vá rosá llam/polisz Hellá szban a vá ros és annak kö rnyékének elnevezése,
amely ö ná lló bel- és kü lpolitiká val rendelkezik. Virá gkoruk
a Kr. e. 8. szá zadban kezdő dö tt, a legjelentő sebbek kö zé tartozott Athén és Spá rta. A vá rosá llamok hanyatlá sa a Kr. e. 4. szá zadban tö rtént, ö ná lló sá guknak a makedó n uralkodó k, II. Philipposz és fia, III. Alexandrosz (Nagy Sá ndor) vetettek véget. arisztokrá cia Az ’aristoi’ (legjobbak) szó bó l szá rmazik. Az antik gö rö g vá rosá llamok/poliszok legvagyonosabb, vezető rétege. Késő bb tá gabb értelmet nyert és az orszá gok vezető rétegét jelentette. démosz A szó jelentése: nép. Az ó kori Hellá szban így nevezték a vagyontalan, de polgá rjoggal rendelkező réteget. A démosz tagjai a tö rténelem sorá n fokozatosan kiharcoltá k, hogy politikai jogokat is gyakorolhassanak. demokrá cia A szó jelentése: népuralom. Olyan á llamforma, ahol a dö ntéseket a politikai jogokkal rendelkező k tö bbsége hozza a kü lö nbö ző intézményeken keresztü l. Jellemző je a – kö zö s dö ntéshozatal mellett – a hatalom megosztá sa (kü lö nféle tisztségek létrehozá sa), illetve a hatalom idő beli korlá tozá sa. népgyű lés Gö rö gü l ekklészia, a tö rvényhozó hatalmat képviselő gyű lés, amelyen minden politikai joggal rendelkező férfi részt vehetett, szavazhatott és felszó lalhatott. sztratégosz A hadsereg vezető je Athénban, phülénként, ö sszesen tízet vá lasztottak (ellentétben a tö bbi, sorsolt tisztséggel), akik napi vá ltá sban gyakoroltá k a hatalmat. A legnevesebb sztratégosz Periklész volt a Kr. e. 5. szá zad kö zepén. cserépszavazá s Gö rö gü l ’osztrakiszmosz’. Eredeti rendeltetése a zsarnoksá g megakadá lyozá sa volt, de politikai eszkö zzé vá lt. A hagyomá ny szerint Kleiszthenész vezette be Kr. e. 508-ban, de csak a Kr. e. 5. szá zadban alkalmaztá k. Amennyiben legalá bb hatezren érvényesen szavaztak, a legtö bb szavazatot kapó személynek 10 évre szá mű zetésbe kellett vonulnia, de vagyoná t megtarthatta. rabszolga Szabadsá gá tó l megfosztott személy, akit szinte tá rgyként kezeltek; adtá k, vették, szinte beszélő szerszá mokként kezelték ő ket. Az á llamhoz való tartozá st fejezi ki, amelyhez kü lö nbö ző jogok és kö telezettségek is tartoznak, azonban nem polgá rjog feltétlenü l jelent politikai jogot is.
Akropolisz Az ó kori Hellá szban a poliszok hegytető n vagy magaslaton
épített fellegvá ra. Á ltalá nos haszná latban az athéni fellegvá r elnevezése. politeizmus Tö bbistenhit. Olyan vallá si rendszer, amelyben tö bb, kü lö nbö ző feladattal, képességgel és attribú tummal rendelkező istent tisztelnek. Ide tartozik példá ul az egyiptomi, a gö rö g és a ró mai hitvilá g. monoteizmus Egyistenhit. Olyan vallá si rendszer, amelyben egyetlen istent tisztelnek. Ide tartoznak az á brahá mi/kö nyves vallá sok: a judaizmus/izraelita/zsidó vallá s, a kereszténység, valamint az iszlá m kü lö nféle irá nyzatai. zsidó vallá s Monoteista vallá s, amelynek istene Jahve (JHVH). A hagyomá ny szerint a vallá s Á brahá mig nyú lik vissza. Fontos megjegyezni, hogy bá r a zsidó vallá st á ltalá ban a zsidó nép gyakorolja, nem teljesen egyezik meg a kettő , pl.: a kazá r birodalmi elit is felvette a zsidó vallá st. Legfontosabb forrá sa a héber Biblia (amelynek része a Tó ra, azaz Mó zes ö t kö nyve). Ó szö vetség/Héber A zsidó sá g szent kö nyve, amelyet a keresztény és iszlá m Biblia vallá sok is szentként kezelnek. Leírja a zsidó nép tö rténetét a vilá g teremtésétő l Jézus szü letéséig. Tö bbek kö zö tt tartalmazza a Tízparancsolatot és a Zsoltá rok kö nyvét. Tízparancsolat A zsidó hagyomá ny szerint az a tíz tö rvény, amelyet Mó zes Jahvétő l (Istentő l) kapott a Sínai-hegyen. Ö sszegzi az ember Isten és embertá rsai felé való kö telezettségeit. pró féta Isten akaratá nak kö zvetítő je. Az Ó szö vetségben Jahve (Isten) gyakorta feddi meg népét a pró fétá k á ltal, illetve jö vendö léseket tesz az eljö vendő Messiá sró l (pl.: Jeremiá s vagy Sá muel). Az iszlá mban tö bbekre tekintenek pró fétaként (példá ul Jézusra, akit istenként nem ismernek el), kö zü lü k az utolsó elismert Mohamed pró féta volt. jeruzsá lemi templom A zsidó vallá s kultikus kö zpontja, a hagyomá ny szerint itt ő rizték az eredeti Tízparancsolatot tá roló frigylá dá t. A templomot eredetileg Salamon kirá ly építette, majd a zsidó sá g babiloni fogsá ga utá n ú jjá építették. Végü l Kr. u. 70- ben a zsidó –ró mai há ború végén leromboltá k és a mai napig nem építették ú jjá . Egyetlen épen maradt falá t nevezik Sirató falnak. diaszpó ra A szó jelentése: szétrajzá s. Eredetileg egy nép vagy vallá s szétszó ró dá sá t jelenti, azonban egy-egy szétszó ró dá s utá ni zá rt kö zö sséget is jelenthet. Az ó kori példá k kö zü l a zsidó sá g szétszó ratá sa a legismertebb. olü mpiai já tékok Zeusz tiszteletére bemutatott versenysorozat. Az első ismert já tékokat Kr. e. 776-ban rendezték és periodikusan ismétlő dö tt négyévente. Az olü mpiai já tékok ideje alatt a poliszok mindenféle há ború t szü neteltettek egymá s kö zö tt. 393-ig tartottá k ezeket, majd a 19. szá zad végén modern formá ban felú jítottá k a versengéseket. fá raó Uralkodó az ó kori Egyiptomban, a pogá nysá g megszű néséig istenként tisztelték, teljhatalommal rendelkezett, amit despotizmusnak nevezü nk. piramis Hatalmas, négyzet alapú , gú la alakú építmény, az ó kori Egyiptomban a fá raó k temetkezési helye, síremléke. mú mia Olyan holttest, amely nem indult oszlá snak. Első sorban az ó kori Egyiptomra jellemző a mumifiká lá s, azaz a test tartó sítá sá nak mesterséges folyamata, és első sorban az uralkodó kat, papokat, elő kelő ket mumifiká ltá k. Hammurapi Babiloni uralkodó a Kr. e. 2. évezredbő l, első sorban tö rvényoszlopá ró l ismert, amely a legrégebbi teljes tö rvénygyű jtemény. Kleiszthenész Athéni politikus a Kr. e. 6. szá zadbó l, Kr. e. 508-ban vá lasztottá k arkhó nná , hozzá kapcsoló dik, hogy terü leti alapon 10 phü lére (tö rzsre) osztotta Athént, amely 50-50 fő t delegá lhatott a buléba (taná csba). Hozzá kö tő dik a cserépszavazá s bevezetése is. Periklész Athéni á llamférfi, kiemelkedő sztratégosz, tekintélyes szó nok a Kr. e. 5. szá zadbó l. Csö kkentette az Areioszpagosz (volt arkhó nokbó l á lló testü let, bíró sá g) jogkö rét és bevezette a napidíjak rendszerét, ezzel elhozva az athéni demokrá cia fénykorá t. Tá mogatta az athéni kö zépítkezéseket, ő indította el az Akropolisz jelentő s fejlesztését is. Nagy Sá ndor III. Alexandrosz néven a Kr. e. 4. szá zadban ü lt a Makedó n Birodalom tró njá n. Egyesítette Makedó niá t és Hellá szt, hó dítá saival hatalmas birodalmat hozott létre, ezzel teret nyitva a hellenizmusnak. Nevéhez kö tő dik az egyiptomi Alexandria alapítá sa. Kheopsz Egyiptomi nevén Hufu. Az egyiptomi Ó birodalom fá raó ja, az ő síremléke a Gízai piramisok kö zü l a legnagyobb, mintegy 146 méteres magassá gá val.
Zeusz A gö rö g olü mposzi istenek fő istene, az ég és a villá mok ura.
Tiszteletére rendezték négyévente az olimpiá kat. Az olü mpiai, mintegy 12 méter magas szobra az ó kori vilá g csodá i kö zé tartozott. Pallasz Athéné Athén védő istene, a bö lcsesség, az igazsá gos há ború és a jog istennő je. Szent á llata a bagoly, amely az athéni pénzeken is lá tható . Á brahá m Az á brahá mi vallá sok hagyomá nyá ban az egyistenhit alapító ja, pró féta, akit a zsidó sá gban, a kereszténységben és az iszlá mban is ő satyaként tisztelnek. A hagyomá ny szerint Mezopotá miá bó l szá rmazott, a Kr. e. 2. évezredben élt, és Isten neki és népének adta az ígéret fö ldjét, Ká naá nt. A zsidó k fiá tó l, Izsá któ l és unoká já tó l, Izrá eltő l szá rmaztatjá k magukat, az arabok pedig má sik fiá tó l, Izmá eltő l. Mó zes Ó szö vetségi pró féta, aki kivezette a kivá lasztott népet, azaz a zsidó sá got Egyiptombó l. A hagyomá ny szerint ő kapta meg a Tízparancsolatot két kő tá blá n Istentő l a Sínai-hegyen. Jeruzsá lem Kö zel-keleti vá ros, az ó kori zsidó á llam fő vá rosa. Itt á llt a Salamon á ltal épített templom. Itt ítélték el és feszítették keresztre Jézust. A zsidó sá g, a kereszténység és az iszlá m szent vá rosa, így fontos zará ndokhely. A 7 szá zadban arabok, majd a 11. szá zad má sodik felében a szeldzsuk tö rö kö k hó dítottá k meg. 1099-ben a keresztes hadjá rat ú jra keresztény kézre juttatta az á llamot, létrehozva a Jeruzsá lemi Kirá lysá got. 1187-ben Szaladin egyiptomi uralkodó ú jra az iszlá m kezére juttatta a vá rost, bá r a keresztények tö bb ízben (ideiglenesen) visszafoglaltá k. Ká naá n Az ígéret fö ldje, ahová az izraelita tö rzsek vá ndoroltak. Magá ban foglalja Izraelt, Jordá niá t, Palesztiná t, Libanont, Palesztiná t Szíria nyugati részét és a Sínai-félszigetet. Jú dea Salamon halá la utá n a zsidó á llam déli részének elnevezése, egészen addig, amíg az Ú jbabiloni Birodalom meg nem hó dította. Késő bb a Ró mai Birodalom fennható sá ga alá kerü lt. Izrael Salamon halá la utá n a zsidó á llam északi részének elnevezése, egészen addig, amíg az Asszír Birodalom véget nem vetett fü ggetlenségének. Késő bb a Ró mai Birodalom fennható sá ga alá kerü lt. Palesztina Az ó kori zsidó á llam terü lete, amely az eredetileg ott lakó filiszteusokró l kapta nevét. A Fö ldkö zi-tenger keleti partvidéke és a Jordá n folyó kö zö tt elterü lő terü let.
Athén Az Attikai-félszigeten elhelyezkedő vá rosá llam, a hellén
kultú ra egyik legmeghatá rozó bb kö zpontja. Athénhoz kapcsoló dik az ó kori demokrá cia kialakulá sa. Olü mpia Hellá sz déli részén elhelyezkedő vá ros, a Zeusz tiszteletére négyévente tartott já tékok, azaz az olü mpiai já tékok ó kori színhelye. Egyiptom Afrikai északkeleti részén elterü lő ó kori despotikus birodalom, amely gazdag kultú rá já ró l ismert. Legfontosabb folyó ja a Nílus. Mezopotá mia A Tigris és az Eufrá tesz folyó k kö zö tt elterü lő terü let, a jelentő s ó kori keleti civilizá ció k, birodalmak jö ttek létre itt. Kr. e. 3000 kö rü l – Kr. Az ó kor idő szaka u. 476 Kr. e. 776 Az első feljegyzett olü mpiai já tékok Kr. e. 753 Ró ma mondabeli alapítá sá nak dá tuma Kr. e. 510 A kirá lysá g korá nak vége Ró má ban, a kö ztá rsasá g kezdete Kr. e. 508 Kleiszthenész reformjai Kr. e. 5. sz. kö zepe Az athéni demokrá cia fénykora (Periklész kora) Babilon Ó kori mezopotá miai vá ros az Eufrá tesz partjá n, Hammurapi Babilon kö zponttal despotikus birodalmat hozott létre. A Kr. e. 6. szá zadban a zsidó nép fogsá gá nak színhelye. Nílus A Fö ld egyik leghosszabb folyó ja, á radá saival lehető vé tette az egyiptomi kultú ra kialakulá sá t Afrika északkeleti részén. jó sda Kiemelt vallá si- és kultuszhely, ahol az emberek az istenek akaratá ró l vagy a jö vő jü krő l pró bá ltak tudá st szerezni. Az egyik leghíresebb gö rö g jó sda Apolló n Delphoiban talá lható szentélye volt.