Örkény István: Tóték

Keletkezés
1966 kisregény
1967- drámaváltozat bemutatása
1969 - filmváltozat: Fábri Zoltán: Isten hozta, őrnagy úr!
alaptörténet: Tót Gyula a fronton harcol- ráveszi parancsnokát, Varró őrnagyot, hogy
szabadságát töltse a szüleinél
Téma: szolgalelkűség, a lázadás groteszk ábrázolása, a háború hatása az emberekre - az ebből
fakadó személyiségtorzulások
helyszín: Mátraszentanna - kitalált, de valóságosnak tűnik. Béke van, hátország, de a
családokból harcolnak családtagok a fronton - erre jelzések.
ideje: második világháború két hete - a második világháborúban játszódik, de nem a fronton,
hanem a hátországban; a front világát csak hírekből ismerjük - az értékek deformálódása
A cselekményt az indítja el, hogy a postás meghozza a levelet: „Őrnagy urunk elfogadta a
meghívást. Gondolhatják, mit jelent ez nekem!” Gyula levelében az is szerepel, hogy az
őrnagy idegrendszere nagyon leromlott, és nem bírja a lármát, valamint egyes szagokat. Tóték
tehát még a vendég érkezése előtt megpróbálják a nyugalmas csendet mint az egyik
elsődlegesen fontos körülményt megteremteni. A szülők - fiuk túlélésének érdekében mindent
megtesznek a vendégért ("Gyulánk életéről van szó, édes jó Lajosom"). Tóték úgy képzelik,
hogy Gyula élete csakis attól függ, hogy az őrnagy jól érzi-e magát náluk két hétig vagy
sem. A drámában ettől kezdve minden annak a célnak rendelődik alá, hogy az őrnagy
jól érezze magát Mátraszentannán.
Az érkezést lázas készülődés előzi meg (példák) Csendet! Mik lehetnek az okai a szomszédok
együttműködő készségének, mik Tót és Mariska önkorlátozásának? A falu társadalmi
hierarchiája, Tót népszerűsége, a faluközösség összetartása, a jószomszédi viszony, a háború
mint közös fenyegetettség; a gyermekük iránti aggodalom.
az őrnagy komikus figura lenne, ha nem a hatalmat képviselné Tóték szemében
idegrendszere megviselt, hozzászokott a parancsolgatáshoz
Szereplők:
Tót Lajos, a családfő mátraszentannai tűzoltóparancsnok = az önfeladás példája - tekintélye
már az elején csorbul (sisak), lassan beletörődik a helyzetbe, ezzel provokálja a megaláztatást
- az őrnagy úgy bánik vele, mint egy problémás gyerekkel.
bolond postás, aki csak a jó híreket adja át a címzetteknek,manipulátor
őrnagy- zsarnokoskodó = a hatalom példája
feleség Mariska-szereti férjét
lány Ágika - apja példakép számára,naiv
MARISKA és ÁGIKA = az őrnagy szövetségesei
szereplők mindegyike tipikus kisember
A történet: szerkezetileg két szál
1; a család és Varró őrnagy (látható)
2; Tót Gyula története (levelekből, értesítőkből)
expozíció: mátraszentannai élet, Tóték fia a fronton, postás megismerése, készülődés
bonyodalom: őrnagy érkezése, kiderülnek elviselhetetlen szokásai, megalázza Tótot
dobozolás - család élete felborul
tetőpont: Tót és az őrnagy a budiban ülnek - Tót itt sem lehet egyedül
végkifejlet, megoldás: őrnagy elmegy, de visszatér, Tót megöli az őrnagyot
A dobozolás: látszatcselekvés. Az őrnagy elméletet gyárt: "Dobozolni a legjobb a világon!
(...) Egyszer talán eljön az az idő,amikor rávehető lesz az egész emberiség"
őrnagy egyre jobban megalázza Tótot- abszurd, groteszk helyzetek, elemek
abszurd, értelmetlen cselekvések: a katonák gombját levágja, hogy legyen mit csinálniuk,
dobozhegyek gyártása
groteszk elemek:
tűzoltósisak szembe húzása
térdrogyasztás - magasabb, mint az őrnagy
éjjel és nappal felcserélése
csipogó szopogatása, nehogy ásítson
árnyék átugrása - az őrnagy ároknak nézi
dobozolás közben nem gondolkozhat, nem ásíthat
bújási kényszer (pap ágya alá), majd a budiba
budi mint központi helyszín: alvás, menekülés, sörözgetés
Egy mellékszereplő révén lesz groteszk a történet: Gyuri atyus megsemmisíti a halálhírről
szóló levelet => HIÁBAVALÓ AZ ERŐFESZÍTÉS
Tót Lajos: lázad, de családja elnyomja, nehezen adja fel tekintélyét - groteszk elemek
Mariska: az anyai szeretet miatt engedelmeskedik, Tótot is erre biztatja, a fia élete a
legfontosabb számára
Ágika: túlbuzgó, szinte beleszeret az őrnagyba a zsarnokság kiszolgálójává válik
mindig ő találja meg a megoldást (dobozolás, nagyobb margóvágó)
félrehallások: abszurd
Őrnagy: "Nem is hittem volna, hogy már ekkora a kedves lánya."
Tóték így értik: "csak azt szeretném tudni, kinek ilyen büdös a szája"
az őrnagy visszatérése már Mariskának is sok
Tót négy darabba vágja az őrnagyot- Mariska nem lepődik meg rajta- ez is abszurd:
"Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?[...]Te mindig tudod, mit hogyan kell csinálni."
őrnagy: háború miatt lett a hatalom rabja- ÁLDOZAT
erős az uralkodásra való hajlama-ZSARNOK
Mottó: „Ha egy kígyó felfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr. És olyan
emberhatalom van-e, mely emberrel embervoltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas
kérdés.”
Értelmezés
-Meddig lehet feladni emberi mivoltunkat, kiszolgálni a zsarnokságot?
- a háború elembertelenítő hatásának bemutatása, kritikája
"Az ember egyetlen lehetséges kiútja a tett." - a későn cselekvő, korlátozott kisember és a
hatalom viszonyáról szól. A magyarok a rosszkor lázadók.
"- Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?
- Háromba? Nem. Négy egyforma darabba vágtam... Talán nem jól tettem?
- De jól tetted, édes, jó Lajosom - mondta Mariska. - Te mindig tudod, mit hogyan kell
csinálni."
A jelenetek sorrendje:
A cselekményt az indítja el, hogy a postás meghozza a levelet: „Őrnagy urunk elfogadta a
meghívást. Gondolhatják, mit jelent ez nekem!” Gyula levelében az is szerepel, hogy az
őrnagy idegrendszere nagyon leromlott, és nem bírja a lármát, valamint egyes szagokat. Tóték
tehát még a vendég érkezése előtt megpróbálják a nyugalmas csendet mint az egyik
elsődlegesen fontos körülményt megteremteni. Tóték úgy képzelik, hogy Gyula élete csakis
attól függ, hogy az őrnagy jól érzi-e magát náluk két hétig vagy sem.
Összegyűlik a szomszédság. Tót kérései. Megérkezik az őrnagy. A hazaút, az alvás. Az első
este. A dobozolás felfedezése. A meg nem érkezett sürgöny. Levél Gyulának. A
bocsánatkérés. A csipogó. A szökés - a pap ágya alá. A budi. A búcsú. Édes otthon. Az
őrnagy visszatér