Szerbek

PRATÁK DÁVID
• A szerbek előszőr a 14.század vége felé
a törökök elől menekülve jöttek
magyarországra , majd az egész
középkorban folyamatosan telepedtek
be magyarországra. Lazarevics István
és Brankovics György szerb
fejedelmek kapcsolatai a magyar
királyokkal is csak folyamatosan
növelték a szerbek számát hazánkban.
•
Társadalmi szerkezet

• A 14.században Dusán István uralkodott és

ekkor értek el a legnagyobb kiterjedését az
országnak. 1402 ben létrejött a szerb
despoták állama, amely a magyar királyság és
az oszmán birodalom állandó nyomásának
volt kitéve. Szerbia teljsen társadalommal
rendelkezik.
•
•
•
•
• Dusán István ---->
Gazdaság

•Elsődlegesen a mezőgazdaságra
épül az ország gazdasága ennek
egyik oka az ország területi
elhelyezkedése. A történelem
során jönnek rá arra hogy a
területen található földgáz és
kőolaj amelyre az ipart építhetik.
 Nemzetségi mozgalmak a XIX.
században
•Az 1848–49-es délvidéki szerb felkelés során a magyarországi szerbek az 1848–49-es
magyar forradalom és szabadságharc okozta kavarodást felhasználva megpróbálták
kiharcolni önállóságukat. A szerbek ebben a küzdelemben, az erdélyi románokhoz
hasonlóan fegyvert is ragadtak, melyet a szabadságharc leveréséig nem is tettek le.
•A szerb népfelkelők három nagyobb tábort alakítottak ki, a központot Karlócában, a
másik kettőt Titelben illetve Bácskában, Temerinnél. Június 10-ére körülbelül 15
000 szerb harcos gyűlt össze Karlóca környékén. Mészáros Lázár hadügyminiszter
körlevélben sürgette meg a hatóságokat, hogy minél hamarabb állítsanak fel
nemzetőrséget, amit szükség esetén a megtámadott települések védelmére lehet
rendelni. A szerbek a péterváradi parancsnokhoz, Hrabovszky János altábornagyhoz
fordultak segítségért, hogy meg tudják magukat védeni a magyaroktól.
•A perlaszi tábor felszámolása után a szerbek Pancsovát erősítették meg, és a
Határőrvidék peremén erődített táborokat létesítettek egyrészt a Pancsova felé
vezető utakat védték, másrészt a magyarok elleni támadásokhoz szolgáltak
kiindulási pontként.
Szerb-magyar viszony
Magyarország és Szerbia kapcsolatai Magyarország és a Szerb Köztársaság közti
kétoldalú, elsősorban diplomáciai de gazdasági és kulturális kapcsolatokat is
jelenti.
Szerbia a középkorban 1190-től fejedelemségként, majd 1217-től Szerb Királyság
néven alkotott önálló országot. Ebben az időben még az uralkodói családi
kapcsolatok révén is szoros viszony alakult ki a szerbek és magyarok között.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a szerbség mindkét fél oldalán
képviseltette magát. A szabadságharc magyar honvédei között éppúgy találunk
szerb nemzetiségűeket, mint a császár oldalán. 1848 márciusától májusáig a
feudalizmus felszámolásáért vívott közös harc érdekében még együttműködés
jellemezte a magyar-szerb kapcsolatokat. Az 1848 tavaszán Karlócán tartott szerb
kongresszusok egy független szerb vajdaság felállítását követelték, melynek
kivívása érdekében kitört a magyarok elleni délvidéki szerb felkelés. 1848 őszétől
pedig kialakul a magyarok elleni szerb-osztrák szövetség.
Végső soron tekintettek egymásra szövetségesként egy időben, azonban, mint
minden ország a szerbek is függetlenedni akartak. Nem gondolom, hogy a két nép
között lett volna olyan élénk ellentét, mint a magyar-horvát vagy magyar-román
kapcsolat. A második világháború idején, amikor Hitler azt akarta, hogy
Magyarország megtámadja a szerbeket nemleges választ kapott. Ennek oka pedig
egyszerűen annyi volt, hogy szövetségeseink voltak.