Gestalt pszichológia egyik vizsgálati paradigmája, mely Maier nevéhez köthető.
gyertya-gyufásdoboz – A Gestalt pszichológia egyik vizsgálati paradigmája, mely Duncker nevéhez köthető.
kilencpont – A Gestalt pszichológia egyik vizsgálati paradigmája, mely Scheerer nevéhez köthető.
vizeskancsó – A Gestalt pszichológia egyik vizsgálati paradigmája, mely Lunchinsék nevéhez köthető. A
beállítódáshoz, azon belül is a negatív transzfer fogalmához kapcsolhatjuk.
kannibál-szerzetes – A misszionárius és kannibál az algoritmusokhoz tartozó feladat, és a problémamegoldás
sikerességénél a probléma reprezentációjához (hogy hogyan észleljük a problémát) kapcsolhatjuk.

8
tumor-lézer – Duncker nevéhez fűződő probléma, mely a problémamegoldás fázisaihoz tartozó vizsgálatokhoz
kapcsolódik.
hiányos sakktábla – A problémamegoldás sikerességénél megjelenő probléma, mely a reprezentáció
adekvátságához köthető.
házasságkötés – A problémamegoldás sikerességénél megjelenő probléma, mely a reprezentáció adekvátságához
köthető.

Következtetés
deduktív és induktív következtetés – A deduktív gondolkodás alatt annak eldöntését értjük, hogy mi következik
szükségképpen igaznak feltételezett állításokból. Az általános igaz feltételezésekből kiinduló következtetések
tartoznak ide. Az induktív gondolkodás pedig annak az eldöntése, hogy egy állítás, hipotézis igaz-e hozzáférhető
információk alapján. Ez az egyedi megfigyelésekből kiinduló következtetés lehetséges általános feltevések
igazságára.
normatív és pszichológiai megközelítés – A deduktív megközelítésnél van normatív és pszichológiai elmélet is. A
normatív elmélet az „ideális” következtetés elmélete, ehhez tartozik a kijelentés logika fogalma. A pszichológiai
megközelítés pedig a tényleges, valóságos megközelítés magyarázata, itt beszélhetünk az absztrakszabály-, a
konkrétszabály- és a modell elméletről.
absztraktszabály elmélet – Az absztraktszabály elmélet szerint a gondolkodás törvényei lényegében megegyeznek a
logika törvényével. A következtetés absztrakt szabályai az érvelés (propozicionális következtetés) alapvető
meghatározói a tudás területétől, tartalmától függetlenül. Ide kapcsolódik a szintaktikai elmélet és a mentális logika
fogalma. Az absztraktszabály elméletet többféle bizonyíték is alátámasztotta. Az empirikus kutatásokban a
következtetés lépései és a nehézségi kritériumok korrelációját, valamint az alternatív előzményekkel kapcsolatos
helyes következtetést vizsgálták. A szimulációs kutatások pedig produkciós („ha, akkor” típusú) modelleket
alkalmaztak.
érvényes és érvénytelen következtetések – Az érvényes következtetéshez tartozik a Modus ponens, azaz a
leválasztási szabály, mely szerint, ha az ok fennáll, akkor megjelenik a következmény, tehát igaznak elfogadott
premissza esetén az ok fennállásából logikailag következik a következmény. Szintén ide kapcsolódik a Modus tollens,
vagyis a (következmény tagadása, melynél igaznak elfogadott premissza esetén a következmény elmaradásából
logikailag következik, hogy az előzmény nem áll fenn. Az érvényes megközelítés szerint az emberek természetes
logikusok. A természetes nyelv állításai Modus ponens jellegű sémára fordítódnak, melynél „könnyű” következtetés
jellemző, és egy megfelelő mentális szabály lehetséges. A Modus tollens esetén pedig több következtetési séma
szükséges, ezt tehát „nehéz” következtetés jellemzi, és egy következtetési sorozat után a Modus ponens jelenik meg
ismételve. Az érvénytelen következtetésnél beszélhetünk a következmény megerősítéséről, melynél a következmény
fennállása nem feltétlenül foglalja magában az előzmény igazságát. Ehhez tartozik még az előzmény tagadása, aminél
az, hogy az előzmény nem áll fenn, nem jelenti azt, hogy a következmény se áll fenn. Az érvénytelen
következtetéseknek több oka is lehet. Előfordulhat megértési hiba, ami a társas hatásokkal, ésszerű feltételezésekkel
áll összefüggésben, emellett helytelen heurisztika (nehéz feladat), vagy feldolgozási hiba is állhat a háttérben. A
premisszákat, illetve a megfelelő kognitív reprezentációkat módosítjuk, de az alkalmazott logikai szabályok nem
hibásak.
természetes dedukció – A természetes dedukcióelmélet Braine nevéhez köthető. Eszerint a megértési mechanizmus
kódolja a premisszákat, absztrakt, elemi következtetési séma jellemző és kétértelműség esetén kvázi logikai
szabályok (torzítások) merülnek fel. A dedukció kétségtelen, konszenzusszerűen elfogadott tételek, igazságok alapján
a bennfoglalt (implikált) következmények, levezetett hipotézisek megfogalmazását jelenti. Ide kapcsolódnak az
axiómák, mint a logikai következtetés kiindulópontja (premisszák), ezek kétségtelenül igaz vagy elfogadott tételek. A
premissza magában rejti a következtetés lehetőségét, ennek megfogalmazása a konklúzió. A pszichológiában az
elméletek, modellek jelentik a premisszák forrását.
konkrétszabály elmélet – A deduktív gondolkodás pszichológiai megközelítésénél a tényleges,
valóságoskövetkeztetés magyarázatához tartozik a konkrétszabály elmélet. Ehhez kapcsolódik a Wason szelekciós
feladat és annak változatai, valamint a megengedő és kényszerítő sémák.
Wason feladat és változatait – A konkrétszabály elmélethez kapcsolódik a Wason szelekciós feladat, melynél „ha a
kártya egyik oldalán magánhangzó van, akkor a másik oldalán páros szám van. Ennek változataiban szerepel, hogy
9
„ha egy levél le van zárva (pecsételve), akkor 50 Ft-os bélyeg van rajta”, vagy „ha valaki alkoholt iszik, akkor biztos,
hogy már elmúlt 18 éves”.
megengedő és kényszerítő sémák – A pragmatikus következtetési sémákat Cheng és Holyoak nevéhez köthetjük,
akik megállapították, hogy a szabályok konkrétsága helyzet (kontextus) függő. Két típust különböztethetünk meg: a
megengedő sémánál ha x szükséges, akkor y kell legyen (ha van belépő kártyám, beléphetek), a kényszerítő sémánál
pedig ha x van, y-t kell tenni (ha piros a lámpa, meg kell állni). Ezeknél az lehet a hibák forrása, hogy a helyzet nem
képezhető le pragmatikus sémára, illetve a sémákból más következik.
modell elmélet – A szillogisztikus következtetés modellelméleti magyarázata szerint szerkezeti megfelelés van a
modell és a modellezett között. A deduktív következtetésnek 3 szakaszát különbözteti meg. Az első a premisszák
megértése, amelyhez a szemantikai eljárás kapcsolódik, a második a modellalkotás, ami specifikus, strukturálisan
analóg és vizuális vagy „tudattalan”, a harmadik pedig a következtetések levonása és ellenőrzése, mely során a nem
explicit információ kivonatolása, illetve ellenpéldák vagy alternatív modellek keresése, azaz revízió zajlik.
szillogisztikus következtetések típusai, alakzatai – a szillogizmusoknak 4 fő típusa van: állító (van...), tagadó (nem...,
nincs...), univerzális (minden...) és részleges (néhány..., van olyan...). Az általános állítónál (A) minden S P, a
részlegesnél (I) pedig van olyan S, ami P. Az általános tagadónál (E) egyetlen S sem P, a részlegesnél (P) van olyan S,
ami nem P. A következtetések alakzataiból szintén 4-et különböztethetünk meg. Van lánc előre, inger egyenlőség,
válasz egyenlőség és lánc hátra. Összesen tehát 64 premissza van, konklúzióval együtt 256, ebből 24 (esetleg 27)
érvényes.
formai és tartalmi torzítások – A pszichológiai kutatások során tartalmi és formai kérdések is felmerülnek. A
tartalomhoz kapcsolható Wilkins absztrakt és konkrét tartalommal kapcsolatos megállapítása, ami szerint a konkrét
helyzetben mindig jobb, könnyebb a teljesítmény. Janis és Frick szerint elvileg a tartalom indifferens, és a logikai
szerkezet a fontos, mégis tartalomtól függően eltérően észleljük a következtetések helytállóságát. A tartalom észlelt
validitása függ a tudástól és az attitűdöktől. Henle megállapítása szerint pedig akkor magasabb szintű az elemzés, ha
valamit nem értünk és ha konfliktus van az észlelet és a tudás között. A formai kérdésekkel Woodworth és Sells,
illetve Begg és Danny foglalkoztak. Ehhez kapcsolódik az atmoszférahatás fogalma, mely azt jelenti, hogy a
premisszához hasonló konklúzió esetén a konklúzió érvényesnek tűnik. Minőségileg megállapíthatjuk, hogy ha
legalább az egyik premissza tagadó, akkor tagadó a konklúzió is, illetve, ha egyik premissza se tagadó, akkor a
konklúzió se az. Mennyiségi szempontból pedig azt mondhatjuk, hogy ha legalább az egyik premissza részleges,
részleges a konklúzió is, valamint, ha egyik premissza sem részleges, a konklúzió sem az.
Venn diagrammok – A premisszákhoz tartoznak Venn-diagrammok is, melyek szemléltetik, az általános és részleges
állítót és tagadót is.
téri és logikai következtetések

Döntéshozatal
normatív megközelítés – A döntés számos választási lehetőség vagy eshetőség közül való kiválasztást jelent. Ennek
egy komponense az ítéletalkotás, mely a lehetőségek valószínűségének kalkulációján alapul. A matematikai elmélet
szerint a döntés meghozatalakor kiszámítjuk a különböző lehetőségek várható értékét. Egy választási lehetőségnek
különböző következményei vannak. Minden következmény esetében megbecsüljük a következmény értékét és
valószínűségét, amelyet összeszorzunk, majd a különböző következmények szorzatait összeadjuk. Az így kapott szám
lesz az adott választási lehetőség várható értéke. Bayes tétele szerint egy hipotézis vagy kijelentés valószínűsége
adott ismeretek, adatok függvényében függ a hipotézis/kijelentés eredeti valószínűségétől, az adott ismeretek vagy
adatok hipotézis melletti valószínűségétől, illetve ezek fennállásának valószínűségétől. Ide kapcsolódik a gyakorisági
szabály, mely alapján egy osztályhoz való tartozás valószínűsége az osztály tagságával arányosan nő, illetve a
konjukciós szabály, ami szerint egy kijelentés valószínűsége nem lehet kisebb, mint ugyanezen kijelentés egy másik
kijelentéssel vett együttes valószínűsége.
torzítások és heurisztikák a valószínűségbecslésben – A valószínűség tulajdonításban lévő torzításokhoz kapcsolódik
Tversky és Kahnemann neve. Ide tartozik az alapszint figyelmen kívül hagyása (taxitársaságok-balesetek-szemtanú), a
gyakorisági szabály és a konjukciós szabály megsértése (személyiségleírások). A racionális eszközök helyett az
emberek pontatlan heurisztikákat használnak, amelyek időnként helyes eredményre vezetnek, ám túl gyakran
mondanak csődöt. Mivel a személyek képtelenek pontos eszközöket használni, ezért fordulnak a heurisztikákhoz,
amelyek így jól megjósolható hibákhoz vezetnek. Létezik hasonlósági, hozzáférhetőségi és oksági heurisztika.

10
I. Intelligencia

az intelligencia meghatározása, mint képesség és színvonal

Eredeti értelmezésben az intelligentia: latin kifejezés, melynek jelentése megértő, megkülönböztető, felfogó
képesség, érzék, adottság. Az intelligencia egyfajta szellemi erő, tehetség, mely a szellemi, értelmi világban való
tájékozódást biztosítja és ennek hatékonyságát megszabja.
Pszichológiai értelemben
a) Az értelmi (‘magasrendű’, ‘humánspecifikus’, ‘komplex’) működésben közreható, szerepet játszó képesség, illetve
képesség összetevők (komponensek) összessége. Ebben az értelemben az intelligencia pszichológiája elsősorban a
képességek (lehetőség szerint) pontos körülhatárolásával, rendszerezésével és a képességek viszonyának, komplex
struktúrájának (az elme, az intellektus szerkezetének) elemzésével foglakozik.
B) Az egyén értelmességének, szellemi teljesítőképességének szintje, mértéke, nagysága. Ebben az értelemben az
intelligencia pszichológiája az intellektuális teljesítőképesség egyéni szintjének (lehetőség szerint) pontos mérését
igyekszik biztosítani.
Azonban a definiciónak több problémájával és változatával is találkozunk, például Thorndike szerint az intelligencia a
helyes válasz adásának képessége, míg Neisser szerint az, amit az intelligens emberek tesznek.
Szótári meghatározsában a intelligencia „A tapasztalatok megértésének és a belőle való tanulásnak a képessége; a
tudás megszerzésének és megtartásának képessége; ... képesség, mely lehetővé teszi a gyors és válaszadást új
helyzetekben; ... komplex gondolkodási képesség használata problémamegoldáskor”
A nyugati intelligencia felfogás általános jellegzetessége, hogy a szellemi/értelmi működés (intelligencia) adaptív és
sikeres (funkcionális) és ezen kívül gyors és pontos (effektív).

Galton paradigma, öröklés és környezet

Az értelmi képességek egyéni különbségeinek kutatásával elsőként Sir Francis Galton foglalkozott, úgy vélte, az
emberi fajon belül is kell, hogy legyen örökletes változatosság, amely az evolúció nyersanyagát szolgáltatja. Galton az
örökletesség vizsgálatát családfaelemzéssel kezdte, és felfedezte, hogy néhány híres családban minden nemzedékben
akadnak olyanok, akik valamiben kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Galton kialakította a klasszikus
magatartásgenetika mai napig használt módszereit, az ikervizsgálatokat és az örökbefogadási vizsgálatokat. Annál
intelligensebbek vagyunk, minél érzékenyebbek az észlelési érzékszerveink, hiszen minden információ ezeken
keresztül kerül hozzánk.
Galtoni paradigma: A modern intelligencia pszichológia szemléleti és módszertani kereteinek körvonalazása. A
legkülönfélébb értelmi megnyilvánulások az elme általános értelmi kapacitására vezethetők vissza – az intelligencia
egytényezős felfogása ( a g faktor előképe) Az értelemi teljesítőképesség veleszületett, a jó képességek fennmaradása
társadalmi felelősség és a beavatkozás hatékonyságának kérdése – eugénika (fajegészségtan). Módszertani
jelentősége, hogy bevezette a korrelációs együtthatót. Az értelmi adottságok szintje az elme alacsonyabb szintű
megnyilvánulásaiból kiolvasható.
Az intelligencia mérése: mentális kor (Binet);
Binet tanulmányozta az intelligencia mérhető egyéni különbségeit és annak életkori változatosságait. Megállapította,
hogy a kognitív képességek környezeti hatásra erősen változnak. Főleg a táplálkozási szokásoknak, az iskolában
11
eltöltött időnek, és a fejlesztő programokhoz való hozzáférésnek van szerepe a környezeti tényezők közül. Emiatt az
iskolai alkalmasság felmérésére kifejlesztette az első intelligenciatesztet (Binet és Simon: teszt, 1905, 1908, 1911).
Ebben perceptuális feladatok, verbális analógiák szerepeltek és jellemző volt rá a fokozatos nehezedés, a a
referenciapont a korosztály átlaga lett.
Az intelligencia operacionális értékét a mentális kor és az életkor viszonya alapján határozta meg. Az intelligencia
többtényezős felfogását vezette be, melybe beletartoztak: alkalmazkodóképesség, ítéletalkotás, gyakorlati érzék és
kezdeményezőkészség.
Binet (1905/1911) szerint az intelligencia mérésénél mérjünk gondolkodási, probléma megoldási képességet. Olyan
feladatokkal, mint például nyomkövetés, betűszámolás egyesével, hármasával, összeadás, számmemória stb

IQ (Stern, Terman);
Stern az intellienciahányados (IQ) fogalmát vezette be 1912-ben, ami mentális kor és az életkor arányát, hányadosát
(quotiens) jelenti.
Terman nevéhez az IQ és tesztelés, (1916), ezen belül a teszt és teszt adaptáció (Stanford-Binet teszt: az eredetileg
Binet által kidolgozott tesztkérdéseket Terman ültette át az amerikai gyerekek számára. 1916-ban tette közzé a Binet-
teszt stanfordi, a ma Stanford-Binet intelligenciaskálaként ismert változatát.) és Army Alpha és Béta csoportos
tesztelés; s longitudinális vizsgálatok kapsolódnak.
verbális és performációs IQ (Wechsler);
Wechsler, nevéhez fűződik verbális és performációs IQ, a Wechsler-Bellevue-teszt, WISC, WAIS felnőtteknek és a
deviációs IQ ( A deviációs IQ a mentális képességek,normális eloszlásából indul ki és lényegében nem jelent semmi
mást, mint azt, hogy az átlaghoz 100-as IQ-t rendelünk, az egységnyi szóráshoz pedig 15-t)
David Wechsler 1939-ben új tesztet dolgozott ki, mert a Stanford-Binet-tesztet nem
tartotta alkalmasnak felnöttek számára. A Wechsler-féle intelligenciateszt felnöttváltozata (WAIS)két részből: verbális
és performációs próbákból áll, amelyek nemcsak az összesített IQ-értékekben jelennek meg, hanem önmagukban,
részpróbaként is értékelhetőek. Az intelligencia kiértékelés viszonyítási pontja a csoportátlag, átlag=100, szórás=15. A
késöbbiekben Wechsler a gyerekek számára is kidolgozott egy hasonló elveken alapuló tesztet, ez a Wechsler-féle
intelligenciateszt gyerekváltozata (.WISC).A performációs próbában kockákat, képeket vagy egyéb dolgokat kell
kiegészíteni vagy rendezgetni.
A Wechsler-tesztben az egyes részpróbákra külön is kiszámíthatóak a pontértékek, igy a vizsgálatvezető pontosabb
képet kaphat a személy intellektuálisan erős, illetve gyengébb oldalairól.
nyerspont! és IQ skála: nyerspont és IQ skála: Wechsler által alkalmazott módszer részét képzi ez a két
fogalom, melyben az IQ-t egy nyerspont alapján számított standard pont szerint lehet jellemezni.
IQ=aktuális pont/elvárt pont x 100. Az IQ azt mutatja, hogy adott személy eredménye a saját
korcsoportjának átlagához hogyan viszonyul pontszámban, vagy százalékosan kifejezve.
Intelligencia övezetei:
Enyhén, vagy alapvetően tehetséges: – IQ 115–129 (gyakoriság kb. 1:40);
Mérsékelten tehetséges:– IQ 130–144 (gyakoriság: 1:40 és 1:1000 között);
Kimagaslóan tehetséges:– IQ 145–159 (gyakoriság 1:1000 és 1:10 000 között);
Kivételesen tehetséges:– IQ160–179 (előfordulás 1: 1 000 000);
Behatóan tehetséges:– IQ 180- (előfordulás kevesebb, mint 1:1 M)
Fokozatok az átlag alatti intelligenciaövezetekben
• IQ=50-69 - Enyhe /debilitás/ = segítség mellett önálló életre képes, kisegítő iskolát, egyszerű szakmát képes
elsajátítani, önálló családot alapítani, azt ellátni.
• IQ=35-49 - Mérsékelt /imbecillitás/ = foglalkoztató intézetben képezhető, állandó segítségre, felügyeletre szorul.
Szókincse általában szűk, vagy nem is beszél.
• IQ=20-34 - Súlyos /imbecillitás/ = Alapvető életfunkcióiban is segítségre szorul.

12
• IQ < 20 - Igen súlyos /idiócia/ = Teljes kiszolgálásra szorul, általában súlyos, gyakran életképtelenséggel járó
állapot. A kognitív teljesítmények zavarán kívül általában a viselkedés, beszéd is érintett.
Az intelligencia egyik mércéje a korcsoport átlaga a standardéletkor -pontszám számítása alapján, amely nyerspont
alapján számított standard pont. IQ=aktuális pont/elvárt pont x 100
Nyerspont átlag/medián = 100 IQ pont
Pszichometrikus modellek:
Jelentősége: az intelligencia struktúrája a mentális képességtesztek pontjainak viszonya alapján, faktoranalitikus
módszerrel meghatározható. Az intellektuális képességek hierarchikusan szerveződnek, legfelül egy vagy több
általános faktor, alatta több specifikus másodrendű faktor, esetleg legalul a harmadrendű faktorok.

Kétfaktoros modell:
Sperman nevéhez fűződik, ebben az általános faktor (general factor - g) és a specifikus faktor (specific factor - s)
szerepelnek.A „g” mint az intellektuális teljesítményt meghatározó mentális energia mennyisége mérhető. Az „s” a
feladat sajátosságaiból fakad.
Gf-Gc modell:
Cattel-Horn elmélete az általános intelligencia két részéről: fluid/folyékony intelligencia (gf) és kristályosodott
intelligencia (gc). Egy komplex fejlődésileg és funkcionálisan is értelmezhtő leíró modell az intellektuális
képességekről
A folyékony intelligencia feladata az információ mintázatainak észlelése, összefüggések felismerése, következtetés. A
központi idegrendszer hatékony működésén alapul, genetikai, biológiai meghatározottságú. Sztenderd, analógián,
befejezésen, absztrakción alapuló tesztek mérik.
A kristályosodott intelligencia a készségek, tudás, nyelvértés, szemantikai viszonyok észlelési, értékelési képességét
foglalja magában. Tapasztalatokon, nevelésen alapul, környezeti kultúrális meghatározottságú. Általános
ismeretekkel, nyelvértési feladatokkal mérik
Két-réteg elmélet: tíz (pl. gf, gc, részben PMA) másodrendű faktor, és 40 elsőrendű faktor.
A másodrendű faktorok funkcionálisan (az információ feldolgozás mélysége, szintje szerint) rendezettek:
• 1. szenzoros szint (sensory reception):
• 2.asszociációsfolyamatokszintje(associationprocessing):
• 3. észlelési szerveződési szint (perceptual organisation):
• 4. a 'műveltség' szintje (relation education or inference)
és ezen kívül a kifejlődés idői rendje szerint is (csecsemőkortól a felnőttkorig) rendezettek.
Három réteg modell:
Carroll három réteg elmélete: Az intellektuális képességek átfogó és leginkább alátámasztott modellje.
- I. réteg: specifikus képességek szintje = nagyon specializált készségek a tudás felhasználására, stratégiák
használatára
– II. réteg: nyolc átfogó (broad) képesség faktor ~PMA = az intelligens viselkedés sok területén jelen lévő specializált
képességek – fluid intelligencia – kristályosodott intelligencia – általános memória és tanulás – átfogó vizuális
érzékelés – átfogó auditív érzékelés – átfogó felidézési képesség – átfogó kognitív gyorsaság (speediness) –
feldolgozási sebesség
– III. réteg: nagyrészt örökletes, az intellektuális aktivitást magalapozó általános faktor ~ g
= az intelligens aktivitás minden aspektusában jelen van
elemi mentális képességek:
Thurstone elsődleges mentális képességek (primarymental abilities, PMA) elmélete (1931) amely azt állítja, hogy a
„g” nem létezik, ez csupán csak statisztikai műtermék
Kockamodell: struktúra modell

13
Guilford kockamodellje szerint a képességek 3 csoportra oszthatók:
- Tartalmak = az információ típusa, modalitása alapján (figurális, szimbolikus, szemantikus, viselkedési)
- Műveletek = a műveletek, feldolgozási folyamatok alapján (értékelés, konvergens gondolkodás, divergens
gondolkodás, emlékezet, megismerés)
- Produktumok = a mentális reprezentációk kapcsolati mintázatai alapján (egységek, relációk, rendszerek,
transzformációk, implikációk)
Modernebb változata( Berlin model of Intelligence structure (1982)) szerint a :
Műveletek: Feldolgozási sebesség, Emlékezet, Kreativitás, Feldolgozási kapacitás
Tartalmak: figurális, verbális, numerikus
Erőteljes megfelelés a munkamemória struktúrával!
Biológiai modellek:
Az intelligens viselkedés megértését és helyes mérését a mentális képességek neurofiziológiai alapjainak tisztázása
jelenti A hatékony (magas) intelligencia = gyors és hatékony agyműködés.
Hatékony idegrendszer modell:
A hatékony idegrendszer modell Eysenck nevéhez fűződik
Három intelligencia típust ír le:
1. biológiai intelligencia - fiziológiai, biokémiai, genetikai meghatározottság, megmutatkozásai: EEG, AEP, NCV,
GSR, RT.
2. szociális intelligencia - a ’valóságos élet’ meghatározottságában: motiváció, szocio-ökonómia státusz, tapasztalatok,
neveltetetés, egészség, stb.
3. pszichometrikus intelligencia vagy IQ - kulturális, családi, neveltetésbeli, szocio-ökonómiai meghatározottság.
A determináció iránya: 1→ 3 → 2. Az intelligencia egyéni különbségei alapvetően a biológiai intelligenciában
ragadhatók meg melynek alapja az idegrendszer információfeldolgozási képességének eltérő hatékonysága.
Mentális sebesség modell:
genetikai adottságok → az idegrendszer tulajdonságai → információ feldolgozási sebesség → munkamemória
kapacitás → mentális sebesség → IQ
A mentális sebesség modell Jensen nevéhez köthető.
E szerint az IQ egyéni különbségeit az információfeldolgozás gyorsasága határozza meg, ami pedig az idegrendszeri
feldolgozás sebességétől, végső soron pedig a neuronok szinaptikus jelátviteli gyorsaságától függ. A mentális
sebesség elméletét támogatók úgynevezett elemi kognitív feladatokkal próbálták mérni az információfeldolgozás
gyorsaságát.
A mentális sebesség elméletének hívei szerint az IQ egyéni különbséget az idegrendszer gyorsasága okozza. Ezért a
különféle elemi kognitív feladatoknál hasznosabbnak tűnik, ha közvetlenül mérjük meg az axonokon és a dendriteken
áthaladó ingerek gyorsasagat, amelyet az idegi vezetés sebességének szokás nevezni.
Módszerek, bizonyítékok amelyek a mentális sebesség modell állításait igazolják:
1. Idegrendszeri elektromos jelenségek:
Az egyik ilyen jelenség az ingerületvezetési sebesség, amely az elektromos impulzus terjedési sebességét az idegek
mentén a test különböző részei között jelenti. A kar és kéz idegén gyorsabb magas IQ mellett.
A másik ilyen jelenség pedig a kiváltott potenciál:
– exogén és endogén komponenesk vizsgálata
– pontosság (neural accuracy) – Hendrickson (1982): a variabilitás mértéke az információátvitel pontosságának
függvénye
– hatékonyság és kapacitás– Bates (1993): a hullám- vonal hossz a feladat figyelemigényének függvénye (magas IQ
mellett a nemfigyelt ingerre, alacsony IQ mellett a figyelt ingerre rövidebb hullám)

14
– alkalmazkodás– Schafer (1982): az amplitudó mértéke az inger újdonságának függvénye (magas IQ mellett a nem
várt ingerre, alacsony IQ mellett a várt ingerre nagyobb amplitudó)
2.Agyi cukor-metabolizáció PET vizsgálatok alapján a különböző agyi területek aktivitásáról a következőket
állítja: Magas IQ mellett alacsonyabb az agy energia igénye és cukorfogyasztása. A teljesítmény javulásával
arányosan csökken a cukorfogyasztás az agy nem feladat-specifikus területein, és arányosan nő a feladathoz
kapcsolódó területen.
3.Közvetlen IQ vizsgálatokkal (korreláció) illetve áttételesen egyéb pszichológiai mutatókkal. Ezek szerint más a
kiváltott potenciálmintázat a különböző IQ-jú és különböző IT-jű(megfigyelési idő) és RT-jű személyeknél.
Kontextuális megközelítés: (Az intelligencia elmélettípusok a kontextushangsúly szempontjából)
abszolutisztikus:
az intelligencia fajspecifikus mentális folyamatokon és válaszokon alapul
a nyugati típusú elméletek és a kiértékelés alkalmazható mindenkire

relativista: (az intelligencia lokális értelmezése)

az intelligencia definíciója az adott kultúra specifikus szempontjából adható meg
Afrikában lassúság és konformitás, nyugaton gyorsaság és újszerűség
szélsőséges értelemben az intelligenciának nincs univerzális attribútuma, a kontextus független mérés invalid (= a
kontextust mindenképpen figyelembe kell venni, hogy hol, milyen körülmények között mérjük az intelligenciát,
hiszen nincsen univerzális, mindenkire, minden kultúrára jellemző attribútuma, tulajdonsága, enélkül a mérés nem
érvényes, invalid)

köztes felfogás:
az intelligencia külső és belső sajátosságok eredménye
a mentális folyamatok (belső) közösek az emberi fajnál, míg a külső folyamatok intelligens válaszokba és
kompetenciákba való transzformációja kontextus függő
a kontextusok szintjei (4): -> Irvine és Berry (1986) ökológiai modell
1. ökológiai kontextus: amelyben a személy él: az aktivitások kulturális kontextusa
2. tapsztalati kontextus: a tanulás és a fejlődés alpja az 1-en belül: a kulturáció, és szocializáció eredményeként hosszú
távú képességek, vonások, attitűdök
3. szituációs kontextus: közvetlen környezeti körülmények, tapasztalatok: speciális rövid idejű események
4. a kiértékelés kontextusa: a pszichológusok által figyelembe vett tényezők
A kultúrális differenciáció törvénye az intellektuális fejlődés ökológiai és kulturális kontextusban és ez által megy
végbe, ennek megfelelően a kulturális változatosság tanulmányozása az elsődleges, az intellektuális változatosságé
másodlagos.
-> Kritika:
a kontextus figyelembevétele (hogyan, mikor) nincs specifikálva az intelligenciakutatások számára
az egyéni különbségek a kulturális kontextuson belül nincs értelmezve

Komplex megközelítés: (complex system)

Célok és szándékok:
– fiziológiai és kognitív tényezők összekombinálása környezeti tényezőkkel
– az intelligens viselkedés kiterjedtségének, alakíthatóságának, komplexitásának hangsúlyozása
– a mentális képességek fejlődésének, változásaink magyarázata

15
– törekvés a biológiai, pszichometriai és kontextuális hangsúlyú kutatások integrációjára (= eddigi elméletek
egyesítése, egységesítése)

Triarchikus modell (Sternberg): (az intelligencia háromszög elmélete)

Az intelligencia három, interaktív aspektusa:
1. belső (internal): az intelligens viselkedést vezérlő, kalauzoló információfeldolgozási folyamatok.
részei:
- magas szintű mentális folyamatok, metakomponensek (metacomponents) ~ g faktor (a megoldásra váró problémák
adottságok, célok azonosítása, mentális reprezentációk kialalakítása/kiválasztása a problémáról, a problémamegoldás
elemi folyamatainak kiválasztása, a helyes stratégia kiválasztása, az erőforrások elosztása a cél érdekében, a
megoldási folyamat monitorozása, az eredmények kiértékelése)
- alacsony szintű mentális folyamatok, végrehajtás – teljesítmény komponensek (performance components)
(problémaelemek azonosítása, válaszlehetőségek összehasonlítása, döntés a válaszról, a válasz végrehajtása)
2. külső (external): a képességek és a környezeti feltételek összehangolását, illesztését koordináló képesség. A belső
összetevők gyakorlati alkalmazása valóságos körülmények között. Sikerhez vezető implicit és nehezen verbalizálható
stratégiák felhasználása.
3. tapasztalati (experiential): az újszerű, ismeretlen információ feldolgozása a tapasztalatok hasznosításán keresztül. A
belső komponensek, folyamatok eredményeinek kivonatolása és hasznosítása újszerű körülmények között.
-> komponensek: ~ A megoldáshoz szüksége tudáshoz, információhoz való hozzáférés (knowledge acquisition)
szelektív kódolás - a releváns elemek beazonosítása
szelektív kombináció - integrált egész létrehozása
szelektív összehasonlítás - az új és a tárolt összekapcsolása
intelligencia mintázatok: (patterns of intelligence)
a) analitikus intelligencia: az internális aspektusok dominanciája az információ elemzésében, összevetésében (=belső
szemlélet, nézőpont irányító jellege)
b) kreatív intelligencia: a kognitív erőforrások használata új termékek, felfedezések érdekében
c) gyakorlati intelligencia: a kognitív erőforrások a környezet kiválasztása, átalakítása, fejlesztése érdekében

sikeres intelligencia
=az analitikus, kreatív és gyakorlatias képességek kiegyensúlyozása egy adott szocio-kulturális közegben elérhető
siker érdekében
többszörös intelligenciák (Gardner, 1983):
(A hagyományos IQ-teszteket bíráló elméletek közül az egyik legismertebb)
Az intelligencia területei, megjelenési formái és nem a mentális folyamatok a fontosak!
7 fajta intelligemcia: nyelvi (linguistic), logikai-matematikai (logical-mathematical), téri (spatial), zenei (music), testi-
kinesztétikus (bodily-kinesthetic), intraperszonalis (intrapersonal), interperszonális (interpersonal),
-> később kiegészítette: természeti (natural) DE! a morális intelligencia bevezetését végül elvetette

Gardner azonban nem alakított ki új mérőeszközöket az intelligenciái mérésére, mivel nemcsak a meglévő
elméletekkel, de magával a teszteléssel sem ért egyet.
Annak eldöntésekor, hogy egy adott „dolgot” lehet-e intelligenciának nevezni, Gardner nyolc kritériumot sorol fel,
amelyeket együttesen szubjektív faktoranalízisnek nevez. Ezek közé tartozik az agyi sérülés következtében beálló
disszociáció (az egyik intelligencia agysérülés következtében romlik, míg a többit ez nem érinti), a kísérleti
interferencia hiánya (párhuzamosan tudunk műveleteket végezni a különféle intelligenciákkal), a rendkívüli
tehetségek (akiknek csak az egyikfajta intelligenciája kimagasló, a többi átlagos), és így tovább.
16
Gardner elmélete részben azért is lett népszerű, mert a kognitív és kísérleti pszichológiában bevett módszerekre is
támaszkodik, a puszta statisztikai elemzés helyett. tartományban, és lehet, hogy az ezek
mérésére kialakított tesztek ugyanarra a faktorra adnak töltést. Vagyis Gardner lényegében azt próbálja bizonyítani,
hogy nem létezik „általános intelligencia”, csak specifikus képességek: „az emberi elme egy sor, viszonylag független
képességből áll, amelyek csak laza és nem bejósolható módon kapcsolódnak egymáshoz, nem pedig egyetlen,
általános célú mechanizmusból, amely mindig egy adott teljesítményszinten üzemel,
függetlenül a tartalomtól és a kontextustól”, illetve: „véget ért azoknak az egyeduralma,
akik egyetlen, általános intelligenciában hisznek”.
Gardner intelligencia-„fajtái” közül valójában csak négy tartozik a kognitív képességek közé, és ezek közül három, a
nyelvi, a logikai-matematikai és a téri intelligencia meglehetősen hasonlít a fluid-kristályos modell faktoraira, tehát
nem előzmények nélküli. Az pedig, hogy a legkiemelkedőbb teljesítmény specifikus területeken jelenik meg, szintén
nem meglepő, hiszen tudjuk, hogy magasabb képességszinten kevesebbet magyaráz a változatosságból az általános
faktor
-> Bizonyítékok:
1. neurofiziológiai igazolás: sérülések szelektív képességkárosítása: az agy tartalomfüggő területei saját neurális
struktúrával rendelkeznek
2. autisták, csodagyerekek, extratehetségek specialisták
3. az intelligenciák sajátos műveletei és (filogenetikus) fejlődéstörténete
4. az egyes képességek evolúciós (ontogenetikus) vonatkozásai
5. a képességek sajátos, kulturálisan meghatározott szimbólumrendszere
az intelligencia korrelációi
Mit lehet előre jelezni az intelligencia tesztpontszámok alapján?
1. Iskolai teljesítmény
Binet: kinek lehet szüksége speciális iskolai bánásmódra (fejlődéslélektan)
IQ és iskolai osztályzatok: korreláció 0,5 körül
-> Más tényezők is: kitartás, érdeklődés, tanárok, társak, tanítási stílusok erősíthetik a kapcsolatot, az is fontos, hogy
mit tanulnak meg: pl. japánok matematikából többet hasonló IQ pontszám mellett, kulturális attitűd
2. Tanulmányi idő
~ Mennyi időt tölt valaki iskolai tanulmányokkal?
Intelligencia tesztpontszám: 0,55-ös korreláció
Társadalmi osztályháttér (szülők iskolázottsága és foglakozása) – pozitív de kisebb
-> Mi a kapcsolat magyarázata?
– társadalmi kívánatosság
– személyes és társas jellemvonások
- kiválasztási sajátosságok (pl.: a foglakozások feltételei, elvárásai)
3. Társadalmi státusz és jövedelem (szocio-ökonómiai státusz)
~ A személy IQ-ja vagy a szülők státusza határozza-e meg a személy társadalmi helyzetét?
4. Munkahelyi teljesítmény
~ A munkahelyi teljesítmény mércéi hogyan függenek össze az IQ pontszámokkal?
Főnöki ítélet, mukateljesítmény minősége – kb. 0,3-0,5
Módosítható speciális képzéssel
Társas készségek, személyiségvonások
5. Társadalmi következmények
17
~ Nem kívánatos társadalmi események bejósolhatók-e az IQ alapján? (pl.: fiatalkori bűncselekmények)
0.2-es korreláció körül
Flynn effektus
= az átlagos IQ (populációs) növekedése az idők folyamán: évtizedenként 3 IQ pont (Flynn, 1944)
DE! a tudományos vizsgálatot megnehezíti, hogy lényegében történeti jelenségről van szó, amely egyszeri, nem
megismételhető, és nem tudjuk beavatkozó módszerekkel vizsgálni, vagyis megnézni, hogy ha egyes tényezőket
megváltoztatunk, az hogyan befolyásolja az IQ-növekedést.
– Kultúra-független teszteken jelentősebb
– alacsonyabb IQ tartományban jelentősebb
– Az újrasztenderdizálás ellenére is
– Iskolai teljesítményben nincs ilyen hatás, DE! olvasási és matematikai teljesítmény igen
– Megállhat: jóléti vs. fejlődő országok
? az IQ-pontokban tapasztalható növekedés az emberiség
átlagos intelligenciaszintjének valódi növekedését tükrözi, VAGY pedig egyszerű mérési műtermékkel állunk
szemben, és csak a teszteredmények javulnak, az intelligencia nem
-> Magyarázat:
– Generációk közötti kulturális eltérés pl.: környezeti, iskolai változások
– Biológiai tényezők: táplálkozás fejlődése, pl. a testmagasság is nő
– Nem az intelligencia, hanem egy kulturálisan kevésbé jelentős összetevője, pl tesztrutin növekedése, ez viszont
bevezeti a definíciós problémát
Még ha nem is tudjuk biztosan, hogy mi okozza a Flynn-hatást, annyit mindenképp tanulhatunk belőle, hogy
környezeti tényezők nagyon komoly hatást gyakorolhatnak az IQ-ra.
örökletesség vizsgálatok
Az egyének közötti különbségek a géneknek vagy környezeti hatásoknak köszönhető?
~Azért vagyunk okosabbak valakinél,
mert már a szüleink is okosabbak voltak az ő szüleinél, vagy mondjuk azért, mert jobb iskolába jártunk?
örökletesség= (0 és 1 közötti szám) megadja, hogy egy adott tulajdonságban az adott
populációban található teljes változatosság mekkora hányada magyarázható a populáció tagjai közti genetikai
különbségekkel.
-> ha tehát egy tulajdonság örökletessége magas, az nem azt jelenti, hogy az adott tulajdonság „velünk született”,
hanem azt, hogy az emberek közti különbségekért nagyrészt a génjeik közti különbségek felelősek.
ÉS! a magas örökletesség nem azt jelenti, hogy az adott tulajdonság megváltoztathatatlan
egy tulajdonság örökletessége mindig populációfüggő, hiszen azt adja meg, hogy egy adott populációban található
összes változatosság mekkora hányada tulajdonítható genetikai különbségeknek.
az örökletesség lehet:
-szűken értelmezett= kizárólag az additív genetikai tényezőket veszi figyelembe, vagyis azokat a géneket, amelyeknek
a hatása egyszerűen összeadódik egy adott fenotípus kialakításakor
-tágan é.= figyelembe veszi a nem additív tényezőket, a közös és egyedi környezet közti különbséget.
vizsgálata:
legegyszerűbb: családtagok összehasonlítása (jobban hasonlítanak-e egymásra, mint az idegenek?):
– Genetikai és környezeti hasonlóság
– Genetikai hasonlóság mentén: ikerkutatások, örökbefogadás vizsgálatok

18
– Korrelációs táblázatok: egypetéjű – kétpetéjű ikrek, együttnevel – különnevelt, kapcsolati fokozatok: iker – testvérek
– szülő – unokatestvér - rokonok - örökbefogadott
– Egypetéjű ikrek –> csak környezeti hatások
– Örökbefogadottak –> csak genetikai hatások
Problémák:
– A környezet lehet eltérő családon belül (ikrek és testvérek nevelése)
– a közös és az egyedi környezet nem meg-különböztetett (iskola, társak …)
– Genetikai interakciók szerepe (domináns és recesszív allélek)
– Episztázis (különböző génhelyeken lévő gének hatása)
– Szelektív párosodás: a szülök genetikai hasonlósága
összefoglalva: Az intelligencia örökletessége azt jelenti, hogy a népességben talált változatosság mekkora hányada
magyarázható a népesség tagjai közti genetikai különbségekkel. Erre a kérdésre örökbefogadási és ikervizsgálatok
segítségével igyekeztek megtalálni a választ, az eredmények szerint nagyjából 0,50 körüli az örökletesség. Ez azonban
nem azt jelenti, hogy az intelligencia „biológiai tulajdonság”. Az örökletesség ráadásul nem egy állandó, hanem egy
populációfüggő statisztikai mutató, és különböző populációkban sokszor valóban eltérő örökletességi értéket találnak.
csoportok közötti különbségek
a különbség lehet: nemi (férfi/nő) vagy faji (fekete/ europid/ hispán/ indián őslakos/ ázsiai)
kérdések:
Vajon a csoportok közötti különbségek ugyanazon ok(ok)ra vezethető vissza, mint a csoporton belüli belüli variáció?
A csoporton belüli és csoportok közötti eltérések oka a gének hatása?
A csoporton belüli eltérések genetikai, a csoportok közötti eltérések szituációs (pl. nevelési) hatásokat tükröznek?
EZEKRE A KÉRDÉSEKRE KONDÉ NEM VÁLASZOL :))))))
intelligencia tesztek és tulajdonságai:
intelligencia teszt
= standardizált mérőeszköz az intellektuális teljesítő képesség mértékének becslésére
a feladatkészlet: zártvégű (egy jó megoldása van), verbális/ nem verbális, fokozatosság jellemzi
Mikor jó egy intelligenciateszt?
- Ha azt méri, amit szeretnénk, vagyis valóban az intellektuális teljesítőképességet – érvényes (validitás kritériuma)
-> validitás: kritérium/tapasztalati, konstrukciós, konkruens, előrejelző/prognosztikus
- Ha jól mér, vagyis jól leképezi az egyének között meglévő valóságos eltéréseket – megbízható (reliabilitás
kritériuma)
-> konzisztens eredményeket hoz = mindig hasonló különbségeket jelez, mindig ugyanazt jelzi
- Ha kulturálisan semleges, nem elfogult, nem torzít kulturális értelemben
-> tehát: a személy nemzeti, etnikai, rassz specifikus ismeretei nem szükségesek az értékelés figyelembevételénél; a
kérdések megválaszolásakor nem jelent előnyt egy kultúrához való tartozás; a tesztben megkívánt válaszok
produkálása, a jó teljesítmény nem kívánja meg a kultúra beható ismeretét
MAWI:
1. verbális feladatok: (verbális IQ)
i) Ismeretek: „Ki írta a Csongor és Tündét?”
az elsajátított ismeretanyagot méri, a lexikális tudásanyag terjedelmét ragadhatjuk meg
ii) Helyzetek megértése: „Mit tenne Ön abban az esetben, ha moziban vagy színházban elsőnek venne észre tüzet vagy
füstöt?”
milyen mértékben képes valaki minél szélesebb körben gyakorlati ismereteket szerezni, tapasztalatait értékelni.
19
iii) Számolási feladatok: „Egy tisztítóüzemben 50 tucat gombot varrnak fel 10 óra alatt. Hány gombot varrnak fel 15
perc alatt?
intellektuális gyorsaság, konkrét számokkal összefüggő logikai és gondolkodási képességek
iv) Számismétlés: „7-5-6-3-8-9-4” (előre-vagy visszafelé visszamondani)
a figyelmet és a közvetlen emlékezeti képességet a koncentrációs képességet méri
v) Összehasonlítás: „Mi a közös bennük: újság-rádió”
főfogalom meghatározás, az absztrakt gondolkodás színvonalának felderítése
2. performációs feladatok: (performációs IQ)
vi) Rejtjelezés:
az asszociáció gyorsasága, motoriumba való átvétele, ép vizuomotoros koordináció szükséges hozzá
vii) Képrendezés:
a teszt az össz-szituáció szituáció megértését és felfogását, a vizuális rendszerfelismerés képességét méri
viii) Képkiegészítés:
vizuális figura felismerésének, azonosításának képességét, a percepciót és a fogalomalkotó képességet vizsgálja
ix) Mozaikpróba:
nemcsak manuális, de fejlett analizáló, szintetizáló képességet követel meg
x) Szintézispróba:
A v.sz. gondolkodásmódjáról, munkastílusáról, kombinatív készségről nyújt információt
Raven:
elsősorban az intellektus általános (g) faktora jelenik meg benne
feladat: mátrix elrendezésben szabálykeresés induktíven -> okozatos nehezedés

II. Kreativitás
intelligencia és kreativitás
Az intelligencia nem feltétlenül korrelál a kreativitással, de a kreativitás bizonyos szintű intelligenciát feltételez. A
kutatások eredményei szerint egy bizonyos intelligenciaszintig megfigyelhetők alacsony vagy közepes nagyságú
korrelációk, ami a két terület kapcsolatára utal, de 120-as IQ-szint felett az együttjárás eltűnik (küszöb elképzelés). Ez
azt jelenti, hogy az intelligencia szükséges, de nem elégséges feltétele a kreatív teljesítmény megjelenésének. Nagyon
alacsony és nagyon magas kreativitás is lehet: intelligens, de ötletszegény, eredetiséget nélkülöző; kreatív és
intelligens; alkotó, de kevésbé kontrollált.
konvergens és divergens gondolkodás jellemzői
Intelligencia struktúra modell (Kocka modell) – 1967
A konvergens és divergens gondolkodás elmélete a problémamegoldó gondolkodásnak két alaptípusát különbözteti
meg. Ha egy probléma jól definiált, és csak egy lehetséges jó megoldása van és a gondolkodás célja ennek az egy
megoldásnak a megtalálása, azt konvergens gondolkodásnak nevezik. Ha viszont egy probléma rosszul definiált, és
sok lehetséges megoldása van, vagyis nem önmagában a megoldás megtalálása a cél, hanem az, hogy rájöjjünk,
hogyan is kell hozzákezdeni a megoldáshoz, akkor a probléma divergens gondolkodást igényel. Az elmélet szerint a
konvergens gondolkodás képessége az intelligenciával, a divergens gondolkodásé a kreativitással hozható
összefüggésbe.
Konvergens gondolkodás: Célirányos, problémafókuszú gondolkodás. Bevált, eredményes megoldások és sémák
jellemzik.
Divergens gondolkodás: Egy probléma több oldalról való megközelítése. Látszólag független, össze nem illő elemek
összekapcsolása.
Guilford - A divergens gondolkodás jellemzői

20
 • A problémák iránti érzékenység
• A gondolkodás könnyedsége (fluencia) – gyors asszociációk, képzettársítások
• A gondolkodás rugalmassága (flexibilitás) – a megoldások célszerű variálása
• A gondolkodás eredetisége (originalitás) – szokatlan megoldások
a kreatív személyiség
A kreatív személyiség – Cropley
– Változásra törekvés
– Merészség
– Impulzivitás (kevésbé képes kontrollálni magát)
– A fegyelmezetlenségre való hajlam, az általuk elért cél érdekében
– Nyitottság az új elképzelések iránt
– Nonkonformizmus
– A tekintély megkérdőjelezése
– Gyors, rugalmas reagálás az új helyzetekre
a kreatív folyamat – Wallas
Graham Wallas nevéhez fűződik ez a folyamat, amelynek négy szakasza van.
1. Az előkészítés szakasza, amelynek keretein belül megtörténik a probléma azonosítása, az információk és adatok
gyűjtése, illetve átgondolás, osztályozás, következtetés.
2. A lappangási szakasza a második, amelyet változó időtartam jellemez. Még nincs megoldás, illetve inkubációt is
megfigyelhetünk, amely a várakozás feszültségét jelenti.
3. A megvilágosodás szakaszára jellemző a megoldás váratlan megtalálása és az „aha-élmény”.
4. Az utolsó pedig a kivitelezés vagy végrehajtás szakasza, amelynek keretein belül az ötletet vizsgáljuk, igazoljuk vagy
cáfoljuk.

a kreativitás szintjei
Taylor nevéhez köthetjük, aki a kreativitás 5 szintjét határozta meg a produktum szempontjából:
– Kifejező (expresszív) kreativitás: a kifejezés függetlensége, tekintet nélkül a produktum minőségére (pl.
gyermekrajzok)
– Produktív kreativitás: a befejezettségre, teljességre törekvés
– Inventív feltaláló kreativitás: az ismeretlen összefüggések észlelése, a régi felhasználása új módon.
– Innovatív (újító) kreativitás: lényegi vonása a módosítás és tökéletesítés folyamata.(pl. Jung)
– Teremtő (emergentív) kreativitás: gyökeresen új produktum teremtése, a kreativitás legmagasabb szintje. (pl.
Picasso, Freud, Einstein voltak a kreativitásnak ennek a szintjén)
a kreativitás mérése: originalitás, flexibilitás, fluencia
A kreativitás mérésére többféle módszert használhatunk.
Tesztelhetjük bizonyos feladathelyzetekben. Az intelligenciát mérő tesztek csak korlátozott mértékben képesek
megragadni a kognitív képességek széles spektrumát, ugyanis a mérésére irányuló feladatok a gondolkodás
konvergens folyamatait vizsgálják. Jellemzően egy vagy kevés a helyes megoldások száma (zárt végű feladatok). A
képességet mérő feladatok nyílt végűek, több jó megoldásuk is lehet. A cél az, hogy minél nagyobb számú és
eredetibb választ adunk egy adott problémára.
Lehet kérdőívvel is mérni (önjellemzés). Különböző skálákat használhatunk a kreatív szabadidő felmérésére.
Torrance körök tesztjét is meg kell említeni, amelynek 3 jellemzője van. Originalitás, flexibilitás és fluencia. Az
originalitás eredetiséget, ritkaságot, a flexibilitás változatosságot, a fluencia pedig termékenységet jelent. A fluencia a
gondolatáramlás könnyedségére utal. Magas értéke azt jelzi, hogy a feladat kitöltőjének nem okoz gondot a válaszok
generálása, az értékelés során a megadott érvényes megoldások számát jelenti. A flexibilitás a szempontváltás
képességére utal, magas érték esetén a válaszok különböző kategóriába esnek, a kitöltő gondolkodása nem fixálódik
egy adott téma köré. Számszerűen azon kategóriák számával egyenlő, amelyekbe a válaszok besorolhatóak. Az
originalitás egy ötlet eredetiségére, ritkaságára, nem szokványos jellegére vonatkozik, azt mutatja meg, hogy egy adott
válasz mennyire gyakori a vizsgálati személyek körében.
21
Guilford nevéhez pedig a szokatlan használat teszt kötődik, ami szintén a kreativitás mérésére szolgál.

kreativitás tesztek: körök tesztje, szokatlan használat, távoli asszociáció, képbefejezés

Körök tesztje: Torrance nevéhez fűzhetjük. A vizsgált személynek lapra rajzolt körökből kell különböző ábrákat
készítenie, majd ezeket elnevezni. Azt vizsgálja, hogy milyen mennyiségű, minőségű, eredetiségű és részletekbe menő
ötleteink vannak (divergens gondolkodás).
Szokatlan használat: Guilford maga is készített divergens gondolkodást mérő itemeket, például a „Szokatlan
használat” feladatot, amelyben arra kérik a vizsgálati személyeket, hogy soroljanak fel minél több és szokatlanabb
felhasználási lehetőségét egy konvencionális tárgynak (pl. tégla).
Távoli asszociáció: Mednick nevéhez kötjük (1962) ezt az elméletet, mely szerint a kreatív személyeket „laposabb”
asszociációs háló jellemez, így egy adott inger aktivációja jobban szétterjed a szemantikus hálózatban lévő elemek
között. Mednick szerint a kreatív személyek eredményesebbek távoli asszociációk megtalálásában, így kevésbé
ragadnak bele a konvencionális megoldásokba (pl. a tégla esetén az építés).
Képbefejezés: A vizsgált személynek absztrakt, néhány vonalból álló rajzokat kell kiegészítenie. A feladatok
megoldására meghatározott idő áll rendelkezésre, a verbális itemek esetében ez 3 percet jelent feladatonként.

III. Problémamegoldás
Behaviorista és Gestalt megközelítés – belátásos problémamegoldás
Behaviourizmus: Thorndike neve elengedhetetlen jelen esetben, hiszen az ő állatkísérletei segítségével sok mindent
megtudhattunk. Alacsonyabb rendű állatokkal kísérletezett (pl. macska, galamb). A problémamegoldó viselkedés
tanulás útján elsajátított viselkedés mintázatait vizsgálta. Megfigyelései: próba-szerencse viselkedés, tanulás az
effektus törvénye szerint, fokozatosság, tanulási transzfer. Problémamegoldás=reprodukció. (Pl. a problémamegoldó
macska)
Gestalt: A Gestalt pszichológia elméleti szempontból azt mondja, hogy a problémamegoldás nem a tanultak
újraalkalmazása, hanem reprodukció és produkció. Kulcsmozzanat a probléma szerkezetének átlátása és reproduktív
újrarendezése, ezen belül is a belátás (megoldás hirtelen jelenik meg), újrastruktúrálás (funkciók átértelmezése) és
beállítódás (sikeres megoldás átvihető más problémákra). A reproduktív megoldás során kialakuló beállítódás a
megoldást elősegítheti és hátráltathatja is. Előbbinél gyors hozzáférés jellemző egy megoldó sémához, utóbbinál pedig
a lehetséges alternatív megoldások hozzáférhetősége csökkenhet (funkcionális rögzítettség). Módszertani szempontból
vannak új vizsgálati körülmények (pl. majom-és emberkísérletek) és új módszertani eljárások (pl. alapparadigmák a
problémamegoldás kutatásához). Problémára példa: Maier ’kétzsinór’ vagy ’inga’ probléma; Duncker ’gyertya-
gyufásdoboz’ probléma. A Gestalt pszichológiát elég sok kritika érte. Ilyen kritika érte például a szemléletváltását is,
ami meghaladja a behaviorista, asszociációs szemléletet. Eszerint az összetett mentális történés célvezérelt és a
múltbeli tapasztalatok ambivalens hatásai alatt áll (beállítódás, funkcionális rögzítettség). Továbbá, aktív folyamatok
jellemzik (pl. belátás, újrastruktúrálás). Egy másik kritika szerint pedig az elméleti konstrukciók alulspecifikáltak (pl.
hogyan alakul ki a belátás?).
Köhler: Kutatása során Köhler megfigyelte a csimpánzok problémamegoldási módszereit, például hogy miképp
szerzik meg az elérhető távolságon kívülre helyezett banánt. Azt vette észre, hogy a csimpánzok farekeszeket
halmoztak egymásra, amit rögtönzött létraként használtak fel az étel megszerzéséhez. Ha a banánok a földre voltak
helyezve a ketrecen kívül, botokat használtak karjuk meghosszabbításaként. Köhler arra következtetett, hogy a
csimpánzok nem a próba-szerencse tanulás útján jutottak el ezekhez a módszerekhez (amit Thorndike munkájában
az állati tanulás alapjának nyilvánított), hanem inkább egyfajta belátást éltek át (az úgynevezett „aha élményt”),
melynek során miután rájöttek a megoldásra, úgy léptek tovább annak megvalósítására. Ezt a tanulási folyamatot
nevezzük belátásos tanulásnak.

információelméleti megközelítés: problématér-elmélet – Simon

Problémamegoldás a keresés analógiájára (pl. keresés egy adott térben). A problémák jellegzetességeinek leírásával
fel tudjuk térképezni a problémateret. A problémának absztrakt szerkezete van. Vannak kiinduló, közbülső és
célállapotok. Operátor, ami azt jelenti, hogy legális és illegális lépések is jellemzik. Problémamegoldás =
tudásállapotokban létrejövő változtatások mentális operátok segítségével. Ezeknek a lehetséges állapotok összességét
hívjuk problématérnek.
A keresési folyamat a műveleti szabályok alkalmazása adott korlátozó feltételek között. Ezek a feltételek: a
problématér mérete (lehetséges lépések száma); korlátos tároló kapacitás (munkaemlékezeti feltételek); keresési
folyamatok sebessége és jellege (algoritmusok, heurisztikák).
A problématér elmélet értékelése: tesztelhető, modellezhető elképzelés. Túlságosan a zártvégű, rejtvényjellegű
problémákra fókuszál, erre alkalmazható.

22
heurisztikák és algoritmusok
Az algoritmus olyan komplex (többlépéses) keresési módszer vagy szabály, mely a lehetséges állapotok számának
csökkentésével biztos megoldást nyújt. Nem tudásfüggő és erősen kapacitásfüggő (pl. Hanoi torony feladat). A
heurisztika pedig eszköz és energiatakarékos, de bizonytalan gyakorlatias szabály, mely az erőforrások
optimalizálásával a lehetséges állapotok között szelektíven válogat. Tudásfüggő, kapacitás takarékos és tartomány
független stratégiákat használ (pl. hosszabb helyett rövidebb út). Heurisztikus problémamegoldás: közelítési
módszerek, tervezési módszerek. Ezen belül közelítési: hideg-meleg, hegymászás (ha emelkedsz, jó felé haladsz, ha
ereszkedsz, nem), eszköz-cél elemzés (kiinduló állapot, célállapot, alcélok kijelölése, operátor kiválasztás), tervezési:
modellezés, analógiás gondolkodás (izomorfikus problémák keresése és megértése, a rendelkezésre álló tudás
felhasználása új helyzetben).

A problémamegoldás fázisai
Wallas (1926) a kreatív folyamat 4 szakasza:
1. Előkészítés ( ebben a szakaszban ráeszmélünk a probléma létezésére és összegyűjtjük az ezzel kapcsolatos
információkat és adatokat, az adatokat átgondoljuk, osztályozzuk, következtetéseket vonunk le)
2. Inkubáció – ‘kihordás’ (a várakozás feszültsége jellemzi, amikor hagyjuk a problémát „parlagon heverni”. Az
alkotó az előkészületi szakaszban eljutott egy olyan szintre, amikor már nem tud tovább lépni, ekkor következik az
inkubáció, a lappangás. Időtartama változó, függ a probléma jellegétől.)
3. Megvilágosodás – aha élmény (A megoldás váratlan, intuíción alapuló felmerülése problémamegoldás
(gondolkodás) során, vagy egy addig nem értett probléma hirtelen megértése)
4. Ellenőrzés (a kreatív ötlet vizsgálata igazolása vagy cáfolása ennek a szakasznak a legfontosabb feladata.)
Pólya (1957)
1. A probléma megértése (mit keresünk, mi van adva, mit kötünk ki?)
2. Terv készítése (összefüggés keresése az adatok és az ismeretlenek között)
3. A megoldás kivitelezése (hajtsd végre a terved, be is tudod bizonyítani hogy minden lépés helyes?)
4. Az eredmény ellenőrzése (megoldás vizsgálata)
mesterséges intelligenciában használatos ún. „backward chaining strategy” módszert is leírja, amit cél-hajtott
stratégiának is hívnak. Lényege az, hogy a probléma megoldását egy céllistával kezdjük, és egy gondolati láncon
visszafelé haladva megvizsgáljuk, hogy a rendelkezésünkre álló adatok igazolják-e e lista bármelyik célját.
Vizsgálatok – Duncker (1945)
– tumor – lézersugár: doktor vagy, az egyik betegednek tumora van a hasában, nem lehet megoprálni, de ha a tumor
nem tűnik el, meghal. Egy lézerrel eltalálva a megfelelő intenzitással, a tumor elpusztítható, de így az egészséges
szövet is sérül, ami alacsonyabb intenzitás mellett nem sérülne, de akkor a tumor megmarad. Megoldás: alacsony
intenzitású sugarakkal, különböző irányokból támadják a tumort, így több, gyengébb sugár által azt nagy intenzitás éri
majd, mert összeadódnak.
– introspekció + viselkedéses adatok: önmegfigyelés, melyben a személy a belső gondolatait, vágyait
és észleleteit tudatosan közvetíti magának. Ez egy lehetséges módja annak, hogy valaki a gondolataira és
következtetéseire támaszkodva megvizsgálja a személyes gondolatait, érzéseit és a spirituálisabb történéséket, ami
a személyben (lelkében) végbemegy.
– általános, specifikus, funkcionális megoldások
– funkcionális érték, újraközpontosítás
• Gondok
– nem lineáris folyamat
– a probléma attól probléma, hogy nyitott, nem ismerjük a célt, a lehetséges utakat
A problémamegoldás sikeressége
1. Beállítódás – negatív transzfer
Beállítódás: készenléti állapot egy meghatározott reagálási formára vagy a problémamegoldásban elképzelt cél, vagy
megoldási mód felé való irányvétel. magába foglal egy rutinszerű cselekvést, amely szintén gátolhatja
gondolkodásunkat.
hogyan lehet hat gyufaszálból négy egyenlő szárú háromszöget építeni. A feladat megoldását gyakran az a
beállítódásunk gátolja, hogy két dimenzióban gondolkodunk, míg ha felhívják a figyelmünket a térben való
gondolkodásra könnyedén megoldjuk a feladatot
Vizeskancsó – Luchins

23
mentális rugalmasságot vizsgálta, hogy mennyire vagyunk képesek elvonatkoztatni a berögzült gondolkodásmódtól.
Egy számsor/matematikai probléma néhány kivételével mindet ugyanúgy kellett megoldani (B-2C-A) 1-5.
feladatok. /-10-ig: egyszerűbb módot is használhattak (A+C/A-C). Kérdés hogy észrevették-e ezt, és használták-e az
egyszerűbb megoldási módszert. Az ismerős megoldási mód felülírja-e az új, effektívebb gondolkodást.
A probléma jól megközelíthető a problématér-elmélet alapján. Kiinduló állapot:8-8,5-0, 3-0.
Célállapot: 8-4, 5-4, 3-0. Az operátorok azt jelentik, hogy különböző mennyiségű vizet önthetünk egyik kancsóból a
másikba, a korlátozások pedig azt, hogy nem tehetünk hozzá a vízhez, vagy nem folyathatjuk el.
Atwood és Polson e probléma állapot-tér elemzését kiegészítette egy teljes folyamatmodellel. Modelljükben a
következő megállapításokat tették:
A lépések tervezésekor a k.sz.k csak egy lépés mélységben néznek előre.
A lépéseket az eszköz-cél elemzés alapján értékelik.
Megpróbálják elkerülni az olyan lépéseket, melyek visszaviszik őket a megelőző lépéshez. (hurokelkerülés).
Korlátozva van az, hogy a munkamemóriában egyszerre hány alternatív lépés tárolható. A korlátozás enyhíthető, ha az
információ egy része átkerül a hosszú távú memóriába. Atwood, Masson és Polson azt a feltételezést ellenőrizte, hogy
a ksz.k csak egy lépést terveznek meg előre, hogy elkerüljék a munkamemória túlterhelését. Azt feltételezték, hogy a
memóriaterhelés bármilyen mértékű csökkentése azzal jár, hogy a problémamegoldó szabad erőforrást nyer a hosszú
távú tervezéshez.
Ezért minden állapotban tájékoztatták a ksz.t az összes lehetséges lépésről. A tervezésben várt javulás nem volt
kimutatható. Amikor az információs teher megszűnik, a ksz.k az extra kapacitást nem az előre tervezésre használják,
hanem hatékonyabban próbálják meg elkerülni az olyan állapotokat, melyek visszaviszik őket a kiinduló állapothoz.

Jól és rosszul meghatározott problémák

A problématér elmélet olyan elemzéseket ad, melyek komputációs módszerekkel modellálhatók. Valójában
alkalmazása csak rejtvényszerű problémák szűk körére korlátozódott, kiterjesztése a valóságos problémákra vitatható,
mert
A rejtvényszerű problémák általában ismeretlenek számunkra, a mindennapi problémák esetében komoly mennyiségű
ismeretre van szükség
A rejtvények megoldásához szükséges tudás már jelen van a probléma megfogalmazásában. A mindennapi életben a
problémák megoldásához szükséges ismeretek nem mind állnak rendelkezésünkre.
A A rejtvényekben a követelmények viszonylag egyértelműek, a kiinduló és a célállapot világosan meghatározott.
Mindennapi problémák esetében a nehézség abban áll, hogy meghatározzuk a célállapotot.

Anagrammák – Bartlett: Az anagramma a szójátékok egy fajtája, melyben értelmes szavak vagy mondatok betűinek
sorrendjét úgy változtatjuk meg, hogy az eredmény szintén értelmes szó vagy mondat legyen.
2. Funkcionális rögződés
Funkcionális rögződés: akadályozza a tárgyak szokásos felhasználási lehetőségétől való eltérő új felhasználási
lehetőség észrevevését, ami adott esetben a problémamegoldásához vezetne. Például, ha van egy gombostűm, egy
doboz gyufám és egy gyertyám, akkor hogyan tudom az égő gyertyát a falra helyezni? Ezt a feladatot csak akkor
tudom megoldani, ha rájövök, hogy a gyufásdoboz, nem csak a gyufa tárolására alkalmas, hanem a falhoz rögzítve
képes a gyertyát is megtartani.
3. A probléma reprezentációja – hogyan észleljük a problémát
• Misszionáriusok és kannibálok probléma
A misszionáriusok és a kannibálok problémájában három misszionáriusnak és három kannibálnak kell átkelnie a
folyón egy olyan hajóval, amely legfeljebb két embert képes szállítani, azzal a megkötéssel, hogy ha mindkét parton
jelen vannak misszionáriusok, akkor nem lehetnek túlerőben a kannibálok A hajó önmagában nem tud átkelni a
folyón, a fedélzetén nincsenek emberek. Bizonyos variációkban az egyik emberevő csak egy karral rendelkezik, és
nem tud evezni. A féltékeny férjproblémában a misszionáriusok és a kannibálok három házaspárrá válnak, azzal a
megkötéssel, hogy egyetlen nő sem lehet más férfi jelenlétében, hacsak a férje sincs jelen. E kényszer alatt nem
lehetnek nők és férfiak egyaránt jelen egy bankban, a nők száma meghaladja a férfiakat, mivel ha lennének, ezek a
nők férjük nélkül lennének. Ezért, amikor a férfiak misszionáriussá, a nők pedig kannibálokká válnak, a féltékeny
férjek problémájának bármilyen megoldása a misszionáriusok és a kannibálok problémájának megoldásává is válik.
Simon és Reed a probléma bonyolultabb változatát vizsgálták (5 kannibál – 5 misszionárius). 11 lépésben megoldható,

24
viszont a kís.szem.nek átlagosan 30 lépésre van szükségük.
3 fő stratégiát alkalmaztak: Kezdetben kiegyenlítő stratégia (egyenlő számú misszionárius és kannibál legyen a
parton). Majd egyre inkább a célállapot felé orientálódnak és az eszköz-cél-stratégiára váltanak
át.Végül hurokelkerülő stratégiát alkalmaztak. A probléma hatékony megoldásának kulcsa a stratégiaváltás.
4. A reprezentáció adekvátsága
• Buddhista szerzetes probléma
• Hiányos sakktábla probléma: Tegyük fel, hogy egy szabványos 8 × 8 -as sakktáblán két átlósan ellentétes sarok van
eltávolítva, így 62 négyzet marad. Lehet -e elhelyezni 31 db 2 × 1 méretű dominót , hogy lefedje ezeket a
négyzeteket? A rejtvény befejezése lehetetlen. A sakktáblára helyezett dominó mindig egy fehér négyzetet és egy
fekete négyzetet takar.
• Műveletek gyufákkal (beállítódás, funkcionális rögződés)
• Házasságkötés probléma
• Maier: Ló probléma : Az ember 50 dollárért vesz egy lovat. Elhatározza, hogy később eladni fogja a lovát, és 60
dollárt kap. Ezután eldönti, hogy visszavásárolja, és 70 dollárt fizetett. Azonban nem tudta tovább tartani, és 80
dollárért adta el.Vajon pénzt, pénzveszteséget vagy pénzt szenvedett? Miért? A férfi végül 20 dollár nettó nyereséget
látott - függetlenül attól, hogy számsoros vagy terhelési és hitelezési megközelítést alkalmaz, a válasznak mindig
azonosnak kell lennie.
5. Figyelmi szelekció
– mire figyelünk a probléma reprezentációjának kialakításakor
• Allsports probléma
6. Korábbi ismeretek
– a korábban használt problémasémák alkalmazása az adott problémára (problémakategorizáció)
Pl. algebra – szó problémák:
– háromszög
– átlag – távolság - arány – idő
• Smalltown probléma
7. Emlékezet
• az információ transzformációja (környezet-szenzoros emlékezet-rövidtávú emlékezet-hosszútávú emlékezet)
• tények és stratégiák
• alcélok
• a probléma maga
Greeno (1973) – két szakaszos modell
amerikai kísérleti pszichológus és tanuló tudós akinek kutatása a tanulásra és a stproblémamegoldásra irányult,
koncepcionális megértéssel
• megértés (cél, alcél (Az eszköz-cél-elemzés különböző alcélokat hoz létre ), probléma, utak)
– STM – szenzoros tár (short term memory)
– LTM – szemantikus és tény ismeret (long term memory)
– WM – probléma reprezentáció (working memory)
• megoldás kivitelezés (reprezentáció átformálása is)
Greeno has suggested a typology of problems: 1- Problems of inducing structure: Several instances are given and the
problem solver must discover the rule or pattern involved. 2- Problems of transformation: An initial state is given and
the problem solver must find a sequence of operation that will produce the goal state.
Analógiás problémamegoldás
• Problémamegoldás a korábbi ismeretek analógiás, hasonlóság-alapú felhasználásával (Az analógia pedig az a
gondolati művelet, mely hasonlóságokat állapít meg különböző jelenségek között, s ennek alapján létesít köztük
logikai kapcsolatot. Hamis következtetésnek is nevezik, mert a konklúzió alapjául szolgáló premisszák között
kapcsolat ingatag. )
-izomorfikus problémák keresése és megértése
-a rendelkezésre álló tudás felhasználása új helyzetben (régit az újra)
• az analógiák észlelése – a transzfer lehetősége
• mi irányítja, befolyásolja a transzfert?
– Glick, Holyoak – analóg problémák közös tulajdonságainak jellemzése a transzfer annál valószínűbb, minél jobb
a hasonlóság jellemzés
– Holyoak, Koh – távoli analógiáknál a felszíni és szerkezeti megfelelések számával arányosan
-Gentner - szintaktikai megközelítés
25
• Analógia – két szituáció viszonylatainak átfedése (szerkezeti)
• Hasonlóság – speciális vonatkozások és viszonylatok megfelelése (szerkezeti és felszíni)
• Az analógiás gondolkodásban a szerkezet és nem a tartalom számít – szintaktikai magyarázat: a forráshoz való
hozzáférést a felszíni tulajdonságok befolyásolják, az illesztést a strukturális viszonylatok
Holyoak - pragmatikus megközelítés
• Analógia, ha a forrás a célra vonatkozó tulajdonságaiban egyezik
– történet és megoldás, történet felidézés és analóg probléma
– Ha a felidézéskor a célszerkezet fontos, jobb az analógiás megoldás

A szakértőség kérdése
Az újoncok felszíni tulajdonságokat vizsgálják, míg a szakértők a szerkezeti tulajdonságokat
• Felszíni és szerkezeti megfeleléskor: spontán pozitív transzfer
• Felszíni megfeleléskor: pozitív transzfer utalás után
• Felszíni és szerkezeti nem-megfeleléskor: pozitív transzfer csak kezdőknél
• Felszíni megfeleléskor de szerkezeti eltéréskor: spontán negatív transzfer
•Pl. : gyerekeknél – intelligencia tesztek, állatoknál – jelnyelv
Módszerek
Hanoi torony rejtvény: A feladat az alakzat reprodukálása kötött műveleti szabályok alkalmazásával. Ez a tervezést, a
tervek végrehajtásában és megváltoztatásban való rugalmasságot méri a teljesítési idő, a megtett és a hibás lépések
alapján.
golyók - szörnyek (Hayes, Simon) : (Izomorfikus problémák megértése) :Két probléma izomorfikus lehet (azaz
szerkezetük ugyanaz), de a megjelenésükben mutatkozó apró különbségek jelentősen befolyásolják a ksz.
problémamegoldó képességét. A Hanoi torony probléma izomorfjai: alapváltozat: 3 különböző méretű szörny,
mindegyik különböző méretű golyót tart:
Kicsi szörny- nagy golyó
Közepes szörny- kis golyó
Nagy szörny- közepes golyó
Cél: olyan állapotot elérni, hogy mindegyik szörny a méretének megfelelő golyót tartja.
A szörnyek közötti etikett azt kívánja, hogy egy időben csak egy golyót lehet átvinni egy másik szörnyhöz ha egy
szörnynél két golyó van, csak a nagyobb kerülhet tovább nem kerülhet golyó olyan szörnyhöz, akinél nagyobb golyó
van. A probléma egy változó verziója: a golyók mozgatása helyett a feladat: a szörnyeknél levő golyó összenyomása
vagy megnövelése. Szabályok: egyszerre csak egy golyót lehet megváltoztatni, ha két golyó egyforma méretű, akkor
csak a legnagyobb szörnynél levőt lehet megváltoztatni, egy golyó nem változtatható ugyanolyan méretűre, mint
amilyen egy nagyobb szörnynél van.
generális – erőd : daganat – sugár (Glick, Holyoak)
A kapott adatok megmagyarázhatók
Szabályalkalmazó hipotézissel: a szabályokat nehezebb alkalmazni, bonyolult ellenőrzéseket kell végezni, hogy a
szabályos lépéseket meghatározzuk.
Szabálytanuló hipotézissel: bizonyos szabályok könnyebben megtanulhatók, mint mások. A szabályok
megtanulásának és alkalmazásának könnyűségét befolyásolja, hogy a szabályok mennyire felelnek meg a valódi
világról szóló tudásnak, mekkora a memóriaterhelés a feladatban a szabályokat könnyen lehet-e téri alapon rendezni
vagy el lehet-e őket könnyen képzelni.
Tudásintenzív problémamegoldás
-Szakértői és kezdő tudás - Sakkozás
- problématér elmélet - MANIAC : Simon, Newell. Az egyes problémák mentális reprezentációját mindig egy olyan
problématérként kell elképzelnünk, mely a lehetséges állapotokat tartalmazó, absztrakt tér az elmében. A lehetséges
állapotokat egymással összekötő utak a műveleteket jelölik, melyek segítségével az egyik állapotból a másikba
juthatunk-Az emberek problémamegoldó viselkedését felfoghatjuk úgy, mint tudásállapotok létrehozását, melyeket
mentális operátorok segítségével érnek el, egy kiinduló állapotból jutva el a célállapotba. Az operátorok legális
megtehető lépéseket kódolnak, valamint olyan megszorításokat, melyek adott .feltételek mellett explicit módon
kizárnak bizonyos lépéseket. Minden adott probléma esetében nagyszámú alternatív megoldási út létezik a kiinduló
állapottól a célállapotig, az operátorok által generált állapotok összessége adja az alapvető problémateret. Az emberek
azonban saját ismereteiket és különböző heurisztikus módszereket használnak (pl. eszköz-cél elemzés), hogy
végigkutassák a problémateret és megtalálják a kiinduló állapot és a célállapot közötti legrövidebb utat. Az összes
ilyen folyamat az adott kognitív rendszer korlátain belül játszódik le, azaz korlátozások érvényesülhetnek a
26
munkamemóriában vagy abban, hogy milyen gyorsan tudunk információkat elraktározni vagy előhívni a hosszú távú
memóriából. A tudásállapotokat a munkamemória tartalmazza, és a hosszú távú memóriában lévő produkciók vagy
operátorok módosítják ezeket az állapotokat.
- DeGroot – ‘nagymester’ és ‘jó játékos’
-gyorsabb, jobb, de nem mélyebb előregondolkodás, fokozatosan mélyülő stratégia, információ mennyisége az
állásokról, állásrekonstrukció: pontosság különbség, tömbösítés: kb 7 egység de több információ, állásrekonstrukció:
2,5 – 1,9 bábú és sebesség különbség
Memóriával Támogatott Mintázatfelismerő – Simon és Gilmartin
állások tömbökben a memóriában – mintázat (1114-894) állásrekonstrukció: a több jobb
A sakktudás kognitív modellje: Simon és Gilmartin komputációs modellt készített a fenti hatások vizsgálatára. Ez
a Memóriával Támogatott Mintázatfelismerő (MTMF). A program nagy számú állást tartalmazott. Egy bemutatott
állást úgy kódolt a rövid távú memóriában, hogy a teljes állások különböző tömbjeit ismerte fel.
Azt a feltevést akarták alátámasztani, hogy a tudás eredményezi a különbséget mesterek és kevésbé gyakorlott
játékosok között, ezért a program 2 változatát használták: az egyikben több mintázat (1114) volt, mint a másikban
(894).
A feladat az volt, hogy különböző állásokat rekonstruáljanak.
Eredmény: a kevesebb mintázatot tartalmazó változat teljesítménye rosszabb volt.
Simon és Gilmartin becslése szerint a mesterszintű teljesítmény 10000 és 100000 mintázat tárolásával érhető el.
Heurisztikák – Holding, Reynolds – véletlenszerű állás: felidézés és lépésjavaslat
Szakértői és kezdő tudás - Fizikus szakértelem :
Bizonyítékok a kezdő –szakértő-különbségekre a fizikában. A szakértők nagyobb tudásuk alapján teljesebb
reprezentációt hoznak létre. Kísérleti bizonyíték: osztályozási feladatnál alapvetően különböznek az osztályozások.
Kezdők felszíni jellemzők alapján csoportosítják a problémákat, a kulcsszavak vezetik őket. A
szakértők mélyszerkezetük alapján osztályozzák a problémákat.(azonos elvek és törvények különbözőnek látszó
problémáknál). Bár a szakértők négyszer gyorsabban oldották meg a problémát, több időt töltöttek a problémák
elemzésével és értelmezésével. A rendelkezésre álló tudásnak megfelelően összetett módon kategorizálták a
problémát. Stratégiai különbség: a szakértők előre, egy megoldás felé dolgoztak, a kezdők általában hátrafelé. A
szakértők tartományspecifikus tudásra támaszkodtak
Kezdőknél kisebb séma repertoár, ezért tartományfüggetlen heurisztikák használata
Bizonyítékok: Chi és mtsai
– problémaosztályozási feladat: felszíni és mélyszerkezeti jellemzők alapján
– gyorsaságeltérés és elemzési mélység
– stratégia eltérés: szakértő előre (célvezérelten) gondolkodik pl. elemez - kiválaszt elveket, törvényeket - adatol
kezdő visszafelé gondolkodik pl. mi a cél – kiválaszt elveket, törvényeket – ismeretlent keres
Komputációs modellek – szimbolikus és hibrid (szimbolikus és konnekcionista) modellek – Lambert: tudás, ismeretek
– konnekcionista és stratégia – szimbolikus
Szakértői és kezdő tudás – Számítógépes programozás
• időérzékeny
• nem hibamentes
Tervek a programozásban: Soloway: A szakértő programozók forgatókönyvszerű terveket alakítanak ki, melyek
sztereotipikus kódtömbökből állnak. Amikor programot írnak, absztrakt szinten megtervezik, hogy a tömböket hogyan
lehet koordinálni és sorozatba rendezni. A tervek már megvannak a programozóban, mielőtt a programozást
megtanulja. A programozók terveit a mindennapi életből származó tervek és ismeretek is befolyásolják. Általában
olyan sorrendben fogalmazzák meg a program állításait, amelyet mindennapi tudásuk diktál, még akkor is, ha ez
programhibákat eredményez.
• forgatókönyvek kódtömbökkel
• hiánykitőltés – kezdő nem tölti ki, vagy helytelenül (nem hatékonyan)
• mindennapi tudás szerepe Gilmore, Green
– természetes tervek szerkezete
– a ‘nyelv’ szerkezete
– a kettő viszonya
Szakértővé válás kérdése:

27
A kognitív készségek elsajátítása abból áll, hogy kevés tudásból sok tudás lesz, vagyis kevés tartományfüggetlen
tudásból sok tartományfüggő tudás.
• Hogyan jönnek létre a különbségek a szakértők és a kezdők között?
– kevés tudásból sok tudás lesz
– tartományfüggetlen tudásból tartományspecifikus tudás lesz
• Anderson (1983-1996) – készségelsajátítás-elmélet
– ACT, ACT-R – A Gondolkodás Adaptív Vezérlése
A GAV 3 fő feldolgozási összetevője:
-Deklaratív memória: különböző aktivációs szintekkel rendelkező összekapcsolt fogalmak szemantikai hálózata.
-Procedurális memória: lényegében egy produkciós rendszer
-Munkamemória: az éppen aktív információt tárolja. Tkp. nem is különálló összetevő, hanem az az állandó v. időleges
része a deklaratív memóriának, mely aktív állapotban van.

• Deklaratív memória – fogalmak, szemantikai hálózat

– tudatos, kontextusfüggetlen
– Információ tárolás és előhívás
• Procedurális memória – produkciós rendszer, ‘ha … akkor‘ szabályok –
– automatikus alkalmazás, nem tudatos, kontextusfüggő
– Megfelelés esetén szabályalkalmazás, végrehajtás
– Új produkciós szabályok kialakítása
• Munkamemória – az éppen aktív információ (a memóriaösszetevők aktív állapotban lévő része)

– Kódolás és végrehajtás
• Szakértővé válás: deklaratív tudásból procedurális tudás
• Átmenet a gyors és automatikus tudásalkalmazás irányába
• Szakaszai:
– Kezdeti: deklaratív szakasz – tartományfüggetlen, gyenge módszerek alkalmazása (pl. matematikai feladatok
tankönyv alapján) a rendelkezésre álló deklaratív tudásra támaszkodunk, ezt a tudást tartományfüggetlen, gyenge
módszerek alkalmazásával együtt használjuk.
– Procedurális szakasz – gyenge módszerek tartományspecifikus eljárásokká alakulnak, lefordítódnak (pl.
segédinformáció nélkül is): ez a lefordítás 2 formában történik:
• gyakorlati proceduralizáció: ha egy ismeret többször is alkalmazásra kerül, eredményeképpen egy új produkciós
szabály jön létre, mely a deklaratív információt mint mintázatot (a szabály HA része), a végrahajtott cselekvést pedig
mint cselekvést (a szabály AKKOR része) tartalmazza.
• Szerkesztés: a nem hasznos műveletek kiszelektálódnak, kivágja a szükségtelen produkciókat a produkciók
sorozatából.
– Beállítási szakasz: a procedurális tudás (pl. változó viselkedéses, gyakorlati helyzetekben ugyanazt) • megerősítése
28
 - ha sikeresnek bizonyul
• Általánosítása - az alkalmazási feltételek kiterjesztése
• Megkülönböztetése – ha nem sikeres

Mentális modellek szerepe

• fizikai rendszerekre vonatkozik
• hiányosak, ad-hoc jellegűek
• vizuális, szimulál
• nem tudományosak
• pl. fűtés, mozgás
Naiv, laikus, hétköznapi pszichológia, fizika …

A problémamegoldás kutatásának alapvető problémái

• produktív vagy reproduktív folyamat
• ökológiai validitás
• a tudás szerepe: ismeretszegény szituációk, specifikus ismeretek hiánya, jobban ismert problémák, múltbeli
ismeretek
• a magyarázat erőteljessége – cáfolhatóság

A kilencpont-probléma újabb vizsgálatai

Scheerer eredeti tanulmánya szerint a ksz.k rögzülnek a kilenc pont Gestaltjára. A problémát Weisberg és Alba
vizsgálta újra. Céloztak arra ksz.knek, hogy a négyzeten kívül is rajzolhatják a vonalat. Így is csak 20 % oldotta meg a
feladatot. Következtetés: a rögzülés csak egy tényező volt a sok közül, mely a sikertelenséghez vezetett, a
megoldáshoz problémaspecifikus tudásra van szükség.

Következtetéses gondolkodás
 Deduktív gondolkodás: Annak eldöntése, hogy mi következik szükségképpen igaznak feltételezett állításokból.
Általános igaz feltételezésekből következtetésekből kiinduló következtetéseket hozunk.
 Induktív gondolkodás: Annak eldöntése, hogy egy állítás, hipotézis igaz-e a
hozzáférhető információk alapján. Egyedi megfigyelésekből kiinduló következtetést hozunk lehetséges általános
feltevések igazságára.
 Normatív elméletek: az „ideális” következtetés elmélete
– kijelentéslogika
 Pszichológiai elméletek: a tényleges,valóságos következtetés magyarázata
1. absztraktszabályelmélet
2. konkrétszabályelmélet
3. modell elmélet
 Absztraktszabályelmélet:
A dedukció: kétségtelen, konszenzusszerűen elfogadott tételek, igazságok alapján a bennfoglalt (implikált)
következmények, levezetett hipotézisek megfogalmazása. Általánostól az egyediig terjedhet (szillogizmusok –
Arisztotelész).
Lépései
– Axiómák meghatározása, mint a logikai következtetés kiinduló pontja – premisszák, ezek kétségtelenül igaz, vagy
elfogadott tételek

29
 – Konklúzió megfogalmazása: a premissza magában rejti a következtetés lehetőségét, ennek megfogalmazása a
konklúzió
A pszichológiában: elméletek, modellek jelentik a premisszák forrását
A gondolkodás törvényei lényegében megyezenek a logika törvényeivel. A következtetés absztrakt szabályai az
érvelés (propozicionális következtetés) alapvető meghatározói a tudás területétől, tartalmától függetlenül (szintaktikai
elmélet, mentálislogika).
Bizonyítékok az absztraktszabály elméletre: empirikus kutatások, a következtetés lépései és a nehézségi kritériumok
korrelációja, alternatív előzményekkel helyes következtetés, szimulációs kutatások, produkciós (ha, akkor típusú)
modellek
 Kijelentéslogika:
A helyes, érvényes következtetés problémája: Mikor érvényes a következtetés adott premisszák mellett?
Formálisan közelítve (gondolati, vagy valóságos tartalmaktól függetlenül):
– Szimbólumok: P, Q, R ... (mondatok tartalma)
– Operátorok: nem, és, vagy, ha ... akkor, ha (a lehetséges logikai viszonylatok)
– Propozíciók (állítások)
– Igazságértékek: igaz, hamis
– Premissza, következtetés
Igazságérték-tábla feltételes és kétszeres feltételes operátorokra
I: ha P, akkor Q
II: ha P, akkor, és csak akkor Q
Érvényes következtetés
 Modus Ponens (leválasztási szabály)
- Ha P, akkor Q; P – tehát Q
- Ha az ok fennáll, megjelenik a következmény
- Igaznak elfogadott premissza esetén, az ok fennállásából logikailag következik a következmény
- premisszák: 1. ha P, akkor Q (ha esik, Robi vizes lesz), 2. P (esik)
- következtetés: ezért Q (Robi vizes lesz)

 Modus Tollens (következmény tagadása)

- Ha P, akkor Q; nem Q – tehát nem P
- Ha az ok fennáll, megjelenik a következmény; a következmény nem áll fenn ...
- Igaznak elfogadott premissza esetén, a következmény elmaradásából logikailag következik, hogy az előzmény nem
áll fenn
- premisszák: 1. ha P, akkor Q (ha esik, Robi vizes lesz), 2. nem Q (Robi nem vizes)
- következtetés: ezért nem P (nem esik)
Az emberek természetes logikusok:
• A természetes nyelv állításai Modus ponens jellegű sémára fordítódik
– ‘könnyű’ következtetés
– egy megfelelő mentális szabály lehetséges
30
 • Modus tollens esetén több következtetési séma szükséges
– ‘nehéz’ következtetés
– egy következtetési sorozat, láncolat után m. p. ismételve
Érvénytelen következtetés
 Következmény megerősítése
- Ha P, akkor Q; Q – tehát P
- Ha az ok fennáll, megjelenik a következmény; a következmény fenn áll ...
- A következmény fennállása nem feltétlenül foglalja magában az előzmény igazságát
- premisszák: 1. ha P, akkor Q (ha esik, Robi vizes lesz), 2. Q (Robi vizes)
- következtetés: ezért P (esik)
 Előzmény tagadása
- Ha P, akkor Q; nem P – tehát nem Q
- Ha az ok fennáll, megjelenik a következmény; az ok nem áll fenn ...
- Az, hogy az előzmény nem áll fenn, nem jelenti azt, hogy a következmény sem áll
fenn (pl. más okból)
- premisszák: 1. ha P, akkor Q (ha esik, Robi vizes lesz), 2. nem P (nem esik)
- következtetés :ezért nem Q (Robi nem lesz vizes)
Az érvénytelen következtetés okai
• megértési hiba: társas hatások, ésszerű feltételezések
– Grice (1975): együttműködési elv
• helytelen heurisztika (nehéz feladat)
• feldolgozási hiba (figyelem, emlékezet, előhívás stb.)
A premisszákat, ill. a megfelelő kognitív reprezentációkat módosítjuk, de az alkalmazott logikai szabályok (pl. modus
ponens) nem hibásak.
Nincsenek hibás logikai szabályok, azaz a hibás következtetésre mentális szabályok!
 Braine (1978): természetes dedukcióelmélet:
Megértési mechanizmus kódolja a ‘premisszákat’. Absztrakt, elemi következtetési séma, akétértelműség esetén kvázi
logikai szabályotk (torzítások) állít fel.
Alternatív előzmények adása
1. Következmény állítása (érvénytelen lenne)
– ha esik, Robi megázik (ha P1, akkor Q)
– ha havazik, Robi megázik (ha P2, akkor Q)
– Robi megázott (Q)
– ezért ?
A hibás következtetés ilyenkor nem jelenik meg!
2. Modus Ponens (érvényes)
– ha esszét kell írnia, könyvtárban dolgozik (ha P1, akkor Q)
– ha a könyvtár nyitva, könyvtárban dolgozik (ha P2, akkor Q)
– esszét kell írnia (P)
31
 – ezért ?
Ilyenkor is érvényes következtetés!
Kritika
• A megértési folyamat nincs értelmezve, részletezve!
• Empirikus cáfolatok
• Byrne (1989): többletinformáció az érvényes következtetést is befolyásolja
• A propozicionális következtetés csak egy formája a következtetésnek, az elmélet nem
általános
 Konkrétszabály elmélet:
Wason szelekciósfeladat (1966)
„Ha a kártya egyik oldalán magánhangzó van akkor a másik oldalán páros szám van.”, p, nem-p, q, nem-q
A feladatban kártyáink egyik oldalán szám van, míg a másik oldalán betű (lásd 13.4. ábra). Egy szabály szerint, ha egy
kártya egyik oldalán magánhangzó van, akkor a másik oldalán páros számnak kell lennie. A négy kártya közül ki kell
választani azt vagy azokat a kártyákat, amelyek a fenti szabályt megsérthetik.
Magyarázatok
• az absztraktszabály elmélet védelmében
• az instrukció félreértelmezése - igazolni és nem cáfolni
– Wason, Johnson-Laird (1972)
– ha cáfol, eredményes
• nem logikus (racionális) megfeleltetési torzítás
– Evans (1984)
– a kérdésben említett kártyák
– implicit vs. explicit negatív (bill. nem-a)
• tartalom függő eredményesség
– nincs mindig javulás
– emlékezetkiváltó hipotézis –konkrét élmény kell
– közvetlen és analóg ismeretek a helyzetről
– helyzetek osztályára vonatkozó konkrét szabályok
Pragmatikus következtetési sémák
Az emberek által alkalmazott szabályok olyan konkrétak, amennyiben az adott helyzetekre érzékenyek.
Cheng és Holyoak: az emberek viszonylag absztrakt, ugyanakkor kontextus függő sémákat használnak a szelekciós
feladat megoldásában. Ezeket pragmatikus következtetési sémákat nevezték. A kontextus függő szabályok 2 típusát
vizsgálták: a megengedő és kényszerítő sémákat.
A megengedő sémák szabályai a köv. formában jelennek meg: Ha valakinek X-et kell tennie, akkor eleget kell tennie
az Y-előfeltételnek azaz, ha egy szabály érvényességét kell ellenőriznünk, mely megengedő helyzetet hoz létre akkor a
séma megfelelő szabályát alkalmazzuk.
A kényszerítő sémákat azokra a helyzetekre javasolták, amikor valakinek meg kell tennie valamit. A szabályok
formája itt : „Ha az A helyzet áll elő, akkor a C cselekvést kell végrehajtani”.

32
 A hibák két forrásra vezethetők vissza: 1) a helyzetet nem tudjuk megfelelően leképezni valamilyen pragmatikus
sémára. 2) a sémák más következtetéseket generálnak, mivel a szabályok nem mindig felelnek meg a kijelentés logika
által megkövetelt szabályszerűségeknek.
Bizonyítékok
Kísérletek:
• Cheng és Holyoak
• Postai verzió és űrlap probléma (ha belépés akkor kolera)
– hong kong-i és amerikai ksz-ek
– korábbi ismeretek – emlékezet kiváltás
» A postai helyzetet mindenki ismeri, a repülőtereset csak a hon kong-iak
– logikai értelem megadott –előhívja a megengedő sémát
» Megmagyarázzák a logikai összefüggéseket (explicit helyzet) vagy nem (implicit helyzet)
– Az ismertséggel a logikai értelem (pl. megengedő séma) aktiválódik és javul a teljesítmény!
• az absztrakt feladatban is javul a teljesítmény, ha megengedő sémára fordítják
• Standard logika és pragmatikus sémák tanítása: a pragmatikus sémák tanítása javítja a teljesítményt!
Problémák
• Más logikai viszonylatok esetén (és, vagy ...) nem jelez semmit
az elmélet
• A modell nem teljes: a nem logikai alapú torzítás kifejtetlen
• A természetes nyelv értelmezése kifejtetlen
• Empirikus ellenérv
– Jackson, Griggs (1990)
– explicit vs implicit negatív –a megengedő séma explicit negatív
volt, az absztrakt változat vegyes
– explicit alkalmazásával javul a teljesítmény és nem feltétlenül a
logikai értelem miatt!
 Modellelméleti megközelítés
Szillogisztikus következtetések (deduktív következtetések)
Kategorikus szillogizmus
• fő premissza
• al premissza
• következtetés
• terminusok: predikátum (P) és alany (S) középfogalom (M)
szimbólumokkal jelölve
• a gondolkodás egyfajta algebrává egyszerűsödik
A szillogizmusok típusai
 állító (van …)
- Általános állító (A): minden S P
- Részleges állító (I): van olyan (némely) S, amelyik P
33
 tagadó (nem …; nincs …) (negáció)
- Általános tagadó (E): egyetlen S sem P (nincs olyan S, amelyik P)
- Részleges tagadó (O): van olyan (némely) S, amelyik nem P
 univerzális (minden …)
 részleges (néhány …; van olyan …)
A következtetések alakzatai
 Lánc előre: M-P, S-M … S-P
 Inger egyenlőség: P-M, S-M … S-P
 Válasz egyenlőség: M-P, M-S … S-P
 Lánc hátra: P-M, M-S … S-P
Összesen: 4 x 4 x 4 = 64 premissza, a konklúzióval együtt 256, ebből érvényes 24 (esetleg 27)
A szillogisztikus következtetés modellelméleti magyarázata
Szerkezeti megfelelés a modell és a modellezett között (Johnson-Laird, 1983)
A deduktív következtetés három szakasza:
 premisszák megértése: szemantikai eljárás
 modell alkotás:
– specifikus (példányszerű)
– strukturálisan analóg
– vizuális vagy ‘tudattalan’
 következtetés levonása és ellenőrzése:
– a nem explicit információ kivonatolása
– revízió: ellenpéldák vagy alternatív modellek keresése
Pszichológiai kutatások
Korai kutatások introspekciós alapon
– A tartalom hatása
– A forma hatása
– Modellelmélet (modern kutatások)
Pszichológiai kutatások
Tartalom kérdése
• Wilkins (1928)
– absztrakt vs. konkrét: konkrét helyzetben mindig jobb, könnyebb a teljesítmény
• Janis, Frick (1943)
– Elvileg a tartalom indifferens, a logikai szerkezet fontos, mégis tartalomtól függően eltérőnek észleljük a
következtetések helytállóságát
• A tartalom észlelt validitás függ a tudástól, attitűdöktől
• Henle (1962)
– Magasabb szintű (logikai) elemzés akkor, ha valamit nem értünk, vagy ha konfliktus van az észlelet és a tudás
között

34
Pszichológiai kutatások
Formai kérdések
• Woodworth, Sells (1935); Begg, Danny (1969)
• Atmoszférahatás: a premisszához hasonló konklúzió esetén a konklúzió érvényesnek tűnik
– Minőségi: ha legalább az egyik premissza tagadó, tagadó a konklúzió is; vagy ha egyik premissza sem tagadó, akkor
a konklúzió sem az
– Mennyiségi: ha legalább az egyik premissza részleges, részleges a konklúzió is; vagy ha egyik premissza sem
részleges, a konklúzió sem az
A leggyakoribb konklúzió a premisszák szerint
• de a leggyakoribb válasz (60%): nincs érvényes következtetés
A premisszák Venn-diagrammja

• Általános állító (V): minden S P = 1. és 2.

• Részleges állító (I): van olyan (némely) S, amelyik P = 1. 2. 3. 4.
• Általános tagadó (E): egyetlen S sem P (nincs olyan S, amelyik P) = 5.
• Részleges tagadó (O): van olyan (némely) S, amelyik nem P = 3. 4. 5.
Atmoszférahatás: pl. minden S P az 1. 2. és 3. szerinti interpretációk összetévesztése
• konverziós hipotézis (Chapman, 1959): félreértik apremisszát, minden S P = minden P S
• magyarázat vagy leírás?
• Caraso és Provitera (1971):
- a premisszák jelentésének nem értése
- absztrakt (verbális) < szemléltetett
- több alternatíva nehezít
- mem logikátlan, csak a logikai szerkezeteket hibásan észlelik
Johnson-Laird, Steedman (1978):
S: művész
M: méhész
P: vegyész
– lánc előre: M-S, P-M ......... P-S
– lánc hátra: S-M, M-P ......... S-P
A szemléltetés formája meghatározó!
Modellelmélet a téri következtetésekről
• Medve-barlang
• Tárgyak elhelyezkedése
Modell1: könyv, óra, jegyzettömb, lámpa, váza
35
Modell2a: könyv, óra, jegyzettömb, váza, lámpa
Modell2b: könyv, váza, jegyzettömb, óra, lámpa
A következtetés az, ami nincs a premisszában:
2a és 2b esetben nincs érvényes következtetés!
(1.) A művészek közül néhányan méhészek. (néhány S M)
• művész = méhész
• 0művész 0méhész
(2.) Minden méhész vegyész. (minden M P)
• méhész = vegyész
• méhész = vegyész
• 0vegyész
Összekapcsolva
• művész = méhész= vegyész
• 0művész 0méhész= vegyész
• 0vegyész
(3.) Konklúzió: A művészek közül néhányan vegyészek. (néhány S P)
Létezik-e alternatív, a konklúziót hamisnak mutató modell?
(4.) Minden művész méhész. (minden S M)
• művész = méhész
• művész = méhész
• 0méhész
(5.) A méhészek közül néhányan vegyészek. (néhányan M P)
• méhész = vegyész
• 0méhész 0vegyész
Összekapcsolva
Modell 1
• művész = méhész = vegyész
• művész = méhész 0vegyész
• 0méhész
Modell 2
• művész = méhész
• művész = méhész 0vegyész
• 0méhész = vegyész
(6.) Konklúzió: A művészek közül néhányan vegyészek.
(néhány S P)
helyett
Nincs érvényes következtetés!
Pszichológiai kutatások a hibázással kapcsolatban

36
 Johnson-Laird, Bara (1984)
- Hibás konklúzió oka: ha több modell kell több a hiba → munkamemória kapacitáskorlát;
hiányos modellből következtettek → nem ellenőrzik a modellt
 Johnson-Laird, Byrne (1989): a természetes nyelvi kifejezések és a logikai viszonylatok fedése , ‘minden’ és ‘csak’
eltérése (minden bűnöző / csak a bűnözök pszichopaták), ‘csak’-ot tartalmazó premissza nehezebb → több lehetséges
modell mellet több a hiba
 Johnson-Laird, Byrne, Tabossi (1989)
- Többszörösen kvantifikált állítások: Egyetlen méhész sem alacsonyabb, mint bármelyik vegyész. Más reprezentáció
típus (pl. Venn diagramm) kizárt→ több lehetséges modell mellett több a hiba
Az absztrakt szabály elmélet ezekkel a problémákkal nem boldogul!
Kritika
• Hogyan hozzuk létre és manipuláljuk a mentális modellt?
• Nem mond többet az absztraktszabály elméletnél!
– Bizonyos értelemben absztrakt mindkettő
– De! a logikai (pl. modus ponens) szabályok nem azonos értékűek a modellépítés, ellenőrzés szabályaival
• Empirikus probléma:
– Téri problémákra és szillogizmusokra jó
– De! Pl. szelekciós feladat modellezése
• Az általános (háttér) tudás szerepe
– Modellalkotásban
– Következtetésben
– Alternatíva keresésben
A következtetéses gondolkodás kutatásának értékelése
Racionalitás –racionális lény-e az ember?
– racionális elveket követ az ember
• Absztrakt szabály elmélet:
– mentális logika = propozicionálislogika
– A következtetési hiba csupán megértési hiba
• Modellelmélet:
– idő és kapacitás függvényében érvényes következtések
↓
Elvileg képes az ember racionálisan gondolkodni, de a megvalósításba hiba csúszik
• Konkrétszabály elmélet:
– felszíni jellemzők a fontosak, tapasztalati előzmények befolyásolják
→ Ésszerű, de nem racionális

Az elméletek helytállósága
• Absztrakt-szabály elmélet:
– a legteljesebben ellenőrzött (hibák, reakcióidők, egyéni különbségek), a szelekciós feladat a legfőbb kritika
37
 • Konkrét-szabály elmélet:
– szillogizmusokra éspropozicionáliskövetkeztetésekrenem alkalmazták
– a szelekciósfeladat magyarázatais kérdéses
Nem koherens és teljes értékű elmélet!
• Modellelmélet
– a legkülönfélébbösszevetésekben,teszt / feladathelyzetben (egyszeres
és többszörös kvantifikáció; más kvantorok; propozícionális
következtetések,szelekciósfeladat) ellenőrzött
A legújabb és leghelytállóbb megközelítés!
 Döntéshozatal
Döntés: Számos választási lehetőség vagy eshetőség közül kiválasztani az egyiket mellette dönteni.
Ítéletalkotás: A döntés egy komponense, mely a lehetőségek valószínűségének kalkulációján alapul.
Normatív elmélet: A matematikai elmélet szerint a döntés meghozatalakor kiszámítjuk a különböző lehetőségek
várható értékét. Egy választási lehetőségnek különböző következményei vannak. Minden következmény esetében
megbecsüljük a következmény értékét és valószínűségét, amelyet összeszorzunk, majd a különböző következmények
szorzatait összeadjuk. Az így kapott szám lesz az adott választási lehetőség várható értéke.
Bayes tétele:
P(H/E) = (E/H) * P(H) P(E)/(P(E)
Egy hipotézis (H) vagy kijelentés valószínűsége (P) adott ismeretek, adatok (E) függvényében függ:
• P(H): a hipotézis, kijelentés eredeti valószínűségétől
• P(E/H): az adott ismeretek, adatok H hipotézis melletti valószínűségétől
• P(E): az adott ismeretek, adatok fennállásának valószínűségétől
Gyakorisági szabály - Egy osztályhoz tartozás valószínűsége az osztály tagságával arányosan nő.
Konjunkciós szabály – Egy kijelentés valószínűsége nem lehet kisebb, mint ugyanezen kijelentés egy másik
kijelentéssel vett együttes valószínűsége
Pszichológiai vagy leíró elmélet
Torzítások a valószínűség tulajdonításban -Tversky és Kahnemann (1980)
• az alapszint figyelmen kívül hagyása
– taxitársaságok – balesetek - szemtanú
• gyakorisági szabály megsértése
– személyiségleírások (ügyvéd/mérnök)
• konjunkciós szabály megsértése
– személyleírás – tulajdonság1 és tulajdonság2
Heurisztikák: A racionális eszközök helyett az emberek pontatlan heurisztikákat használnak, amelyek időnként helyes
eredményre vezetnek, ám túl gyakran mondanak csődöt. Mivel a személyek képtelenek pontos eszközöket használni,
ezért fordulnak a heurisztikákhoz, amelyek így jól megjósolható hibákhoz vezetnek.
• Hasonlósági vagy reprezentativitási – a valószínűségbecslés a példányok tipikusságán, a sztereotípiákhoz való
hasonlóságán (galamb, strucc és csontok)
• Hozzáférhetőségi – a valószínűségbecslés
38
(a) a példányok hozzáférhetőségén,
(b) előfordulási (tapasztalati) gyakoriságán avagy relatív szembetűnőségén,
(c) a keresés(i rendszer) hatékonyságán (r betűs szavak)
• Oksági – a valószínűségbecslés az oksági kapcsolatok erősségén (árvíz és földrengés)

Diasorok
Nyelv és Gondolkodás
Intelligencia
A pszichológiai kutatások hagyományai
• A pszichológia multiparadigmás tudomány
• A paradigma metodológiai értelemben
– A tudományos megismerés, kutatás mikéntjével kapcsolatos elfogadott (explicit vagy
implicit), konszenzusszerűen osztott (a kutatóközösség által elfogadott), normatív
(mások számára iránymutató) előfeltevések, nézetek rendszere, mely a kutatás
kívánatos és elfogadható útjait körvonalazza
– Tudományfilozófia, tudományelmélet
– Kísérletező hagyomány
– Korrelációs/pszichometrikus hagyomány
– Hermeneutikai/fenomenológiai hagyomány
Az intelligencia kutatás jelentősége
Cronbach, 1957
• Experimentális hagyomány
– természettudományos gondolkodásmód
– Ok-okozati összefüggések feltárása beavatkozó hatásvizsgálatok mentén
– objektivitás,
– Kísérleti megközelítés
– kvantitatív orientáció
– Wundt …
Az azonosságokban (egybevágó mintázatokban) feltárulkozó általános
törvényszerűségek
• Differenciális hagyomány
– Párhuzamosságok, egybeesések, együttváltozások, korrelációk
– Adatgyűjtés strukturált keretek között, de nem beavatkozó jelleggel
– Statisztikai megközelítés
– kvantitatív orientáció
– Galton …
A sokféleségben (egyéni változatosságban) feltárulkozó természetrajz
Az intelligencia kutatás jelentősége
39
Cronbach, 1957
• Az intelligencia kutatás mint a modern pszichológia experimentális és
differenciális hagyományainak összefonódása, metszéspontja
• Experimentális hagyomány öröksége – az általános törvényszerűségek
keresése:
– Az intelligencia, az értelem, az elme működése törvényszerűségeinek kérdése
– a képességek struktúrájának, szerveződésének kérdése
• Differenciális hagyomány öröksége – az egyéni különbségek vizsgálata:
– Az intelligencia (az értelmi teljesítőképesség) egyéni eltérésének, variabilitásának feltárása
Az általános törvényszerűségek problémája
• Vizsgálható-e a lélek, elme tapasztalati úton?
– Morális dilemmák - az ókortól
– Módszertani, technikai dilemmák
• Lehetséges –e a lélek mérések útján történő vizsgálata?
– a pszichológia tudomány lehetősége
– A pszichológia megszületése
• Kirajzolódik-e a megfigyelésekből valamiféle általános
törvényszerűség? - Wundt
– Elemi, alacsony szintű mentális jelenségek – igen
• Észlelés, érzékelés
• Pszichofizika,
– Összetett, komplex jelenségek – kérdéses
• Emlékezet – Ebbinghaus
• Intelligencia?
Az egyéni különbségek problematikája
• Az emberek egyformák, mégis jelentős különbségek figyelhetők meg közöttük
• Az emberek közötti hasonlóságok és különbségek testi vonatkozásokban
kézenfekvőek – fizikai antropológia
– Magas-alacsony, szőke, barna …, kékszemű …, stb.
• Az eltérések az egyes ‘dimenziókban’ jól értelmezhetők és mérhetők és
magyarázhatók
– Jó vadász, harcos, őrszem … atléta, bokszoló … modell …
• Minden további különbségtétel morális, szellemi, társadalmi vonatkozásokban
komplex kulturális, világnézeti, filozófia, tudományos, politikai nézetek,
elképzelések, előítéletek, beállítódások, meggyőződések függvénye – kulturális
antropológia
– Mit jelent a kiválóság szellemi értelemben?

40
– Ki/Milyen az okos, intelligens, bölcs, művelt, alkotó-kreatív stb. ember?
– Ki/Milyen a közösség vezetésére, irányítására alkalmas ember?
– Mi teszi alkalmassá az embert a …-ra?
– Milyen szerepe van a környezeti hatásoknak (oktatás, nevelés, társadalmi helyzet) az
értelmesség egyéni eltéréseiben?
Az egyéni különbségek kérdése a
pszichológiában
• Cél a lelki jelenségek egyéni változatosságával kapcsolatban
– tudományos, tehát meggyőző érveket szolgáltatni a tisztánlátáshoz
– az emberek között, lelki, szellemi vonatkozásokban tapasztalható eltérések,
hasonlóságok leírása, megokolása és értelmezése érdekében
– Milyen tulajdonságok fontosak a különbségek értelmezéséhez?
• Testi-fizikai sajátságok?
• Lelki-szellemi tulajdonságok?
– Hogyan lehet a tulajdonságok mentén a különbségeket
• Vizsgálni?
• Leképezni, mérések segítségével pontosan megragadni?
– Mivel magyarázhatók a megfigyelhető különbségek?
• Pl. mitől jobb valaki az iskolában, mint mások?
– Mit magyaráznak meg a megfigyelt összefüggések?
• A pszichológiai eltérésekből mi jósolható meg a jövőre nézve?
• hírnév, sikeresség, megbecsülés, anyagi juttatások, társadalmi helyzet …?
– Személyiséglélektan
– Intelligencia
Az intelligencia kifejezés értelme és jelentés
árnyalata
• Eredeti értelmében:
– Intelligentia: latin kifejezés
– megértő, megkülönböztető, felfogó képesség, érzék, adottság
– egyfajta szellemi erő, tehetség, mely a szellemi, értelmi világban való
tájékozódást biztosítja és ennek hatékonyságát megszabja
Az intelligencia kifejezés értelme és jelentés
árnyalata a két hagyományra tekintettel
• Pszichológiai értelemben:
1. Az értelmi (‘magasrendű’, ‘humánspecifikus’, ‘komplex’) működésben
közreható, szerepet játszó képesség, illetve képesség összetevők
(komponensek) összessége

41
– Ebben az értelemben az intelligencia pszichológiája elsősorban a
képességek (lehetőség szerint) pontos körülhatárolásával,
rendszerezésével és a képességek viszonyának, komplex
struktúrájának (az elme, az intellektus szerkezetének) elemzésével
foglakozik
2. Az egyén értelmességének, szellemi teljesítőképességének szintje,
mértéke, nagysága
– Ebben az értelemben az intelligencia pszichológiája az intellektuális
teljesítőképesség egyéni szintjének (lehetőség szerint) pontos mérését
igyekszik biztosítani.
A definíció problémája
(1921) J. of Ed. Psyh.
• Helyes válasz adásának képessége – Thorndike
• Absztrakt gondolkodási képesség – Terman
• Új szituációkhoz való alkalmazkodás képessége – Pintner
• Tudás és tudás elsajátitási kapacitás – Henmon
• A kapacitás növelésére vonatkozó kapacitás – Woodrow
• Kapacitás a tanulásra és a tapasztalatokból való profitálásra – Dearborn
• Érzékelés, percepció, asszociáció, emlékezet, képzelet, megkülönböztetés, döntés
és gondolkodás – Haggerty
• Mentális energia – Spearman
• Ösztönös beállítódások legátlásának, újradefiniálásának képessége …, és a
módosult beállítódások alkalmazásának képessége – Thurstone
• Amit az intelligencia tesztek mérnek – Boring
• Amit az intelligens emberek tesznek – Neisser
• Képesség, hogy megértsük a világot és megbirkózzunk kihívásaival - Wechsler
A definíció problémája
• Szótári:
„A tapasztalatok megértésének és a belőle való tanulásnak a
képessége; a tudás megszerzésének és megtartásának
képessége; … képesség, mely lehetővé teszi a gyors és sikeres
válaszadást új helyzetekben; … komplex gondolkodási
képesség használata problémamegoldáskor”
• A nyugati intelligencia felfogás általános jellegzetessége:
A szellemi/értelmi működés (intelligencia)
– adaptív és sikeres (funkcionális)
– gyors és pontos (effektív)

42
Történeti előzmények
• … már a régi görögök/kínaiak is …
– Az intelligencia fogalmáról (lásd fogalmi meghatározás)
– Az értelem működéséről és természetéről
– Az „intelligencia” „mérés” gyakorlati jelntőségéről
• Az újkori ismeretelméleti viták a megismerő értelem eredendő
adottságait és változtathatóságát, formálhatóságát illetően
– Racionalista – empirista nézetek a módszerekről
• Introspektív-logikai (értelmi) megismerés vs. tapasztalati (érzékszervi) megismerés
– Az elme természetéről
• innátizmus vs. tabula rasa
• tiszta értelmi képességek vs. Érzékszervi megismerés
– Öröklés vs. Környezet dilemma
Történeti előzmények
• Galton, Francis
– az egyik „első” pszichológus
– az intelligencia pszichológia úttörője
• Kognitív, affektív, konatív képességek lelki fakultások
– Megismerés – érzés – vágyakozás, akarás
• Az öröklött lángelme, 1869 (1822-1911)
– 'By natural ability, I mean those qualities of intellect and disposition, which urge
and qualify a man to perform acts that lead to reputation. I do not mean capacity
without zeal, nor zeal without capacity, nor even a combination of both of them,
without an adequate power of doing a great deal of very laborious work'
– Az emberi kiválóság egyéni különbségeinek hátterében milyen jelentősége van az
elme veleszületett (öröklött) képességeinek és szerzett tulajdonságainak
(környezet)?
Történeti előzmények
• A galtoni paradigma - A modern intelligencia pszichológia szemléleti és
módszertani kereteinek körvonalazása
– A legkülönfélébb értelmi megnyilvánulások az elme általános értelmi
kapacitására vezethető vissza – az intelligencia egytényezős felfogása – a g
faktor előképe
– Az értelemi teljesítőképesség veleszületett, a jó képességek fennmaradása
társadalmi felelősség és a beavatkozás hatékonyságának kérdése - eugénika
– Módszertani alapvetés
• „Tesztelés”

43
• korrelációs elemzés
• statisztikai megközelítés – normál eloszlás, mint a pszichológia változók alakulását magyarázó
általános törvényszerűség
• Vizsgálati stratégia és módszerek
– családfakutatás, életrajzok
– kérdőíves vizsgálatok
– Ikervizsgálatok, örökbefogadás vizsgálatok
– Az értelmi adottságok szintje az elme alacsonyabb szintű megnyilvánulásaiból
kiolvasható
• intelligencia ‘teszt’ a szenzoros tulajdonságok vizsgálatára
Történeti előzmények
• Spearman, Ch. – kétfaktoros elmélet
– Korrelációs vizsgálatok tesztpontszámokon
– faktoranalízis
– kétfaktoros elmélete:
• általános faktor (general factor - g)
• specifikus faktor (specific factor - s) (1863-1945)
– a g, mint az intellektuális teljesítményt meghatározó 'mentális
energia‘, mennyisége mérhető
– az s a feladat sajátosságaiból fakad
– az intelligencia egyéni különbségei a mentális energia eltéréseiből
fakadnak
A faktoranalízis logikája
Spearman – kétfaktoros elmélet
Történeti előzmények
• Thurstone, L. – többfaktoros elmélet
– alternatívák a faktoranalízisre
– elsődleges mentális képességek
(primary mental abilities, PMA) elmélete (1931)
• Verbális értés
• Verbális kifejezőkészség
• Számolás (matematikai műveletek és feladványmegoldás)
• Emlékezet
• Észlelési gyorsaság (1887-1955)
• Következtetési képesség
• Térbeli viszonyok feldolgozása
– a g nem létezik, csupán statisztikai műtermék

44
– Az egyéni különbségek a képességek variabilitásából fakadnak
Thurstone – többfaktoros elmélet
Történeti előzmények
• Binet, A. – az intelligencia mérése
– Egyéni különbségek tanulmányozása
– Életkori változatosság
– Közoktatási problémák – iskolai alkalmasság
– Binet és Simon: teszt, 1905, 1908, 1911
• Perceptuális feladatok
• Mondatkiegészítés – Ebbinghaus
• Verbális analógiák (1857-1911)
• Fokozatos nehezedés
• Referenciapont: a korosztály átlaga
– Az intelligencia operacionális meghatározása:
• Mentális kor és életkor eltérése
– Az intelligencia többtényezős felfogása
• alkalmazkodóképesség
• ítéletalkotás
• gyakorlati érzék
• kezdeményezőkészség
Történeti előzmények
• Stern, W.
– az intellienciahányados fogalma, 1912
• A mentális kor és az életkor aránya, hányadosa (quotiens)
(1871-1938)
• Terman, L.
– az IQ és tesztelés, 1916
• teszt és teszt adaptáció – Stanford-Binet teszt
• Army Alpha és Béta – csoportos tesztelés
– longitudinális vizsgálatok
(1877-1956)
Történeti előzmények
• Wechsler, D. – verbális és performációs IQ
– felnőttek intelligenciájának mérése
– Wechsler-Bellevue-teszt, WISC, WAIS felnőtteknek
– Deviációs IQ (1896-1981)
– Az intelligencia kiértékelés viszonyítási pontja a csoportátlag

45
– átlag=100, szórás=15
• Guilford, J.P. – többfaktoros intelligencia
– Az intelligencia komponensei – több mint száz
– Kockamodell
(1897-1987)
Történeti előzmények
• Piaget, J, Inhelder, B.
• intellektuális fejlődés, 1963
– Az intelligencia, az értelem veleszületett
talajon történő kibontakozása
– Fejlődés, szakaszosság (1896-1980) (1913-1997)
– Diszkrét, biológiailag megalapozott fázisok, szakaszok:
• Szenzomotoros szakasz (0-2év)
• Művelet előtti szakasz (2-7 év)
• Konkrét műveletek szakasza (7-11 év)
• Formális műveletek szakasza (11 év - …)
– Az életkorra jellemző működési, feldolgozási mintázat - séma
– Az organizmus és a környezet kommunikatív interakcióján alapul
• Akkomodáció/alkalmazkodás – a sémák alakulása, formálódása, változása a környezeti
hatásokhoz igazodva
• Asszimiláció/hasonulás – az ismeretek beépülése, a meglévő sémák szerinti feldolgozás
révén
Hogyan „mérjük” az intelligenciát?
• Hozzunk létre egy eszközt (tesztet), mely reprodukálja az
emberek intellektuális teljesítőképességbeli eltéréseit!
– aki jól teljesít a valóságban, az teljesítsen jól a mérőeszközön is
– aki rosszul, az rosszul
• Galton, 1884: mérjünk észlelési, mozgásos képességeket
– érzékelési pontosságot
– látásélességet
– hallásküszöböt
– reakcióidőt
– formaamlékezetet
– fejméretet …
• … hiába!
Hogyan „mérjük” az intelligenciát?
• Binet 1905/1911: mérjünk gondolkodási, probléma megoldási

46
képességet
– nyomkövetés
– Betűszámolás egyesével, hármasával
– Összeadás
– Írás
– Olvasás
– Számmemória
– szótagmemória
– mondatkiegészítés
Mi az intelligencia mércéje?
• technikai értelemben / operacionálisan:
– a mentális kor (MK) mércéje viszonyítva az életkor mércéjéhez (ÉK)
• Különbség
– Binet-Simon
– MK-ÉK
• Hányados
– Stern
– MK/ÉK
• Transzformáció
– Terman
– IQ=MK/ÉK x 100
– Korcsoport átlag standardéletkor-pontszám alapján
• Nyerspont alapján számított standard pont
– Wechsler
– IQ=aktuális pont/elvárt pont x 100
Teszt nyerspontok eloszlása és az IQ-értékek
– Nyerspont átlag/medián = 100 IQ pont
– Egységnyi szórásra lévő pont = az IQ egységnyi szórása (konvencionálisan 15)
alapján adott IQ pont
– Százalékosan kifejezve – centilis érték
IQ pontok eloszlása és centilisek
• az IQ azt mutatja, hogy adott személy eredménye a saját
korcsoportjának átlagához (100) hogyan viszonyul pontszámban,
vagy százalékosan kifejezve
Fokozatok az átlag alatti
intelligenciaövezetekben
• Enyhén, vagy alapvetően tehetséges:

47
– IQ 115–129 (gyakoriság kb. 1:40);
• Mérsékelten tehetséges:
– IQ 130–144 (gyakoriság: 1:40 és 1:1000 között);
• Kimagaslóan tehetséges:
– IQ 145–159 (gyakoriság 1:1000 és 1:10 000 között);
• Kivételesen tehetséges:
– IQ160–179 (előfordulás 1: 1 000 000);
• Behatóan tehetséges:
– IQ 180- (előfordulás kevesebb, mint 1:1 M)
Fokozatok az átlag alatti
intelligenciaövezetekben
• IQ=50-69 - Enyhe /debilitás/
– segítség mellett önálló életre képes, kisegítő iskolát, egyszerű szakmát
képes elsajátítani, önálló családot alapítani, azt ellátni.
• IQ=35-49 - Mérsékelt /imbecillitás/
– foglalkoztató intézetben képezhető, állandó segítségre, felügyeletre
szorul. Szókincse általában szűk, vagy nem is beszél.
• IQ=20-34 - Súlyos /imbecillitás/
– Alapvető életfunkcióiban is segítségre szorul.
• IQ < 20 - Igen súlyos /idiócia/
– Teljes kiszolgálásra szorul, általában súlyos, gyakran életképtelenséggel
járó állapot
– A kognitív teljesítmények zavarán kívül általában a viselkedés, beszéd is érintett.
– Okai:
– Prenatális (genetikai károsodások, intrauterin fertőzések)
– Perinatális (szülési sérülések)
– Posztnatális (csecsemőkori fertőzések, sérülések, daganatok)
Intelligencia tesztek
• Standardizált mérőeszköz az intellektuális teljesítő képesség
mértékének becslésére
• Feladatkészlet
– Zártvégű / Egy jó megoldása van
– Verbális és nem verbális feladatok
• Perceptuális és figyelmi próbák
• Emlékezeti feladatok
• Következtetéses gondolkodás
• Induktív gondolkodás

48
– Fokozatosság
• Nyerspont értékek alapján IQ pontérték vagy standardpontértékek
• Egyéni és csoportos felvételvariációk
Mikor jó egy intelligenciateszt?
• Ha azt méri amit szeretnénk, vagyis valóban az intellektuális
teljesítőképességet – érvényes (validitás)
– kritérium v. tapasztalati: egy szembeszökő értelmességmutatóhoz
mérten
• Pl. iskolai teljesítmény
– konstrukciós: elfogadott, pl. elméletileg meghatározott értelmesség
korrelátummal
• Pl. gondolkodási hatékonyság
– konkurens: más, már jól ismert mércéhez képest
• Pl. egyéb intelligenciateszt
– előrejelző, prognosztikus érvényesség: egy jelenlegi mérés mennyire
felel meg egy későbbi mérés eredményének
• fiatalkori és felnőttkori IQ
Mikor jó egy intelligenciateszt?
• Ha jól mér, vagyis jól leképezi az egyének között
meglévő valóságos eltéréseket – megbízható
(reliabilitás)
– Konzisztens eredményeket hoz
• mindig hasonló különbségeket jelez
• mindig ugyanazt jelzi
• Teszt-reteszt korreláció
• Változatok közötti korreláció
• Teszten belüli itemek összhangja - Belső konzisztencia
• bírálók (tesztelők) közötti összhang
Mikor jó egy intelligenciateszt?
• Ha kulturálisan semleges, nem elfogult, nem torzít
kulturális értelemben
– A személy nemzeti, etnikai, rassz specifikus ismeretei nem
szükségesek az értékelés figyelembevételénél
– A kérdések megválaszolásakor nem jelent előnyt egy
kultúrához való tartozás
– A tesztben megkívánt válaszok produkálása, a jó
teljesítmény nem kívánja meg a kultúra beható ismeretét

49
Intelligencia tesztek
Stanford-Binet / 1986
– Verbális
• Szókincs
• Ismeretek
• Abszurditások
• kapcsolatok
– Matematikai
• Mennyiségek
• Számsorok
• egyenlőség
– Absztrakt-vizuális
• Mintakirakás
• másolás
– Rövidtávú emlékezet
• Mintaemlékezet
• Mondatemlékezet
• Számemlékezet
• tárgyemlékezet
Intelligencia tesztek
MAWI / 1981
• Verbális próbák
– Ismeretek
– Helyzetek
– Számolás
– Számismétlés
– Összehasonlítás
• Verbális IQ
• Performációs próbák
– Rejtjelezés
– Képtendezés
– Képkiegészítés
– Mozaikpróba
– Szintézispróba
• Performációs IQ
• Verbális megértés
– Közös jelentés

50
– Szókincs
– Általános ismeretek
– Általános megértés
• Perceptuális megértés
– Mozaikpróba
– Mintakirakó
– Mátrixkövetkeztetés
– Súlybecslés
– Képkiegészítés
Intelligencia tesztek
MAWI – IV / 2008
• Munkamemória
– Számterjedelem
– Számolás
– Betű-szám szekvencia
• Feldolgozási sebesség
– Kódolás
– Szimbólumkeresés
– törlés
Intelligencia tesztek
Raven
• Gyerekeknek – Színes Raven
• Standard progressive matrices
• Advanced progressive matrices
– Feladat: mátrix elrendezésben szabálykeresés induktíven
– Fokozatos nehezedés
– A g faktor legmegbízhatóbb becslése

Általános lélektan IV.

Nyelv és Gondolkodás
Intelligencia
A pszichológiai kutatások hagyományai
• A pszichológia multiparadigmás tudomány
• A paradigma metodológiai értelemben
– A tudományos megismerés, kutatás mikéntjével kapcsolatos elfogadott (explicit vagy
implicit), konszenzusszerűen osztott (a kutatóközösség által elfogadott), normatív
(mások számára iránymutató) előfeltevések, nézetek rendszere, mely a kutatás

51
kívánatos és elfogadható útjait körvonalazza
– Tudományfilozófia, tudományelmélet
– Kísérletező hagyomány
– Korrelációs/pszichometrikus hagyomány
– Hermeneutikai/fenomenológiai hagyomány
Az intelligencia kutatás jelentősége
Cronbach, 1957
• Experimentális hagyomány
– természettudományos gondolkodásmód
– Ok-okozati összefüggések feltárása beavatkozó hatásvizsgálatok mentén
– objektivitás,
– Kísérleti megközelítés
– kvantitatív orientáció
– Wundt …
Az azonosságokban (egybevágó mintázatokban) feltárulkozó általános
törvényszerűségek
• Differenciális hagyomány
– Párhuzamosságok, egybeesések, együttváltozások, korrelációk
– Adatgyűjtés strukturált keretek között, de nem beavatkozó jelleggel
– Statisztikai megközelítés
– kvantitatív orientáció
– Galton …
A sokféleségben (egyéni változatosságban) feltárulkozó természetrajz
Az intelligencia kutatás jelentősége
Cronbach, 1957
• Az intelligencia kutatás mint a modern pszichológia experimentális és
differenciális hagyományainak összefonódása, metszéspontja
• Experimentális hagyomány öröksége – az általános törvényszerűségek
keresése:
– Az intelligencia, az értelem, az elme működése törvényszerűségeinek kérdése
– a képességek struktúrájának, szerveződésének kérdése
• Differenciális hagyomány öröksége – az egyéni különbségek vizsgálata:
– Az intelligencia (az értelmi teljesítőképesség) egyéni eltérésének, variabilitásának feltárása
Az általános törvényszerűségek problémája
• Vizsgálható-e a lélek, elme tapasztalati úton?
– Morális dilemmák - az ókortól
– Módszertani, technikai dilemmák

52
• Lehetséges –e a lélek mérések útján történő vizsgálata?
– a pszichológia tudomány lehetősége
– A pszichológia megszületése
• Kirajzolódik-e a megfigyelésekből valamiféle általános
törvényszerűség? - Wundt
– Elemi, alacsony szintű mentális jelenségek – igen
• Észlelés, érzékelés
• Pszichofizika,
– Összetett, komplex jelenségek – kérdéses
• Emlékezet – Ebbinghaus
• Intelligencia?
Az egyéni különbségek problematikája
• Az emberek egyformák, mégis jelentős különbségek figyelhetők meg közöttük
• Az emberek közötti hasonlóságok és különbségek testi vonatkozásokban
kézenfekvőek – fizikai antropológia
– Magas-alacsony, szőke, barna …, kékszemű …, stb.
• Az eltérések az egyes ‘dimenziókban’ jól értelmezhetők és mérhetők és
magyarázhatók
– Jó vadász, harcos, őrszem … atléta, bokszoló … modell …
• Minden további különbségtétel morális, szellemi, társadalmi vonatkozásokban
komplex kulturális, világnézeti, filozófia, tudományos, politikai nézetek,
elképzelések, előítéletek, beállítódások, meggyőződések függvénye – kulturális
antropológia
– Mit jelent a kiválóság szellemi értelemben?
– Ki/Milyen az okos, intelligens, bölcs, művelt, alkotó-kreatív stb. ember?
– Ki/Milyen a közösség vezetésére, irányítására alkalmas ember?
– Mi teszi alkalmassá az embert a …-ra?
– Milyen szerepe van a környezeti hatásoknak (oktatás, nevelés, társadalmi helyzet) az
értelmesség egyéni eltéréseiben?
Az egyéni különbségek kérdése a
pszichológiában
• Cél a lelki jelenségek egyéni változatosságával kapcsolatban
– tudományos, tehát meggyőző érveket szolgáltatni a tisztánlátáshoz
– az emberek között, lelki, szellemi vonatkozásokban tapasztalható eltérések,
hasonlóságok leírása, megokolása és értelmezése érdekében
– Milyen tulajdonságok fontosak a különbségek értelmezéséhez?
• Testi-fizikai sajátságok?

53
• Lelki-szellemi tulajdonságok?
– Hogyan lehet a tulajdonságok mentén a különbségeket
• Vizsgálni?
• Leképezni, mérések segítségével pontosan megragadni?
– Mivel magyarázhatók a megfigyelhető különbségek?
• Pl. mitől jobb valaki az iskolában, mint mások?
– Mit magyaráznak meg a megfigyelt összefüggések?
• A pszichológiai eltérésekből mi jósolható meg a jövőre nézve?
• hírnév, sikeresség, megbecsülés, anyagi juttatások, társadalmi helyzet …?
– Személyiséglélektan
– Intelligencia
Az intelligencia kifejezés értelme és jelentés
árnyalata
• Eredeti értelmében:
– Intelligentia: latin kifejezés
– megértő, megkülönböztető, felfogó képesség, érzék, adottság
– egyfajta szellemi erő, tehetség, mely a szellemi, értelmi világban való
tájékozódást biztosítja és ennek hatékonyságát megszabja
Az intelligencia kifejezés értelme és jelentés
árnyalata a két hagyományra tekintettel
• Pszichológiai értelemben:
1. Az értelmi (‘magasrendű’, ‘humánspecifikus’, ‘komplex’) működésben
közreható, szerepet játszó képesség, illetve képesség összetevők
(komponensek) összessége
– Ebben az értelemben az intelligencia pszichológiája elsősorban a
képességek (lehetőség szerint) pontos körülhatárolásával,
rendszerezésével és a képességek viszonyának, komplex
struktúrájának (az elme, az intellektus szerkezetének) elemzésével
foglakozik
2. Az egyén értelmességének, szellemi teljesítőképességének szintje,
mértéke, nagysága
– Ebben az értelemben az intelligencia pszichológiája az intellektuális
teljesítőképesség egyéni szintjének (lehetőség szerint) pontos mérését
igyekszik biztosítani.
A definíció problémája
(1921) J. of Ed. Psyh.
• Helyes válasz adásának képessége – Thorndike

54
• Absztrakt gondolkodási képesség – Terman
• Új szituációkhoz való alkalmazkodás képessége – Pintner
• Tudás és tudás elsajátitási kapacitás – Henmon
• A kapacitás növelésére vonatkozó kapacitás – Woodrow
• Kapacitás a tanulásra és a tapasztalatokból való profitálásra – Dearborn
• Érzékelés, percepció, asszociáció, emlékezet, képzelet, megkülönböztetés, döntés
és gondolkodás – Haggerty
• Mentális energia – Spearman
• Ösztönös beállítódások legátlásának, újradefiniálásának képessége …, és a
módosult beállítódások alkalmazásának képessége – Thurstone
• Amit az intelligencia tesztek mérnek – Boring
• Amit az intelligens emberek tesznek – Neisser
• Képesség, hogy megértsük a világot és megbirkózzunk kihívásaival - Wechsler
A definíció problémája
• Szótári:
„A tapasztalatok megértésének és a belőle való tanulásnak a
képessége; a tudás megszerzésének és megtartásának
képessége; … képesség, mely lehetővé teszi a gyors és sikeres
válaszadást új helyzetekben; … komplex gondolkodási
képesség használata problémamegoldáskor”
• A nyugati intelligencia felfogás általános jellegzetessége:
A szellemi/értelmi működés (intelligencia)
– adaptív és sikeres (funkcionális)
– gyors és pontos (effektív)
Történeti előzmények
• … már a régi görögök/kínaiak is …
– Az intelligencia fogalmáról (lásd fogalmi meghatározás)
– Az értelem működéséről és természetéről
– Az „intelligencia” „mérés” gyakorlati jelntőségéről
• Az újkori ismeretelméleti viták a megismerő értelem eredendő
adottságait és változtathatóságát, formálhatóságát illetően
– Racionalista – empirista nézetek a módszerekről
• Introspektív-logikai (értelmi) megismerés vs. tapasztalati (érzékszervi) megismerés
– Az elme természetéről
• innátizmus vs. tabula rasa
• tiszta értelmi képességek vs. Érzékszervi megismerés
– Öröklés vs. Környezet dilemma

55
Történeti előzmények
• Galton, Francis
– az egyik „első” pszichológus
– az intelligencia pszichológia úttörője
• Kognitív, affektív, konatív képességek lelki fakultások
– Megismerés – érzés – vágyakozás, akarás
• Az öröklött lángelme, 1869 (1822-1911)
– 'By natural ability, I mean those qualities of intellect and disposition, which urge
and qualify a man to perform acts that lead to reputation. I do not mean capacity
without zeal, nor zeal without capacity, nor even a combination of both of them,
without an adequate power of doing a great deal of very laborious work'
– Az emberi kiválóság egyéni különbségeinek hátterében milyen jelentősége van az
elme veleszületett (öröklött) képességeinek és szerzett tulajdonságainak
(környezet)?
Történeti előzmények
• A galtoni paradigma - A modern intelligencia pszichológia szemléleti és
módszertani kereteinek körvonalazása
– A legkülönfélébb értelmi megnyilvánulások az elme általános értelmi
kapacitására vezethető vissza – az intelligencia egytényezős felfogása – a g
faktor előképe
– Az értelemi teljesítőképesség veleszületett, a jó képességek fennmaradása
társadalmi felelősség és a beavatkozás hatékonyságának kérdése - eugénika
– Módszertani alapvetés
• „Tesztelés”
• korrelációs elemzés
• statisztikai megközelítés – normál eloszlás, mint a pszichológia változók alakulását magyarázó
általános törvényszerűség
• Vizsgálati stratégia és módszerek
– családfakutatás, életrajzok
– kérdőíves vizsgálatok
– Ikervizsgálatok, örökbefogadás vizsgálatok
– Az értelmi adottságok szintje az elme alacsonyabb szintű megnyilvánulásaiból
kiolvasható
• intelligencia ‘teszt’ a szenzoros tulajdonságok vizsgálatára
Történeti előzmények
• Spearman, Ch. – kétfaktoros elmélet
– Korrelációs vizsgálatok tesztpontszámokon

56
– faktoranalízis
– kétfaktoros elmélete:
• általános faktor (general factor - g)
• specifikus faktor (specific factor - s) (1863-1945)
– a g, mint az intellektuális teljesítményt meghatározó 'mentális
energia‘, mennyisége mérhető
– az s a feladat sajátosságaiból fakad
– az intelligencia egyéni különbségei a mentális energia eltéréseiből
fakadnak
A faktoranalízis logikája
Spearman – kétfaktoros elmélet
Történeti előzmények
• Thurstone, L. – többfaktoros elmélet
– alternatívák a faktoranalízisre
– elsődleges mentális képességek
(primary mental abilities, PMA) elmélete (1931)
• Verbális értés
• Verbális kifejezőkészség
• Számolás (matematikai műveletek és feladványmegoldás)
• Emlékezet
• Észlelési gyorsaság (1887-1955)
• Következtetési képesség
• Térbeli viszonyok feldolgozása
– a g nem létezik, csupán statisztikai műtermék
– Az egyéni különbségek a képességek variabilitásából fakadnak
Thurstone – többfaktoros elmélet
Történeti előzmények
• Binet, A. – az intelligencia mérése
– Egyéni különbségek tanulmányozása
– Életkori változatosság
– Közoktatási problémák – iskolai alkalmasság
– Binet és Simon: teszt, 1905, 1908, 1911
• Perceptuális feladatok
• Mondatkiegészítés – Ebbinghaus
• Verbális analógiák (1857-1911)
• Fokozatos nehezedés
• Referenciapont: a korosztály átlaga

57
– Az intelligencia operacionális meghatározása:
• Mentális kor és életkor eltérése
– Az intelligencia többtényezős felfogása
• alkalmazkodóképesség
• ítéletalkotás
• gyakorlati érzék
• kezdeményezőkészség
Történeti előzmények
• Stern, W.
– az intellienciahányados fogalma, 1912
• A mentális kor és az életkor aránya, hányadosa (quotiens)
(1871-1938)
• Terman, L.
– az IQ és tesztelés, 1916
• teszt és teszt adaptáció – Stanford-Binet teszt
• Army Alpha és Béta – csoportos tesztelés
– longitudinális vizsgálatok
(1877-1956)
Történeti előzmények
• Wechsler, D. – verbális és performációs IQ
– felnőttek intelligenciájának mérése
– Wechsler-Bellevue-teszt, WISC, WAIS felnőtteknek
– Deviációs IQ (1896-1981)
– Az intelligencia kiértékelés viszonyítási pontja a csoportátlag
– átlag=100, szórás=15
• Guilford, J.P. – többfaktoros intelligencia
– Az intelligencia komponensei – több mint száz
– Kockamodell
(1897-1987)
Történeti előzmények
• Piaget, J, Inhelder, B.
• intellektuális fejlődés, 1963
– Az intelligencia, az értelem veleszületett
talajon történő kibontakozása
– Fejlődés, szakaszosság (1896-1980) (1913-1997)
– Diszkrét, biológiailag megalapozott fázisok, szakaszok:
• Szenzomotoros szakasz (0-2év)

58
• Művelet előtti szakasz (2-7 év)
• Konkrét műveletek szakasza (7-11 év)
• Formális műveletek szakasza (11 év - …)
– Az életkorra jellemző működési, feldolgozási mintázat - séma
– Az organizmus és a környezet kommunikatív interakcióján alapul
• Akkomodáció/alkalmazkodás – a sémák alakulása, formálódása, változása a környezeti
hatásokhoz igazodva
• Asszimiláció/hasonulás – az ismeretek beépülése, a meglévő sémák szerinti feldolgozás
révén
Hogyan „mérjük” az intelligenciát?
• Hozzunk létre egy eszközt (tesztet), mely reprodukálja az
emberek intellektuális teljesítőképességbeli eltéréseit!
– aki jól teljesít a valóságban, az teljesítsen jól a mérőeszközön is
– aki rosszul, az rosszul
• Galton, 1884: mérjünk észlelési, mozgásos képességeket
– érzékelési pontosságot
– látásélességet
– hallásküszöböt
– reakcióidőt
– formaamlékezetet
– fejméretet …
• … hiába!
Hogyan „mérjük” az intelligenciát?
• Binet 1905/1911: mérjünk gondolkodási, probléma megoldási
képességet
– nyomkövetés
– Betűszámolás egyesével, hármasával
– Összeadás
– Írás
– Olvasás
– Számmemória
– szótagmemória
– mondatkiegészítés
Mi az intelligencia mércéje?
• technikai értelemben / operacionálisan:
– a mentális kor (MK) mércéje viszonyítva az életkor mércéjéhez (ÉK)
• Különbség

59
– Binet-Simon
– MK-ÉK
• Hányados
– Stern
– MK/ÉK
• Transzformáció
– Terman
– IQ=MK/ÉK x 100
– Korcsoport átlag standardéletkor-pontszám alapján
• Nyerspont alapján számított standard pont
– Wechsler
– IQ=aktuális pont/elvárt pont x 100
Teszt nyerspontok eloszlása és az IQ-értékek
– Nyerspont átlag/medián = 100 IQ pont
– Egységnyi szórásra lévő pont = az IQ egységnyi szórása (konvencionálisan 15)
alapján adott IQ pont
– Százalékosan kifejezve – centilis érték
IQ pontok eloszlása és centilisek
• az IQ azt mutatja, hogy adott személy eredménye a saját
korcsoportjának átlagához (100) hogyan viszonyul pontszámban,
vagy százalékosan kifejezve
Fokozatok az átlag alatti
intelligenciaövezetekben
• Enyhén, vagy alapvetően tehetséges:
– IQ 115–129 (gyakoriság kb. 1:40);
• Mérsékelten tehetséges:
– IQ 130–144 (gyakoriság: 1:40 és 1:1000 között);
• Kimagaslóan tehetséges:
– IQ 145–159 (gyakoriság 1:1000 és 1:10 000 között);
• Kivételesen tehetséges:
– IQ160–179 (előfordulás 1: 1 000 000);
• Behatóan tehetséges:
– IQ 180- (előfordulás kevesebb, mint 1:1 M)
Fokozatok az átlag alatti
intelligenciaövezetekben
• IQ=50-69 - Enyhe /debilitás/
– segítség mellett önálló életre képes, kisegítő iskolát, egyszerű szakmát

60
képes elsajátítani, önálló családot alapítani, azt ellátni.
• IQ=35-49 - Mérsékelt /imbecillitás/
– foglalkoztató intézetben képezhető, állandó segítségre, felügyeletre
szorul. Szókincse általában szűk, vagy nem is beszél.
• IQ=20-34 - Súlyos /imbecillitás/
– Alapvető életfunkcióiban is segítségre szorul.
• IQ < 20 - Igen súlyos /idiócia/
– Teljes kiszolgálásra szorul, általában súlyos, gyakran életképtelenséggel
járó állapot
– A kognitív teljesítmények zavarán kívül általában a viselkedés, beszéd is érintett.
– Okai:
– Prenatális (genetikai károsodások, intrauterin fertőzések)
– Perinatális (szülési sérülések)
– Posztnatális (csecsemőkori fertőzések, sérülések, daganatok)
Intelligencia tesztek
• Standardizált mérőeszköz az intellektuális teljesítő képesség
mértékének becslésére
• Feladatkészlet
– Zártvégű / Egy jó megoldása van
– Verbális és nem verbális feladatok
• Perceptuális és figyelmi próbák
• Emlékezeti feladatok
• Következtetéses gondolkodás
• Induktív gondolkodás
– Fokozatosság
• Nyerspont értékek alapján IQ pontérték vagy standardpontértékek
• Egyéni és csoportos felvételvariációk
Mikor jó egy intelligenciateszt?
• Ha azt méri amit szeretnénk, vagyis valóban az intellektuális
teljesítőképességet – érvényes (validitás)
– kritérium v. tapasztalati: egy szembeszökő értelmességmutatóhoz
mérten
• Pl. iskolai teljesítmény
– konstrukciós: elfogadott, pl. elméletileg meghatározott értelmesség
korrelátummal
• Pl. gondolkodási hatékonyság
– konkurens: más, már jól ismert mércéhez képest

61
• Pl. egyéb intelligenciateszt
– előrejelző, prognosztikus érvényesség: egy jelenlegi mérés mennyire
felel meg egy későbbi mérés eredményének
• fiatalkori és felnőttkori IQ
Mikor jó egy intelligenciateszt?
• Ha jól mér, vagyis jól leképezi az egyének között
meglévő valóságos eltéréseket – megbízható
(reliabilitás)
– Konzisztens eredményeket hoz
• mindig hasonló különbségeket jelez
• mindig ugyanazt jelzi
• Teszt-reteszt korreláció
• Változatok közötti korreláció
• Teszten belüli itemek összhangja - Belső konzisztencia
• bírálók (tesztelők) közötti összhang
Mikor jó egy intelligenciateszt?
• Ha kulturálisan semleges, nem elfogult, nem torzít
kulturális értelemben
– A személy nemzeti, etnikai, rassz specifikus ismeretei nem
szükségesek az értékelés figyelembevételénél
– A kérdések megválaszolásakor nem jelent előnyt egy
kultúrához való tartozás
– A tesztben megkívánt válaszok produkálása, a jó
teljesítmény nem kívánja meg a kultúra beható ismeretét
Intelligencia tesztek
Stanford-Binet / 1986
– Verbális
• Szókincs
• Ismeretek
• Abszurditások
• kapcsolatok
– Matematikai
• Mennyiségek
• Számsorok
• egyenlőség
– Absztrakt-vizuális
• Mintakirakás

62
• másolás
– Rövidtávú emlékezet
• Mintaemlékezet
• Mondatemlékezet
• Számemlékezet
• tárgyemlékezet
Intelligencia tesztek
MAWI / 1981
• Verbális próbák
– Ismeretek
– Helyzetek
– Számolás
– Számismétlés
– Összehasonlítás
• Verbális IQ
• Performációs próbák
– Rejtjelezés
– Képtendezés
– Képkiegészítés
– Mozaikpróba
– Szintézispróba
• Performációs IQ
• Verbális megértés
– Közös jelentés
– Szókincs
– Általános ismeretek
– Általános megértés
• Perceptuális megértés
– Mozaikpróba
– Mintakirakó
– Mátrixkövetkeztetés
– Súlybecslés
– Képkiegészítés
Intelligencia tesztek
MAWI – IV / 2008
• Munkamemória
– Számterjedelem

63
– Számolás
– Betű-szám szekvencia
• Feldolgozási sebesség
– Kódolás
– Szimbólumkeresés
– törlés
Intelligencia tesztek
Raven
• Gyerekeknek – Színes Raven
• Standard progressive matrices
• Advanced progressive matrices
– Feladat: mátrix elrendezésben szabálykeresés induktíven
– Fokozatos nehezedés
– A g faktor legmegbízhatóbb becslése

Általános lélektan IV.

Nyelv és Gondolkodás
Intelligencia
Kutatási problémák
• Mérhetőség kérdése:
– Mit mérünk? – Mi az intelligencia?
– Hogyan mérjünk? – tesztelés lehetősége
• Érvényesség – azt amit kell és nem mást
• Megbízhatóság – jól mér-e (konzisztensen, ismételhetően)
– Az IQ (intelligencia quotiens) mérése és értelme?
• „pontosítható”-e az értelmesség
• stabilitás – Flynn effektus
– Előfeltevések kérdése
• Normális eloszlás – Harang görbe
• Skála probléma – arány-intervallum?
Kutatási problémák
• Örökletesség (h2)
– Ikerkutatások
– Örökbefogadás vizsgálatok
– Genetikai vizsgálatok
– Csoporton belüli és csoportok közötti variancia
• Környezeti hatások

64
– Szociális
• Korai tapasztalatok
• Család (c2)
• Iskolázottság, foglakozás
• Fejlesztő programok (Head Start, Játék-demonstráció)
• Instrumentális gazdagítás (Kognitív módosíthatóság, Közvetett tanulás, Tanulási
potenciál mérés)
• Tehetségfejlesztés – Arany János Program
Kutatási problémák
• Környezeti hatások
– Biológiai
• Táplálás
• Toxinok (ólom)
• Alkohol
• Születés körülményei
• A predikció kérdése
– Iskolai teljesítmény
– Tanulmányi idő
– Társadalmi státusz és jövedelem (szocio-ökonómiai státusz)
– Munkahelyi teljesítmény
– Társadalmi következmények
Kutatási problémák
• Csoportok közötti különbségek
– nemi különbségek
• téri és numerikus
• verbális
• agyi struktúrák – nagyság és alak
• hormonhatások
– etnikai csoportok – ázsiai-, spanyol-, afro-amerikaiak, indiánok
– Csoporton belüli és csoportok közötti variancia kérdése
A predikció kérdése
Mit lehet előre jelezni az intelligencia
tesztpontszámok alapján?
– Iskolai teljesítmény
– Tanulmányi idő
– Társadalmi státusz és jövedelem (szocio-ökonómiai
státusz)

65
– Munkahelyi teljesítmény
– Társadalmi következmények
Mi jelezheti előre az intelligencia
tesztpontszámokat?
Iskolai teljesítmény
• Binet – kinek lehet szüksége speciális iskolai bánásmódra
• IQ és iskolai osztályzatok: korreláció 0,5 körül
– Más tényezők is: kitartás, érdeklődés, tanárok, társak …
– Tanítási stílusok erősíthetik a kapcsolatot
– Mit tanulnak meg: pl. japánok matematikából többet hasonló IQ
pontszám mellett
– Kulturális attitűd
Tanulmányi idő
• Mennyi időt tölt valaki iskolai tanulmányokkal?
– Intelligencia tesztpontszám – 0,55-ös korreláció
– Társadalmi osztályháttér (szülők iskolázottsága és foglakozása) – pozitív
de kisebb
• Mi a kapcsolat magyarázata?
– Társadalmi kívánatosság
– De, személyes és társas jellemvonások
– Kiválasztási sajátosságok
• a foglakozások feltételei, elvárásai – több iskolai év
• Már az iskolai felvételinél szerepelhet az intelligencia tesztelés
Társadalmi státusz és jövedelem (szocioökonómiai státusz)
Mi határozza meg a személy társadalmi helyzetét?
• A személy IQ-ja vagy a szülők státusza? – 0,33-as korreláció
– A szülői státusz
• A szülök státusza kb. 20 %-nyit magyaráz a személy státuszának
varianciájából
• De, ennek fele az IQ pontokon keresztül magyaráz
– A személy IQ –ja
• Az társadalmi státusz ¼-ét
• A jövedelem 1/6-át
• Ennek negyedét a szülő státusza
• Testvérek IQ különbségeiből kiindulva
Munkahelyi teljesítmény
A munkahelyi teljesítmény mércéi hogyan függenek össze az IQ

66
pontszámokkal?
• Főnöki ítélet, mukateljesítmény minősége – kb. 0,3-0,5
• Módosítható speciális képzéssel
• Társas készségek, személyiségvonások
Társadalmi következmények
Nem kívánatos társadalmi események bejósolhatók-e az IQ
alapján?
• Fiatalkori bűncselekmények
• -0,2 körül
• Közvetett kapcsolat, pl. iskolai történések
Miből jósolható be az IQ pontszám?
• Kognitív korrelátumok
– Észlelési és kognitív feladatok sebessége
– Kognitív komponensek (Sternberg) sebessége és az IQ
• Választásos reakcióidő
– Kb. -0,3-0,4-es korreláció - Jensen
– ‘Egyedülálló kiesik’ (item odd out) - Eysenck
• Megtekintési idő - Netelbeck
– Mennyi idő kell egy adott pontosság melletti teljesítményhez
– Nem-verbális IQ: -0,45, verbális IQ: -0,18
– Időkorlát nélküli tesztek esetén is
• Neurológiai korrelátumok
– Vizuális kiváltott potenciál és Idegi vezetési sebesség
– 0,26-os korreláció
Környezeti tényezők szerepe
Milyen környezeti (populációk közötti és populáción belüli)
tényezők vannak hatással az intelligenciára?
• Szociális változók
– Foglakozás
– Iskolázottság
– Felzárkóztatás
– Családi környezet
• Biológiai változók
– Táplálkozás
– Ólom
– Alkohol
– Születés körüli tényezők

67
• Flynn-hatás
Szociális változók
Foglakozás
A munkahelyi környezet befolyással lehet az
intelligenciára?
• A komplexebb munkatevékenység növelheti az intelligenciát
• Városi-vidéki IQ különbség: régebben kb. 6 IQ pont többlet, ma
kb. 2 IQ pont
– Iskolák fejlesztése
– Technikai fejlődés
– Elvándorlás régen és ma
Szociális változók
Iskolázottság
Az iskolába járás befolyással lehet az intelligenciára?
• Az iskolai oktatás hatással van az IQ tudásfüggő összetevőire
• A korábbi iskolakezdés mellet magasabb IQ
• Visszaesés iskolai elmaradás mellett
• Kristályosodott intelligencia, problémamegoldás, absztrakt
gondolkodás, kitartás, rutinok
Szociális változók
Felzárkóztatás
Ha rontani lehet, lehet-e javítani?
• Általános gazdagító, fejlesztő programok
– Venezuelai Intelligencia Project -
– Head start
– Carolina abecedarian project
– Játék demonstrációs program
• Instrumentális gazdagítás
– Kognitív módosíthatóság
– Közvetített tanulási tapasztalat
– Tanulási potenciált mérő eszköz
– Instrumentális gazdagítási program
• Arany János tehetség program
• Tanulságok
– Pygmalion-effektus
– Javulás a program ideje alatt
– akadémikus készségek esetén hanyatlás

68
– Kíváncsiság és motiváció növelése hatékonyabb
– Iskola előtti fejlesztés hatékonyabb
Szociális változók
Családi környezet
Normál családi körülmények között van-e a családi
környezetnek jelentősége?
• Ok-okozati kapcsolat iránya
– Anyagi háttér
– nyelvhasználat
• Mennyi a szerepe a családok közötti és a családon belüli
eltéréseknek?
– A családok közötti eltérés kevésbé jelentős hosszú távon
Biológiai változók
• Táplálkozás
– Születés előtti alultápláltság – háborús hatások utóvizsgálata –
kismértékű hosszútávú hatás
– Gyerekkori éhezés – éhezés és táplálék-kiegészítés – javulás
– Mikrotápanyagos kísérletek gyerekek és anyák esetén – vitamin és
ásványi anyag hatására nő az IQ tesztpontszám
• Ólom, toxinok
– A vérólom szint és az IQ között negatív korreláció
• Alkohol - Terhesség alatti alkoholfogyasztás
– Magzati alkoholszindróma – szellemi fogyatékosság
– Aszpirin és antibiotikum is?!
• Születés körüli tényezők, komplikációk
– Születési súly – és IQ: alacsony korreláció, de csak 1500 g alatt jelentős
Flynn-hatás
• Az átlagos IQ (populációs) növekedése az idők folyamán –
évtizedenként 3 IQ pont - Flynn (1944)
– Kultúra-független teszteken jelentősebb
– alacsonyabb IQ tartományban jelentősebb
– Az újrasztenderdizálás ellenére is
– Iskolai teljesítményben nincs ilyen hatás, de olvasási és matematikai
teljesítmény igen
– Megállhat – jóléti vs. fejlődő országok
• Magyarázat:
– Generációk közötti kulturális eltérés - környezeti, iskolai változások

69
– Biológiai tényezők - Táplálkozás fejlődése, pl. a testmagasság is nő
– Nem az intelligencia, hanem egy kulturálisan kevésbé jelentős
összetevője, pl tesztrutin növekedése - definíciós probléma
Örökletesség kérdése
Az egyének közötti különbségek a géneknek vagy
környezeti hatásoknak köszönhető?
• Az örökletesség megadja, hogy a populáció változatossága egy adott
tulajdonság esetén mekkora hányadban magyarázható az egyének
genetikai változatossága alapján.
• Magas örökletesség:
– az egyének közötti eltérések a gének eltéréseivel függ össze.
– Nem jelent változtathatatlanságot sem generációk között sem egy generáción
belül
– Az örökletesség populációfüggő
• Ha nincs környezeti változatosság – minden a géneken múlik
• Ha nincs genetikai eltérés – minden a környezeten múlik
• Magatartás-genetika: a fenotípusos változatosságot genetikai és környezeti
forrásokra bontva vizsgál
– Környezeti: családok közötti és családon belüli környezet
Az örökletesség vizsgálata
• Családtagok összehasonlítása
– Genetikai és környezeti hasonlóság
– Genetikai hasonlóság mentén:
• ikerkutatások
• Örökbefogadás vizsgálatok
– Korrelációs táblázatok
• Egypetéjű – kétpetéjű ikrek
• Együttnevel – különnevelt
• Kapcsolati fokozatok: iker – testvérek – szülő – unokatestvér -
rokonok - örökbefogadott
– Egypetéjű ikrek – csak környezeti hatások
– Örökbefogadottak – csak genetikai hatások
Az örökletesség vizsgálata
• Szűken értelmezett örökletesség – additív genetikai tényezők: összeadódó
génhatások
• Problémák:
– A környezet lehet eltérő családon belül (ikrek és testvérek nevelése)

70
– a közös és az egyedi környezet nem meg-különböztetett (iskola, társak …)
– Genetikai interakciók szerepe (domináns és recesszív allélek)
– Episztázis (különböző génhelyeken lévő gének hatása)
– Szelektív párosodás: a szülök genetikai hasonlósága
• Tágan értelmezett örökletesség – nem additív genetikai tényezők: nem
összeadódó génhatások
– Szelektív elhelyezés kérdése – örökbefogadáskor a környezet hasonlíthat
– Magzati környezet hasonlósága: örökletességi vagy környezeti tényező
– Nincsenek szegény örökbefogadók
Örökletesség vs. környezet
• 0,5 konszenzuális érték
• Szélsőséges vélemények elvetése sem ‘csak
környezet’ sem ‘csak örökletesség’
• Populációfüggőség
• Interakcionista felfogás: a kettő együtt fejti ki hatását
Csoportok közötti különbségek
• Nemi különbségek
– Férfi vs. nő
• Faji különbségek
– Fekete vs. fehér
– Hispán vs. fehér
– Indán őslakos vs. fehér
– Ázsiai vs. fehér
Csoportok közötti különbségek
Csoportok közötti különbségek
• Vajon a csoportok közötti különbségek
ugyanazon ok(ok)ra vezethető vissza, mint a
csoporton belüli belüli variáció?
– A csoporton belüli és csoportok közötti eltérések
oka a gének hatása?
– A csoporton belüli eltérések genetikai, a csoportok
közötti eltérések szituációs (pl. nevelési) hatásokat
tükröznek?
Általános lélektan IV.
Nyelv és Gondolkodás
Kreativitás
Előzmények

71
– Galton, Binet, Terman
• Tehetség, okosság, talentum, zsenialitás, kiválóság
• Értelmi nehézségek, fogyatékosság
• az intelligencia problematikája
• az intelligencia mérése
– Szputnyik-sokk – 1957
– IQ és iskolai teljesítmény
Kreativitás problematikája
• Guillford - 1950-es évek
– „A kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent,
amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé
teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű
értelmezését és új formában történő megjelenését.”
• Intelligencia struktúra modell – 1967
– A képességek csoportja
• Tartalmak – az információ típusa, modalitása alapján
– figurális, szimbolikus, szemantikus, viselkedési
• Műveletek – a műveletek, feldolgozási folyamatok alapján
– értékelés, konvergens gondolkodás, divergens gondolkodás, emlékezet, megismerés
• Produktumok – a mentális reprezentációk kapcsolati mintáztai alapján
– egységek, relációk, rendszerek, transzformációk, implikációk
Kreativitás
• Intelligencia struktúra modell – 1967
– Konvergens gondolkodás
• Célirányos, problémafókuszú gondolkodás
• Bevált, eredményes megoldások, sémák
• intelligencia
– Divergens gondolkodás
• egy probléma több oldalról való megközelítése
• látszólag független, össze nem illő elemek összekapcsolása
Intelligencia – Struktúra modell
(Kocka modell) - Guilford (1967)
Guliford
A divergens gondolkodás jellemzői
• A problémák iránti érzékenység
• A gondolkodás könnyedsége (fluencia)
– gyors asszociációk, képzettársítások

72
• A gondolkodás rugalmassága (flexibilitás)
– a megoldások célszerű variálása
• A gondolkodás eredetisége (originalitás)
– szokatlan megoldások
A kreatív személyiség
• Cropley
– Változásra törekvés
– Merészség
– Impulzivitás (kevésbé képes kontrollálni magát)
– A fegyelmezetlenségre való hajlam, az általuk elért cél
érdekében
– Nyitottság az új elképzelések iránt
– Nonkonformizmus
– A tekintély megkérdőjelezése
– Gyors, rugalmas reagálás az új helyzetekre.
A kreativitás szintjei
• Taylor
• a kreativitás 5 szintje a produktum
szempontjából:
– Kifejező (expresszív) kreativitás: a kifejezés függetlensége,
tekintet nélkül a produktum minőségére (pl. gyermekrajzok)
– Produktív kreativitás: a befejezettségre, teljességre törekvés
– Inventív feltaláló kreativitás: az ismeretlen összefüggések
észlelése, a régi felhasználása új módon.
– Innovatív (újító) kreativitás: lényegi vonása a módosítás és
tökéletesítés folyamata.(pl. Jung)
– Teremtő (emergentív) kreativitás: gyökeresen új produktum
teremtése, a kreativitás legmagasabb szintje. (pl. Freud,
Einstein, Picasso stb. voltak a kreativitásnak ennek a szintjén)
A kreativitás, mint folyamat
• Graham Wallas - a kreatív folyamat négy szakasza:
– Az előkészítés szakasza:
• a probléma azonosítása,
• információkat és adatokat gyűjtése
• átgondolás, osztályozás, következtetés
– A lappangási szakasza:
• Inkubáció - a várakozás feszültsége

73
• Még nincs megoldás
• Változó időtartam
– A megvilágosodás szakasza:
• a megoldás váratlan megtalálása
• „aha-élmény”
– A kivitelezés vagy végrehajtás szakasza:
• az ötlet vizsgálata igazolása vagy cáfolása
A kreativitás mérése
• Tesztelés - feladathelyzet
– Intelligencia – zártvégű feladatokat tartalmazó tesztel
• megoldható
• Egy jó megoldás van
– Kreativitás – nyíltvégű feladatokat tartalmazó tesztel
• Megoldható
• Sok megoldás elképzelhető
• Guilford – szokatlan használat
• Torrance – körök tesztje
– Originalitás - eredetiség, ritkaság
– Flexibilitás - változatosság
– Fluencia - termékenység
• Kérdőívvel – Önjellemzés
– Skálák
– Kreatív szabadidő
Kreativitás és teljesítmény
• az intelligencia nem feltétlenül korrelál a kreativitással
• de a kreativitás bizonyos szintű intelligenciát feltételez
• Getzels és Jackson:
– Kreativitás – IQ – Iskola
• Küszöb elképzelés:
– 115-120-as IQ felett, azaz átlagos intelligencia felett a korreláció
gyengül
– nagyon alacsony és igen magas kreativitás is lehet
• intelligens, de ötletszegény, eredetiséget nélkülöző
• kreatív és intelligens
• alkotó, de kevésbé kontrollált,
A kreativitás fejlesztése
– Brainstorming – Osborn: értékelés elutasítása

74
– Szinektika – Gordon: analógiákkal
Általános lélektan IV.
Nyelv és Gondolkodás
Problémamegoldó gondolkodás
Problémamegoldó gondolkodás
• Kognitív aktivitás
– a probléma észlelésétől több lépésen át a megoldásig
• Célirányos
– számos lehetőség felállítása
– és választás közöttük a cél elérhetősége
szempontjából
• Összetett, kognitív folyamatokat jelent, inkább,
mint automatizmusokat
Mi a probléma?
Problémák kategorizációjának problémája
• Probléma akkor áll elő,ha valakinek nem áll
rendelkezésére (vagy nem tudja hogy mégis) a
megoldás szempontjából releváns ismeret
Mi a probléma?
Problémák kategorizációjának problémája
Jól definiált, rejtvényjellegű
• jól meghatározható állapotok (kiinduló, cél, alcél)
• megoldás megvan
• kevés specifikus ismeret
• általános, vagy tartomány független heurisztikák -
univerzális gyenge módszerek
Rosszul definiált, valóságos
• Alulspecifikált
– mi a célállapot?, de sokszor a kiinduló állapot is
• nincs feltétlenül megoldás
• tartomány specifikus ismeretek
• Jól definiált kezdeti és jól definiált célállapot –
Hogyan lehet malacfülből selyempénztárcát készíteni?
• Jól definiált kezdeti és rosszul definiált
célállapot – Hogyan csökkentsük az államháztartási
hiányt a jelenlegi elfogadhatatlan 10%-ról?
• Rosszul definiált kezdeti és jól definiált

75
célállapot – Javítsuk az autó teljesítményét hogy úgy
menjen, mint egy új Porsche!
• Rosszul definiált kezdeti és rosszul definiált
célállapot – Mi az hogy piros és úgy csinál hogy put-put?
További megkülönböztetések
• Tudás szegény és tudás intenzív problémák
– Az ismeret-igény alapján
• Zártvégű és nyíltvégű problémák
– Egy vagy több (esetleg nulla) jó megoldás alapján
• Konvergens vs. Divergens gondolkodás
– A kognitív művelet alapján, Guilford nyomán
• Célra tartó és cél „nélküli”
– de kreatív problémamegoldás?
Korai kutatások
• Wundt és a klasszikus pszichológia
– kísérleti pszichológia – néplélektan
– A komplex jelensége vizsgálatának problémája
• Binet és az intelligenciavizsgálatok
– operacionalizálás és mérés
– Az intelligencia vizsgálata problémákon keresztül
Behaviourizmus
• Thorndike
– Állatkísérletek
• Alacsonyabb rendű élőlények: macska, galamb ..
– A problémamegoldó viselkedés tanulás útján
elsajátított viselkedés mintázat
• próba-szerencse viselkedés
• tanulás az effektus törvénye szerint
• fokozatosság
• tanulási transzfer
– ’problémamegoldás’ = reprodukció
Thorndike
A problémamegoldó macska
Thorndike
Problémaketrec és tanulási görbe
Gestalt pszichológia
• Elméleti szempontból

76
– Problémamegoldás nem a tanultak újraalkalmazása,
hanem reprodukció és produkció
– Kulcsmozzanat a probléma szerkezetének átlátása és
reproduktív újrarendezése
• Belátás – a megoldás hirtelen, váratlanul, előzmény nélkül
jelenik meg – aha élmény
• Újrastrukturálás – a kulcsmozzanat az eredeti szerepek,
funkciók átértelmezése, újradefiniálása
• Beállítódás – a sikeres megoldás átvihető más hasonló
problémákra
– A reproduktív megoldás során kialakuló beállítódás a
megoldást
• Elősegíti – gyors hozzáférés egy megoldó sémához
• Hátráltatja – a lehetséges alternatív megoldások
hozzáférhetőségét csökkenti (funkcionális rögzítettség)
Gestalt pszichológia
• Módszertani szempontból
– Új vizsgálati körülmények
• majomkísérletek - Köhler : belátás, ’aha’ élmény
• ember-kísérletek is
– Új módszertani eljárások
• Alapparadigmák a problémamegoldás kutatásához
Köhler
Problémamegoldás a ketrecben
Gestalt pszichológia
• problémák, vizsgálati paradigmák
– Maier: ’kétzsinór’ vagy ’inga’ probléma
– Duncker: ’gyertya-gyufásdoboz’ probléma
– Scheerer: ’kilenc-pont’ probléma
– Luchins és Luchins: ’vizeskancsó’ probléma
• 8-8, 5-0, 3-0 … 8-4, 5-4, 3-0
Gestalt pszichológia
Kritika
• Szemléletváltás és a behaviorista, asszociációs
szemlélet meghaladása
– Az összetett mentális történés célvezérelt
– aktív folyamat (belátás, újrastruktúrálás)

77
– A múltbeli tapasztaltok ambivalens hatásai alatt
(beállítódás, funkcionális rögzítettség)
• De, alulspecifikált elméleti konstrukciók
– mi a belátás? hogyan alakul ki?
– Hogyan alakul ki és mit jelent a komplex
problémareprezentáció?
Információ feldolgozási (komputációs)
megközelítés
• 50-es évektől
– az ember információ feldolgozó lény
– Elme-számítógép analógia
• Newell és Simon: Human problem solving (1972)
– Az emberi probléma megoldó viselkedés információs
elemzése és modellezése (General problem solver)
– Az információfeldolgozás, benne a problémamegoldás
• szeriális folyamat
• korlátozott feldolgozói kapacitás (munkamemória, műveleti
sebesség)
• hosszútávú emlékezet (raktározás és előhívás)
Probléma tér elmélet
– A problémamegoldás a keresés analógiájára
• Pl. mint keresés egy adott térben
– A problémák jellegzetességeinek leírásával a
problématér feltérképezése:
• a probléma absztrakt szerkezete
– kiinduló állapot - közbülső állapotok– célállapot
– operátor = legális és illegális lépések
– problémamegoldás = tudásállapotokban
létrejövő változtatások mentális operátok
segítségével
– A lehetséges állapotok összessége a
problématér
Probléma tér elmélet
• A keresési folyamat a műveleti szabályok
alkalmazása adott korlátozó feltételek között
• A problématér mérete – a lehetséges lépések száma
• korlátos tároló kapacitás – munkaemlékezeti

78
feltételek
• Keresési folyamatok sebessége és jellege
– algoritmusok
– heurisztikák
Algoritmus
• Olyan komplex (többlépéses) keresési módszer
vagy szabály, mely a lehetséges állapotok
számának csökkentésével biztos megoldást
nyújt
– nem tudásfüggő
• Pl. ellenőrizz minden állapotot
– erősen kapacitásfüggő
• Idő, erőforrás, műveleti sebesség …
– Hanoi torony feladat
– Misszionárius és kannibál feladat
Heurisztika
• eszköz és energiatakarékos, de bizonytalan
gyakorlatias szabály, mely az erőforrások
optimalizálásával a lehetséges állapotok között
szelektíven válogat
– tapasztalati, tudásfüggő
– kapacitás takarékos
– tartomány független stratégiák
• hurokelkerülő stratégia
• hosszabb helyett rövidebb utat
Heurisztikus problémamegoldás
Közelítési módszerek
– hideg-meleg
– Hegymászás
• ha emelkedsz, jó felé haladsz, ha ereszkedsz, nem
– eszköz-cél elemzés
• kiinduló állapot, célállapot, alcélok kijelölése, operátor
kiválasztás
Tervezési módszerek
– modellezés
– analógiás gondolkodás
• izomorfikus problémák keresése és megértése

79
• a rendelkezésre álló tudás felhasználása új helyzetben (régit
az újra)
Probléma tér elmélet
Értékelés
• Tesztelhető, modellezhető elképzelés
• Túlságosan a zártvégű, rejtvényjellegű
problémákra fókuszál, erre alkalmazható
Az előrehaladás monitorozása
• MacGregor et al. (2001)
• Maximalizálási heurisztika: minden lépéssel
törekedj a lehető legnagyobb előrehaladásra
• Az előrehaladás figyelemmel kísérése: a
haladás mértékének kiértékelése
– Sikertelenség, nem megfelelő haladás esetén
lehetőség van a stratégia váltásra
– A sikertelenség növeli az alternatíva megtalálásának
esélyt
– A belátás ialakulását
A problémamegoldás fázisai
• Wallas (1926)
1. Előkészítés
2. Inkubáció – ‘kihordás’
3. Megvilágosodás – aha élmény
4. Ellenőrzés
• Pólya (1957)
1. A probléma megértése
2. Terv készítése
3. A megoldás kivitelezése
4. Az eredmény ellenőrzése
A problémamegoldás fázisai
• Vizsgálatok – Duncker (1945)
– tumor – lézersugár
– introspekció + viselkedéses adatok
– általános, specifikus, funkcionális megoldások
– funkcionális érték, újraközpontosítás
• Gondok
– nem lineáris folyamat

80
– a probléma attól probléma, hogy nyitott, nem
ismerjük a célt, a lehetséges utakat
A problémamegoldás sikeressége
1. Beállítódás – negatív transzfer
• Vizeskancsó - Luchins
• Anagrammák - Bartlett
2. Funkcionális rögződés
3. A probléma reprezentációja – hogyan észleljük a
problémát
• Misszionáriusok és kannibálok probléma
4. A reprezentáció adekvátsága
• Buddhista szerzetes probléma
• Hiányos sakktábla probléma
• Műveletek gyufákkal
• Házasságkötés probléma
• Maier: Ló probléma
A problémamegoldás sikeressége
5. Figyelmi szelekció – mire figyelünk a probléma
reprezentációjának kialakításakor
• Allsports probléma
6. Korábbi ismeretek – a korábban használt
problémasémák alkalmazása az adott problémára
(problémakategorizáció)
Pl. algebra – szó problémák:
– háromszög
– átlag
– távolság - arány – idő
• Smalltown probléma
A problémamegoldás sikeressége
7. Emlékezet
• az információ transzformációja
• tények és stratégiák
• alcélok
• a probléma maga
Greeno (1973) – két szakaszos modell
• megértés (cél, alcél, probléma, utak)
– STM – szenzoros tár

81
– LTM – szemantikus és tény ismeret
– WM – probléma reprezentáció
• megoldás kivitelezés (reprezentáció átformálása is)
Analógiás problémamegoldás
• Problémamegoldás a korábbi ismeretek
analógiás, hasonlóság-alapú felhasználásával
• izomorfikus problémák keresése és megértése
• a rendelkezésre álló tudás felhasználása új
helyzetben (régit az újra)
• az analógiák észlelése – a transzferlehetősége
• mi irányítja, befolyásolja a transzfert?
– Glick, Holyoak – analóg problémák közös tulajdonságainak
jellemzése --- a transzfer annál valószínűbb, minél jobb a
hasonlóság jellemzés
– Holyoak, Koh – távoli analógiáknál a felszíni és szerkezeti
megfelelések számával arányosan
Analógiás problémamegoldás
Gentner - szintaktikai megközelítés
• Analógia – két szituáció viszonylatainak átfedése (szerkezeti)
• Hasonlóság – speciális vonatkozások és viszonylatok
megfelelése (szerkezeti és felszíni)
• Az analógiás gondolkodásban a szerkezet és nem a tartalom
számit – szintaktikai magyarázat
– A forráshoz való hozzáférést – a felszíni tulajdonságok
– Az illesztést – a strukturális viszonylatok
Holyoak - pragmatikus megközelítés
• Analógia, ha a forrás a célra vonatkozó tulajdonságaiban
egyezik
– történet és megoldás, történet felidézés és analóg probléma
– Ha a felidézéskor a célszerkezet fontos, jobb az analógiás
megoldás
Analógiás problémamegoldás
• A szakértőség kérdése
– Újoncok – felszíni tulajdonságok
– Szakértők – szerkezeti tulajdonságok
• Felszíni és szerkezeti megfeleléskor: spontán pozitív
transzfer

82
• Felszíni megfeleléskor: pozitív transzfer utalás után
• Felszíni és szerkezeti nem-megfeleléskor: pozitív
transzfer csak kezdőknél
• Felszíni megfeleléskor de szerkezeti eltéréskor: spontán
negatív transzfer
Analógiás problémamegoldás
• Gyerekeknél – intelligencia tesztek
• Állatoknál - jelnyelv
Módszerek
Példák
pl.1.: Hanoi torony rejtvény
Pl1. Hanoi torony : golyók - szörnyek (Hayes, Simon)
szabályalkalmazó vagy szabálytanuló hipotézis
(valóságos ismeretek, memóriaterhelés, téri
viszonylatok)
Pl2. generális – erőd : daganat – sugár (Glick, Holyoak)
Rosszul definiált problémák
Tudásintenzív problémamegoldás
Szakértői és kezdő tudás - Sakkozás
• problématér elmélet - MANIAC
• DeGroot – ‘nagymester’ és ‘jó játékos’
– gyorsabb, jobb, de nem mélyebb előregondolkodás
– fokozatosan mélyülő stratégia
– információ mennyisége az állásokról – állásrekonstrukció:
pontosság különbség
– tömbösítés: kb 7 egység – de több információ
– állásrekonstrukció: 2,5 – 1,9 bábú és sebesség különbség
• Memóriával Támogatott Mintázatfelismerő – Simon és
Gilmartin
– állások tömbökben a memóriában – mintázat (1114-894)
állásrekonstrukció: a több jobb
• Heurisztikák – Holding, Reynolds
– véletlenszerű állás: felidézés és lépésjavaslat
Szakértői és kezdő tudás - Fizikus szakértelem
• Kezdőknél kisebb séma repertoár, ezért tartományfüggetlen
heurisztikák használata
• Bizonyítékok: Chi és mtsai

83
– problémaosztályozási feladat: felszíni és mélyszerkezeti
jellemzők alapján
– gyorsaságeltérés és elemzési mélység
– stratégia eltérés:
szakértő előre (célvezérelten) gondolkodik pl. elemez -
kiválaszt elveket, törvényeket - adatol
kezdő visszafelé gondolkodik pl. mi a cél – kiválaszt elveket,
törvényeket – ismeretlent keres
• Komputációs modellek
– szimbolikus és hibrid (szimbolikus és konnekcionista) modellek
– Lambert: tudás, ismeretek – konnekcionista és stratégia -
szimbolikus
Szakértői és kezdő tudás – Számítógépes programozás
• időérzékeny
• nem hibamentes
Soloway
• forgatókönyvek kódtömbökkel
• hiánykitőltés
– kezdő nem tölti ki, vagy helytelenül (nem hatékonyan)
• mindennapi tudás szerepe
Gilmore, Green
– természetes tervek szerkezete
– a ‘nyelv’ szerkezete
– a kettő viszonya
Szakértővé válás kérdése
• Hogyan jönnek létre a különbségek a szakértők
és a kezdők között?
– kevés tudásból sok tudás lesz
– tartományfüggetlen tudásból tartományspecifikus
tudás lesz
• Anderson (1983-1996) – készségelsajátításelmélet
– ACT, ACT-R – A Gondolkodás Adaptív Vezérlése
– deklaratív memória, procedurális memória,
munkamemória
Szakértővé válás kérdése
Anderson – készségelsajátítás-elmélet
Szakértővé válás kérdése

84
Anderson – készségelsajátítás-elmélet
• Deklaratív memória – fogalmak, szemantikai hálózat
– tudatos, kontextusfüggetlen
– Információ tárolás és előhívás
• Procedurális memória – produkciós rendszer, ‘ha …
akkor‘ szabályok –
– automatikus alkalmazás, nem tudatos, kontextusfüggő
– Megfelelés esetén szabályalkalmazás, végrehajtás
– Új produkciós szabályok kialakítása
• Munkamemória – az éppen aktív információ (a
memóriaösszetevők aktív állapotban lévő része)
– Kódolás és végrehajtás
Szakértővé válás kérdése
Anderson – készségelsajátítás-elmélet
• Szakértővé válás: deklaratív tudásból procedurális tudás
• Átmenet a gyors és automatikus tudásalkalmazás irányába
• Szakaszai:
– Kezdeti: deklaratív szakasz – tartományfüggetlen, gyenge módszerek
alkalmazása (pl. matematikai feladatok tankönyv alapján)
– Procedurális szakasz – gyenge módszerek tartományspecifikus
eljárásokká alakulnak, lefordítódnak (pl. segédinformáció nélkül is)
• gyakorlati proceduralizáció: ha egy ismeret többször is alkalmazásra kerül
• Szerkesztés: a nem hasznos műveletek kiszelektálódnak
– Beállítási szakasz: a procedurális tudás (pl. változó viselkedéses,
gyakorlati helyzetekben ugyanazt)
• megerősítése - ha sikeresnek bizonyul
• Általánosítása - az alkalmazási feltételek kiterjesztése
• Megkülönböztetése – ha nem sikeres
Mentális modellek szerepe
• fizikai rendszerekre vonatkozik
• hiányosak, ad-hoc jellegűek
• vizuális, szimulál
• nem tudományosak
• pl. fűtés, mozgás
Naiv, laikus, hétköznapi pszichológia, fizika …
A problémamegoldás kutatásának
alapvető problémái

85
• produktív vagy reproduktív folyamat
• ökológiai validitás
• a tudás szerepe
– ismeretszegény szituációk
– specifikus ismeretek hiánya
– jobban ismert problémák
– múltbeli ismeretek
• a magyarázat erőteljessége – cáfolhatóság

Általános lélektan IV.

Nyelv és Gondolkodás
Következtetéses gondolkodás
Következtetéses gondolkodás
• Deduktív gondolkodás
– Annak eldöntése, hogy mi következik szükségképpen
igaznak feltételezett állításokból
– Általános igaz feltételezésekből következtetésekből
kiinduló következtetések
• Induktív gondolkodás
– Annak eldöntése, hogy egy állítás, hipotézis igaz-e a
hozzáférhető információk alapján
– Egyedi megfigyelésekből kiinduló következtetés
lehetséges általános feltevések igazságára
Deduktív következtetések normatív
megközelítése
• Normatív elméletek: az „ideális”,
következtetés elmélete
– kijelentés logika
• Pszichológiai elméletek: a tényleges,
valóságos következtetés magyarázata
1. absztraktszabály elmélet
2. konkrétszabály elmélet
3. modell elmélet
Absztraktszabály elmélet
Dedukció
• Kétségtelen, konszenzusszerűen elfogadott tételek, igazságok
alapján a bennfoglalt (implikált) következmények, levezetett

86
hipotézisek megfogalmazása
– Általánostól az egyediig
• Szillogizmusok - Arisztotelesz
• Lépései
– Axiómák, mint a logikai következtetés kiinduló pontja - premisszák
• Kétségtelenül igaz, vagy elfogadott tételek
– Konklúzió
• A premissza magában rejti a következtetés lehetőségét
• Ennek megfogalmazása a konklúzió
• Pszichológiában: elméletek, modellek jelentik a premisszák
forrását
Kijelentés logika
• A helyes, érvényes következtetés problémája
– Mikor érvényes a következtetés adott premisszák mellett?
• Formálisan közelítve (gondolati, vagy valóságos
tartalmaktól függetlenül)
– Szimbólumok: P, Q, R … (mondatok tartalma)
– Operátorok: nem, és, vagy, ha …akkor, ha
(a lehetséges logikai viszonylatok)
– Propozíciók (állítások)
– Igazságértékek: Igaz, Hamis
– Premissza, következtetés
Igazságérték-tábla feltételes és kétszeres
feltételes operátorokra
P Q ha P, akkor Q Ha P, akkor, és
csak akkor Q
iiii
ihhh
hiih
hhii
Érvényes következtetés
• Modus Ponens (leválasztási szabály)
– Ha P, akkor Q; P – tehát Q
• Ha az ok fennáll, megjelenik a következmény ; az ok fenn áll …
• Igaznak elfogadott premissza esetén, az ok fennállásából logikailag következik a
következmény
premisszák

87
– ha P, akkor Q (ha esik, Robi vizes lesz)
– P (esik)
következtetés
– ezért Q (Robi vizes lesz)
Érvényes következtetés
• Modus Tollens (következmény tagadása)
– Ha P, akkor Q; nem Q – tehát nem P
• Ha az ok fennáll, megjelenik a következmény; a következmény nem áll fenn …
• Igaznak elfogadott premissza esetén, a következmény elmaradásából logikailag
következik, hogy az előzmény nem áll fenn
premisszák
– ha P, akkor Q (ha esik, Robi vizes lesz)
– nem Q (Robi nem vizes)
következtetés
– ezért nem P (nem esik)
Érvénytelen következtetés
• Következmény megerősítése
– Ha P, akkor Q; Q – tehát P
• Ha az ok fennáll, megjelenik a következmény; a következmény fenn áll …
• A következmény fennállása nem feltétlenül foglalja magában az előzmény igazságát
premisszák
– ha P, akkor Q (ha esik, Robi vizes lesz)
– Q (Robi vizes)
következtetés
– ezért P (esik)
Érvénytelen következtetés
• Előzmény tagadása
– Ha P, akkor Q; nem P – tehát nem Q
• Ha az ok fennáll, megjelenik a következmény; az ok nem áll fenn …
• Az, hogy az előzmény nem áll fenn, nem jelenti azt, hogy a következmény sem áll
fenn (pl. más okból)
premisszák
– ha P, akkor Q (ha esik, Robi vizes lesz)
– nem P (nem esik)
következtetés
– ezért nem Q (Robi nem lesz vizes)
Absztraktszabály elmélet

88
A gondolkodás törvényei (lényegében) = logika törvénye
A következtetés absztrakt szabályai az érvelés
(propozicionális következtetés) alapvető
meghatározói a tudás területétől, tartalmától
függetlenül
• Szintaktikai elmélet
• Mentális logika
Braine (1978) természetes
dedukcióelmélet
• megértési mechanizmus kódolja a
‘premisszákat’
• absztrakt, elemi következtetési séma
• kétértelműség esetén kvázi logikai szabályok
(torzítások)
Érvényes következtetés
• az emberek természetes logikusok
• A természetes nyelv állításai Modus ponens
jellegű sémára fordítódik
– ‘könnyű’ következtetés
– egy megfelelő mentális szabály lehetséges
• Modus tollens esetén több következtetési
séma szükséges
– ‘nehéz’ következtetés
– egy következtetési sorozat, láncolat után m. p. ismételve
Az érvénytelen következtetés okai
• megértési hiba – társas hatások, ésszerű
feltételezések
– Grice (1975): együttműködési elv
• helytelen heurisztika (nehéz feladat)
• feldolgozási hiba (figyelem, emlékezet, előhívás stb.)
A premisszákat, ill. a megfelelő kognitív
reprezentációkat módosítjuk, de az alkalmazott
logikai szabályok (pl. modus ponens) nem hibásak.
Nincsenek hibás logikai szabályok, azaz a hibás
következtetésre mentális szabályok!
Bizonyítékok az absztraktszabály elméletre
• empirikus kutatások

89
• a következtetés lépései és a nehézségi
kritériumok korrelációja
• alternatív előzményekkel helyes következtetés
• szimulációs kutatások
• produkciós (ha, akkor típusú) modellek
Alternatív előzmények adása
1. Következmény állítása (érvénytelen lenne)
– ha esik, Robi megázik (ha P1, akkor Q)
– ha havazik, Robi megázik (ha P2, akkor Q)
– Robi megázott (Q)
– ezért ?
A hibás következtetés ilyenkor nem jelenik meg!
2. Modus Ponens (érvényes)
– ha esszét kell írnia, könyvtárban dolgozik (ha P1, akkor Q)
– ha a könyvtár nyitva, könyvtárban dolgozik (ha P2, akkor Q)
– esszét kell írnia (P)
– ezért ?
Ilyenkor is érvényes következtetés!
Kritika
• A megértési folyamat nincs értelmezve,
részletezve!
• Empirikus cáfolatok
• Byrne (1989): többletinformáció az érvényes
következtetést is befolyásolja
• A propozicionális következtetés csak egy
formája a következtetésnek, az elmélet nem
általános

Általános lélektan IV.

Nyelv és Gondolkodás
Következtetéses gondolkodás
Konkrétszabály elmélet
Konkrétszabály elmélet
Wason szelekciós feladat (1966)
„Ha a kártya egyik oldalán magánhangzó van akkor a másik oldalán páros szám
van.”
p nem-p q nem-q

90
Igazságérték-tábla feltételes és kétszeres
feltételes operátorokra
P Q ha P, akkor Q Ha P, akkor, és
csak akkor Q
iiii
ihhh
hiih
hhii
Dedukció
• Logikailag érvényes következtetési formák
– Deduktív predikció - Modus ponens
• Ha p, akkor q; p – tehát q
– Ha az ok fennáll, megjelenik a következmény ; az ok fenn áll …
– Igaznak elfogadott premissza esetén, az ok fennállásából logikailag következik a következmény
– Falszifikáció (cáfolat) - Modus tollens
• Ha p, akkor q; nem q – tehát nem p
– Ha az ok fennáll, megjelenik a következmény; a következmény nem áll fenn …
– Igaznak elfogadott premissza esetén, a következmény elmaradásából logikailag következik, hogy
az előzmény nem áll fenn
• Logikailag érvénytelen formák
– Előzmény tagadása hiba
• Ha p, akkor q; nem p – tehát nem q
– Ha az ok fennáll, megjelenik a következmény; az ok nem áll fenn …
– Az, hogy az előzmény nem áll fenn, nem jelenti azt, hogy a következmény sem áll fenn (pl. más
okból)
– Következmény megerősítése hiba
• Ha p, akkor q; q – tehát p
– Ha az ok fennáll, megjelenik a következmény; a következmény fenn áll …
– A következmény fennállása nem feltétlenül foglalja magában az előzmény igazságát
• Feltéve mindig, hogy a kiinduló premissza (pl. egy elmélet, modell
stb.) igaz
Változatok
„Ha egy levél le van zárva (pecsételve), akkor 50 Ft-os bélyeg van rajta.”
Változatok
„Ha valaki alkoholt iszik, akkor biztos, hogy már elmúlt 18 éves.”
Megoldás
Helyes E (p) és 7 (nem-q)

91
• Kártya
– 128 ksz-ből 7!
• Boríték (
– 24 ksz-ből 22
Magyarázatok
• Az absztraktszabály elmélet védelmében
• az instrukció félreértelmezése - igazolni és nem cáfolni
– Wason, Johnson-Laird (1972)
– ha cáfol, eredményes
• nem logikus (racionális) megfeleltetési torzítás
– Evans (1984)
– a kérdésben említett kártyák
– implicit vs. explicit negatív (b ill. nem-a)
• tartalom függő eredményesség
– nincs mindig javulás
– emlékezetkiváltó hipotézis – konkrét élmény kell
– közvetlen és analóg ismeretek a helyzetről
– helyzetek osztályára vonatkozó konkrét szabályok
Pragmatikus következtetési sémák
• Cheng és Holyoak (1985)
• a szabályok konkrétsága helyzet (kontextus) függő
• Két típus:
– megengedő séma(ha x szükséges, akkor y kell legyen)
• Ha van belépő kártyám, beléphetek
– kényszerítő séma (ha x van, y-t kell tenni)
• Ha piros a lámpa, meg kell álni
• hibák forrása:
– a helyzet nem képezhető le pragmatikus sémára
– a sémákból más következik
Bizonyítékok
Kísérletek:
• Cheng és Holyoak
• Postai verzió és űrlap probléma (ha belépés akkor kolera)
– hong kong-i és amerikai ksz-ek
– korábbi ismeretek – emlékezet kiváltás
» A postai helyzetet mindenki ismeri, a repülőtereset csak a hon kongiak
– logikai értelem megadott – előhívja a megengedő sémát

92
» Megmagyarázzák a logikai összefüggéseket (explicit helyzet) vagy
nem (implicit helyzet)
– Az ismertséggel a logikai értelem (pl. megengedő séma) aktiválódik és
javul a teljesítmény!
• az absztrakt feladatban is javul a teljesítmény, ha megengedő
sémára fordítják
• Standard logika és pragmatikus sémák tanítása
– A pragmatikus sémák tanítása javítja a teljesítményt!
Problémák
• Más logikai viszonylatok esetén (és, vagy …) nem jelez semmit
az elmélet
• A modell nem teljes: a nem logikai alapú torzítás kifejtetlen
• A természetes nyelv értelmezése kifejtetlen
• Empirikus ellenérv
– Jackson, Griggs (1990)
– explicit vs implicit negatív – a megengedő séma explicit negatív
volt, az absztrakt változat vegyes
– explicit alkalmazásával javul a teljesítmény és nem feltétlenül a
logikai értelem miatt!

Általános lélektan IV.

Nyelv és Gondolkodás
Következtetéses gondolkodás
Modellelméleti megközelítés
Szillogisztikus következtetések
(deduktív következtetések)
Kategorikus szillogizmus
• fő premissza
• al premissza
• következtetés
• terminusok: predikátum (P) és alany (S) középfogalom (M)
szimbólumokkal jelölve
• a gondolkodás egyfajta algebrává egyszerűsödik
A szillogizmusok típusai
• állító (van …)
• tagadó (nem …; nincs …) (negáció)
• univerzális (minden …)

93
• részleges (néhány …; van olyan …)
• Általános állító (A): minden S P
• Részleges állító (I): van olyan (némely) S, amelyik P
• Általános tagadó (E): egyetlen S sem P (nincs olyan S, amelyik
P)
• Részleges tagadó (O): van olyan (némely) S, amelyik nem P
A következtetések alakzatai
• Lánc előre: M-P, S-M … S-P
• Inger egyenlőség: P-M, S-M … S-P
• Válasz egyenlőség: M-P, M-S … S-P
• Lánc hátra: P-M, M-S … S-P
Összesen: 4 x 4 x 4 = 64 premissza, a konklúzióval
együtt 256, ebből érvényes 24 (esetleg 27)
Pszichológiai kutatások
Korai kutatások introspekciós alapon
– A tartalom hatása
– A forma hatása
Modern kutatások
– Modellelmélet
Pszichológiai kutatások
Tartalom kérdése
• Wilkins (1928)
– absztrakt vs. Konkrét
• Konkrét helyzetben mindig jobb, könnyebb a teljesítmény
• Janis, Frick (1943)
– Elvileg a tartalom indifferens, a logikai szerkezet fontos
• Mégis tartalomtól függően eltérőnek észleljük a következtetések
helytállóságát
• A tartalom észlelt validitás
– Függ a tudástól
– attitűdöktől
• Henle (1962)
– Magasabb szintű (logikai) elemzés akkor
• ha valamit nem értünk
• ha konfliktus van az észlelet és a tudás között
Pszichológiai kutatások
Formai kérdések

94
• Woodworth, Sells (1935); Begg, Danny (1969)
• Atmoszférahatás – a premisszához hasonló konklúzió esetén a
konklúzió érvényesnek tűnik
– Minőségi
• ha legalább az egyik premissza tagadó, tagadó a konklúzió is
• Ha egyik premissza sem tagadó, akkor a konklúzió sem az
– Mennyiségi
• ha legalább az egyik premissza részleges, részleges a konklúzió is
• Ha egyik premissza sem részleges, a konklúzió sem az
A leggyakoribb konklúzió a premisszák
szerint
• de a leggyakoribb válasz (60%): nincs érvényes
következtetés
A premisszák Venn-diagrammja
• Általános állító (V): minden S P = 1. és 2.
• Részleges állító (I): van olyan (némely) S, amelyik P = 1. 2. 3. 4.
• Általános tagadó (E): egyetlen S sem P (nincs olyan S, amelyik P)
= 5.
• Részleges tagadó (O): van olyan (némely) S, amelyik nem P = 3.
4. 5.
• Atmoszférahatás: pl. minden S P az 1. 2. és 3. szerinti
interpretációk összetévesztése
• konverziós hipotézis (Chapman, 1959): félreértik a
premisszát Minden S P = Minden P S
• magyarázat vagy leírás?
• Caraso és Provitera (1971):
• a premisszák jelentésének nem értése
• absztrakt (verbális) < szemléltetett
• több alternatíva nehezít
• Nem logikátlan, csak a logikai szerkezeteket hibásan
észlelik
• Johnson-Laird, Steedman (1978):
S: művész
M: méhész
P: vegyész
– lánc előre: M-S, P-M ……… P-S
– lánc hátra: S-M, M-P ……… S-P

95
A szemléltetés formája meghatározó!
A szillogisztikus következtetés
modellelméleti magyarázata
• Szerkezeti megfelelés a modell és a modellezett között
(Johnson-Laird, 1983)
• A deduktív következtetés három szakasza:
1. premisszák megértése: szemantikai eljárás
2. modell alkotás:
– specifikus (példányszerű)
– strukturálisan analóg
– vizuális vagy ‘tudattalan’
3. következtetés levonása és ellenőrzése:
– a nem explicit információ kivonatolása
– revízió: ellenpéldák vagy alternatív modellek keresése
• A következtetési hiba a munkamemória korlátozottságára
vezethető vissza, vagy arra, hogy korábban nem ellenőrzött
modelleken alapul
Modellelmélet a téri következtetésekről
• Medve-barlang
• Tárgyak elhelyezkedése
Modell1
könyv jegyzettömb lámpa
óra váza
Modell2a
könyv jegyzettömb lámpa
óra váza
Modell2b
könyv jegyzettömb lámpa
váza óra
A következtetés az, ami nincs a premisszában:
2a és 2b esetben nincs érvényes következtetés!
(1.) A művészek közül néhányan méhészek. (néhány S M)
• művész = méhész
• 0művész 0méhész
(2.) Minden méhész vegyész. (minden M P)
• méhész = vegyész
• méhész = vegyész

96
• 0vegyész
Összekapcsolva
• művész = méhész = vegyész
• 0művész 0méhész= vegyész
• 0vegyész
(3.) Konklúzió: A művészek közül néhányan vegyészek.
(néhány S P)
Létezik-e alternatív, a konklúziót hamisnak
mutató modell?
(4.) Minden művész méhész. (minden S M)
• művész = méhész
• művész = méhész
• 0méhész
(5.) A méhészek közül néhányan vegyészek. (néhányan M
P)
• méhész = vegyész
• 0méhész 0vegyész
Összekapcsolva
Modell 1
• művész = méhész = vegyész
• művész = méhész 0vegyész
• 0méhész
Modell 2
• művész = méhész
• művész = méhész 0vegyész
• 0méhész = vegyész
(6.) Konklúzió: A művészek közül néhányan vegyészek.
(néhány S P)
helyett
Nincs érvényes következtetés!
Pszichológiai kutatások a hibázással
kapcsolatban
• Johnson-Laird, Bara (1984)
Hibás konklúzió oka:
ha több modell kell több a hiba
→ munkamemória kapacitáskorlát
hiányos modellből következtettek

97
→ nem ellenőrzik a modellt
• Johnson-Laird, Byrne (1989): a természetes nyelvi
kifejezések és alogikai viszonylatok fedése
‘minden’ és ‘csak’ eltérése:
(minden bűnöző / csak a bűnözök pszichopaták)
‘csak’-ot tartalmazó premissza nehezebb
→ több lehetséges modell mellet több a hiba
• Johnson-Laird, Byrne, Tabossi (1989)
Többszörösen kvantifikált állítások:
(Egyetlen méhész sem alacsonyabb, mint bármelyik vegyész)
más reprezentáció típus (pl. Venn diagramm) kizárt
→ több lehetséges modell mellet több a hiba
Az absztrakt szabály elmélet ezekkel a problémákkal nem
boldogul!
Kritika
• Hogyan hozzuk létre és manipuláljuk a mentális modellt?
• Nem mond többet az absztraktszabály elméletnél!
– Bizonyos értelemben absztrakt mindkettő
– De! a logikai (pl. modus ponens) szabályok nem azonos
értékűek a modellépítés, ellenőrzés szabályaival
• Empirikus probléma:
– Téri problémákra és szillogizmusokra jó
– De! Pl. szelekciós feladat modellezése
• Az általános (háttér) tudás szerepe
– Modellalkotásban
– Következtetésben
– Alternatíva keresésben
A következtetéses gondolkodás
kutatásának értékelése
Racionalitás – racionális lény-e az ember?
– racionális elveket követ az ember
• Absztrakt szabály elmélet:
– mentális logika = propozicionális logika
– A következtetési hiba csupán megértési hiba
• Modellelmélet:
– idő és kapacitás függvényében érvényes következtések
↓

98
Elvileg képes az ember racionálisan gondolkodni, de a megvalósításba
hiba csúszik
• Konkrétszabály elmélet:
– felszíni jellemzők a fontosak, tapasztalati előzmények befolyásolják
→ Ésszerű, de nem racionális
Az elméletek helytállósága
• Absztrakt-szabály elmélet:
– a legteljesebben ellenőrzött (hibák, reakcióidők, egyéni különbségek)
A szelekciós feladat a legfőbb kritika
• Konkrét-szabály elmélet:
– szillogizmusokra és propozicionális következtetésekre nem alkalmazták
– a szelekciós feladat magyarázata is kérdéses
Nem koherens és teljes értékű elmélet!
• Modellelmélet
– a legkülönfélébb összevetésekben, teszt / feladathelyzetben (egyszeres
és többszörös kvantifikáció; más kvantorok; propozícionális
következtetések, szelekciós feladat) ellenőrzött
A legújabb és leghelytállóbb megközelítés!

99