Divatszociológia

Új szocialista társadalmak Kelet –

Európában
• Az új szocialista viseletet honosítására irányuló törekvések
• Nemzetközi vásárok, szocialista ruhaipari versenyek -> szocialista stílus
• Divat Intézetek, új női magazinok
• A nyugati divat elvetendő a szocialista nő számára
• Új, szocialista nőideál, aki harcba száll a szocializmus építéséért
• A munkaruhák politikai célja: a nemek korábbi felfogásának lerombolása
• Új Nő
• Szimbolikus jelentéssel bíró divatikonok
• Sztálinista esztétika átvétele – hivatalos szocialista divat dominanciája
• ruhaipari prototípusok -> tömegtermelés
Vizuális propaganda
Új szocialista nőideál
Szocialista divatbemutató
 A divat, mint
hidegháborús fegyver
• Hruscsov bevezeti a szocialista jóízlés esztétikáját
• Szocialista jóízlés - proletár esztétika és a kispolgári jóízlés
keveredése
• Fő jellemzők: mértékletesség, az illendőség és a kényelem
• Tömegfogyasztás nyomása -> a divat újbóli megjelenése
• Áruházak nyitása (pl. Luxus Áruház)
• A hivatalos szocialista divat bukásának okai: félelem a
változástól, a döntéshozatal hierarchikus rendje,
bürokrácia, piaci viszonyok hiánya, tapasztalathiány, a
nyugati divattal való zavaros viszony
• Nem hivatalos, mindennapi divat
 5 nagyobb periódus

1 szakaszhatár: 1940/50-es évek fordulója

Magyarországi 2. szakasz: uniformizálódási kísérlet, kényszerpuritánság

divat a II.
világháborút 3. szakasz: 50-es évek második fele, a normalitáshoz való
fokozatos visszatérés, a divatkövető magatartásforma
követően 4. szakasz: 60-as évek végétől a 80-as évek közepéig,
kvázi piaci viszonyok közé történő integrálási kísérlet

5. szakasz: 80-as évek közepétől piacosodás, a

tömegfogyasztás általánossá válása
 1. szakasz

• A háború előtti öltözködési kultúra

folytatódása
• A társadalmi tagolódást a viselt ruha tükrözi
• A test korlátozott nyilvánossága
• A divat követői: városiak, polgárok
• Egyenruha magas presztízse
• Településtípus szerint jelentős különbségek
az öltözködésben
• Nyugati divatinformációk követése
• Ruhahiány, anyaghiány
• A ruha naturális cserealap
1. szakasz
 • 1948/49-es államosítások, uniformizálódás,
kényszerpuritanizmus
• Ruházkodási minimum biztosítása (teljes
foglalkoztatottsághoz)
• A szocialista ideológia megváltoztatta a divat jelentését
• Mit viselt a lakosság?
• Munkásférfi, munkásnő archetípusa, erőltetett
2. szakasz: emancipációs kampány
A divat • Tömegkonfekció
• Propaganda az ideológia terjesztésére, a divat támadására
eltűnése
• A nők erőltetett emancipációja - Új, szocialista nőideál: a
férfival egyenlő dolgozó nő
• Nemzetközi elszigetelődés, ruha- és anyaghiány, a divat
kiszorulása
• Az új társdalom felépítése, munkafegyelem, a múlt
megtagadása -> a szabadság csorbulása
• A központi ideológia tiltja a divatkövetést
1950-es évek
2. szakasz:
tömegkonfekció
és új nőideál
 Politikai és ideológiai elvárás, hogy a külső
megjelenésben is kifejezésre jusson a régi
polgári világgal való szakítás
Kényszerkollektivizmus <-> közösségtől való
elfordulás
2. szakasz: A Szélsőségesen individuális társadalom
Ifjúsági divat: rés az erőltetett kollektivizmus
divat falán
eltűnése Hierarchia csúcsa – Rotschild Klára
Különlegességi Női Ruhaszalon (Bp. Váci utca 12)
 • Farkas Mihály beszéde a III.pártkongresszuson
• Az osztályharcos ideológia és a politikai
megfélemlítés enyhülése, a hatalmi kontroll
gyengülése
• Szabadidő státusza visszatér, puritánság
jelentősége csökken, ideológiai kötöttség enyhül
3.szakasz:1950-es évek • Szocialista erkölcs, mint mérce
közepétől a normalitáshoz
• A hagyományos falusi viselet tömeges elhagyása,
való visszatérés „kivetkőzés”, „átöltözés”
• Tervgazdálkodás révén megtervezett divat
Mintatervező Központ, Gyapjúipari Igazgatóság, Ruhaipari Tervező
Vállalat, OKISZ
• KTSZ-ek enyhítenek az anyag- és ruhahiányon
• 1957. Magyar Ifjúság divatrovat
• 1960-as évektől a divatjelenségek legfőbb ellenzői
a társadalom konzervatív gondolkodású csoportjai
3. szakasz:
A szocialista
jóerkölcs
mércéje
 • Nem hivatalos szocialista divat, a
mindennapok divatja
• Kvázi piaci viszonyok kialakulása
• Nemzetközi divattrendek követése
• Státuszszimbólumokban megmutatkozó
4. Szakasz a 60-as társadalmi különbségek
évek végétől: kvázi • Presztízsfogyasztás felértékelődése
piaci viszonyok, • Az individuum térnyerése
státuszszimbólumok • Ifjúsági szubkultúrák megjelenése
• A hatalom tematizálása: a divat korosztályi,
a tanulóifjúsághoz kötődő jelenség
• Megerősödő magánszektor, butikok
• A magyar társadalom „középrétegesedése”
• A márkák mítoszteremtő ereje
4. szakasz: butikok, márkák, presztízsfogyasztás
Ifjúsági divat
 • Az öltözködés újradifferenciálódása
• Tömegfogyasztás általánossá válása
• A rendszer legitimációs problémái
• Lehetőségek a fogyasztásra -> igények
növekedése
5. szakasz a 80-as • Új jelenségek a fogyasztásban: bálásruha
évek közepétől: boltok
piacosodás, • Új eredeti tőkefelhalmozás - a politikai
nomenklatúra szerepe
tömegfogyasztás
• A kommunista elit tőkekonverziója
(P.Bourdieu)
• Rendszerváltás: amerikai eredetű
divathullám
• A divat társadalmi fontossága lecsökken
5. szakasz: rendszerváltás, tömegfogyasztás
Köszönöm
a figyelmet!