1 Tétel

Ismertesse a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát, sorolja

fel a pedagógia területeit.
Határozza meg a nevelés fogalmát, mutassa be a nevelés
módszereit!

A pedagógia fogalma:
A nevelés tudománya, a nevelési valóság tudományos megközelítése. A
személyiséggel, annak fejlesztésével foglalkozik.
Komplex tudomány, magába foglalja a nevelés elméletét és gyakorlatát, melyek
szoros kapcsolatban vannak egymással, és az egyik oldal erősíti a másikat. A
nevelés egységét értjük alatta.
A görög „paidagogosz” szóból ered , melynek jelentése: Gyermeket kísérő
szolgáló.
A pedagógia célja:
A személyiség pozitív irányú fejlesztése a pedagógia célja. A nevelési
eredményeket meghatározó érték és normarendszer kialakításához szükséges
követelmények teljesítése, és az ehhez szükséges feladatok meghatározása. A
személyiség fejlesztése során érvényesülő összefüggések, törvényszerűségek
feltárása, középpontjában a célirányos fejlesztéssel.
A pedagógia tárgya:
Minden ebben a folyamatban résztvevő szereplő, tényező )nevelt és az őt
nevelő személy). A gyermek alakításának, fejlesztésének folyamata. A nevelés
valósága, kölcsönös folyamat (bipoláris=oda-vissza ható) a nevelő és a
nevelendő személy között.
A pedagógia feladata:
- Feladata megállapítani a nevelés célját, eszközeit, módszereit.
magyarázatot adni a nevelés kérdéseire, a gyakorlati eljárásokat
megindokolni.
- A valóság megismertetése, birtokba vételének segítése.
- Ismeretek adása a valóság átalakításához (pl. jobbá tételéhez)
 - Emberek közötti kapcsolatok eszközeinek, formáinak, törvényeinek
megismertetése
- Megismertetni az értékeket, segíteni az értékrendszer alakulását.
A pedagógia területei:
A fejlődés során a pedagógia területén is, mint minden más tudományban
jelentős differenciálódás ment és megy végbe. A 20. század elejétől az addig
megszokott területek folyamatosan bővülnek.
Ahogyan új módszerek, tantárgyak, színterek, eszközök jelennek meg azok újabb
differenciálódást, kiválást, akár burjánzást okoznak: pl.: tantervelmélet, csoport-
pedagógia, internet-pedagógia, környezet-pedagógia, erdőpedagógia...
A pedagógia belső struktúrája szerint:
o az általános pedagógia alapjai (bevezetés a pedagógiába);
o a nevelés elmélete és neveléstan;
o didaktika (oktatáselmélet);
o tantárgypedagógia (szakmódszertanok);
o neveléstörténet;
o iskolaszervezettan;
o kísérleti pedagógia.

A nevelés színterére vonatkozóan:

o a családi nevelés pedagógiája;

o az ifjúsági szervezetek, öntevékeny civil szervezetek és csoportok
pedagógiája;
o börtönpedagógia;
o katonapedagógia;
o a kollégiumi nevelés pedagógiája;
o nevelőotthoni pedagógia.

Az életkor szerint:

o újszülött- és csecsemőkori pedagógia (bölcsöde);

o óvodáskori pedagógia;
o az iskoláskor pedagógiája
o ifjúkori pedagógia;
 o a felsőoktatás pedagógiája;
o a felnőttoktatás és -nevelés pedagógiája (andragógia).

A gyógypedagógiai ágak:

o szurdológia a süketek,
o a tiflopedagógia a vakok,
o az oligofrénpedagógia az értelmi fogyatékosok nevelésével
foglalkozik,
o a logopédia a beszédhibák javításának pedagógiája.

A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek nevelésével foglalkozó

pedagógia. (külön ág)

Az alapvető pedagógiai feladatoknak megfelelő felépítés: pl. az értelmi,

érzelmi, erkölcsi, esztétikai, technológiai, testi nevelés pedagógiája.

A pedagógia más tudományágakkal is kapcsolatban van, ilyenek:

- Pszichológia;
- Biológia;
- Filozófia;
- Szociológia;
- Jog tudomány stb…

A nevelés fogalma:

A nevelés eredeti értelmében az a céltudatos és tervszerű, családban,

iskolában, ifjúsági szervezetekben folyó tevékenység, amely arra irányul,
hogy a fel növekvő nemzedéket a társadalom hasznos, építő tagjává formálja.
Antropológiai tény, mivel a nevelés az emberi élet egyik alapvető, csak rá
jellemző tevékenysége. Fejlesztő hatások rendszere, amelyek hozzájárulnak
az ember képességeinek kibontakoztatásához, segítik a közösségbe való
betagolódást, előmozdítja az értékátadást.

- A nevelés gyakran spontán történik, vagy

- Intézményes keretek között tervszerűen.
- Bipoláris =hat a neveltre és az őt nevelőre is.
 - Értékközvetítő folyamat.

A nevelés célja:

Céljai, feladatai, eszközrendszere folyamatosan változnak.

Egyre magasabb szintre juttatni a nevelteket. A legfontosabb cél a konstruktív
életvezetés kialakítása. Ez olyan életvitelt jelent, amely szociálisan értékes, de
ugyanakkor egyénileg eredményes is. A nevelés legvéső célja pedig a szabályok
és a társadalomban meglévő szerepek megtanulása.

A nevelés módja:
Lehet direkt ( a nevelő közvetlenül hat a neveltre) Pl.: beszélgetés, helyeslés,
helytelenítés…
Lehet indirekt ( a közösségen keresztül, a közösségi normák, értékek és
magatartásformák révén hat a neveltre) Pl.: játékon, mesén keresztül.

Színterei:

Elsődleges: család
Másodlagos: Intézmények, baráti kör, munkahely
Tágabb értelemben minden színtér, amelyben élünk pl.: utca stb.

A nevelés módszerei:

A nevelési módszer a nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás,

melynek célja, hogy a gyermekeket pozitív tevékenységre késztessük, és a
negatív hatásokat kiküszöböljük. Helyes kiválasztásuktól függ a nevelés sikere,
hatékonysága. Figyelembe kell venni a tanulók személyiségét, életkori
sajátosságaikat, alkalmazkodniuk kell az adott szituációkhoz. A nevelés
legalapvetőbb módszerei: követelés, meggyőzés, gyakorlás, példaadás,
jutalmazás, ellenőrzés.

A nevelési módszereket csoportosíthatjuk a nevelés folyamatában

betöltött funkciójuk alapján:

1. Meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás módszerei

*fő tényező a szóbeli ráhatás

*pozitív mintákat kell a gyermekek elé állítani, hogy választhassanak belőlük

 *példakép, eszménykép követése (például történelmi személyiségek)

2. Tevékenység megszervezésének módszerei

*egy bizonyos viselkedési mód kiváltására irányul

3. Magatartásra ható módszerek a pszichikus indíttatás alapján

4. Ösztönzés, serkentés módszerei

*elismerés utáni vágy

*jutalmazás

*gátlásos, bátortalan emberek tevékenységét segíti

5. Kényszerítő módszerek

* kiválthat ellenállást

6. Büntetés

*nem okozhat fizikai és morális szenvedést!

*kisegítő nevelési módszer

*a gyermeknek ismernie kell a büntetés okát

*rögtön kövesse a büntetendő viselkedést

7. Gátlást kiváltó módszerek

*a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozza

*fenyegetés, átterelés (érdeklődés átirányítása), felügyelet, ellenőrzés,

tilalom

Minden társadalom megalkotja a saját embereszményét. Korok, nemzetek,

egyének szerint változik a nevelési cél és a nevelési eszménykép.

Őskor:
A nevelés az őskorban az emberi társadalommal együtt, a vadászat és
gyűjtögetés folyamatában alakult ki. Feladata kezdetben az élelemszerzéshez
szükséges eszközök készítésére és alkalmazására vonatkozó tapasztalatok
átadása volt. A tanulás kizárólag utánzáson alapul

Ókor:
Mezopotámia: hivatali feladatok, törvények rögzítése, betartatása.
Kevés írástudó ember volt – Írnokok.
Főként a család adja át nemzedékről nemzedékre a tudást.
Tananyag: nyelvészet, matematika, zene.
Iskola: Tábla háza
Pedagógiai módszer: testi fenyítés, utánzás, gyakorlás.

Spárta: engedelmesség, testi nevelés, „Jó katona”.

Taigetosz: az életképességről való döntés.
Az apa élet és halál ura a családban
Az anya akkor megy a gyermekhez, ha csendben van.
Fő feladat: hozzászoktatni az időjárás viszontagságaihoz.
A lányokat otthon nevelik, ők is kapnak testi nevelést.
A fiúk 6-7 évesen katonai táborban kapnak kiképzést.

Athén: Értelem és szép testkultúra.

Fejlett, sokoldalú iskolarendszer.
Szépnek és jónak egységesítése, harmónia.
Megjelenik a műveltség fontossága, a művészetek tanítása.
„Ép testben ép lélek”.
Erkölcsi szabályok jelentősége.
Lányoknak csak háztartási ismeretek tanítása.

Róma: az egyénnek az állam alá való rendelése.

Nevelés célja: képessé tenni az embert az állami célok szolgálatára.
Eszménykép: legyen benne virtus, bátorság. Nem a szép, hanem a
hasznos művészetek művelése.
Erő és hatalom.

Keresztény: az egyház parancsai szerint élni.

Cél a túlvilági boldogság.
Lemondani a földi élet örömeiről.
Az erkölcs forrása nem a tudás, hanem a hit és a szeretet.
A gyermek Isten értékes teremtménye, ezért figyelmet, együttérzést,
gondoskodást, oktatást-nevelést érdemel.
Az egyház gondoskodik az oktatásról.
Görög: A test és a szellem harmóniája.
Erkölcsi, közösségi nevelés, a poliszokban felelősséget vállalnak
egymásért.
Ítélkezésnél döntő szempont, hogy tud e úszni vagy hangszeren játszani.
Tananyag: szónoklattan, filozófia, művészetek, matematika.
Testi nevelés: Olimpia.
Trénerek felkészítése, orvostudomány, bonctani ismeretek,
természettudomány, egészségvédelmi tudás, lélektani ismeretek.

Középkor: Vallásos embereszmény

Szoptatós dajkák alkalmazása, szoros pólyázás.
Negatív szülői attitűd, rideg nevelés. A gyermek kicsinyített felnőtt, a
gyermekmunka elterjedése.
6-7 évesen szolgálni, vagy jó modort tanulni küldték a gyerekeket.
Gyakori volt a verés, gyermekgyilkosság, magas volt a
gyermekhalandóság.

Reneszánsz: Harmonikus ember.

A család és a gyermekek iránti fokozott figyelem.
Megjelennek az első gyermeknevelési kézikönyvek.
Polgári és plébániai iskolák elterjedése.
Nevelési eszköz a testi fenyíték.
Művészetek, tudományok újjászületése.
Az egyéniség került a középpontba, újra felelevenítették az ókori Athén
embereszményét.

XVIII. század: A nevelés évszázada, szigorú és következetes irányítás.

Változások a családon belül: új családtípus, az egyéniség fontossá válása,
a gyermek szerepe felértékelődik.
Nagyobb odafigyelés a gyermekre.
A gyermek lelke tiszta lap. (tabula rasa)
Érzelmi kötődés szülő és gyermek között.

XIX. század: A változások kora, fő feladat a társadalomba való beilleszkedés.

A hagyományos értékek szétzúzása – ipari forradalom – paradigmaváltás
(gondolkodásmód váltás)
Felértékelődött az anyaság.
A gyermekvilág kialakulása
„Fekete pedagógia” testi fenyítés is ,ebben a korszakban gyökerezik: a
nevelési tanácsadó irodalom új vezérmotívuma lesz a viselkedési hibák
megfélemlítéssel, elrettentéssel történő „gyógyítása
 Szakemberek tiltakoznak az iskolai túlterhelés ellen.
Megjelennek az új reformpedagógiai irányzatok.

XX. század: a gyermekek évszázada, az egyéniség kibontakozása,

önérvényesítés.
Gyermekközpontú nevelési attitűd.
Tehetséggondozás.
Gyermeklélektan, fejlődés lélektan.
Hagyományos pedagógia.

XXI. század: A változások kora, az egyéni képességek kibontakozása.

Gyors technikai fejlődés: robotika.
Változó munkaerő-piaci igények miatt : mások lettek az elvárások, új
kompetenciákra van igény, versenyképesség, az élethosszig tartó tanulás.
Alkalmazásképes tudás hiánya, itthon és az Unióban.