1.

tétel

A dajka munkaterületei. Mutassa be a dajka munkaterületeinek intézményeit: a bölcsőde, az óvoda, és a

gyermekotthon!

 A bölcsődei nevelés célja, feladata

 A gyermekotthon célja, feladata
 Az óvodai nevelés célja, feladata
 A dajka munkaterületei az adott intézményekben.
 A dajka megjelenése, kommunikációja, a kompetenciahatárok megtartása.

BÖLCSŐDE

 A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája.

 A bölcsőde a családban nevelkedő – 20 hetestől - 3 éves korú – gyermekek szakszerű gondozását és
nevelését végző intézmény.

A bölcsődei nevelés-gondozás célja:

A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében

 a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével,

 feltétel nélküli szeretettel és elfogadással,
 a gyermek nemzetiségi/etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével
 kompetenciájának figyelembevételével,
 tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával,

 viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést.

A bölcsődei nevelés feladatai:

1. A családok támogatása, annak erősségeire építve a szülői kompetencia fejlesztése

2. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása
3. Az érzelmi és társas kompetenciák fejlesztése
4. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése

A bölcsőde típusai: bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde

ÓVODA

 Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család

o Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye
o Az óvoda a családi nevelés kiegészítője
o Óvodakötelezettség 3 éves kortól
o Az óvoda a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig nevelő intézmény

Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki
személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő
fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is).

Az óvodai nevelés általános feladatai: az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen
belül:

1. az egészséges életmód alakítása,

2. az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés,
3. az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.
GYERMEKOTTHON

 A gyermekotthon otthont nyújtó szakellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti

és a tartós nevelésbe vett gyermekek számára.
 A gyermekotthon legalább 12, de legfeljebb 48 – önálló lakóegységben elhelyezett
– gyermek otthontnyújtó ellátását biztosítja.
 A lakásotthonolyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek ellátását biztosítja önálló
lakásban vagy családi házban, családias körülmények között. Elsődleges jellemzője a családias jelleg,
alacsony létszámmal, családi házakban működik, amihez udvarok és kert is tartozik.

A gyermekotthoni gondozás, nevelés célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg,
erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a lehető legteljesebb módon
kibontakozzék, és képessé váljon a vérszerinti családjába való visszailleszkedésre, vagy nevelőszülői, illetve
örökbefogadó családba történő beilleszkedésre.

A gyermekotthoni gondozás, nevelés feladata:

 otthont nyújtó teljes ellátás (napi életritmus kialakítása a napirendnek megfelelően, étkeztetés,
egészségügyi ellátás, gondozás egyéni terv alapján, szabadidős programok, kapcsolat a családdal)
 nevelési, pedagógiai, pszichológiai feladatok (beóvodázás, egyéni fejlesztés/foglalkozás, önálló
életvitelre felkészítés, eseti pszichoterápiás segítségnyújtás, kapcsolatok szervezése)

A DAJKA MUNKATERÜLETEI AZ ADOTT INTÉZMÉNYEKBEN

 Nevelés
 Gondozás
 Étkeztetés
 Takarítás
 Egyéb feladatok

Ezen belül: Segíti a gondozó-, nevelőmunkát

Ellátja a gyermekek gondozását

Tisztán tartja a gyermekek környezetét

Segíti az étkeztetést

Egyéb feladatokat lát el

Néhány példa a tevékenységlistából, vagy saját tapasztalatból:

Nevelés: Alkalmanként felügyeli a gyermekeket (oviban és minibölcsiben, gyermekotthonban)

Kíséri a gyerekeket a külső programokra (pedagógussal együtt vagy önállóan)

Részt vesz a gyerekek fogadásában és hazaadásában

Gondozás: Szükség esetén tisztába teszi a gyereket

Segít a vetkőzésben és öltözködésben

Tanítja az öltözködést

Elrendezi a gyerekek utcai ruháit

Ágyaz

Tisztán tartja a gyermek környezetét: Áthúzza az ágyneműt

Fertőtleníti a játékokat

Tisztítószereket tárol

Ablakot tisztít

Segíti az étkezést: Tanítja az önkiszolgálási, naposi feladatokat

Eteti a gyerekeket

Gondoskodik a folyadék-utánpótlásról

Kikészíti a terítéket és a vizet

Egyéb feladatokat lát el: Beszerzi a rendezvények anyagait

Részt vesz a dekorációs feladatokban

Ajándékokat csomagol

Segít a vendéglátásban

Segít a vendégek fogadásában, st…..

A DAJKA MEGJELENÉSE, KOMMUNIKÁCIÓJA, A KOMPETENCIAHATÁROK MEGTARTÁSA

Megjelenése

 testi- lelki egészség

 kiegyensúlyozott családi háttér
 fokozott fizikai megterhelést bíró fizikai erőnlét
 ép érzékszervek, mozgásszervek
 kifogástalan testi gondozottság, ápoltság. Ruházat, hajviselet, száj és fogazat higiénéje feleljen meg
foglalkozásának.

Kommunikációja, kompetenciahatárok megtartása:

Követelmények a dajka kommunikációval kapcsolatban:

 beszéde legyen tagolt, érthető,

 a hangzók ejtése legyen tiszta,
 beszédtempója követhető,
 kifejezésmódja kultúrált, (érzékeltesse a nyelv szépségét)
 hangmagassága normális, alkalmazkodjék az óvodai követelményekhez,
 törekedjék a helyes, kifogástalan szóhasználatra,
 hangereje feleljen meg az adott helyzetnek, igazodjék a kisgyermek lelki érzékenységéhez, (hangsúly,
hanglejtés) a magyar nyelv szabályai szerint,
 választékosan fejezze ki magát, ne gügyögjön, figyeljen az egyes, a többes szám, a „suk- sük”
használatára.
  Dajka-gyermek kommunikáció: Különböző helyzetekben, időpontokban és helyszínen találkozhatnak
(Pl: munkavégzés közben, udvaron, teremben, stb..
 szemmagasság!!, gyermek szükségleteinek a figyelembevétele, türelmes, nyugodt, csendes,
megnyugtató hangvétel, egyszerű, helyzethez kapcsolódó közlések, érthetőség, mondani+csinálni
(mutatni), néven szólítás
 Néhány példa:
 Figyelembe kell venni a gyermek aktuális szükségleteit (Pl ha a gondozónő éppen tisztába teszi, akkor
nem célszerű megzavarni) – csendben meg kell várni…
 A játszó gyermek feje fölötti beszélgetés megzavarhatja a játékot
 Ahogy a felnőtt mozog, az jelzés a gyermeknek
 A gyermek kérdez, miközben a dajka dolgozik
 A gyermek nem verbális jelzéseket ad, reagálni kell
 Sírás (azonnali reagálás kell)
 Dajka- szülő: kedves köszöntés, mosoly, segítség felajánlása, (mini bölcsiben: információt kérhet a
szülőtől érkezéskor, délután csakis a kisgyermeknevelővel egyeztetett információt adhatja át a gyermek
aznapi történéseiről pl: étkezés, alvás, játéktevékenység– minősítés és tanácsadás nélkül!!)
TITOKTARTÁS SZABÁLYAI!!
 A legféltettebb kincsét adja át az intézménynek…..
 Ne érezzék a szülők kiszolgáltatottnak magukat: személyes kapcsolat fontos
 Mosoly!
 Kedves köszönés, megszólítás, segítség felajánlása
 A gyermek bölcsődei/óvodai tevékenységéről, magatartásáról a kisgyermeknevelő/óvodapedagógus
adhat felvilágosítást
 A gyermek átvételénél (bölcsődében) reggel jó, ha kérünk néhány szót az alvásáról, reggeli ébredéséről
 Délután a hazaadáskor a dajka mondhat információt az evéséről, alvásáról, fürdőszobai
tevékenységéről, de nem adhat tanácsot, nem értékelhet, nem minősíthet
 Dajka- munkatársak:
 Kölcsönös tisztelet
 Nyílt kommunikáció, őszinteség
 Egymás meghallgatása, egymásra figyelés
 A problémák, igények pontos megfogalmazása
 A túl sok rejtett probléma konfliktussá válhat

2. TÉTEL

- Határozza meg a NEVELÉS fogalmát, célját.

- Ismertesse a SZOCIALIZÁCIÓ fogalmát, színtereit.

2.01. A NEVELÉS FOGALMA

2.02. A NEVELÉS CÉLJA

2.03. A SZOCIALIZÁCIÓ FOGALMA

2.04. A SZOCIALIZÁCIÓ SZÍNTEREI

Kedves Tanuló! A vázlat egy olyan tartalomegyzék, mely segítségével feleleveníthető a megtanult anyag. A
kulcs fogalmakra klikk és olvasd át újra. Jó tanulást.

Vázlat (1)
2.01. A NEVELÉS FOGALMA ⇑

…értékátadó, értékrendszer-kialakító fejlesztő folyamat…

 a (nevelő) fejlesztő hatás két formája

 A nevelés lényeges tartalmi, fogalmi jegyei…
 a nevelés jellemzői…

vázlat (2)
2.02. A NEVELÉS CÉLJA ⇑

… milyen emberré kívánjuk nevelni a gyermeket …

 a nevelés célja
 a nevelés folyamata
 fejlesztő hatások

vázlat (3)
2.03. A SZOCIALIZÁCIÓ FOGALMA ⇑

… a társadalomba való beilleszkedés folyamata…

 A szocializáció jellemzői

…Egész életen át tartó tanulási folyamat

…a szocializáció kölcsönhatás, ahol a környezet hat az egyénre...

vázlat (4)
2.04. A SZOCIALIZÁCIÓ SZÍNTEREI ⇑

… ahol, amelyben a szocializáció folyamatai végbe mennek…

 Családon belüli szocializáció

… elsődleges szocializációs színtér…

 A családi szocializáció háromféle típusa

 Intézmények –

…másodlagos szocializációs színtér…

A bölcsőde és az óvoda szerepe a szocializációban

…a bölcsőde és az óvoda biztosítja…

NEVELÉSI ALAPISMERETEK

2. TÉTEL

- Határozza meg a NEVELÉS fogalmát, célját.

 Ismertesse a SZOCIALIZÁCIÓ fogalmát, színtereit.

2.01. A NEVELÉS FOGALMA ⇑

A nevelés olyan értékátadó, értékrendszert kialakító, fejlesztő folyamat, melynek célja, hogy az egyént
életfeladatai megoldására képessé tegye.

A (nevelő) fejlesztő hatásnak kettő formája

van:
 tervszerű (intézményes fejlesztő hatások) =meghatározott célja van és eléréséhez tudatos
eljárásmódokat alkalmaz.
 spontán (intézményen kívüli hatások: SZOCIÁLIS TANULÁS) = Ide tartozik minden környezeti
tényező, mellyel az egyén valamilyen módon kapcsolatba kerül. Ez a kapcsolat lehet követlen vagy
közvetett.

A nevelés lényeges tartalmi, fogalmi jegyei:

⇑
fejlődés, fejlesztés, hatás, tervezés, irányítás, tevékenység
A nevelés többé – kevésbé:

céltudatos, tervszerű, fejlesztő jellegű tevékenység

 Céltudatos: A nevelésnek célja van: valahonnan valahová akarom eljuttatni a gyermekeket.

 Tervszerű: Tudjuk, hogy mit miért csinálunk.
  Folyamatos: A születésünk előtt kezdődik és halálunkkal ér véget. Amíg érzékelünk, a bennünk ért
hatások nevelnek bennünket.
 Fokozatos: Lépésről-lépésre, fokról-fokra jutunk, haladunk előre. A nevelésben nem várhatunk gyors
változásokat, csak is lassú előrehaladást, fejlődést.
 Rendszeres: Rendszerben kell gondolkodni, látni kell azt a rendszert, amely alakítólag hat a gyerekre.
 Következetes: A tervet következetesen végre kell hajtani.
 Fejlesztő jellegű: Ez a nevelés lényege! A kevésbé fejlett személyiséget fejlettebbé kívánjuk tenni.
Azért nevelünk, hogy fejlődjön a gyermek.
 Társadalmi tevékenység: A társadalom határozza meg a neveléssel kapcsolatos elvárásokat,
feladatokat, célokat. (pl. Helyi nevelési programok). Jelenti továbbá, hogy az ember társas lény, hatnak
ránk és hatunk másokra.
 Tevékenység: A nevelés tevékenység, azaz a személyiség, a gyermek, a felnőtt tevékenység során
fejlődik azzal, ha csinál valamit.

A nevelés jellemzői: ⇑
 Csak emberre jellemző.
 Történelmi jellegű: minden kornak megvolt a felfogása a nevelés eszményéről.
 Nemzeti jellegű, mert minden egyed nevelésében befolyásolóak az adott nép hagyományai, felfogása,
értékei.
 Tudatos, tervszerű fejlesztő hatású.
 Bipoláris (kétirányú) folyamat, melynek jellemzője a nevelő és nevelt kölcsönös kapcsolata, hatása.
 Nevelődés: Senki nem tervezi mi legyen belőle, de mindenki hat rá. A gyermek tervszerű nevelői
ráhatás nélkül testileg és szellemileg valamilyenné válik, fejlődik.
*

2.02. A NEVELÉS CÉLJA / A nevelési cél

fogalma ⇑
A nevelési cél azt jelenti, hogy

mit akarunk elérni, milyen értékekkel, képességekkel rendelkező emberré kívánjuk nevelni a gyermekt.

A nevelés célja:
 értékek átadása,
 képességek kialakítása.
 A célkitűzés funkciója a nevelés perspektívájának megjelölése. (szubjektív, objektív célkitűzés)
 A nevelési célban mindig megfogalmazódik egy értékrenszer, ember- és életeszmény kötődik.

A nevelés folyamata: ⇑
A nevelés az a folyamat, emelyben a pedagógus/nevelő által irányított gyermeki tevékenységrendszer fejleszti
az egyén (gyermek) képességeit.

Fejlesztő hatások:
A fejlesztő hatások révén alakul a gyermek értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé teszik számára az
egyéni és társadalmi feladatok megoldását.
*
2.03. A SZOCIALIZÁCIÓ FOGALMA
⇑
A szocializáció fogalma:
A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amely során az egyén megtanulja megismerni
önmagát, és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat.

A szocializáció jellemzői: ⇑
 Születésünktől kezdve aktív lények vagyunk, a csecsemő fejlődése során egy tanulási folyamaton
keresztül érett személyiséggé válik, aki képes lesz a beleszületett társadalom elvárásainak
megfelelni. Az egész életünkön át tartó folyamatot szocializációnak nevezzük.
 A szocializáció során azokat a normákat, értékeket, hagyományokat, attitűdöket sajátítjuk el, ami az
adott környezetben, kultúrákban, használatosak.
 A szocializáció tanulási folyamat, mely egész életen át tart.
 A szocializáció mindig kölcsönhatás, ahol a környezet hat az egyénre és fordítva, az egyén is mindig
visszahat a környezetére.

2.04. A SZOCIALIZÁCIÓ SZÍNTEREI ⇑

A szocializáció színterei, azok a csoportok, intézmények, társadalmi helyzetek, amelyben a szocializáció

alapvető folyamatai végbe mennek.

Családon belüli szocializáció – elsődleges szocializációs

színtér
 A család a társadalom alapegysége és egyben a legősibb intézménye. A családok őrzik és adják
tovább a társadalom kezdetei óta a hagyományt, a kultúrát, az értékeket, a hitet.
 A családban alakulnak ki az alapvető szokások, viselkedésminták, értékek.

A családi szocializáció háromféle típusa: ⇑

 gyermekközpontú,
 felnőttközpontú és
 fejlődésközponttú.

Intézmények – másodlagos szocializációs színtér

 Fő színterei: kortárs csoportok
 Intézmények: bölcsőde, gyermekotthon, óvoda stb.
 Újabb szokások, viselkedésminták, értékek kialakulása, amelyek ellentétesek lehetnek a korábbiakkal –
tovább szővi, ill. megváltoztatja az elsődleges szocializáció során elsajátítottakat.

A bölcsőde és az óvoda szerepe a szocializációban: ⇑

  GONDOZÁS, BIZTONSÁGNYÚJTÁS
 Modellnyújtás
 Interakciós tér biztosítása
 Kommunikáció kialakítása
 Én-rendszer (éntudat) kialakítása

A bölcsőde és az óvoda biztosítja: ⇑

 a valahová tartozás érzését,
 védelmet és biztonságot,
 az önazonosság érzését,
 az összetartozás érzését,
 az összetartozás élményét,
 az együttesen végzett tevékenység örömét,
 interakciós és kommunikációs lehetőséget.

3.TÉTEL

Gyógypedagógiai alapfogalmak.

Értelmezze a sajátos nevelési igény (SNI), az integráció, és a szegregáció fogalmát.

Kulcsszavak, fogalmak:

- Az SNI fogalma
- Az integráció fogalma, jellemzői

- Az inklúzió[1] (befogadás) fogalma, jellemzői

- Az integráció[2] (összevonás, beolvasztás) és az inklúzió közötti különbség

- A szegregáció[3] (elválasztás, elkülönítés) fogalma, jellemzői

1. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek csoportjai

KIEMELT FIGYELMET
IGÉNYLŐ GYERMEK,
TANULÓ

Különleges bánásmódot Hátrányos és halmozottan

igénylő gyermek, tanuló hátrányos gyermek, tanuló

Beilleszkedési tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő gyermek,
Sajátos nevelési tanuló Kiemelten tehetséges gyermek,
igényű gyermek, tanuló tanuló

2. A sajátos nevelési igény (SNI) fogalma:

Sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői
bizottság szakértői véleménye alapján:

- mozgásszervi,

- érzékszervi (látási, hallási),

- értelmi vagy beszédfogyatékos,

- több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

- autizmus spektrumzavarral vagy egyéb

- pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd
3. A megyei szakértői bizottság legfontosabb feladatai:

- a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása,

- a háromévesnél fiatalabb gyermekek teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, szükség

szerint orvosi vizsgálata,

- a rendeletben meghatározott időközönként a fejlődést nyomon követő vizsgálat

4. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása történhet:
- az egészséges gyermekektől elkülönítve (azok a sajátos nevelési igényű gyermekek, akiket a szakértői
bizottság a többségi óvodai kereteken belül nem fejleszthetőnek talál, folyamatos ellátásra szorulnak)

- az egészséges gyermekekkel együtt (A többségi óvodában csak azok a sajátos nevelési igényű gyermekek
részesülhetnek óvodai nevelésben, akiket a szakértői bizottság a többségi óvodai kereteken belül megfelelően
fejleszthetőnek talál.)
5. Szegregáció (elkülönítés) fogalma:

azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai nevelése-oktatása,
kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-
oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban eredményesebben
foglalkoztathatóak

Néhány példa a szegregált intézményekre Nógrád megyében:

- Nógrád megyei Egységes Gyógypedagógiai módszertani Intézet és Gyermekotthon – Pásztó

- Illyés Gyuláné Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény – Salgótarján

6. Az integráció fogalma:

Az integráció a nevelésben és a pedagógiában a fogyatékkal élő, akadályozott és az ép egyének közös élet- és

tanulási térben végbemenő együttnevelését, oktatását és képzését jelenti, ezáltal minden résztvevőnek
optimális fejlődési lehetőséget biztosít.

Az integráció a szakértői vélemény figyelembevételével mindenki számára nyitottá teszi a nevelési-oktatási

intézményeket a tapasztalható eltérő képességektől függetlenül.

6.1 Az integráció fajtái

- Spontán integráció:

* A szülő ide íratja be, az óvoda felveszi

* Nincs szakértői vizsgálat, (így gyógypedagógusi megsegítés sem)

* A gyermek megtűrt, a pedagógus maga oldja meg kisebb sikerrel, mint lehetne.

- Lokális integráció:

*Óvoda vagy iskola épülete közös. Ugyanakkor a sérült és nem sérült gyermekek özött nincs semmiféle
kapcsolat.

*Fogyatékos, akadályozott, azaz speciális nevelési szükségletű gyermekeknek vagy fiataloknak a nem
fogyatékosok közé való beilleszkedésé érdekében közös tevékenységet szerveznek, szervezhetnek (egyébként
külön vannak).

- Fordított integráció:

* A nem fogyatékos gyermekeket fogadja be valamely speciális intézménybe, s így valósul meg a lokális
integrációra épülő szociális vagy részleges, esetleg teljes integráció.
7. Az inklúzió fogalma: befogadást jelent.

Az inklúzió az integráció magasabb szintjét jelenti, amely az intézmény alapvető szemléletét jelenti:

- a gyermekek, tanulók egyéni különbségeit (társadalmi, kulturális, biológiai) együttesen, teljes

mértékben figyelembe veszi
- azokból kiindulva, azokra építve alakít ki befogadó környezetet személyi, tárgyi és pedagógiai
vonatkozásban.

Néhány példa:

- a tolószékben ülő fiú gyönyörűen énekelhet az ünnepélyen

- a hallássérült gyerekek jeleléssel követhetik a dalt (kézmozdulatok)

- az autista kiváló matekos lehet, stb

7.1. A inklúzió fajtái:

Az inklúzió fajtái / Rideg inklúzió

Az egyszerű fogadás esetében:

- Általában anélkül veszik fel a fogyatékos gyermekeket, hogy ismernék sajátos vonásait.

- Elvárják tőle, hogy „ne lógjon ki”, hasonló teljesítményt nyújtson, mint a többiek.

- Ez maximális alkalmazkodást, a többiek szintjéhez való igazodást igényel tőle, amire általában csak a jobb
képességű gyermekek, jelentős szülői segítséggel képesek.

- A pedagógus a saját stílusán nem változat, ha problémába ütközik a megoldást maga nem keresi, a gondok
oldása szinte teljes egészében a gyógypedagógusra vagy a szülőre hárul. Jelmondatuk valahogy így hangozhat:

” Helyet biztosítunk neked magunk között, de elvárjuk, hogy ne lógj ki a sorból.

Tudjuk, hogy más vagy, mint a többiek, de próbálj meg a lehető legkevésbé más lenni!

Az együttéléshez tőled várjuk a nagyobb energiabefektetést.”

Inklúzió fajtái / Befogadó inklúzió

- A pedagógus minden gyermekben a speciálisát a rá jellemző egyedi sajátosságokat keresi és látja meg.

- Az inklúzió (befogadás) azt jelenti, hogy a befogadott fogyatékos gyermek nemcsak jelen van, hanem a
közösség szerves része, van saját szerepe, kompetenciája, mint bármelyik társának a csoporton, ill. osztályon
belül. (Bakonyi, 2008)

- Másságát elfogadják, tisztelik, sajátos nevelési igényeit maximálisan fegyelembe veszik, annak megfelelő
fejlesztést biztosítanak számára.

- Jelmondatuk: „Minden gyermek más, a fogyatékosság is csak egy változata ennek a másságnak, így te is
egyenrangú tagja vagy a közösségünknek. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy másságával együtt teljes
értékűként fogadjuk el őt. A mi feladatunk a differenciált bánásmód által megteremteni az optimális feltételeket
mindenkinek, hogy a maga ütemében, a maga képességei szerint lehető legjobban ki tudjon bontakozni.”

Dajkai lehetőségek a személyes bánásmód érvényesítésében.

- A gyermek mindig csak - Az elvárások igazodjanak a gyermek - A sérült kisgyermek harmonikus

annyi segítséget kapjon, fejlődésének üteméhez. személyiségfejlődését az elfogadó,
ami a további önálló az eredményeket értékelő környezet
cselekvéshez szükséges. segíti.
 - A szükséges speciális eszközök - Az egyéni sikereket segítő
- Törekvés a különféle elfogadtatása és használatuk megtanítása. tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
funkciók egyensúlyának
kialakítására.

- Az óvoda pedagógusai, a pedagógiai munkát

segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő
Az egyes területeken tájékoztatása a sajátos nevelési igényű
kimagasló képességeket gyermek befogadására, együttműködés a - Tisztázni magamban, hogyan érzek
mutató gyermek sajátos nevelési igényű gyermek családjával. én a kisgyermekkel szemben.
támogatása.

[1] Inklúzió: Befogadás, vagy másképpen inklúzió. Az inklúzió a közoktatás fontos fogalma, az integráció
társfogalma. Szemléleti befogadást és elfogadást jelent. Forrás: hu.wikipédia.org

[2] Integráció: a nevelésben és a pedagógiában a fogyatékkal élő, akadályozott és az ép egyének közös élet- és
tanulási térben végbemenő együttnevelését, oktatását és képzését jelenti, ezáltal minden résztvevőnek
optimális fejlődési lehetőséget biztosít.

[3] Szegregáció: (elkülönítés) Az integrált nevelés ellentéte, a sajátos nevelési igényű

gyermek külön gyógypedagógiai intézményben történő nevelésére, oktatására vonatkozik.

NEVELÉSI ALAPISMERETEK

1. tétel

- A gyermek személyiség fejlődésének sajátosságai.

- Mutassa be a csecsemőkor, a kisgyermekkor és az óvodáskor életkori sajátosságait.

A testi jellemzők, a mozgás jellemzői, valamint a viselkedés változásának általános jellemzőit.

(4.tétel)

A GYERMEK SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

SZEMÉLYISÉG:

Különböző testi – lelki – szellemi tulajdonságok dinamikus egysége, az ember egyedi, másoktól különböző,
megismételhetetlen rendszer.
A személyiség fejlődését három tényező határozza meg:

 öröklés (biológiai, minta, szociokulturális): az utódokban megjelennek a szülőktől kapott gének

 környezet: az embert körülvevő társadalmi és természeti tényezők összessége
 nevelés: az egyén fejlesztése, értékek, képességek alakítása

(4. tétel)

MUTASSA BE A CSECSEMŐKOR, A KISGYERMEKKOR ÉS AZ ÓVODÁSKOR ÉLETKORI

SAJÁTOSSÁGAIT.

A testi jellemzők, a mozgás jellemzői, valamint a viselkedés változásának általános jellemzőit.

Az egyes életkorokban fennálló közös sajátosságokat

(testi, idegrendszeri, megismerési, érzelmi, viselkedési és érési fokozatok) életkori sajátosságoknak

nevezzük.

FEJLŐDÉSI SZAKASZOK

Újszülöttkor (kb. első 6 hét)

Csecsemőkor (1 éves korig)

Kisgyermekkor (1-3 év)

Óvodáskor (3-6/7 év)

ÚJSZÜLÖTTKOR fejlődési szakaszok (kb. első 6 hét)

Átlag: 3250 g, 52 cm. Feje a test 1/4-e, végtagjai rövidek és vékonyak.

Látás: nem jól fejlett, 25 cm-re lát, de sokat nézelődnek!

Hallás: zajra összerezzen, fejfordító válasz.

Szaglás, ízlelés: ártalmas szagokra, ízekre elfordulnak, édeseket preferálják.

Tanulás és emlékezés: képesek tanulni, megjegyeznek dolgokat.

Reflexekkel reagál a külvilágra

Vegetatív reflexek: nyelés, szopás, hányás, tüsszentés, köhögés

Mozgásos reflexek: pl. védekező reflex, lépőreflex, úszóreflex

CSECSEMÁŐKOR FEJLŐDÉSI SZAKASZOK (1 éves korig)

Testi fejlődés, mozgásfejlődés:

Látványosan felgyorsul a fejlődés, 1. év végére a súlya 3x-osa lesz, 25 cm-t nő!

A reflexekre új, tanult elemek épülnek

2 hó: fejét emeli

3 hó: átfordul, karjával képes magát vonszolni

4 hó: törzsét emeli, de feje előre bukik

5-6 hó: négykézláb tartja magát

6 hó: segítség nélkül ül

8 hó: álló helyzetbe húzza magát, mászik

9 hó: bútorba kapaszkodva jár. Finoman, pontosan nyúl a tárgyakért. Egyszerre több tárggyal játszik. Apró
tárgyakat is felvesz két ujjas csippentő fogással.

12 hó: önállóan jár

Társas kapcsolatok:

Az első évre az anyával való szoros kapcsolat, erős kötődés jellemző.

2 hó: szociális mosoly (mindenkire)

3 hó: családot megkülönbözteti az idegenektől

8 hó: szeparációs félelem, félelem az idegenektől

KISGYERMEKKOR FEJLŐDÉSI SZAKASZOK (1-3 év)

Testi fejlődés:

A kétéves kb. 11-13 kg, 87-90 cm

rövid végtagok, párnás kezek, lábak

a fej nagy a testhez képest (1/5 –e a testnek)

hengeres törzs

Mozgásfejlődés:

A fejlődés, egyenletessé válik.

1 éves korra megtanulnak járni a kisgyermekek.

1. hónap: lépcsőn járás

2. hónap: labdát rúg
3. hónap: fut

3 évesen váltott lábbal megy a lépcsőn, biciklizik (3 kerekűn)

Manipuláció fejlődik (firkálás)

Szobatisztaság, kezesség kialakul.

Éntudat: önmagunknak, mint másoktól elkülönült létezőnek felismerése,

testséma kialakulása, másik ember felfedezése.

Társas kapcsolatok fejlődése:

Hasonló korú társakkal kapcsolatot kezdeményez.

Tartósan együtt játszó gyerekek barátoknak tartják egymást!

Érzelem vezérelt, én központú (dac)

ÓVODÁSKORI FEJLŐDÉSI SZAKASZOK (3-6/7 év)

Testi fejlődés:

A 3 éves gyermekek teste aránytalan: nagy fej, végtagok rövidek, test henger alakú.

3 éves: 13-15 kg, 100 cm; 7. évre: 20 kg,120-130 cm.

Első alakváltozás 5-6 éves korban kezdődik: A gyermek végtagjai megnyúlnak, egyre izmosabbá válnak. A váll
szélesebb lesz a medencénél, aminek következtében megszűnik a test korábbi hengeres formája. Megváltozik a
gyermek arca, az alsó és középső rész intenzív fejlődésnek indul.

Megváltoznak testarányai, a test gyorsabban nő, mint a fej, ezért arányait tekintve a gyerek hasonlít a felnőttre.
Teste arányosan fejlett, teherbíró. Helyes testtartás

Csontrendszer: megerősödőben: erőteljes a csontosodás a lábfejben, kézfejben, ujjpercekben. A gerinc-csigolya

ívei a csigolyatestekkel 3-8 éves kor között nőnek össze.

Megkezdődik a fogváltás.

Vázizmok tömege nő, tevékenységek köre kitágul.

Nagycsoportos agyvelősúlya megközelíti a felnőttét, kb. 1200 gr.

Mozgásfejlődés:

Mozgásformái gazdagodnak, járása biztonságosabb, futása megkülönböztethető a járástól.

Nagycsoportos képes 3-4 km-t is gyalogolni, sétálni.

Izomrendszer: összerendezettebb mozgások, finomodó mozgások.

Nagymozgásoktól finommotorika felé óriási fejlődés.

Mozgáséhség jellemzi, folyton izeg-mozog, szalad. Hamar elfárad.

Önállósodik, önálló tevékenységek pl. öltözködés, cipőfűzés.

Társas kapcsolatok fejlődése:

együttlét: egy helyen vannak, mindenki mást csinál, öröm a másik közelsége

együtt mozgás: mozgásuk azonos, tevékenységeik elszigetelődnek

tárgy körüli összeverődés: a csoportot egy központi tárgy tartja össze

összedolgozás: tevékenység megosztás, eszközök együttes használata

tagolódás: összehangolt szereposztás

Barátságok szövődése

5. tétel

A játék. Határozza meg a játék fogalmát és feltételeit.

Mutassa be a játékfajtákat:

gyakorlójáték, szerepjáték, konstruáló játék, szabály játék.

Melyek a játékok kiválasztásának szempontjai?

Kulcsszavak, fogalmak:

1. - A játék fogalma
2. - A játék szerepe a gyermek mindennapi tevékenységeiben
3. - A gyakorlójáték és játékkészlete
4. - A szerepjáték és játékkészlete
5. - A szabály játék és játékkészlete
6. - A játékok kiválasztásának szempontjai.

1. A játék fogalma:
A játék a kisgyermek elsődleges tevékenysége, szabadon választott, külső céltól mentes, önmagáért a
tevékenységért folytatott, örömszerzéssel kísért cselekvéssor.

2. A Játék szerepe a gyermek mindennapi tevékenységében

- A játék a gyermek természetes közege, ennek révén fedezi fel a világot, és az óvodapedagógus is ezen keresztül
ismerheti meg a gyermeki világot, értesülhet problémáiról, örömeiről.

- A játék során átélheti a valóságban megtapasztalt élményeket és szerepeket.

- A játékban a valósággal ellentétben bármi lehetséges, még az is, hogy egy gyermek a felnőtt bőrébe bújjon.

- Játék közben aktívan fejlődnek társas kapcsolatai, egyre jobban kiteljesedik a kortársaival való társas háló
(együttműködnek, beszélgetnek, barátkoznak egymással, és a játékélmények összekovácsolják őket).

- Ha jól sikerül egy közös játék, a játszótársak legközelebb is keresni fogják egymás társaságát.

3. A játék jellemzői

- A gyermek szabadon választja,

(a gyermek maga választhatja meg, hogy mit, mivel, hogyan, hol, meddig, és kivel játszik. Ha akár játékeszközt,
akár játéktevékenységet kínálunk, a gyermek szabad akaratából dönt amellett, vagy ellene)

- minden külső kényszertől mentes,

- a gyermek önként vesz részt játéktevékenységben,

- a játékban minden megtörténhet,

- örömérzés kíséri,

-A játékban teljesíti vágyait – hiszen benne minden lehetséges -, és így, örömérzés hatja át. (Például: babájának
4 gombócos fagylaltot vesz a játékban, ha ő csak 1 gombócos fagylaltot ehet.)

- a kellemetlen konfliktusos érzésektől megszabadulhat,

- a veszélyt legyőzheti a játékban,

- a kellemes élményeket újra élheti

4. Óvodáskori játékfajták

Gyakorlójáték (érzékszervi-mozgásos, vagy funkciós játék)

A gyakorló játék az óvodás kor előtti időszak, a 0-2 év közötti, csecsemő- és kisgyermekkorú kicsinyek jellemző
tevékenységi formája.

Ennek játékfajtának a célja a mozgás, a funkció öröme. Például minden különösebb célzatosság vagy ok nélkül,
pusztán a tevékenység öröméért fűzi fel a gyöngyöket, önt homokot a vödörbe, vagy borítja ki, építi
egymásra a kockákat. Például: a gyermek addig gombolgatja a baba blúzát, ameddig minden gombot gyorsan,
sikeresen be nem tud gombolni.

Ennek látszólag nincs különösebb haszna, de alapot ad minden későbbi tevékenységhez. Kézügyessége, figyelme
fejlődik, tapasztalatokat szerez a környezetéről.
Legegyszerűbb gyakorló játékok a mozgások, mászás, ugrálás, futás, tárgyak rakosgatása.

A gyakorló játék során leggyakrabban használt játéktárgyak a tologatható és húzogatható játékok, lábbal hajtható
kismotorok, autók, hintaló, labdák, háztartási eszközök, homokozó játékok.

Szerepjáték

Szerepjátéknak azt a játéktevékenységet nevezzük, amelyben a gyermekek a látott szerepeket, tevékenységeket,

a felnőttek közötti sajátos viszonylatokat sajátos játékkörülmények között újra alkotják, újra játsszak.

A szerepjáték a gyermeknek az a tevékenysége, amelyben a maga által (választott) elképzelt mintha helyzetben
az önként felvett szerepet-szerepeket- igyekszik megeleveníteni az érzelmi szűrűjén át feldolgozott környezeti
tapasztalatokra, benyomásokra támaszkodva.

Ebben a játékfajtában a gyermek eljátszhatja, kiválaszthatja a valós életben látott szerepeket, élményeket. Amit
gyermekként nem tehet meg, azt játékában a felnőtt bőrébe bújva kipróbálhatja, részese lehet. A szerepjáték
további haszna a szorongásoldó, feszültségcsökkentő hatása. Az élmények játékban való újraélése segít a
szorongások oldásában. Hasznos lehet, ha a szerepjátékában felnőtt is részt vesz, amennyiben a gyermek
igényli, ilyenkor a felnőtt észrevétlenül becsempészhet egy-egy új mozzanatot, ötletet, eszközt a játékba, tovább
bővítheti ezzel a szerepjáték tartalmát.

Szabályjáték

A gyermek játékában (sport, verseny és társas) 5 éves kor tájékán a szabályok jutnak elsődleges szerephez.
Ehhez szükséges, hogy késleltetni tudja cselekvési és mozgásvágyát, tudja a cél érdekében bizonyos
szabályzóknak alárendelni viselkedését, illetve legyen képes konkrét fogalmi gondolkodásra, amely a szabály
megértésének az alapja.

A szabályjáték játszásához elengedhetetlenül szükséges a szabálytudat. Az iskolaérettség egyik kiemelkedő

feltétele ez, ezért nagyon hasznos, ha erre a játékfajtára 5 éves kortól kiemelt hangsúlyt fektet a felnőtt, akinek
biztosítani kell játékhoz az eszközöket, erősíteni, és be kell tarttatni a gyermekben a szabályokat.

5. A játék feltételei:

A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra,
eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő
csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző
játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló (építő) játékokhoz, a
szabályjátékokhoz.

Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. (Szabad játék, ha a gyermek
maga választja meg kivel, mit, meddig, hogyan játszik)

A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos

tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia.

6. A játékok kiválasztásának szempontjai

A játékok kiválasztásánál, a játékkészlet összeállításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

Egészségügyi szempontok:

- könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen,

- balesetet ne okozzon – ne legyen törött, ne legyen könnyen törhető, ne essen szét darabjaira, éles sarkai ne
legyenek, ne lógjon hosszú zsinóron, ne legyen túl nehéz.
Pedagógiai szempontok:

- minden tevékenységformához legyenek megfelelő játékszerek

(manipuláció, konstruálás, utánzó-, szerepjáték, mozgásfejlesztő játék stb.)

- a játék színe, nagysága, formája keltse fel és tartsa ébren a gyermek érdeklődését,

- több fajta tevékenységre lehessen felhasználni,

- legyenek más nemzetek szokásait tükröző játékok,

- játékválasztásnál legyen szempont a nemek közötti egyenlőség elvének betartása

(a kislányoknak is legyen autó, a fiúknak is baba)

A játékok kivitelezése

Igényes legyen, a csoportban való fokozott használat támasztotta követelményeknek is megfeleljen.

7. A dajka feladatai:

- A csoportban dolgozó óvodapedagógussal együtt alakítsák ki a játékra és a gyermekek önállóságára vonatkozó

pedagógiai alapelveket. Egyformán engedjenek és követeljenek.

- A játékfeltételeket igyekezzen biztosítani, különösen a játékszerek épsége, a tisztántartásra vonatkozó

feltételeket

- Közös megállapodás legyen arról, hogy a kinti játék során mi a dajka feladata.

- Lehetőleg mindig a gyermek érdekeit tartsuk szem előtt, hiszen értük dolgozunk.

- Igyekezzen megismerni a gyermekeket, az óvodán kívüli tapasztalatait.

- A gyermek negatív érzéseit (agresszió, szorongás) megnyugtatással, védelmet adó jelenlétével segítse feloldani.
6. Tétel

A napirend. Jellemezze a harmonikus bölcsődei és óvodai napirend sajátosságait, jelentőségét a gyermek

egészséges személyiségfejlődésében!

Kulcsszavak, fogalmak:

 A napirend jelentősége a gyermek fejlődésében

 A napirend, mint a gyermek biztonságérzetének alapja
 A rugalmas és folyamatos napirend sajátosságai
 Harmonikus arányok a napirendben
 A bölcsődei napirend jellemzői
 Az óvodai napirend jellemzői

A napirend jelentősége a gyermek fejlődésében:

A megfelelő életritmus az egészséges testi és lelki fejlődés alapfeltétele. Az életkornak megfelelő helyes
életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért a gondozás központi kérdése.

Ezt biztosítja a bölcsődei és óvodai élet szervezeti kerete a napirend. A közösségi élet céltudatos
megszervezését szolgálja a napirend.

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú

tevékenységformák megtervezésével.

A napirend, mint a gyermek biztonságérzetének alapja:

A napi életritmus, a rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységek biztonságérzetet adnak a
gyermekeknek. A rendszeresen, az azonos időpontokban visszatérő tevékenységek jelentik ezt. Pl.: pihenés,
játék, étkezés stb. A gyerekek már előre tudják, hogy melyik napirendi pont következik a másik után. Ezt
gyakran ők maguk is el szokták mondani a nap folyamán Pl.: „Ebéd után alszom, felébredek, uzsonnázom és jön
értem anya.” Ez növeli a biztonságérzetüket. Ezen biztonságérzet által a gyermekek érzelmileg
kiegyensúlyozottá, stabilabbá válnak.

A rugalmas és folyamatos napirend sajátosságai:

 Folyamatosság vonatkozik a tevékenységek közötti átmenetre. Pl.: folyamatos tízóraizás, az eltérő

egyéni alvásigény figyelembevétele, a gyermekek biológiai szükségleteinek kielégítése stb. Ne legyen
felesleges várakozási idő, szükségtelen sorakoztatás.

 Rugalmasság: a napirendben az időkeretek rugalmas alakítását jelenti. Pl.: a napirend évszakhoz

igazodó alakítása, a nem tervezett események zökkenőmentes beillesztése a nevelési folyamatba az
egyéni és a csoport sajátosságainak maximális figyelembevételével. A jó
napirend rugalmasanalkalmazkodik (ésszerű korlátok között) az adott nap eseményeihez,
aktualitásokhoz is.

Harmonikus arányok a napirendben:

Biztosítja a gyermekek gazdag, változatos tevékenységét, aktív és passzív pihenés váltakozását életkornak és
az egyéni szükségleteknek megfelelően. A játéknak kiemelt szerepe van a napirendben, időbeosztásban. A
családi és az óvodai napirend harmonizálása.

A napirendben rendszeresen ismétlődő tevékenységek:

 játék, egyéb szabadon választott tevékenység,

 tisztálkodás
 előkészület az étkezéshez, étkezés,
 szabadlevegőn való tartózkodás,
 pihenés, alvás,
 mindennapos testnevelés
 kötött és kötetlen tevékenységek

A bölcsődei napirend jellemzői:

 6:30 - 8:00 Érkezés: A gyermekek folyamatosan érkeznek, a kisgyermeknevelő tájékozódik a szülőtől

az előző napi és éjszakai eseményekről, majd szabad játéklehetőséget biztosít a gyermek számára.

 8:00 - 8:30 Reggeli: Kézmosás után a csecsemők ölben, a kisgyermekek asztalnál ülve reggeliznek,
családias, oldott légkörben. A reggeliztetés gondozási sorrendben történik, ami azt jelenti, hogy először
a legkisebb gyermek kap reggelit, majd utána a többiek. Reggeli után a nagyobb gyermekek fogmosás
helyett öblögetnek.

 8:30 - 9:30 Gondozási feladatok ((pelenkázás, bilizés, önálló WC használat, tisztálkodás, mosakodás),
szabad játéktevékenység

 10:00 Tízórai: 100 % - os gyümölcslé. Szabad játék az udvaron. Motoroznak, homokoznak,

szaladgálnak, csúzdáznak, vagy épp autókat néznek, bogarakat keresnek.

 11:00 - 11:30 Ebédhez készülődés: A kisgyermeknevelős "saját" gyermekeinek nevelését-gondozását

mindig ugyanabban a sorrendben végzi,
  11:30 - 12:00 Ebéd: Nagyon fontos, hogy a fejlődésben lévő szervezetük minden fontos vitaminokat,
fehérjét, zsírokat, szénhidrátot megkapjon, mert ezek elengedhetetlenek az egészséges testi és szellemi
fejlődéshez. A fő étel után mindig idényjellegű gyümölcsöt kapnak a gyermekek és persze vizet.

 12:00 - 14:45 Alvás, pihenés Az alváshoz magukkal vihetik az otthonról hozott játékokat

 14:45 - 15:30 Uzsonna: Ébredés után, még uzsonna előtt, pisilnek, kezet mosnak, fésülködnek.

 15:30 - 17:00 Távozás: Uzsonna után lehet haza vinni a gyermekeket.

Az óvodai napirend jellemzői:

 A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez az óvodai napirendbiztosítja a feltételeket, melyek

a megfelelő időtartamban szabályozzák a gyermekek óvodai tevékenységeit.
 A napirend legfőbb tevékenységei a játék, étkezés, tisztálkodás, öltözködés, pihenés, valamint az
ezekben megnyilvánuló, illetve párhuzamosan végezhető játékos tanulás.
 A gyermekek óvodában töltött ideje nagy részét a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb
tevékenysége az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze a játék kapja.

NAPIREND

SZEPTEMBER 1. ÉS MÁJUS 31. KÖZÖTT

TEVÉKENYSÉ A TEVÉKENYSÉG
G MEGNEVEZÉSE
IDEJ
KEZDETE VÉGE
E
7:00 8:15 1:15 A gyermekek érkezése, szabad, kötetlen játék
8:15 8:30 0:15 Személyes percek, Mindennapos mozgás
8:30 9:00 0:30 Készülődés a reggelihez, testápolás; Reggeli.
Játék, szabadon választott tevékenység; Kötött, kötetlen
kezdeményezések;
9:00 11:40 2:40
Fakultáció; Levegőzés, séta a szabadban
Testápolás, készülődés az ebédhez; Ebéd; Testápolás,
11:40 12:30 0:50
Készülődés a pihenéshez
12:30 14.30 2:00 Pihenés, alvás;
14.30 15.00 0:30 Testápolás; Uzsonna
Játék, szabadon választott tevékenység a szülők
15:00 17:00 2:00
érkezéséig.

NAPIREND

JÚNIUS 1. ÉS AUGUSZTUS 31. KÖZÖTT

TEVÉKENYSÉ A TEVÉKENYSÉG
G MEGNEVEZÉSE
IDEJ
KEZDETE VÉGE
E
A gyermekek érkezése, játék az udvaron, rossz idő esetén a
csoportszobában.
8:00 8:45 0:45
Szabadon választott tevékenységek.
8:45 9:15 0:30 Készülődés a reggelihez, testápolás, terítés. Reggeli.
9:15 12:00 2:45 Szabadon választott játék, tevékenység az udvaron, rossz
 idő esetén a csoportszobában.
12:00 12:45 0:45 Testápolás, készülődés az ebédhez; Ebéd.
12:45 14:30 2:00 Testápolás; Pihenés, alvás
14:30 15:00 0:30 Testápolás; Uzsonna.
Játék, szabadon választott tevékenység az udvaron a szülők
15:00 16:00 1:00
érkezéséig.

7. tétel

Munkajellegű tevékenységek az óvodában.

Értelmezze a munka és a játék kapcsolatát.

Értékelje a gyermekre gyakorolt személyiségfejlesztő hatását.

Mutassa be az óvodáskorú gyermek munkajellegű tevékenységeit.

Kulcsszavak, fogalmak:

 a munka, mint a személyiségfejlesztés eszköze

 a munkajellegű tevékenységek formái az óvodában
 a naposi munka és az óvodai dajka naposi munkával kapcsolatos feladatai
 az alkalomszerű munkajellegű tevékenységek és az óvodai dajka alkalomszerű munkajellegű
tevékenységgel kapcsolatos feladatai
 munkajellegű tevékenységek az óvoda udvarán
 az évszakhoz kapcsolódó munkajellegű tevékenységek
 a kerti munkajellegű tevékenységek során a gyerekek által használt eszközök és használatuk
balesetvédelmi szabályai

1. Értelmezze a munka és a játék kapcsolatát.

A "munka jellegű" tevékenység az óvodáskorú gyermekeknél még szorosan összefonódik a játékkal, az indítékai
is megegyeznek.

Mivel az óvodáskorú gyermek számára a munkajellegű tevékenység is játékos tevékenység, gyakran nem
is választható szét a munka és a játék.
A munkajellegű tevékenység pedagógiai funkciója: a gyermekek értékteremtő együttműködési -
képességeinek fejlesztése.

A gyermek a munkát – éppúgy, mint a játékot – általában örömmel végzi, ezért tud azonosulni a munka
céljával.

Az óvodában a gyerek minden olyan munkát végezhet, amely nem károsítja, nem balesetveszélyes, és
kedvvel végzi.

Ez az a terület, ahol a gyermek számára egyértelművé válik az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata.

A gyermek öntevékenységét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan

felhasználhatjuk nevelési céljaink elérésére.

A munkatevékenység játékos formában való elvégzése élményként és tapasztalatként is működik (funkcionál) a

gyermeknél. A tevékenykedés lehetősége, az eszközök motiválják a gyermeket a cselekvése során.

A munka és a játék között az alapvető különbség csak abban van, hogy a munkának, munkavégzésnek mindig
célja van.

A munka a gyermek akarati életével, az önállósodásával arányban fejlődik, az óvodai munkát egyre
tudatosabban végzi, de a munka az óvodáskor végéig játékos.

A szoktatás vagy a kialakult szokásrendszer fokozza a fejlődés ütemét a munka terén, mert a munkát a
gyermek utánzással sajátítja el. Ezért nagyon fontos az óvodapedagógus és a dajka modell
szerepe. Mintaadás nélkül a munka mozzanatainak, „fogásainak” az elsajátítása, a munkamegszerettetése
elképzelhetetlen.

A munkakedvet növeli a rendszeres ellenőrzés, a segítő és biztató értékelés, a dicséret és a pozitív

megerősítés. Együtt kell örülni a gyerek sikeres munkájának, és úgy kell a hibákat korrigálni, hogy közben nagy
hangsúlyt kapjon a munkájának az a része, amit jól végzett.

2. Értékelje a gyermekre gyakorolt személyiségfejlesztő hatását a munkajellegű tevékenységeknek.

A munka személyiségfejlesztő hatása:

a munka fejleszti:

 a gyerek türelmét, kitartását, önfegyelmét, feladattudatát, nő a felelősségérzete, ezáltal fejlődik az

akarati élete, differenciálódik az érzelme
 kialakul a gyerekben a munka iránti tisztelet, örömet jelent számára a közösségért végzett munka
 munka során sok tapasztalatot szerez, értelme csiszolódik, ráérez a munkaszervezésre, és mozgása is
tökéletesedik
 a tevékenység beszédre ösztönzi, és közben szókincse fejlődik
 a sikeres munkateljesítmény, a pozitív élmények átélése a személyiség fejlesztésének is eszköze.

Fontos, hogy a munkavégzés során:

 pozitív élményeket szerezzenek a gyermekek

 teremtődjenek meg a megfelelő játékos munka feltételei, a sikerélmény érdekében, amely további
ösztönzőként funkcionál.
 Törekedni kell arra, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyereknek, és nyújtson
élményt.
 olyan körülményeket kell teremteni, amelyek segítségével sikeres tud lenni a kisgyerek (életkori
sajátosságok figyelembe-vétele, egyéni jellemzők, aktuális személyiségállapot)!
  figyelembe kell venni a tevékenység és a vágyak közötti összhangot, de akkor is adni kell lehetőséget a
munkára, ha a gyermeket érdekli a munkatevékenység, de a vágyai és képességei nincsenek teljesen
összhangban.

3. Munkajellegű tevékenységek az óvodában (dajkai feladatok)

(Mutassa be az óvodáskorú gyermek munkajellegű tevékenységeit.)

önkiszolgálás (önkiszolgáló munka)

 az akarati élet fejlődésének első jele, amikor megjelenik a gyereknél az „én akarom”, egyedül én, én
csinálom – mondat
 ekkor, már próbálkozik „elemi önkiszolgálással”
 Fontos: hagyjuk a gyereket engedni, önállóan tevékenykedni, de ne hagyjuk magára. Engedjük azt, amit
már tud, és figyeljük, hogy hol szükséges a segítés, miközben folyamatosan beszélgetünk. (ezzel a
beszélgetéssel tudatosítjuk a gyerekben, hogy mit, miért kell úgy csinálni)
 Fontos: olyan eszközöket biztosítsunk a gyermeki tevékenységhez, amelyek segítik az önellátást:
balesetmentes, ép eszközök; gyermekméretű eszközök; könnyen megközelíthető helyen tárolt eszközök;
könnyű eszközök
 Fontos: elegendő időt, és folyamatos segítségnyújtást kell adni

naposi munka

 a naposi munka, közösségért végzett munka, a csoport szokása szerint 1, vagy több napost is
választhatnak
 munkafázisokkal ismerkedik a gyermek
 fontos: ne vonja el a gyereket a játéktól, a levegőzéstől, és más kedvelt tevékenységtől
 ne legyen se könnyű, se nehéz, hogy erőkifejtésre késztesse a gyereket, de biztosítsa a sikerélményt
számára
 folyamatosan ellenőrizni kell, és értékelni az elvégzett munkát
 oda kell figyelni a gyermekek eltérő munkatempójára, és türelemmel segítséget adni, ösztönözni
 fokozza az örömet, és a felkészülést a munkára, hogyha van naposi tábla

növény-és állatgondozás

 A kisállat és növénygondozás legnagyobb nevelői értke abban áll, hogy a gyerek ezekben a
tevékenységekben közvetlenül érzékelheti munkája eredményét. Látja, hogy a növények, állatok
elpusztulnak, hogyha nem gondoskodnak róluk.
 Ezt a munkaterületet is a dajkával közösen végezheti a gyerek.
 Fontos: Meg kell mutatni azokat a fogásokat, amelyek eredményhez vezetnek.
 Kisállatok gondozásánál különösen fontos a fertőzés elkerülése, az állatok tisztán tartása.

kerti munka

 a kerti munkákba, a gyerekek örömmel kapcsolódnak be. A jó levegőn végzett kerti munka során sokat
ügyesedhetnek, tanulhatnak, ráadásul közös élményeket is szerezhetnek. A kertészkedés, mint a
szabadban végzett tevékenység, a gyerekek mozgásigényét is kielégíti. A gyerekek és óvónők, dajkák
által végzett kerti nagytakarítás vagy kertzöldítés közösségi építő jellegű tevékenység. A szülőket is be
lehet vonni az óvodaudvar szebbé tételébe, a szülő–gyerek–óvoda alkotta közösség ezáltal
összekovácsolódik. A kertészkedés fontos eszköze lehet a csapatépítésnek. A gyerekek jobban fognak
vigyázni az általuk ültetett növényekre, mert az saját munkájuk eredménye.
 fontos: itt is folyamatos felnőtt jelenlét mellett végezzék a munkafogásokat
 gyermekméretű, és balesetmentes eszközzel dolgozhassanak. Ezt előzetesen a dajkának ellenőrizni kell.
 a tevékenységeket szóban is megerősítsük (mutatni, és mondani)
alkalmi megbízatások

 A gyerekek nagyon örülnek az egyéni megbízatásoknak.

 ezeknél a feladatoknál következetesnek kell lenni a felnőtteknek.
 ellenőrizni, értékelni kell, és a rendszeres tevékenységért dicsérni kell a gyereket

8. Tétel

Nevelési problémák az óvodában

Mutassa be az agresszív gyermek viselkedésének sajátosságait, valamint a velük szemben kívánatos nevelői
magatartást, bánásmódot!

Kulcsszavak, fogalmak:

 az agresszió fogalma
 az agresszió jellemzői, lehetséges okai
 a verbális agresszió típusai
 a megfelelő bánásmód agresszív gyermekkel szemben
 a dicséret, a bíztatás szerepe
 az óvodai dajka szerepe a problémák oldásában

Az agresszió fogalma:

Agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, amelynek indítéka, hogy – nyílt vagy
szimbolikus / jelképes/ formában – valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon.”

(Ranschburg Jenő)

Az agresszió jellemzői:

Az agresszív magatartás: harag, düh, irigység, féltékenység, bosszúság által vezérelt viselkedés (verekedés,
rombolás).

 Általában a tilalmak, sértések, büntetések, megszégyenítések váltják ki, vagy fokozzák, vagy a
„magatartási kettősség”, amikor a családban szigorúan nevelt gyermek a szülői parancs ellen nem mer
fellépni, az indulatok az óvodában tőrnek ki.
 Lehet figyelemfelhívás is az oka. Még a büntetést is jutalomként éli át, mert felhívta magára a
figyelmet.
Megakadályozása igen fontos, de nehéz feladat.

Arra kell megtanítani a gyermeket, hogy hogyan lehet elfogadható formában levezetni.

Ne az elfojtással próbálkozzunk, mert nem hoz megoldást, sőt fokozhatja.

Nagyon fontos szerepet kap az önuralomra való nevelés, hogy az agresszióra ne agresszív módon reagáljon.

Az agresszió okai:

Az agressziónak számos oka lehet: ezek leginkább a családi háttérből fakadnak.

A gyermeki agresszió egy elhárító mechanizmus a félelem, a fenyegetettség ellen. Félelmet és

fenyegetettséget pedig több minden kiválthat belőlük.

 ha hiányzik a családi melegség:

Ebben az esetben a gyermek nem érzi magát védettnek, nem bízik senkiben, fél a csalódástól.

 ha elhanyagolják:

Ha nem figyelnek megfelelően a gyermekre, akkor zaklatottá, feszültté válik, csalódik, önmagára hagyatkozva
képtelen megfelelően fejlődni.

 ha nem értjük meg, mi zajlik bennük és mit szeretnének közölni:

Így egyedül érzi magát és dacolni kezd, ami agresszióba válthat

 ha egy rossz példát kezd utánozni: a kisgyerek számára szüleik jelentik a példát

Minél korábban kezdik el utánozni szüleiket, a környezetükben élőket, annál mélyebben épül
bele fejlődő személyiségükbe a nagyok viselkedése, modora, vélemény nyilvánítása, beszédstílusa. Ha agressziót
lát egy kicsi gyermek a családban, úgy érzi és gondolja, hogy ez a helyes modell és ezt kell neki is tenni, követni.

 ha szóbeli erőszak éri: a gyermek ilyenkor elutasítva, megszégyenítve, bűnösnek érzi magát

A kicsi gyermekek érzékeny műszerként reagálnak a körülöttük lévő dolgokra, történésekre. Különösképp, ha
azok szüleiktől – a legszeretettebb emberektől érkeznek. Ezért nagyon nagy a mi felelősségünk gyermekeink
nevelésében.

 a mértéktelen médiafogyasztás is okozhat agressziót:

Külső hatást jelent a televízió és a számítógép. Egy olyan külső hatást, melyre a gyermek mintaként tekint és
utánozza azt. Ha túl sok agressziót lát a tv-ben, akkor ő maga is agresszívvá válhat.

Az agresszió típusai:

 Tudatos agresszió: A gyermek tisztában van vele, hogy mit és miért tesz, és az agressziót mint
technikát alkalmazza valaminek a megszerzése, vagy konfliktus kezelés céljából. Ebbe a kategóriába
sorolnám az érzelmileg bántalmazó gyermekeket és a „nem szeretlek nem vagy már a barátom ha…”
kezdetű mondatokat is.
 Személyre irányuló agresszió: Haragszik valakire ezért bántja. Ebben a korban a legtöbb gyermek a
belső feszültséget csupán ezen a módon képes csökkenteni.
 Közvetett agresszió: A gyermek összeveszett például a szüleivel, de mivel feléjük nem fordul nyílt
agresszióval ezt a feszültséget valaki máson vezeti le, pl. a testvérén.
  Tudattalan agresszió: A belső feszültséget valamilyen kényszercselekvés formájában próbálja
levezetni. Pl: Hajtépés, önmaga karmolása, körömrágás.
 Elfojtott agresszió: Véleményem szerint ez a gyermek számára a legrosszabb agresszió forma. Ez
akkor jön létre mikor a gyermek dühös, de nem talál semmilyen megoldást dühének levezetésére, így
azt magába fojtja, elnyomja. Sajnos ebből a fajtából szinte mindig frusztráció, szorongás alakul ki.

 A verbális agresszió a szóbeli kifejezés: csúnya beszéd, a másik lekiabálása, ordítás, hibáztatás,
tagadás
 Általában a lányok sajátossága.
 Példát, mintát kell adni a gyermeknek, a megfelelő tartalmú hangnem alkalmazására.
 Közösen próbálják az óvodapedagógus és a szülők az agresszió okát megkeresni, majd megszüntetni.
 Ha nem sikerül szakemberhez forduljanak.

A dicséret és a bíztatás szerepe

 A szóbeli dicséret, vagyis a verbális méltatás nagyon fontos és hatásos módszere az elismerésnek az élet
bármely területén, és bárkire vonatkozóan. Pozitív töltésénél fogva jóleső érzést vált ki, mintegy
biztatás is a jóra, és a még jobbra.
 A szóbeli dicséret még bensőségesebb, ha az szívből jövő jókívánsággal és mosollyal párosul.
 Csak akkor dicsérjünk, ha gyermekünk arra rászolgált, különben pozitív jelentőségét elveszti,
megszokottá válhat.
 Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a dicséretet tárgyiasítják, vagyis jelentős pénzre, illetve nagy értékű
használati tárgyra váltják.
 Ez egyébként semmiképp sem kifogásolható, ha kivételes alkalmakra szól, s általa nagy kívánságát
teljesíthetjük gyermekünknek.

Az óvodai dajka szerepe a problémák oldásában

 Dühöngés közben a gyerek nem képes a kifinomult gondolkodásra: „hegyi beszéd” helyett
szorítkozzunk határozott, rövid utasításokra, ne féljünk fizikailag is jelezni a határokat: fogjuk meg a
kezét, nézzünk a szemébe, vagy tereljük ki másik helyiségbe!

 Éles helyzetben ne firtassuk, hogy „ki kezdte”! Elsődleges cél a dühöngés, verekedés leállítása. Amikor
már minden békés, akkor beszéljük meg a felekkel az esetet!

 Ne ragaszkodjunk a bocsánatkéréshez, csak javasoljuk! Ha a gyerek dühe elmúlt, és felfogta, hogy

jogtalanul tett kárt valakiben/valamiben, úgyis bocsánatot fog kérni. Ha még mindig jogosnak érzi a
dühét, és ennek ellenére bocsánatot kell kérnie, csak a frusztrációját növeljük, ráadásul képmutatásra
tanítjuk.

 Játsszunk olyan drámajátékokat, amelyek során megtanulnak a gyerekek agresszió nélkül

kommunikálni!

 Vegye észre a szorongó gyereket, vonja be a dajkai munkákba – törölköző kiakasztása, asztal leszedése,
letörlése, játékok elrakása, vigye magával másik csoportba, ha valamiért át kell menni, bízza meg
valaminek az elkérésével, vagy információ átadásával -, lényeges dolog, hogy mindig olyannal bízza
meg, amit el tud végezni.
 Ne fukarkodjon a dicsérettel, fejlessze önbizalmát.
 9. tétel

A személyi gondozás az óvodában.

Ismertesse a személyi gondozás fogalmát! Mutassa be a gondozás területeit, és sajátosságait a bölcsődés

korú és az óvodáskorú gyermek életében!

Kulcsszavak:

 a személyi gondozás fogalma

 a személyi gondozás területei
 a személyi gondozás szükségessége
 a bölcsődei gondozás: a gondozás, mint bensőséges interakciós helyzet a kisgyermeknevelő és a
gyermek között
 az óvodai gondozás, a higiénés szokások kialakításának területei

A SZEMÉLYI GONDOZÁS FOGALMA:

A gondozás azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyekkel a felnőtt, a csecsemő és a kisgyermek

szükségleteit elégíti ki.

A gondozás céljai gyermekeknél:

 Az egészség megőrzése
 A betegségek megelőzése
 A testi, lelki, szellemi fejlődés elősegítése, biztosítása

A GONDOZÁS TERÜLETEI ÉS SAJÁTOSSÁGAI:

Bölcsődében Óvodában
1. Etetés, önálló étkezésre nevelés 1. Étkezés
Fürösztés, mosdatás, fogápolás és ezekkel
2. 2. Testápolás, tisztálkodás
kapcsolatosan önállóságra nevelés
3. Pelenkázás, szobatisztaságra nevelés
4. Öltöztetés, önálló öltözködésre nevelés 3. Öltözködés
5. Pihenési, alvási nyugalom biztosítása 4. Pihenés, alvás
Betegségmegelőzés, egészségmegőrzés
6. Levegőztetés, napoztatás 5.
szokásainak alakítása
Bölcsődében Óvodában
Etetés,
1. 1. Étkezés
önálló étkezésre nevelés
Fürösztés, mosdatás, fogápolás és ezekkel
2. 2. Testápolás, tisztálkodás
kapcsolatosan önállóságra nevelés
3. Pelenkázás, szobatisztaságra nevelés
4. Öltöztetés, önálló öltözködésre nevelés 3. Öltözködés
5. Pihenési, alvási nyugalom biztosítása 4. Pihenés, alvás
Betegségmegelőzés, egészségmegőrzés
6. Levegőztetés, napoztatás 5.
szokásainak alakítása

A bölcsődei és az óvodai gondozás sajátosságai:

 a gyermeki szükségletek feltétel nélküli kielégítése,

 az életkori sajátosságok figyelembevétele,
 az önállóság szintjének figyelembevétele,

A gondozás-nevelés egysége:

 A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. Együttesen hatnak a gyermekre és céljaik

is közösek: a gyermek egészségi állapotának megőrzése és testi, lelki, szellemi fejlődés elősegítése,
biztosítása.

Bölcsődei gondozás sajátossága:

 „Gondozási sorrendben” történik a gyermekek gondozása, ami azt jelenti, hogy először a legkisebbek
vagy a sérült gyermek gondozása történik, majd ezt követi a többiek gondozása.

A SZEMÉLYI GONDOZÁS SZÜKSÉGESSÉGE:

 A kisgyermekek – életkoruknál fogva – nem képesek (minden) szükségletük kielégítésére.

A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS, MINT BENSŐSÉGES INTERAKCIÓS HELYZET A

KISGYERMEKNEVELŐ ÉS A GYERMEK KÖZÖTT.

 Bölcsődében „saját kisgyermeknevelő” (12 kisgyermek fele az egyik kisgyermeknevelőhöz tartozik, a

másik fele a másik kisgyermeknevelőhöz) rendszerben dolgoznak a szakdolgozók és a bölcsődei dajka
segíti a munkájukat.
 A kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori és egyéni sajátosságait,
fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek
fejlődését. (Gondozás közben van a legtöbb alkalom az egyéni beszélgetésekre!

AZ ÓVODAI GONDOZÁS, A HIGIÉNÉS SZOKÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK TERÜLETEI

Egészség: testi-lelki-szellemi egészség egysége. Az egészség fő feltétele: a tisztaság.

Higiénia = görög szó, az egészség megőrzését és a fertőzések megelőzését biztosító tisztaság.

Személyi higiéné: az egyénre vonatkoztatott, életkori sajátosságoknak megfelelő egészségügyi szabályok

összessége.
HIGIÉNÉS SZOKÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK TERÜLETEI:

 Bőrápolás: helyes kézmosás, tisztálkodás, szappan, folyóvíz, esetleg, teljes test lemosás
 Hajápolás: fésülködés naponta többször, ne lógjon a szemébe, hosszú hajúaknak segítség
 Fogmosás: fogkrém, fogkefe, fogmosó pohár, a fogmosás és szájöblítés technikája
 Körömápolás: szükség szerint körömkefe
 Orrüreg-fülkagyló: dobhártya védelme, ne dughassanak bele semmit
 WC használat utáni kézmosás, szobatisztaságra nevelés, amikor kell, jelezze, hogy használni szeretné
a WC-t
 Öltözködés: réteges öltözködés, cipőfűzés, váltóruha
 Étkezés: kulturált étkezési szokások kialakítása

9. tétel

A személyi gondozás az óvodában.

Ismertesse a személyi gondozás fogalmát!

Mutassa be a gondozás területeit, és sajátosságait a bölcsődés korú és az óvodáskorú gyermek életében!

Kulcsszavak:

a személyi gondozás fogalma

a személyi gondozás területei

a személyi gondozás szükségessége

a bölcsődei gondozás: a gondozás, mint bensőséges interakciós helyzet a kisgyermeknevelő és a gyermek között

az óvodai gondozás, a higiénés szokások kialakításának területei

A gondozás fogalma

Az egészségügyi ártalmakat megelőző és elhárító, a megfelelő fejlődést segítő, az életkörülmények

megjavítására irányuló, családi és szervezett társadalmi tevékenység.

A gondozás olyan komplex fizikális és kommunikációs munkaterület, amely a gondozott minél jobb testi, lelki
állapotát és szociális beilleszkedését szolgálja.

Gondozás fogalma 2.

„A gondozás azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyekkel a felnőtt, a csecsemő és a kisgyermek, a

gyermek szükségleteit elégíti ki.”(Polonyiné)

A gondozás alapvető céljai

A szükséges élettevékenységek segítése.

Az életminőség javítása.

A gondozás céljai gyermekeknél

Az egészség megőrzése.

Betegségek megelőzése.

A testi, lelki, szellemi fejlődés elősegítése, biztosítása.

Gondozás a hétköznapi gyakorlatban

A gyermek öltöztetése,

etetése,

mosdatása,

levegőztetése,

napoztatása,

altatása.

A célok elérésének eszközei

Családban: Szeretetteljes családi légkör, Tanácsadásokon, szűréseken való megjelenés, Védőoltások biztosítása,
szükség esetén gyermekorvosi vizsgálat

Bölcsődében, óvodában: Szeretetteljes intézményi légkör; helyes gondozói tevékenység; Megfelelő

kommunikáció; Érzelmek közvetítése; Szocializáció segítése; együttműködés(ek); Felvilágosítás, tájékoztatás

A gondozó jellemzői

Megértő, Empatikus, jó kommunikációs készséggel rendelkező, Szakszerűséget ismerő és alkalmazó, Jó szakmai

felkészültségű, tanácsadó, Felvilágosító, jó megfigyelő képességű

A gondozás, mint tevékenység

Olyan tevékenységek összessége, mellyel meghatározzuk a gyermek közérzetét, önmagához és másokhoz
való viszonyát, világhoz fűződő viszonyát, kapcsolatát is. A gondozó a gyermek, a csecsemő alapvető
szükségleteit kielégíti.

A nevelés szűkebb értelmezése

A nevelés a nevelő szándékos, tudatos és tervszerű hatása a növendékre. A nevelés – hatás. A gyermekre irányul.
A nevelő szempontjából cselekvés

A nevelés a gyermek szellemi, érzelmi fejlesztését segíti, magatartásának alakítását, erkölcsi tulajdonságainak
formálását is jelenti.(Bakonyi, Velkey1984) Mindenképpen összetett tevékenységről van szó, mely során a
gyermek növekszik, fejlődik, formálódik.

A nevelés tágabb értelmezése: Nevelés valamennyi hatás, amely a gyermeket a társas együttélés folyamán éri.
Kölcsönös, állandó az emberi együttélés alapfunkciója Þ mindenki mindig mindenkit nevel A nevelés folyamat.

A nevelés céljelölése: A nevelési célok kialakításakor azt kell mérlegelni, hogy mi az, ami a személyiségfejlődés
szempontjából értékes. A nevelési folyamatban a személyiség különböző strukturális elemeinek fejlesztése
történik. A nevelés célja olyan személy kialakítása, akik megfelelnek az adott társadalom elvárásának,
embereszmény megvalósítása. Permanens(állandó) folyamat a nevelés, születés előtt-től tart a halál előttig. A
nevelésre szükség van. A nevelés egyfajta tudás átadást jelent. -> a társadalom fejlődik Többet kell tudnunk mint
tudtunk.
A gondozás-nevelés egysége

A két tevékenység egymástól nem elválasztható. Együttesen hatnak a gyermekre és céljaik is közösek: a
gyermek egészségi állapotának megőrzése és testi, lelki, szellemi érzelmi fejlődés elősegítése, biztosítása.

Elvárások a nevelővel kapcsolatban:

gyermeket fel kell emelni magunkhoz, nem emelvényen (dobogón) kell állni

a gyermekért kell dolgozni,

őszinteség, kitárulkozás Empátia, emberség, hitelességszeretet

A gyermek számára problémákat okozható korlátok:

betegség, egészség megromlás, a szeretet hiány érzékelése (az ember értő, érző lény)válás előtti, utáni időszak
(depresszió, betegségek)családi problémák, a család gazdasági háttere, sikertelenség, kudarcélmény

Érték

A legfontosabb pedagógiai érték az egészség WHO: az egészség nem más mint testi, lelki és szociális jólét
állapota, nem csupán a betegség vagy a nyomorékság hiánya.

- egészségre nevelés a családban: az egészség (hármas összetevője) a családi életben kezdődik el.

A bölcsőde és óvoda a szocializációs folyamat mellett az egészségnevelésben is fontos szerepet tölt be.

A test jólétének biztosítása

helyes napirend, szokások kialakításával: helyes időbeosztás (tevékenységek ritmusa, állandó elemek, amik
biztonságot jelentenek, és visszatérő jellegűek)

helyes táplálkozás (túlsúly, és alultápláltság)

higiéniai szokások: rendszeres fogmosás, kézmosás, test tisztán tartása

pihenés (eltérő alvási szükségletek) álmatlanság problémája (tv, stressz)

tevékenységek

testi neveltség (testtartás, sokat ülnek, vagy sokat mozognak)

játszás igénye gyerekeknél (közösségi játék, közösségi szellem javítása)

szabad levegőn való tevékenység

Szellemi, érzelmi jólét

Szeretetteljes kapcsolat a családban, a bölcsődében, óvodában.

Pihenés fontossága

Mese

A gyermek meghallgatása
Beszélgetés a gyermekkel

Játék a gyermekkel

Magasabb rendű motívumok (esztétikai, erkölcsi, intellektuális) alakítása

szükségletek

A legősibb, alapvető motívumok. Valaminek a hiányát jelzik(pl: éhség, szomjúság) Motívumok rendszere
Magasabb rendű motívumok Szándék Kompetencia igény Alapvető motívumok Szükségletek Drive-hajtóerő
Érzelmek, vágy

Szükséglet keletkezése
Valamilyen érzet formájában jelentkezik, mely emóciókkal (érzelmekkel) összeolvadva hiányérzetet,
nyugtalanságot okoz. Cselekvésre sarkall

Szükséglet: az élet mindennapi létfenntartáshoz szükséges dolog, tevékenység illetőleg az ezzel kapcsolatos
szervek működtetése

Igény: óhaj, kívánalom amelynek bizonyos feltételeknek kell megfelelni

Fajtái: Abraham Maslow szükségletpiramisa szerint

szocializáció: Olyan folyamat amely során az egyén alkalmazkodik a társadalom normáihoz, értékeihez. Az
egyénből a társadalom tagjává, társadalmi egyénné válik.

A gondozó / dajka szerepe a szocializációban

Segít a többi gyermekhez való alkalmazkodásban, az új környezet megismerésében, a bölcsődei szabályok,
napirend elsajátításában. Segít a kapcsolatok kialakításában
  A bölcsődei és óvodai nevelés – gondozás alapelvei, a jó gondozás feltételei
A gondozás – nevelés egységének elve: A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A
nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom. A gondozás minden helyzetében nevelés s folyik, a
nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. Személyi feltételek
Nevelési, gondozási módszerek Eszközök Tárgyi feltételek Szervezettség Biztonság tervszerűség
 Az egyéni bánásmód elve: A gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori és
egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve
segíti a gyermek fejlődését. (gondozás közben van a legtöbb alkalom az egyéni beszélgetésekre!)
 Az állandóság elve: A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi
biztonságot. Biztonságot ad a gyermeknek a helyesen kialakított napirend, ha kiismeri magát a
környezetben, és gondozás közben is ismeri és tudja, hogy „mikor mi fog történni vele”.. Biztonságot
jelent az őt gondozó felnőttek állandósága. Ezek fogják segíteni az új helyzetekhez való fokozatos
hozzászokást, alkalmazkodást, a változások elfogadását.
 Az aktivitás, az önállóság segítésének elve: A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet
megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek ösztönzése,
megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló
szeretet, az elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat.
 A pozitívumokra támaszkodás elve: A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása,
megerősítése, elismerése.
 Az egységes nevelő hatások elve: A gyermekkel foglalkozó felnőttek – a közöttük lévő különbség
tiszteletben tartásával – a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az
alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik.
 A rendszeresség elve: Az ismétlődés, tájékozási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez
a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét.
 A fokozatosság elve: A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti
alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását.

A bölcsődei gondozás, nevelés célja: A 0-3 éves életkorú gyermekek gondozása, nevelése a családdal
együttműködve, személyiségük kibontakoztatásának elősegítése.

A bölcsődei gondozás, nevelés feladatai:

A gondozási légkör kialakítása a gyermeket gondozó feladata, amelyet nyugodt ütemű, összehangolt és
megfelelő technikával végzett műveletekkel, a gyermek számára kellemes érintésekkel, és a kommunikációjával
tud megteremteni.

minden gondozási tevékenység során biztosítani kell a felügyeletet!

A rossz gondozás következményei:

terület
nem megfelelő bánásmód:
türelmetlenség, időhiány, gyors mozdulatok,
esetleg sürgetés:
szükségletek nem megfelelő kielégítése
türelmetlen hang, rossz kommunikáció
gyermekben kiváltott hatása
a testtel való bánásmód során kellemetlen érzések keletkeznek
a gyermek számára sem lesz öröm az etetés, pelenkázás
fizikai biztonságérzet hiánya, gátlásosság, belső aktivitás
korlátozódik
gátolja a gyermek-felnőtt harmonikus kapcsolatának alakulását,
nem alakul az együttműködés

A gondozási műveletek során a felnőtt az irányító: öltözés, tisztálkodás, pelenkázás, mert ezeknek a
szükségességét a gyermek nem érzi úgy, mint az evésnél. Az étkezési szükségletet a gyermek jelzi!

1. a gyermek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése. Ez az elsődleges

szükségletkielégítés!(az a mód, ahogyan ez történik, meghatározza a gyermek közérzetét, kapcsolatát a
gondozójával. A gyermeknek lehetőséget kell adni a próbálkozásra oly módon, hogy közben érezze a
gondozója figyelmét, támogató segítségét, aki a sikeres próbálkozásokat elismeri, ösztönzi)
- Az egészséges testi fejlődés elősegítése

-A fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése

-Az elsődleges szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése (fejlettségbeli, életkori, egyéni sajátosságbeli
igények figyelembe vétele!)

-Egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kulturhigiénés szokások

kialakulásának segítése.

1. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése

-Egészséges bölcsődei környezet biztosítása

-Szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó környezet biztosítása

-Társas kapcsolatok alakítása, segítése

-Élmény-gazdag mindennapok megteremtése a játékon keresztül. A megismerési folyamatok fejlődésének

segítése

-A gyermek kíváncsiságára, megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére alapozva a

közvetlen környezetében szerzett tapasztalataira építve segíteni kell az egyéni képességek kibontakozását.

-A gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták
nyújtása.

Gondozási műveletek a bölcsődében, óvodában

előkészítés és gondozás kivitelezése:

pelenkázóasztal fertőtlenítése, eldobható pelenka,

1.- pelenkaváltás pólyázón
megfelelő mennyiségű textilpelenka,
Bölcsőde pelenkaváltás célja a gyermek
komfortérzetének megteremtése, a szennyezett szükség szerint váltóruha,
bőrfelület tökéletes letisztítása
tisztálkodási eszközök, badellák, vizesblokk

Előkészítés és gondozás kivitelezése:

2.- pelenkaváltás álló gyermeknél gyermekpad, vagy ülőke, felnőttnek alacsony ülőke
Bölcsőde (szemmagasság), fertőtlenítő, eldobható pelenka /
textilpelenka, szükség szerint váltóruha,
tisztálkodási eszközök, badellák, vizesblokk (mosdó,
fürdőkád vagy zuhanytálca)
berendezések:

Kézmosás mosdó keverőcsappal,szappan, jellel ellátott

Bölcsőde -
törölköző, fésű,tükör
óvoda
(minden étkezés előtt, és szükség szerint
(minibölcsiben a kisgy.nevelő távollétében a dajka
tevékenysége a segítés)
Bölcsőde Szobatisztaságra nevelés ösztönző körülmények:
 száraz pelenka esetén a bilizés felajánlása a
szobatisztaság: amikor a gyermek a vizelési gyereknek, felnőtt elismerő szavai, ha a gy. önmaga
vagy székelési ingerét vissza tudja tartani, veheti elő a bilit, vagy húzza le a WC-t, kis bugyi
amíg eléri a bilit/ WC-t, önállóan levetkőzik, használata
és elvégzi szükségletét)

bölcsődében: kétkanalas módszer

(gondozó+gyerek)

irányelvek: 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a

közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi
előírásokról:

változatos étrenddel megfelelő energiamennyiség és

tápanyagszükséglet biztosítása

korszerű konyhatechnológia alkalmazása

étkezés konyhasó-bevitel csökkentése

táplálkozás: az élet működéséhez és minél kevesebb cukor felhasználása

fenntartásához szükséges anyagok felvétele
napi fél liter tej fogyasztása (bölcsiben 2,8%,
táplálék: létfontosságú tápanyagok, anyagok, vagy3,6%-os tej)
amelyeket a szervezet az emésztés és
Bölcsőde -
anyagcsere során kiválaszt, vagy kiürít Bölcsőde: napi előírt energiaszükséglet 75%-át napi
óvoda
2 fő- és 2 kisétkezéssel kell biztosítani
tápanyag: létfontosságú anyagok: fehérjék, (800-950/Kcal/nap)
szénhidrátok, zsírok, vitaminok, ásványi
anyagok

Komplettálás: valamennyi étkezés társítva Óvodában: csoportban étkezés

legyen teljes értékű fehérjével is
ne kelljen tétlenül várakozni!

dönthessen arról, hogy mennyit akar enni az ételből

legyen állandó, saját helye,

csak annyit segíteni, amennyi szükséges

csendesen beszélgethessen

reggeli / uzsonna tálalókocsin:

létszámnak megfelelő tányér, 100 ml-es pohár

kínálótányér, terítő, szalvéta (bölcsiben kóstolós

tányér)

tálalódobozban szendvics, péksütemény, zöldség,

csipesz, kancsó (tea, tejes folyadék)

 Minibölcsiben dajka segít

Ölben ülő gyereknél előke kötése az étkezés előtt

allergének – diétás étkeztetés!!!

szárazhüvelyesek, olajos magvak, aszalt: nem
adható bölcsiben
friss gyümölcsök

napirend megszervezésével, tárgyi feltételek

biztosításával, minél több idő töltése a szabad
levegőn
levegőztetés
akadályok: erős napsütés, sűrű köd, zuhogó eső,
orkánszerű szél, -50C alatti hőmérséklet (bölcsi)

-10-150C alatt(ovi)

10. Tétel
Étkezés a bölcsődében. Mutassa be a bölcsődei étkezés jellemzőit a tálalás kiszolgálás sajátosságait,
valamint a dajka feladatait a higiénés és kulturált étkezési szokások kialakításában.

BÖLCSŐDEI ÉTKEZTETÉS JELLEMZŐI:

 A növekedés és a fejlődés legfontosabb tényezője a táplálkozás. Táplálkozás: azoknak az

anyagoknak a felvétele és feldolgozása a szervezetben, amelyek az élet működéséhez, fenntartásához
szükségesek.
 Egész napos bölcsődei ellátás esetén biztosított a gyermekek számára napi négyszeri étkezés, amelyből
kettő főétkezés (reggeli és ebéd) és két kisétkezés (tízórai és uzsonna).
 A két hétre készülő étlapon szerepelnek az egy–három éves korú gyermekek táplálására szolgáló
ételek és ezen belül külön vannak feltüntetve a húsz hónap alatti gyermekeknek megfelelő ételek.
 A gyermekek napi tápanyagigényének 75%-át kell biztosítani.

AZ ÉTKEZÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE, A KISGYERMEKNEVELŐ ÉS A DAJKA EGYÜTTMŰKÖDÉSE

 Kisgyermeknevelő: biztosítja az étkezés előkészítését és lebonyolítását, kóstolja és véleményezi az

ételeket.
 A kisgyermeknevelő útmutatása alapján a dajka előkészíti az étkezéseket: a szobába viszi az
edényekkel, textíliával, ételféleségekkel felkészített tálalókocsit, és kiviszi étkezés után a szennyes
edényeket.
 A kisgyermeknevelő útmutatása alapján segít az étkeztetésben, etetésben.
 A dajka a kézmosást, a terítést, az etetést a kisgyermeknevelő távolléte esetén elvégzi.

AZ ÉTKEZÉSEK SZEMÉLYI FELTÉTELEI:

 Egy bölcsődei csoportban: 2 fő kisgyermeknevelő, 1 fő bölcsődei dajka.

 Saját konyha esetén szükséges a megfelelő személyzet az ételek elkészítéséhez (élelmezésvezető,
dietetikus, szakács, konyhai dolgozó, vagy a nem helyben főzött ételek esetében szükséges, hogy az
ételszállítóval kötött szerződés érvényes legyen.

AZ ÉTKEZÉSEK TÁRGYI FELTÉTELEI:

Bölcsődében a gyermekek által használt helyiségek:

 csoportszoba
 gyermekfürdőszoba
 gyermeköltöző
 a csoporthoz tartozó udvarrész

Étkeztetéshez:

 szükséges feltétel a megfelelően felszerelt konyha, a gyermekek számára az előírásoknak megfelelő

étkezési eszközök (tányérok, poharak, evőeszközök),
 textíliák, asztalok és székek a gyermekek méreteihez igazodva;
 az ételek tálalásához megfelelő tálaló edények.
 A csecsemőételek készítésére és a csecsemők táplálására szolgáló edényeket más ételek főzésére és
tárolására használni nem szabad, ezeket egymástól és a többi eszköztől térben vagy időben
elkülönítetten kell mosogatni és tárolni. Minden csecsemőnek külön étkészletet, kanalat és cumisüveget
kell biztosítani. A cumisüveget naponta kötelezően az előírásoknak megfelelően fertőtleníteni kell.

TÁLALÁS, KISZOLGÁLÁS SZABÁLYAI A BÖLCSŐDÉBEN: az étel felszolgálása, a kiszolgálás

higiéniája, kóstolás módja

 Az étkezést pelenkázás, kézmosás előzi meg.

  Az étkeztetés gondozási sorrendben történik, ami azt jelenti, hogy először a legkisebbek vagy a
sérült gyermek kap reggelit, tízórait, ebédet, uzsonnát, majd a többiek. Egyszerre egy gyermeket
szolgálnak ki.
 Bölcsődében „saját kisgyermeknevelő” (12 kisgyermek fele az egyik kisgyermeknevelőhöz tartozik, a
másik fele a másik kisgyermeknevelőhöz) rendszerben dolgoznak a szakdolgozók és a bölcsődei dajka
segíti a munkájukat.

ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOK, AZ ÖNÁLLÓSÁG SZINTJÉNEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ

ÉTKEZÉSEK SORÁN

 ÖLBEN ETETÉS: Annak a gyermeknek a táplálása, aki még nem képes asztalnál ülve próbálkozni az
önálló evéssel.

1. Étkezés előkészítése: Az etető asztalra teszi tálcán az ételt (főzelék, gyümölcspép) / tápszer)
cumisüvegben.
2. A kisgyermeknevelő megkóstolja az ételt: ellenőrzi az ételt (az ízét és a hőfokát). A gyermek felé
fordulva kóstol, elmondja az étel nevét, jellemzőjét.
3. Ölbe veszi a gyermeket: a gyermek hátát stabilan megtámasztja a karjával, és a gyermek kezei
szabadon vannak, közben tálal, megnevezi az ételt.
4. A kisgyermeknevelő megkezdi az etetést, jó étvágyat kíván vízzel kínálja, ha nem cumisüvegből eteti.
A gyermek kanalat kap a kanállal való ismerkedéshez.
5. A kisgyermeknevelő megeteti a gyermeket: kanalanként eteti, közben vízzel kínálja.
6. A kisgyermeknevelő befejezi az etetést: szalvétával megtörli a száját, egészségére kívánja.

 ÖNÁLLÓ ÉTKEZÉS: Az önállóan étkező gyermek – aki az asztalhoz önállóan le tud ülni, fel tud
állni, az asztalnál stabilan ülve (lába a földön teli talppal) a kanállal tud részben vagy teljesen önállóan
étkezni

1. Kóstolás: terítés előtt.

2. Terítés
3. A kisgyermeknevelő asztalhoz hívja a gyermeket gondozási sorrendben.
4. Tálalás: A kisgyermeknevelő vizet tölt a gyermek poharába, az asztalra helyezi az étellel teli tálat (a
főételt és a feltétet), és egyesével szed a gyermekeknek, vagy lehetőséget ad a gyermekeknek, hogy
próbálkozzon/próbálkozzanak az étel kiszedésével. „Jó étvágyat” kíván. A kisgyermeknevelő
asztalonként, a gondozási sorrendnek megfelelően tálalja az ételt.
5. Étkezés: „kétkanalas” etetés, vagy önálló étkezés. A kétkanalas módszer alkalmazásakor a
kisgyermeknevelő egy másik kanállal segít a gyermeknek az evésben
6. Az étkezés befejezése: szalvéta használata
7. Mosakodás: kéz, arc

PSZICHÉS HATÁSOK AZ ÉTKEZÉSEK SORÁN

 Fontos, hogy a gyermek számára örömforrás legyen az étkezés. Ez az az időszak, amikor szinte egész
életre meghatározhatjuk a táplálkozáshoz való hozzáállását.
 Étvágytalan akkor lesz, ha rendszeresen többet kell megennie, mint amennyit ő szívesen elfogyaszt.
 Rossz evővé neveljük, ha beleerőszakoljuk az ételt, vagy ha büntetésre-jutalmazásra használjuk az
étkezést. Ide tartozik a szelíd erőszak is, a belemesélés, figyelemelterelés, ígérgetés is. Rossz evő
gyermeknél akkor lehet eredményt elérni, ha a gyermek annyit eszik, amennyi jólesik neki, a dac lassan
oldódik fel.
 Csak a megfelelően táplált gyermek lesz nyugodt, kiegyensúlyozott, érdeklődő a környezete iránt,
ez motiválja őt annak megismerésére, és ez teremt megfelelő feltételeket a mozgás-, illetve az értelmi,
érzelmi és szociális fejlődéshez.

11. Tétel

Étkeztetés az óvodában. Mutassa be az óvodai étkeztetések jellemzőit, a csoportszobában történő tálalás,

kiszolgálás sajátosságait, valamint a dajka feladatait a higiénés és kulturált étkezési szokások
kialakításában!
Kulcsszavak, fogalmak:

 Az óvodai étkezések megszervezése

 Higiénés szokások kialakítása étkezések előtt, közben és az étkezést követően

 A dajka feladatai a kulturált étkezési szokások kialakításában

 Az életkori sajátosságok, az önállóság szintjének figyelembevétele az étkeztetések megszervezése során

 A tálalás, kiszolgálás szabályai az óvodában

 A pszichés hatások jelentősége az étkezésben

 Az egyéni sajátosságok figyelembevétele az étkeztetés során

Az étkezés megszervezése, kulturált lebonyolítása fontos gondozási feladat.

 Az ízlésesen megterített asztal fokozza az étvágyat és kulturált viselkedésre késztet.

 Csak ép, tiszta gyermekméretű eszközöket használjanak.
 Az étkezésekre azonos időpontban kerüljön sor. 2.5-3 órás szünet legyen az étkezések között. Ennyi idő
kell, hogy feldolgozza a gyomor az előzőt és kiürüljön.
 Csak akkor üljenek az asztalhoz a gyermekek, ha az étel már a csoportban van.
 Derűs és nyugodt legyen a légkör, ez hat az emésztésre.
 Ne akadályozzuk a beszélgetést. Meg kell arra tanítani a gyermekeket, hogy halkan beszéljenek.

Pszichés hatások jelentősége étkezés közben, egyéni sajátosságok figyelembe vétele:

 Figyelembe kell venni az egyéni igényeket.

 A rosszul evő gyermeknek keveset szedjünk.
 Lássuk el őket bőven folyadékkal.
 Aki még nem tud enni, azt segítsék a felnőttek.
 A lassabban evőket nem szabad sürgetni.
 Nem szabad kényszeríteni a gyermeket az étel elfogyasztására.
 Vágyat szükséges ébreszteni bennük, biztatni a megkóstolásra.
 Ha étvágytalan, ki kell deríteni az okát.
 A nyugodt légkör, halk, csendes beszéd, a szépen megterített asztal, a tiszta levegő jó hatással van a
gyermekre, fokozza az étvágyat.
 A türelmes bánásmód, ha nem sürgetjük a gyereket, ha tuja, hogy annyit ehet, amennyi jólesik, akkor
oldódik a szorongása.
 Ha nem szidjuk le, azért mert kiborította az ételt, akkor legközelebb jobban vigyáz.

A higiénés szokások kialakítása

Étkezés előtt:

 Tisztakézzel üljenek asztalhoz a gyermekek, csak akkor, ha már az étel a csoportszobában, vagy a
közelben van, (hogy ne kelljen sokat várakozniuk).
 Szépen megterített asztal várja az étkező gyerekeket.
 Jó levegőt biztosítson a dajka az étkezéshez.
 Tiszta, száraz, gyermek méretű és a gyereklétszámnak megfelelő evőeszközök álljanak
rendelkezésükre.

Étkezés közben:
  Arra szoktassák a gyermekeket, hogy vigyázzanak az asztal rendjére, halkan beszélgessenek.
 Ha kiborul az étel, azt azonnal fel kell törölni, ha nem lehet a terítőről letörölni, akkor ki kell cserélni.
 Ha szükséges a gyermeket átöltöztetni.
 Ne kapjon szidást a gyermek.
 Szoktassák őket helyes testtartásra, ne forgolódjanak, ne üljenek túl közel az asztalhoz stb.
 A szalvéta használat váljék igényükké.
 Ha önállóan szednek meg kell tanítani őket, hogy milyen mennyiséget szedjenek, vagy meddig töltsék a
poharukat.

Étkezés végén:

 Használják a szalvétát.
 Az evőeszközöket a kialakított szokásoknak megfelelően szedjék le az asztalról. Fontos a
gyermekeknek tudni, hogy mit és mennyit vihetnek ki egyszerre.
 Ez függ az életkortól, a csoport szokástól, hogy naposi rendszer, vagy önkiszolgálás működik.

Az ételmaradék, ha kikerült a csoportból a dajka törölje le az asztalokat, seperje fel a csoportszobát (ezekbe a
gyermekeket is bevonhatja), ahol szükséges törölje fel a padlót.

Nagyon alaposan szellőztesse ki a csoportszobát.

A gyermekek tisztálkodjanak alaposan meg, mossanak fogat, menjenek WC-re a dajka felügyelete, segítése,
ellenőrzése mellett.

A tálalás, kiszolgálás szabályai

Az étel hőmérséklete: kb. 63 C fokos legyen, amikor a csoportba kerül.

 A tálalás, felszolgálás egész időtartama alatt olyan feltételeket kell biztosítani, melyekmegvédik az
élelmiszer és a készétel tisztaságát, minőségét, táp- és élvezeti értékét.
 Azételeket jellegüknek megfelelő hőfokon, tiszta edényben kell kiszolgálni a gyermekeknek.
 Az ételeket tálalás előtt érzékszervileg ellenőrizni kell.

Tálaláskor is ki kell zárni az utószennyeződést:

• a személyi higiénés előírások betartásával
• a szakosított eszközhasználattal
• az eszközök megfelelő tisztaságával

Csoportos ételkiosztási forma alkalmazása: a tálalókonyhán.

Ennek keretében az óvodások számára, nagy űrtartalmú szállítóedényekben
hozzák az ételt, s az étkeztetés helyszínén történik az adagolás, tálalás.

A dajka feladatai:

 Készítse ki az evéshez szükséges eszközöket.

 A csoportszokásnak megfelelően terítsen meg, vonja be a gyermekeket a folyamatba az
óvodapedagógus utasítása szerint, vagy megbeszélés alapján.
 Olyan feltételeket biztosítson a tálalás alatt, mely megvédi az ételek tisztaságát, minőségét.
 Az ételt felszolgálni tiszta edényben, tiszta adagolóeszközökkel szabad.
 Kóstolással is ellenőrizni kell az étel hőmérsékletét.
 Megfelelő öltözékben (védőruha, munkaruha) kell az ételt tálalni.
 Olyan személy végezheti a tálalást, aki érvényes orvosi alkalmassági vizsgával rendelkezik.
 Az étel szennyeződésének elkerülése végett a dolgozó köteles, személyi tisztaságára különös gondot
fordítani, kiemelve a kéz tisztaságát.
 Tilos eltenni ételt a következő étkezésig.
12. tétel

Pihenés a bölcsődében és az óvodában. Mutassa be az ebéd utáni pihenés sajátosságait a bölcsődében, az

óvodában! Sorolja fel a nyugodt pihenés, alvás feltételeit, valamint a dajka feladatait a helyes alvási
szokások kialakítása terén!

Kulcsszavak, fogalmak:
– az alvás, mint biológiai szükséglet

– az óvodai napirend megszervezése: az alvás, mint a napirend része

– a nyugodt pihenés, alvás környezeti feltételei

– a nyugodt pihenés, alvás pszichés feltételei

– alvási problémák és tennivalók

– az óvodai dajka feladatai a pihenés, alvás lebonyolításában

Az alvás, mint biológiai szükséglet:

A biológiai ritmus kialakításában fontos szerepe van az alvás és ébrenlét szabályozásának.

 Alvás alatt a szervezet regenerálódik, feldolgozza az őt ért ingereket.

 Alvás alatt csökken a pulzus, vérnyomás, lassul a légzés.

Egy éves korig a gyerekek nappal két alkalommal is alszanak, később általában már elegendő az egyszeri
délutáni alvás is.

 20 hetes- 1 évesek alvásigénye 14-16 óra, éjjel 9-12 óra, nappal kétszer 1-2 óra.
 1-3 évesek alvásigénye 12-14 óra, éjjel 9-12 óra, nappal 2-3 óra.
 3-6 éves kor között a gyermek alvásigénye 10-12 óra, éjjel 9-12 óra, nappal 1-2 óra.
 Akkor aludt eleget a gyerek, ha felkeltés nélkül felébredt.

Rendkívül nagy jelentősége van az otthoni nyugodt és elegendő alvás biztosításának. Az alvásszükséglet másik
részének (nappali alvás) kielégítése a bölcsődére és az óvodára hárul.

A bölcsődei és óvodai napirend megszervezése:

A bölcsődei és az óvodai életritmust, az aktivitás-pihenés arányát úgy kell kialakítani, hogy az igazodjon a
gyermekek élettani szükségleteihez.

Az alvás, mint a napirend része: mindig azonos időben, általában ebéd után történik az alvás.

 Bölcsődében a 20 hetes – 1 éves gyermekek délelőtt és délután is alszanak 1-2 órát.

 Egy éves kor körül a gyermekek délelőtti és délutáni alvását egyetlen, ebéd utáni alvásra váltják.
 A délutáni pihenés, alvás bölcsődében 12 órától általában 14.30 ig (2,5 óra) tart
 Óvodában a pihenés13 órától 15.30 óráig (2,5 óra) tart.
 A gyerekek egyéni alvásigényét figyelembe véve az ébredés folyamatos.

A nyugodt pihenés, alvás környezeti és pszichés feltételei

Külső-belső zavaró tényezők megszüntetése.

 Belső inger (feszült érzelmi állapot, telt gyomor, hólyag)

 Külső inger (zsúfoltság, zaj, kényelmetlenség, ruhanemű) zavarja a pihenést.

Feladatok:

 Kényelmes, gyermek méretéhez igazodó ágy, saját jellel ellátott ángynemű.

 A csoportszobát lefekvés előtt jól szellőztessük ki. Alvás alatt a folyamatos légcserét is biztosítsuk.
 A felesleges ruhaneműt, cipőt vessék le a gyerekek, lehetőleg pizsamában pihenjenek.
  A gyermeket nem kényszeríthetjük mozdulatlanságra.
 Fontos, hogy ahol a gyermekek pihennek, alszanak, ott csend és nyugalom legyen.
 Fontos a gyermek számára a pihenés, mert alvás közben dolgozza fel a nap során átélt élményeket, a
túlterhelt gyermekek nehezen fogadnak be új élményeket, rosszul értelmezhetnek információkat.
 Az elalvás előtti mesének, halk dúdolgatásnak nyugtató hatása van.

Alvási problémák és tennivalók

 Figyelembe kell venni, hogy a gyermekeknek egyénenként más és más alvás-szükséglete van.
Fektessük le korábban, vagy hagyjuk tovább aludni a nagyobb alvásigényűeket.
 Ha a gyerekek nem tudnak elaludni, ne kényszerítsük. Az óvodapedagógus/kisgyermeknevelő
megpróbálja kideríteni a zavar okát és megoldási módokat keres, abból adódó feladataimat elmondja. E
szerint segítek pihenni a kisgyereknek.
 A nem alvóknak ne kelljen a szemüket csukva tartani, kedvenc alvós játékukat hagyjuk az ágyukba
vinni, ha igénylik, üljünk melléjük, simogassuk, nyugtatgassuk őket, hogy hangos beszéddel ne
zavarják a csoportot.
 A korábban ébredők ne zavarják az alvókat, öltözzenek fel csendesen és játszanak.

Az óvodai dajka feladatai a pihenés, alvás lebonyolításában

 Az étkező edényeket kiviszi a csoportszobából.

 Tiszta környezetet teremt az alváshoz.
 Kereszthuzattal kiszellőzteti az ételszagot.
 Letöröli az asztalokat, felsöpri a morzsát a naposok segítségével.
 Feltöröli a padlót, ahol szükséges a leesett ételmaradék miatt.
 Gyerekek segítségével lerakja az ágyakat kb. 30 cm távolságra egymástól.
 Segít a külső, belső ingerek kizárásában, megszüntetésében (pl. megszünteti a zajokat, mosdóban a
gyerekek szükségleteinek kielégítését segíti, megnyugtatja a zaklatott gyermeket, megengedi az alvós
eszközök bevitelét, árnyékolja a napsütött ablakokat sötétítő függöny behúzásával, nem teljes
besötétítés redőny leengedésével stb.)
 Segít a gyerekeknek levetkőzni, pizsamát felvenni és a levetett ruhákat összehajtogatni, elhelyezni
kisszéken vagy kosárban.
 Fontos megjegyezni, hogy a takarításon kívüli feladatokat a kisgyermeknevelővel/az
óvodapedagógussal együtt végzi.
 Ha az altatásnál a csoportban tartózkodik, akkor a mosdóba kéretszkedő gyerekeket kikíséri.
 Folyamatos ébredésnél segít a gyerekek önállóságához igazodóan öltözködni.
 Gyerekek segítségével elrakja az ágyakat, ágyneműket.

KONYHAI FELADATOK (1)

13. tétel

Konyhai feladatok a dajka tevékenységében

Mutassa be az étel szállítótól történő átvételének lépéseit, valamint az ételek szakszerű tárolására és
hőmérsékletére vonatkozó szabályokat!
Kulcsszavak:

a beszállítás és az ételek átvételének lépései, szabályai

a mennyiségi átvétel

a minőségi átvétel

az ételek hőmérséklete

a melegítés szabályai

Az étkezés megszervezése és kulturált lebonyolítása fontos gondozási feladat. Az ízlésesen terített asztal
látványa fokozza az étvágyat, és igényességre, kulturált viselkedésre késztet.

Étkezések között 2,5-3 órás szünetekre van szükség, hogy a gyomor kiürüljön. A gyerekek csak akkor ülnek az
asztalhoz, hogyha az étel a csoportban van már.

A gyerekek a tápanyagszükségletük 60%-át az óvodában fogyasztják el. Tehát az étlapon 2 hetenként minden
olyan vitamin és ásványi só kell, hogy szerepeljen, amire a gyerek szervezetének szüksége van. A
tápanyagok a táplálék azon összetevői, amelyek az elhasznált, kiürített anyagok pótlására, illetve a
növekedéshez, fejlődéshez, és az energiatermeléshez, felhasználáshoz szükséges. Táplálkozásnál figyelni kell
a bevitt tápanyagok arányára és arra, hogy a szervezetnek valójában mire van szüksége. Az étlapot dietetikus
állítja össze, az adott életkornak megfelelő arányok figyelembe vételével. (NÉBIH ajánlja az adagolást, a
tápérték mennyiségét (mennyi sót,… tegyél az ételbe), ezt ellenőrzi is)

A higiénés és közegészségügyi előírásokat be kell tartani, ezeket a dajkának is ismernie kell

A HACCP előírásait a melegítő konyha esetében – ha nincs más személyzet – a dajkának kell teljesítenie.

HACCP: A HACCP egy mozaik szó: Hazard Analysis Critical Control Point. Magyar
fordításban Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontokon.

A HACCP rendszer célja az élelmiszerbiztonság elérése, ami Magyarországon hatóságilag ellenőrzött.

HACCP dokumentáció:

naplót, jegyzőkönyvet kell vezetni a konyhai műveletekről (saját konyha esetében)

tálalókonyhánál: hűtőhőmérséklet, tálalási ellenőrzési, takarítás ell, ételhulladékellenőrzési dokumentumok

vannak, amit a tálalónak napi szinten szükséges vezetni, ezeket központilag kiadott nyomtatványokon vezetik

Az étel szállítótól történő átvételének lépései:

1. Az étel kiszállításakor ellenőrzöm a szállító edényekre vonatkozó előírásokat(zártság).

2. Elkérem az ételkísérő lapot, amely tartalmazza, hogy mi az étel neve, mikorra készült el, és mennyi
a kimenő hőfoka. Ellenőrzöm a kiszállított mennyiséget, és összehasonlítom az adagszámot a leadott
létszámmal.
3. Mennyiségileg, és minőségileg átveszem. Az étel állaga, színe sok esetben jelzi a minőséget. A
mennyiséget megszámolom, a leves /főzelék mennyiségét megsaccolom (pl.: hány liter)
4. Maghőmérővel lemérem a hőfokot. (az étel elkészítésétől számított 3 órán belül az ételt el kell
fogyasztani). 630C felett lehet kitálalni. (Hogyha elhűl az étel, akkor rá kell melegíteni. 3 órán túli
fogyasztás esetén újra kell forralni)
5. A csoportok létszámának megfelelően adagolok, az adagolási táblázat adatait figyelembe véve.
6. Ételmintát veszek, és a szabályoknak megfelelően a hűtőben eltárolom.
Adagolás, tálalás: be kell tartani az adott ételekre vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a
szennyeződésüktől, romlásuktól való védelmére és a baktériumok elszaporodásának, toxintermelésének
megakadályozására.

készentartás: ha nem kerülnek azonnal tálalásra, elfogyasztásra az elkészült ételek, akkor a jellegüknek
megfelelően készen kell tartani, azonban ezt a következő étkezésig, vagy másnapig eltenni tilos!

A melegen tartott ételek minőség-megőrzési ideje az elkészültük, utána 3 óra, ezt követően megfelelő
érzékszervi tulajdonságok esetén végzett újbóli hőkezelés után kioszthatók még, legfeljebb 3 órán keresztül. Az
újra melegítést oly módon kell végezni, hogy az étel minden része 750C fölé hevüljön. A tálalás csak ez után
folytatható.

Ételmintát a tálalás befejezésekor kell venni. Valamennyi ételféleségből külön-külön 10 dkg mennyiséget 72
órán át hűtőben kell megőrizni. Az ételminta tárolására csírátlanítható légmentesen zárható üvegedényt kell
rendszeresíteni, amelyet használat előtt 10 percig forrásban lévő vízben kell kifőzni. (sterilizált ételmintás
zacskót is lehet használni, amit közvetlenül akkor kell kinyitni, amikor az ételmintát el akarjuk tenni. ) Az
üvegdugót leragasztó papíron fel kell tüntetni az üveg tartalmát, a mintavétel időpontját, a mintát eltevő dolgozó
kézjegyét. Az ételminta vétel megtörténtét a napi ellenőrzési lapon kell dokumentálni.

A konyhatechnikai eljárások műveletcsoportjai:

 előkészítő
 befejező

A dajka feladatai elsősorban az előkészítő fázisban jelennek meg először, mint melegítés, tálalás, stb. Majd az
étkezés befejezése után a befejező szakaszban a mosogatás, a rendrakás a legfontosabb feladatcsoportok.

mosogatás

A mosogatás menetét a mosogatási helyen fel kell tüntetni:

3 fázisú mosogatás

 előtisztítás
 zsíroldás
 fertőtlenítés
 öblítés
 szárítás

2 fázisú mosogatás:

 előtisztítás
 zsíroldás, fertőtlenítés (kombinált hatású tisztítószerrel: zsírtalanít és fertőtlenít)
 öblítés, szárítás

Tálalókonyha

 naponta fertőtlenítő lemosás és felmosás

 hetente egyszer nagytakarítás mindenre kiterjedően (könnyen mozdítható berendezési tárgyak
elhúzásával). Hűtőberendezések belső terének kitakarítása. Textil már nem lehet a konyhán, csak
eldobható papírtörlő, szivacs, vagy kefe
 havonta csővezeték, nyílászárók, párkányok takarítása

Takarítás fajtái:

 mechanikus (száraz) takarítás: porszerű hulladékok eltávolítása

  nedves tisztítás (mosás): előmosás, lemosás, bemerítés, öblítés, szárítás

A takarításhoz szükséges eszközöket is rendszeresen fertőtleníteni kell és elkülönítve tárolni.

Mindig a tisztább felülettől a szennyezett felé, illetve fentről lefelé kell haladni.

KONYHAI FELADATOK (2

14. tétel

Konyhai feladatok a dajka tevékenységében. Fejtse ki, az ételmintavétel szabályait, eszközeit, lépéseit,
valamint a mosogatás követelményeit, fázisait! Mutassa be az ételmaradék tárolására vonatkozó
előírásokat!

A tételhez használható segédeszköz: -

Kulcsszavak, fogalmak:

- Az ételmintavétel szabályai
- Az ételmintavétel során használt eszközök

- A mosogatás fázisai

- A mosogatás során használható eszközök

- Az ételmaradék tárolásának eszközei, szabályai

A konyhai feladatok ellátását abban az esetben végzik a dajkák, ha nincs erre megfelelő személyzet, illetve, ha
hiányzik a konyhai dolgozó.

Ezért tisztában kell lennie a konyhai feladatokkal és szabályokkal.

Az ételminta vétel szabályai:

Minden főtt és készített ételből, illetve hentes árúból, 100 gr mennyiséget el kell tenni mindennap a
hűtőszekrénybe.

Tárolási ideje 72 óra. Azért van erre szükség, hogy betegség esetén meg tudják állapítani, hogy az étel, okozója
lehetett-e a betegségnek.

Ételminta-vétel során használt eszközök:

 Ételmintás üveg, amire rá kell írni az étel nevét, az időt, amikor beletették az ételt, illetve annak a
személynek a nevét, aki beletette.
 Ezeket az üvegeket minden váltáskor el kell mosni és 10 percig forralni a fertőtlenítés miatt.
 Van már korszerűbb eszköz is, mégpedig nylon zacskó, amit kifejezetten erre a célra gyártanak. Ugyan
úgy kell eljárni, mint az üvegnél, azzal a különbséggel, hogy nem kell megőrizni. Minden használat
után ki kell dobni.

A mosogatás szabályai:

Külön mosogatót kell biztosítani az üzemi edények és egyéb eszközök tisztítására (amiben az ételt szállítják,
vagy felmelegítik, vagy főzik), ez a fekete mosogató.

Külön mosogatót a gyermekek és felnőttek által használt evőeszközök és edények mosogatására, ez

a fehérmosogató.

A mosogatás lehet 3, vagy 2 fázisú.

 A 3 fázisú mosogatásnál az első a zsíroldás, a második a fertőtlenítés, a harmadik a folyóvizes öblítés.

Ezt követően, le kell csöpögtetni az edényeket száradásig.

 Alapvető különbség, hogy a 2 fázisú eljárás esetén a zsíroldás és a fertőtlenítés egyszerre történik.

 Míg a háromfázisú mosogatás esetén külön kerül sor a zsíroldásra és külön a fertőtlenítésre.

 Mindkét mosogatási módszer esetén külön történik az öblítés.

 Fontos HACCP szabály, hogy a zsíroldás és a fertőtlenítő mosogatás csakis engedéllyel rendelkező,
kombinált tisztítószerrel lehetséges kézi és gépi mosogatáskor

 Az öblítést pedig kizárólag 40 fokos folyóvízben lehet megtenni, az edények törölgetés pedig tilos.

 Törölgetni nem szabad az eszközöket higiéniai szempontból.

A maradék étel tárolása: fedett edényben kell tárolni egy erre a célra kijelölt helyen. Egy-két órán belül el kell
távolítani, majd ezt követően az edényt ki kell mosni és fertőtleníteni.

A mosogató felé jól látható helyre ki kell írni, hogy milyen hőfokú vízhez mennyi zsíroldót, és mennyi
fertőtlenítőt kell használni. A használt szerek nincsenek meghatározva. Az óvoda dönti el, hogy ezekben e
kategóriákban milyen szereket használnak.

A konyha takarítása

A napi munka befejezése után a konyha összes helyiségét takarítani kell, fertőtlenítő lemosással és felmosással.
Hetente egyszer nagytakarítást kell végezni, ajánlatos olyan szert használni, amiben egyszerre van benne a
tisztító és fertőtlenítő adalék (pl. Virkon).

Hetente mossuk ki a hűtőszekrényt. Havonta csővezetékek, nyílászárók, párkányok takarítása.

A takarításhoz használt eszközöket is rendszeresen fertőtleníteni kell és elkülönítve tárolni.

Mindig a tisztább felülettől a szennyezett felé, illetve fentről lefelé haladni.

Káros rovarok, rágcsálók ellen az előírásnak megfelelően kell védekezni. A vezetés dolga ennek megszervezése.

TAKARÍTÁSI FELADATOK (1)

15. tétel

Takarítási feladatok a dajka tevékenységében. Mutassa be a dajka feladatait a bölcsőde és az óvoda

rendjének, tisztaságának megteremtésében és fenntartásában. Beszéljen a takarítás típusairól, a
tisztítószerek használatának és tárolásának szabályairól, valamint sorolja fel a védőruházat részeit.

kulcsszavak:

takarítás fogalma

a dajka munkaruhájára vonatkozó elvárások takarítás közben, a védőruházat részei

a tisztítószerek, fertőtlenítőszerek használatának, tárolásának szabályai

a takarítás során használt eszközök

napi takarítás

heti takarítás

havi takarítás

éves takarítás

a fertőtlentő nagytakarítás feladatai

A gyermek szívesen utánozza a felnőttet, és elismerés számára, hogyha bevonják őt a munkába. Fontos, hogy
olyan műveletet végezzen, amiben a sikerélmény garantált. A tevékenységet dicsérjük konkrétan. Gondoskodni
kell gyermekméretű és számú eszközről, amit a munkavégzés során csak rendeltetésszerűen használhatnak a
baleset elkerülése érdekében.

Tisztítástechnológia(takarítás): Formailag és tartalmilag értékelhető, dokumentált és bizalmi és egységbe

foglalt szolgáltatás, mely során területen az oda nem való és ott különböző, úgynevezett elsődleges kockázatot
jelentő anyagokat távolítanak el vagy tartanak távol, tervezett időben és időtartamra szakszerű módszerekkel a
lehető legkisebb járulékos kockázattal.

A tisztítás a szennyeződések fizikai vagy kémiai úton történő eltávolításának a hatása. A tisztítás megegyezik a
higiéniával, az ápolással és a gondossággal.

A takarító az a szakember, aki takarítási tevékenységet végez, vagyis egy meghatározott területről eltávolítja a
szennyeződéseket, különböző technológiák és módszerek segítségével.

A takarítás céljának szempontjából megkülönböztetünk

 tisztító és
 fertőtlenítő takarítási műveleteket.

Tisztító művelet célja a szemmel látható, ill. nem látható szennyeződések (melyek kórokozó vagy romlást
okozó mikrobákat tartalmazhatnak) fizikai vagy kémiai úton történő eltávolítása. A műveletet élelmiszerrel
közvetlenül vagy közvetve érintkező felületeken végezzük.

Fertőtlenítő műveletek során a mikroorganizmusok hővel és/vagy vegyszerrel, ill. más erre alkalmas eljárással
történő elpusztítása, csökkentése a cél, fertőtlenítőszerek, valamint olyan vegyszerek alkalmazásával, melyek
meghatározott organizmusokat képesek elpusztítani. Például: biocid, fungicid, virucid hatásspektrumú.

Gyerekkel együtt végezhető munkák:

 elrakodás
 seprés, asztalok letörlése
 foglalkozási eszközök kimosása, elrakása (ecset, festőtálka)
 műanyag játék elmosása

Tisztítószerek fajtái

Az óvodában minden tisztítószernek „Biztonsági adatlapnak” kell lennie. Ezen a gyártó az összetétel mellett
feltünteti, hogy milyen veszélyek lehetnek a szer használata során, milyen védőeszközben használható, baleset
esetén mi a teendő, ill. a tárolásnak mi a módja.

Minden dolgozóval használat előtt ezt ismertetni kel, a munkavédelmi szabályok betartása kötelező a dolgozó
érdekében is.
A gyerekek elől minden vegyszert gondosan el kell zárni, átmenetileg sem maradhat általuk hozzáférhető helyen
tisztítószer.
típusa alkalmazási területe
zsíroldók mosogatás
fertőtlenítő szerek (klór tartalmú
fertőtlenítő lemosások
szerek)
savak (sósav, vízkőoldó) vízkő, húgykő oldása
lúgok mosás
folttisztítás, informatikai eszközök tisztítása, felületek ápolása, felületek
speciális tisztítószerek
súrolása
speciális anyagú és szövésű szövetek speciális kendők, vegyszerek használata nélkül, felületek törlésére

takarítás előtt meg kell vizsgálni a tisztítandó felületet, nincs-e rajta sérülés, ami munka során balesetet okozhat

felületek típusai:

 üveg, csempe
 fa, bútorlap
 textil, bőr
 bádog, krómacél, vas, alumínium
 műanyag

Tisztítószer-használat

A tisztítószereket úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá. (tisztítószer raktár)

Munka-és balesetvédelmi előírásokat meg kell tartani. Felhasználása a lejárati időig történjen meg.

Tisztítószerek áttöltése más dobozba, flakonba tilos!

munkaruha: a tevékenységből adódó fokozott igénybevételtől, gyorsabb elhasználódástól és szennyeződéstől

óvja a munkavállaló saját ruháját, vagy helyettesíti azt. Jellemzője, hogy utcai viselésre nem alkalmas. Juttatása
nem kötelező, ennek szabályiról munkaadó a belső szabályozásban rendelkezhet. Alapelvként lehet irányadó,
hogy ha a munka olyan mértékű kosszal, szennyeződéssel, szaggal stb. jár amely a dolgozó saját ruháját
károsítaná, akkor a munkáltatónak munkaruhát kell biztosítani. Ez a ruházat járul hozzá a könnyebb,
kényelmesebb munkavégzéshez.

Kihordási ideje van, melynek lejártával a munkaruha átmegy a munkavállaló tulajdonába, a lejárati idő előtt a
munkáltató tulajdona. Viselése nem kötelező, ezért erről a munkáltató belső szabályozásban (kollektív
szerződés) rendelkezik

védőruha: egyéni védőeszköz, mely a munkavégzés során a munkavállaló egészségét, test épségét veszélyeztető
fizikai, kémiai illetve biológiai károsító hatások ellen nyújt védelmet. Szabványok és normák által meghatározott
védelmi képességgel rendelkeznek. Beszerzése a munkaadó dolga, a munkavállaló részére ingyenesen kell
biztosítani, pénzzel nem váltható meg. Rendeltetésszerű használata a munkavállaló részére kötelező, ezt a
munkaadó köteles ellenőrizni. A mulasztás szankcionálható.

Kihordási ideje nincs, mindvégig a munkaadó tulajdona marad. Használata során a védelmi képességének
mindvégig megfelelőnek kell lennie. Ha a védelmi képességét elveszítette akkor azonnal cserélni kell,
függetlenül a használati időtől.

Védőruházat részei: köpeny, munkacipő, kesztyű

Az óvoda takarításához porszívót, alkalmanként takarítógépet, a mosáshoz mosógépet, esetleg szárítógépet, a
textíliák vasaláshoz gőzölős vasalót használunk.

Használatba vétel előtt az útmutatóban leírtakat ismertetni kell, a betartása mindenkinek kötelező.

Takarítási rend

A takarítási feladatok az intézményben ütemezetten történnek, azokban az időszakokban, amikor gyermek nem
tartózkodik a takarítás helyszínén.

A dajka munkaköri leirata tartalmazza a takarítási műveleteket, hogy melyik időszakban milyen takarítási
munkálatokat kell elvégeznie.

Takarítás fajtái:

 mechanikus (száraz) takarítás: a porszerű hulladékok eltávolítása

 nedves tisztítás(mosás): előmosás, lemosás, bemerítés, öblítés, szárítás

napi, illetve időszakos takarítások: heti, havi, éves takarítás

egy-egy napirend után, ha szennyeződés van (pl: tízórai, festés), bevonhatók a gyerekek is
és irányíthatja pl. a naposi munkát.

a napi munka után a helyiségek alapos kiszellőztetése

csoportszoba: porszívózás, fertőtlenítő felmosás, portörlés, hulladékgyűjtő kiürítése,

kimosása. Napközben az étkezések után asztalok letörlése, felseprés, szükség esetén feltörlés

mosdó: napi 2x kell fertőtleníteni: ebéd után a pihenőidőben, és este, a nap végén.

mosdókagyló fertőtlenítő lemosása, tükrök tisztítása, WC kagylók, ülőkék fertőtlenítő

tisztítása, csempék lemosása.

Alvásidőben biztosítani kell a gyermeknek azt a lehetőséget, hogy a mosdót használja, ezért a
felnőtt felügyelete mellett legyen olyan mosdó, WC, amit használhat. Fokozott figyelmet kell
fordítani a csúszásveszélyre!

folyosók, öltözők: naponta 2x felsöprés, fertőtlenítő felmosás (esős, latyakos időben

napi takarítás napközben többször is), portörlés

egyéb helyiségek (irodák, ebédlő, felnőtt öltöző): porszívózás, hulladékgyűjtő kiürítése,

kimosása,

tálalókonyha: naponta fertőtlenítő lemosás és felmosás

udvari játéktároló: eszközök rendezése, felsöprés, időszakonként selejtezés

ablakközök kitakarítása, ajtók lemosása
heti takarítási
törölközők cseréje
feladatok
fogkefék, fogmosópoharak tisztítása
havi takarítás szőnyegek tisztítása, plüss, és textiljátékok kimosása
negyedéves ablakok, függönyök tisztítása, műanyag játékok fertőtlenítő mosása
takarítás
padló, és bútorápolás, növények portalanítása, gyakran használt játékok kimosása
 fésűk, kefék fertőtlenítése, védőburkolatok lemosása, öltözőszekrények ajtajának lemosása
takarók, ágyvásznak mosása, fertőtlenítő festés után a fűtőtestek lemosása, világítótestek
portalanítása, bútorok lemosása és ápolása, ablakmosás, függönymosás, szőnyegtisztítás ,
éves nagytakarítás
selejtezés, rendszerezés, rendrakás a szekrényekben
pl. járvány idején folyamatos fertőtlenítés. A Járványügyi hatóság előírásainak megtartása
rendkívüli
(kézfertőtlenítés, maszk használata…). Minden, ami napi használatra kerül, fertőtleníteni
helyzetek
szükséges

Egészséges környezeten értjük az óvodában a tisztaságot, nyugalmat, biztonságot, balesetmentességet, amelyben

jelentős szerep hárul a dajkára.

TAKARÍTÁSI FELADATOK (2)

16. tétel

Takarítási feladatok a dajka tevékenységében.

Részletezze a gyakran használatos háztartási kisgépek alkalmazásának előírásait! Mondja el, hogyan
használja szakszerűen és biztonságosan a mosógépet, a vasalót, és a porszívót az óvodában!

Kulcsszavak:

- Mosás az óvodában

- A mosógép tárolása, a mosás helyszíne

- A szakszerű és biztonságos mosás helyszíne

- Vasalás az óvodában

- A vasaló tárolása, a vasalás helyszíne

- A szakszerű és biztonságos vasalás lépései

- A biztonságos porszívózás feltételei

- Érintésvédelmi szabályok betartása

A dolgozót óvodába lépéskor tűz- és munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A gépek használatára vonatkozó
szabályokkal is megismertetik az oktatáson, melyről jegyzőkönyv készül, amit a dolgozó aláírásával igazol.

Fontos szabály, hogy az elektromos készülékeket csak a használati utasításban foglaltak szerint szabad
működtetni.

Meghibásodás esetén, csak szakember javíthatja. Mindenki számára jelezni kell a meghibásodást valamilyen
formában (leragasztani, áramtalanítani, szóban, vagy ráírva a készülékre, hogy hibás stb.).

Csak akkor és ott használhatók a készülékek, ahol, vagy amikor gyermek nem tartózkodik ott.

Vizes kézzel nem nyúlhatunk a készülékekhez. Hibás kapcsolót, kábelt, készüléket nem lehet használni.

Érintésvédelem: Az áramütés elleni védelem= érintésvédelem.

Célja: azoknak a villamossági baleseteknek a megelőzése, amik meghibásodás miatt jönnek létre.

Előírások:

milyen védőeszköz szükséges a használathoz,

hogyan kell elhárítani az üzemi hibát,

a dolgozók hogyan viselkedjenek ( ne hordjanak gyűrűt, nyakláncot stb.),

hogyan kell kikapcsolni egy készüléket (ha feszültség alatt áll).

Szakszerű és biztonságos mosás lépései:

 a ruhák címkéinek ellenőrzése

 mosási folyamat előkészítése
 program választás
 beállítások kiválasztása
 mosószer, öblítő betöltése
 további funkciók kiválasztása
 a program elindítása
 program vége: nyissa ki a gépet szedje ki a ruhát
 a vezetéket húzza ki a konnektorból

Porszívó használata:

Használat előtt ellenőrizzük a készülék és a vezeték állapotát!

Az előírásnak megfelelően használjuk a gépet.

 ne húzzuk ki a konnektorból a zsinórnál fogva

 a porzsákot időben ürítsük ki
 vigyázzunk, hogy ne melegedjen túl a készülék


Vasaló használata:

 Győződjünk meg arról, hogy nem került-e nedvesség a vasalóra.

  Mindig húzzuk ki a konnektorból, ha vízzel töltjük fel.
 A vezetéket ne tekerjük fel a forró vasalóra.
 Használat után, kapcsoljuk ki, húzzuk ki.
 Vasaláskor szigetelő tárgyra kell állni (gumi, műanyag, fa).

Minden elektromos gépet használat után ki kell kapcsolni, ki kell húzni a vezetéket a konnektorból.

A mosásnak, vasalásnak külön helyiséget kell biztosítani. Különös gondot kell fordítani a vasaló elhelyezésére
használat után.

Takarítás fajtái: napi takarítás, heti, havi, vagy negyedévi, nagytakarítás, fertőtlenítő takarítás.

Napi takarítás:

A csoportszobában: porszívózás, fertőtlenítő felmosás, portörlés, szemétgyűjtő ürítése, kimosása. Napközben

tevékenységek végén többször: asztalok letörlése, felmosás, seprés,

Mosdóban:naponta kétszer kell fertőtleníteni, ebéd után és a nap végén. Mosdókagylók fertőtlenítő lemosása,
tükrök tisztítása, WC kagylók fertőtlenítős lemosása, csempék lemosása. Vízkőmentesítést hetente egyszer,
amikor nincs gyerek az óvodában.

A csoportszobában: porszívózás, fertőtlenítő felmosás, portörlés, szemétgyűjtő ürítése, kimosása.

Napközben tevékenységek végén többször: asztalok letörlése, felmosás, seprés,

Mosdóban: naponta kétszer kell fertőtleníteni, ebéd után és a nap végén. Mosdókagylók fertőtlenítő
lemosása, tükrök tisztítása, WC kagylók fertőtlenítős lemosása, csempék lemosása. Vízkőmentesítést
hetente egyszer, amikor nincs gyerek az óvodában.

Tálalókonyha: naponta fertőtlenítő lemosás és felmosás. A takarításhoz használt eszközöket is rendszeresen

fertőtleníteni kell és elkülönítve tárolni. Mindig a tisztábbtól a szennyezett felé haladni, illetve felülről lefelé.

Heti takarítás:

Csoportszobák: alapos portörlés, textíliák mosása, szőnyegek fertőtlenítős vizes tisztítása, tálaló szekrény
tisztítása.

Fogmosó poharak átmosása, törölközők mosása.

Konyha: hetente nagytakarítás mindenre kiterjedően. Hűtők takarítása. Textíliák mosása.

Havi, negyedévenkénti nagytakarítás:

Csoportszoba: negyedévenként: ablaktisztítás, függönymosás, padló, bútorápolás, növények portalanítása,

gyakran használt játékok lemosása. Szőnyegek havi fertőtlenítése.

Mosdó: negyedévenként: ablaktisztítás, fogmosó pohár-tartó fertőtlenítése, fésűk, kefék fertőtlenítése, fésűtartó
mosása.

Öltöző, folyosó: ablaktisztítás, függönymosás, védőburkolatok lemosása, öltözőszekrények ajtajának lemosása.

Konyha: havonta nyílászárók, csővezetékek, párkányok takarítása.

Udvari játéktároló: hetente kiseprés, rendrakás.

Éves nagytakarítás:
Csoportszobákban: szekrényekben selejtezés, rendszerezés, rendrakás, fűtőtestek, radiátorok lemosása,
világítótestek portalanítása, gyermekfektetők fertőtlenítése, játékok, textíliák fertőtlenítése, mosása, bútorok
lemosása, ápolása, tálalószekrény fertőtlenítése, ablaktisztítás, függönymosás, szőnyegmosás. Ha nincs festés,
akkor a falak portalanítása porszívózással és nedves áttörléssel.

Udvari játéktároló, babaház: évente egyszer nyári élet előtt porszívózás, pókhálózás, felmosás, fertőtlenítős
lemosás.

Mosdók: csempék lemosása, fűtőtestek lemosása, ablaktisztítás, függönymosás, vegyszeres szekrény

fertőtlenítése. Fésűtartó mosása.

Tálalókonyha: a meszelést követően mindent fertőtleníteni kell. A napi munka befejezése után a konyha összes
helyiségét takarítani kell, fertőtlenítő lemosással és felmosással. Hetente egyszer nagytakarítást kell végezni,
ajánlatos olyan szert használni, amiben egyszerre van benne a tisztító és fertőtlenítő adalék (pl. Virkon). Hetente
mossuk ki a hűtőszekrényt. Havonta csővezetékek, nyílászárók, párkányok takarítása.

A takarításhoz használt eszközöket is rendszeresen fertőtleníteni kell és elkülönítve tárolni.

Mindig a tisztább felülettől a szennyezett felé, illetve fentről lefelé haladni.

Káros rovarok, rágcsálók ellen az előírásnak megfelelően kell védekezni.

Egyéb helyiségeknél ugyanúgy mint a csoportoknál.

Biztonságtechnikai előírások:

Minden vegyszerről biztonsági adatlapnak kell lenni. Fel kell tüntetni, hogy milyen veszélyek lehetnek a
használatakor, milyen védőeszközök szükségesek a használatakor, balest esetén mi a teendő, hogyan kell tárolni.
A dolgozókkal használat előtt ismertetni kell a használatot, a tárolást. Gyerekek elől gondosan el kell zárni
minden vegyszert. Saját dobozában lehet a vegyszereket tárolni.

Védőruházat: nem lehet abban a ruhában takarítani, amit a gyerekek között használnak. Szükséges bizonyos
munkákhoz a védőkesztyű, csúszásgátló cipő.

Gyermekek jelenlétében végezhető munkák

Játékelrakás, seprés, asztalok letörlése, foglalkozási eszközök elmosása, elrakása, műanyag játékok mosása. A
gyermekeket is be lehet vonni a munkába. Úgy kell megszervezni, hogy minden gyerek sorra kerüljön, ha valaki
nem akar részt venni ezekben a munkákban, akkor ne erőltessük, de derítsük ki az okát és csináljunk kedvet a
feladathoz.

Gyermekek jelenlétében nem végezhető munkák: nagytakarítás, ablaktisztítás, porszívózás, savazás, mosás,
vasalás, fertőtlenítés, felmosás a csúszásveszély miatt,

Fertőtlenítés feladatai:

Fertőtlenítésre azért van szükség, hogy megakadályozzuk betegsége a terjedését, ezáltal megóvjuk a
gyermekeket a betegségektől. Ez is az egészségvédelem fontos része.

Járvány esetén, ha az orvos fertőtlenítést rendel el, akkor a mindennapi berendezést és tárgyat fertőtleníteni kell.
Orvosi utasítás nélkül is többször fertőtlenítsük a kilincseket, szekrényajtókat.

A fertőtlenítőszereket csakúgy, mint a többi vegyszert elzártan kell tárolni. A használati utasítást be kell tartani.
Minden szerről “biztonsági adatlapnak” kell lennie.
A fertőtlenítő szerek klór tartalmúak, ezért a maró hatásuk miatt védőeszköz használata szükséges. A savak még
nagyobb elővigyázatosságot igényelnek.

Takarítás előtt vizsgáljuk meg a tisztítandó felületet, hogy nincs-e rajta sérülés, ami a munka során balesetet
okoz.

Naponta kétszer kell a mosdót fertőtleníteni. Alvásidőben úgy kell ütemezni a fertőtlenítést, hogy legyen olyan
WC, mosdó, amit felügyelet mellett használni tudnak. Vízkőoldást hetente egyszer végezzük, amikor már
gyermek nem tartózkodik az óvodában.

Nyári nagytakarításnál a gyermekfektetők, játékok, textíliák, tálalószekrény fertőtlenítése szükséges.

Negyedévenként fogmosó-pohártartó, fésűk, kefék, vegyszeres szekrény, játékok fertőtlenítésére kerül sor.

17. tétel

A bölcsőde és az óvoda udvara

Mutassa be a biztonságos bölcsőde és óvodaudvar sajátosságait,

valamint a dajka feladatait az udvar biztonságának fenntartásában!

kulcsszavak:

az udvar kialakításának követelményei

növények az udvaron

hinták, csúszdák, mászókák

a homokozó ápolása

az udvar rejtett veszélyei

Bölcsődében, és óvodában is nagy hangsúly helyeződik a gyermekek légfürdőzésére, a szabad friss levegőn
tartózkodás idejének növelésére. A szabad játék, az ingergazdag tevékenység lehetősége a mozgásfejlődés
kezdeti szakaszában és kisgyerekkorban elengedhetetlen. A játszóterek berendezése, fizikai struktúrája hatással
van a gyerekek viselkedésére, gondolkodására, kreativitására, egyéb pszichológiai funkcióik (észlelés,
tájékozódás stb.) fejlődésére, illetve társas életük megfelelő alakulására.

A bölcsődei és óvodai udvar kialakításának feltételeit jogszabályok határozzák meg.

Bölcsőde: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
{továbbiakban: OTÉK} előírásait kötelezően kell alkalmazni és az MSZ 24210 szabványt – a nevelési
intézmények tervezési előírásai 1. rész: Bölcsődék – szükséges figyelembe venni.
Óvoda: 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról:

Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda
épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát,
kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé
mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal
vegye körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra
figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai
munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.

Az udvar és a játékok biztonságossága nemcsak felhasználói, hanem környezetpszichológiai szempontból is

kiemelten fontos elvárás. Ha nem biztonságos, folyton sérüléseket szerez a gyerek, vagy ügyetlenséget él át,
nagyon rossz hatású lehet a későbbi eligazodásra a fizikai és a társas világban (tájékozódás, eszközök kezelése
stb.). Ebből a szempontból nem megfelelő például a betontalaj és -szegély a homokozó környékén, illetve a
játékszerek alatt, hiszen a beton nagyon kemény, és ha a gyerekek elesnek, a betonon komoly sérülést
szerezhetnek.

Az óvoda udvara ugyanolyan élettér a gyermeknek, mint a csoportszoba, épp ezért fontos, hogy tiszta, rendezett,
virágos-esztétikus, és balesetmentes legyen.

Az udvart úgy kell kialakítani, hogy

 füves – földes – betonozott,

 nyitott – fedett,
 árnyékos – napos;
 sík – hepehupás részek váltakozzanak.

Az ilyen megoszlás a gyermekek játékához, mozgásfejlesztéséhez, illetve a tartós szabadban tartózkodáshoz

elengedhetetlen. Elvárás, hogy minden játék az Európai Unió szabványainak megfelelő, esztétikus, biztonságos,
és a gyermekek életkorának megfelelő nagyságú legyen.

Az udvar részei:

 A homokozó és általában a természeti elemek (kavics, fa, növények) jelenléte nagyon lényeges. Félig
árnyas helyen kell elhelyezni, és Évente egyszer friss homokkal fel kell tölteni. Dajkai feladat: naponta
kell tisztítani, ásni, locsolni. A tornaszerek alatti homokot szintén lazítani kell
 A mozgásos játékszerek általánosságban (hinta, libikóka) azért előnyösek, mert biztonságosan élhetik
át a testmozgás élményét, gyakorolják az alapvető mozdulatokat és készségeket (elemi koordinált
mozgás, fogás, egyensúlyozás). Az ezeken a játékszereken történő játék általában viszonylag nagy
térben történik, változatos, ritmusos, ismétlődő, sok és sokféle mozgást jelent, amelyek gyakran
szokatlan irányok felé zajlanak. Ilyen a hinta, mely egy körív mentén leng, vagy a libikóka, ami föl-le
mozog.
 A nagyobb ügyességet igénylő, bonyolultabb mászóka-rendszerek használata már az elemi készségek
stabilitását kívánja. Ezeknek a játékszereknek inkább a téri koordináció stabilizálása, javítása, a téri
ügyesség megszerzésének, illetve rutinná válásának lehetővé tétele a feladata.
 babaház: Szerepjátékra alkalmas játszóhely. Dajkai feladat: babaház takarítása, eszközök ki-be
pakolása, karbantartás
 Elkerített veteményeskert: A gyermeki munka egy része itt folyik (gyermekméretű kerti
szerszámokkal, irányítással!). Kertészeti tevékenységek: kapálás, gereblyézés, lombseprés, talicskázás,
karózás, gyomszabályozás, locsolás. A veteményeskertben csak olyan növényeket termelünk, ami a
gyermekek számára fogyasztásra alkalmas. Új ízek megismerését segíti a személyes kerti tapasztalat:
„én termeltem”

Hogyha nincsen kertész (karbantartó):

Az udvar gondozása, tisztítása nagy részben a dajka feladata

Fűnyírás, virágültetés és gondozás, folyamatos locsolás, portalanítás, takarítás, gereblyézés

Sövénynyírás, fák metszése – szakember!

Növények az udvaron

A Kert kialakításának egyik legfontosabb eleme a növények kiválasztása. Ha gyermekek is használják a kertet,
igyekezzünk kerülni azokat a növényeket, amelyek a gyerekekre veszélyt jelentenek.

Ezeket kerüljük:

Tüskés, szúrós cserjéket, bokrokat nem szerencsés választani, ám ha mégis, elkülönítve ültessük őket, így a
gyerekek maguktól elkerülik. A gyomok között is vannak szúrósak – persze nem kell mindentől óvni a
gyerekeket, a nagyobbacska lurkóknak elég, ha megtanítjuk, a csalán csíphet, a rózsabokor megszúrhat.

Mivel sajnos egyre többen lesznek már gyerekkorban allergiások, a nagy pollentermelő növényeket mindenképp
távolítsuk el a gyerekek mellől. Kiemelten fontos, hogy a gyerekek ne szedhessenek mérgező bogyókat, és ne
egyék meg egy babazsúr keretében. Mérgező bogyójú növény a legtöbb díszcserje, pl.: a berkenye, a fagyal, a
tiszafa, a tuja, vagy a kecskerágó. Mérgező növények továbbá a borostyán, a vadszőlő, a hó- illetve a
gyöngyvirág, a mák, a kutyatej valamint a gyűszűvirág.

Figyelni kell arra, hogy

 Éles, balesetet okozó tárgyak, és mérges bogyók, gombák ne legyenek

 A száraz ágakat le kell vágatni
 Az udvaron is biztosítva legyen a gyerekek számára a vízpótlás
 Télen a hó takarítása megtörténjen, a jegesedésből adódó baleseteket elkerüljük
18. tétel

Programok az óvodában

Mutassa be az óvodai dajka feladatait az óvodai ünnepélyek és az óvodán kívüli programok lebonyolításában!

Kulcsszavak, fogalmak:

– ünnepélyek az óvodában

– az óvodai dajka szervezési feladatai

– vásárlás az óvoda számára

– alkalomnak megfelelő teremrendezés, díszítés

– dekorációk, ajándékok készítése

– a program rendjének biztosítása

– intézményen kívüli programok az óvodában: séta, kirándulás, uszoda, bábszínház...stb.

– segítségnyújtás a szervezési feladatokban

– segítségnyújtás a lebonyolításban

– az úti csomag, tartalma, összeállítása

– felügyeleti kötelezettség

Ünnepélyek az óvodában
A mindennapokból kiemelkedő, időről időre visszatérő, sajátos keretek között lezajló események az ünnepek.
Kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, de előzményei és emlékei illeszkednek a gyerekek természetes
életmenetébe.

Tevékeny várakozás előzze meg az ünnepeket. A gyerekek és a dajka vegyenek részt az előkészületekbe. Az
ünnepek fényét emeli a feldíszített óvoda, a gyerekek és felnőttek ünneplőruhája, a meglepetések, műsorok,
kölcsönös ajándékozás.

Vidám hangulatúak legyenek az ünnepek, ne terheljék betanult szólamok.

Leggyakoribb óvodai ünnepek: Mikulás, adventi készülődés, karácsony, farsang, húsvét, anyák napja,
gyermeknap, évzáró.

Az ünnepek kiválasztásában, megszervezésében a gyermekek életkori sajátosságait kell szem előtt tartani. A
gyerekek érdeklődése, az óvoda kialakult hagyományai, a szülők igénye, az óvoda környezeti sajátosságai
határozzák meg őket.

Az óvodai dajka szervezési feladatai

Az ünnepeket MINDEN ESETBEN NAGYTAKARÍTÁS ELŐZZE MEG.

Vegyen részt az előkészületekben: bevásárlás, takarítás, csoportszoba feldíszítése (fontos betartani a baleset-, és
tűzvédelmi előírásokat), gyerekek által készített ajándékok előkészítése, vendégek fogadása, megfelelő helyre
való irányítása.

Nemcsak a gyerekek öltöztetésében segít, hanem saját maga is ünneplőbe öltözik.

Ha szükséges, a gyermekek felügyelete az ünnepség alatt. Ha a gyerekek szerepelnek, segítse az óvónő

munkáját, adagolja az eszközöket, megigazítja a gyerekek ruháját, ha kell, papír zsebkendőt ad nekik, szükség
szerint megteríti az asztalokat, tányérra teszi az ennivalót, elkészíti az italt.

Az ünnepség után a takarítás, rendrakás következik. Ügyeljen arra, hogy csak akkor kezdjen hozzá, amikor az
utolsó vendég is elment.

Intézményen kívüli programok az óvodában

Séta, kirándulás, uszoda, bábszínház...stb.

A dajka feladata ilyenkor a gyerekek öltözködésének segítése, uzsonna, sportszerek szállítása, segítség a buszról
le- és felszállásnál, utazási szabályok betartatása. Segít a gyerekek felügyeletében, bekapcsolódhat játékukba, de
nem szabad megfeledkeznie arról, hogy megosztott figyelemmel észre vegye, hol van rá szükség. Felhívhatja a
gyerekek figyelmét a természet szépségeire, védelmére. A kirándulás végén ellenőriznie kell a gyerekek ruháját,
össze kell gyűjtenie az eszközöket és szedje össze a szemetet.

Lényeges a kiránduló helyszín bejárása – amivel megbízhatja az óvónő: mivel lehet megközelíteni, milyen
baleseti források vannak (szikla, út, tó, stb), árnyékos, pihenésre alkalmas hely van e, kézmosás, wc lehetőség,
ivóvíz található e, hirtelen eső esetén beálló hely van e.

Segítségnyújtás a szervezési feladatokban, segítségnyújtás a lebonyolításban, felügyeleti

kötelezettség:

A gyerekek különböző óvodán kívüli programokon vesznek részt az év során. A balesetvédelmi előírásokat
ilyenkor fokozottan be kell tartani. A közlekedési szabályokra fel kell hívni a gyerekek figyelmét, a viselkedési
szabályokat ismertetni kell velük, nem egyszerre zúdítjuk rájuk ezt a sok szabályt, hanem mindig a megfelelő
helyen. Fontos betartani, hogy a kíséretben 10 gyerekhez 1 felnőtt szükséges. Vegyenek igénybe szülői
segítséget.
 Vásárlás az óvoda számára

A programtól függően a bevásárlást a dajkának kell lebonyolítani. Fel kell vennie az előleget, majd megbeszélni,
hogy mit lehet ezért vásárolni. Az anyagokról számlát kell kérnie, be kell mutatnia a vásárolt árut, és el kell
számolnia a pénzzel. A számlát le kell adnia a megbízójának.

Az úti csomag tartalma, összeállítása

Kirándulás esetén megveszi az úti csomagot, vagy összekészíti azt. Olyan ennivalónak kell benne lenni, ami nem
romlandó. Gondoskodnia kell papír zsebkendőről, elsősegélycsomagról, WC-papírról, innivalóról. Minden
gyerek számára eldobható poharat és papírtörlőt biztosítson. Az úti csomagba gyümölcs legyen, legjobb az alma.
Ügyelnie kell arra, hogy az időjárásnak megfelelően, rétegesen öltözködjenek a gyerekek, kényelmes zárt
cipőben legyenek, és esőkabát legyen náluk.

19.tétel

Programok a bölcsődében és az óvodában. Mutassa be az intézményen belüli és intézményen kívüli

programok lehetőségét, valamint a dajka feladatait a programok előkészületeiben, lebonyolításában és a
programot követően.

Kulcsszavak:

 Intézményen belüli programok típusai

 Intézményem kívüli programok típusai
 A programok illeszkedése a napirendbe
 A dajka feladatai az intézményen belüli programok előkészítésében, lebonyolításában és a programot
követően
 A dajka feladatai az intézményen kívüli programok előkészítésében, lebonyolításában és a programot
követően
 Az úti csomag tartalma, összeállításának szempontjai
 A dajka felügyeleti kötelezettsége

Rendezvény:

Bölcsődei és óvodai rendezvény minden olyan tevékenység, amely a bölcsődében és az óvodában vagy azon
kívül intézmények szervezésében zajlik. Ez tágabb fogalomkör, amelybe beletartoznak az intézményi ünnepek,
az intézmény által szervezett külső-belső helyszínű programok és rendezvények. Pl. séta, kirándulás, uszoda,
bábszínház.

Az intézményi ünnepeket az intézmény Szakmai vagy Pedagógiai programja és a Házirend részletesen

tartalmazza.

A hagyományok ápolásával, ünnepekkel, rendezvényekkel, jeles napokkal a gyermek egyéni örömén túl a közös
élmény erősítése a cél. Lebonyolításuk előre ütemezett, átgondolt, jól szervezett, - az intézményben dolgozók
közös értékrendjén alapul. E napok ünnepélyességét az élményszerűség, az érzelmi ráhangolás, az ünnephez
kapcsolódó ruházat, az ünnepi környezet megteremtése adja.

Az óvodai programok, ünnepélyek jelentősége: a közösen átélt élmények, az érzelmeket fokozó hangulati
elemek (dekoráció, zene,…) pozitív érzéseket kelt a gyerekben, megkülönbözteti az alkalmat a hétköznapoktól.
Az ünnephez kapcsolódó rituálék meghatározó, jellemformáló erővel rendelkeznek, hiszen az emberek magukkal
viszik felnőtt korba is. (Az emlékeink egész életünkben velünk maradnak) Az ünnepek a valahová való tartozást
adja a gyerekeknek, a biztonságot, ami nemcsak fizikálisan, hanem spirituálisan egyaránt jellemzővé válik. A
mindennapokból kiemelkedő, időről időre visszatérő, sajátos keretek között lezajló események az ünnepek.
Kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, de előzményei és emlékei illeszkednek a gyermekek természetes
életmenetébe. Jelentősége: Közösségi érzés, közös élmény, érzelemfokozó hangulati elemek, pozitív érzelmi
benyomás. Hétköznapoktól való megkülönböztetés.

Tevékeny várakozás előzze meg az ünnepeket. A gyermekek és a dajka vegyenek részt az előkészületekben.

Az ünnepek fényét emeli a feldíszített óvoda, a gyermekek és felnőttek ünneplőruhája, a meglepetések, műsorok,
kölcsönös ajándékozás.

Vidám hangulatúak legyenek az ünnepek, ne terheljék betanult szólamok.

Az intézmények a pedagógiai programjaikban határozzák meg, hogy az ünnepek, hagyományok közül melyek
azok, amelyeket megszerveznek.

Intézményen belüli programok

Mikulás, Adventi készülődés, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja, Gyermeknap, Évzáró

Születésnap, névnap: ez a nap az ünnepelt gyerekről szól, a gyermek szempontjából a legszemélyesebb ünnep

kialakított csoportszokások, „ceremóniák” jellemzik: apró ajándékok, torta, elalvásnál kedvenc mese, kedvenc
játékok, versek, dalok közös felidézése.

Az ünnepek kiválasztásában, megszervezésében a gyermekek életkori sajátosságait kell szem előtt tartani.

A gyermekek érdeklődése, az óvoda kialakult hagyományai, a szülők igénye, az óvoda környezeti sajátosságai
határozzák meg őket.

Az intézményen kívüli programok típusai:

Séta, kirándulás, uszoda, bábszínház stb.

környezetvédelmi- zöld jeles napok

(állatok világnapja, víz világnapja, föld világnapja, környezetvédelmi világnap, madarak-fák napja stb.)

A gyermekek különböző óvodán kívüli programokon vesznek részt az év során. A balesetvédelmi előírásokat
ilyenkor fokozottan be kell tartani.

A közlekedési szabályokra fel kell hívni a gyermekek figyelmét, a viselkedési szabályokat ismertetni kell velük

Nem egyszerre zúdítjuk rájuk ezt a sok szabályt, hanem mindig a megfelelő helyen.

Fontos betartani, hogy a kíséretben 10 gyermekhez 1 felnőtt szükséges.

Vegyenek igénybe szülői segítséget, ha lehetséges és szükséges.

Dajkai feladatok az óvodán belüli programok megszervezésében:

A dajka tevékeny résztvevője az óvodán belüli és kívüliprogramok előkészületeinek, az óvodapedagógussal
együttműködve beszéli meg a feladatokat.

A programokat minden esetben nagytakarítás előzze meg.

Vegyen részt az előkészületekben: bevásárlás, takarítás, csoportszoba feldíszítése (fontos betartani a baleset-, és
tűzvédelmi előírásokat), gyermekek által készített ajándékok előkészítése, vendégek fogadása, megfelelő helyre
való irányítása.

Nemcsak a gyermekek öltöztetésében segít, hanem saját maga is a programnak megfelelő öltözéket viseljen.

Ha szükséges, a gyermekek felügyeletét biztosítja a program alatt. Ha a gyermekek szerepelnek, segítse az

óvodapedagógus munkáját: adogatja az eszközöket, megigazítja a gyermekek ruháját, ha kell, papírzsebkendőt
ad nekik, szükség szerint megteríti az asztalokat, tányérra teszi az ennivalót, elkészíti az italt.

A program után a takarítás, rendrakás következik. Ügyeljen arra, hogy csak akkor kezdjen hozzá, amikor az
utolsó vendég is elment.

Dajkai feladatok az óvodán kívüli programok megszervezésében:

Séta, kirándulás, uszoda, bábszínház...stb.

Lényeges a kiránduló helyszín bejárása – amivel megbízhatja az óvónő: mivel lehet megközelíteni, milyen
baleseti források vannak (szikla, út, tó, stb), árnyékos, pihenésre alkalmas hely. Van-e, kézmosás-WC lehetőség,
ivóvíz, hirtelen eső esetén beálló hely.

Kirándulás esetén a dajka feladata a gyermekek öltözködésének segítése, a tízórai becsomagolása, sportszerek
szállítása, segítség a buszról le- és felszállásnál, utazási szabályok betartatása.

Segít a gyermekek felügyeletében, bekapcsolódhat játékukba, de nem szabad megfeledkeznie arról, hogy
megosztott figyelemmel észre vegye, hol van rá szükség.

Felhívhatja a gyermekek figyelmét a természet szépségeire, védelmére.

A kirándulás végén ellenőriznie kell a gyermekek ruháját, össze kell gyűjtenie az eszközöket és szedje össze a
szemetet.

Az úti csomag tartalma

Kirándulás esetén összekészíti az úti csomagot. Attól függően, hogy hová és mivel lesz a kirándulás.

A helyben, gyalogos kiránduláshoz: ivóvíz, jellel ellátott pohár, vagy eldobható pohár, papír zsebkendő, WC
papír, szemeteszsák, sebtapasz, esetleg gyümölcs-alma

Járművel történő kiránduláshoz:

Olyan ennivalónak kell az úti csomagban lenni, ami nem romlandó.

Gondoskodnia kell papír zsebkendőről, elsősegélycsomagról, WC-papírról, innivalóról.

Minden gyermek számára eldobható poharat, vagy jellel ellátott poharat és papírtörlőt biztosítson.

Az úti csomagban gyümölcs legyen, legjobb az alma.

Ügyelnie kell arra, hogy az időjárásnak megfelelően, rétegesen öltözködjenek a gyermekek, kényelmes zárt
cipőben legyenek, és esőkabát legyen náluk.
20. tétel

Beteg gyermek az óvodában, Mutassa be a lázas állapot jellemzőit és a dajka feladatait a lázas gyermek
gondozásában!

Kulcsszavak, fogalmak:

A hőemelkedés és a láz fogalma

A lázas állapot tünetei, jellemzői

A lázgörcs

Teendők láz gyanúja és láz esetén

A lázmérés eszköze

Az elkülönítés lehetőségei

A lázcsillapítás lehetőségei

A lázas gyermek igényei

1. A hőemelkedés és a láz fogalma

A normál testhőmérséklet 36-37 °C. Hőemelkedésről beszélünk, ha a testhőnk 37-38 °C közé emelkedik, a
38 °C feletti hőmérsékletet tekintjük láznak.

A végbélben, szájban és fülben mért hőmérséklet mindig magasabb, mint a hónaljban mért testhő, ezért 0,5 °C-ot
le kell vonni belőlük!

1. A lázas állapot tünetei, jellemzői

A láz 3 szakasza: kezdeti (felszálló szakasz), második (állandó szakasz), és harmadik (leszálló vagy oldódási
szakasz)

Tünetek a kezdeti szakaszban: sápadtság, márványozott bőr, borzongás, didergés, hidegrázás, valamint a
végtagok hűvössége. A légzés szaporábbá válik, emelkedik a pulzusszám. Csecsemőknél ritkán alakul ki ez a
tünet, inkább csak a szájuk lilul el, bőrük márványozott, szederjes lehet.
Tünetek a második szakaszban: bőr pirossága, forrósága és a szem csillogása.

Tünetek a harmadik szakaszban: verejtékezés, bőséges izzadás (emiatt folyadék-, és sóveszteség. Gyakori
kísérő jelenség a bágyadtság, levertség, nyűgösség is.

További általános tünetek, jellemzők

A gyermek általános állapotában, viselkedésében észrevehető változások: figyeljünk a következőkre: éberség-

aluszékonyság, bágyadtság, a sírás jellege, bőrszín, itathatóság, étvágy, széklet- és vizeletürítés, légzés,
szívműködés és kiütések.

Az első két életévben általában 4-6 lázas megbetegedés jellemző, de a közösségbe kerülve ez a szám
megemelkedhet,

1. A lázgörcs

A láz első (felszálló) szakaszában jelentkezik, akár már 37 fok körül bekövetkezhet.

A láz hátterében álló fertőzés kiváltotta folyamat okozza, és nem maga a láz.

A lázgörcs 6 hónapos és 6 éves kor között fordul elő leggyakrabban. A lázgörcs hirtelenül kezdődik, riasztó
tünetekkel jár: a gyermek elveszti eszméletét, teste megfeszül szemei fennakadnak, pár másodpercig nem vesz
levegőt, ennek kapcsán ellilulhat, majd a végtagokon ritmikus rángatózás lép fel. Általában néhány percig tart. A
görcsroham lezajlása után a gyermek tudata egyből nem mindig tisztul fel, kábának tűnik, esetleg mély alvásba
zuhan. A roham alatt a gyermek nyelvét elharaphatja, sérülhet, bepisilhet, bekakilhat. Nagyobb gyermek a
történtekre pedig nem emlékszik. Néhány percig, max. 10 percig tarhat.

Teendők lázgörcs esetén: oldalfekvésbe helyezni, veszélyes tárgyak eltávolítása a közeléből. Semmit a szájába
(félrenyelheti)! Hagyni, ha elalszik a végén.

1. Teendők láz gyanúja és láz esetén

 A gyermek megfigyelése
o Lázas betegség esetén a gyermek viseljen laza, pamutszerű öltözéket!
o A láz felszálló szakaszában, amikor a gyermek fázik, könnyű takaróval takargassuk be, a láz
leszálló szakaszában, amikor a hőleadás dominál, a gyermek izzad, óvatosan takarjuk ki.
o Biztosítsunk neki nyugalmat, pihenést, különítsük el a többi gyermektől (orvosi szoba,
elkülönítő helyiség
o A gyermek sok folyadékot fogyasszon. Figyeljünk a kiszáradás jeleire: száraz ajak, lepedékes
nyelv, aláárkolt szemek, besüppedt kutacs, kevesebb vizelet.
o Ne erőltessük az evést (1-2 nap belefér, ha iszik közben)
o Lázas beteg közösségbe ne menjen!
o Szülő értesítése

1. A lázmérés eszközei

Hagyományos digitális hőmérő

Digitális, érintésmentes hőmérők

Fülhőmérő

Homlokmatrica

Higanyos lázmérő
Higanymentes, analóg hőmérők

1. Az elkülönítés lehetőségei:

Óvodában – ha van – az elkülönítő szobában kell elhelyezni a lázas gyermeket. Az új építésű óvodákban már
kötelező helyiség, de nem minden oviban van, különösen a kicsi ovikban. Ahol nincs ilyen helyiség, ott az óvoda
nyugodt, csendes helyén kell biztosítani a helyet, amíg a szülő megérkezik.

1. A lázcsillapítás lehetőségei

Hűtőfürdő testmeleg vízben, max. 32 fokig fokozatosan hűteni

Gyógyszeres lázcsillapítás: az orvos utasítása szerint

Borogatás: Nedves ruha a homlokra.

Fontos: gyógyszeres lázcsillapítás esetén fontos arról meggyőződni, hogy nincsen-e valamilyen allergiája

1. A lázas gyermek igényei

Lásd a 4. pontot! (nyugalom, folyadék pótlás)

A lázat a gyermekek nem egyformán viselik. Van, aki könnyebben, van, akit jobban megvisel. Ha egyébként
erős fizikumú, akkor a mérsékelt aktivitás, játék megengedhető, amíg a szülő megérkezik.