A francia klasszicista színház és dráma

I. A 17. dik század

 nagy barokk vallásosság
 Franciaországban egyre gyakrabban üti fel a fejét a racionalizmus („ráció” – józanész)
ismereteink forrása az ész, a gondolkodás
 a racionalizmus a felvilágosodás korának az előjárója, de még összefér az egyház
uralmával és a növekvő vallásossággal
 Fo. ban a 17. sz. második felében a „józanész” a művészetet aszerint értékeli, hogy
mennyire ésszerű – az alkotók szigorúan követték az antik művészet normáit

II. A klasszicizmus
 a 17. sz. másofok felében Fo. ban (14. Lajos udvarában) új irányzat terjedt el a
klasszicizmus, aminek az alapja a tökéletesnek tartott ókori szerzők műveinek
követése
 a klasszikus utánzása innen származik a név is, hogy klasszicizmus
 ennek gyökerei a drámairodalomból eredeztethető
 A francia színház hagyományai és gyökerei a városi bohózatok (városi komédiák)
 városi komédia 14. sz. – nincs kész forgatókönyv – rögtönzés
 „commedia dell arte” – rögtönzött színjáték – később a színház is használja, és
Moliére is
 a színház az előkelők legfőbb találkahelye volt
 előadások a főúri kastélyokban és a királyi palotában (maga a király is nagyon szerette
a színházat)
Klasszicista színház
 felépítése is szelleme nagyban különbözik az angol reneszánsz színháztól
 felvonások függönnyel
 női szerepeket nők játszák (semmit nem mondhattak, ami sértő a nőkre)
 korabeli kosztümök (rizsporos paróka)
 nincs díszlet
 szabályok: a józanész és a rend szabályozta a mű megírását
 hármas egység szabálya – a tér egysége: egy helyszínen a cselekmény
- idő egysége: cselekmény max ideje 24-36 óra
- cselekmény egysége: egy szálon fut az esemény

 klasszicista dráma 3 nagy alakja: Corneille, Racine és Moliére

III. Moliére életrajza
 eredeti neve Jean-Baptiste Poquelin ez a néz egy felvett álnév volt
 1622-ben Fo-ban született
 apja jómódú kárpitos, aki fiát jogásznak szánt
 de Moliére színész akart lenni ezért felcsapott vándorszínésznek – bejárta az országot
 Párizsba visszatérve a Kényeskedők című darabjával nagy sikert aratott az udvarban
 ünnepelt szerző, színész és társulatigazgató vált belőle (14. Lajos kegyeltje)
 1673 ban betegeskedés után a Képzelt Beteg próbáján rosszul lett és rá pár órával
meghalt

VI. Munkásságai
 komédiákat írt
 sokszor a politika és társadalmi ellentéteket boncolgatta
 máskor meg az eltúlzott emberi viselkedést és rossz tulajdonságokat tette meg
nevetség tárgyaként
 a mű középpontja az ember jellem hibája, amit kritikával leleplez és nevetségessé teszi
 legfontosabb művei Kényeskedők, Férjek iskolája, Nők iskolája, Tartuffe, A
mizantróp, Az imposztor, Fösvény, Úrhatnám polgár, Tudós nők, Képzelt beteg

Tartuffe
 egyik legjobb vígjátéka
 Meséje és szerkezete világos, könnyen áttekinthető: egy rokonszenves, jómódú polgári
családba befurakodik egy démoni gazember, s körmönfont ravaszságával, mindenre
elszánt aljasságával csaknem a végső romlásba dönti őket.
Keletkezése
 1664-ben mutatta be a királyi udvar elött, de az egyházi körök azonnal támadták és a
párizsi érsek kérésére a királynak muszáj volt betiltani
 1669-ben mondták vissza a tilalmat és ezután mar 5 felvonásos lett a darab, ami nagy
siker aratott
Műfaja
 műfaja: komédia
 a dráma műnemébe tartozik
 a komikum hiányosságokat leplez le vagy éppen az ellentéte
 hősei átlagos alakok, akiknek a rossz tulajdonságait tüntetik fel
 eszközök: túlzás, karikírozás
 cselekménye: valószínűtlen fordulat, cselszövés, véletlen
 megoldás: mindig szerencsés végű
 komikus konfliktusokra épül: 2 átlagos kisember ütközete és mindkettőjük bukása
Verselés
 rímes alexandrinusokban beszél 12 szótag
 hangsúlyos verselésű sorfaj a 6. szótag után felező sormetszet
V. Elemzés
I. Expozíció
 mozgalmas tömegjelenet – családi veszekedés
 megismerjük a szereplőket
 Pernelle asszony dühösen elhagyja fia Orgon házát
 Tratuffelt a család elítéli és állszentnek és erkölcsbírónak tartják, de a nagyi Pernelle
rajong a szenteskedő Tratuffe-ért
 2. jelenet Dorine és Cléante párbeszéde – megtudjuk, hogy Orgon iszonyatosan
vallásos és Tratuffe megszállottja lett így a családfő szerepét is átadta neki
 Tratuffe ezt ki is használta és szinte kizsebeli a családot
 Orgon 2 nap távollét után csak Tratuffe miatt aggódik
 Cléante a kompromisszumok híve ő tárgyilagosítja a szerplők magatartását
II. Bonyodalom
 2. felvonás – Orgon elmonda tervét: hogy lányának Mariannének Tartuffet szánja
férjül (már odaígérte a lányt Valérnak)
 3. felvonás – jobban megismerjük Tratuffet a ravasz képmutató embert komikus
figuraként tüntetik fel
 önsanyargató szerzetesnek adja ki magét, aki kegyes és cölibátusban él de a komornát
nem veri át
 felgyorsulnak az események – Orgon hiszékenysége kezd megbukni
 Tratuffe szerelmet vall Elmirának Orgon feleségének – ezt Orgon fia Damis
kihallgatja és beköpi apjánál
 mikor Orgon kérdőre vonja, bevallja tettét, de ezen kívül a világ minden terhát magára
vállalja és ezzel megtéveszti Orgont aki ezért a rágalmazás miatt kitagadja fiát és
minden vagyonát Tratuffere írja és aznap estére hozza az esküvőt
 Elmire rőrbe csalja Tratuffet
 Orgon tanuja lesz Tratuffe udvarlásának az asztal alatt ezzel lelepleződik és helull a
függöny a szeme elött és el akarja kergetni Tratuffet
 de Tratuffe küldi el a családot az újonnan szerzett házából és magának tudja a vagyont
 Orgon egy kazetta miatt aggódik a legjobban
 elromlik a komédia hangulata és fenyegetővé válik
III. Tetőpont
 a kazetta egy politika menekült, egy felségáruló iratait tartalmazza – ezt Orgon meg
anno Tratuffe-re bízta, de most fenyegetve érzi magát
 nevetségessé válik a helyzet mikor Pernelle megjelenik, és nem hiszi el hogy ilyet tett
Tratuffe
 Tratuffe 1 napot ad a kiköltözésre
 Valér hozza a letartóztatás hírét s segítséget ajánl – szökés
 megjelenik a rendőrség
VI. Megoldás
 váratlan fordulat, a rendőrség Tratuffe-t tartóztatja le, mert az uralkodó álnéven
bujkáló szélhámost ismert fel benne
  azért lett ez a vége támogatta az uralkodót
V. Üzenete
 az ember lelkében lévő rendnek és harmóniának a fanatizmus és a gonoszság az
ellentéte, ami ellen kötelesek vagyunk harcolni

VI. A mű színházi feldolgozása

 számtalan feldolgozás készült
 egyik legjobb magyar feldolgozás a Nemzeti Színházban volt Alföldi Róbert
rendezésével