Tv-film
Az egykori kávéházak
h angulatát egy letűnt, de­
rűsen rom antikus életfor­
m át idézett meg Sediánszky
János Reggel a C entrál-
ban cím ű riportm űsora. A
két házigazda, Z elk Zoltán
és M ándy Iván olyan tö r­
téneteket m ondott el, am e­
lyek bizonyító erővel, k ed ­
vességgel és sok-sok h u ­
m orral példázták a m a élő,
s különösen az ifjabb nem ­
zedék szám ára, m ilyen is
volt az a kávéház. A tö rté ­
netek, az irodalm i szem el­
vények, a kort idéző sanzo­
nok és slágerek hangulatos,
szórakoztató egésszé álltak
össze. A m űsorban m indig
volt valam i új gondolat,
amely érdeklődésünket és
figyelm ünket továbbvitte,
és az adás befejezéséig vá­
rakozásban tartotta.
★ v ári K ónya
Az írói m ondanivaló r e j­
télyével találkozhatott, aki
m eghallgatta A G ál Regi­
na-rejtély cím ű h an g játé­
kot. A modernkedő, kissé
abszurd hangvételű írás —
a rendezéseiről és d ram ati-
zálásairól ism ert Török Ta­
m ás m unkája — egy fiatal­
em ber önm aga-terem tette,
neuraszténiájából fakadó
lelki kálváriája. K örülbe­
lül ennyi volt világos a 32
perces hangjátékból, am ely
egyrészt a hangvételénél
fogva újszerűnek, kísérle­
tezőnek hathatott, m ásrészt
viszont rendkívül avatag-
nak, agyonrágottnak. B ár­
m elyik esetet te k in tjü k is,
a mű nem szolgált rá a r­
ra a kitűnő időpontra,
am elyben elhangzott.
Egyetlen v ita th atatlan e ré­
nye — Harsányt Gábor ki­
tűnő alakításán kívül — az
volt, hogy nem sokáig vet­
te igénybe időnket. B orul­
jon rá jótékony feledés.
■k
A rossz eszm ényképéi
m utatta be a tegnapi H u­
szas Stúdióban H egyi Im ­
re. R iportalanya, a 19 éves,
Aszódot is m egjárt fia ta l­
em ber — sok „balhét” csi­
nált m ár, s több diáklány
jóvoltából m áris ráú n t a testi
szerelem re — talpraesetten
válaszolgatott a félénken,
alázatosan kérdezősködő r i­
porternek, aki — h a v ita t­
kozni ak art, m intha egy
világhírű akadém ikussal
beszélgetne — előbb m ind­
annyiszor bocsánatot k ért
riportalanyától. Hogy m iért
tegeződött vele, s terem ­
te tt ezzel ak arv a-ak ara tlan
bizalm as
nem tudhatjuk,
hangulatot, azt
de úgy
véljük, hogy rip o rteri m el­
léfogás volt. M iként egy
kicsit az egész Z sákutcá­
ban című adás, am elynek
végén a fiatalem ber által
oly gyűlölt prédikálást
hallhattuk. Pedig okosabb
is, hasznosabb is le tt volna,
h a a riporter úgy irányítja
a beszélgetést, hogy abból
egyértelm űen kitű n jék :
nem is olyan nagy hős ez
a m agát annak képzelő, in­
gyenélő cinikus csavargó.
(harangozó)
ATTILA SIKERE
Verdi operája a Margitszigeten
F elfrissíteni a repertoárt!
Ez a törekvés világszerte
problém át jelent a szabad­
téri színpadok szám ára.
H azánkban örvendetesen
oldják meg a m űsorgondo­
kat. P élda erre Verdi A t­
tila című zenedrám ája a
m argitszigeti színpadon.
Érthető, m iért esett a v á ­
lasztás éppen erre a műre.
Egyfelől azért, m ert a tö r­
ténelm ünkhöz tartozó hun
királyról szól, másfelől, h a
sűrűn játsszuk is a nagy
m ester operáit, számos d a ­
rab já n ak előadásával adó­
sai vagyunk. M árpedig
V erdi m űvészete a nagy­
szerű alkotások egész tá r ­
házával szolgál.
Fodor Lajos, m int a pro­
dukció m űvészeti vezető­
je, helyesen igyekezett az
em lített hiányosságokat ép ­
pen az A ttila színrehozásá-
val pótolni. Tudom ása le­
hetett T óth Aladár és
Lam berto G ardelli korábbi
közös tervéről. („Milyen
eszményi nyílt színtéri
darab bárm elyik fiata­
labb kori V erdi-opera! H i­
szen ezeknek a V erdi-ope-
rák n ak népi erőtől duzza­
dó harsány drám aiságában
benne izzik az olasz ri-
sorgim ento m inden tüze,
lángoló aktivitása.” — ír ­
ta m ár a harm incas évek­
ben a kiváló kritikus, k é­
sőbbi operaigazgató.)
H arm inckét éves volt
Verdi (m ár a „Nabucco”,
s a „H ernani” óriási vissz­
hangja után), am ikor ked­
vet érzett az A ttila-tém á-
hoz. Éppen fiatalkori ope­
rái bizonyítják, hogy so­
káig csakis olyan szüzsé
érdekelte — m ég a törté­
nelm i hűség m egkerülésé­
vel is, am elynek analógiá­
jával a kor szellem i-politi­
kai áram latait ki tudta fe ­
jezni. R om antikus volt,
de szemben a franciák te-
átrális, a ném etek álom -
képszerű és titokzatos ro ­
m antikájával, nyílt m on­
danivalót vitt a dalszín­
padra, s igyekezett győze­
lem hez segíteni a szabad­
ság eszméjét. Az „A ttila”
m egkom ponálásánál is h a ­
sonló célt tűzött m aga
elé. Solera, a szövegírója,
m unka közben külföldre
utazott, és az általa k ív án t
átdolgozásokat nem végez­
te el. Verdi kénytelen volt
a m ódosításokra P iavet
felkérni. A dalm űvet ágy­
ban fekve, betegen, é rv á ­
gás után fejezte be. Mégis
így írt a m unkájáró l: „Ba­
rátaim, ked vem et leltem
az A ttila komponálásában,
azt hiszem , ez a legjobb Elsősorban M arton Éva,
operám!” M ajd százhar­ O dabella megszem élyesítő­
m inc év táv latáb an v ilá­ je (az egyetlen női m a­
gos, m iért dom borodik ki a
cselekm ényben A ttila és
Odabella, v alam in t Fo-
resto gyűlölettől terhes
szerelm i története. Csakis
azért, hogy bátran , kem é­
nyen, vakm erőén, kihívó­
an tüntessen a nem is r e j­
tett m ondanivalóval: az
olasz nép nem zeti felszaba­
dításáért és az ország egye­
sítéséért. A rendező G ian-
carlo del Monaco legfőbb
igyekezete ennek a hang-
súlyozása.
Olasz n yelven szól a
m argitszigeti A ttila. Ezio
róm ai hadvezér (a kolozs­
Lajos szár­
nyaló baritonján) olaszul
énekli A ttilához az 1846.
m árcius 16-i, s a velencei-
La Fenice színházban re n ­
dezett ősbem utató óta hí
réssé v ált áriát, am elynek
elhangzásakor az olasz kö­
zönség h atalm as tü n tetést
rob b an to tt ki: „Avrai tu
Vuniverso resti ITtalia,
resti ITtalia a m e . . (Ti­
ed lesz az egész világ, de
Itá liá t hagyd meg n e­
kem ...!)
M intha a veronai aréna,
a m ilánói Castello Sfor-
zesco, vagy a róm ai Cara-
calla-term ák irigyelt ope
raelőadásait plántálták
volna az A ttilá va l Buda­
pest szívébe. Lam berto
G ardelli Verdi m űvészeté­
nek m éltó m egm utatója
szám talanszor bebizonyítot­
ta, hogy érdem es a „kon
geniális” jelzőre. P álcája
a la tt a MÁV szim foniku­
sok lelkesen játszanak. Az
operai kórus bám ulatos
precizitással énekel. Tel
jes lírai szépséggel szól
Verdi szuggesztív, érzése­
ket erőteljesen kifejező
m uzsikája, am elyről még
öregkorában is fel-felidé­
zett rem iniszcenciát az
„Otelló” kom ponálása ide
jén. Giancarlo del Monaco
rendezői m u n ká já n a k lé­
nyege: egym ást kö vetik a
többnyire frappáns m egol­
dásokkal előadott jelenetek
és a vizuális rész stíluso­
san vág egybe az a ku szti­
kaival. N agyszabású lá t­
ványosságot nyújt, a m a­
gánszereplők és a tömegek
ritm ikailag világos és a
zenéhez alkalm azkodó, bár
olykor túlságosan öncélú
beállításával. Persze nagy
segítség volt szám ára e
megoldásokhoz Fülöp Z ol­
tán a díszletek és M árk
Tivadar a jelm ezek terv e­
zője.
gánszerep) rag ad o tt meg
bennünket, m ert bensősé­
gesen, egyben hódítóan
énekelt és játszott. A hős­
nő m á r első k av atin ájáv al
(„Allor ehe i fo rti corrono”)
bebizonyította, m ilyen jól
választották a szerepre.
E rőteljes, de mégis fino­
m an árn y alt basszusával
Gregor József kiválóan és
hatásosan keltette életre
A ttilát. Szilágyi Ferenc
szárnyaló te n o rral plasz­
tikusan form álta m eg Fo-
resto aquileai lovagot,
O dabella szerelm esét. Nagy
János és B ódy József
m éltó m egszólaltatói vol­
ta k Verdi m űvészetének.
K ristóf K ároly
D ebrecenben befejeződött az V. nem zetközi B artók kó­
rusfesztivál. Nyolc külföldi kórus és tizenhat
együttes lépett fel. K épünkön: a diplom ával k itü n tetett
angol kórus tagjai.
(MTI F o tó — B a lo g h P . L á sz ló fe lv .)
MIT O L V A S N A K A D I Á K O K ?
S e g íth e t a ta n á r
A K önyvtártudom ányi
Intézet olvasáskutatási osz­
tály án ak idei tervei közül
figyelm et érdem el az a
vizsgálat, am elyet a T ársa­
dalom tudom ányi Intézettel
együttm űködve in d ítan ak a
szakm unkástanulók élet­
m ódjának, m űvelődési szo­
kásain ak m egism erésére.
Egy m ásik k u tatás azt vizs­
gálja, hogyan leh etn e az ol­
vasók igényeit növelni, m i­
k én t lehetne a kisigényű ol­
vasókat elvezetni Tolsztoj,
Thom as M ann, A natole
France élvezéséig. M ásfél­
két éven át követik figye­
lem m el m ajd az illetékesek
azokat, akiket rendszeresen
ellátnak, „kísérleti olvas­
m ánnyal”.
Az egyik fővárosi iskolá­
ban 1971-ben kezdődött, az
idén is ta rt az a vizsgálat,
am elynek során úgy neve­
lik a diákokat, hogy az
előadó tan áro k közük ta n u ­
lóikkal, m it és hol olvashat­
nak hozzá az órákon el­
hangzottakhoz. A gyerekek
ugyanakkor olyan feladato­
k at is kapnak, hogy állítsák
össze bizonyos tém ák bib­
liográfiáját, s így egyúttal
elsajátíth atják a kéziköny­
vek, lexikonok stb. haszná­
la tá t is. Miskolcon az if­
júság szám ára berendezett
különleges kö n y v tárb an p e­
az Ősbemutatóból
ÚJRA: SZELLEMIDÉZÉS
INTERJÚ KARINTHY FERENCCEL
K arinthy Ferenc h óna­
pok óta A m erikából k ü l­
dözgeti színes útireflexióit,
am elyek a Magyar N e m ­
zetben jelennek meg. A
legutóbbiak m ár itthon
készültek. Leányfalun.
— M ajdnem féL évig
voltunk A m erikában fele­
ségem m el — m ondja K a ­
rinthy. — Az International
W riting Program m eghívá­
sára utaztam ki. Ez a nem ­
zetközi írói kollégium low a
C ityben az iowai egyetem ­
hez kapcsolva működik, s
m inden évben hú sz-h u ­
szonöt író t h ív meg, a v i­
lág m inden tájáró l. Ezúttal
is voltak o tt vendégek
A m erikából és D él-A m eri-
m agyar
dig m egkezdődtek a k ísér­
letek ifjúság és könyvtár
kapcsolatának „felderítésé­
re ” k önyvtárhasználati szo­
kásaiknak, igényeiknek
alaposabb szám ontartására.
Ez utóbbi vizsgálat annál
is fontosabb, m e rt jelenleg
az országos adatok szerint
az olvasók több m int fele
a tizen- és huszonévesek
táborából kerü l ki. (MTI)
Sárvár címere
A Képző- és Iparm ű v é­
szeti Lektorátus, valam int
a sárv ári városi tanács vég­
reh ajtó bizottsága pályáza­
to t írt ki a fiatal vasi v á­
ros ú j cím erének tervezésé­
re. S árv ár 1968-ban lépett
a városok sorába. A cím er
elkészítésében a város tö r­
ténelm i és k u ltu rális örök­
ségére, a N ádasdy v árra,
az itt m egjelent első m a­
g y ar nyelvű könyvre, az
iparosodó jellegre, valam in t
a gazdag gyógyvízkészletre
h ív ták fel a pályázók fi­
gyelmét. A pályázó m űvé­
szek a terv v ázlato k at jú ­
liu s 31-ig kü ld h etik be a
K épző- és Iparm űvészeti
L ektorátushoz (Budapest I.
k erü le t Ű ri utca 54—56.).
kából, A frikából, Indiából,
Indonéziából, Koreából és
term észetesen E urópá­
ból. A szocialista országo­
k at rajtam kív ü l rom án és
lengyel m eghívottak k ép­
viselték. A program veze­
tője, Paul Engle, nálunk is
jól ism ert költő, aki nem ­
rég látogatott Pestre, k í­
nai szárm azású feleségé­
vel, Hua-Linggel.
EGYETEMI
SZÍNJÁTSZÓK
— Hol já rta k még az
Egyesült Á llam okban?
— Sok m ás állam ba is
ellátogattunk. Több am e­
rikai egyetem en ta rto ttam
előadást. Chicagóban, Bloo­
m ingtonban, a N ebraska
állam beli Lincolnban stb.
Ezeken a helyeken az
egyetemi színjátszók rész­
ben vagy egészben bem u­
ta ttá k egyfelvonásosai-
mat, am elyek korábban
m ár könyv alakban is
m egjelentek A m erikában.
Ezek előadására h ív tak
meg, és ehhez kapcsolód­
tak az ő kérdéseik és az
én válaszaim .
— M iről kérdezték?
— Főleg a m agyar és a
közép-európai színházról.
U tazásunk végén derült ki,
hogy am íg én Iow ában
tartózkodtam , New Y ork­
ban is előadták Gőz című
egyfelvonásosomat, T en ­
nessee W illiam s egy d a­
rab jáv al együtt, am elynek
címe A papagáj tökéletes
analízise. Ez a bem utató a
P ark A venue Com unity
T h eatre-ban volt.
— K ik fordították a d a­
rab ja it?
CELL ÉR TIIEG YI
ÁLMOK
— M indazok a m agyar
írók, akik n ek a m űvei k ü l­
földre is elkerültek, tu d ­
ják, hogy a fordítás a leg­
nagyobb nehézség. N álunk
például az am erikai d rá ­
m ákat, regényeket, v erse­
ket a legjobb írók, költők
ültetik át; erre fo rd ítv a
nincs lehetőség, mivel W il­
der vagy M iller nem tud
m agyarul és am úgy se h in ­
ném, hogy v állalnának
ilyen m unkát. Nekem e
tekintetben szerencsém
volt. B row nstein profesz-
szornak, az lo w a City-i
színház igazgatójának
nyers fordítás alap ján te t­
szett meg G ellérthegyi ál­
m ok cím ű darabom . Közös
m unkával, sok-sok össze-
üléssel és tanácskozással
fo rdította le, és a terv ek
szerint ősszel m űsorra k e­
rül New Y orkban és m ásutt.
— O ttléte a la tt jelen t
meg a könyvhétre ő sb e m u ­
tató cím ű regénye.
hallottuk, tévéfilm is lesz
Ügy
b elő le. . .
— Szabó István, akit ad ­
dig személyesen nem is­
m ertem , csak szép film jeit,
az A p á t és a Szerelm esfil­
met, még a folyóiratbeli
közlés alap ján kedvet k a ­
pott rá, hogy megrendezze.
Még egy kellem es h ír v á rt:
a M adách Színház felú jít­
ja Szellem idézés cím ű d a­
rabom at. Először tizenöt
éve m u tatta be a Katona
József Színház. K oru n k ­
ban m inden oly múlandó,
esetleges, pillanatnyi, oly
gyorsan változnak az iro ­
dalm i divatok: örülök,
hogy m ásfél évtized m últán
is alkalm asnak érzik a fel­
újításra.
(f. f )