20.

tétel
Ön egy iskola rendszergazdájaként azt a feladatot kapja, hogy 3D rajzolószoftver
beszerzéséhez gyűjtsön adatokat. Mivel az iskolának nem áll rendelkezésére megfe-lelő
mennyiségű készpénz, hitelt kell felvennie.

Számla kiállítása, számlaellenőrzés

Ha vállalkozóként valamit eladunk, elvégzünk egy munkát, számlát, vagy nyugtát kell róla
kiállítsunk. Szaknyelven azt mondjuk, dokumentálnunk kell az adott gazdasági eseményt. A
számla tehát egy olyan dokumentum, ami alkalmas az adott gazdasági esemény dokumentálására,
és megfelel a számlára vonatkozó törvényi előírásoknak. A számla fogalmáról a 2007. évi
CXXVII. (Áfa törvény) 168. §-a rendelkezik.

Számlát kell kiállítani akkor is, ha

• ha egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet - kivéve az
adómentes termékértékesítésehez kapott előleget
• ha az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget
• ha kérik a számla kibocsátását
• ha külföldre nyújt termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást

A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg - megbízása alapján és

képviseletében - az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. Utóbbi esetben a kötelezettnek
és meghatalmazottjának előzetesen és írásban különösen meg kell állapodnia egymással a
számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról.

Számla kötelező adattartalma

• a számla kibocsátásának kelte;

• a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
• a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma,
• a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma,adószámának vagy
csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc
számjegye, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra az
áthárított adó a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja
• a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének,
szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
• az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére az áfa törvényben alkalmazott vtsz.,
• továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére az áfa
törvényben alkalmazott SZJ,
• a teljesítés időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;
• a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a különös szabályok szerinti adózás alkalmazása
esetében;
• az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott
szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető,
valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
• az alkalmazott adó mértéke;
 • az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;
• az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást
igénybevevő állítja ki;
• adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő
hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése,
szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
• a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás
igénybevevője kötelezett;
• új közlekedési eszköz értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó
meghatározott adatok;
• a „különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák” kifejezés,
• a „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti
szabályozás - műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok
és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés,

A bejövő számlák ellenőrzése

A beérkező számlákat a beérkezés napján, a beérkezés napjának rögzítésével iktatni kell a

vállalkozás iktatási rendjében. Különös gondot kell fordítani az ellenőrzésnél a beérkezés pontos
dátumára és számbavételére. A vizsgálat során meg kell győződni arról, hogy a beérkező számlákat
a beérkezés napjának rögzítésével a számlanyilvántartásba felvették-e. Erre többféle nyilvántartó
könyv vagy nyilvántartási mód van rendszeresítve, amelynek az alábbiakat szükséges
tartalmaznia:

• a számla nyilvántartásba vételi számát, a beérkezés dátumát (év, hó, nap)

• a számla kibocsátójának nevét, címét; a számla keltét, számát; a számla tartalmát
• a teljesítés keltét; a fizetési határidőt; a számla végösszegét; a számla áfatartalmát;
• az adó százalékos mértékét; a számla elfogadására jogosult szerv vagy személy
megnevezését;
• valamint; a számla kiegyenlítésének tényleges időpontját.

A beérkező számlákat iktatás után, a kiegyenlítés előtt sürgősen át kell adni felülvizsgálatra és
elfo-gadásra az erre illetékes szervezetnek vagy személynek. Az ellenőrzés keretében arról kell
meggyő-ződni, hogy az áru vagy szolgáltatás mennyiségi és minőségi átvételére feljogosított
szervezet vagy személy a legnagyobb gonddal és előírásszerűen megvizsgálta-e a leszámlázott
anyag, áru vagy szolgáltatás mennyiségének meglétét, hibátlanságát, minőségi követelményeit,
továbbá, hogy a vizsgálat eredményét a számlán igazolták-e.

A kimenő számlák ellenőrzése

A vállalkozó a termék, áru értékesítéséről, nyújtott szolgáltatásairól számlát, egyszerűsített

számlát, számlát helyettesítő okmányt, nyugtát köteles kibocsátani. A számlákat a kibocsátónál
szigorú számadás alá vont bizonylatként kell kezelni. A kapcsolatos ellenőrzés keretében vizsgálni
kell, hogy a vállalkozó minden termék-, illetve áruértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról a
teljesítés napjával kibocsátja-e a számlát. Vizsgálandó továbbá, hogy
 • a számlát tényleges teljesítések és igazoló okmányok alapján állították-e ki
• a számlák sorszáma hézagmentes-e, a számlákat szabályszerűen aláírták-e
• a számlák megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek
• megtörténik-e minden számla elszámolása, lekönyvelése, a rontott példányok
érvénytelenítése.

A kimenő számlákat célszerű egy-egy zárt időszakara kiterjedően ellenőrizni. A kereskedelmi

vállalkozások elárusítóhelyein, üzleteiben, stb. vizsgálni kell, hogy eleget tesznek-e a vevők
részére nyugatadási kötelezettségüknek. A nyugták ellenőrzésével kapcsolatos feladatok
lényegében megegyeznek a számlákéval, figyelembe véve, hogy a kiadott nyugtákról a pénztárgép
szorszámozott másolatot készít, és azt kinyomtatja.

A számlaellenőrzés

A számlák ellenőrzésekor először a számlaellenőrzés szervezettségét, szabályozottságát célszerű

vizsgálni, hogy kiderüljön, a kialakított rendszer kellően biztosítja-e valamennyi beérkező számla
kiegészítő felülvizsgálatát. Vizsgálati feladat továbbá, hogy az elfogadott és igazolt számlákat
megfelelően adják-e át a gazdasági szervezetnek, a kifizetésre jogosultnak. Megvizsgálandó az is,
hogy ott a számlákat a számla alaki követelményei szempontjából, illetve számolási szempontból
a megrendelések, szerződések alapján felülvizsgálják-e.
Az ellenőrzés keretében gondot és figyelmet kell fordítani az utólag nem ellenőrizhető adatok,
tények megfelelő időben történő felülvizsgálatára. Ilyenek elsősorban a szolgáltatásoknál
fordulhatnak elő rendszeresen, pl. javításoknál, felújításoknál fontos a beépített alkatrészek
átvétele, vagy az építőiparban elengedhetetlen az eltakart munkák megvizsgálása és átvételének
dokumentálása. Az ilyen munkákat utólag csak nagyon nehezen, nagyon drágán vagy egyáltalán
nem lehet ellenőrizni. Vizsgálni kell továbbá, a tartalmilag és formailag felülvizsgált és elfogadott
számlákat arra jogosult személy utalványozta-e, és az utalványozás a kiegyenlítés előtt történt-e.
Nem ritkán előforduló hiányosság, hogy még a teljesítések megvizsgálása és igazolása előtt
fizetnek. Készpénzes számláknál előfordulhat ugyanis, hogy nem történik meg a termékek, áruk
mennyiségi és minőégi átvétele, illetve hiányzik a termék, áru egy része, nem megfelelő a
minősége, stb., továbbá a szolgáltatásoknál, hogy el nem végzett vagy rosszul elvégzett munkákat
kifizetnek, kárt okozva a vállalkozásnak.

A számlák javítása

A számlák javítása csak helyesbítő számla kiállításával történhet, a számlákat kibocsátásuk után
sem a kibocsátó, sem az átvevő nem javíthatja. Meg kell győződni arról, hogy a beérkező
számlákat nem javítják-e át. Ez a módszer tiltott, ezért az ilyen körülményekre fokozott figyelmet
kell az ellenőrzés során fordítani.
A bejövő számlák ellenőrzését a próbaszerű ellenőrzés módszerével célszerű vizsgálni. Fontos
azonban, hogy egy-egy rövidebb időszak számláit teljes egészében ellenőrizzék azért, hogy a
vizsgálat eredményeként megalapozott és általánosítható megállapításokat lehessen levonni.

1. Szoftver fogalma:
A szoftverfogalom tágabb körébe tartoznak mindazon utasítások illetve ezek sorozata (a program),
amelyek bizonyos feladatokat digitális számítógépen megvalósítanak, a hozzátartozó adatok és a
dokumentumok, amelyek leírják a programok és a rendszer felépítését, működését, használatát
(tervezési, fejlesztési és felhasználói dokumentáció).

Léteznek:
Rendszerszoftverek, amelyeket általában nagy szoftverfejlesztő cégektől vásárolunk meg.
Ezek a számítógép összehangolt vezérlését biztosítják, és lehetővé teszik a különféle alkalmazói
szoftverek működését. Legfontosabb (legtöbbször egyetlen) eleme az operációs rendszer.
Rendszerközeli szoftvereket (utilityk és meghajtók), amelyek kiegészítik az operációs
rendszereket. Pl.: Grafikus interfészek, különböző meghajtók (idesorolhatjuk a rendszerfejlesztő
eszközöket is, amelyek segítségével a számítógépes szakemberek szoftvereket fejleszthetnek).
Felhasználói vagy alkalmazói szoftver, amelyet a számítógépet üzemben tartó cég külön vesz
meg, fejleszt ki (vagy fejlesztet ki) ki saját feladatainak megvalósításához.

1.1. Szoftver csoportosítása:

A szoftvertermékeket attól függően, hogy milyen feladatokat látnak el, illetve milyen
számítógépes rendszerekhez, környezethez készülnek, többféle szempont szerint lehet
csoportosítani.

Kereskedelmi szempontból a következő szoftvereket különböztetjük meg:

o Kereskedelmi szoftvercsomag: Pénzért megvehető, több (általában hasonló jellegű és
együttműködő) szoftverek együttese. Többnyire olcsóbb mintha egyenként vennénk meg a
szoftvereket.
o Kereskedelmi egyedi szoftver: Pénzért megvehető szoftverek.
o Shareware: Ingyen kipróbálható szoftver, amely csak egy rövid ideig működik, utána meg
kell venni a végleges változatot, a további használathoz.
o Freeware: Ingyenes szoftver, amely letölthető és korlátlan ideig használható. Szabadon
nem adható tovább
o Public-domain szoftver (köztulajdonú: freeware, amely szabadon másolható)

2. Jellemző keresőalkalmazások

Feladata a megfelelő információk megtalálása. Kétféle keresési módszert szoktak

megkülönböztetni:

2.1. Keresőalkalmazások funkcionalitása

• Katalógus-rendszerű keresés esetén, linkek (tematikus weblapok, linktárak) segítségével

juthatunk el a keresett témához, egyre szűkítve a fogalmakat, amíg el nem jutunk a
megfelelő Webhelyre.
• Kulcsszavas keresés esetén, be kell beírni azokat a szavakat, amiket tartalmazhat egy
olyan weboldal, mint amire kíváncsiak vagyunk. Lehet csak egy szót is megadni a
 keresésnél, de minél pontosabban adjuk meg a keresési feltételeket, annál pontosabb és
kevesebb találatot kapunk. Vannak olyan keresők, amelyeknél be lehet állítani a keresett
dokumentumok nyelvét vagy, hogy, csak magyar lapokon keressen (ilyen a Google, és az
Vizsla24).

A Linktár hasonló tematikájú weblapokat gyűjt egy helyre össze, altémánként rendezve azokat.
A nyitóoldalon a legkeresettebb témákat gyűjtötték össze. Az itt szereplő oldalakat egyetlen
kattintással el lehet érni, de aki továbbiak is érdekelnek, az a „Még több...” kezdetű linkekre
kattintva, további oldalakat érhet el.

3. Megadott szempontok alapján különböző típusú információk keresése

Kifejezés-felismerés: Az egyszerűen szóközzel egymás mellé írt szavakat, a kereső

megpróbálja kifejezésként értelmezni. Ha ez sikerül, akkor a keresést így kezeli, vagyis, ha
idézőjelek nélkül beírjuk a Nimród hotel szavakat (kisbetű, nagybetű nem számít), akkor ugyanazt
kapjuk, mintha a Hotel Nimród szavakat írtuk volna, csak más sorrendben. Pl. az első esetben azok
a találatok jelennek meg először, amelyekben a megadott (magyar) sorrendben szerepel a
kifejezés.
Pontos kifejezés keresése: Ha azokat a találatokat akarjuk megjeleníteni, amelyekben a Hotel
Nimród biztosan így szerepel (ilyen sorrendben, ugyanígy leírva), akkor ezt tegyük idézőjelek
közé.

Pénzügyi intézményrendszer

Pénzügyi intézmények feladatai

• Pénzügyi szolgáltatások:
− –Betétgyűjtés
− –Hitelnyújtás
− –Bankszámlavezetés
− –Garanciaügyletek
− –Befektetési alapkezelés
− –Értékpapír ügyletek
− –Faktoringügyletek
− –Készpénz helyettesítő eszközök kibocsátása
− –Pénzügyi lízing
• Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások:
− Pénzváltás
− bankügynöki tevékenység

Mai magyar bankrendszer

Kétszintű bankrendszer
A központi bank a pénzügyi intézményrendszeren keresztül valósítja meg a monetáris politika
gyakorlatát. Nem áll közvetlen kapcsolatban a központi bank a gazdaság szereplőivel, csak a
kereskedelmi bankokkal.

1964 Angol Nemzeti Bank létrejötte - innen számítjuk a központi bank létét.

A magyar bankrendszer 1987. január 1-től kétszintű. Legfelső szintjén a MNB áll, amely az ország
központi bankja, azaz a "bankok bankja". A magyar kétszintű bankrendszer alsó szintjén
hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások állnak.

A kétszintű bankrendszer előnye:

• versenyhelyzetet teremt
• fejlettebb, modernebb, magasabb színvonalú a banki szolgáltatás
• nagy verseny van a lakosságért → verseny kényszerít, olcsóbb hitel

A kétszintű bankrendszer hátránya:

• magas a fenntartási költsége (párhuzamos fiókhálózat kiépítés, monetáris irányítás költsége.

Ma Magyarországon 30-40 bank van.)
• kevésbé átlátható, az ellenőrzés nehéz és költséges
• nehezebb a nyomon követhetőség.

A magyar bankrendszer részei

• MNB (monetáris hatóság)

• Monetáris pénzintézetek (betétet gyűjthetnek):
o Kereskedelmi bankok
o Takarékpénztárak
o Takarékszövetkezetek
• Nem monetáris pénzintézetek (nem gyűjthetnek betétet):
o Bankszerűen működők:
 Befektetési bankok
 Szakosított bankok
o Nem bankszerűen működők:
 Nyugdíjpénztárak
 Biztosítók
Aktív bankügyletek

Hitelezés

Hitel futamideje: a pénzfolyósítástól az utolsó törlesztő részlet visszafizetéséig terjedő időtartam

Hitel költségei
•Hitelbírálati díj, vagy Hitelfolyósítási jutalék: a hitelképesség vizsgálatáért, ill. a folyósítás
megkezdésekor felmerült költségekre kérnek.
•Kezelési költség, minden évben felszámolásra kerül, a hitelösszeg százalékában
•Értékbecslési díj: ha hitelbiztosítékként fedezetet kér a hitelező, akkor a felajánlott ingatlan, vagy
ingóság értékbecsléséért fizetett díj
•THM : THM egy olyan egységes, minden hitelező által kötelezően használt mutató, amelyből
kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell
visszafizetnie.

Váltóelszámolás

Váltó
Olyan visszavonhatatlan fizetési ígéret, amely egy későbbi időpontban esedékes fizetést testesít
meg.
Saját váltó: a váltó kibocsátója tesz ígéretet a fizetésre
Idegen váltó: a váltó kibocsátója egy harmadik személyt szólít fel a fizetésre.

Váltóleszámítolás: a váltóbirtokos a váltót benyújtja egy banknak

A leszámítolással a bank kifizeti a váltóban szereplő összeget, természetesen csökkentve azt a
lejáratig terjedő kamatokkal. Leszámítoláskor a diszkontálás módszerével határozza meg a bank a
kifizetendő összeget, amely egyenlő a váltóban szereplő jövőbeni pénz leszámítolás alkalmával
kiszámolt jelenértékével, a bank által felszámított hitelkamat mellett. A kereskedelmi bank a
leszámítolás előtt megvizsgálja, hogy a kibocsátó, illetve a rendelvényes fizetőképes-e, és ezután
dönt a leszámítolásról

A váltó birtokosa (kedvezményezett) alapvetően három lehetőség közül választhat:

a. megtartja a váltót lejáratig, és lejáratkor megkapja a követelést a kibocsátótól;
b. forgatással átruházza és így lejárat előtt alapanyaghoz jut szállítójától;
c. beviszi a váltót egy kereskedelmi bankba és leszámítoltatja, így készpénzhez jut a lejárat előtt
(pl. munkabér fizetéshez

Lízing

véges időszakra vonatkozó bérleti, hitelezési konstrukció úgy, hogy a futamidő alatt a tulajdonos
a lízingbe adó.

Faktorálás

követelés eladása
A faktoring olyan pénzügyi szolgáltatás, amelyben az áru eladója rövid lejáratú hitel-eladásainak
ellenértékét (könyv szerinti követeléseit) átruházza a faktorra, aki garantálja annak behajtását az
adóstól (vevő), és magára vállalja a behajtás sikertelenségének kockázatát is.

A faktoring keretében a faktor a következő szolgáltatásokat nyújtja ügyfelének:

Bankszámlaszerződés:

A bankszámlaszerződés egy pénzkezelési szerződés, melynek értelmében a pénzintézet

kötelezettséget vállal arra, hogy a számlatulajdonos a pénzintézetnél a számlán elhelyezett
pénzeszközeit kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási
megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonosnak a számla javára és terhére írt összegekről, valamint
a számla egyenlegéről értesítést (számlakivonatot) küld. A szerződés alapján a hitelintézet a
számlán lévő összeget saját céljaira használhatja (abból például másik ügyfelének hitelt nyújthat).
A számlán lévő pénzeszköz - amennyiben jogszabályi másként nem rendelkezik - a
számlatulajdonos rendelkezése alatt áll.

Bankszámlák fajtái:

o folyószámláról,
o megtakarítási számláról (betétszámla),
o hitelszámláról, valamint
o egyéb, elkülönített célú számláról (fedezeti számla, értékpapír számla, letéti számla),
kombinált bankszámlákról is, amely folyószámla célokat és megtakarítási célokat is szolgál
egyben
Bankszámlakivonat:

A bank az ügyfél számláján egy meghatározott időszak során bekövetkezett tranzakciókról

készített hiteles értesítése. A bankszámlakivonat tartalmazza az ügyfél számlaszámát, a jóváírási
és terhelési tételeket, azok könyvelési dátumát, továbbá a bank által felszámított díjakat,
költségeket, illetve a fizetett/jóváírt kamatokat. A bankszámlakivonat tartalmazza az időszak
végén aktuális egyenleget is.

Fizetési kötelezettségének feltétele az adott banknál bankszámla nyitása. Foglalja össze a

pénzforgalom általános szabályait, a fizetési műveletek során alkalmazandó fizetési
módokat!
A pénzforgalom szabályozása: az MNB hatáskörébe tartozik, melynek során a következő
követelményeket tartja szem előtt:
– a szabályozás erősítse a pénzügyi fegyelmet
– jusson érvényre a tranzakció szereplőinek érdeke
– legyen ellenőrizhető
– legyen egyszerű, átlátható és biztonságos
– segítse elő a pénz forgási sebességének a növelését (forgási sebesség: a pénz körforgását mérő
mutató)
– nyújtson megfelelő információkat a pénzügyi folyamatok elemzéséhez
A hazánkban alkalmazott fizetési módok csoportjai
1. Készpénzfizetés: a bankjeggyel és érmével történő fizetés
2. Készpénzkímélő fizetés: készpénzt helyettesítő fizetésre alkalmas eszközökkel történik; ez a
fizetési mód a készpénzhez kapcsolódik (azt helyettesíti), másrészt a bankszámlákhoz kötődik
(azaz bankszámlákon bonyolódik le a forgalom).
3. Készpénz nélküli fizetés: fizetési számlák közötti fizetés