Élettan az egészségtudományban II.

elmélet

1
 GASTROINTESTINALIS
RENDSZER ÉLETTANA I.
 Gastrointestinalis rendszer
− Felépítése: − Tápcsatorna funkciói:
Izmos tápcsatorna 1. aprító
• Szájüreg 2. keverő
• Garat 3. tároló
• Nyelőcső 4. továbbító
• Gyomor 5. szekréciós
• Vékonybél 6. felszívó
• Vastagbél
7. kiválasztó/kiürítő
• Végbél
8. immunfunkció
Járulékos szervei
• Máj − Létrehozó
sejttípusok:
• Epehólyag
• Hasnyálmirigy • simaizomsejtek
• immunsejtek
• endokrin sejtek
Oláh et al • kötőszövet
• hámsejtek
I. A tápcsatorna motoros- és
szekréciós működése
 A tápcsatorna működése
1. táplálék felvétele
2. motilitás - motoros működés
• továbbítás (propulsio): nyelés és peristalsis útján valósul
meg
• továbbítás késleltetés (időleges tárolás)
• gyomor-bél tartalom keverése
• gyomor-bél tartalom őrlése
• kiválasztó/kiürítő
3. mechanikai emésztés (táplálék feldarabolása, aprítása): a
szájüregben rágással, a gyomorban őrléssel, a
bélrendszerben pedig szegmentációval történik
4. kémiai emésztés enzimek segítségével történik
5. felszívás (resorptio / absorptio): az építőanyagok
keringésbe történő felszívása
6. salakanyag eltávolítása (defacatio)
 A tápcsatorna falának
rétegei
1. Tunica mucosa https://instruction.cvhs.okstate.edu/histology/HistologyReference/HRD1frame.htm

2. Tela submucosa
3. Tunica muscularis
4. Tela subserosa
5. Tunica serosa
 Tunica mucosa

1. Tunica mucosa
1.1. Epithelium:
• tápanyagok felszívása
• mucin elválasztása
• védelem
• endokrin funkció – enteroendokrin sejtek (bizonyos
szakaszokon: gyomor alsó szakasza, vékonybél
proximális szakasza)

1.2. Lamina Propria: laza kötőszövet, nyirokszövet (MALT)

1.3. Muscularis mucosa: lokális mozgások végrehajtása

 Tunica mucosa-
Lamina propria

• Laza kötőszövet
• Nyiroktüszők
• Epithelium mechanikai védelme
• MALT - A nyálkahártyák immunológiai védelmét számos szerv és a
mukózával összekapcsolódó nyirokszövet-képződmények látják
el, melyeket összefogóan MALT-nak (Mucosa Associated
Lymphoid Tissue) nevezünk.
elhelyezkedésük alapján: tápcsatornával (Gut ALT – GALT),
légzőszervekkel (Bronchus ALT – BALT), urogenitális szervekkel
társult nyirokszöveteket.
Mucosal-associated lymphoid tissue (MALT)

https://www.wjgnet.com/1007-9327/full/v13/i10/WJG-13-1477-g002.htm
 Tunica mucosa-
Muscularis mucosa

• Mucosa mozgása – független a perisztaltikától

 Tela submucosa
• Elasztikus rostok: alak visszanyerése a táplálék
továbbhaladása után
• Erek, nyirokerek
• Meissner szubmukozális plexusának ganglionsejtjei
• Meissner plexus: bélfal mucosa és submucosa rétegének
beidegzéséért, a bélcsatorna szekretomotoros működésének
szabályozásáért felelősek

https://www.toppr.com/ask/question/in-the-gastrointestinal-tract-the-meissners-plexus-and-the-auerbachs/
 Tunica muscularis
Körkörös izomzat: sphincterek kialakításában részt vesz
Hosszanti izomzat: a bél rövidülésében játszik szerepet
https://quizlet.com/205182966/chapter-22-digestive-system-flash-cards/
 Tela subserosa

Vékony kötőszövet
 Tunica serosa
Kötőszöveti réteg és laphámrétegből áll.
Ahol hiányzik a laphámréteg: adventitiaról beszélünk.
 Emésztőrendszer idegi
szabályozása

• Enterális Idegrendszer (ENS)

• Autonom idegrendszer (ANS)

Autonóm (vegetatív) idegrendszer
 Paraszimpatikus beidegzés
• n. vagus idegzi be a tápcsatorna jelentős részét és a
járulékos szerveket
• sacralis ideg idegzi be a tápcsatorna distalis részét
• növeli az enteralis idegrendszer aktivitását
• stimulálja az emésztőműködést
• növeli az izomaktivitást – különösen a peristalsist (a plexus
myentericus aktivitásának növelésével)
• növeli a mirigyek elválasztását (a plexus submucosus
aktivitásának növelésével)

Szimpatikus beidegzés
• gátolja az emésztést
• csökkent izomaktivitás – különösen a peristalsis
csökkenése
• csökkent mirigyszekréció
 Enteralis idegrendszer
- a tápcsatorna saját idegrendszere
- a tápcsatorna falában található
- 100 millió neuron (annyi, mint a gerincvelőben)
- a tápcsatorna motilitását és szekrécióját szabályozza
- két plexus alkotja:
• plexus myentericus (külső plexus): a hosszanti és körkörös izomzat között van, a
tápcsatorna motilitását szabályozza
• plexus submucosus (belső plexus): a submucosa-ban van, a tápcsatorna szekréciós
működését és a helyi véráramlást szabályozza

Fonyó
https://hu.pinterest.com/pin/630644754043078900/?lp=true
TÁPCSATORNA MOTILITÁSA
Bélmozgások
 A tápcsatorna izomzata (1)
száj anus

harántcsíkolt izom simaizom harántcsíkolt izom

központi idegrendszer • enteralis központi idegrendszer

idegzi be és működteti idegrendszer idegzi be és működteti
• szimpatikus és
paraszimpatikus
idegrendszer

• Cajal-féle
interstitialis sejtek
működtetik
 A tápcsatorna izomzata (2)
A tápcsatorna szegmentumokból áll
Sphincter – erős körkörös izomzat, amely megakadályozza
a táplálék visszaáramlását.

A tápcsatorna szervei között találhatók:

• alsó és felső oesophagalis sphincterek
• pylorus – megakadályozza a gyomor ürülését
• ileocoecalis – megakadályozza a colontartalom
vékonybélbe jutását (köztük a nagyszámú
baktériumét)
• külső és belső analis sphincterek
http://users.atw.hu/blp6/BLP6/HTML/C0269780323045827.htm
 A tápcsatorna izomzata (3)
Simaizmok típusai
1. hosszanti simaizom: összehúzódása az adott
szegmentum rövidülését okozza
2. körkörös simaizom:
• összehúzódása az adott szegment átmérőjét csökkenti
• sejtjeit réskapcsolatok kötik össze, így ez a réteg
funkcionális szincíciumot alkot
• bazális elektromos ritmusáért a Cajal-féle sejtek felelősek

A simaizom összehúzódása két típusú lehet:

• fázisos – általában relaxált, periódusosan összehúzódik
(nyelőcső, antrum, vékonybél)
• tónusos – folyamatosan fennálló kontrakció szabályos
relaxáló periódusok nélkül (gyomor felső régiója,
sphincterek)
 Cajal-sejtek

http://www.saudijgastro.com/viewimage.asp?img=SaudiJGastroenterol_2013_19_1_3_105909_f1.jpg

ICC-MY: Myenterikus plexus Cajal-sejtjei

ICC-SM: Submucosa Cajal-sejtek
ICC-DMP: Mély musclurais Cajal-sejtek
 A tápcsatorna motilitása (1)
Funkciók: továbbító, keverő, tároló/késleltető,
mechanikai előkészítő, kiválasztó/kiürítő:

− szájüreg: gyorsan továbbító funkció

− nyelőcső: továbbító funkció - perisztaltika
− gyomor: tárolási, késleltetési funkció - relaxáció,
őrlés, adagolt továbbítás
− duodenum, jejunum, ileum: továbbítás -
perisztaltika, késleltetés, keverés – szegmentáló
mozgás
− vastagbél: nagyon lassú továbbjutás, késleltetés
Bélmozgások
 A tápcsatorna motilitása (2)
Perisztaltika
https://www.youtube.com/watch?v=MET5BJ0XLoU
− reflex mozgás, melynek − az inger helyétől orálisan a körkörös
fiziológiás ingere a izomban rövid időszakra gyűrűszerű
béltartalom feszítő összehúzódás jelenik meg → táplálék
lejjebb kerül
mozgása (nyálkahártyát
érintő): − a gyűrűk közötti szakaszok ellazultak
• mechanikai maradnak
• kémiai − rövid idő múlva az előbbi kontrakciós
• ozmotikus inger gyűrűk ellazulnak (NO szerepe)
− nyelőcsőtől a végbélig
− az előzőleg ellazult szakaszokon
− 2-25 cm/sec kontrakció jelenik meg

− a perisztaltikus hullámok egymást

követik fiziológiásan csak anális
irányba terjed (antiperisztaltika kóros)
Ganong, 2014
 A tápcsatorna motilitása (3)
Szegmentáló, keverő mozgások
− a béltartalom (chymus) keverését a szegmentáló
mozgások biztosítják

− ahol és amíg a táplálék éppen jelen van – időt biztosít a

megfelelő felszíváshoz

Ganong, 2014
 A tápcsatorna motilitása (4)
Migráló mikroelektromos komplex (MMC)
‐ a gyomor-bél rendszerben két motoros aktivitás jellemző:
1. táplálékfelvétellel kapcsolatos digesztív motilitás
2. két táplálkozás közötti béltartalom-mentes állapot,
interdigesztív fázis motoros ciklusa

- migráló mikroelektromos komplex: ciklusosan visszatérő

mozgási mintázat, amely 90-120 perccel az étkezést
követően, kb. 6-10 percig tart az interdigesztív fázisban
- az MMC-nek tisztító funkciója van: gyomor- és
vékonybélürülést eredményez → eltávozik a baktériumok
egy része
- MMC kiváltása: motilin (vékonybél nyálkahártyájából
felszabaduló hormon)
- a táplálékfelvétel megszünteti az MMC-t
Migráló Motor Komplex

https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0064777
 Tápcsatorna részei és működésük

http://www.replant4care.hu/termekcsoportok/sztomaterapia/sztoma-mutet-elott/2-az-emesztorendszer-anatomiaja
 Szájüreg

- Nyelv:
• nyelés
• beszéd
• ízlelés
- Fogak
• a táplálék (5-15ml) megrágása (masticatio) és a nyállal
történő keveredése után a nyelv lenyelhető falatot (bolus)
képez → nagy felszínt biztosít az emésztőenzimeknek
• harapóerő – fogfelszínek nagyságától függ
• rágás – ritmusos folyamat (akaratlagos ill. reflexes
szabályozás)
- Nyál
• naponta 0,5-1,5 l nyál képződik az acinusban
• hipozmotikus folyadék
 https://www.informed.hu/betegsegek/dental_oral/mouth/nyalmirigyek-elvaltozasai-729.html

https://www.youtube.com/watch?v=AEBoOZQ_r30
https://www.youtube.com/watch?v=AEBoOZQ_r30
 Nyál (1)

Nyálmirigyek:
• 3 pár nagy nyálmirigy:
1. glandula parotis
http://anatomia.uw.hu/ora-057/ora-057-d.jpg
2. glandula submandibularis
3. glandula sublingualis
• több kisebb (buccalis) nyálmirigy

Nyál feladatai:
1. szájüreg nedvesen tartása - mutatja a szervezet hidráltsági állapotát (a szájnyálkahártya szárazsága
szomjúságérzetet kelt)
2. öblíti a szájüreget - kimossa a szájüreg baktériumflóráját
3. artikulált beszédet biztosít
4. csecsemőknél az ajakrés tömítése szopáskor
5. ízlelésben segít
6. antibakteriális hatás
 Nyál (2)
Összetevő Élettani szerep
Víz Oldószer, nedvesíti a szájüreg falát, segíti a beszédet

Ca2+ kötő fehérje Védő bevonatot képez a fogakon

nagy HCO3- tartalom A pH (7-8) beállítása
Cl- A nyálamiláz aktiválása
Immunglobulin (IgA) Hozzájárul a nyál baktericid hatásához
Lysozym Baktericid, gátolja a fogszuvasodást
Mucin Mucus-képzés, csúszóssá teszi a falatot
Mucus Bevonja a falatot, elősegíti a nyelést, segíti a pufferhatást

Foszfát pH-beállítás
Nyálamiláz (α-amiláz) Keményítőbontás
Nyál-lipáz Zsírbontás
 Mucinózus és szerózus nyál
• Mucinózus nyál
• Szerózus nyál
- Sűrűbb
– Hígabb - Mucinban gazdag
– Emésztőenzimeket tartalmaz - Szimpatikus hatásra
– Paraszimpatikus hatásra - Gl. sublinguális
– Gl. Parotis

https://anatomy.elpaso.ttuhsc.edu/modules/head_autonomics_module/autonomics_01.html
 Feltételes Feltétlen reflex
reflex
(Pavlov)

https://doctorlib.info/physiology/physiology-2/73.html
A nyáltermelés kiváltása

SH Atlasz

https://live.staticflickr.com/740/20710941926_ec9a077df0_b.jpg
 Garat és nyelőcső
Nyelés (deglutitio)
− szájüreg → garat → nyelőcső → gyomor

− az izom-összehúzódások nyomáshullámokat generálnak

− a nyállal kevert falat/korty továbbítása

− akaratlagosan indított, de az indítást követően akarattól

független, reflexes folyamat - ha a reflexsor megindul,
nem állítható meg

− az egész nyelőcsőben a falat 10 s alatt jut a gyomorba

 A nyelés központi idegrendszeri
koordinációja
• központja a nyúltvelő (n. tractus solitarius, n. amiguus)

• nyelés és légzés biztonságos szétválasztása

• nyelés idején a belégzésért felelős agytörzsi neuroncsoportok reflexes

gátlás alá kerülnek

• hangszalagok izmai összehúzódnak → a hangrés összehúzódásával

megakadályozzák a garat tartalmának gégébe jutását – a gégefedő
felemelkedik, eltereli a falatot, kortyot
https://d2icp22po6iej.cloudfront.net/wp-content/uploads/2019/10/swallowing-diagram.jpeg
GYOMOR

https://gasztroenterologia-kozpontok.hu/tudastar/gyomor/gyomor-elhelyezkedese-felepitese
 Gyomor motoros működése (1)
A gyomormotorika hármas funkciója:

1. relaxáció: a lenyelt táplálék befogadása és tárolása – „rezervoir”

működés

1. őrlés: a táplálék felaprózása, gyomornedvvel való keverése

1. továbbítás: a gyomortartalom kis adagokba való továbbítása a

duodenumba

https://www.youtube.com/watch?v=ZuJzYYIS9c4
 Fonyó
https://www.youtube.com/watch?v=hpS5kMn_B0I
 Gyomor motoros működése (2)
A gyomor ürülése
− időtartama kb. 3 óra
− meghatározója a gyomrot követő bélszakaszokból
kiinduló negatív visszacsatolás
− gyomorürülés késleltetése a duodenumba jutott
tápanyag összetételétől függ:
1. zsírsavak jelenléte – CCK által közvetített
2. alacsony pH – reflex mechanizmus, amelyet az
enteralis idegrendszer közvetít
3. magas ozmotikus koncentráció – duodenalis
osmoreceptorok
 Gyomor motoros működésének
szabályozása
− a lassú hullámok (BER) frekvenciáját nem befolyásolja
idegi szabályozás, csak az akciós potenciálok
frekvenciáját

− stimulálja a gyomorösszehúzódásokat:
• paraszimpatikus hatás
• gasztrin
• motilin
− csökkenti a gyomorösszehúzódásokat:
• szimpatikus hatás
• szekretin
• GIP (gastric inhibitor peptid)
 Hányás (1)
− a hányás (vomitus, emesis, expulzió) védekezési folyamat, reflexválasz,
amely során a gyomor-bél tartalom távozik a szájon keresztül a tápcsatorna
alábbi szakaszaiból: gyomor, duodenum, jejunum

− a hányás megelőzi, hogy az ártalmas gyomor-bél tartalom végigjusson

az emésztőcsatornán

− autonóm idegrendszeri tünetek előzik meg:

• szabálytalan vagy szapora szívműködés
• sápadtság
• verejtékezés
• fokozott nyálszekréció
• tág pupilla
• émelygés
Emesis szakaszai

https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-3-319-34076-0_2
 Hányás (2)
Okai
• minőségileg és mennyiségileg nem megfelelő táplálék
• mérgező anyagok, gyógyszerek
• fertőző mikroorganizmusok
• gyomor túlzott feszítése,
• túltelődés
• gyomor károsodása (pl.: alkohol)
• kellemetlen szagok, látványok,
• képzetek
• garatnyálkahártya érintése
• egyensúlyszerv ingerlése (repülés, tengeri betegség)
• várandósság
• erős fájdalom (peritoneumból, uterusból, húgyhólyagból kiinduló
erős ingerület, heréket ért fájdalmas trauma)
• sugárterhelés
• agynyomás-fokozódás
• bizonyos pszichés folyamatok
Hányás (3)
 Hányás (4)

A hányás folyamata a nyúltvelő 3 egymáshoz közeli

sejtcsoportjában koordinálódik:

1. „hányási központ” a nyúltvelőben

– ingerlésével, öklendezés nélküli azonnali
expulziót vált ki
2. „centrális eredetű hányás”
– expulzió nélküli öklendezést hoz létre
3. „kemoreceptor trigger zóna”
– a neuronjai vérben vagy cerebrospinális
folyadékban jelen lévő specifikus kémiai
anyagokra érzékenyek
Gyomor szekréciós működése
http://ksumsc.com/download_center/Archive/2nd/435/2-%20GIT%20block/Teams/Physiology/3-
Physiology%20of%20the%20stomach%20and%20regulation%20of%20gastric%20secretions%20.pdf
Gyomorszekréció szakaszai

https://www.zuniv.net/physiology/book/chapter22.html
Vékonybél
 A vékonybél funkciói

1. a táplálék továbbítása
2. a bélnedv termelése
3. szénhidrátok, fehérjék, zsírok emésztésének
befejezése az enterocytákban
4. tápanyagok felszívása
5. mikrobák elleni védelem – Peyer plakkok
(másodlagos nyirokszerv, nyiroktüszők
csoportosulása)
6. Hormontermelés (szekretin, CCK)
 A vékonybél motilitása

Három típusú izomkontrakció:

1. Perisztaltika – a chymus továbbítása az anus felé
2. Szegmentáló mozgás – keverő mozgás, hozzáférhetővé
teszi a chymust a hasnyálmirigy enzimei és az intestinalis
szekrétum számára
3. Tónusos összehúzódások – megnövekedett idejű
összehúzódások, lassítják a chymus továbbítását –
növelik a chymus és az enterocyták közti kapcsolat idejét
→ hatékonyabb felszívás
Lieberkühn crypta
Paneth sejtek – antimikrobiális peptidek termelése: lizozim; fagocitózis
Őssejtek – crypta és epthelium sejtek újratermelése
Goblet sejtek – nyálka termelése
Endokrinsejtek – szekretin, CCK, GIP (glülóz-dependens inzulinotróp
peptid)
 A vékonybél szekréciós működése
- a vékonybélen áthaladó chymus összekeveredik a:
• bélnedvvel
• hasnyállal
• epével

- az emésztés teljessé válik:

• szénhidrátok monoszacharidokká
• fehérjék aminosavakra
• zsírok zsírsavakra és glicerinre bomlanak
 Bélnedv
1. izotóniás NaCl és NaHCO3- oldatnak felel meg
2. 1-1,5 l/nap
3. enyhén lúgos – pH 7.8-8 – segíti a béltartalom pH-jának 6,5-7,5-re
történő beállítását
4. legfőbb funkciója a chymus hígítása
5. a táplálékfelvételt követően intenzív szekréció indul meg
6. termelésének fő stimulusa a chymus jelenléte
7. a bélnedv nagy része a vékonybélben, kisebb része a vastagbélben
szívódik vissza
Emésztő- Termelődés Hatás helye Emésztő-enzim Hatás
nedv helye
Enterokináz tripszinogén aktiválása
Peptidáz polipeptidek hasítása
Bélnedv Lieberkühn- Vékonybél Laktáz laktóz bontása
féle kripták Maltáz, Izomaltáz maltóz bontása
Szacharáz szacharóz bontása
 Felhasznált irodalom

1. FONYÓ Attila: Az orvosi élettan tankönyve, 2011

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Elettan/pr01.html
2. Linda S. Costanzo: Physiology, 2014
3. Ganong: Medical Physiology
4. ORMAI Sándor: Élettan-Kórélettan
5. SH Atlasz: Élettan
6. Lippincott Professional Guides: Anatomy & Physiology
7. ÁNGYÁN Lajos: Bevezetés az ember élettanába I. kötet
8. Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve
9. Eveline Deloose, Pieter Janssen, Inge Depoortere and Jan Tack : The migrating motor complex: control mechanisms and its role in health and disease. Nature Reviews. 2012.
9:271-285.
10. Harvey Miller, Jianbing Zhang, Rhonda KuoLee, Girishchandra B Patel, Wangxue Chen: Intestinal M cells: The fallible sentinels? World Journal of Gastroenterology. 13(10):1477-
1486.
11. Andreas Stengel, MD, PhD and Yvette Taché, PhD : Regulation of Food Intake: The Gastric X/A-like Endocrine Cell in the Spotlight . Curr Gastroenterol Rep. 2009 December ; 11(6):
448–454.
12. Othman A. Al-Shboul : The Importance of Interstitial Cells of Cajal in the Gastrointestinal Tract . The Saudi Journal of Gastroenterology .2020. 19(1)
13. Shin-ya Morita and Tomohiro Terada: Molecular Mechanisms for Biliary Phospholipid and
Drug Efflux Mediated by ABCB4 and Bile Salts . BioMed Research International. 2014. Article ID 954781

67
 Kötelező irodalom

1. FONYÓ Attila: Az orvosi élettan tankönyve, 2011

68