.

A magyar barokk irodalom – Zrínyi Miklós és a Szigeti

veszedelm – Eposzi kellékek
A barokk alkotás célja a meghökkentés, gyönyörködtetés, lenyűgöző hatás keltése, misztikus révületbe
emelés. Minden művészeti ágában jellemző vonás a festőiség, a kontraszt kihasználása, a dinamizmus, a
mértéktelen díszítettség, az érzelmek ábrázolása a borzalmastól az extatikusig. A barokk a világot
hierarchikusan tagoltnak érzékelteti az ember számára. A harmóniát sugározzák az alkotások. A barokk
kialakulásában és elterjedésében nagy szerepe volt az ellenreformációnak, s különösen a jezsuita
rendnek. Ez a korszak a vallásos művészet és a templomépítészet utolsó nagy korszaka. A keresztény
egyház, a reformátusokkal szemben próbálja elkápráztatni a hívő embert, s így próbálja meg
„visszatéríteni” az eredeti vallásába. A barokk kultúra és művészet elterjedésének másik fontos,
gazdasági és társadalmi tényezője a refeudalizálás, a feudalizmus újbóli megerősödése. A korszak egyben
a fejedelmi pompa művészete is. A paloták díszesebbek lettek és, így akarták jelképezni az úr fenségét. A
reneszánsz és a barokk a felekezetek közötti háborúk korszaka. A misztika és a racionalizmus együtt
jellemzik a korszakot.

A reneszánsz és a barokk: A barokkban minden „mozgásban van”, ellentétben a statikus és állapotszerű

reneszánsz kompozíciókkal.

RENESZÁNSZ

A kompozíció szobrászi, éles kontúrokkal

Felületi

Zárt forma

Mellérendelő részek

Áttekinthető

BAROKK
Festői

Mélységbe nyúló

Nyílt forma

Alárendelés

Bonyolultabb

A drámaiság, pompa és intellektualizmus, ráció és misztika jellemzi a barokk művészetét. Új műfajkánt

ekkor jelenik meg a drámát, zenét, táncot, képet egyesítő opera. A barokk tele van a halálra való
emlékeztetésekkel „memento mori”. A nagy költők vallásossága felekezetek feletti, csakúgy, mint Balassi
istenes költészete. A barokk szépprózában vallásos olvasmányok, valamint mélyen személyes tartalmú
művek születnek. Egy ideig Erdélyben virágzik az emlékiratírás, melyeknek képviselői sokat átvettek a
heroikus regény lélektani ábrázolásából. Kedvelt műfajok még az anekdota, a széppróza, a levél, az eposz,
a politikai értekezés, az önéletírás, az emlékirat, a napló és a memoár. A barokk új műfajokat teremtett,
fellazította a hagyományos műformák kereteit, új kompozíciós formákat hozott létre: a sok részletből,
epizódból felépülő, poklot, földet, mennyet egybeölelő monumentális szerkezetet, s ez főképp a barokk
eposzban érvényesült.

2. Pázmány Péter (1570-1637) hittérítő, egyházszervező és író, a magyar próza első nagy mestere; a
magyarországi ellenreformáció legnagyobb alakja, a katolikus restauráció vezére. Műveivel rengeteg
embert térített vissza a katolikus egyházba. A teológia minden ágában nagy értékű műveket hozott létre.
Elsődleges hangsúly, fektet a keresztény hit bemutatására, és csak másodlagosan vitázik a
protestánsokkal. Tevékenysége során felvirágzott a katolikus teológia és a tudományos élet. Főbb művei:
Prédikációk, Krisztus követése, Öt szép levél.

Gyöngyösi István tette népszerűvé az elbeszélő költészetünkben a felező 12-es sortípust. Barokkosan
szerkeszt: elmélkedő kitérőkkel, színes leírásokkal, gyakori nézőpont- és ritmusváltással. A játékos
öncélúság is köti a barokk stílushoz.
Apáczai Csere János (1625-1659) a magyar kultúra kiemelkedő alakja. Filozófiai és pedagógiai író, a
Magyar Encyclopaedia (1653) szerzője, Descartes követője, a felvilágosodás magyar előfutára. Tudatosan
törekedett a magyar szókincs bővítésére, főképp a szaknyelvek kialakítására. E korszakban Erdélyről
jelentős alkotások születnek, az éledő nemzettudat jegyében.

Cserei Mihály (1667-1756) magyar nyelvű História c. könyve az emlékirat és a történetírás határán
születik, az erdélyi nemesi világról.

Bethlen Miklós (1642-1716) államférfi (erdélyi kancellár), a magyar próza kiemelkedő művelője,
kulturális életünk több mozzanatának tanúja. Fiatalon Apáczai Csere János tanítványa volt. Kálvinista hívő
volt. A korszakban jellemző volt, hogy több történelmi személyiség emlékiratot, vagy naplót írt.
Függetlenségi törekvéseiért Bécs börtönbe záratja, itt készíti az Önéletírását (1708-1710), a vallomás-
irodalom hagyományaihoz is alkalmazkodva.

II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) fejedelemnek politikai és történelmi főszerepe mellett, az irodalmi
jelentősége is kivételes. Emigrációban francia címmel, latinul írta vallomásszerű önéletrajzát Emlékiratok
címmel (Mémoires, 1716-1717). A Vallomások (Confessiones) című, szintén latin nyelvű összeállítását
Törökországban írja, benne életútját és személyes döntéseit boncolgatja. A közvélemény neki
tulajdonította a Rákóczi Ferenc buzgó éneke c. verset (1703). Rákóczi kamarása volt

Mikes Kelemen (1690-1761) a magyar széppróza kiemelkedő művelője. A Törökországi levelek (1717-
1758) műfaja francia divatot követ, de megszólal benne az erdélyi barokk kultúra, a székely hagyományok
és világlátás is. Stílusa és a levelek műfajisága egyaránt kivételesen változatos. A mű egyszersmind
személyes és kordokumentum is. Sajátos módon keverednek az emlékirat, az egzotikus keleti útirajz, az
anekdota és a napló elemei. Művét Rodostón írja, bujdosása alatt.

Bethlen Kata (1700-1759) Bethlen Miklós unokahúga. Három tényező határozza meg írói modorát: Erdély
politikai helyzete, a vallásossága és a szenvedésekkel teli élete.

A kuruc költészet irodalmunk speciális színfoltja. Nem egységes, mert a nemesi és a népi irodalomból
egyaránt táplálkozik, szemléletmódja is változékony. A társadalom perifériájára szorult nincstelen rétegek
műfaja a bujdosó-vers és a szegénylegény-ének (ezt Ady fogja feleleveníteni) és egyéb énekek és imák.
Általános közérzetet fejeznek ki a kesergők, pl. a Rákóczi-nóta. A XVII. században a vérengzés és
csüggedés, mögötte a császári-egyházi barokk pompával, előtérben a nép és az ország romlásával, a
szakadatlan életveszéllyel, a nemzethalál nagyon is indokoltnak látszó rémképével. Erdélynek sikerült
kiszakítania magát ebből a halálos nyomásból, és időleges önállóságában, virágzó fejedelemség keretén
belül éli tovább a reneszánszot.

3. Igazán érett formában Zrínyi Miklós (1620-1664) lírai és epikus költészetében jelenik meg a magyar
barokk. Pázmány Péter nevelte keresztény hitben. Költő, hadvezér és államférfi, a XVII. századi magyar
függetlenségi küzdelmek vezéralakja. Műeposzában világszínvonalút alkotott, idilljei és epigrammái új
műfajokat vezetnek be. Legjelentősebb szépirodalmi műveit egyetlen kötetbe szerkesztve adta ki, a
címlapon “az adriai tenger szirénje” kifejezéssel önmagára utalva. A magyarok nemzeti eposzát akarta
létrehozni híres művével, a Szigeti veszedelemmel, de ez a mű nem tekinthető eposznak, mivel
imitációnak tekintik (utánzás). Járatos volt az ókori latin irodalomban és az itáliai reneszánsz
kultúrájában. Vergiliust (Aeneis) ugyanolyan alaposan ismerte, mint Torquato Tassót, a barokk nagy
epikus költőjét. De ismerte és szerette Balassi költeményeit is és a hazai krónikásénekeket. Mindezektől
tanult, és senkinek sem lett szolgai utánzója. Szerelmes versei mind későbbi feleségéhez, Draskovich
Eusebiához szólnak, őt nevezi Violának, a virágénekek példaadása szerint. Egyik fontos röpirat az A török
áfium elleni orvosság, melyben a török kiűzését tartja elsődlegesnek. Zrínyi maga is sikeres katona volt,
ezért több tanácsot is adott a török elleni háborúkban és aktívan szerepet is vállalt.

Szigeti veszedelem: (1645-46) Vergiliustól és Tassótól tanult módszerekkel beleépítette művét a nagy
eposzok világtörténetébe. Tassótól a szerelmi szálak szövését, a kétféle szerelemfelfogást, -szembeállítást
veszi át. Zrínyi 15 énekben, 1566 versszakban adja elő dédapja 1566-os helytállását, a szigetvári
ostromot, és a vármegszállás történetét. Zrínyinek a műben több paradoxont (hihetetlen dolog) kellett
hitelesítenie. Egy küzdelemnek csak akkor van tétje, hitele, ha a szembenálló felek megközelítően azonos
nagyságrendűek. (itt hatalmas túlerő: több 100000 török szemben pár ezer magyarral); másrészt magyar
vereséget erkölcsi győzelemmé kellett váltania. Az ellentmondást erkölcsi, eszmei szinten úgy oldja fel az
elbeszélő, hogy Zrínyi és a magyarság összeforrott, erkölcsös közösség; a mű végére széthúzóvá váló
török sereg ellentéte.Magyar sereg célja: haza és kereszténység védelme, ezért bátrak <-> törökök célja:
kincs gyarapítás, birodalom növelése, meginognak. Az értékrend csúcsán az Istennek tetsző élet, illetve
az ezt megvédő hős áll, aki Krisztus követője (Imitatio Christi).

A történet: A mű legnagyobb értéke a rendkívül tudatos kompozíció. Az expozíció Az első énekben

megfogalmazza Zrínyi a magyarok bűnhődésének okait. Zrínyi saját ítéletét Istennel, illetve a törökökkel
mondatja ki. A magyarok elfordultak Istentől, ennek következtében megsértik az erkölcsi normákat. Ily
módon azt is érzékelteti, hogy a kereszténység, illetve az ország védelme érdekében túl kell emelkedni a
felekezeti vitákon. (1-6. ének) három szálon indítja a cselekményt: Isten haragja az égben, Arszlán budai
basa vállalkozása, Zrínyi imája. A három szálat a harmadik énekben fogja össze Zrínyi. A fő cselekményt a
7-13. ének tartalmazza. Az átgondoltan elhelyezett epizódok felerősítik egymást: A 10. ének nagy magyar
sikerét egyszerre ellenpontozza és előrevetíti Juranics és Radivoj tragikus kalandja.

A 12. énekben történik a török sereg lázadása, ezt előzi meg Delimán és Cumilla tragikus szerelme, ezt
ellenpontozza Deli Vid és Borbála házastársi hűségen alapuló szerelme. Két tetőpont: ostrom (10. ének),
megdicsőülés (15. ének). A befejezés a 14-15. ének. A 14. énekben az alvilág, a pokol erői kapcsolódnak
be a küzdelembe, a 15-ben a mennyei légió is, s ez nem csupán a kötelező isteni gépezet szerepeltetése a
műben, hanem ezzel Zrínyi a barokk egyik legfőbb kompozíciós eljárását, a fény és árnyék, fény és
sötétség elvét alkalmazza. A barokk világképének megfelelően Zrínyi és a magyar sereg apoteózisával ér
véget az eposz. A magyarokat erkölcsileg a törökök, fölé helyezi, s így teszi lehetővé a kis magyar csapat
győzelmét. Zrínyi, a várkapitány az istenek által segített hős, az igazságtól eltérően saját kezével öli meg a
szultánt. Zrínyit csak fegyverrel sikerül megölni és az ő dicső halála miatt nyernek a magyarok.

4. Eposzi kellékek: reflexió: elmélkedő részek, az író közvetlenül nyilvánul meg.

Isten csapása (flagelleum Dei), ezért támadják meg a törökök az országot, mert a magyarok elvesztik
hitüket. Szigetvár katonái mások, valódi hűség, hősiesség, bátorság, ezért eljutnak Isten országába
(Civitas Dei) – példázat a magyarok felé.

Jellemábrázolás is ennek az ellentétnek szolgálatára:

– Zrínyi: barokk embereszménykép (Atleta Christi – Krisztus katonája) – cél: Isten dicsőségének növelése,
bármikor kész a mártír halálra – mindig részt vesz a csatában, legerősebb, nem tudják legyőzni – szereti,
tiszteli katonáit – fontos az emberélet. Egyéni hős. Zrínyi erénye (virtusa) a halhatatlanságának a
biztosítéka. Halálakor angyalok (Gabriel arkangyal) emelik a mennybe lelkét. Zrínyi mártírhalált hal és
seregével együtt kerül a menybe.

– Szulejmán: hatalmas úr, vitéz, állhatatos, bölcs, okos, szerencse pártolja, kemény, kegyetlen – egyre
több rossz tulajdonság (sohasem harcol, csak irányít, hatalmas zsarnoki elnyomás, megöleti a fiát – Zrínyi
fiát hazaküldi) fokozatosan leértékelődik, Zrínyi egyre mitizálódik (hőssé válik).

A Szigeti veszedelem első szakaszai a kötelező eposzi kellékeknek tesz eleget. A tárgymegjelölés
(prpozíció) és a segélykérés (invokáció). Utóbbiban Tassohoz hasonlóan Szűz Máriát helyettesíti a pogány
múzsa helyébe. Zrínyi a kereszténység közös ügyeként jelöli meg dédapja halálát. Tárgymegjelölésében
leírja, hogy a török elleni háborúra készül a magyar sereg. Az V. énekben megjelenik a seregszemle
(enumeráció), ahol a két fél seregét helyezi egymással szembe. Kiderül, hogy a törökök fölénye majdnem
ezerszeres. A párcsatákat izgalmasan válogatja meg, Zrínyi szembe kerül Demirhámmal, aki előtte
mindenkit megölt. Mitologikus nagyítást alkalmaz Zrínyi ellenfelére, hogy ezzel is nagyobbnak tűnjön a
győzelem. Több szerelem is kialakul a hősöknél. Cumilla az erőszakkal férjhez adott nő szerelmes lesz,
férjének a gyilkosába Delimánba. Érzelmileg is hat az olvasóra, de nem hagyja, hogy a szerelmi motívum
eluralkodjon a az alapkonfliktuson. Megjelenik a negatív isten Alderán a törökök oldalán. Ez az eposzi
machina (gépezet) része. Melyet Zrínyi úgy old meg, hogy az összes alvilági szörnyet a pogány török
oldalára állítja. A magyarok és a törökök oldalán is egyaránt megjelennek istenek, (deus ex machina), s
segítik hőseiket. A török-magyar küzdelem több szinten zajlik, erkölcsi, vallási és etnikai szinten egyaránt.
A magyarok győzelme az erkölcsi fölény miatt valósulhat csak meg. Tehát a legfontosabb harc a kultúrák
között folyik, s ezek között dől el, hogy melyik erkölcsi rendszer lesz dicső.

1. A barokk: A reneszánsz mértéktartását és harmóniáját mozgalmas, bonyolult, gazdagon díszített,

pompára és nagyszerű hatásra törekvő formák szorították ki. Hazai építészeti példái: Eszterházy-kastély,
az egri minorita templom, Irodalomban: a Szigeti veszedelem. A szerkezeti harmónia megszűnik, a
kompozíció is, a mondatszerkezet is fellazul, részekre szakad, hullámzóvá válik. A szerteágazó
kompozícióban sok a mellékepizód, a betét és a példa. A logikusság helyébe az illogikusság, a szimmetria
helyére az asszimetria, a racionális kiszámíthatóság helyébe az irracionális illúzióra törekvés lép.
Képalkotása merész, de lehúzza, hogy a díszítésre szánták. Jellemzi a csodálkoztatás, a meghökkentési
szándék, a lendületesség és a feszültség – hiányzik belőle a moralizáló vég, viszont átüt rajta a vallásosság
új hevülete: misztikus, borzongás, rettenet, heroizmus.