Ajanlis ! Kim da Silva/Do-Ri Rydl Ext a kinyvet azoknak ajanijuk, akik tenni akarnak valamit egészségiikért, a mindennapos fesziiltségek enyhitéséért, és azért, hogy életiiket kreativabban éljé Mozgassal az energidért Kineziol6giai gyakorlatok az egész csaldnak Dr. Paul E, Dennison nyomén Utmutaté specidlis gyakorlatokkal, melyek segitenek, hogy 6rémmel Missunk munkahoz kénnyebben tudjunk tanulni ~ elkeriiljiika stresszt jobban élvezziik az életet GRIZLI KIADO,A mi eredeticime Energie durch Bewegung Kinesiologische Ubungen fir die ganze Familie © 1994 by bpt-Verlagsgesellschaft m. b. H. & Co. KG First published in Austria by hpt-Verlagsgesellschaft m. b. H. & Co. KG, Neuer Breitschopf Verlag under the title: Energie durch Bewegung Kinesiologische Ubungen fir die ganze Familie. All rights reserved throughout the world, No parts of this publication may be reproduced, stored in a retrevial system, or transmitted, in any form or by any means, electronic, mechanical, photocopying, recording or otherwise, without the prior permission of hpt- Verlagsgesellschatt m, b, H. & Co. KG. Forditotta: Sapsal Anna Lektordlta: Boros Atcila Halisz Ferenené Sdntin€ Csak Angéla Hungarian translation © Griali Kiad Kit, 1995, ISBN 969 85505 03 Akiadisértfelel6s falsz Ferenc Aszedésta Grizli Kiad6 Kit, Budapest végezte Nyomés és kOtés: Akadémiai Nyomda, Budapest ‘Nyomi taskaszém: 24418 Felel6s vezet6: Freier Liszl6 Fedélterv: Halisz Ferenc Fényképezte: Thomas Furhausl ‘kim da Silva Klaudia Frey Wellington Lee Rajzok: Ane Marie Palm GRIZLI Kiad6 Kit, 1325 Budapest, Postafiok 129. Készénetnyilvanitas KOszinet illeti Dr.Paul E, Dennisont, az Edu-kinesztetika megalapitojét. Tole tanultam meg, hogy milyen hatisai, kove kezményei lehetnek a fizikai gyakorlatoknak az emberre. Nél kiile ez a kényv egyaltalin nem jéhetett volna létre. KOszOnet illeti Gail Dennisont is, aki sokat segitett a gyakorlatokra vonat- koz6 ismereteim elmélyitésében. Készéndm George Goodheart, John F. Thie és Frank Mahony munkéjét. Az 6 munkdjuk képezte Paul Dennison to- vabbi kutatésainak alapjat. Wolfgang Gillessen hivta meg els6- ként Pault Eurépiba és szervezte meg 1983-ban az els6 tanfo- lyamat. Do-Ri, héiséges munkatirsn6m Ausztridban, még ma is élen jar a gyakorlatok terjesztésében. Az 6 segitségével jutottunk szdmos tj felismeréshez. Ezittal készéném meg tiirelmét, ki tartésdt és taldlékonysdgét, amit a kinyv megirésakor és dssze- Allitasakor ismételten bizonyitott.Tartalomjegyzék Elész6 a magyar kiadashoz.... El6sz6 1. rész Miért tegezziik az Olvasor?. Kineziol6gia, a vldg legrermészetesebb dolga .. 18 Az Edu-kinesztetika torténete 18 Akezedben lév6 konyy sense 20 AkOnyv torténete...... seeeennnseeenee 20 Akonyv tartalmAhoz...... : 21 ‘Az energetikailag helyes mozgis aktivizilja € er6nket 22 A kilonbség a kineziol6giai avakorlatok ésatorna k6z6tt... : senses 23 Mellékhatisok és dsszeférhetetlens€g. .vvsnsnoneon 23 Idegenkedés bizonyos gyakorlatokt6l 24 Hol haszndlhatod a kineziol6giai gyakorlatokat? 25 A konyv haszndlata. ns Szémagyarazat A-t61 Z-ig . . 29 AQY-iMLEBTECIS os sversnenesee esennnnees 29 Csoportgyakorlatok. eenneinennennens 29 Edu-K gyorstorna 6t percben.... 30 Energiapulzus 30 Erzelmek ... 30 Felséfolci tanulmanyok... 31 Fokuszilis.. Filenergia Inak Integratt anulés 34 Intuitiv képességek .. 35Kéz/szemkoordinicié Koponyalégzés ‘Kozpontositis. Légzési reflex, MedencelegZ€s ercroeen Medence-nyakszirt reflex... Mindennapos gyakorlatok. Ongy6gyité reflex Sport Stressz Szemenergia Tanulis... Tanulasi képességek. Ezt is tudnod kell ~ par s26 a tnltoris. 2. rész_A gyakorlatok... - Egy kép tbbet mond minden sz6ndl.. 1. Energiagyakorlatok. 1 Viz... - 2. Foldgombok.... 3, Urgombok......... 4. Egyensiilygombok.... 5. Agygombok. . 6. Gondolkods sapka...... 7. Energiadsitas.... Il, Bels6 hozzAallas 8. Pozitiv pontok 9. Wayne Cook ; IIL, A k6zépvonal-keresztez6 mozgisok. 10. Feiforgatas 11 , Kozépvonal-kereseiea6 mozgis jazztinc stilus. ban. 237 35 36 136 37 38 38 40 41 41 Al 42 45 51 54 56 58 62 64 07 7 274 74 8 12, Takérrajz.. 13, Fekw6 nyoleasok az iréshoz. 14, ABC-nyolcas a betti-integraciShoz. 15. Elefant 16. Fekv6 nyolcas 17. Csipéhimbalds...... CsipGhimbalis ~ A 18. CsipGhimbélis ~ B. 19. Csiphimbalis - C. 20. Hasi légzés Hasi légeés fekv6 helyzetben 21. Hasi légzés 4ll6 helyzetben 22. Kézépvonalckeresetez6 mozgis — biciklizés 23. Feliilés a k6zépvonalat keresztezve 24, KObTAnisnnensennensee 25. Cross Craw! szemkorzéssel...... 26. Dennison-féle lateralis behangolis IV. Nydijt6 gyakorlatok 27. Foldelés ~ A. 28. Foldelés - B. 29, Bagoly. 30. Karaktivalis 31. Labpumpa 32. Vadlipumpa 33. Stilylendités. 3. rész Gyakorlatsorok 1, Kézpontositis, hogy 161 kezd6djon a napunk. 2. A kozpontositds megtartisa ... 3, Tanulni tudni kell! 4, Vilégos gondolkodas 5. Tanulés stressz nétktil 83 2 85 88 90 92 ne 95 95 oT 101 101 103, 105 107 + 109 12 5s 123 123 126 329 132 134 137 139 143 145 146 147 148, 1494.1652 A gyakorlatok dttekintése Mit tehetiink, ha 10 6, J6l Erthetd, gyors és folyamatos bettizés . 7. Az olvasas és a megértés gyorsasiga 8, Olvasés, befogadis, alkalmazés.... 9. Kifejez6 hangos olvasis 10. 11. 12. 13, 14, 15, 16, 17. 18, 19, 20. 21. 22. 23. 24, 2s. 26. 27. 28. 29. 30. . Szervezdképesség, Lendhiletes iras Szdmolés .. Vilégos ijezokepesse és odes : Stressz nélkiili vizsga .. : Sportolés érémmel Fokuszalds ~ az odalfigyclés képessége Hatékony munka irdgéppel, szAmitogéppel. A személyes dkol6gia egyenstilya . Utazas busszal, gépkocsival, repilégéppel. Gyors, konnyti folkelés A tiirelmes virakozas képessége Helyes déntéshozatal Lélekjelenlét. Orvoshoz menni - fesziiltség nélkcil. Szabadidénk értelmes eltéltése . Képesség a konfrontaci6ra és a dolgok tisctézisira Testiink fOlkészitése az evésre és az emésztésre Latogatis, létogatok fogadésa...... Helyesen élni a TV és video adta lehet6ségekkel Ajo alvasért Hogyan allitsuak dssze magunknak egyéni gyakoriat- sort? . A feladatlap haszndlata Az egyéni gyakorlatsorom 150 151 152 153 156 157 158 159 161 162 163 164 166 168 169 170 172 173 174 175, 176 7 178 179 180 182 184 193 194 .. 196 ‘Tiilélni - éIni - megétni Hol tanulhatunk kineziol6giét? A szera6k.... Ajdnlott irodalom.. - 205 198 200 201 WnELOSZO A MAGYAR KIADASHOZ Magyarorszigon egyediilall6 kényvet tart kezében a kedves Otvasé. A mai hajszolt, kiizdelmekkel teli, teljesitmény- orientilt viligban mindenki sz4méra nyilvinval6, hogy a stressz — a fontos élettani funkcidin kiviil - gyakran komoly kérokat okoz szervezetiinkben, gatakat emel életiinkben, amelyek el6tt tehetleniil llunk, E konyy segitségével konnyedén, kis id6raforditassal tirré Iehetiink a problémakon, ‘A kineziol6gia — a mozgis tana - arra a kézismert Ossze- fiiggésre talAlt alkalmazési lehetdséget, hogy a mozgdsfejlédés és az értelmi fejlddés k6z0tt kOzvetlen kapesolat van. Hosszas kutatmunkival megkeresték az egyes mozgistipusok hatasat az idegpalyak mikédésére, ezdltal megtalalték a legjobb moz- gisgyakorlatokat a stressz miatt kibillent egyenstily har- moniziliséra. A kovetkezmény: az emberi szervezet a gondok lekiizdésével az el6tte all6 feladatokra tudja haszndlni meg- sokszoroz6dott energidit. A kineziolégia Magyarorszigon is megtanulhat6. Mind- hérom 6 Agét (Touch for Health, Brain Gym, One Brain) j61 képzett, és gyakorlati munkit is végz6 oktat6k tanfolyamokon tanitjak. Ma mar tbb széz kineziolégos dolgozik Magyarorsz4- gon. Idedlis lenne, ha minden csalédban volna egy kine- ziologus, aki felismeri a gondok gydkerét, és viszonylag egysze- ri segitséget ad a megoldasukra. A ,Stresszoldas a csalédban” tanfolyamok tizték ki azt a célt, hogy a kineziolégia hét- kéznapi, kOnnyen alkalmazhat6 gyakorlataira minél tobb em- bert megtanitson. 3Do-Ri Rydl és Kim da Silva konyve 6riisi lépést tett ezen az witon, Mdviiknek azt a cimet is adhatték volna: Kéziknyo a ki- egyenstilyozott élethez. Ajénljuk ezt a konyvet minden csalid, minden pedagégus asztalira. Segitségével jobb lesz a konilik- tusttiré képességiink, nagyobb tiirelemmel lesziink mésok irént, kiegyenstilyozottabb csalddtagokat, tanitvanyokat, mun- katarsakat, tigyfeleket Lithatunk magunk kori. Ez a kOnyv szokatlan karriert futote be a német ayelv- teriileten. Biztosak vagyunk benne, hogy Magyarorszgon is ha- mar kézismertté vilik. Forgassak egészségiikre! 14 ELOSZO Ez a kényv szinte pératlan alkalmazési lehetOségeket kindl, Hogy miért? Azért, mert a leirt gyakorlatok segitségével mindenre, amit csak tenni akarsz, ,bekapcsolhatod” magad (azaz bedllithatod ra testedet). Még arra is, amit mar rég6ta szerettél volna meg- tenni, dm tisztézatlan okokndl fogva mindig csak halogattad! A kineziolégiai gyakorlatok sokéves tapasztalatra épillnek. Megismeréstikb6l reméthetdleg Te is kedvet kapsz majd arra, hogy tégy valamit magadért és egészségedért. A gyakorlatok egyszertiek és semmilyen segédeszkézt sem igényelnek. Meg- kénnyitik viszont a nap 24 6rajaban eléfordul6 dsszes tenniva- 16t, igy példaul — aknnyebb reggeli felkelést, — avilégos gondolkodast, — asstressz nélkiili tanulést és munkét, — a harmonikus egyiittélést masokkal, — sportbalesetek elkerilését, — Snmagunk jobb megértését, ~ egészségiink megszilérditasat, — akreativ életvitelt, — betegség esetén a test Sngydgyit6 erdinek dsszponto- sitasét, = 5 igy tovébb - sok sem gondoltal volna! A kényv megmutatja, hogyan lebet magad ,bekapesolni”, de a gyakorlatok végzése rajtad muilik! Megjegyzés: aki rendszeresen gyakorol, a hatést nemsokira érezni fogja. A gyakorlatok éppolyan j6t tesznek azoknak, akik nem hisznek benniik, mint azoknak, akik az els perct6l fogva indent, amire még Almodban 15megaySzddéssel végzik ket. A tapasztalat azt mutatja, hogy ké- vetkezetes gyakorldssal a tamdskod6k épptigy javuldst érnek el életik sz4mos teriletén, mint azok, akik eleve biznak a gyakor- latok hatékonysagaban. Aki gyakorlatokat elvégzi, még ha nem 's bisz hatésukban, esélyt ad maginak arra, hogy valami djat ta. asztaljon. A syakorlatokkal nem esodaszert kindlunk, Nem rejlik ben- nuk jlafta egéseség-filoz6fia, é nem szinjuk Oket gydgymod. ak: Egy harmonikus életvitel alapjée képezik, nehéz helyzetek. ben pedig nagy segitséget nytithatnak. Arra is alkalmasek le, hetnck, hogy segitstink magunkon olyan enyhébb panaszok ésetén, amelyek még nem igényelnek orvosi beavatkozist, A leskilonfélebb gydgymédok mellett is végezherjik Sket, mar Sok esetben igen hasznosnak bizonyultak A Kony elsGsorban a nem szakavatott érdeklédGk szaméra ‘todott, akik nmagukon szeretnének segiteni, A gyakorlatok végaése horzisegithet ahhoz, hogy j6 kedwvel éld az leted, Se. sitségiikkel még a .lajharok” is eWveeni fogjik a mozgist. Sok emberrel taldlkoztam, aki eleinte el sem tudta képzelni, hogy 6 valaha is ilyen mozdulatokat fog végezni, Ma mér visvonr vot nem tudné elképzeini, hogy e nélkiil éljen Az elején szoktatnunk kell magunkat az tjhoz, de kéthée romszori alkalom utén a gyakorlatok nem jelentenek tobbé Problémdt. Rovid id6n bell egyszertien életiink részévé val. nak. 16 1. rész Miért tegezziik az Olvasot? A fesztelen megsz6litassal nem bizalmaskodasra téreksziink. Célunk az, hogy a knyv megsz6litson Téged. Ha megbaritko- ol vele, be fogod létni, hogy a mozgis nemesak természetes, dolog, hanem élettani és energetikai egészségiink 4polisat je- Ienti. Ez elengedhetetleniil sziskséges ahhoz, hogy testiink funkcionélis energisja érvényre juthasson. ; A gyakorlatokat nem paranessz6ra végzed, senki sem kény- szerit a végrehajtasukra. . Azért vetted meg a kényvet, mert érdekel a mozgis, mert életed bizonyos teriletein problémdid vannak, és mert esetleg mar tudod, hogy kisebb kiegyenstilyozatlanségokat megfelelé ‘gyakorlatokkal egyenstilyba tudsz hoz ; E konywl vilaszt virsz kérdéseidre, igy a kényv bozzdd sz6l. A kOnyvb6l szérmaz6 vilasz részeddé valik, ha beépited az életedbe. ; Tekintsd hat ezt a konyvet tancsadédnak, bardtodnak és zalmasodnak, 7Kineziolégia, a vilag legtermészetesebb dolga A kineziolégia a mozgés tana. Mozgis nélkiil nincs élet! A mozgis javitja Snmagunk megértését, mert segitségével tijra meg tijra mikdésbe hozzuk a fizikai funkci6inkat. Ha mozgis- ban tartjuk testiinket, szellemileg is frissek, rugalmasak mara- dunk. Az dlland6 tanulds az élet minden teriiletén magitol ér- tetdd6 lesz, képesek lesziink az utunkba keril6 akadalyokkal megkiizdeni Az alkalmazott kineziol6gia a 60-as évek elején Ameri- kéban keletkezett. Dr. George Goodheart nevéhez fiz6dik. A 70-s évek elején John F, Thie dolgozta fel az érdekl6d6 laiku- sok sziméra. Kényve ,Touch for Health” (frintés az eg¢szsé- gért) cimen jelent meg. Id6vel ebb6l alakultak ki a kineziolégia kalOnbéz6 agai, amelyeket ,Kineziol6gia: testiink mozgasfolya- matainak tudoménya” cimé kényvemben (Knaur Verlag, Art. Nr. 76021) ismertettem, Az Edu-kinesztetika (Edu-K) a kineziolégiénak az a része, melyben a testiinket megmozgatjuk (Educational Kinesiology ~ nevelési kineziol6gia) Az Edu-kinesztetika térténete A koznapi élet tevékenységeit segit6 gyakorlatok gondolata a hatvanas évek végén sziiletett Amerikiban. Két iskolapszicho- logus, Domann és Delacato figyelt f6l arra, hogy a test kézép- vonalit keresztez6 mozgisok (a jobb lab és bal kar, majd a bal lab és job kar dsszeérintése) dsszehangoljak a két agyféltekét, s kedvezGen hatnak a tanulési készségekre és képességekre. 18 igy sziiletett a kézépvonal-keresztez5 mozgis (Cross Crawl) gondolata. Kés6bb folfigyeltek arra, hogy bizonyos emberek nagyon j6l reagilnak a gyakorlatra, masok viszont tobbé nem tudnak koncentrdlni, Ennek az okdra nem tudtak réjénni, é5 a Cross Crawl hamarosan feledésbe meriilt. Dr. Paul E. Dennison, az Edu-K megalapitéja, visszanyilt az dtlethez, és a modern neurolégiai kutatisokra timaszkodva idolgozta, hogyan kell ezt a gyakorlatot helyesen végezni ah- hoz, hogy mindenki széméra hasznos legyen. Ebb6l szirmazik a ,Dennison-féle laterdlis behangolés” (repatterning) gyakorlat Dennison munkajanak eredménye a tanulést minden szin- ten segit6 gyakorlatok sorozata. Ezeket a mozgisokat a késOb- biekben vildgosan és részletesen le fogjuk irni, Ebb6I Te, mint Olvasé, pontosan megtanulhatod, hogy me- lyik gyakorlatot miért, mikor és milyen gyakran kell elvégez- ned. Lehetdséged lesz, hogy Sngyégyité reflexedet Te magad erdsitsd. De itt hivjuk fel a figyelmedet: a gyakorlatok elolva- sdsa és megismerése semmit sem baszndl, ha nem csindlod ket! 19A kezedben lév6 kényv Olyan konyv van a kezedben, amely szinte pératlan alkalma- Ichetségeket kindl. Hogy miért? Azért, mert a leirt gyakorlatok segitségével mindenre, amit csak tenni akarsz, ,bekapcsolhatod” magad (azaz bedllithatod ra testedet), Még arra is, amit mar régéta szerettél volna meg- tenni, am tisztazatlan vagy ésszer: okokndl fogva mindeddig csak halogattad! A kényv térténete A kényy elsdsorban azokon a gyakorlati tapasztalatokon alapszik, amelyeket én magam szereztem a kineziolégiai gya- korlatokkal. Egészségi Allapotom husz éves koromt6l kezdve olyan sti- lyosan leromlott, hogy testgyakorlas nélkiil nem is remélhet- tem mindségi életet. Anak idején még nem léteztek mozgis- oktatok és nem volt kineziolégia sem, de j6gatanérok mar vol- tak. Olyan gyakorlatokat mutattak nekem, amelyeknek mar a litdsdt6l kirézott a hideg. Tudtam, hogy ezeket a gyakorlatokat én sohasem leszek képes utdnuk esindlni. Mégis kitartéan igyekeztem bizonyos gyakorlaiokat elvégez- ni, Eziltal sokkal jobban is éreztem magam. Azt viszont soha- sem értettem igazin, hogy miért és mi céIb6l végzem Oket. Sa- jatos hatdsuk rejtve maradt eldlem. A kineziol6giéval 1978-ben talilkoztam el6szr. 1983-ban Berlinben megismertem Dr. Paul Dennisont. Téle tanultam az ebben a kényvben leirt gyakorlatokat. Eletemben eldsz6r vo! tam a gyakorlatokkal tokéletesen elégedett. Ez egyszer végre megtudtam, miért kell 6ket végeznem! 20 Valamikor kialakult bennem az igény, hogy gyakorlati ta pasztalataimat tovabbadjam, és masoknak is segitsek életiik é hetdbbé tételében, a stressztdl val6 szabadulisban. Elkezdtem a gyakorlatokat tanfolyamokon oktatni. Sokszor kérdezték t6- lem, vajon hol lehet mindazt elolvasni, amit a tanfolyamon el- mondok. Ezért aztén 1985-ben nekilittam, hogy megirjam ezt a kdnyvet. Ugy itam le minden egyes gyakorlatot, hogy a tanfo- lyam résztvev6i otthon, magukban is pontosan el tudjanak iga- zodni rajtuk. Egy barétném, Ane, mindehhez Abrikat rajzolt. A lapokon a széveget folyamatosan javitottam, Ane pedig firad- hatatlanul médositotta a rajzokat. A kényv els6 kiadésa a kéz- iratnak mar az 6tédik valtozata, a rajzok nagy részét pedig fény- képek valtowak fl. A kényv tartalmahoz A kOnyv az ,élethez val6 bemelegités” gyakorlatait tartalmaz- za, Teljesen mindegy, mit csinilunk az életben, el6szdr ezeket a gyakorlatokat kell elvégezniink. Uténa minden sokkal egy- szerdbben és jobban fog menni. Ez nemesak meggy6z6dés, ha- nem megtapasztalt val6s4g, amelyet naprél napra az6ta is egyre tébben igazolnak. A sportban példdul kézismert dolog, hogy a bemelegitéssel kell kezdentink, mert killonben nagy a sérilés veszélye. Miért lene ez a hétkéznapi életben masként? A ,bemelegités hétkéznapi dolgainkboz” egészen egyszert Konyviink £5 célja az, hogy a hétkdznapi életben segitséget nydjtson. A bemelegités reggel kezd6dik: a kénnyebb fOlkelés- sel. Jobban boldogulunk a munkankkal az. iskolaban, az tizem- ben, az irod4ban vagy az egyetemen. Képesek vagyunk ponto- 21sabban észlelni kornyezetiinket és ezltal nmagunk éberebb megfigyel6ivé is vilunk. Ha este hazaériink, nem vagyunk a munkanapt6l letaglézva, hanem képesek vagyunk arra, hogy szabadiddnket értelmes tevékenységgel toltsik. Az energetikailag helyes mozgas aktivizlja életer6nket Mozgisfajtak: 1. Nagy motoros mozgis - pl. jarés, sportolés 2. Finom motoros mozgis ~ pl. irés 3. Legfinomabb motoros mozgis - pl. gondolkodés, koncentraci6, érzelmek. A gyakorlatokkal egyenstlyba hozhatjuk testiink mozgisfo- lyamatait. Ez azt jelenti, hogy pl. ha jarni akarunk, az izmok Osszjitékinak kell mGkSdnie: a jobb lab eldrelépésekor ennek az oldalnak az izmai kapcsolnak be, a bal oldaliaknak ki kell kapcsolniuk. Ha a bal labbal lépiink el6re, a bal oldali izmok- nak kell iijb6l bekapesolniuk, a jobboldaliaknak pedig kikap- csolniuk. Testiinkben dllandéan olyan mozgisfolyamatok jatsz6dnak le, melyek sordn az izmoknak viltakozva ki és be kell kapcsol- niuk, Enélktil a kapesolgatési mechanizmus nélkiil nem képzel- het6 el j6l makéd6 mozgésfolyamat. A test egyenstilyat ez a ki- bekapesolgaté mozgisfolyamat vezérli Ha tespediink. a testben kiegyenstilyozatlansagok keletkez- nek ~ el6szr az idegeinkben, majd az inainkban és az izomza- tunkban. A vilégos gondolkodésra val6 képesség és a koncent- récié gyorsan alabbhagy. Hajlamosabbakké vilunk a stresszre és egyszertien nem ,mdkédiink” olyan j6l, mint korébban. A 22 magyarizat, hogy ,Oregsziink", valamennyire megvigasztal. Csak nagyon kevesen tudjik, hogy ezekbdl a kis egyenstilyzava- rokb6l tamadnak majd 10-25 év miilva a betegségek. Akiilénbség a kineziolégiai gyakorlatok és a torna kézott Ezek nem torna- és nem is j6gagyakorlatok, Kineziol6gi gyakorlatok, amelyek belsé és kills6 mozgisunkat hozzdk egyensiilyba. A gyakorlatok a szervezet dngydgyit6 reflexét erdsitik. fly médon sokkal jobban mikédik a szervek fiziol6giai egyittmt- kodése, s ennek kévetkeztében megndvekszik szervezetiink életereje. Mellékhatdsok és ésszeférhetetlenség Ezek a fogalmak a gyégyszerekhez mellékelt utasitisokban fordulnak el6 rendszeresen. A mi esetiinkben a kévetkezOkép- pen kell a dolgot felfogni: amikor a gyakorlatokat végezziik, testiinkben energia képz6dik, s ez gy6gyszerként hathat. Mel- lékhatds és dsszeférhetetlenség azonban nem léphet fel, hiszen sajét energiankat mozgésitjuk. Szervezetiink ezt az energiit kénnyen meg tudja emészter El6fordulhat, hogy a pontok tartésakor vagy dérzsdlésekor hirtelen nagy féradtsdgot érziink. Ez azt jelenti, hogy megtalél- tuk a megfelelé gyakorlatot! A test oly energidit stimulaljuk, melyek mar nagyon régéta (!) til alacsony szinten mikédnek. A gyakorlat hatdsdra a test egész energidja ebbe a rendszerbe 4ramlik, Emiatt valhatunk egyik percr6l a mésikra annyira fa- radttd. Nagyon fontos, hogy ne hagyjuk abba ezt a gyakorlatot, 23hanem kévetkezetesen végezziik tovabb! Az tires rendszer fel- tOltOdik, és az ideiglenes féradtsag néhdny nap alatt eltinik. A firadtsdg jelensége a motoros gyakorlatokndl is jelent- kezhet, Idegenkedés bizonyos gyakorlatokt6l Nem az a mottnk, hogy ,minél jobban idegenkediink egy gyakorlatt6l, biztosan annal nagyobb a haszna”. Mégis el6for- dulhat, hogy éppen az ilyen gyakorlat val6ban hasznos a sz4- munkra, Vigyéznunk kell a kisordéggel, aki dllandéan azt sug- dossa a fiillinkbe: ,ugyan minek ez a sok hékuszpékusz, minek ez a sok gyakorlis? Neked erre nines is sziikséged!”. Mi ezt a kisérddgét ezentil Hugénak nevezziik. Csak javasolni tudom Hugénk megismerését! Arra ugyanis mindig lehet okot és logikus magyardzatot talilni, miért is nem kell éppen most gyakoroini. Am ha Hug6 megielenési formait kiismerjiik, nagyon sz6rakoztaté lesz Skelmét ,elgyakorolni” magunktél. Ha valamelyik gyakorlatt6! idegenkediink, vagy szinte harag- szunk ré, ez annak a jele, hogy energetikailag nem vagyunk egyenstilyban, Ne hallgassunk Hugéra, hanem ismerjiik fel, hogy j6 titon haladunk egyenstilyunk visszanyerésében! Az idegenkedés jelensége inkabb arra dszténdzzbn, hogy ezt a gyakorlatot azért se hagyjuk abba, Am mindenkit arra kérek: ne kesertien és gércsésen, hanem jatékosan és szeretetteljesen banjunk magunkkal - de mégis kévetkezetesen. igy haladunk mindig el6re! 24 Hol hasznalhatod a kinezioldgiai gyakorlatokat? 1. Amunkaban: Mindennapos munkénk sordn gyakran adédnak olyan hely- zetek, amelyek tébb-kevesebb ‘stresszt okoznak: a munkatrsa- inkkal val6 egyittlét, maga a munka, megbeszélések a feljebb- valokkal vagy a beosztottakkal, uj feladatok, villamgyors 4tdllés valami teljesen ismeretlen teriiletre stb. 2. Az iskol4ban vagy az egyetemi tanulmanyok soran: A gyakorlatok kiegyenstilyozhatjék az iskolai stresszt, sét, még kedvet is kaphatunk a tanulishoz! Amikor mér tiljutot tunk a kételezé iskolakon, és fels6foka tanulmanyokba kezd- tink, sokunk bizony nagyon nehezen boldogult az tijfajta sza- badsiggal ‘Az egyetemi tanulmanyokndl az a gond, hogy tanrend ugyan létezik, de a hallgat6nak maginak kell kialakitania a napirend- jét. A gyakorlatok itt is segitenek aban, hogy hatékonyabban szervezziik meg az életiinket. 3. A sportban: A sportol6k drémmel, balesetek nélkiil végezhetik tevékeny- ségiiket. Versenysportoknal példéul a limpalaz. lekiizdésében segitenek a gyakorlatok. Hidba minden szorgalom, ha izgal- munk lebénitja energiarendszeriinket. 254. A szabadidében: Aki szabadidejét tartalmasan, alkot6 médon szeretné tolte- ni, a gyakorlatokkal ehhez szilard alapot teremthet. A kineziolégiai gyakorlatok a mozgésok minden fajtdjaban segitenck, a felkelést6l kezdve a gondolkodison it a fogmos4- sig. Mindenest6l javitjak életiink mindségét. 5. Ahogy telnek az évek: A gyakorlatok végzése nem fiigg az életkortél. J6 hatésuk ak- kor is megmutatkozik, ha idés ember végzi Oket. Aki testét megmozgatja, annak szelleme is mozgékonyabba valik. A fele- dékenység, az alvasi zavarok és a tébbi ,korral j4r6" kellemet- lenség gyakran mar rovid idé alatt a feledés homélyaba meri. 26 A k6ényv hasznalata Mindenekelétt azt ajénlom, olvasd végig az egész konyvet, hogy lsd, mit nydjt szdmodra. Ezutén érdemes egyenként megismerkedned a gyakorlatokkal. Vlassz ki magadnak egyet vagy tobbet, amelyr6l tigy érzed, hogy hozzd sz6l. A megadott mennyiséget végezd beldliik, s kézben igyekezz a leirést ponto- san kévetni. Ha mar valamennyire ismered a gyakorlatokat, vélassz ma- gadnak a kényv mésodik részének gyakorlatsoraibél. A gyakorlatsorok kivalé lehet6séget biztositanak arra, hogy a Téged stresszelé helyzeteket egyenstilyba hozd. Ha példéul a reggeli felkeléssel vannak gondjaid, akkor egyszerien a »konnyG felkelés” programot fogod valasztani. Akir egyes gyakorlatokat vilasztasz, akir egy egész gyakor- latsort, a Iényeg a rendszeresség. Napi két id6pontot keress, amikor kévetkezetesen elvégzed a gyakorlatokat! Emiatt eleinte jobb gy megvalasztanod a gyakorlatokat, hogy azokat az dlta- lad kitGzbte idétartam alatt el tudd végezni, Energetikailag he- lyes mozgist naponta kétszer 10 percig végezni sokkal hatéko- nyabb, mint hetente egyszer 2 drat. Sz6val kicsivel kezdd, am rendszeresen! Igy valik a dolog olyan természetessé, hogy egy szép napon drdmmel szinsz majd r4 tobb idét is. Az Edu-K gyakorlatokat Amerikaban HOMEPLAY-nek, ,ott- honi jatéknak” nevezik. Csakhogy az angolszszok a jétékot sokkal komolyabban veszik, mint mi! Nekiink a jaték azt jelen- ti, hogy ,nem kételez6”. Sok emberbé1 hidnyzik az Snfegyelem! Csak addig gyakorol- nak, amig nincsenek j6l. Mihelyst a javulis els6 jeleit megérzik, miris flhagynak a napi program kovetkezetes végzésével. 27Ezért HOMEPLAY helyett inkabb a HOMEACTIVITY (=otthoni tevékenység) kifejezést ajénlanm. Hogy Onfegyelemre, kévetkezetességre és kitartésra szoktas- suk magunkat, ahhoz nekiink, kozép-eurépai embereknek pontosan tudnunk kell, hogy miért, mikor, milyen gyakran és milyen sorrendben kell a gyakorlatokat végezniink. Ezért tz- tem célul magam elé, hogy ezeket az informéciGkat a sajét ta- Pasztalataimbél megszerezzem. A gyakorlatok évekig tarté rendszeres végzése és a velem dolgoz6 emberek visszajelzései Pontos informaciékat adtak a hatdsrol, az ismétlések szamar6l és a sorrendrél. {gy keletkeztek ezek a gyakorlatsorok, amelye- ket kildndsebb firadsig nélkiil naponta végezhet mindenki Ezért taldlsz ebben a kénywben az dsszes Edu-K gyakorlatnal Pontos ismétlésszémot és id6tactamot Megjegyzés: kineziolégiai gyakorlatokat sokfelé oktatnak tanfolyamon. Kérésedre szivesen elkiildjitk egy lakGhelyedhez kézeli tanfolyam cimét, Az Edu-K tanfolyam annyiban segit, hogy a gyakorlatokat szakember ellendrzésével végezheted. EzenfOliil abbéli motivaciédat is megerésiti, hogy otthon is minden nap elvégezz egy-egy kisebb programot. (Magyarorszé- gon érdeklédni a kiad6 cimén lehet.) 28 Szémagyarazat A-t6l Z-ig A gyakorlatok leirdsaban olyan kineziolégiai szakkifejezések fordulnak el6, melyek a laikus sz4méra magyarézatot igényel- nek. Bzért miel6tt « gyakorlatok leiréséhoz fognék, itt kéziém a fogalmak magyariézatit. Ha egy feladat leirésa sorn valamelyik kifejezés nem vildgos, kérlek, itt nézz utana, Agy-integracié A hatvanas években két iskolapszicholégus, Doman és Dela- cato réjétt arra, hogy a keresztmozgasok egyenstilyba hozzik a két agyféltekét. A két agyfél integracidja egyrészt a tanulisndl nagyon fontos, mésrészt egészségiink stabilizélsahoz van ra sziikségiink. Minden betegségnek hemiszferilis dominancidja van. Ez azt jelenti, hogy a betegség vagy a jobb, vagy a bal agyfélteké- ben van elraktérozva, de sohasem mindkét oldalon egyszerre. Ha a test egészséges, abban mindkét agyféltekének szerepe van (lasd: integratt tanutis). Az agyféltekék dezintegraltsiga energetikai egyenstilyhidnyt okoz. Testtink folyamatai ekkor mar nincsenek _egyméssal Osszhangban. Ezzel szabadda valik a pilya egy sokkal kés6bb fellép6 betegség szamra. Csoportgyakorlatok A csoportos gyakorlatok elésegitik a csapatszellem kialakuld- sit, és jotékony hatdssal vannak a bardtsigra (lsd: sport). Az egyes gyakorlatokndl utalok ré, ha azok kiilOndsen alkalmasak arra, hogy csoportgyakorlatként alkalmazzik Sket. Sok iskoléban mar napi gyakorlat az Edu-K gyorstorna Ot percben. Kiiléndsen dolgozatok, vagy kés6i tanitdsi Srak el6tt 29alkalmazzdk sikeresen ezeket a gyakorlatokat, amikor a tanulék figyelme egyébként ltaléban mar ellankad. Egy el6adds el6tti csoportgyakorlat figyelmes kézénséget biztosit. A résztvev6k figyelmét és érdeklédését igy még a kés6i 6rakban is a téménal tudjuk marasztani, Edu-K gyorstorna dt percben ilyen megnevezés alatt gyakorlatorientalt bemutatékat tar- cunk az iskolékban pedag6gusoknak és osztdlybalanszokat vég- ziink, Kérésedre errél részletesebb informaciét kiildiink. Energiapulzus Ha az energiagyakorlatoknal a pontokat tarjuk, liktetést érezhetiink, Ez nem az a liktetés, amit a sziv és a vérkeringés hoz létre, hanem a test dltalénos pulzaldsa. Ezt nevezziik ,ener- giapulzusnak” Erzelmek Arra sziikség van, hogy érzelmeink legyenek, de nem ural- kodhatnak rajtunk! Erzelmeink nem tarthatnak fogva, inkabb eldre kell segiteniék minket az életben és a tanuldsban. Ki- egyenstlyozottsigunk, kézpontositottségunk felé kell hatniuk. Ez viszont azt jelenti, hogy érzelmeink érdekében konfront4- cidra is képesek vagyunk. Példa: embertirsaink egy részénél mindenre fel kell késziil- niink, Sohasem tudhatjuk, mikor j6 éppen a hangulatuk. Az el6bb még minden olyan tokéletes volt, a kévetkez6 percben pedig mar semmi sem az. Egy telefonhivis, egy megbeszélés a f6ndkkel teljesen megvaltoztathatja az érzelmeiket. A kordbbi jOkedvet mintha elfiijta volna a szél 30 Ha olyan kollégikkal van dolgunk, akiknek a hangulata in- gadozik, sokszor nekiink sem kOnnyd. Végil is nem tudhatjuk, hogyan kell veliik bannunk. Barmi megtOrténhet. Az ilyen em- berek nem éppen a legkedveltebb kollégik. fs mi a helyzet a sajét érzelmeinkkel? Fels6foke tanulmanyok Ha til vagyunk az érettségin, mégottiink marad az iskolai stressz, amit a kényszer és a kétclesség okoz. Aki tigy dont, hogy tovébbtanul, hirtelen szembe taldlja magét az Snill6 id6- beosztis probléméjival A fels6foki tanulmanyok sorin el6irjék, hogy mi mindent kell az egyes vizsgékon tudni, azt viszont nem feltétlentil mondjak meg, hogy mindehhez mely el6adasokat kell Litogat- nunk, és milyen gyakran. igy azutan sokszor megtérténik, hogy egy-egy hosszabb éjszaka utin a kévetkez6 reggelen mégsem ttinik olyan fontosnak az az el6adas. Sajnos ez nem korlitoz6- dik egyetlen esetre, egyre tobbszir megismétl6dik, a végén pe- dig gondunk lesz a vizsgikkal. Tanulményainkat nem tudjuk hatirid6re befejezni, Az iddbeosztis szabadsigival sok ember egyszerien nem boldogul, ezt is meg kell tanulnia, A gyakorlatok ebben se- gitenck Fokuszilés A kineziol6giaban ismerjik a til- és az alulfkuszéltsig fo- galmét, Altalénoss4gban azt értjiik fokuszilds alatt, hogy figyel- minket egy pontra koncentraljuk, de mégis tudomast vesziink a kornyezetrél. Még ha teljesen egy dologra koncentrilunk is, kornyezetiin- ket nem hagyhatjuk teljesen figyelmen kivil. Ha a hazi felada- 31tat iO gyereknél a fokuszilés hidnyzik, nem tud teljes egészé- ben a munkéjéra ésszpontositani, Barki és barmi elterelheti a figyelmét. Fillenergia A filinek a halldson kiviil finomenergetikai funkci6ja is van. Filliinkkel nemcsak hallunk, hanem érziink is (érzés=észle. \és). Ha a szemiink bekapesolt dllapotban van, a litéteriink majdnem 180°. Bekapesolt fil esetén az érzékelési teriiletiink hdtrafelé is 180°. Ekkor képesck vagyunk az dsszes irinyb6l ér- kez6 informacié fogadiséra Bekapesolt fiillel biztonsdgban érezziik magunkat. A. file cnergia segit, hogy beszédben és irisban vildgosan fejezziik ki magunkat. Hidnya kétféleképpen jelentkezhet: az egyik ember. nél félénkségben, a masiknal szérakozottségban. Az ut6bbindl valahogy minden félrecsiszik, bizonyos dolgokr6l nem vesz tu: domést, nil hangosan beszél, és tbbsedr is sz6lni kell hozzd, mire észreveszi. A gyakorlatok segitik a finomenergetikai észle. les képessé get. Inak Ha azt halljuk, hogy egy lébin egyenstilyzavara kititkizik az ember irisaban, a dolog eléggé logikiclannak tdnik. Pedig az ‘is altalaban teljes személyiségtinkrol és energetikai llapo- tunkrol ad képet. Ha testiink mozgisi folyamatai nincsenek Osszhangban, problémaink lesznek a tanulissal, a koncentré- ciéval és a finommotoros mozgisokkal A test komplett energiarendszerként mikédik. Ebben nagy szerepet jétszanak az inak, az inreflexek és az izmok. Ez okom 2 hogy az Edu-K gyakorlatok hatasdra magit6l javul az ind. sunk. 32 ELOTTE UTANA ELOTTE UTANA Ae wODCLA Ses perentare! wot Sthuec - bs Gerkree- Foye Swear Loz (Ucatiow! nets Simec - es Bemterce- Cotage Selo Leawuokou. wu, Negyou @evekun oh Minclen rap megylarogalom. Seep Rismuobdur osu rele Oh 33Integralt tanul4s A két agyféltekének kiilinbbz6 tulajdonségai vannak. A bal, az analitikus agyfélteke a részletek pontos megfigyelésére ké- pes. A jobb, az intuitiv agyfélteke a dolgok egészét ragadja meg. Ha tanulunk, az informéciét a bal féltekével fogadjuk be, és a jobboldalival dolgozzuk fl. Ez azt jelenti, hogy a részieteket Sssze tudjuk rakni, hogy egészként adjuk vissza. Példa: olvasiskor a szem betiket fogad be, amit az agy sza- vakk4 dolgoz fel. A szavak mondatokat alkotnak, a mondatok- bél pedig egy tdrténet, a széveg értelme bontakozik ki. Ha nem integrdltan tanulunk, hanem példéul csak az analitikus fél- tekével, sok részletet tudunk majd, de a részletekb6l nem le- sziink képesek egészet alkotni. A dolgok gyakran csak akkor al- kotnak képet, ha az egyes részleteket dsszerakjuk ~ mint a kira- 6s jétékokban. Ha viszont csak az intuitiv agyféltekénkkel tanulunk, akkor a dolgokat egészként fogiuk fl, am a részleteket nem érzékel- jk, Ez problémakat okozhat példaul a helyesirésban vagy a ‘matematikaban, Ha olvasunk vagy frunk, a papir bal oldaldn kezdjiik és a ké- zépvonalon keresztiil a jobb oldal felé mozgunk. A dyslexiakutatdsb6l ismert, hogy amikor a szem a kézépvo- nalat keresztezi, az agyféltekéink is cserélnek. Ha a bal oldalon olvasunk egy sort, a jobb oldali agyfélteke az aktiv. Ha jobb irinyba mozgatjuk a szemiinket, a bal agyfélteke vilik aktivva. A jobb és baloldali agyféltekét a corpus callosum nevi ideg- koteg kti Ossze egymassal. Ha ezeknek az idegeknek a mé- kédése nem megfelel6, akkor a problémak abban a pillanatban jelentkeznek, amikor szemiinkkel a kézépvonalat keresztezziik 34 Az egyik agyféltekér61 a mésikra trténd valtés stresszt okoz. A nehézségek az irésképben j6l lithat6ak, Olvasiskor az 6ssz- pontositasnal, a megértésnél, a megjegyzésnél és a visszaadis- nil lesznek probléméink. A legtdbb irishiba a kézépvonalon fordul el6, vagy nem sokkal azutan. A corpus callosumnak, amely a két agyféltekénket dsszek6ti, nem falként, hanem hidként kell szolgilnia. Ha az idegkéteg megfeleléen fel van t6ltve energifval, a tanulés a kézépvona- Ion is konnyen megy. Az agy analitikus és intuitiv képsségei egyszerre Allnak rendelkezésiinkre. Ezt nevezziik ,integralt ta- nuldsnak a kézép-vonalon”. Ort tanulunk, olvasunk és irunk a legjobban. A fekv nyolcas példéul remek gyakorlat a kézépvonal stresszt6l mentes keresztezésére Intuitiv képességek Itt els6sorban a jobb agyfélteke dolgozik, de a bal agyfélte- Kének is jelen kell lennic, kiilonben elvesziink a tevékenysé- giinkben, nem jutunk a végére, és mindenrél megfeledkeziink magunk kori A miivészeti képességek az agy intuitiv oldalin talilhatéak, 4m az aktiv, cselekvé erét az analitika adja. Ha nem ,értem", kénnyen megeshet, hogy j6 étleteimet nem birom meg- val6sitani, Kéz/szemkoordinacié A kéz/szemkoordinaci6 nagyon fontos példéja az irés finom- motoros mozgisa. Tanuldknal gyakran megfigyelhet6, hogy szemiikkel pontosan kévetik frisukat. Ez akkora koncentriciét kévetel, hogy a testi eréfeszités kiiil az arcukra. Nyelviiket ki- dugiak, dllkapesuk megfesaiil, vagy grimaszokat vagnak. 35Ha a kéz/szemkoordinicié bekapesolt Allapotban van, gyor- san és folyamatosan tudunk dolgozni. A kéz automatikusan mikddik, és nem fiigg a szem vezet6 mozgisatol Koponyalégzés A koponyacsontok nem illeszkednek egymishoz mereven, hanem mikromozgist végeznek. Ezt a nagyon finom mozgist a légzés irdnyitja. Ennek hatisdra a koponyacsontok meghatiro- zott sorrendben mozognak egymashoz képest. EzAltal a gerinc- vel6i-folyadék a kemény agyharty4ig (dura mater) pumpalédik, és segiti a koncentrilé-, gondolkod6- és megfigyeldképességet (lasd: medence-nyakszirt reflex). Amellett az immunrendszert is j6tékonyan befolyasolja. A koponyalégzést blokkolhatjak példaul a fejre mért titések. Egy fejreesés is hatrinyosan befolyasothatja. A dudor mar ré- gen elmult, az esést is elfelejtettik, az izmok azonban még mindig g6rcsés dllapotban vannak. Akik nem tudnak j61 kon- centrilni, valoszinG, hogy valamikor ,fejre estek” A koponyalégzés egyenstilya a kineziol6giaban nagy jelen- t6ségi, Kézpontositas A kézpontosités azt jelenti, hogy ,kézépen vagyunk”, Azt je- lenti, hogy nemcsak gondolatban vagyunk felkésziilve egy adott tevékenységre, hanem testiink is rendelkezik azzal az energidval, ami a tevékenység véghezviteléhez sziikséges. Telje- sen mindegy, mirél van sz6: sportrol, munkérél, egy eléttiink 416 vizsgirdl, vagy barmilyen mds tevékenységrél. Ha szer- vezetiink mar a gondolatéra is kikapcsol, akkor véghezviteléhez sem lesz elegend6 energiink 36 A kényv mésodik részében killonbéz6 tevékenységeket ta- ldlsz a hozzajuk ill6 gyakorlatsorokkal egyiitt, amelyek arra szolgilnak, hogy az adott tevékenység végzése sorin ~ akér a magunk jészdntab6l, akér kotelességb61 latunk hozzajuk — job- ban érezzik magunkat. Ezek a programok meghatarozott élet- helyzetekben segitenek kézpontositani. Légzési reflex Legfontosabb anyageserefolyamatunk a légzés. A test auto- ném médon Iélegzik, vagyis éjszaka is, amikor nem is tudunk rola. A légzés folyamata sok-sok izom és szerv munkéjabél ll. Ez azt jelenti, hogy nemesak az egyes részeknek kell mikédni- ik, hanem az dsszes teriilet egytittmikédésére van szitkség, Ha a légzésben résztvev energiarendszerek nincsenek szinkronban, a be- és kilégzés gyengiti a szervezetet. A szerve- zet nem tudja az oxigént rendesen ,megemészteni”. Ha légzési reflextink nines egyenstilyban, kicsit tébb mozgis hatisira gyorsan elfogy a leveg6nk (példaul lépesén fOlfelé). Ez a leve- gOhiény nem rossz kondiciSb6l fakad, a jelenség sportol6knal is el6fordulhat, A blokkolt légzési reflexti emberek minden megerdltetésnél visszatartjak a lélegzetiiket. Ez csak litsz6lag serdsit”, hiszen meddig lehet visszatartott lélegzettel élni? Ha a gyakorlatokkal légzési reflexiinket egyensiilyba hozzuk, akkor ki- és belégzésiink is megerdsbdik. (Lisd: koponyalégzés és medencelégzés.) Medencelégzés A medencecsontok a koponyalégzésnél leirtakhoz hasonl6- ana ki- és belégzés dltal fenntartott mikromozgist végeznek. A medencecsontok mozgiisdnak szinkronban kell lennie a kopo- nyacsontok mozgéséval. 37Medence-nyakszirt reflex A gerincvel6i-folyadék éramldsdt a medence- és nyakszirttd- jékon talilhaté szivattyérendszerek stimulAljék. Ha valamelyik szivattyGrendszer nem mdkédik, a folyadék éramlisa lelassul. Ebb6I koncentricidcsdkkenés és tanulisi zavarok kovetkeznek. Mindez problémdkat okozhat az emlékez6képesség miké- désében. A medence-nyakszirt reflex szoros kapcsolatban all a kopo- nya- és medencelégzéssel. Mindennapos gyakorlatok Amint felkeliink, méris energetikai gyakorlatokkal kell ré- hangolédnunk a napra. A reggeli gyakorlés nagyon fontos, mert az egész. napra biztositja a kézpontositist. Ha ez az alap megvan, akkor a nap folyamin végzett tevékenységek segiteni fogiak tanuldsi folyamatunkat és életiinket. Ez azt is eredmé- nyezi, hogy egyszer csak kedviink tamad szabadid6nk kreativ eltltésére, ahelyett, hogy minden nap ott kuksoljunk bambén a tévé el6tt. Sokan csak azért nem Allnak fel onnan, mert nincs erejtik ahhoz, hogy a ,KIKAPCS” gombot megnyom(ak. Ongyogyité reflex ‘Testiink, bar életiink folyamén sok mindent elkovettink elle- ne, firadhatatlanul igyekszik a dolgokat tilélni. Eszre sem vesszilk, mikor lép makédésbe az els6 tartalék aggregitor, mi- kor a masodik, és hogy id6vel dsszes tartalékunk kifogy, Ami- kor mar az utols6 aggregatorndl tartunk, egy éjszaka ,hirtelen” kitOr rajtunk valamilyen betegség. Sok ember még ekkor sem ocsiidik ra, hogy a betegséget mar sok éwel azel6tt az energia- rendszerben kialakult gitak gerjesztették. 38 Ha az autoném mozgasreflexet energetikailag helyes moz- géssal (példaul ennek a kényvnek a gyakorlataival) timogatjuk, kapcsolatot teremtiink sajat éngyégyit6 reflextinkkel. Sport A sportedzésnek kitartést, kondici6t, izomerét és rugalmas- ségot kell eredményeznie. Ezek segitségével érhetiink el a ver- senyeken j6 eredményeket. A verseny Altalaban az addig edzés- sel megszerzett energia leépiilését eredményezi. Emiatt lesz sok profi sportolé teljesen elcsigézott, és kénytelen jbl ala- pozni. A kineziolégiéban a dolog tigy mikédik, hogy egy tevékeny- ségre (példaul egy versenyre) dsszpontositunk. Ez azt jelenti, hogy magabél a versenybél tijabb energiit nyertink és ily mé- don megerdsddve keriliink ki a tevékenységb61. A profi versenyz6k teljesitménye egyre magasabb lesz. Az id6t mar ezredmasodpercekben mérik. A jdték haldlosan ko- moly kiizdelemmeé valik. A dolgot sokszor az amat6rdk is til komolyan veszik, és testiikt6! olyan teljesitményt kévetelnek, amit az csak Snmaga rombolisival képes nydjtani Példa: Ha a sifutéshoz sziikséges keresztmozgist j61 begya- koroltuk, ra vagyunk hangolva, akkor gond nélkiil Gzhetjak ezt a sportot. Eben az esetben ez a mozgis aktivizilja életerdn- ket, Ha nem vagyunk a kereszmozgisra réhangolva, szintén sf futhatunk, de ekkor ez a mozgis a testiinkben stresszt okoz. Ez energidt igényel és igy csbkkenti életerdnket. Meg kell szabadulnunk att6l a szemlélett6l, hogy mindaz, amit szivesen tesziink, a testiinknek is hasznos. Eppen a sport- ban gyakori ez a téveszme. Ha a sportsérilések statisztikajat ta- nulmdnyozzuk, fel kell ismerniink, hogy ,a sport: emberdlés” 39kijelentésnek van némi létjogosultsiga. Itt hangsilyozzuk, hogy a sok sériilés oka nem a sport, hanem az, hogy a sporto- \ashoz elmulasztjuk az energetikai ,bemelegitést”! A sportban megkiilnbézterjiik egymast6l az egyéni és a csapatteljesitményt. Az egyéni teljesitménynél az a fontos, hogy a sportolé a sajét tevékenységére dsszpontositson. Csa. Pattevékenységnél az egész csapatnak kell egyetlen testként mikédnie. Ehhez az Ssszpontositéshoz csoportegyensiilyra van sziikség. Ezéltal javul egymdssal a kommunikaci6, az eayéni teljesitmények a csapatban dsszehangoltté lesznek, és mindenki tisztaban van azzal a hellyel, amelyet a csapatban elfoglal. Stressz. Ha testiinkben a mozgisfolyamatok nem koordindltak, stressz keletkezik. A kineziolégia nem ismer ,pozitiv” és nega. tiv” stresszt, csak egyenstilyt és az egyensiily hidnyat. Testiink- ben az egyensiilyhidny minden formaja stresszt okoz, Ha a stresszt pozitiv vagy negativ értelemben oszté- lyozni akarjuk, alaposabb vizsgélédas utan megillapitha juk, hogy a pozitiv stressz a rosszabb! Ugyanis amit po: tivként értékeliink, azt szdrés nélkiil engedjiik testiinkre hatni. Gondoljunk csak azokra az emberekre, akik 8té- miikben meghalnak. Vagy figyeljiik meg az tinnepl6 fut- ballrajongok arckifejezését, amikor csapatuk g6lt szerzett. Arcukr6l nem igazi érémet olvashatunk le, hanem inkabb fajdalmat. Ha valamit negativan értékeliink, mar eld- Zetesen automatikusan megsziirjiik. fly médon a negativ Stresszre jobban fel vagyunk késziilve, jobban tudunk vé- dekezni ellene. 40 Szemenergia Ha olvasés kozben a szbveg dsszefolyik a szemiink el6tt, ég a szemiink, vagy elfiradunk, akkor a tiinetek gyakran gyenge szemenergiira utalnak. A gyakorlatok segitenek aktivizalni az energiadramilist, és segitik szemiinket feladatanak ellatasaban. ‘A szemenergia egyenstilya mar jéval a gyengénlités létrejot- te el6tt megbomlik. VAll- és nyakproblémak, s6t ismeretlen ere- deté gerineproblémak is erre utalhatnak. Tanulés Ha a tanulisra gondolunk, gyakran csak az iskola jut az esziinkbe. Pedig az iskolai tanulés csak tredéke annak, ami rink var: felkésziilés arra, hogy amig éltink, tanulunk. Az a vé- rakozés, hogy az utolsé iskolai nappal a tanulis is véget ér, ha- mar csalédast okoz, Példdul, ha valaki nem tanulja meg, ho- gyan boldogulhat a ,kellemetlen” kollégakkal, annyiszor viltoz- tathat munkahelyet, ahdnyszor akar, mindeniitt ,kellemetlen kollégakkal” fog ésszeakadni. Egy masik kovetkezmény: ez az ember gyakran a csalidi kapcsolataival sem boldogul. A kineziolégiai gyakorlatok segitenek abban, hogy mindig nyitottak legytink a tanuldsra. fly médon sokszor az élettel szemben is nyitotté vélunk. Tanuldsi képességek Ide soroljuk az olvasist, az irdst, a szimolést és a hangos ol- vasést. A tanulisi képességek elsOsorban a bal agyféltekét fog- lalkoztatjak. Ahhoz, hogy az egyes részletek egésszé dilljanak éssze, a jobb agyféltekének is egyiitt kell mikédnie. Példa: hangos olvasisnél gyakran el6fordul, hogy valaki nagy Atéléssel olvas, s kOzben azt sem tudja, mit olvasott, a je- lentés nem jutott el a tudatdig. 41Ezt is tudnod kell - par sz6 a taplalkozasrol Sok ember azt hiszi, hogy az étel a legfontosabb eneigiafor- rdsunk. Nagy tévedés! Altaléban tény, hogy akiben kevés az életenergia, annak nines ereje arra, hogy valtoztasson a tplil- kozisin. Még a legmagasabb értéki élelmiszer is hatdstalan marad, ha a test nem képes megfelel6en hasznositani. Majdnem minden eléadas sorin tesznek fel kérdéseket a tdplalkozdsré1. Mivel ebben a témaban szinte elszabadulnak az indulatok, egyetlen fontos megjegyzést szeretnék tenni: Abb6I kell kiindulnunk, bogy a test szaméra legfontosabb tdplalék az energetikailag helyes mozgds. Ha rendszeres moz- Rassal segitjiik szervezetiinket, az egyes szervek dsszmunkéja is jobb, ezdltal a tdplalékot is masként és sokkal basznosab- ban tudjuk megemészteni. Egy mdsik szempont, amivel szintén gyakran talélkozom a gyakorlatban, hogy az emberek a tdplilkozésukkal stresszt okoznak maguknak, Ezt nem ehetik (pedig j61 esne), azt eani- Uk kell (noha nem izlik), amarra allergiésok stb. Sok ember tudja, hogy egészségesebben kellene tép- lalkoznia, 4m képtelen megvalésitani. Ha a sziikséges gyakorla- tokat rendszeresen elvégziink, mar néhany hét milva kénnyd- szerrel, stressz nélkiil meg tudjuk valtoztatni taplilkozdsi szo- késainkat Ugy, ahogy az belatasunk szerint helyes. Kell6 tavol- sagb6l tudjuk az evést szemléini, nem lesz az az érzéstink, hogy valami finomségr6l le kell mondanunk - folényesen mondhat- juk: ,Nem, kdszéném, tobbet mar nem kérek!" 42 Ugyanigy el6fordulhat, hogy egy dohényosnak nem izlik tébbé a cigaretta. Ez is mellékhatisa lehet a gyakorlatoknak. A megfelel6 id6pontban, helyesen enni” cimti kényvemben (Richtig essen zur richtigen Zeit, Knaur Verlag — Art.Nr 76020) a kineziolégia nézSpontjab6l irok részletesebben a tiplél- kozasr6l és az allergirél 432. rész A gyakorlatok A gyakorlatokat négy csoportba soroljuk: 1. Energiagyakorlatok 2. Bels6 hozzAdllés 3. Kézépvonal-keresztez6 gyakorlatok 4, NyGjt6 gyakorlatok ‘A gyakorlatok igy konnyen Attekinthetdk. A csoportosités a gyakorlatsorok 6nill6 dsszedllitisaban is segit. Figyelem: mi el6tt kézépvonal-keresztez6 gyakorlatot vagy nyijt6 gyakor- latot végeznél, mindig végezz el legalabb egy-két energiagya- korlatot az els6 csoportbél! ‘Az energia- és a bels6 hozzAéllés gyakorlatok eldsegitik a test ,bemelegitését” és kzpontositésat az utdna kévetkez6 gya- korlatok végrehajtasthoz. Nos, ennyi tudnival6 ismeretében batran nekivaghatsz a gya- korlati munkénak! Energiagyakorlatok Ha testiinket nyugalmi dllapotb6l mozgisba akarjuk hozni, 4 kell hangolnunk a mozgisra. A sportban ezt bemelegitésnek nevezik. Az élettani energiarendszert akupunktdrapontok érintésével mozgésitjuk. Minden gyakorlatsor el6tt energiagyakorlatokat végziink, hogy a test izmait és inait réhangoljuk a motorikus kézpontositésra. 45| | | | | | Bels6 hozzAdlls Az ide tartozé gyakorlatok fOloldjaék érzelmi fesziiltségein- ket, segitenek megérizni higgadtségunkat. A kézépvonal keresztezése ‘Az ebbe a csoportba tartoz6 gyakorlatok folpezsditik azokat az energiarendszereket, amelyekre sziikségiink van ahhoz, hogy az élet kihivasainak kénnyen és 6rommel meg tudjunk feletni. Akadnak napok, amikor kedvetleniil, drm nélkiil tessziik dolgainkat. Ez akkor fordulhat e16, ha nincs annyi energiink, amennyi az adott tevékenység elvégréséhez sziikséges. A hidny- 26 energidt er6vel kell potolnunk. Ennek azonban Ara van - az ilyen napokon ezért is vagyunk rosszkedviek. Ha viszont a te- vékenységre r4 vagyunk hangolva és kézpontositva, akkor szin- te ég a keziink alatt a munka. J6l végezziik el, és réadésul utina még er6sebbnek érezziik magunkat. Nydjté gyakorlatok Testiinkben a stressz gyakran izomfesziiltséget okoz. Sok- szor észre sem vesszitk, ha valamilyen tevékenység (jirés, irés, olvasas stb.) kzben gépies izomgorcs All be. Ez értékes ener- gidt tart fogva. Az ebben a csoportban ismertetett gyakoriatok finoman ,nyGjtjék” izmainkat. Tartésunk javul, nagy és finom- motoros mozgisunk megszabadul a stresszt6l. Mozgésunkon irra vélunk, Az izmainkban lév6 energiafolyam lendiletet kap és energiapotencélunk tijb6l rendelkezésiinkre ll, 46 Egy kép tébbet mond minden szé6nal Ezért igyekeztiink a gyakorlatokat fényképeken is bemutat- ni, A képeken nem egyszertien csak baritsigosan mosolyg6 modelleket létsz, hanem olyan embereket, akik @ gyakorlato- kat évek Sta rendszeresen végztk. Szeretnénk neked Sket most bemutatni, hiszen mindegyikiik egy-gy meghatérozott ember- csoportot képvisel. Nagyi (80 éves) 7 éve végzi az Edu-K gyakorlatokat. Ot nem érdekli kiilénésebben az, hogyan és miért hatnak a gyakor- latok. Széméra egyszerden az a fontos, hogy, hatnak, és hogy tehet valamit Snmagéért. ,Mas idés emberek a szeretetotthon- ban dinek és mésok segitségére szorulnak. En szeretném elkeriilni.” Nagyi a tarsashaz tobi lak6jét is arra buzditja, hogy dérzsdl- jék pontjaikat és rendszeresen gyakoroljanak. A kvetkezdket mesélte: ,Mindannyian ott dldégéinek a padon és arr6l beszél- getnek, milyen rossz az egészségiik. Egy szép napon az egyik hdlgy rédébbent, hogy engem még sohasem hallottak panasz- kodni. Megkérdezte, mit6l vagyok én mindig fitt. igy aztan fel- lltam, és megmutattam, milyen gyakorlatokkal kéirdlom a készvényemet, - Benniik azonban nines kitartés, és mozogni sem akarnak! Persze nekem mindegy, mert nekem segitenek a gyakorlatok. Bizonyos szempontb6l egészségileg sokkal jobban vagyok, mint 10 éve ~ de én teszek is érte valami Andrea (12 éves) ugyan csak nagyon ritkin gyakorol magé- t6l, de a ,parancsra” végzett gyakorlatok is segitenek. Nevel anyja (aki egyébként szintén gyakorol) néha kénytelen Andredt rikényszeriteni arra, hogy végigtornissza a programjit. Az 47‘eredmény: Andrea asztméja (asthma bronchiale), amiben And- rea (és testvére) csecsemGkoratél szenved, 1991 6ta gydgyult- nak tekinthet6, a valaha rendszeres orvosi vizsgilatok, terapidke 6s gybgyszerszedés mar a miilté. Most mar Andrea is tudja, mit tehet 6 maga, ha nincsen {61 Ezt azzal bizonyitotta, hogy (titokban és énszintabél) két na- pon keresztiil nagyon intenziven gyakorolt, és végiil mégiscsak résztvehetett az egyhetes Ysz6tiboron. Erés kohOgése miatt otthon kellett volna maradnia. A gyakorlatokkal segitett teste Ongydgyits erejét mozgésitani - és sikerilt! Megjegyzés: a gyerekekb6l természetesen hidnyzik annak be- latésa, hogy miért kell valamit csindlniuk, ha nem f4j semmi- jlik, és nem is betegek. yenkor a felnéttek dolga a gyerekek irinyitdsa. Hogyan mGkédik ez a legjobban? Egyszerd: példdt kell mutainit Walter (39 éves) komoly sziv-, vérnyomds- és keringési Problémakkal kiiszkod6tt, Keriild utakon jutott el a kineziol6- gidhoz, és itt ,mintatanul6va” valt. Nagy odaadéssal végzi a gya- korlatokat, és odafigyel a testéb6l j6v6 informédcidkra. Az ered- mény nem vératott sokdig magira ~ a felsorolt tiinetek mar rég eltdntek. Kimet (59 éves) testi problémdi és fajdalmai kényszeritették oddig, hogy énmagin segitsen. Egy szép napon egy atvos meg- mondta neki, hogy a hagyoményos orvostudominy tbbet mar nem tehet érte, Snmagénak kell valahogyan tovabbjutnia. igy kezdte el Kim a testét rendszeresen tornéztatni, fn magam (Do-Ri) Kimet a legkdvetkezetesebb embernek is- merem, ha a gyakorlatok végzésér6l van sz6. Még kés6 este is 48 elvégzi programjat, miel6tt aludni tér. Ha valaki igazin tud va- Iamit a gyakorlatokrél, akkor az Kim. Ehhez ugyanis az kell, hogy az ember maga is éveken keresztiil rendszeresen, sok is- métléssel végezze Sket. Do-Ri (36 éves) ~ 1985-ban végeztem el az els6 gyakorlat- soromat. Addig a pillanatig nem hittem volna, hogy birmit is véltoztatnom kellene magamon. De Kim gyorsan belittatta ve- Jem, hol vannak ,gyénge pontjaim”. Egyszeriben megértettem, hogy a viltoz6 hangulat (hol égigér6 jékedv, hol haldlos méla- bit), feltékenység, faradtsag és vérszegénység olyan Allapotok, amelyeket nem kell ,elfogadnom’. Eletem a rendszeresen végzett gyakorlatoknak koszinhet6- en pozitivan valtozott. Baritsgosabba viltam, nem duzzogtam mar minden aprésagért. Eletemben eldsz6r tapasztaltam meg, hogy valédi kapesolatot teremtettem énmagammal. Ennek kévetkeztében az emberekhez is képes lettem tigy kézeledni, hogy ne akarjam 6ket gizsba kétni. Partneremet nem nyomom el a szetetetemmel, hagyom érvényesitlni, s igy Iehetévé valt, hogy valoban kézel keriiljén bozzdm. Korébban mindig mene- kkiiinie kellett t6lem, anélkiil, hogy benne ez tadarosult volna. Ma, kilenc évvel kés6bb, sok dolog teljesen természetes az életemben. Olyan dolgok, amelyeknek a létezésér61 nem is tudtam azel6tt, Készéném Istennek, hogy figyel ram, és elkild- te hozzdm Kimet szigord tanit6ként. Segitsége nyoman ma mér odaadéssal tudok éIni és dolgozni. 49I, Energiagyakorlatok 1. Viz A viz nemesak az dllatoknak és ndvényeknek jelent életadé forrdst, hanem az embereknek is. Sok olyan helyzet van az éle- tiinkben, amikor a viz ment meg benniinket. fs itt nemesak a sivatagra gondolok. Kulénésen vonatkozik ez azokra az embe- rekre, akiknek hivatésuk gyakorlisa kozben sokat kell beszélni- Ok (tandrok, szinészek, jogiszok stb.) Egy pohdr viz AZONNAL segiti a gondolkodést, a figyelmet és mindenekelétt a kreativitést. Ha a beszéd valahol megakad, egy pohdr viz ujbél lendiiletbe hozhatja. Ha tanulisrél vagy vizsgar6l van sz6, a viz csodakra képes. Avizivés nem szolgaltat energiit, de bekapcsolja a mar meg- lév6, feszitltségeket old, kreativabbé tesz. Viligosabbé valik t6- Ie gondolkodasunk. Ha nagy kvetelményekkel kell szembe- nézniink, segit meg6rizni bels6 egyenstilyunkat. Frissnek és életersnek érezziik magunkat. ‘Az emberi test kétharmad része viz. A viz vezeti az elektro- ‘mos energidt és irdnyitja a testiink energetikai dllapotit megha- tér0z6 fizikai és kémiai folyamatokat. A mennyiség: a test bels6 energetikai folyamataihoz feladt- tek esetében 1,5-2 liter viz sziikséges naponta, gyerekeknél ele- gendé 0,8-1,3 liter. Mogiegyzés: a megadott mennyiségek valdban csak vizre vonatkoznak. Minden egyéb folyadék - tea, kavé, gyiimdlcslé stb. — élelmiszer. Ezeket szervezetiinknek elészér meg kell emésztenie, miel6tt tiszta folyadékként fel tudna Gket hasznél- ni 51Amikor az Edu-K gyakorlatokat végezziik, kézpontosit- juk, kiegyenstilyozzuk és integraljuk a két agyfélte- kénket is. Ennek az informaciénak integrdlt egyenstilyként a test minden sejtjéhez el kell jutnia Asejtek a sejtfolyadék segitségével kommunikélnak egymds- sal. A viz lehet6vé teszi a sejtkommunikaciot, és segit meg6riz- nia szervezet egyenstilyat. Egyes embereknek gondot okoz a vizivés, vagy a napi mennyiség elfogyasztdsa. A vizivast meg lehet tanulni! Az Edu-K program energiagyakorlatai névelik vizivisi hajlan- désigunkat. Révidesen észre fogiuk venni, mennyire természe- tessé valik sdmunkra a vizivis, 52 532. Féldgombok Minden tevékenységhez megfelel6 alapra van szikségiink. ‘Talajt kell érezniink a talpunk alatt. A kOzponti meridiin a Fold energidival k6t 6ssze benniinket. Ki ne ismerné azt a furcsa éxzést, amikor reggel tigy tGnik, mintha elveszitettak volna az SsszekOttetést a talajjal! Ezen segitheriink a fOldgombok tarté- ‘ saval. Annak a meridiénnak a végpontjait, amelyet ilyenkor tarta- \ nunk kell, ezért nevezziik foldgomboknak. Egyik keziink két ujjaval megérintjiik szeméremesontunk szélét, masik keziink két ujjaval pedig az.als6 ajkunk alatti terii- letet. i ‘A pontokat 30 masouperct6l 2 percig terjedé ideig kell tar- tani. A fOldgombok segitségével tarthat6 egyenstilyban az a ké- pességiink, hogy mikézben lefelé néziink, a szemenergiénk ‘ ne kapesoljon ki, Ez az dsszes tanulasi képességiinket is kézpontositja ' A jobb megértés kedvéért: hogy ne kelljen folyamatosan az ondt nézntink, figyelherjiik a légzéstinket. 30 masodpercenként kb, 5-6 belégzést végziink. A j6 egyensiily elérése végett tigyel- jiink a hosszabb kilégzésre. A javasolt ritmus: a belégzés kb. 1,2 masodpere, a kilégzés kb. 3,6 masodperc. Megiegyzés: a kézponti meridiin a gatt6l az als6 ajkunkig tart, Ha valakit zavar a szeméremesontjanak a megérintése, vé- laszthatja a kozponti meridién bérmely pontjat a kOld6k alatt. A pontokat lehet csak egyszerien megérinteni, de gyengéden masszirozni is. 2. kép 54 553. Urgombok Az. tirgombok esetében az irinyit6 meridian két végpontjat érintjik, Az irinyité meridién a farkcsont kiils6 cstics4t6l a fel- sdajakig fut és a fels6 allkapocs foginyén végz6dik. Ez a meridian a szem térbeli észlelését kézpontositja. Ez. a kézelr61 tivotra, illetve a tavolrél kézelre valé atmenetet je- enti. Mindez kiiléndsen akkor fontos, amikor eléadésokon a tablér61 mdsolunk le valamit. Iyenkor mind a két meridiénra sziikségiink van (kézponti és irinyit6). A szemiinkkel érzékel- niink kell a tiblér6l leiranddkat (Grgombok), az agyunkkal pe- dig fel kell fognunk és papirra kell vetniink (fldgombok), Az tirgombok jobb koncentréciét tesznek lehetévé. Emellett javul a gerincfolyadék aramlsa és a koponyalégzés. Egyik keziink ket ujjaval megérintjiik a farkcsontot, a masik keziink két ujjaval pedig a fels6 ajak fol6tti teriletet. A ponto- kat 30 masodpercté! 2 percig tartjuk, sziikség esevén természe- tesen lehet tovabb is. A gyakorlat kénnyt és egyszerd alkalmazs4hoz hasendlhat- juk ugyanazt a légzési ritmust, mint a foldgombok esetében, Az Girgomboknal két szempontot vegyiink figyelembe: 1, Egy gyakorlatsoron beliili dsszpontositaéshoz clegendé a pontok 30 masodpercig tarté érintése, 2. Egyenstily eléréséhez, illetve olyan napokon, amikor nem érezziik magunkat tilzottan j61, a minimilis id6 2 percnél kez- dédik. 56 3. kép 574. Egyenstilygombok Bizonyos napokon idéjérdsi hatésok alatt dllunk. Esetleg csak valami kédés nyomist éraiink a fejiinkben. Tilterheltnek érezzik magunkat, és nem tudunk ésszpontositani. Néha kénnyG migréntél szenvediink. Ha ilyen tiineteket tapaszta- lunk, itt az ideje, hogy az egyenstilygombok hasznilatival vijra helyredillitsuk egyenstityunkat. Ezéltal fejiink kitisztul, koncentraloképességiink meg- névekszik Egyik keziink két ujjéval megéringjik a filiink mogotti kis bemélyedést, mésik keziink két ujjaval a kélddkiinket. Azutin cseréliink, ugyanezt elvégezziik a misik oldalon is. Ha nem ta- laljuk a bemélyedést, akkor egyszertien tegyik minden ujjun- kat a filiink mégé. igy mindenképpen megtalaljuk a sziikséges pontot. A pontokat legalabb 30-60 masodpercig kell tartanunk, vagy addig, amig enyhe liktetést nem érziink (energiapulzus), A pontokat tetsz6leges ideig és akérmilyen gyakran foghat- juk. Hérom perc utén azonban mindenképpen cseréiniink kell. A hérom percenkénti viltist azonban tdbbszir_megis- mételhetjik 58 595. Agygombok Ki ne ismerné kéziiliink azt az Allapotot, amikor még a gon- dolkodas is neheziinkre esik. Erét vesz rajtunk a lustasig. Az a ‘munka, amit maskor gond nélkiil elvégziink, hirtelen legy6zhe- tetlen heggyé valik. lyenkor az agygombokat kell megérin- teniink. Ezdltal k6zpontositjuk magunkat, és energetikailag mindkét agyféltekénket bekapcsoljuk. Javitjuk kézépvonalbeli ké- pességeinket, és kitagitjuk lét6teriinket jobbra és bal- ra. Jobban észleljiik kérnyezetiinket, és élénkebben tudunk odafigyelni a tanulisra vagy a munkéra. Jobb lesz az dsszhang a keziink és a szemiink k6z6tt. Ez kilénésen a finom- mozgasoknil fontos, ahovd példaul az irdst is soroljuk. Ehhez a ,vese 27” pontokat haszndljuk, melyek a vesemeri- didn végpontjai. Egyik keziink hiivelykujjéval és ket masik ujjé- val a ,vese 27” akupunktirés pontokat masszirozzuk. Ezeket a kulescsont alatt talaljuk, a mellcsont két oldalén. Masik keziink két ujjaval a kOldOkiinket dérzsdljtik. A pontokat 1-2 percen keresztiil kell massziroznunk, de akér 6 percig is teherjiik. Az agygombok hatdsinak erdsitésére dérasélés kézben sze- miinket is forgathatjuk, majd jobb-bal és fol-le irinyt: mozgist végezhetiink vele, Megjegyzés: az agygombok remekiil alkalmasak arra, hogy reggel kOnnyebben keljiink ki az agybél. Ha fol kellene kel- funk, am egydltalén nem falik hozzd a fogunk - ddrzsdljik az agygombokat (szemiink ekézben csukva maradhat), és 45 perc miilva magat6l pattan fel a szemiink. Probéld ki - ez az dtlet mér sok embernek kénnyitette meg a felkelést! 616. Gondolkod6 sapka Ki ne ismerné a szitudciét: ,hallunk valamit”, mégsem ért- jtik, Bz akkor tdrténik, ha az észlelés nines bekapesolva, Arra Ssszpontositunk, hogy halljunk, s mik6zben egyre jobban hal- Tunk, a végén mar semmit sem hallunk meg. Ez. az a pillanat, ahol fel kell tenniink a gondolkod6 sapkat. A fiiltinket fentrél lefelé haladva finoman kifelé simogatjuk. Enyhén huzogatjuk a fiilkagylénkat. A gondolkodé sapkat 5-15- sz6t kell egymdsutin megcsinalni. Fontos, hogy ekézben a fi- linket finoman hatrafelé hiizzuk, és peremét kifelé podérjtik, A gondolkods sapka kiegyensiilyozza a két agyféltekét, segi- tia koncentricist tollbamondasnil és a sz4mitégépes munké- nl, Rahangol benniinket a meg-hallisra, és elejét veszi anak, hogy csak ,halljunk” valamit. Ha a filenergia egyensilyban van, minden iranyban érzékeliink, és ez kiilénésen a kon- centraciénkra van kedvez6 hatéssal. 62STUUTIUTTUTTTTTURTTTITTTTIOULOIPLU TI TUveOPeCeOCULOPeLeULLULLUCDUTTT PUTO LUTTTTTVPTTTITTVITTTHITTTTTITTTTTITTTTITTTTTTT TTT 7. Energiadsitas Néha eléfordul, hogy kénytelenek vagyunk asitani, Az dsitast a legtibb ember a firadtsig kifejezésének tekinti. Ez csak rész- ben igaz, néha az. dsitasnak mas oka van. Ha lehetséges, ne nyomjuk el Asitasunkat, mert kiegyensti- lyozza az Allkapocsizilet és a rig6izmok energidit, és lazitja a koponya kémyékét (persze Asitisunkkal nem kell a fél vilégot bekapnunk). Az Allkapocsiziileten keresztill sok ideg fut az agy felé. A blokkolt llkapocsizilet csdkkenti a tanuléshoz val6 készséget. Ha viszont egyensiilyban van, dsszes képességiinket kibonta- koztathatjuk. Az dsitas segiti a légzést, és javitja az érzékelést. Ha nem tudunk sitani, van lehet6ség a megtanulisdra: Addig végziink kilégzést, mig a tid6nkben nem marad leve- 6. Ezutdn lassan belégziink, és az dsitas automatikusan bek6- vetkezik. Persze néha sziikség van néhdny ismétlésre, de elébb vagy utbb hatni fog, (Még hitetlen fotdsunk is akarata ellenére Asitozni kezdett, mikézben Andrea dsitésat fényképezte.) Megjegyzés: ha a rég6izmok kéziil valamelyik merev, j6t tesz, ha dsités kézben az ujjunk hegyével megérintjiik, és fino- man dérzsélgetitik. Az izom igy kénnyebben el tud lazulni. 64Il. Bels6é hozzaallas 8. Pozitiv pontok Alig van olyan nap, amikor ne kellene stresszhelyzetet 4tél- niink. Néha mér reggel tudjuk, hogy nehéz napunk lesz. De ér- het benniinket stressz teljesen felkésziiletlendil is. A stressz esetén hatésosak kézpontositisunkhoz és megnyugvasunkhoz az tigynevezett ,pozitiv pontok”. Remekiil haszndlhatok vizsgik, dolgozatok, nehéz értekezletek és mas stresszhelyzetek esetében. A pozitiv pontok a homlokcsonton a személd6kdk és a haj- vonal kézétt kézépen helyezkednek el. Jobb keziink mutaté és kézéps6 ujjét homlokunk jobb olda- lara, bal keziink mutaté és kézéps6 ujjat a bal oldaléra helyez- zak. Mindkét pontot 1-3 percig tartjuk, vagy addig, mig ener- gialiiktetést nem érziink. A pozitiv pontokat mindig tarthat- juk, ha nehéz helyzetbe keraliink, vagy stresszt érziink. EzAltal testiinkben és agyunkban fOloldjuk a fesziiltséget. Nyugodtak lesziink, és tiszta fejjel tudjuk megitélni a helyzetet — ami azt je- enti, hogy nem reagélunk tébbé meggondolatlanul. Megjegyzés: a Touch for Health-ben a pozitiv pontok a gyomormeridién neurolimphatikus reflexpontjai. Ha valami a gyomrunkba hasit, vagy bizonyos helyzetekben nyomést ér- ziink a gyomrunkban, a pozitiv pontok képesek fololdani az ér- zelmi stresszt. Kiviléan megfelel csoportos gyakorlatnak is az egész osztily szdméra egy nehezebb feladat vagy egy dolgozat el6tt: minden tanul6 fogja a pozitiv pontjait és gondolatban hangolédjon ré az elkbvetkez6 dolgozatra. o7Megjegyzts: a pozitiv pontok olyan fesziiltségek esetén is se- gitenek, amelyeket valamilyen késobb végzend6 tevékenység okoz, példéul sportverseny, vizsga vagy egy csoport el6tti fel- sz6lalis. lyenkor azonban jobb, ha a homlokunkat keresztezve érintjak meg, Kivitelezés: a jobbkéz ujjai a homlok bal oldalat érintik, a balkéz ujjai a homlok jobb oldalét (8B. kép). A keresztezés ré- vén mindegyik kéz az agynak azt az oldalat érinti, amelyik a hozzé tartozé testfelet iranyitja. A pontok érintése kézben képszertien magunk elé vetitjiik a helyzetet az elejét6l a végéig. Kézben kicsit erésebben nyom- juk a homlokunkat. Most megismételjiik az egész folyamatot gy, ahogy a dolog lefolyasat szeretnénk. Elképzeljik, amint példéul az emberek bardtsdgosan reagilnak, a vizsga j6l sike- riil, vagy ahogyan a bitorség eldraszt, hogy legySzzik az tjt6l val6 félelmiinket. A végén még egy kicsit erdsebben nyomjuk a pontokat, majd egészen lassan engedjik el Gket, hogy még azutén is érezziik a helyiiket. Amikor azutin az elképzelt szituiciba keriltink, érezzitk, hogy egy er6 (a homlokunkon) megtart benniinket. A stressz- helyzet igy mar nem fog nyomasztani, 68 8A. kép 69Ean AL LLL LeL COLL STOOLLLLLLTT TL PLLUTTTTTHTTTTTTTTTITTTTTTTTTTTTTTTTT TH TTTTTTTTITTITTTTTT TTT ITTTTTT 70 8B. kép 9. Wayne Cook A Wayne Cook j6 médszer a stressz leépitésére és arra, hogy energetikailag és motorosan dsszpontositsunk a gyakorlatokra, Ha ihink (6ran vagy szemindriumon) és valamit ‘meg kell hallgatnunk, kézben is csindlhatjuk a Wayne Cook-ot. Ez a gyakorlat dsszpontositja és kiegyenstilyozea a két agyfélte- két és bekapesolja az észlelést. Azért olyan hatdsos, mert els6 részében a test fekv6 nyolcas format vesz fel. Ezzel egyensiilyba hozhatjuk testiink elektromagneses energidjinak legnagyobb részét, A masodik fazis az ujjhegyek Osszeérintésével légzésiink egyenstilyst Allitja helyre. A két fizis egylittese aktivizélja a gerincveléi-folyadékot, névekszik a megfigyelOképesség, a hiperaktivitas cskken. Els6 fazis. Egy szék szélén iiliink és bal lébunkat a jobb térdiinkre tesz- sik, Jobb keziinkkel a bal bokankat fogiuk. Bal keziink tenyere bal talpunk parnds részét érinti Ellazitjuk magunkat, és belégzés kézben nyelviink hegyével a szAjpadlésunkat érintjik. Kilégzéskor nyelviinket visszahtizzuk als6 fogsorunk mégé. Mésodik fais. Mindkét talpunk a talajon, két keziinket ujjaink hegyével egymasnak témasztjuk. Ugyantigy lélegziink, mint az els6 fézis- ban. Mindegyik fazist 1-3 percig végezziik. A gyakorlat természe- tesen tovabb is végezhet6, 7m9B. kép: 2. fais 9A, kép: 1. fézis ITVITETTEYTETYTEVAYTRYTRYETvETyRRVEyFRTPRTERATH 7: 72Il. A k6zépvonal-keresztez6 mozgdsok 10. Fejforgatas — paul £. Dennison nyoman Itt a villvonal ellazitasar6l van sz, amely fokozottan reagil a stresszre, A laza vill segiti a légzést és a finommozgisokat, erdsiti_a szemenergiét. Vildgosan tudunk gondolkozni és kénnyebben megy a munka a képerny6nél. A fejforgatésnak két valtozata van: 1. Egyenesen Allunk és lazan l6gatjuk a vallunkat. Hatrahajt- juk a fejtinket, és ebben a helyzetben lazitunk. Figyelj arra, hogy az allkapcsod is laza legyen, ami azt jelenti, hogy a szid enyhén nyitott. Most lassan gorgerjik a fejiinket jobbra és bal- ra, 15-sz0r mindkét irényba, Most eldrehajtyuk a fejtinket, és Al- lunkat, amennyire Iehet, a mellcsonthoz kézelitjik. Figyelj ar- ra, hogy az eltils nyakizom laza maradjon, és érezd a nyakad megnydlésit, igy is gorgesd a fejedet 15-szér mindkét iranyba. 2. Egy masik valtozat az, amikor fejiink hétrahajtésa el6tt a vallunkat j6 magasra folhtizzuk, és igy gorgerjik a fejtinket. En- gediiik vissza fejiinket a kiindul6é helyzetbe, lazitsuk el a vallun- kat, és nyomjuk finoman lefelé. Ezutén ismét htizzuk flfelé amennyire csak birjuk, fejtinket hajtsuk el6re és megint girges- sik jobbra-balra, A gyakorlat végén a villunkat folemeljtik és ellazitjuk. Megiegyzés: a fejforgatas kivéléan alkalmas képernyés mun- ka sorin lazitésként vagy ,tévés gyakorlatként”, 74 JOA, kép 757 0B. kép HAMANN IMINAMAIIMTTMMTMM80 10F. kép 11 . Kézépvonal-keresztez6 mozgds jazztanc stilusban Ha féktelenek vagyunk, vagy boriisak, mozognunk kell ~ 4m mindig csak keresztben. A kézépvonal-keresztez6 mozgas jazz- tne stilusban igen élvezetes, réadasul csoportgyakorlatnak is kivél6an alkalmas. Bal konyOkiink a jobb térdiinkhdz lendiiljon, job kinyo- kink meg a bal térdiinkhéz. Ekézben nagyon fontos a vallunk mozgisa. A kézépvonal-keresziezé mozgist végezhetjiik tigy is, hogy zenesz6ra szdkdécseliink. Auéképességiink szerint 2-t61 6 per- cig folytathatjuk a gyakorlatot. A gyakorlat koordinalja a két agyféltekét, a szemet, fillet és a két testoldalt. Javul a légzés, a gondolkodas és a megfigyelOké- pesség. Konnyebben megy a tanulis és mindennemi befoga- 6, feldolgoz6, alkalmaz6 és megérts tevékenység. Megjegyzés: fontos, hogy ezen mozgis el6tt valamilyen dssz- pontosit gyakorlatot végezziink. A keresztmozgis sok ember testének teljesen tj mozgisminta, és emiatt egyaltalin nem természetes! A kévetkez6 Ssszpontosit6 gyakorlatok megkénnyitik a ke- resztmozgist: agygombok ‘Wayne Cook A felsorolt ésszpontosité gyakorlatokb6l legaldbb egyet vé- gezziink el a kézépvonal-keresztez6 mozgis megkezdése el6tt. 8112. Tukérrajz Sokunkbél bizony nehezen szakad fl az alkotéer6, ha fes- tésrdl, rajzolésrél, vagy éppen agyagovasrél van sz. Gyerekek is, felndttek is akadnak, akiket a rajzolis vagy a festés kimon- dottan stresszhelyzet elé dllit. ime, egy gyakorlat, amely min- denkit fOlbétorit a rajzolisra. Egyszerten csak firkélunk — az egyetlen kikotés, hogy mindkét keziink egyszerre mozgasson egy-egy ceruzat a papiron. Ha mar van némi gyakorlatunk, el kezdhetiink felismerhet6 dolgokat is rajzolni — de mindig esak jatékosant Jéték kézben energiarendszereink is bekapesolédnak. Két agyféltekénk és testfelink integraci6jat6l felélénkiil a motori- kus mozgastudat. A mavészi formalisnal és az irésndl kiild- ndsen fontos kéz- és szemkoordinacié is javul. Mind! ‘inkbe fogunk egy-egy ceruzit, és a két ceruzi- val egyszerre rajzolunk alakokat, arcokat, jeleket vagy képeket. A mozgiist motorikus szinkronizaldssal végezziik. Kis mozga- sokkal kezdjiik, de biztonsagérzetiink névekedésével mozdula- taink is egyre nagyobbak Iehetnek. Csak arra iigyeljiink, hogy mindkét keziink és karunk egyszerre mozogjon, A tikérrajzolés napi 3-7 percig tart6 gyakorlésaval felszaba- ditjuk mévészi képességeinket, alkotéer6nket, eldcsalogatjuk szunnyad6 tehetségiinket. 83Fe ELLAND ISDOLLOLLaDMLLCCL UT TTTOTTTELELLULCLUDOCMMUTTTOHHTUTTTTTVUPPELLUULULUTTTTTTTTPOEEELETLUTTTTTTTTTTPECEUCLLLLL 13. Fekv6 nyolcasok az irashoz Ha irésképiinkbdl réjovink, hogy finommotoros mozgésunk nincs annyira egyenstilyban, mint amennyire szeretnénk, ezzel a gyakorlattal rendezhetjik irisunkat. Ha irésunk nem olyan szép, rendezett, mint amilyen lenni szokott, akkor is célszerd az irdst segit6 fekv6 nyolcas alkalmazisa. Ez a gyakorlat l6- segiti a kéz és a szem koordinAci6jat, a két agyiélteke ki- egyenstilyozsit, és javitja a koncentréciét A ~ Egy fekv6 Ad-es formatuma lapra rajzoljunk ceruzaval egy fekv6 nyolcast. Eldsz6r a rendszeresen irdsra hasznalt keziinkkel kezdjiik el a rajzot kézéprél fOlfelé jobbra vagy balra, tigyelve arva, hogy a fekv6 nyolcas kézéppontja testvonalunk kézepén helyezkedjen el. Ezutdn ismételjiik meg a mozgast a masik keziinkkel. B ~ Most mindkét keziinkbe vegyiink egy-egy ceruzat. Raj- zoljunk egyszerre mind a két keziinkkel fekv6 nyolcast. Mind- két ceruzit parhuzamosan mozgassuk ugyanabba az irdnyba. Mindig k6zépr6l kezdjtink jobbra vagy balra felfelé. C - Egy-egy ceruzat tartsunk a jobb és a bal keztinkben. Most is mindkét keziinkkel egyszerre rajzoljuk a fekv6 nyolcast, 4m vigydzat! — eztittal jobb keziinkkel kézéprél jobbra felfelé, a bal keziinkkel kézépr6l balra felfelé inditunk, és igy rajzol mindkét keziink egy-egy kért. Ezutin kézépen taldlkozik a két ceruza és elmegy egymds mellett. Vagyis, a jobb kéz balra fel- felé rajzol egy kort, a bal kéz. jobbra felfelé. A ceruzik ismét el- haladnak egymas mellett, a jobb kéz wjb6l jobbra, a bal balra, és igy tovabb. 85Minden gyakorlatcsoportban kb. 10-30 nyolcast rajzoljunk — a legjobb, ha naponta 3-szor. Aza j6, ha a fekv6 nyolcast minél nagyobbra rajzoljuk a tib- lan vagy a falon, Minél nagyobb a mozdulat, annél tébbet kell a szemiinknek mozognia. Fejiinket kézben nyugodtan tartsuk Ugyeljamk arra is, hogy a fekv6 nyolcas keresztezési pontja pontosan a test kézepén helyezkedjen el! 86 1 o 8714. ABC-nyolcas a betii-integraci6hoz Olykor hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy Iéteznek nesodlatos emberek”, akik j6forman mindent tokéletesen csi- ndlnak, vonz6 az egyéniségiik, épp csak az irésuk ronda. Ez bi- zony komoly ellentmondas. A kézirés ugyanis az egyéniség és a jellem tiikre, energidink dsszességének lenyomata. Gyerekekkel sokszor el6fordul, hogy azért ejtenek helyesir4- si hibakat, mert bizonyos betiket ,nem kedvelnek”. Ez a leg- tbbszbr tudatalatti stressztényez6 okozza az ilyen bettik gya- kori elhagyasét. Vizsgiljuk meg térgyilagosan az irisunkat. Figyeljiik meg, hogyan irtuk az egyes betiket. Azokat, amelyek az Altalénos irésképb6l kivalnak, valamint azokat, amelyeket hajlamosak va- gyunk kifelejteni, integrdlnunk kell a fekv6 nyolcasba. (Ez lehet akar az egész ABC is!) Rajzolunk egy fekv6 nyolcast, majd egy Iendiilettel belerajzolunk egy betiit. A kovetkez6 bet leirésa el6tt mindig rajzoljunk néhdny fekv6 nyolcast, a bettiket fo- lyamatos, lendiletes mozgissal kerekitstik! A fekv6 nyolcasokat 4ll6 helyzetben is rajzolhatjuk. Eldre- nydjtjuk mindkét karunkat. Kezeink egymdst érintik. NyGjtote karral tobbszér egymds utin fekv6 nyolcast rajzolunk magunk elé a levegdbe. Mikdzben a betiiket a nyolcasba rajzoljuk, a mozgést a vallunkban kell érezniink. Ezzel a gyakorlattal az egész. ABC-t egyensiilyba hozhatjuk. 88 14, kép 89SOOTITTTTSTTTTTTTUSTTTTTSTTTTETLSUSSPvPT TTP HVTHTTTUVTTPPSHTeeTEEPEPOUTTTTTTHHTTATTTTTTTTETHTE TE PTET 15. Elefant Ha nagyon elmélyediink a munkiban, el6fordulhat, hogy egyaltalin nem vesziink tudomast kornyezetiinkrél. Lehet, hogy szdinak hozzank, mi pedig észre sem vessziik. Ez biztos jele annak, hogy fiilenergidnk nincs egyenstilyban. Ett6l a kellemetlen éllapott6l szabadit meg az elefint. Ez a gyakorlat bekapcsolja fiiliink energidjét, lazitja a vall- vet, egyenstilyba hozza a szemet és a finommotoros mozgist. Az eleffint kivalé a koncentraci6 javitésdra ~ kilonésen a szd- mokkal kapcsolatban, Képessé valunk a MEG-hallésra, mert agyunk feldolgozza a hallottakat. Az elefint igen j6 gyakorlat a hangos olvaséshoz és a szabad el6adashoz. Segitségével sok eléadé és tandr tudott mér tanitisi tevékenységére riban- golédni. Enyhén behajlitjuk a térdiinket, bal fillinket kinygjrott ka- runkra fektetjiik, tekintetiinket kinydjtott ujjainkra icdnyitjuk. Fejiink és vallunk a gyakorlat sorin szorosan egyiitt marad, Most rajzoljunk a karunkkal testiink eldtt fekv6 nyolcast a leve- gobe. Jobbra vagy balra felfelé kezdjiink. Legalébb 10 nyolcas utin végezziik el a gyakorlatot 10-szer a mésik karunkkal is. Megjegyzés: szemmagassigban képzeljink el egy vizszintes, testiink kézépvonaléban pedig egy figgdleges vonalat. A két vonal metszéspontja az orr tovébe essen. A fekv6 nyolcast tigy kell a levegébe rajzolnunk, hogy koor- dindta-rendszeriink minden negyedébe ugyanakkora ivdarab keriiljn, Ez azt jelenti, hogy karunkkal ugyanakkorét mozgunk felfelé, mint lefelé, és ugyanakkorét jobbra, mint balra. 90 a1DTTP TT 16. Fekv6 nyolcas Ha szemiinket megerdltettiik, akkor tigy érezziik, mintha égne, faradts4g nehezedik rink, vagy a betik dsszemos6dnak a szemiink el6it. Nem birunk tovibb odafigyelni, irisunk egyre gyatrabb, a képernySre még rinézni is faj, stb. Mindez vildgo- san mutatja, hogy szemenergidnk nincs egyenstilyban, Ek- kor segit a fekv6 nyotcas. ‘A szemenergiinak négy dimenzidja van - fent, lent, jobb és bal. E dimenzi6k a merididnokhoz vannak hozzirendelve. A f6ld-, tir- és agygombokkal kapcsolhatk be, de rdgzitésiik a fekv6 nyolcassal torténik. Ez gyakorlat minden néz6irinyt megmozgat — a tabla és & sajét fazetiink kézStt példaul f01 s le jar a tekintetiink, irésndl- olvasisndl pedig balrél jobbra. A fekvé nyolcas nagyon fontos gyakorlat mindenféle tanuldsi képesség fejlesztéschez, KinyGjtott karunkkal fekv6 nyolcast rajzolunk a levegobe ~ a végtelen jelét. - Mindig kézéprol kezdjiik félfelé, jobbra vagy balra (16A. kép). Ezalatt fejiinket nem mozditjuk, csak szemiinkkel kévetjiik keziink mozgisat minden irényban. 15 nyolcast rajzolunk a jobb karunkkal, 15-6t a ballal, majd 15-0t mindkett6vel egyszerre. Két tenyeriink érintse egymist. Megjegyzés: a fekv6 nyolcasndl arra térekedj, hogy fejed le- het6leg ne mozogjon, csak a szemed kévesse rajzol6 kezed mozgisét. Minél tbbet mozog a kézzel egyiitt a fej, anal keve- sebbet dolgozik a szemizom. Marpedig a szem szabad mozgisa okvetlenill sziikséges ahhoz, hogy munka vagy tanulés kézben ne halmozédjon f81 benniink fesziiltség. A fekv6 nyolcas végre- hajtasdnak sebessége att6l fiigg, mennyire tud a szemed mo- zogni, mikézben a fejedet nem mozditod. 92 164, kép 93POOL LLLLLLLULI LEST SUTHTLLETTTLLESTTLEUTTTHIHTTTPUTTTTTHITT THY PUT TTSTTTPTTTTT NSTI TVNTTHSPTTTTTT IGB-C:D-E. kép 17. Csip6himbalas Sportolésndl, futasndl sokszor a goresés labizmok okozzdk a problémékat. Eben az esetben a csipShimbil6 gyakorlat ~ hé- rom varidcidban — egyenstilyt teremt és az edzés sorin segiti szervezetiinket, Altalaban javul mindenféle koncentricié, a gondolkodasi és a megfigyel6képesség. AzonfOlil a gyakorlat mindegyik vltozatanak megvan a maga sajétossiga. A csip6himbal6 gyakorlat A, B és C variénsa hatdsdban ki- lanb’z6 erdsségt: AC hatisa 5.sz6r erdsebb az A-ndl és 3-szor a B-nél, Kezdeni mindenesetre az A-val kezdjiik a gyakorlatot, annak teljes elsa- jatitdsdig, Ezutén valtsunk 4t a B-re, és ha mar valoban j61 tud- juk a gyakorlatot, a C-t is elkezdhetjiik. Ha sorban egymds utin csinaljuk 6ket, meg kell tartanunk az A,B,C sorrendet. CsipOhimbalas ~ A A gyakorlat énkiti a gerincvel6i-folyadék dramlasat és Ssszpontositja a medence/nyakszirt-reflexet. A fold6n tiltink, keziinket jobbr6L-balr6l magunk mellé tesz- sziik. Ujjaink el6re mutatnak, karunk megtimasztja fels6testiin- ket. Labunkat behajlitjuk, keresztcsontunk és farkcsontunk érintia fOldet, Ebben a helyzetben a medencével kérézziink jobbra és bal- ra, Légrésiink legyen egyenletes, 15-25-sz6r kbrézziink a me- dencével jobbra, azutin balra. Csindlhatjuk tigy is, hogy 5-szbr jobbra, azutdn 5-szér balra kordziink, majd az egészet 3-5-szr megismételji. 95