Professional Documents
Culture Documents
Számrendszerek Gyakorlat
Számrendszerek Gyakorlat
Matematikai programozás
gyakorlatok
1. Számrendszerek 3
1.1. Javasolt órai feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
1.2. Javasolt házi feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
2. Számábrázolás számítógépen 4
2.1. Javasolt órai feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
2.2. Javasolt házi feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
7. Interpolációs polinomok 14
7.1. Javasolt órai feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
7.2. Javasolt házi feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
2
Tartalomjegyzék 3
10.Polinomegyenletek megoldása 18
10.1. Javasolt órai feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
10.2. Javasolt házi feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
Irodalomjegyzék 20
1. fejezet
Számrendszerek
ahol bi = aik+k−1 rk−1 +aik+k−2 rk−2 +· · ·+aik+1 r +aik , azaz az R alapú számrendszer
mindegyik számjegye az r alapú számrendszer számjegyeinek k tagú csoportjára
konvertálható és viszont.
4
2. fejezet
Számábrázolás számítógépen
• C : karakteres
• D : decimális
• M : memória dump
• R : record mez®nevekkel
5
6 2. Számábrázolás számítógépen
Amikor egy számítógép (xpontosan ábrázolt) számokkal számol (pl. összeadja ®ket),
könnyen el®fordulhat, hogy az eredmény már nem ábrázolható az el®írt módon a rendel-
kezésre álló területen. Ilyen esetben túlcsordulásról beszélünk. El®fordulhat az is, hogy
a számítás végeredménye ugyan ábrázolható lenne, azonban egy részeredmény túlcsor-
dulást okoz, és ez a végeredményt is elrontja. Ennek az a következménye, hogy egyszer¶
algebrai azonoságok, mint pl. (a + b) + c = a + (b + c) nem mindig teljesülnek, csak akkor,
ha nem lépett fel közben túlcsordulás. A túlcsordulást el kell kerülni.
1202-ben Leonardo Pisano itáliai matematikus, akit L. Fibonacci (Filius Bonaccio,
azaz Bonaccio a) néven ismernek, oldotta meg a következ® problémát:
Ha egy pár újszülött nyulat kapok az év elején, hány pár nyulam lesz az év végén.
7
8 3. Számolás egész számokkal
1.6180339887498948482045868343656381177203
2. Írjuk fel értékadó utasítások olyan sorozatát, amely két egész számot tárolni tudó
változó értékét segédváltozó nélkül felcseréli. Gondoljunk a túlcsordulásra is!
4. Osztók maximális összege. Keressük meg azt az egész számot az [i, j] zárt interval-
lumban (1 ≤ i ≤ j ), melyre igaz, hogy osztóinak összege maximális. (Az 1 és maga
a szám is osztó.)
5. Háló pontjainak megszámlálása. Írjunk programot, amely beolvas egy r egész szá-
mot és megszámolja, hogy az r sugarú körbe az egységnyi oldalú négyzetháló hány
pontja esik, azaz hány (x, y) pár elégíti ki az x · x + y · y ≤ r · r egyenl®tlenséget.
Jól ismert a másodfokú egyenlet megoldóképlete, amely nem elfajult esetben a gyököket
adja meg. Eszerint az
ax2 + bx + c = 0
egyenlet gyökeit az
√ √
−b − b2 − 4ac −b + b2 − 4ac
x1 = x2 =
2a 2a
képletekkel számolhatjuk.
képletek alapján határozzuk meg a gyököket, ahol abszolút értékét tekintve x1 a kisebbik
és x2 a nagyobbik gyök.
9
10 4. Számolás valós számokkal
sor segítségével. Minden lépés után irassuk ki a közelít® értéket, és hasonlítsuk össze
a számítógépünk által számolt π/4 hányadossal.
Elemi függvények,
függvénytranszformáció
• Racionális törtfüggvények
általános alakjuk:
an xn + an−1 xn−1 + . . . + a1 x + a0
y= ,
bm xm + am−1 xm−1 + . . . + b1 x + b0
11
12 5. Elemi függvények, függvénytranszformáció
• exponenciális függvény
általános alakja: y = ax , ahol a > 0 és a 6= 1
• logaritmusfüggvény
általános alakja: y = loga x, ahol a > 0 és a 6= 1
• trigonometrikus függvények
alakjuk: y = sin x, y = cos x, y = tan x és y = cot x
• hiperbolikus függvények
alakjuk:
ex − e−x ex + e−x
y = sinh x = és y = cosh x =
2 2
x −x
e −e e + e−x
x
y = tanh x = x és y = coth x =
e + e−x ex − e−x
∂Φ ∂Φ ∂Φ
= 0, = 0, . . . , =0
∂a1 ∂a2 ∂am
Típus Függvény x0 y0 a b
lineáris y = a + bx x y α β
exponenciális y = aebx x ln y eα β
hatványfüggvény y = axb ln x ln y eα β
b
arrhenius y = ae− x − x1 ln y eα β
1 1
reciprok y = a+bx x y
α β
ax x 1 β
racionális tört y = 1+bx x y α α
y
kvadratikus y = x(a
√ + bx) x x
α β
vektoriális y = a + bx2 x2 y 2
α β
hiperbola y = a + xb 1
x
y α β
β
logaritmikus y = a ln bx ln x y β eα
13
14 6. Empirikus képletek el®állítása
és n n
X X
s3 = (x0i )2 , s4 = x0i yi0 ,
i=1 i=1
értékeket, majd ezekb®l a
ns4 − s2 s1 s2 − βs1
β= 2
α=
ns3 − s1 n
értékeket, amib®l az a és b együtthatók a táblázat alapján nyerhet®k.
Interpolációs polinomok
• bemen® paraméterek:
n: alappontok száma
x: alappontok tömbje
y : függvényértékek tömbje
x0: ahol a függvényértékre kíváncsiak vagyunk
• visszatérési értékek
15
16 7. Interpolációs polinomok
• function nagytrapez(a,b:real;n:integer;f:fuggv):real;
• function kissimpson(a,b:real;f:fuggv):real;
• function nagysimpson(a,b:real;n:integer;f:fuggv):real;
Számítsuk ki az Z 1
4
dx
0 1 + x2
integrál értékét a megírt eljárások segítségével.
(Megjegyezzük, hogy a programban {F+} fordítási direktíva szükséges, mert az inte-
gráló függvényeljárásokban az integrálandó függvényt paraméterként vesszük át:
type
fuggv = functions (x:real):real;
17
9. fejezet
i [ai , bi ] ci f (ci ) bi − a i
0. [0.0, 1.5] 0.75 0.90088 1.5
1. [0.75, 1.5] 1.125 −0.40327 0.75
2. [0.75, 1.125] 0.9375 0.30470 0.375
3. [0.9375, 1.125] 1.03125 −0.03598 0.1875
4. [0.9375, 1.03125] 0.984375 0.09375
1. f (x) = x2 + lg x − 9
2. f (x) = ex + x2 − 2
3. f (x) = sin x + 1 − x
18
10. fejezet
Polinomegyenletek megoldása
19
20 10. Polinomegyenletek megoldása
1. x4 − 2x3 − 3x2 − 3x − 4 = 0
21