KÉRDÉSEK-VÁLASZOK A MINŐSÍTÉSRE 2019

1. Hogyan jelenik meg a választás és a választhatóság a tanulás - tanítás folyamatában?

 Többféle házi feladatot adsz az adott tárgyból, a tanulók maguk választanak feladatot.
 Bevonod a gyerekeket a tervezésbe: pl. oszt. rendezvények, farsang, kirándulás.
 Csoportalakításnál lehetőséget adsz akármelyik csoporthoz tartozni.
 Időnként a házi feladatnál is adhatsz választási lehetőséget (2 fajtából választhatnak),
és ezzel egyúttal differenciálsz.
 Szorgalmi házi feladatot adsz. Eldöntheti, hogy elkészíti vagy sem. Ha megcsinálja,
akkor valamit kap érte pl. Piros pont.
 Kiselőadás témák közül választhatnak
 Versenyre készülve pl. versek közül választ
2. A pszichikus funkciók fejlesztése hogyan valósul meg a mindennapi nevelő munkám
során?
 Gondolj a tanulási részképességekre: emlékezet, figyelem, gondolkodás
 Pszichikus funkciók: érzékelés, észlelés, figyelem, eml., gond.
3. Demokrácia értékrendje, demokratikus magatartás egyén és közérdek figyelembe
vétele, nemzeti hagyományok, nemzeti identitás fejlesztése, nemzeti kisebbség
azonosságtudatának ápolása, közös kultúra, közös történelem…
 Megismerteti a gyermekekkel, a tanulókkal az érintett korosztályra a tantervi, tartalmi
szabályozókban meghatározott egyetemes emberi, európai és nemzeti értékeket és
azok tiszteletére neveli őket
4. Mikor és hogyan ismerteti meg a tanulókkal a tantervi, tartalmi szabályozókban
meghatározott egyetemes emberi, európai és nemzeti értékeket és azok tiszteletét?
 Az erkölcsi nevelés
 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
 Állampolgárságra, demokráciára nevelés
 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
 A családi életre nevelés
 A testi és lelki egészségre nevelés
 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
 Fenntarthatóság, környezettudatosság
 Pályaorientáció
 Gazdasági és pénzügyi nevelés
 Médiatudatosságra nevelés
 A tanulás tanítása
 Hasonló kérdésre nekem elfogadták a tanulmányi kirándulást, múzeumlátogatást,
 A szakodon belül ezerféleképp: verseken, történelmi eseményeken keresztül,
népdalok, mondák,
 Az egyetemes emberi értékek közvetítését folyamatos pedagógiai feladatomnak
tartom, mely áthatja mindennapi munkámat. Kiemelten játékos tevékenységgel
mélyítem ezeket az osztályfőnöki és etika órákon. Az ünnepségekre való készülés
vagy az azon való részvétel, valamint a magyar irodalom órán olvasott szemelvények
és azok által létrehozott beszélgetések mind hozzájárulnak a tanulókban kialakítandó
értékrend felállítására.
 Iskolai ünnepeken, műsorokban- pl. március 15.... Ha nem te vagy a felelőse, akkor
műsor után beszélgetni szoktál a gyerekekkel a látottakról..
5.

 2. kérdéshez: tudáspróba elemzése feladatonként ( elért teljesítmény;legjobban és

leggyengébben megoldott feladatok, és annak okai) tipikus hibák feltárása,
összegyűjtése; témazáró előtt hiányosságok pótlása az összefoglalás során.
 Én a 2. pontnál belevenném a feladatok alaptípusait: tesztjellegű, szakmai szöveg
feldolgozása, problémafeladat, számolási feladat és azt venném alapul, hogy az egyes
tanulók melyik feladattípusban teljesítenek jobban. Ezt párhuzamba lehet hozni más
tárgyakkal. És bejöhet a differenciálás. A különböző erősségű/gyengeségű tanulókat
egy tanulócsoportba összerakva lehet tervezni kooperatív (csoportmunka) tanítási órát.
 A prezentáció készítésénél, rögtön az elején felhívom a figyelmet a jó prezentációnál
elvárt szabályokra és az elkészült projektmunkákat elő is adják, akkor is el lehet
mondani, mik az erősségek és gyengeségek egy-egy munkában.
 A 4.-nél az amúgy is kötelező projektmunkák tapasztalatait említeném meg
 4. pontnál még leírnám, hogy konzultálok az informatika tanárral, ott hogyan tanítják
ezt meg - tantárgyi koncentráció - tanórán csak gyorsan átismételjük.
6. Hogyan tudja érvényesíteni tervező munkája során a NAT, az alkalmazott
kerettanterv, és a helyi tanterv hármas egységét? A másik: Szaktárgyi tervezőmunkáját
hogyan befolyásolja a tanulók érzelmi, fizikai állapota? Miként jelenik ez meg a
tanórákon, egyéb tanórán kívüli foglalkozásokon?
 valamint holisztikusan tervezel és valósítsz meg a törvényi dokumentáció alapján.
Messzemenően figyelembe véve munkád alanyait, a tanulókat, akikhez igazítod a
tervezett munkát gyors önreflexiót végezve
Szerintem érdemes belepillantanod a NAT-ba, ami egy kormányrendelet. Mindnyájunknak
ehhez kell igazodni a tervező- és oktatómunkánk során.
http://budapestedu.hu/data/cms149320/MK_12_66_NAT.pdf A tankönyvek a NAT
iránymutatásai szerint készülnek. Ennek kibontása iskolatípusonként és tantárgyanként a
kerettantervek. http://kerettanterv.ofi.hu/01.../index_alt_isk_also.html A ti iskolátok is
kiválasztotta, hogy melyik kerettanterv alapján dolgoztok. Erre készítettétek el a helyi
tantervet annak ismeretében, hogy a ti környezetetekben, szociokulturális háttereteknek
megfelelően, milyen igényeknek, adottságoknak megfelelve, esetleg mely speciális
programmal dolgoztok. Minden kolléga ezt figyelembe véve tervezi meg a saját osztályára,
tanulócsoportjára a tanmenetét, ami alapján a napi tervezőmunkát végzi a folyamat és a
gyerekek adottságainak, képességeinek, szükségleteinek figyelembevételével. Hogy lásd a
saját tervezőmunkád alapjait, nézz utána a rendszernek.
 Ha azt látod a gyerekeken, hogy fáradtak, vagy valami bántja őket, akkor biztosan át
szoktad gondolni az órádat, kevesebb vagy másabb feladatokat teszel be. Muszáj is,
mert nem haladnak olyan tempóban, a problémákat át kell beszélni stb. Pl. ha már
csak "fekszenek a padon", akkor beiktatsz egy mozgásos játékot fáradtság ellen, pedig
eredetileg lehet az nem lett volna aznap. Egy-egy érdekesebb feladat beszúrása
felrázhatja őket, akár délután is. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni. :)
Az első kérdésre pedig válaszolhatod azt, hogy a tanmenet alapján haladsz az óráidon. Az
óratervezetet pedig ez alapján készül
Mivel a tanmenetet ezek alapján készíted el. Aztán a NAT határozza meg a
kulcskompetenciákat, amelyeket fejleszteni kívánsz, stb... Helyi tanterv az pedig le van
bontva tanítási egységekre.
7. Hogyan és milyen szempontok szerint tervezi és valósítja meg osztályában az adaptív
oktatást?
 A pedagógus munkája során pontosan ezt teszi: a tanuló egyéni igényeinek, a csoport
közös elvárásainak, az adott iskola vagy iskolatípus iránti igényeknek, a szülők ki
sem mondott kéréseinek, a település helyi szükségleteinek igyekszünk megfelelni.
 http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/kezek/
03_david_04_15/421_az_adaptv_oktats_fogalma_s_sajtossgai.html?fbclid=IwAR1i-
LyoeTq5fxp9IJguetugcKVD0zCZwWc0FFf5xb9rqFGhBQJemK7xfJA
8. 1. Hogyan tudja tudatos értékválasztásra ösztönözni a tanulóit?
 Elsődleges a példamutatás. Aztán szoktunk szituációs játékokat játszani, véleményezni
egy adott helyzetet. Saját példákkal, olvasmányokhoz kapcsolódó beszélgetések során
egyéni véleményeket meghallgatva, kiemelve, megerősítve a pozitív példákat. Én
beletettem a diák közé több fényképből álló összeállítást ahol felsoroltam ilyeneket:
természet szeretete/védelme, magyarságtudat stb.
9. Az együttnevelés keretei között miként talál módot a tanulók egyéni fejlődési
lehetőségeinek megteremtésére? Milyen differenciálási módszereket használ szívesen a
tanóráin?
 Korrepetálás, tanórai differenciálás, képességszint szerinti csoportbeosztás-
természetesen átjárhatósággal, tanulópárok, kooperatív munka.
10. Osztályfőnökként, pedagógusként milyen pedagógiai-pszichológiai módszert használ
a diákok megismeréséhez?
11. Miben különbözik a kis- és nagygimnazisták esetében az önértékelésre való nevelés
módszere?
12.Milyen szakmai kooperációkban vesz részt?
13. Milyen mérés - értékelési elemzéseket készít nevelő- oktató munkája során? Hogyan
használja fel ezeket a további feladatainak tervezésekor?
14. Milyen módon vonja be a tanulókat a nevelés - oktatás és a tanulás – tanítás
tervezésébe?
 Asszociációs terv készítése (asszociogramm), középen a téma, mondjon ötleteket,
hogyan valósítaná meg, mit rajzolni, készítene technikán, keresnek hozzá verset.
Projekttémához, naphoz, március 15-höz.
 Önállóan választhatnak párt vagy csoportot, vagyis a tanóra szervezésében a pár-és
csoportalakításnál. Esetleg több lehetőség házi feladatnál, s a tanuló választhat
önállóan.
  Gondolják át az eszközszükségletet, írják össze közösen. Nézzék meg együtt a köv.
óra anyagát, gyűjtsenek képet, szöveget egy témához, amit megbeszélnek a következő
órához. Gyűjtőmunkák.
 DÖK, osztályprogramok
 Olyan óratervezésbe, amelynek egy részét tanulói bemutatók alkotják, ezzel a gyerek
előadásában hallhatja az osztály az adott témát, érdekességet, kutatást.
 Én pl. tanév elején mindig áttekintem velük, hogy milyen témaköröket tanulunk,
elmondom a számonkérési formákat, de a dolgozatok időpontját mindig közösen
beszéljük meg. Ez jó nekik is, meg nekem is, mert ha aznap már ez lenne a 3.
dolgozat, megnézhetném az eredményeket. Többször adok lehetőséget, hogy
eldöntsék, hogy a feladatokat közösen, frontálisan, vagy csoportban oldják meg.
 Kirándulások szervezésénél ők választják a helyszínt
15. A külső és belső tantárgyi koncentrációk lehetősége mennyire teszik szükségessé az
előre tervezettek módosítását?
 Módosítod akkor, amikor az órán a gyerekek tapasztalatai által elmondottak vmi
olyasmit tárnak fel, amire nem gondoltál. Ezt ott az órán reagálod. Illetve a
későbbiekben beépíted saját tapasztalatként, számítva rá a későbbi óraterveidbe.
 A diákoknak olykor tanórákon olyanok jutnak a tantárgy már tanult ismereteiből
eszükbe, ami a pedagógusnak sose. Jó párhuzamokat szoktak mondani. Később ezt én
mindig felhasználom.
 Szükségessé teszik az előre tervezettek módosítását, ha az óra anyagához más
tantárgyak által ismert, elsajátított ismeretek kapcsolódnak. Mértéke az adott
korosztály ismereteinek függvénye. Ezek transzferhatásaira a későbbi óraterveknél
építhetsz.
16. Milyen módszerekkel alakítja ki a gyermekeknél, hogy értékként kezeljék az eltérő
kulturális, társadalmi háttérből adódó sajátosságokat?
 Hatékony, személyre szabott, korszerű módszerekkel.
 Esetek megbeszélése, ilyen témájú filmek megnézése/megbeszélése
 Említettem az érzelmi nevelés fontosságát, pl. nálunk van Roma nap, Elfogadás napja.
Vagy a rendezvényeket, ahova gyakran ellátogatunk, így teremtve meg az integráció
lehetőségét.
Fontos még, hogy kiemeljük azokat a tanulókat, akik helytállnak, pl. egy tanévzárón.
17. Hogyan tudja ösztönözni tanulóit az infó-kommunikációs eszközök célszerű
használatára a tanulás folyamatában?
 Célzott szorgalmi feladatokkal, kutatómunkákkal
 Nagyon jó interaktív anyagok vannak, megmutatom a gyerekeknek
18. Munkája során hogyan hangolja össze a tanulók egyéni szükségleteit, céljait a
csoport sajátosságaival?
 Differenciálással.
 Egyéni érdeklődési kör támogatása, lehetőség nyújtása az egyénnek bemutatni a
többiek számára sikerét esetleg v elért eredményét. Az egyéni fejlesztések
szükségessége és a csoport haladásának biztosítása együttesen differenciálással,
Gyengébb képességű csoporttagok plusz gyakorlás, pótlási felzárkózási lehetőség.
Ügyesebb gyerekek minőségi differenciálással motiválni új feladat típusok,
játékosság.
19. Munkája során hogyan fejleszti a gyermekek tanulási képességeit?
 Fejlesztem a logikai gondolkodásukat, próbálom megtanítani őket önállóan
gondolkodni. Nem arra ösztönzöm a gyereket, hogy elfogadja és bemagolja az általam
elmondottakat, hanem arra ösztönzöm, hogy járjon utána az ismereteknek.
  lényeg kiemelése aláhúzással, vázlatírás, tételmondatok keresése az olvasmányokból,
jegyzetkészítés, kutatómunka szorgalmi feladatként állatról, növényről, helyről, híres
személyről, eseményről. Úgy ismeretekhez juttatni a gyerekeket, hogy ők jöjjenek rá
szabályszerűségekre (pl. nyelvtan) Úgy új ismereteket adni pl. környezetből, hogy
megfigyeltetek, megtapasztaltatok dolgokat.
20. Hogyan ösztönzi a gyermekeket, a tanulókat a hagyományos és az infó-
kommunikációs eszközök célszerű, kritikus, etikus használatára a tanulás
folyamatában?
 Tanítási órán bemutató, használjuk. Kipróbálják. Füzetbe felírjuk az elérhetőségét,
hogy otthon is kitudja próbálni.
 A hagyományos akár egy szakirodalom is lehet. pl. könyv.
 olvass utána xy könyvben. Akár oldalszámot is adhatsz hozzá. Nézd meg a szónak a
jelentését xy lexikon an.
 Beszélgetéssel az internet használatról vagy tananyaghoz kapcsolódóan videózás,
zenehallgatás alkalmával, google kereséssel a saját tapasztalatok megosztása. Youtube
használat, letöltések szabályai, képek felhasználását szerzői jogok védhetik,
korosztályuknak megfelelő tartalmakra figyeljenek. Gondolják végig a tartalmakat,
van-e valóság alapjuk. Én ilyeneket válaszoltam rá.
 Feladatok, szorgalmik, amikor internetes vagy könyvtári kutatómunkára van szükség
21. Hogyan alkalmazza tanóráin a metakogníciót mint a tanulók saját tudására
vonatkozó tudás ismeretét?
 "Ha segítik tanítványaikat abban, hogy megismerjék a tanulás törvényeit, a különböző
tanulási technikák és módszerek széles körét, segítik őket a megfelelő önismeret
kialakításában is, amely elvezet a helyes tanulási stratégia kiválasztásához,
alkalmazásához. Mivel a metakogníció kulcsszerepet játszik a sikeres tanulásban,
érdemes tanulmányozni, és úgy fejleszteni a tanulók gondolkodását, hogy a
metakogníció segítségével sikeresebben működtessék értelmi képességeiket. A
metakogníció fejlett absztrakt gondolkodást kíván."
22. Munkája során hogyan vonja be a tanulókat a tanulás-tanítás tervezésébe?
 kooperatív, projekt munkák, mindenkinek legyen feladata. Csoportok kialakítása.
Közös tervezés.
 nekik tetsző feladatokat igyekszem gyakrabban alkalmazni
 múzeumlátogatás/tanulmányi kirándulás/helytörténeti séta: előre kiadott feladatok
 A tanulókkal rendszeresen megbeszélem, mi okoz nehézséget, milyen feladattípusokat
végzenek szívesen stb. A tervezés során a tanulók visszajelzéseit, szükségleteit, problémáit,
tanulási nehézségeit figyelembe veszem.
23. Milyen pedagógiai-pszichológiai módszereket használ a tanulók megismerése
céljából?
 szerepjátékokkal, folyamatos személyes beszélgetésekkel, te -mint felsős- írhatod a
szociometriát
 család, környezeti hatások (szülők végzettség), sni- btmn, személyiség, önismeret
fejlesztés, társas közeg, terhelhetőség, tanulói élettörténet, szabadidőben való
megfigyelése.
24. Hogyan ismerteti meg tanulóit a tanulási stratégiákkal?
 Fokozatosan. Személyre szabottan. Rendszeresen. Hatékonyan. Életkori
sajátosságaikat figyelembe véve.
 a kerettanterv kimenetére vonatkozó előírásokat figyelembe véve
 Megtanítod a tanulás „hogyanját” anyagtól függően: vázlatkészítés. esetleg
lényegkiemelés aláhúzással, páros munkában elmondják egymásnak.
  Olvasás óra elején közös vers-, v. memoriter tanulás. Mondatonként, soronként,
versszakonként, párban, csoportban stb. Vázlatírás megtanítása.
 Új szöveg feldolgozása során jelölheti a tanuló a szövegben, hogy mi számára az új
ismeret (+ jel), mi az, amit tud (kipipálja), vagy nem ért valamit (?)
25. Hogyan építi be az értékelést/önértékelést a tanítás folyamatába?
 Az értékelés a tanár részéről folyamatos az egész tanítási órán. A pozitív
megerősítéssel segítem a tanítványaim önbizalmának a kialakítását. Egy-egy
részegység után: páros munka után, egyéni, frontális munka, kiselőadás után. A tanóra
végén nemcsak a tanár, de a diák is értékeli egész órai munkáját. Így fejlődik az
énképük, kommunikációs képesség ük.
 Szóbeli felelet után megkérdezem a felelőt, hogyan értékeli a feleletét. Utána az
osztálytársak közül 1-2, végül én.
26. Pedagógiai munkájában hogyan jelenik meg az egymás elfogadására, tiszteletére,
kölcsönös támogatására, előítélet-mentességre nevelés?
 Pl. Kooperatív munkák vagy osztályfőnökin " a másság ", mint téma. Esetleg nem
tudom milyen "más" gyermek van nálatok.
 Csoport és pármunka
 Csoportmunkában a szerepek rendszeres, következetes változtatása is támogatja
egymás elfogadását.
27. Mutassa be, hogyan építi fel az értékelés eszközrendszerét egy tanév során? Az
értékelési módszerek alkalmazása során milyen módon veszi figyelembe azok várható
hatását a gyermekek, a tanulók személyiségének fejlődésére?
 nálam pl smilek vannak a jegyek mellett
 PP-ben az értékelés benne van, esetleg ettől hogyan és térsz el.
 Egyénre szabott értékelés
 Javítási lehetőségeket adsz, önmagához való fejlődését nézed, a csoport is is így
értékeli a saját és mások teljesítményét.
 Biztosan írtál az értékelési módszereidről, csak nem futott ki pl., hogy mi lesz az
összegyűjtött pontokkal, kis jegyekkel, feladatlapokkal.
28. Milyen módon veszi figyelembe munkája során intézménye pedagógiai
programjának a saját szakterületére vonatkozó tartalmakat? Hogyan igazítja a tantervi
tartalmakat a tanulók egyéni pedagógiai-pszichológiai szükségleteihez?
 Minimum, optimum, kiegészítő anyag feldolgozása, tehetséggondozás,
hátránykompenzáció a tanulók összetétele alapján mire van lehetőség, szükség?
29.Milyen konfliktus megelőzési és kezelési módszereket használ?
 osztályközösség építő játékok, szerepjátékok dramatizálás, érzékenyítés, megbeszélés,
asszertív kommunikáció tanítása
 A konfliktus megelőzéshez egy-egy egy olvasmány is alkalmas hogy aktualizáld az
osztályodra és beszélgessetek róla.
 Megelőzés szabályok kialakítása valamint a szemtől- szembe módszer.
 empátia, feszültségoldás, humor.
 A resztoratív technikákat, persze a kicsik szintjén. Sok-sok kérdést kell nekik feltenni
és ők válaszoljanak rá, így rávezetni őket a helyes megoldásra.
 konfliktus megelőzés: szabályok alakítása, következetesség, pozitív példák kiemelése.
Kezelés: feszültségoldó beszélgetés, empátia, okok feltárása. a miértek érzelmezése,
kompromisszumos megoldás keresés. A módszert az adott szituációnak, helyzetnek
megfelelően választom meg.
 Megelőzés: csoportfeladatoknál a csoport összetételének folyamatos változtatása, a
tanulók tisztelete és egymás tiszteletére nevelése. Megoldás, ha a konfliktus kisebb,
 csak sejthető, de a nagyobb konfliktusokat meg akarod előzni: megpróbálod közös
feladatokkal megismertetni egymás előnyös tulajdonságait. nagyobb konfliktus esetén
beszélgetés, drámapedagógiai módszerek bevonása, szükség esetén szakember, esetleg
szülők bevonása.
 Szabályok kialakítása, kicsiknél resztoratív technika...
 A csoportok folyamatos változtatása, szerepek kiosztása. Ezeket többféle módon
variálni. (például, ha a tanító osztja be a csoportokat, meg lehet engedni, hogy a
tanulók osszák el maguk között a szerepeket (ebben segítenek a kis kártyák vagy
bármi más, amivel színesíteni szeretné a tanórát).
 Passzív meghallgatással a konfliktus valódi okának vagy okainak a feltárása (esetleg
szükség esetén más kolléga, szülők, tanulók, vagy szakemberek bevonásával pl:
pszichológus, védőnő, mediátor, szakértői bizottság, pszichiáter, családsegítő, gyám,
nevelőszülő bevonása, játékterapeuta) Kié egyáltalán a probléma? Akié a probléma,
annak kell a problémát megoldani: Gordon módszer, Én-közlő mondatok... A
feszültség levezetése beszélgetéssel, sporttal vagy művészeti tevékenységgel, játékkal
(pl mackó megpüfölése, Vagy a csarnokban, vagy teremben felfüggesztett
bokszzsákon tudatos indulatlevezettetés). Tudatos légzéstechnikák, Feszítő-lazító
izomgyakorlatok folyamatos gyakorlása, akkor is, ha nincs baj. A zene jótékony
hatása, akár minden órán is és relaxációhoz is. A csoportdinamikai háló felmérése
névtelen kérdőívekkel-megelőzéshez! A konfliktus után, kerekasztal beszélgetések
mediációval, ha szükséges jegyzőkönyvben is rögzíthetjük a tényeket! A további
munkához én-közlő mondatok, asszertív kommunikáció, kongruens magatartás az élet
minden hétköznapi helyzetében a pedagógus részéről. Együttműködés szülőkkel!!!!
Egy tanár is mondhat olyan mondatot adott, két diák között dúló konfliktus esetén az
adott szituációban, hogy : "Dühös vagyok,ha ezt látom köztetek, de veszek néhány
nagy levegőt és megbeszéljük a részleteket, mert kíváncsi vagyok arra, hogy mi
történt- mert ezekkel a mondatokkal is hiteles mintaként is szolgál!!!) Minden
érintettet meghallgatok." (Majd a beszélgetés kereteinek a megadása: Ki mikor,
milyen sorrendben beszélhet. Ki mikor kérdezhet, javasolhat. Az a lényeg, hogy ők
találjanak a feszültség után olyan megoldást, ami mindenkinek jó és ami építi a
személyiségüket! A legfontosabb szerintem mindig és mindenkor a problémás
környezetből érkező problémákkal küzdő gyermek(ek)ben létrejött feszültség
levezetése, ennek a legjobb eszköze SPORT, MŰVÉSZETEK, JÁTÉK!!!! Játék
szabadon is! amikor nem minden percét akarjuk szabályok közé szorított keretekkel
behatárolni egy csöppke gyermeknek, vagyis így egy egyébként enyhe oxigénhiánnyal
született gyermek szabadon rohangálhat azért is az udvaron, hogy az agya megfelelő
mennyiségű OXIGÉNT KAPJON!!! A testi érési folyamatokhoz szükséges alapvető
szükségleteket is biztosítani kell: egy kialvatlan,fáradt, éhes, gyerek, akinek az
agyában nincs oxigén, és cukor az izmaiban és az agyában, nem fog tudni jól figyelni
és tanulni!!!!! A legtöbb mozgásos nyugtalansággal küzdő gyermek alapvetően
oxigénhiányos!!!! És nevelés, nevelés, nevelés, alapvető tiszta értékrend jó
szokásrenddel és a csoport által alkotott alapvető szabályokkal! Ha van, ha működik
az iskolában Arizona-módszer csendesítő szobával- az nagyon hatékony lehet, de
rengeteg feladatot ad
30. Milyen módon tudja bevonni diákjait a tanulás-tanítás tervezésébe?
 választható feladatok/olvasmányok/feldolgozási formák stb, szorgalmi,
 Kiselőadás tartása, tabló készítés, műsor tervezésénél táncot őt találják ki, háttér
készítése
 Hova menjünk kirándulni? Csoportalakítás. Önálló pp-t készítése.
  Választható feladatok képességnek megfelelően, kötelező olvasmánynál több
felkínálása-osztály választ, osztálykirándulásnál megkérdezed, milyen programot
szeretnének.
 Gyerekek érdeklődési köréhez passzoló matek v. nyelvtan feladatot adsz. Nekem
szeretik az űrkutatás témát- fogalmazáshoz azt adtam
 Hetesek feladatai, elsősegély nyújtásban a gyerekek is részt vállalnak, hiszen szólnak,
ha vki megsérül, vizes zsebkendőt hoznak, stb. Taneszközök elővétele, cipelése.
Nálunk van körözvény, amit továbbvisznek más osztályba. Tesi és rajz órára is
kellenek az eszközök..
31. Milyen pedagógiai helyzetekkel tudja irányítani a közösség iránti szerepvállalást?
 Hetesi feladatok, virágfelelős, diákügyeletes.
 Részvétel iskolai rendezvényeken. Műsorral stb. A DÖK munka 3. 4. osztályban.
Versenyek.
32. Ön szerint milyen tanulási helyzetek alkalmasak az infokommunikációs eszközök
célszerű, etikus használatának fontosságáról való meggyőződés bizonyítására? Mondjon
példákat!
 Pl. learningapps tankockák egyéni tanulásra. Vagy a gyakorolj.hu-n sok online es nem
online használható játék-IKT eszköz a szgép.
 hiányzás esetén a házi feladat elküldése egymásnak is egyfajta infokommunikációs
eszközt alkalmazó tanulási helyzet lehet
33. Hogyan használja fel fejlesztési céljainak, feladatainak kijelölésében a tanulói
tevékenység rendszeres ellenőrzésének eredményeit?
 ha rosszul sikerül egy dolgozat, lehet még ismétlő/elmélyítő/gyakorló órát beiktatni
(esetleg már a következő osztályra is előre gondolni). Ha jól sikerül, lehet a jókat
versenyekre ösztönözni.
 az írásbeli dolgozatok, szóbeli feleletek után látom, hogy megértették-e a tanultakat,
van-e olyan része az anyagnak, ami megerősítésre szorul. Ilyenkor tervezek gyakorló
feladatokat, esetleg egy teljes órát
 Erre remek válasz a diagnosztizáló mérés, az értékelés és ellenőrzés mindig egy
kontroll. Annak eredményei alapján felülvizsgálja a tervezését és beépíti a
továbbiakban, mert hát a tudás a lényeg, nem pedig az osztályzat.
34. Tanórai foglakozásokon kívül hogyan és milyen szempontok szerint differenciál?
 Versenyre felkészítés, korrepetálás. Egyéb egyéni v. egy adott gyermekcsoportnak
tartott "foglalkozás". De, akár egy műsorhoz szereplő válogatás. Különböző témájú,
nehézségű házi feladat, kiselőadás v. szorgalmi feladat
 Sni v btm tanulók egyéni képességeit figyelembe véve diff., gondol a gyerek
érdeklődési körének megfelelő kihívásokra
35. Hogyan ismerhet meg olyan módszereket, amelyek használatával bevonhatja a
diákokat a tanulás-tanítás tervezésébe, jobban motiválhatja őket, könnyebben kezelheti
a megértési nehézségeket?
 szakmai továbbképzéseken, belső szakmai műhelyekben való részvétel, hospitálás,
szakirodalom olvasása, tematikus Facebook csoportokban való részvétel
 Jó gyakorlatok átvétele másoktól.
36. A tanítási-tanulási tervezési munkájába be tudja-e vonni a tanulókat?
 melyik játékot válasszák a tanítási órán, néha több feladat közül is választhatnak,
eszköz vagy technika közül, ritkábban munkaformát is választhatnak
 Saját korábbi élményeikre, tapasztalataikra építve tervezel órát. Saját ötleteikre
szintén. Bevonod őket a feladatválasztásba, házi feladat közül is ők választanak
 A megtanulandó versek közül választhatnak
  kiselőadás készítése
37. Hogyan építi be a tanítási folyamatba a tanórán kívüli ismeretszerzést és a tanulók
ötleteit?
 Házi feladat, pl. fogalmazás, beszámoló a látottakról. Plakát készítése és órai
bemutatása
 Gyűjtőmunka, ppt
 Színház, múzeum, kirándulás, tábor, minden külsős program vagy ünnep, szakkör,
otthoni felkészülés, projekt.
 Gyerekek érdeklődési körének figyelembe vétele
38. Hogyan oldotta meg a konfliktust a szülőkkel?
 A szülőkkel kapcsolattartás fogadóóra, szülői értekezlet, egyéni megbeszélés
 Közös program szülőkkel - gyerekekkel, családi délután szervezése ahol kötetlenül
beszélgethettek a problémákról és nyitottabbak, közvetlenebbek lehetnek
39. Hogyan segíti a tanulók önértékelési képességének fejlődését?
 osztályfőnöki órán értékelik a féléves/ éves munkájukat
 Csoportban munkájuk, együttműködésük értékelése.
 Dolgozat után megkérdezed ki elégedett az eredményével, miért? Ki az, aki esetleg
nem és hogyan tudna jobb eredményt elérni?
 Pl.: hetesi feladatok közös megbeszélése, leírása, a hetes ilyen szempontok szerint
végzi és értékeli a munkáját.
 Saját munka javítása (mi zöld színt használunk erre), a megbeszélt szempontoknak
megfelelően (pl. 0-1 hiba), zöld pontot írhatnak maguknak, ami a piros ponttal
egyenértékű.
40. Hogyan jelenik meg az egymás elfogadására, tiszteletére nevelés?
 Ofő órán erről beszélgettek, filmeket néztek.
Drámapedagógiai foglalkozásokat szervezel, szakembert hívsz, pl. az
iskolapszichológust.
 A pedagógus példamutató magatartásával, kooperatív feladatok alkalmazásában.
 Segítsék egymást: ha valaki szétszórt, ne szidjuk, hanem kérjünk meg valakit, hogy
segítsen neki összepakolni. Feladatmegoldásnál is lehet úgy párokat választani, hogy
egyik segít a másiknak, jó, ha mindenkinél találunk olyan helyzetet, amikor ő lehet a
segítő.
41. Hogyan használja ki a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket?
 Csoportmunka
 Dramatizálás, mintaadás. Őszinte kommunikáció, hitelesség.
 Kooperatív munka, drámajáték, példamutatás
 Páros munka
42. Hogyan támogatja a tanulók önálló gondolkodását?
 Az önálló gondolkodás egyéni feladatok adásával támogatható, önellenőrzés
kialakításával.
 vélemény megfogalmazása esetleg egy témáról
43. Hogyan tudja beilleszteni a foglalkozásaiba a gyermekek kezdeményezéseit, ötleteit,
tanórán kívül szerzett tapasztalatait?
 A kezdeményezéseket, tapasztalatokat úgy lehet beépíteni, hogy választási lehetőséget
adok a feladatok között
44. Hogyan és mikor alkalmazza a diagnosztikus, a fejlesztő és összegző értékelési
formákat és hogyan használja fel azok eredményeit felhasználási céljainak
kijelölésében?
  Diagnosztikus értékelés: hogyan méred a gyerekek teljesítményét, képességeit,
készségeit, milyen mérési módszert alkalmazol, annak eredménye alapján fejleszted a
gyereket, differenciálsz. Fejlesztő értékelés feladatvégzés közben közvetlenül:
pozitívum kiemelése, dicséret, mit kellene másképpen csinálni stb.
 A tanulási folyamat eleji diagnosztikus értékelés során a helyzetfeltárás történik a
tanulók meglévő tudásáról, képességeiről, melyekből a megfelelő információkhoz
jutunk. A formatív értékelés a folyamat közbeni segítést, korrigálást és megerősítést
szolgálja a tanulási folyamat hatékonyságának elősegítése érdekében. A visszacsatolás
révén a tanulók képet kapnak saját elért teljesítményükről, megerősítést nyernek
erősségeik és feltárásra kerülnek a nehézségek,
esetleges tanulási hibák. A folyamat végi szummatív értékelés a megfogalmazott célok
tükrében végzett minősítést jelenti.
 http://okt.ektf.hu/.../721diagnosztikus_helyzetfeltr...
45. Pedagógiai munkájában hogyan értékeli a reflexió szerepét?
 Folyamatosan a tervező munkát segíti, az előzetes tapasztalatok alapján, biztosítja a
módszerek, munkaformák optimális kiválasztását a tananyag elsajátítása érdekében,
visszajelzés az esetleges változtatni valókról vagy a jól beváltakról, újabb célok
kitűzését segíti
46. Hogyan vonja be a gyerekeket saját tanulási folyamatuk irányításába?
 Kooperatív csoportmunkában önálló feladatfelosztás, projektben feladatválasztás
 Házi feladat megoldásakor közösen időtervet és logikai sorrendet állítunk.
Differenciált feladatoknál a képességei szerint választhat magának csoportot. Szóbeli
anyag elsajátításánál vázlatírás vagy képek segítségével készülhet. Ellenőrzéskor nem
csak azt kérdezem, hogy kinek hibátlan, hanem hogy ki van megelégedve a saját
munkájával.
47. Hogyan fejleszti az önálló tanulás képességét és az önálló tapasztalatszerzést?
 Interneten önálló kutatómunka
 Gyűjtőmunka, internet, lexikon, könyvtár segítségével, önellenőrzés
48. Mely módszerekkel tárja fel az esetleges megértési nehézségeket?
 a tanuló megfigyelése különböző tanítási-tanulási szituációkban, szabadidős
tevékenységekben;
 egyéni és csoportos beszélgetések a tanulókkal, a szülőkkel, a tanártársakkal;
 a tanulók különböző tantárgyi teljesítményeinek, produktumainak elemzése (szóbeli és
írásbeli megnyilvánulások, tárgyi produktumok, mozgásos teljesítmények)
 tanulók különböző önértékelései;
49. Hogyan tájékoztatja a szülőket az értékelésről? A vizsgák értékelésnél honnan
kapnak információt a szülők, a gyerekek?
 személyes találkozás, üzenő füzet, ellenőrző, fogadó óra, szülői értekezlet, zárt
facebook csoport szülőknek, internetes levelező csoport, körlevél, telefon
50. Hogyan történik intézményében a pedagógusok közötti tudásmegosztás?
 Szakmai beszélgetés, hospitálás, jó gyakorlat bemutatása, szakirodalom ajánlása,
feladatlapok, szerkesztett feladatok megosztása, IKT anyagok bemutatása, egy-egy
felmerülő kérdés megvitatása workshop keretében, belső szakmai műhelyben aktív
részvétel, továbbképzések anyagának megosztása
51. Hol és hogyan látja munkájában az infokomm.eszközök helyét, szerepét?
 Kapcsolattartás szülőkkel, zárt csoport mindennapokról, Facebookon
 Telefon, laptop, tablet stb... a napi munkádban hol és hogyan használod?
52. Hogyan alkalmazza a pedagógiai program, a tanterv tartalmát a gyermekek, a
tanulók egyéni pedagógiai-pszichológiai szükségleteihez osztályában?
  Differenciálás, egyéni bánásmód. Gyerekek bevonása a tervezésbe-projekttervek
53. .Mit tesz annak érdekében, hogy a pedagógiai munkája intézménye belső elvárási
rendszerének eleget tegyen?
 Intézmény Pedagógiai Programját, SZMSZ-t, Házirendet stb ismered, és ezeknek
megfelelően jársz el.
54. Milyen formában tervezi beépíteni oktató munkájába a gyermek-és tanulócsoport
sajátosságait?
 SNI, BTM, tehetség figyelembevételével
 Tanórai differenciálás, tanuló érdeklődési köre
Csoport összetétele, pl.: fiús, lányos-olyan feladatok tervezése
55. Hogyan valósul meg pedagógusi hivatása gyakorlásában az értékközvetítő
tevékenység?
 példamutatással, tiszteletadás, becsületesség
 Nemzeti értékek: műsorokon szereplés, nézőként részvétel.
56. Hogyan, milyen formában ismerteti meg tanítványaival és a szülőkkel az intézményi
pedagógiai programmal összhangban alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési
rendszert és módszereket?
 év elején megbeszélitek, hogy hány tz.-t írtok, milyen értékeléssel, milyen módon
lehet plusz jegyeket kapni.
 Szülőknek fogadóórán elmondod
 Nálunk az a protokoll, hogy bemegy minden szaktanár az első szülőire elmondani,
amit fontosnak tart
 témazáró piros jegy 200%, a helyi tantervünkben rögzített százalékot
91%-100 5 ...
 Szorgalmi feladat, versmondás, projekt munka zöld 5-ös. Felszerelés és leckehiány kis
egyes, 3 kis egyes egy nagy.
57. Mutasson be néhány tanítványaival közösen megalkotott szabályt, melyek segítenek
a konfliktusok megelőzésében!
 Olyan szabályok, amelyeket együtt hoztatok. Mi év elején megalkottuk, leírtuk,
aláírták, kiraktuk a falra. Pl. Mindig elhozzuk a felszerelést. Nem beszélünk csúnyán...
Stb
58. Milyen módon tudja bevonni diákjait a nevelés-oktatás, a tanítás-tanulás
tervezésébe?
 Meghatározott kereteken belül választhatnak házi feladatot (motiváló hatás), gyűjtő
munkát. Tanterem dekorálás, műsorok tervezésében.
 A gyerekek véleményét maximálisan figyelembe veszem. Főleg iskolai műsorok
szervezésében. Az anyák napján választhatja a verset, szerepét, a lányaim maguk
rakják össze a táncot. Ugyanígy volt a farsangon is. Így mindenki részt vesz olyan
mértékben, ahogy neki megfelel. Ötleteik meg vannak. Én is adok mintákat,
lehetőségeket, hogy legyen kerete.

 Ha találnak pl. jó képes feladványokat a neten, azokat felhasználom a következő órán.

Ilyenkor örülnek, hogy az ő feladványukat oldjuk meg.
 -2.-tól ők gyárthatnak "Nyitogató"-t, rejtvényt......
 - Etikára mindig kérem, hogy keressenek beszélgetésindító videókat.
 -Év elején velük együtt fogalmazzuk meg a fontos magatartási szabályokat. Ez mind-
mind a gyerekek bevonása a munkába....
59 Kitől kap és kitől vár visszajelzést tanári munkájával kapcsolatban?
  diák, szülő, kolléga, munkaközösségvezető, a tanított osztályok osztályfőnökei,
iskolavezetés, fenntartó (én itt kitérnék arra is, hogyan kapom/várom a visszajelzést).
60. Milyen módszerekkel szoktatja a tanulókat az önálló ismeretszerzés különféle
formáira? (pl.: könyvtárhasználat, internetes kutatómunka)
 házi feladat adása, közös kutatás kisebb csoportoknak/esszé, kiselőadás készítése,
kritikus internethasználat, motiválás osztályzattal.
61. Hogyan tudja az IKT eszközöket és az online csatornákat a tanulói önálló
ismeretszerzés és a hatékony közösségépítés érdekében felhasználni?
 oszálycsoport, cikkek, források ajánlása, linkek megosztása, házi feladat adása,
gyűjtőmunka adása, egy általad megosztott cikkről kritika, vélemény kérése.
62. Milyen módon használja fel a közösségépítő játékok, sportjátékok során az egyes
tanulókról és a csoportról nyert információkat a további fejlesztés során?
 csoportok összetételének kialakítása a jobb teljesítmény, egymás alaposabb
megismerése érdekében
 És egyéni bánásmód: a "vezérürü" típusú egyéniségekkel a játék szeretetének a
tanítása (nem az az alapvetően fontos, hogy nyerjen a csapat, hanem, hogy jól érezzék
magunkat játék közben, mert veszíteni is tudni kell, különösen nekik!!!) Ezért, jó, ha
csapatokat változatosan alakítjuk, hogy a következő órán már ne ugyanaz a két csapat álljon
ki egymás ellenében, hogy ezzel a közösség bármely tagjával való együttműködést segítsük).
A "passzívak" bevonása alapvetően játékosan, vagy a probléma iránti érzékenységüket
fokozva. A "bátortalanok": fokozatosság, változatosság elvével összeállított órákban
szerephez juttatás és dicséret folyamatosan, talán őket kellene teljesítményben leginkább
önmagukhoz mérni, mert lesz, amit lehet, hogy soha nem fognak tudni megcsinálni, de
önmagukhoz képest mégis rengeteget fejlődnek a közösség aktív tagjaként. Az" állandóan
aktív, a monotóniát jól tűrő gyerekek": változatosság, fokozatosság elvén összeállított órák,
akadályversenyek, sportversenyek, bátorságpróbák; új jártasságot, készséget kialakító, bevéső
órán akár páros munkában a passzívak segítése is általuk. "A pedagógus állandó figyelméért
küzdő gyerekek": egyéni megbízatások az óra szervezésében, dicsérettel, vagy teljesen egyéni
módon egyéni feladatok számukra, akár csoportbontásban is, az órai játék során "szereplési"
lehetőséghez juttatás, pl. a próbajáték bemutattatása velük. És ahol csak lehet futás feladatok
helyett az óra vezetése során fogócska játékok, lehetőleg nem kieséses, hanem játék során
felszabadító formában, hogy a passzívak is folyamatosan dolgozzanak. És szabad játékórák,
amikor a gyerek azzal a sporteszközzel játszik, amivel jól érzi magát!- ebből lehet leginkább a
tömegsport feszültséglevezetése irányába, vagy a versenysport felé terelni a tehetséges
gyerekeket. És dicséret, elmarasztalás helyett, vagy elemző, építő kritika: az adott
tevékenység mozzanataiban kiemelni, hogy mi volt jó benne, vagy mit lehetne még jobban,
pontosabban végezni-de ezt pontos tanítói, tanári bemutatással!; vagy mi jár azért, ha az
alapvető játékszabályt valaki nem tartja meg: játék során a büntetés, vagy kiállítás szerepe és
a bíró(k) szerepe. Mit jelent a sportszerűség, ha baleset történik játék közben? -ennek a
tudatos tanítása pl: kézfogás, labda visszaadás, labdaátadás a játék folytatásakor az ellenfél
játékosának, az ellenfél sikerének elismerése kézfogással, mert egy csapat, tagjai vagyunk és
küzdünk egymásért és tiszteljük egymást és egymás teljesítményét. Mindezzel a
csoportkohézió erősítése, a csoport dinamikájának terelése jobb irányba, versenysport,
tömegsport lehetősége, diákolimpiák, házi iskolai, vagy környezeti, versenyek, triatlon (akár
családtagok bevonásával), városi tömegsport rendezvényeken minél többen vegyenek részt,
továbbjutás esetén országos sportversenyre eljutás.
63. (...) milyen differenciálási módszert alkalmaz?
 a tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak általában hosszabb időt adok a feladatok
megoldására, a témától függően differenciált feladatsort állítok össze, a beszédzavarral
küzdő tanulók pedig inkább írásban kapnak lehetőséget felelni. Emellett hiszek a
 segítő csoportmunkában, ahol ezek a diákok támogatást kapnak osztálytársaiktól, és a
siker élményében is részesülhetnek.
 Differenciálni úgy érdemes, ha nem feltűnően csinálod. Például papíron kapnak egy
kicsit más feladatot és nem vered nagy dobra, hogy ki számít "gyengének" és ki
"okosnak". Például lyukas szövegnél van, aki megkapja, hogy milyen szavak
hiányoznak és van, aki nem. Különben megalázó tud lenni, vigyázni kell vele.
64. Mennyire tudja figyelembe venni és értékként közvetíteni a tanulók és
tanulóközösségek eltérő kulturális, társadalmi hátteréből adódó sajátosságokat?
 A különbségek már a felkészülésnél meghatározóak, hiszen teljesen más
módszerekhez, munkaformákhoz nyúlok attól függően, hogy szakgimnáziumi vagy
gimnáziumi osztályba tervezem a tanórát. Ez a különbség abban is segít, hogy én
magam is reflektáljak az általam használt munkaformák hatékonyságával
kapcsolatban. A különböző világlátások, gondolatok az irodalom és a nyelvtan órákat
alapvetően színesítik: a műelemzések, a viták, az érveléssel kapcsolatos
kommunikációs feladatok alapvetően attól lesznek hatékonyak és életszerűek, mert a
diákok a saját, egymástól jól különböző véleményükkel vesznek részt ezekben a
gyakorlatokban.
 osztályfőnöki órán beszélgetünk arról, hogy kinél hogy zajlanak egyes ünnepek, ki mit
segít otthon, mert bizony egy 10 éves roma kislány már főz a családra, stb.
65. Milyen stratégiákat alkalmaz az egyéni szükségletekből adódó különbségek
megoldására?
 Szakmai munkát tekintve, differenciálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás.
 No meg előfordul, hogy valaki fáradtabban vagy esetleg betegen jön iskolába,
ilyen esetben is jobban odafigyelünk.
66. Mutasson be néhány tanítványaival közösen megalkotott szabályt, melyek segítenek
a konfliktusok megelőzésében!
 Olyan szabályok, amelyeket együtt hoztatok. Mi év elején megalkottuk, leírtuk,
aláírták, kiraktuk a falra. Pl: mindig elhozzuk a felszerelést. Nem beszélünk csúnyán...
Stb. Ami rájuk vonatkozik
 foglalkozások előtt fel szoktuk eleveníteni a csoport szabályait: meghallgatjuk
egymást, tiszteletben tartjuk egymás véleményét, vigyázunk egymásra, segítünk
egymásnak stb.
 végig hallgatjuk a másikat; a többiek ötleteit nem szóljuk le; csak akkor mondják
valamire, hogy azt ne, ha van más ötletük; ha valamit megszavaz az osztály, együtt
dolgozunk érte; nem hagyjuk szemetesen a termet, óra előtt kitesszük a kijelölt helyre
a mobiltelefont.