vá rosá llam/polisz Hellá szban a vá ros és annak kö rnyékének elnevezése,

amely ö ná lló bel- és kü lpolitiká val rendelkezik. Virá gkoruk

a Kr. e. 8. szá zadban kezdő dö tt, a legjelentő sebbek kö zé
tartozott Athén és Spá rta. A vá rosá llamok hanyatlá sa a Kr.
e. 4. szá zadban tö rtént, ö ná lló sá guknak a makedó n
uralkodó k, II. Philipposz és fia, III. Alexandrosz (Nagy
Sá ndor) vetettek véget.
arisztokrá cia Az ’aristoi’ (legjobbak) szó bó l szá rmazik. Az antik gö rö g
vá rosá llamok/poliszok legvagyonosabb, vezető rétege.
Késő bb tá gabb értelmet nyert és az orszá gok vezető rétegét
jelentette.
démosz A szó jelentése: nép. Az ó kori Hellá szban így nevezték a
vagyontalan, de polgá rjoggal rendelkező réteget. A démosz
tagjai a tö rténelem sorá n fokozatosan kiharcoltá k, hogy
politikai jogokat is gyakorolhassanak.
demokrá cia A szó jelentése: népuralom. Olyan á llamforma, ahol a
dö ntéseket a politikai jogokkal rendelkező k tö bbsége hozza
a kü lö nbö ző intézményeken keresztü l. Jellemző je a – kö zö s
dö ntéshozatal mellett – a hatalom megosztá sa (kü lö nféle
tisztségek létrehozá sa), illetve a hatalom idő beli
korlá tozá sa.
népgyű lés Gö rö gü l ekklészia, a tö rvényhozó hatalmat képviselő gyű lés,
amelyen minden politikai joggal rendelkező férfi részt
vehetett, szavazhatott és felszó lalhatott.
sztratégosz A hadsereg vezető je Athénban, phülénként, ö sszesen tízet
vá lasztottak (ellentétben a tö bbi, sorsolt tisztséggel), akik
napi vá ltá sban gyakoroltá k a hatalmat. A legnevesebb
sztratégosz Periklész volt a Kr. e. 5. szá zad kö zepén.
cserépszavazá s Gö rö gü l ’osztrakiszmosz’. Eredeti rendeltetése a zsarnoksá g
megakadá lyozá sa volt, de politikai eszkö zzé vá lt. A
hagyomá ny szerint Kleiszthenész vezette be Kr. e. 508-ban,
de csak a Kr. e. 5. szá zadban alkalmaztá k. Amennyiben
legalá bb hatezren érvényesen szavaztak, a legtö bb
szavazatot kapó személynek 10 évre szá mű zetésbe kellett
vonulnia, de vagyoná t megtarthatta.
rabszolga Szabadsá gá tó l megfosztott személy, akit szinte tá rgyként
kezeltek; adtá k, vették, szinte beszélő szerszá mokként
kezelték ő ket.
Az á llamhoz való tartozá st fejezi ki, amelyhez kü lö nbö ző
jogok és kö telezettségek is tartoznak, azonban nem
polgá rjog feltétlenü l jelent politikai jogot is.

Akropolisz Az ó kori Hellá szban a poliszok hegytető n vagy magaslaton

épített fellegvá ra. Á ltalá nos haszná latban az athéni fellegvá r
elnevezése.
politeizmus Tö bbistenhit. Olyan vallá si rendszer, amelyben tö bb,
kü lö nbö ző feladattal, képességgel és attribú tummal
rendelkező istent tisztelnek. Ide tartozik példá ul az
egyiptomi, a gö rö g és a ró mai hitvilá g.
monoteizmus Egyistenhit. Olyan vallá si rendszer, amelyben egyetlen
istent tisztelnek. Ide tartoznak az á brahá mi/kö nyves
vallá sok: a judaizmus/izraelita/zsidó vallá s, a
kereszténység, valamint az iszlá m kü lö nféle irá nyzatai.
zsidó vallá s Monoteista vallá s, amelynek istene Jahve (JHVH). A
hagyomá ny szerint a vallá s Á brahá mig nyú lik vissza. Fontos
megjegyezni, hogy bá r a zsidó vallá st á ltalá ban a zsidó nép
gyakorolja, nem teljesen egyezik meg a kettő , pl.: a kazá r
birodalmi elit is felvette a zsidó vallá st. Legfontosabb
forrá sa a héber Biblia (amelynek része a Tó ra, azaz Mó zes
ö t kö nyve).
Ó szö vetség/Héber A zsidó sá g szent kö nyve, amelyet a keresztény és iszlá m
Biblia vallá sok is szentként kezelnek. Leírja a zsidó nép tö rténetét
a vilá g teremtésétő l Jézus szü letéséig. Tö bbek kö zö tt
tartalmazza a Tízparancsolatot és a Zsoltá rok kö nyvét.
Tízparancsolat A zsidó hagyomá ny szerint az a tíz tö rvény, amelyet Mó zes
Jahvétő l (Istentő l) kapott a Sínai-hegyen. Ö sszegzi az ember
Isten és embertá rsai felé való kö telezettségeit.
pró féta Isten akaratá nak kö zvetítő je. Az Ó szö vetségben Jahve
(Isten) gyakorta feddi meg népét a pró fétá k á ltal, illetve
jö vendö léseket tesz az eljö vendő Messiá sró l (pl.: Jeremiá s
vagy Sá muel). Az iszlá mban tö bbekre tekintenek
pró fétaként (példá ul Jézusra, akit istenként nem ismernek
el), kö zü lü k az utolsó elismert Mohamed pró féta volt.
jeruzsá lemi templom A zsidó vallá s kultikus kö zpontja, a hagyomá ny szerint itt
ő rizték az eredeti Tízparancsolatot tá roló frigylá dá t. A
templomot eredetileg Salamon kirá ly építette, majd a
zsidó sá g babiloni fogsá ga utá n ú jjá építették. Végü l Kr. u. 70-
ben a zsidó –ró mai há ború végén leromboltá k és a mai napig
nem építették ú jjá . Egyetlen épen maradt falá t nevezik
Sirató falnak.
diaszpó ra A szó jelentése: szétrajzá s. Eredetileg egy nép vagy vallá s
szétszó ró dá sá t jelenti, azonban egy-egy szétszó ró dá s utá ni
zá rt kö zö sséget is jelenthet. Az ó kori példá k kö zü l a
zsidó sá g szétszó ratá sa a legismertebb.
olü mpiai já tékok Zeusz tiszteletére bemutatott versenysorozat. Az első
ismert já tékokat Kr. e. 776-ban rendezték és periodikusan
ismétlő dö tt négyévente. Az olü mpiai já tékok ideje alatt a
poliszok mindenféle há ború t szü neteltettek egymá s kö zö tt.
393-ig tartottá k ezeket, majd a 19. szá zad végén modern
formá ban felú jítottá k a versengéseket.
fá raó Uralkodó az ó kori Egyiptomban, a pogá nysá g megszű néséig
istenként tisztelték, teljhatalommal rendelkezett, amit
despotizmusnak nevezü nk.
piramis Hatalmas, négyzet alapú , gú la alakú építmény, az ó kori
Egyiptomban a fá raó k temetkezési helye, síremléke.
mú mia Olyan holttest, amely nem indult oszlá snak. Első sorban az
ó kori Egyiptomra jellemző a mumifiká lá s, azaz a test
tartó sítá sá nak mesterséges folyamata, és első sorban az
uralkodó kat, papokat, elő kelő ket mumifiká ltá k.
Hammurapi Babiloni uralkodó a Kr. e. 2. évezredbő l, első sorban
tö rvényoszlopá ró l ismert, amely a legrégebbi teljes
tö rvénygyű jtemény.
Kleiszthenész Athéni politikus a Kr. e. 6. szá zadbó l, Kr. e. 508-ban
vá lasztottá k arkhó nná , hozzá kapcsoló dik, hogy terü leti
alapon 10 phü lére (tö rzsre) osztotta Athént, amely 50-50
fő t delegá lhatott a buléba (taná csba). Hozzá kö tő dik a
cserépszavazá s bevezetése is.
Periklész Athéni á llamférfi, kiemelkedő sztratégosz, tekintélyes
szó nok a Kr. e. 5. szá zadbó l. Csö kkentette az Areioszpagosz
(volt arkhó nokbó l á lló testü let, bíró sá g) jogkö rét és
bevezette a napidíjak rendszerét, ezzel elhozva az athéni
demokrá cia fénykorá t. Tá mogatta az athéni
kö zépítkezéseket, ő indította el az Akropolisz jelentő s
fejlesztését is.
Nagy Sá ndor III. Alexandrosz néven a Kr. e. 4. szá zadban ü lt a Makedó n
Birodalom tró njá n. Egyesítette Makedó niá t és Hellá szt,
hó dítá saival hatalmas birodalmat hozott létre, ezzel teret
nyitva a hellenizmusnak. Nevéhez kö tő dik az egyiptomi
Alexandria alapítá sa.
Kheopsz Egyiptomi nevén Hufu. Az egyiptomi Ó birodalom fá raó ja, az
ő síremléke a Gízai piramisok kö zü l a legnagyobb, mintegy
 146 méteres magassá gá val.

Zeusz A gö rö g olü mposzi istenek fő istene, az ég és a villá mok ura.

Tiszteletére rendezték négyévente az olimpiá kat. Az
olü mpiai, mintegy 12 méter magas szobra az ó kori vilá g
csodá i kö zé tartozott.
Pallasz Athéné Athén védő istene, a bö lcsesség, az igazsá gos há ború és a jog
istennő je. Szent á llata a bagoly, amely az athéni pénzeken is
lá tható .
Á brahá m Az á brahá mi vallá sok hagyomá nyá ban az egyistenhit
alapító ja, pró féta, akit a zsidó sá gban, a kereszténységben és
az iszlá mban is ő satyaként tisztelnek. A hagyomá ny szerint
Mezopotá miá bó l szá rmazott, a Kr. e. 2. évezredben élt, és
Isten neki és népének adta az ígéret fö ldjét, Ká naá nt. A
zsidó k fiá tó l, Izsá któ l és unoká já tó l, Izrá eltő l szá rmaztatjá k
magukat, az arabok pedig má sik fiá tó l, Izmá eltő l.
Mó zes Ó szö vetségi pró féta, aki kivezette a kivá lasztott népet, azaz
a zsidó sá got Egyiptombó l. A hagyomá ny szerint ő kapta
meg a Tízparancsolatot két kő tá blá n Istentő l a Sínai-hegyen.
Jeruzsá lem Kö zel-keleti vá ros, az ó kori zsidó á llam fő vá rosa. Itt á llt a
Salamon á ltal épített templom. Itt ítélték el és feszítették
keresztre Jézust. A zsidó sá g, a kereszténység és az iszlá m
szent vá rosa, így fontos zará ndokhely. A 7 szá zadban
arabok, majd a 11. szá zad má sodik felében a szeldzsuk
tö rö kö k hó dítottá k meg. 1099-ben a keresztes hadjá rat ú jra
keresztény kézre juttatta az á llamot, létrehozva a
Jeruzsá lemi Kirá lysá got. 1187-ben Szaladin egyiptomi
uralkodó ú jra az iszlá m kezére juttatta a vá rost, bá r a
keresztények tö bb ízben (ideiglenesen) visszafoglaltá k.
Ká naá n Az ígéret fö ldje, ahová az izraelita tö rzsek vá ndoroltak.
Magá ban foglalja Izraelt, Jordá niá t, Palesztiná t, Libanont,
Palesztiná t Szíria nyugati részét és a Sínai-félszigetet.
Jú dea Salamon halá la utá n a zsidó á llam déli részének elnevezése,
egészen addig, amíg az Ú jbabiloni Birodalom meg nem
hó dította. Késő bb a Ró mai Birodalom fennható sá ga alá
kerü lt.
Izrael Salamon halá la utá n a zsidó á llam északi részének
elnevezése, egészen addig, amíg az Asszír Birodalom véget
nem vetett fü ggetlenségének. Késő bb a Ró mai Birodalom
 fennható sá ga alá kerü lt.
Palesztina Az ó kori zsidó á llam terü lete, amely az eredetileg ott lakó
filiszteusokró l kapta nevét. A Fö ldkö zi-tenger keleti
partvidéke és a Jordá n folyó kö zö tt elterü lő terü let.

Athén Az Attikai-félszigeten elhelyezkedő vá rosá llam, a hellén

kultú ra egyik legmeghatá rozó bb kö zpontja. Athénhoz
kapcsoló dik az ó kori demokrá cia kialakulá sa.
Olü mpia Hellá sz déli részén elhelyezkedő vá ros, a Zeusz tiszteletére
négyévente tartott já tékok, azaz az olü mpiai já tékok ó kori
színhelye.
Egyiptom Afrikai északkeleti részén elterü lő ó kori despotikus
birodalom, amely gazdag kultú rá já ró l ismert. Legfontosabb
folyó ja a Nílus.
Mezopotá mia A Tigris és az Eufrá tesz folyó k kö zö tt elterü lő terü let, a
jelentő s ó kori keleti civilizá ció k, birodalmak jö ttek létre itt.
Kr. e. 3000 kö rü l – Kr. Az ó kor idő szaka
u. 476
Kr. e. 776 Az első feljegyzett olü mpiai já tékok
Kr. e. 753 Ró ma mondabeli alapítá sá nak dá tuma
Kr. e. 510 A kirá lysá g korá nak vége Ró má ban, a kö ztá rsasá g kezdete
Kr. e. 508 Kleiszthenész reformjai
Kr. e. 5. sz. kö zepe Az athéni demokrá cia fénykora (Periklész kora)
Babilon Ó kori mezopotá miai vá ros az Eufrá tesz partjá n, Hammurapi
Babilon kö zponttal despotikus birodalmat hozott létre. A Kr.
e. 6. szá zadban a zsidó nép fogsá gá nak színhelye.
Nílus A Fö ld egyik leghosszabb folyó ja, á radá saival lehető vé tette
az egyiptomi kultú ra kialakulá sá t Afrika északkeleti részén.
jó sda Kiemelt vallá si- és kultuszhely, ahol az emberek az istenek
akaratá ró l vagy a jö vő jü krő l pró bá ltak tudá st szerezni. Az
egyik leghíresebb gö rö g jó sda Apolló n Delphoiban talá lható
szentélye volt.