Szakmai Dajka - Szóbeli Tételek

KIDOLGOZOTT SZÓBELI TÉTELEK
1. A dajka munkaterületei
Mutassa be a dajka munkaterületeinek intézményeit: bölcsőde, óvoda,
és a gyermekotthon!
A tételhez haszná lható segédeszkö z:
Kulcsszavak, fogalmak:
- bölcsőde célja, funkciója

- óvoda célja, funkciója, feladata
- gyermekotthon célja
- dajka feladata a különböző munkaterületeken
Bölcsőde:
A bö lcső de a gyermekjó léti alapellá tá s részeként a gyermekek napkö zbeni ellá tá sá nak
egyik formá ja. A bö lcső de a csalá dban nevelkedő – 20 hetestő l - 3 éves korú –
gyermekek szakszerű gondozá sá t és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. évét
betö ltö tte, a bö lcső dei gondozá si-nevelési év végéig maradhat a bö lcső dében. A bö lcső de
végezheti a sajá tos nevelési igényű gyermekek korai habilitá ció s és rehabilitá ció s célú
nevelését és gondozá sá t is a gyermek 6 éves korá ig. A bö lcső de az alapellá tá son tú l
szolgá ltatá sként speciá lis taná csadá ssal, idő szakos gyermekfelü gyelettel, gyermekhotel
mű kö dtetésével, já tszó csoport mű kö dtetésével, há zi gyermekfelü gyelet és gondozá s
biztosítá sá val, já ték- és eszkö zkö lcsö nzéssel, gyermekétkeztetéssel is segítheti a
csalá dokat.
A bö lcső dei nevelés-gondozá s a csalá di neveléssel együ tt, azt kiegészítve szolgá lja a
gyermek fejlő dését. A csalá di és a bö lcső dei nevelés-gondozá s ö sszhangja, a szü lő k és a
kisgyermeknevelő k kö zö tti partneri kapcsolat kialakítá sa elengedhetetlen feltétele a
gyermekek harmonikus fejlő désének.
Fenntartó ja lehet: á llami, egyhá zi és nem á llami

Az egységes ó voda bö lcső de intézmény csoportszervezésekor tehá t fü ggetlenü l attó l,
hogy ö ná lló intézményként vagy intézményegységként mű kö dik – egy gyermekcsoport
alakítható ki, amelyben a gyermeklétszá m nem haladhatja meg a hú sz fő t és a há rom év
alatti gyermekek szá ma nem lehet tö bb ö t fő nél. Ez az intézményi struktú ra alapvető en a
kö zoktatá si rendszerhez tartozik, ugyanakkor vannak szabá lyzó k a 3 év alatti
gyermekek ellá tá sá ra vonatkozó an.
A dajka feladata:
A kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulá ssal, a megfelelő kö rnyezet
kialakítá sá val, a gyermek életkori- és egyéni sajá tossá gait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai
és pszichés á llapotá t, hangulatá t figyelembe véve segíti a gyermek fejlő dését.
Óvoda:
Része a kö znevelés rendszerének, irá nyítá sa a nemzeti erő forrá s miniszter

feladatkö rébe tartozik. A kö zoktatá si rendszer szakmailag ö ná lló nevelési intézménye,
melyben 3-7 éves korú gyermekek nevelése folyik.
Fenntartó ja lehet: á llami, egyhá zi és nem á llami
Funkció i: ó vó -védő , szociá lis, nevelő - személyiségfejlesztő .
Célja: a gyermek mindenekfelett á lló érdekének szem elő tt tartá sa mellett, sokoldalú ,
harmonikus fejlő dés és a személyiség kibontakozá sá nak elő segítése, a há trá nyok
csö kkentése, az életkori és egyéni sajá tossá gok, valamint eltérő fejlő dési ü tem
figyelembevételével, ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyerekeket is.
Feladata: A gyermek testi- lelki szü kségleteinek kielégítése, az egészséges életmó dra
nevelés, az érzelmi, erkö lcsi és értékorientá lt kö zö sségi nevelés, valamint az anyanyelvi
és értelmi fejlesztését nevelés megvaló sítá sa
Tevékenységei: já ték, mint az ó vodá s korú gyermek legfő bb tevékenysége, mozgá s,

verselés- mesélés, ének, zene, énekesjá ték, gyermektá nc, rajzolá s, festés, mintá zá s, kézi
munka, kü lső vilá g tevékeny megismerése, mint a tanulá s színterei, és a munka jellegű
tevékenységek.
Dajka feladata:
A gyermek mindenekfelett á lló érdekét tartja szem elő tt!
 Személyes példamutatá s, elfogadá s, mintaadá s
 Reá lisan, a szituá ció nak megfelelő en, vilá gosan, egyértelmű en fogalmaz.
 Tapintatos, a gyermek, a szü lő szü kségleteire, érzelmeire figyelve kommuniká l
 Ö ná lló sá got és a pozitív viszonyulá st dicsérettel tá mogatja,
a segítségkérés kivá rá sá val, rá vezetéssel, magyará zattal, szemléltetéssel,
bemutatá ssal tá mogatja
 Személyes példaadá st nyú jt az érzelmi-akarati tulajdonsá gokhoz kapcsoló dó
magatartá sformá k alakítá sá hoz.
 A bará tsá gokat tá mogatja az egyén és a csoport fejlő dése érdekében
 Az életkori sajá tossá gok és egyéni érési ü tem figyelembevételével a gyermekek
szá má ra, az ö nmagá hoz mért optimá lis fejlő dést biztosítja
 É rtékelésnél a személyre szó ló , egyéni sajá tossá gokra alapuló , konkrét helyzetre
vonatkozó megerő sítést és a kö zö sség elő tt tö rténő erkö lcsi elismerést ad. Az
elmarasztalá s a tevékenységre/magatartá sra vonatkozó an, konkrétan, de a
gyermeket nem megalá zva tö rténjen!
 Nyugodt, derű s légkö rt biztosít pozitív attitű ddel és konfliktusok kezeléséhez,
mintaadá ssal
Gyermekotthon:
Gyermekvédelmi rendszer része
A gyermekotthon, otthont nyú jtó ellá tá st biztosít azoknak az ideiglenes hatá llyal
elhelyezett, á tmeneti vagy tartó s nevelésbe vett gyermekek szá má ra, akiket nem
nevelő szü lő nél helyeztek el. A gyermekotthon utó gondozó i ellá tá st biztosít a fiatal
felnő ttek szá má ra és szü kség esetén kü lső férő helyeket mű kö dtet.
A gyermekotthon befogadja:
 az utó gondozó i ellá tá sban részesü lő fiatal felnő tt gyermekét,
 a lakó helyérő l ö nkényesen eltá vozott, ellá tá s és felü gyelet nélkü l maradt
gyermeket, legfeljebb há rom napra, és a gyermek helyzetének rendezése
érdekében kezdeményezi a szü kséges intézkedéseket,
 a tartó s betegsége, illetve fogyatékossá ga miatt ellá tá st igénylő , első életévét
be nem tö ltö tt gyermeket,
 az otthont nyú jtó ellá tá s keretében – ideiglenes jelleggel – azon nevelésbe
vett gyermeket, aki gondozá si helyérő l ö nkényesen eltá vozott, és
kezdeményezi a szü kséges intézkedést.
A dajka feladata:
 A gyermek mindenek felett á lló érdekének szem elő tt tartá sa

 A gyermekek jogainak védelme, érdekeinek érvényesítése,
 A szü lő i kö telezettségek teljesítésének segítése,
 A gyermekek veszélyeztetettségének megelő zése, illetve annak megszü ntetése,
 A hiá nyzó szü lő i gondoskodá s pó tlá sa,
 A gyermekvédelmi rendszerbő l kikerü lt fiatal felnő ttek tá rsadalmi
beilleszkedésének segítése.
A dajka információszerzése, - kezelése a gyermek családjáról

A dajka tevékenységei sorá n ó hatatlanul informá ció khoz jut a csalá dok életérő l, a szü lő k
nevelési attitű djérő l, viselkedésérő l, a gyerekéhez való viszonyá ró l, kapcsolatá ró l.
Ott van, ahol a pedagó gus/nevelő nem lehet, azt lá thatja, hallhatja, amit ő nem, hiszen
benn van a csoportban a tö bbi gyermekkel.
Ezért nagyon fontoselvek a dajka szü lő i kapcsolattartá sá ban az:

 Elérhetőség – a tá jékozó dá s, és a segítségnyú jtá s lehető ségének biztosítá sá val.
 Diszkréció és titoktartás – személyes odafordulá ssal, ú gy, hogy a dajka nem
adhat informá ció t a gyermekrő l, hanem tapintatosan a pedagó gus/nevelő hö z
irá nyítja a szü lő t
 A kompetenciahatárok kölcsönös tiszteletben tartása, amely
 Szü lő i szinten a pedagó gus/nevelő szakmai kompetenciá já nak elfogadá sá t
 Intézményi szinten a csalá di élet privá t szférá já nak tiszteletben tartá sá t
 Csoportszinten a konfliktusos helyzetek megoldá sa mindig a
pedagó gus/nevelő feladatá t jelenti
 Korrekt partneri viszony- melynek alapja, az igazsá gossá g, méltá nyossá g és
fegyelem
A nevelést segítő személyisége, kommunikációja
A gyermek mindenekfelett álló érdekét tartja szem előtt!

 Személyes példamutatás, elfogadás, mintaadás
 Reá lisan, a szituá ció nak megfelelő en, vilá gosan, egyértelműen fogalmaz.
 Tapintatos, a gyermek, a szü lő szü kségleteire, érzelmeire figyelve kommuniká l
 Ö ná lló sá got és a pozitív viszonyulá st dicsérettel tá mogatja,
a segítségkérés kivá rá sá val, rá vezetéssel, magyará zattal, szemléltetéssel,
bemutatá ssal tá mogatja
 Jellemző je a kivárás, türelem, rávezetés, segítségadás, pozitív megerősítés
 Biztosítja a szabad játék elsődlegességét, mely kü lső kényszertő l mentes,
ö nként, szabadon vá lasztott tevékenység
 A já tékban tanácsadó, segítő, elfogadó és odaforduló attitű d jellemzi
 Személyes példaadá st nyú jt az érzelmi-akarati tulajdonsá gokhoz kapcsoló dó
magatartá sformá k alakítá sá hoz.
 A barátságokat támogatja az egyén és a csoport fejlő dése érdekében
 A csoportkohéziót erősíti a kö zö s élmények, tá vlatok hagyomá nyok és ü nnepek
szervezésével
 Az életkori sajá tossá gok és egyéni érési ü tem figyelembevételével a gyermekek
szá má ra, az ö nmagá hoz mért optimális fejlődést biztosítja, élményekkel,
tapasztalatokkal, az egyéni képességek kibontakoztatá sá val
 A gyermek belső késztetésére, természetes kívá ncsisá gá ra, aktivitá sá ra építve
tudatosan tervezett, szervezett fejlesztést végez, a gyermek á ltal já tékként
megélt, spontá n tanulá si folyamatban
 Értékelésnél a személyre szóló, egyéni sajá tossá gokra alapuló , konkrét
helyzetre vonatkozó megerő sítést és a kö zö sség elő tt tö rténő erkö lcsi elismerést
ad. Az elmarasztalá s a tevékenységre/magatartá sra vonatkozó an, konkrétan, de a
gyermeket nem megalá zva tö rténjen!
 Nyugodt, derűs légkört biztosít pozitív attitű ddel és konfliktusok kezeléséhez,
mintaadá ssal
Személyes tulajdonsá gai:

 Reá lis ö nértékelésű , pozitív beá llítottsá gú ,
 Szakmailag elhivatott, gyermekközpontú,
 Igényes ö nmagá val és a kö rnyezetével szemben,
 A kompetencia hatá rokat tiszteletben tartó ,
 Nyitott, kreatív, elfogadó és csapatjá tékos!
2. Nevelési alapismeretek.
Határozza mega nevelés fogalmát, célját! Határozza meg a
szocializáció fogalmát és színtereit!
A tételhez haszná lható segédeszkö z:
- A nevelés fogalma
- A nevelés célja
- A szocializáció
- A szocializáció színterei
Nevelés:
A fejlődésbe történt beavatkozás- kü lö nbö ző tá rsadalmakban má st és má st jelent, egy
alacsonyabb á llapotbó l egy magasabb á llapotba segítést, „felemelést” jelent.
A pedagó gus á ltal irá nyított tevékenység, amelyben fejleszti az egyén képességeit alakul
a gyermek értékrendszere, személyisége. (tervszerű , spontá n)
A kü lső hatá sok mindig a belső feltételeken keresztü l hatnak!
A nevelés célja: fü gg az adott kor embereszményétő l, tá rsadalmi viszonyoktó l,

gazdasá gi feltételektő l és kulturá lis tényező ktő l
Mű velt, fü ggetlen, érdekeit érvényesíteni tudó értett személyiség alakítá sa.
Szocializáció:
A tá rsadalomba való beilleszkedés folyamata, amely sorá n az egyén megtanulja
megismerni ö nmagá t és kö rnyezetét. Elsajá títja az együ ttélés szabá lyait. Elsajá títja a
normá kat, értékeket, hagyomá nyokat. Olyan folyamat, amelynek révén a személy
viselkedése ú gy mó dosul, hogy megfeleljen a csoport tagjai á ltal vele szemben
tá masztott elvá rá soknak.
Szocializáció színterei:
- Első dleges a csalá d
- Bö lcső de, ó voda, iskola
- Kortá rs csoport
- Tö meg kommuniká ció
Bölcsődében a szocializá ció szempontjá bó l alapvető fontossá gú a gondozá s minő sége.

Fontos, hogy a gondozó tü relmes, elfogadó attitű ddel rendelkezzen, odafigyeljen a
gyerekre és vá laszoljon a kérdéseire.
 A szocializá ció szempontjá bó l alapvető fontossá gú a gondozá s minő sége. Fontos,
hogy a gondozó tü relmes, elfogadó attitű ddel rendelkezzen, odafigyeljen a
gyerekre és vá laszoljon a kérdéseire.
 A bö lcső dés gyermek a nyelvelsajá títá s érzékeny idő szaká ban van, ezért
lényeges, hogy a gondozó milyen mintá t nyú jt neki, mert a tá rsas kapcsolatok
alapja a kommuniká ció
 A bö lcső dei idő szakra esik az én-tudat kialakulá sa és kibontakozá sa, ezért nagy
hatá ssal van a gyerekre a gondozó viselkedése, mint utá nozható minta, de a
gyerek – gondozó kapcsolat is befolyá solja a gyerek fejlő dését és tá rsas
kapcsolatait.
 A gyermek biztonsá gérzete megrendü lhet a bö lcső débe kerü léssel. A
bö lcső detá mogató attitű dje a szü lő ket is segíti a szorongá suk lekü zdésében. A
szü lő kkel való pozitív kapcsolat nemcsak a szü lő k bö lcső débe vetett bizalmá t
erő síti, hanem lényeges a gyerek fejlő dése szempontjá bó l is, mert ez a
bizalommal teli légkö r érzékelhető a gyermek szá má ra és biztonsá got ad neki.
Jellemzők:
 A felnőttekkel, társaival elutasító, egyedül tevékenykedik
 Nem viseli el a társak közelségét, konfliktusra érzékenyen és/vagy
agresszíven
reagál
 Egymás mellett játszanak
 Bármely külső inger eltereli a figyelmét
 Ismerkedik az együttműködés szabályaival
 3 éves kor közeledtével alakulnak együttműködések, barátságok
Óvodában a szociá lis képességek fejlesztésével segítik a szocializá ció t

 Egymá s megismerésével, egymá s és kü lö nbö ző ségének elfogadá sá val, a szabad
tá rsvá lasztá ssal, kapcsolatteremtés, empá tia, és a kooperá ció fejlesztése.
 Normá khoz, szabá lyokhoz, szoká sokhoz való pozitív viszonyulá s kialakítá sá val a
kö zö sségbe való beilleszkedés segítése.
 Az ö nként vá llalt és kö telező jellegű tevékenységek sorá n a
kezdeményező készség, szervező készség, együ ttmű kö dő -, alkalmazkodó
képesség, valamint a segítségkérés,- nyú jtá s, tolerancia képességének fejlesztése.
 A késleltetés, lemondá s, kivá rá s, tü relem képességének erő sítése a
tevékenységek sorá n.
 Felnő ttekhez, a kö zö sséghez és a tá gabb kö rnyezethez való pozitív viszonyulá s,
kö tő dés alakítá sa, kontaktusban és az online oktatá s sorá n is.
 É rzelmek, helyzetek, konfliktusok kezelésének képességfejlesztése mintaadá ssal,
kü lö nbö ző stratégiá k megismertetésével, beépü lésével.
 A csoportkohézió fejlesztése élmények, tá vlatok, ü nnepek á télésével.
 A csoportszervező dés alakítá sa a szerepelsajá títá s segítségével, az
ö nérvényesítés és konformizmus helyes ará nyá ra tö rekvéssel.
Jellemzők:
 A kapcsolatteremtésben együttműködő, elfogadó, kezdeményező
 Képes az együttműködésre, többen alkotnak baráti csoportot
 Konfliktusait igyekszik megoldani
 Céltudatosság jellemzi
 Önálló, a kéréseket örömmel teljesíti
 Törekszik a jó megoldásra és él a hibajavítás lehetőségével.
A nevelés alapja az öröklés:

1. A bioló giai ö rö klő dés
2. A " minta " ö rö klő dése
3. A szociokulturá lis ö rö klő dés
Óvodai nevelés célja:

 hogy elő segítse az ó vodá sok sokoldalú , harmonikus fejlő dését,
 a gyermeki személyiség kibontakozá sá t,
 a há trá nyok csö kkenését,
 az életkori és egyéni sajá tossá gok, valamint
 az eltérő fejlő dési ü tem figyelembevételével
ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellá tá sá t is.
Az iskola elő tti nevelés a gyermekek 3 éves korá ban kezdő dik, mert attó l az idő tő l
kö telező az ó vodá ba já rá s.
Az ó voda 3 éve kortó l az iskolá ba já rá shoz szü kséges fejlettség eléréséig, legfeljebb 7
éves korig nevelő intézmény.
Az ó vodai nevelésnek meghatá rozó szerepe van a gyermek érdeklő désének
felkeltésében, tanulá si képességének a megalapozá sá ban, motivá ltsá gá nak és
kreativitá sá nak a fejlesztésében. Fontos szerepe van az ó vodai nevelésnek a késő bbi
tanulá si nehézségek mö gö tt rejlő kulturá lis és nyelvi há trá nyok ellensú lyozá sá ban is.
Az óvodai nevelés feladatai

Az ó vodai nevelés feladata az ó vodá skorú gyermek testi és lelki szü kségleteinek
kielégítése.
Ennek területei:
- Az egészséges életmó dra nevelés
- Az érzelmi, erkö lcsi és értékorientá lt kö zö sségi nevelés
- Az értelmi, anyanyelvi fejlesztés, nevelés
Az egészséges életmódra nevelés

 Segítse elő a gyermek testi fejlő dését.
 A gyermek gondozá sa, testi szü kségleteinek, mozgá sigényének kielégítése,
 A harmonikus, ö sszerendezett mozgá s fejlő désének elő segítése,
 A gyermek testi képességei fejlő désének segítése,
 A gyermek egészségének védelme, edzése,
 Az egészséges életmó d, a testá polá s, az egészségmegő rzés szoká sainak alakítá sa,
- mosakodá s
- zsebkendő haszná lat,
- fésü lkö dés,
- WC haszná lat,
- fogmosá s
- étkezés
- ö ltö zkö dés
- pihenés
- mozgá s - levegő zés- edzés
- egészségvédelem
- baleset megelő zés
- napirend
A gyermek fejlő déséhez és fejlesztéséhez szü kséges egészséges és biztonsá gos
kö rnyezet biztosítá sa, ha szü kséges, megfelelő szakemberek bevoná sá val speciá lis
gondozó , prevenció s és korrekció s testi nevelési feladatok ellá tá sa.
Az érzelmi, erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés

Az ó vodá skorú gyermek, jellemző sajá tossá ga a magatartá s érzelmi vezéreltsége. A
gyermeket az ó vodá ban érzelmi biztonsá g, otthonossá g, derű s, szeretetteljes légkö r
vegye kö rü l.
Mindehhez szükséges:
- Má r ó vodá ba lépéskor a gyermeket kedvező érzelmi hatá sok érjék,
- Az ó vodapedagó gus-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolat pozitív érzelmi kö tő dés
jellemezze,
- Az ó voda segítse a gyermek szociá lis érzékenységének fejlő dését és én tudatá nak
alakulá sá t, engedjen teret ö nérvényesítő tö rekvéseinek, alakuljon nemzeti
identitá studata így alapozó djék meg érzelmi intelligenciá ja
- A gyermek kielégíthesse az ó vodá ban tá rsas szü kségleteit, nevelje a gyermeket a
má ssá g elfogadá sá ra.
A szocializá ció szempontjá bó l kü lö nö s jelentő ségű a kö zö s élményekre épü lő kö zö s

tevékeny-ségek, ü nnepek, jeles napok. Az ó vodai élet segítse a gyermek erkö lcsi
tulajdonsá gainak együ ttérzés, segítő készség, ö nzetlenség és akaratá nak ö ná lló sá gnak,
ö nfegyelemnek, kitartá sá nak fejlő dését. A gyermeki magatartá s alakulá sa szempontjá bó l
modellértékű az ó voda pedagó gus és a nevelést segítő viselkedése, magatartá sa,
kommuniká ció ja.
Az értelmi és anyanyelvi fejlesztés megvalósítása

Az ó voda, a gyermek életkori sajá tossá gra építve biztosít a gyermeknek vá ltozatos
tevékenységeket, melyeken keresztü l tapasztalatokat szerezhet a természeti és
tá rsadalmi kö rnyezetrő l. A gyermek természetes kívá ncsisá gá ra és érdeklő désére
alapozva élmények, tapasztalatok és tevékenységek á ltal fejleszti a megismerési
folyamatokat (érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, figyelem), a gondolkodá si
mű veleteket és a kreativitá st, így a teljes személyiséget.
Az anyanyelv fejlesztése és a kommuniká ció , kü lö nbö ző formá inak alakítá sa kiemelt
jelentő ségű . A gyermek személyiségébe beépü l olyan nyelvi- kommuniká ció s eszkö ztá r,
amely képessé teszi érzései, élményei, gondolatai szabad megfogalmazá sá ra.
Ezá ltal alkalmassá vá lik a kooperá ció ra, a problémamegoldá sra, a mindenkori
kö zö sségbe való beilleszkedésre.
3. Gyógypedagógiai alapfogalmak.
Értelmezze a sajátos nevelési igényű (SNI), integráció, inklúzió,
szegregáció fogalmakat!
A tételhez haszná lható segédeszkö z: -
- Az SNI fogalma
- Az integráció fogalma, jellemzői
- Az inklúzió fogalma, jellemzői
- Az integráció és az inlkúzió közötti különbség
- A szegregáció fogalma, jellemzői
- Az integráció/inklúzió lehetőségei, feltételei az óvodában
Különleges bánásmódot igénylő gyermekek:
- Speciá lis nevelési szü kségletű ek

- Tanulá si problémá kkal kü zdő
- Magatartá si zavarokkal kü zdő
- Kivételes képességű ek, tehetségesek
Sajátos nevelési igényű gyermek ( SNI) : Az a kü lö nleges bá ná smó dot igénylő

gyermek, aki a Szakértő i Bizottsá g véleménye alapjá n
- mozgá sszervi,
- érzékszervi,
- értelmi vagy beszédfogyatékos,
- autizmus spektrum zavarral vagy
- egyéb pszichés fejlő dési zavarral kü zd.
Integráció: Az integrá ció együ ttnevelést jelent. A sérü lt, azaz sajá t nevelési igényű
gyermekek ép tá rsakkal egy csoportban vannak. Az integrá lt nevelés azt jelenti, hogy az
ó voda befogadja a gyermeket, és fejlesztését gyó gypedagó gussal oldja meg.
Inklúzió: Az integrált nevelés tovább fejlesztett formája. A befogadó intézmény

pedagó gusai az egyéni differenciá lá s talajá n az egyéni kibontakoztatá s és fejlesztés
szemléletét képviselik.
Szegregáció: A tá rsadalmi, faji, vallá si, vilá gnézeti, nemi, kü lö nleges bá ná smó dot
igénylő vagy bá rmilyen má s kü lö nbö ző ség alapjá n tö rténő elkü lö nítés. A pedagó gia
kizá ró lag a sú lyosan sérü lt gyermekek érdekében, szakmai indokok alapjá n élhet
szegregá ció lehető ségével. pl: Vakok és Gyengén Lá tó k Intézete
Az integráció- inklúzió lehetőségei, feltételei az óvodában:
- AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN tö rténő megjelenítés

- Tá rgyi és személyi feltételek megteremtése
A különféle foglalkozások fejlesztő hatása a különleges gondozást igénylő

gyermekek esetén:
a) A mó dszerek, terá piá k, techniká k szakszerű megvá lasztá sa és alkalmazá sa,

b) Indokolt esetben speciá lis segédeszkö zö k haszná lata; a segédeszkö zö k elfogadtatá sa,
azok kö vetkezetes haszná latá ra és megó vá sá ra nevelés,
c) A kevésbé sérü lt funkció k mű kö désének tudatos fejlesztése,
d) Annak felismerése, hogy a sajá tos nevelési igényű kisgyermek egyes terü leteken
kiemelkedő teljesítményre is képes,
e) Sajá tos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatá sá nak megszervezése,
biztosítá sa
f) Az ó vodai dolgozó k és a szü lő k megfelelő tá jékoztatá sa a sajá tos nevelési igényű
gyermek befogadá sá ra, együ ttmű kö dés a sérü lt gyermek csalá djá val.
Egyéni bánásmód az óvodában:

- Viselkedése, magatartá sa alakítá sa toleranciá val, megértéssel, tü relemmel, empá tiá val
- Ö ná lló sá ga fejlesztése érdekében mindig a szü kséges segítséget kapja
- A gyermek teljesítményének, igyekezetének elismerése- tá rsak elő tt is
- Motivá lá s, a gyermek esetleges erő sségeire építés
- Figyelem:
 az egyéni sajá tossá gokra,
 szü kségletekre,
 érési ü temre és
 képességekre alapuló differenciá lá sra
 az ö nbizalom erő sítésére
 a reá lis ö nértékelés megalapozá sá ra
4. A személyiségfejlődés sajátosságai óvodáskorban.
Mutassa be a csecsemőkor kisgyermekkor és az óvodáskor életkori
sajátosságait: a testi fejlődés, a mozgásfejlődés és a viselkedés
változásának általános jellemzőit!
- A csecsemőkor életkori sajátosságai: testi és mozgásfejlődés, viselkedés jellemzői
- A kisgyermek kor életkori sajátosságai: testi és mozgásfejlődés, viselkedés jellemzői
- Az óvodáskor életkori sajátosságai: testi és mozgásfejlődés, viselkedés jellemzői
Csecsemő kor: 6 hét- 1 év A testsú ly meghá romszorozó dik, a testará nyok

megvá ltoznak.
A mozgá sfejlő dés érdekében a csontok megkeményednek, izomtö meg nö vekszik,
kialakul a két lá bon tö rténő kiegyensú lyozott já rá s.
Kialakulnak a feltételes reflexek, ezzel pá rhuzamosan visszafejlő dnek a
csecsemő reflexek.
A vizuá lisan vezérelt nyú lá s, fogá s, pontos, akaratlagos mozdulatok, tá rgyak, kö rnyezet
felfedezése.
Még azonosítja magá t a kö rnyezettel!

 mozgá sfejlő dés: fejemelés, forgá s, ü lés, kú szá s- má szá s, á llá s, já rá s
 szem- kéz koordiná ció ö sszehangoló dik
 ö nmagá ért való cselekvés ismétlése- mozgá sautomatizmus
 emlékezet fejlő dése
 tá rsas kapcsolatok alakulá sa, érzelmek kifejezése, kezdeményezés
 beszéd kezdete- halandzsa nyelv
 ö nmaga, testrészeinek felfedezése
Kisgyermek kor: 1-3 év- anyá hoz való kö tő dés, én-tudat alakulá s
 beszélni kezd- viselkedése gyö keresen megvá ltozik
 érzelmek- rokonszenv- ellenszenv kifejezése
 animizmus jellemző a gondolkodá sá ra: minden dolgot, tá rgyat élő lénynek tart
testi fejlő dés:
 lépcső n vá ltott lá bbal já r
 mozgá sigénye nagy- oxigénfelvétel
 manipulá ció fejlő dése- rakosgatá s, építés, tésztagyú rá s- gyurmá zá s stb
 á brá zolá s—firkakorszak
 labda elkapá sa- koordiná ció , egyensú lyérzék, szem- kéz
szociá lis fejlő dés:
 siker- kudarc tevékenység kö zben- harag, dü h
 együ ttérzésre, vigasztalá sra képes- empatikus képesség alakulá sa
 érzékenyek az indulatos viselkedésre- mintaadá s, nevelés fontossá ga
 szobatisztasá g
értelmi fejlő dés:

 kísérletezés, pró bá lkozá s, problémamegoldá s
 utá nzá s, szerepjá ték- képzetalkotá s kezdete
 gazdagodik a já téka, felismeri a tá rgyak realitá sá t
 anyanyelv- első szavak, szó kezdemények- kétszavas beszéd- mi ez? korszak
hatá sá ra gyarapodik a szó kincs- há romszavas mondatok, ragozá s kezdete- miért?
korszak hatá sá ra finomodnak a nyelvtani szabá lyok
A személyiség: énközpontúság alakulása

A személyiség nem má s, mint amit az ember sajá t „én”-jének nevez, de nem korlá tozható
csak a tudatá ra, sem az ö ntudtá ra, de nem is létezhet a nélkü l.
Ö NTUDAT KIALAKULÁ SA: amikortó l ö nmagá ra eszmél
Fázisai:
 ö nmagunk felismerése (tü kö r)- keresztnevén nevezi magá t
 testkép- ez az én testem- testséma kialakulá sa
 én csiná lom
 én tudom, én értékelem- ez az, amikor má r magasabb szinten hatá rozza meg
ö nmagá t- ö nértékelés
Óvodáskor 3-6-7év
érzékelés: a látás veszi át a vezető szerepet
 ismeri a színeket, fejlő dik sú ly és tér érzékelése, idő érzékelése fejletlen- elvont
gondolkodá s kell hozzá !!!
emlékezet: folyamatosan fejlődik
 a spontá n emlékezet érzelmi telítettségű cselekvésekbe á gyazott emlékképek 1-2
mozzanatá ra korlá tozó dik, késő bb
 rö vidtá vú memó riá ja képek, tevékenységek, beszélgetések hatá sá ra elő hívó dik,
élmények hatá sá ra a hosszú tá vú emlékezet is mű kö dik,
 ó vodá skor végére szá ndékos emlékezettel a régebben tö rtént eseményeket,
meséket logikusan, részletesen fel tud idézni, az idő rendiségben eligazodik,
alkalmazni is képes.
képzelet: konfabulá ció - fantáziahazugság
 csapongó , az elképzelt dolgok való sá gértéket kapnak, a való sá g és a képzelet
kö zö tti kü lö nbség keveredik
 6 éves korra, kü lö nbséget tesz a való sá g és a képzelet kö zö tt, alkotó képzelete a
já téká ban, tevékenységeiben is gazdagon, színesen jelenik meg, amelyet képes
megfogalmazni
beszéd: motivációja a kapcsolatteremtés
 bizonyos helyzetekben beszédhibá k fordulnak elő (dadogá s, légzéstechnikai hibá k,
pö szeség), beszéde tisztul
 még nem képes uralkodni vá gyain gyakran má s beszélő k szavá ba vá g, felszó lítá sra
is csak rö vid ideig képes az ó vó nő re és tá rsaira csendben figyelni
 6 éves korra hangképzése tiszta, szó ejtése tagolt, mondatfű zése szabá lyos,
artikulá ció ja helyes, érzéseirő l, gondolatairó l belső késztetésbő l adó dó an
ö sszefü ggő en és szívesen beszél, ö nként, aktívan vá llalkozik ismeretei
visszaadá sá ra, beszédfegyelme kialakul
gondolkodás:
 mágikus világkép- a szülő mindenre képes
 animizmus- mindennek lelke van
 artificializmus- minden természeti jelenséget az ember készített
 finalizmus- cél-okság keresése (azért esik a hó , hogy tudjunk szá nkó zni)
 szemléletes cselekvő gondolkodá s- szemléletes- képszerű szint- elvont fogalmi
szint
 tevékenységek kö zben kezdi keresni az ö sszefü ggéseket, mely első sorban
kérdésekben nyilvá nul meg, elemi ö sszefü ggések megfogalmazá sá ra képes
 ismert szempont szerint vá logat, ö sszerendez, gyakran hasonlítja ö ssze a dolgokat,
a tevékenységekben képes a gondolkodá si mű veletek ö ná lló alkalmazá sá ra,
szá mfogalma 10-es szá mkö rben kialakult
játék: legfőbb tevékenysége
 témá ja, idő tartama egyre gazdagabb
 dominá l a mozgá s
 szerepjá ték, konstrukció s já ték, szabá lyjá ték
 egymá st mellett já tszá st felvá ltja az együ ttmű kö dés
 rajzolá s, festés, fű zés, barká csolá s
érzelmek: gyors lefolyású, változékony
 érzelmein nem képes uralkodni, dacos, szembe szegü lő , vagy passzív, szertelen,
nem lá tja á t tettei kö vetkezményét
 késő bb alkalmazkodik, tö rekszik az együ ttmű kö désre, tö rekszik érzelmei
kontrollá lá sá ra
 ó vodá skor végére elfogadó , kiegyensú lyozott, sajá t érzelmi- akarati á llapotá t
szabá lyozni képes, ismeri a szabá lyokat, lá tja a tetteivel való ö sszefü ggést, vá llalja
tetteiért a felelő sséget, elfogadja a kudarcot, nem befolyá solja negatívan tová bbi
tevékenységben
5. A játék.
Határozza mega játék fogalmát és feltételeit! Mutassa be a
játékfajtákat: gyakorlójáték, konstrukciós játék, szerepjáték,
szabályjáték! Melyek a kiválasztás szempontjai?
- A játék fogalma, feltételei
- A gyakorlójáték jellemzői
- A konstrukciós játék jellemzői
- A szerepjáték jellemzői
- A szabályjáték jellemzői
- A játék személyiségre gyakorolt hatása
- A kiválasztás szempontjai
Játék fogalma:
A já ték a gyermek első dleges tevékenysége, szabadon vá lasztott, kü lső céltó l mentes,
ö nmagá ért a tevékenységért folytatott, ö rö mszerzéssel kísért cselekvéssor, ö nként,
szabadon vá lasztott tevékenység, amelyben nincs kényszer. A já ték hatá sa a gyermek
egész személyiségét érinti, a tá rsas együ ttlét formá it is kialakítja.
Játékfajták
Gyakorló játék:
 Testséma és én-kép alakulá sá nak segítése.

 A személyes tér védelmével az egymá s mellett já tszá s lehető ségének biztosítá sa
Szociális fejlődés
 A já téká tadá sná l a nemet mondá s lehető ségének biztosítá sa
 A sajá t és egymá s já téká nak, eszkö zeinek, produktumá nak tiszteletben tartá sa
Értelmi fejlődés
 Eszkö zö k, élmények, tapasztalatok biztosítá sá val tá rgyak tulajdonsá gá nak,
funkció já nak, haszná lható sá gá nak megismertetése, felfedezéses tanulá s
lehető ségének biztosítá sa
 É rzékelés, észlelés fejlesztésével a megismerés ú tjá nak megalapozá sa.
 Mozgá sautomatizmusok kialakulá sá nak segítésével a mozgá skoordiná ció és téri
tá jékozó dá s fejlesztése.
Anyanyelvi fejlődés
 Hangok-, és ritmikus szó tagismétléssel artikulá ció , beszéddallam és beszédritmus
alakulá sá nak fejlesztése
 A já tékot kísérő monologizá lá s funkció ö rö me á ltal- beszédkedv és kommuniká ció s
képességek fejlő désének segítése
 A funkció já ték sorá n megnevezett eszkö zö k, tá rgyak, tevékenységek, folyamatok
á ltal az á ltalá nos és relá ció s szó kincs bő vítése
TARTALMA:
 Mozgá st gyakorló já tékok:
 manipulá ció
 rakosgatá s
 téri tá jékozó dá s
 sajá tos elgondolá s alapjá n ismétléssel
 Já tékszerek, eszkö zö k rakosgatá sa, já ték, kü lö nbö ző anyagokkal

 felfedezés
 manipulá ció
 tá rsakkal való kapcsolatfelvétel
 Hang-, és beszéd já tékos gyakorlá sa

 hanggal kísért ritmikus já tékok
 halandzsaszö vegek
 monologizá lá s
 metakommuniká ció gyakorlá sa
Konstrukciós játék
 Az énkép alakulá sa, a produktumok létrehozá sá val, pozitív

megerő sítéssel, a csoport elő tti elismeréssel, a produktum kiá llítá sá val
 Sikerélmény biztosítá sa a sajá tgyö kerű kö vetelményvá lasztá s és a
produktum tová bbépítésének lehető ségével
 Az együ ttmű kö dés és az egymá stó l való tanulá s lehető ségének biztosítá sa az
együ ttes tevékenységgel, védelme a kuckó sítá ssal
 A sajá t és egymá s já téká nak, eszkö zeinek, produktumá nak tiszteletben tartá sa
Értelmi fejlődés
 Szem- kéz koordiná ció fejlő désével a motorikus képességek fejlő dése
 Hallá si-, tapintá si észlelés fejlesztésével az eszkö zö k, anyagok nevének,
tulajdonsá gainak, haszná lható sá gá nak megismerése
 Tapasztalá s és tanulá s ú tjá n a rész-egész viszonyá nak, matematikai kifejezések-, és
téri relá ció k elsajá títá sá val a problémamegoldó gondolkodá s fejlő dése
Anyanyelvi fejődés
 A monologizá lá sbó l a kontextusos beszéd alkalmazá sá ig jutnak el
 Alkalmazzá k a megszó lítá s, kérés, ténymegá llapítá s, ítéletalkotá s, tudakozó dá s,
véleménynyilvá nítá s stb. nyelvi formá it
 Gyakoroljá k a vá ltozatos élethelyzetekhez kapcsoló dó szó beli szö vegalkotá st
 Haszná ljá k az emó ció kat kifejező nyelvi megfogalmazá sokat és annak nem verbá lis
eszkö zeit
TARTALMA:
 Manipulá ció
 ö tletszerű
 tudatos
 Kooperá ció
 tervezés
 feladatok szétosztá sa
 szerepek vá llalá sa
 problémahelyzetek megvitatá sa
 a kö vetkező lépés megbeszélése
 Egymá s és sajá t munká já nak megbecsü lése
 A kö rnyezet esztétiká já nak megő rzése
Szerepjáték
 A vá lasztott szerep-, és példaképnek megfelelő viselkedés,– és

magatartá sformá kkal erkö lcsi tulajdonsá gok és a belső motivá ció fejlő dése
 A személyes frusztrá ció oldá sá nak lehető sége a vá lasztott szerepek
megformá lá sá val
 Fejlő dik a gyermekek egymá s irá nti érdeklő dése, ez á ltal gazdagodik a szociá lis
kompetencia
 A tapasztalatok bő vü lésével erő sö dik a szabá lytudat
 Az ö nérvényesítés mellett képessé vá lik sajá t akaratá nak há ttérbe szorítá sá ra, ez
á ltal képes a tá rsak javaslatá nak befogadá sá ra –szerepvá llalá sra-, így erő sö dik a
já ték kö zö sségi jellege a tapasztalatok és élmények alapjá n
 A tá rsas együ ttélés alapjá ul szolgá ló erkö lcsi, nyelvi, esztétikai, intellektuá lis
érzelmek erő sö désével érzelmi fejlő dés
Értelmi fejlődés
 Az ú jra és ú jra felvető dő gondolatok és cselekvéssorozatok á ltal nö vekszik a
kognitív (megismerő ) kompetencia
 A való sá g sokoldalú megismerésével a jelenségek kö zö tti ö sszefü ggések
felismerésével mó dosul a való sá g és képzelet viszonya és egyre inká bb alkotó
jellegű a fantá ziá ja
 A kezdeményezés szabadsá gá val, ö ná lló sá g biztosítá sá val az analízis-szintézis, az
ö sszehasonlítá s és á ltalá nosítá s gondolkodá si folyamatok fejlő désével erő sö dik az
alkotó gondolkodá s
Anyanyelvi fejődés
 Nö vekedik a tá rsakkal való kommuniká ció igénye- beszédkedv, kö zlési vá gy
 A beszédcselekvés minden formá ja megjelenik: kérés, taná cs, felszó lítá s,
szabá lyalkotá s
 Haszná ljá k a szó fajokat, igeidő t, igemó dokat, ragozá st helyesen
 A szerep adta lehető ségekhez meg keresik a nyelvi – kommuniká ció s (pl.:
udvariassá gi formá k) ez á ltal elsajá títva a tá rsas kapcsolatok és tá rsadalmi
szerepek sajá tossá gait
 Fokozó dik a beszédértés, a tá rsak megértése
TARTALMA:
 Idő beni események, tö rténések, cselekmények egymá s alá rendezése
 Az ezekhez kapcsoló dó tapasztalatok, élmények felelevenítése, megjelenítése
 A témá k bő vü lésén tú l azok tartalmi gazdagodá sa
 A szü kséges eszkö zö k és tevékenységformá k megkeresése
 Szabá lyalkotá s
 Sokoldalú informá ció szerzés, interakció felnő tt-gyerek, gyerek-gyerek kö zö tti
kiszélesedése
 Vá ltozatos témá jú pá rbeszéd
Szabályjáték
 Erő sö djék feladattartá suk a monotó nia tű rés és ö nuralom és belső motivá ció
fejlő désével
 A siker, - és kudarctű rő képesség fejlő désével alakuljon reá lis ö nértékelésü k
 Fejlő djék szabá lytudatuk, a szabá lyok megalkotá sá val, elfogadá sá val és
mű kö dtetésével
 A szociá lis viselkedés stratégiá k á ltal (versenyszellem, csapatszellem, csoport
kohézió ) alapozó djék meg felelő sségérzetü k
Értelmi fejlődés
 Fejlő djék ü gyességü k, gyorsasá guk, vá ljék céltudatosabbá és ez á ltal legyen
harmonikusabb, ö sszerendezettebb mozgá suk a mozgá sos já tékok biztosítá sá val
 Fejlő djék a testséma és a téri percepció a mozgá sos szabá lyjá tékok sorá n
 Az értelemfejlesztő já tékok biztosítá sá val fejlő djék érzékelésü k, észlelésü k és
megfigyelő képességü k
 Erő sö djék figyelmü k a figyelemmegosztá s és figyelemkoncentrá ció fejlő désével
 A problémahelyzetek megoldá sa sorá n végzett kü lö nbö ző gondolkodá si mű veletek
á ltal fejlő djék logikus gondolkodá suk
Anyanyelvi fejlődés
 Tevékenység kö zben nevezzenek meg tá rgyakat, testrészeket, névmá sokat,
cselekvéseket, relá ció kat, színeket, anyagokat, stb. így gazdagodjék nyelvi
struktú rá juk, nyelvtani kifejező készségü k
 Alkalmazzá k az udvariassá gi formá kat a já ték sorá n
 Tudjá k érzelmeiket má sok szá má ra elfogadható formá ban kifejezésre juttatni,
megfogalmazni
TARTALMA: Szabá lytudat, szabá lytartá s, szabá lyalkotá s
Mozgásos játékok:
 É nekes, népi já tékos
 Csoportos népi já tékok
 Fogó cská k
 Szembekö tő sdik
 Labdajá tékok
 Kibontakozó versenyjá tékok
Értelemfejlesztő játékok:
 É rzékelést, észlelést, megfigyelő képességet, figyelmet, logikus gondolkodá st,

ismereteket, beszédkészséget fejlesztő já tékok
 Egyéb tevékenység sorá n a gyerekek á ltal kialakított, beszabá lyozott, spontá n
já tékok
A já ték feltételei: idő , hely, eszkö z
HELY:
Megfelelő mozgá stér biztosítá sa, balesetveszély-mentes kö rnyezet, lehet: udvari vagy
szobai, természetes vilá gítá s biztosítá sa szü kség szerint a gyerekek kö zremű kö désével
alakítsunk ki, á llandó és ideiglenes já tszó helyeket (pl.: barká csolá shoz, festéshez,
mintá zá shoz).
ESZKÖZ:
Kívá nalom: a já tékszerek legyenek esztétikusak, kö nnyen tisztítható ak, veszélytelenek,
lehet: já tékszer vagy a felnő ttek á ltal haszná lt eszkö z, a készen kapható já tékszereken
kívü l gondoskodjunk kü lö nbö ző já tszá sra alkalmas anyagokró l és eszkö zrő l.
Kiválasztás szempontjai:
 életkori sajá tossá gok
 az egyéni sajá tossá gok és képességek,
 szü kségletek,
 érési és fejlő dési ü tem
 képességekre alapuló differenciá lá s
 a csoport fejlettségi szintje
 a helyi feltételek, adottsá gok: telepü lés, kö rnyezet, csoportszoba, udvar
 évszakok, ü nnepek, aktualitá sok: ő szi gyü mö lcsö k vá logatá sa, szá mlá lá sa
tá rsasjá ték, mikulá scsizma memó ria já ték, stb
 az adott idő szak kiemelt nevelési- didaktikai feladata
6. Napirend.
Jellemezze a harmonikus bölcsődei és óvodai napirend sajátosságait,
jelentőségét a gyermek egészséges személyiségfejlődésében!
- A napirend jelentősége a bölcsődében, óvodában
- A napirend, mint a gyermek biztonságérzetének alapja
- A rugalmas és folyamatos óvodai napirend sajátosságai
- Harmonikus arányok a napirendben
A napirend tartalmi elemei: játék, pihenés, étkezés, levegőzés
A napirend igazodik a kü lö nbö ző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni

szü kségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szoká sokra, igényekre. A rendszeresség
és az ismétlő dések érzelmi biztonsá got teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet
folyamatossá g és rugalmassá g jellemzi. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport
ó vodapedagó gusai alakítjá k ki.
Fontos, hogy a napirendben az ó vodai nyitvatartá s teljes vertikuma meg legyen

hatá rozva. A gyermek alapvető tevékenysége a já ték, ezért napirend kialakulá sakor a
belső idő ará nyok meghatá rozá sá ná l ezt figyelembe kell venni.
Alkalmazható bölcsődei napirend:
7.00 - 8.30 É rkező gyermekek fogadá sa, á tvétele. Já téktevékenységek.

8.15 - 8.30 Reggelihez készü lő dés
8.30 - 9.00 Reggeli
9.00 - 10.00 Délelő tti já téktevékenységek, képességfejlesztés.
10.00 - 10.15 Tízó rai
10.15 - 10.45 Já ték az udvaron
11.00 - 11.30 Készü lő dés az ebédhez (tisztá zá s, wc, kézmosá s)
11.30 - 12.00 Ebéd
12.00 - 15.00 Pihenő idő
15.00 - 15.30 Uzsonna
15.30 - 17.30 Já ték és gyermekek kiadá sa, a szü lő k tá jékoztatá sa a napi
eseményekrő l
Alkalmazható óvodai napirend:
6:30 - 7:00 É rkezés-gyü lekezés, gyermekek fogadá sa
7:00 - 10:30 Szabad já téktevékenység, egyéni differenciá lt fejlesztés
8:00 - 9:00 Felkészü lés a tízó raira, folyamatos tízó rai
9:00 - 10:30 Szabad já ték, tevékenységformá k szervezése
Mindennapos testnevelés
10:30 - 12.00 Szabadban tö rténő mozgá s, szabad já ték
12.00 - 12:45 Felkészü lés az ebédre, ebéd
12:45 - 15:00 Felkészü lés a pihenésre, pihenés
15:00 - 15:30 Felkészü lés az uzsonná ra, uzsonna
15:30 - 17:00 Szabad já téktevékenység, folyamatos hazabocsá tá s
A jó napirend ismérvei
- Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítá sa az egészséges testi és

szellemi fejlő dés alapfeltétele, ezért a gondozá s kö zponti kérdése.
- A napi életritmus, a rendszeres, megszokott idő ben végzett tevékenységek
visszahatnak az életfolyamatokra, így az egészséges testi és szellemi fejlő désnek
is feltételei.
- Megfelelő életritmus, kiegyensú lyozottsá g, biztonsá gérzetet nyú jt
- Folyamatossá g és rugalmassá g
- A folyamatossá g feltételei első sorban a nyugodt étkezés kö rü lményeit, a higiéniá s
feltételeket, a tevékenységek gyakorlá sá t, a szoktatá st, az ó vó nő és a dajka, segítő
magatartá sá t, folyamatos jelenlétét (mosdó , csoportszoba) kell érteni.
- A rugalmassá g biztosítja a nem tervezett események zö kkenő mentes
beilleszkedését a nevelési folyamatba és az egyéni, illetve a csoport
sajá tossá gainak maximá lis figyelembevételét.
A napirend és hetirend kialakításának elvei:
 A gyermeki szü kségletek kielégítésének biztosítá sa a rugalmassággal.

 A gyermek érzelmi biztonsá gá nak kialakítá sa a keretjelleggel.
 Az egyéni érési ü tem tiszteletben tartá sa, a párhuzamosan végezhető
differenciált tevékenységek szervezésének biztosítá sa a kötetlenséggel.
 A já ték dominanciá já nak megő rzése a folyamatossággal.
 A tevékenységek egymá sra épü lő folyamatá nak biztosítá sa a rugalmas
hetirenddel.
A helyes életritmus a harmonikus személyiségfejlődés alapfeltétele

A gyermeknek életkori sajá tossá gá bó l adó dó an még nincs tér-, és idő érzékelése.
Gondolkodá sa konkrét, képszerű, cselekvéshez kötött, animisztikus- má gikus
vilá gkép. Ez azt jelenti, hogy csak az létezik szá má ra, amit lá t, - ha eltakarja a szemét,
akkor ő eltű nt, lá thatatlanná vá lt. A má gikus vilá gkép abban nyilvá nul meg, hogy a
tá rgyak, élő lények ugyanolyan tulajdonsá gokkal rendelkeznek, mint az ember maga,
tehá t tudnak beszélni, mozogni, á tvá ltozni, mint a mesében! Akkor érik be a gyermek
idő érzékelése, amikor fejlő désében eljut az elvont gondolkodási szintre, kb. 6 éves
kora tá jéká n. Addig él a mesetudat, amiben a való sá g keveredik egymá ssal, így az
idő síkok is.
A napirend jelentő sége abban á ll, hogy segítsü k a gyermek tájékozódását az időben!
Ezzel keretet adunk a gyermeknek az egész nap folyamatá ban. Ez a keret nyújtja
számára a biztonságérzetet!
A gyermek egészséges fejlő déséhez fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a

feltételeket a megfelelő idő tartamú pá rhuzamosan végezhető , differenciá lt
tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a kü lö nbö ző
tevékenységekhez és a gyermek egyéni szü kségleteihez, valamint tekintettel van a helyi
szoká sokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlő dések érzelmi biztonsá got
teremtenek a gyermekeknek, kielégítve a biztonsá gi szü kségletet.
7. Munkajellegű tevékenységek az óvodában.
Mutassa be az óvodáskorú gyermek munkajellegű tevékenységeit,
értékelje a gyermekre gyakorolt személyiségfejlesztő hatását!
Értelmezze a munka és a játék kapcsolatát! Sorolja fel az óvodai dajka
munkajellegű tevékenységekhez kapcsolódó feladatait!
- A munka, mint a személyiségfejlesztés eszköze

- A munkajellegű tevékenységek formái az óvodában
- A naposi munka és az óvodai dajka naposi munkával kapcsolatos feladatai
- Az alkalomszerű munkajellegű tevékenységek és az óvodai dajka alkalomszerű
munkajellegű tevékenységgel kapcsolatos feladatai
- Munkajellegű tevékenységek az óvoda udvarán
- Az évszakokhoz kapcsolódó munkajellegű tevékenységek
- A kerti munkajellegű tevékenységek során a gyermekek által használt eszközök és a
használatuk balesetvédelmi szabályai
Munkatevékenységek az óvodában
 Célja, hogy a gyermek érezze meg az önmagáért és másokért végzett munka
erkö lcsi értékét, pozitív kö tő dés kialakítá sá val az ö nkéntességre és az ö ná lló sá gra
alapozva
 Fontos, hogy büntetésként nem adunk munkafeladatot, ez mindig az
elismerés legyen, amivel jutalmazzuk a gyermeket!!
A munka tevékenység során fejlődik:

 kitartá s, céltudatossá g, felelő sségérzet, kö telességtudat, feladattartá s,
szabá lytartá s
 a tá rsas kapcsolatok és a csapatmunka, a vezetés és vezetettség elfogadá sa
 készségek, képességek- képes vagyok- kompetenciaélmény az aktivitá s és
ö nértékelés az ö rö m, a siker á télésével
A játék és a munka kapcsolata:

 Az ó vodá ban a gyermekek a munka jellegű tevékenységeket já tékként élik meg.
Az óvodáskorú gyermek munkatevékenységei:

A felelő sségi rendszert, a fejlettségtő l fü ggő en és az ö nkéntességtő l fü ggő en lehet
bevezetni az ó vodai csoportban. Van, amikor má r a 4 évesek is szívesen vá llalkoznak, de
tö bbnyire 5 éves korban kerü l bevezetésre. A gyerekek figyelme, feladat-, és
felelő sségtudata, kö telességérzetének fejlő dése indítja el a belső motivá ció t a munka
vá llalá sá ra, amely sikerélményt biztosít, ez á ltal erő sö dik az ö nbizalom, alakul a pozitív
ö nértékelés!
A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezése, a gyermekekkel való
együttműködés
- A gyerekeknek meg kell teremteni az ö ná lló munkavégzés lehető ségét.

- A gyerekekre olyan munká t bízzunk, amit való ban el tud végezni.
- Vegyü k figyelembe a gyerekek egyéni sajá tossá gait, fejlettségét és életkorá t.
- Teremtse meg a pedagó gus a nyugodt, kiegyensú lyozott légkö rt.
- A gyerekek érezzék, hogy munká jukat igénylik, szá mítanak az eredményekre.
A dajka feladatai a naposi munkában
Napos- az ö nkiszolgá lá s mellett segíti az étkezést, viszi a kancsó t, leveses tá lat,

ö sszeszedi és elviszi a haszná lt tá nyérokat
- Gyerekek életkori sajá tossá gainak és képességeinek megfelelő munká k ö ná lló

elvégzésére.
- Elemi munkafogá sok, technikai tudnivaló k gondos megtanítá sá ra.
- Teljes munkafolyamat megismertetésére.
- Differenciá lt, konkrét, a gyermek ö nértékelő képességének kialakulá sá t segítő
értékelése.
- Kü lö nbö ző munkatempó k figyelembevételére.
- Haszná lt eszkö zö k és haszná latuk balesetvédelmi szabá lyainak betartá sa
- A gyermekekkel együ tt munkafolyamatok bemutatá sa
- A gyermek munká já nak figyelemmel kísérése
MUNKAFAJTÁK AZ ÓVODÁBAN
- Ö nkiszolgá lá s
- Naposi munka
- Nö vény- és á llatgondozá s
- Kerti munka
- Alkalmi megbízatá sok
Udvari élethez és évszakhoz kapcsolódó feladatok:
- játékelrakás, söprögetés- a já tékidő végén minden gyermek a homokozó ban segít

elrakni a já tékokat. Fontos, hogy az is, aki nem já tszott a homokozó ban! Ez a kö zö sségért
végzett munka! Amennyiben egyéb eszkö zzel já tszott, labda, roller, bicikli, azokat akkor
teszi a helyére, amikor befejezte a já téká t. A homokozó szélének lesö prése az utolsó
feladat, amit szívesen csiná lnak, de má r csak 4-5 éves kor felett
- levelek, ágak összegyűjtése, szemétszedés- minden évszakban be lehet vonni a

gyerekeket az udvar tisztá ntartá sá ba, akkor is, ha van udvaros, mert így nö vekszik
kö rnyezettudatossá guk, szépértékü k, felelő sségérzetü k sajá t kö rnyezetü k irá nt
- kertgondozás- a kert megfigyelése, á polá sa, gondozá sa egész éves feladat, az á sá s,
gereblyézés, ü ltetés, a nö vekvő nö vények fejlő désének megfigyelése, a termés kó stolá sa
nagy élmény a gyerekek szá má ra
- virággondozás- udvaron, és a csoportszobá ban az á tü ltetés, szá raz levelek leszedése,

nö vények lemosá sa, szaporítá s feladatainak kö zö s, felü gyelet mellett tö rténő végzése
Fejleszti a fenntartható kö rnyezet szemléletének alapozá sá t, az ok-okozati
ö sszefü ggések felfedezését, a figyelmet, a természet szeretetét.
Dajka feladatai:
 Fontos, hogy mindennek meg legyen a pontos helye, ezt a gyerek ismerje
 Megfelelő méretű , ép eszkö zö k biztosítá sa
 Személyes példaadá s, segítő tá mogatá s- nem csiná lja helyette, hanem mutatja,
magyará zza, segíti
 Pozitív megerő sítés, biztatá s, dicséret, elismerés
 Legfontosabb a bizalom, hogy képes a gyermek a feladatot elvégezni!
8. Nevelési problémák.
Mutassa be az agresszív és a szorongó gyermek viselkedésének
sajátosságait, valamint a velük szemben kívánatos nevelői
magatartást, bánásmódot!
- Az agresszió fogalma,
- Az agresszió jellemzői, lehetséges okai
- A verbális agresszió típusai
- A megfelelő bánásmód agresszív gyermekkel szemben
- A dicséret, bíztatás szerepe
Fogalma: Az agresszió a tá madó szá ndék megnyilvá nulá sa, erő szakos ö nérvényesítés,
kö tekedő fellépés egy személy, vagy kö zö sség, vagy helyzet ellen, érdekeink
érvényesítése céljá bó l.
A gyermek érzelmi- motorikus lény, szá má ra az érzelmek szabá lyozá sá nak nehézsége
életkori sajá tossá g.
Bölcsődés korban az én-tudat alakulá sa hozza magá val az agresszió t, leginká bb a

szü lő vel szemben. Ezt nevezzü k „dac-korszaknak” 1- 1,5 éves kortól. A gyermek
keresi az „É N” hatá rait, mert bizonytalansá got okoz neki, hogy mennyit „engedhet meg
magá nak”, meddig terjedhet tevékenységeiben, cselekedeteiben, a szabá lyokban.
Az óvodás korú gyermeknek belső feszü ltségeit, bizonytalansá gait, a kö tő dés hiá nyá t,
negatív élményeivel kapcsolatos érzelmeit nehéz kezelni.
Rengeteg az elvárás má r korai életszakaszban is a kisgyerekkel szemben, a szü lő , a

tá rsadalom sietteti az érési folyamatot. Kö zben nem vesszü k észre, hogy alig hagyjuk a
gyerekeket igazá n gyereknek lenni, ezért szoronganak.
Ó vodá ba kerü lve napjuk nagy részét a négy fal kö zö tt kénytelenek tö lteni, így a tú l
mozgékony, vagy gyengébb képességű gyerekek itt is frusztrá ló dnak. Ezért elkezdenek
hangoskodni, szorongá sukat, ö nbizalomhiá nyukat agresszív magatartá ssal palá stoljá k.
Az agresszív viselkedés formái:

 szó beli agresszió - veszekedés, kiabá lá s, durva szavak
 tettlegesség- verekedés, rú gá s, harapá s, karmolá s, csípés
 tá rgy elleni tettlegesség- rombolá s, tépés, ö sszegyű rés, ö sszefirká lá s
 lelki agresszió - sértés, megalá zá s, fenyegetés, megszégyenítés, kirekesztés
Aki ellen irá nyulhat:
 gyerek- gyerek
 gyerek- szü lő
 gyerek- pedagó gus/nevelő , segítő
A szorongó gyermek:
Sok minden tö rténik a gyerekekkel há rom és hatéves korukban. Sok korlá tozá s,
szigorú sá g, tilalom, irá nyítá s, kényszerítés jelenik meg ebben az idő szakban, képesek
egy rosszalló pillantá st, egy mosolymegvoná st is a szeretet elvesztésének megélni.
Emiatt a megfélemlítés és szeretetmegvoná s ebben az idő szakban kimondottan
szorongató élmény a gyerekek szá má ra. Elég feszü ltséggel teli vá ltozá s van jelen ahhoz,
hogy megjelenjenek az ó vodá skori szorongá sok.
A testi tünetei:
 magatartá sa megvá ltozik, aktivitá sa beszű kü l, kö zö nyö s, visszahú zó dó
 izzadá s, hasmenés, „gyomorgö rcs”, bepisilés, szapora légzés és szívverés
 ujjszopá s, evés megtagadá sa, rémá lom, sö téttő l való félelem
Az agresszió és szorongás kezelésének lehetőségei:

 É reznie kell, hogy biztonsá gban van, tudja a gyerek mindig, szá míthat arra, hogy mi
tö rténik, így képes felismerni a szabá lyokat.
 Tö rekedni kell a gyermek megnyugtatá sá ra, ha engedi, ö leljü k á t, ü ltessü k az
ö lü nkbe, vagy fogjuk meg a kezét
 Személyes minta és példamutatá s egy- egy helyzet kezelésében- mit kell mondani,
hogyan kell kérni- kommuniká ció s mintaadá s
 Diszkréció és tapintatossá g jellemezze viselkedésü nket, ne szégyenítsü k meg,
ü ljü nk vele kü lö n, hogy a tö bbi gyerek ne hallja, amit beszélü nk
 Az érzelmek szabad megélését ne gá toljuk, - lehet haragudni, dü hö snek lenni-, de
magyará zzuk el, hogyan tudja ezt a csoportnormá knak megfelelő en elmondani
 Erő sítsü k meg abban, hogy megértjü k az indulatait, érzelmeit
 Kíná ljunk valamilyen tevékenységet, lehető séget indulatai levezetésére, pl: futá s a
tornaszobá ban, trambulin, karkö rzés.
 É rtékelésnél a személyre szó ló , egyéni sajá tossá gokra, erő sségekre alapuló ,
konkrét helyzetre vonatkozó megerő sítést adjunk
 A kö zö sség elő tt tö rténő erkö lcsi elismeréssel erő sítsü k a helyes magatartá si
sémá kat
 É reznie kell, hogy elfogadjuk ő t, biztonsá gban van, ö sztö nö zzü k a helyzetek
megoldá sá ra, lekü zdésére
1. Dicséret: Konkrétan dicsérni, azonnal visszajelezni

2. Bü ntetés: Mindig cselekvésre vonatkozzon, ne a személyre
Dicséret
A dicséret is tö bbféle: kell olyan, amely elvá rá shoz kö tő dik, fejlő dés elismeréséhez, olyan
is, amely jó tulajdonsá gok ö rö mteli tudatosítá sá hoz, olyan is, amely értékeli magá t a
személy létezését és ö rü l ennek.
9. Személyi gondozás.
Ismertesse a személyi gondozás fogalmát! Mutassa be a gondozás
területeit és sajátosságait bölcsődében és az óvodában!
- A személyi gondozás fogalma
- A személyi gondozás területei
- A személyi gondozás szükségessége
- Bölcsődei gondozás: a gondozás, mint bensőséges interakciós helyzet a kisgyermeknevelő
és a gyermek között
- Óvodai gondozás, higiénés szokások kialakításásának területei
Mi az egészség?
Testi, lelki, szociá lis jó lét á llapota, amely nem azonos a betegség hiá nyá val.
A gondozás fogalma:
A személyi gondozá s a bö lcső dei és az ó vodai nevelés egyik alapvető tevékenysége.
- A kisgyermek szü kségletét elégíti ki (szü kséglet a legő sibb, legalapvető bb
motívum)
- Elő segíti a gyermek nö vekedését, fejlő dését
- Hozzá já rul egészségének megő rzéséhez az egészséges életmó d alakítá sá hoz
(egészség, szomatikus (testi), pszichikus (lelki) és szociá lis elégedettséget jelent.
Gondozá s a személyi és kö rnyezet higiénét és a pszicho higiénét foglalja magá ba.
A személyi gondozá s terü letei:
1. Szomatikus terület:
1.1. Higiénés nevelés:
Az egészség fő feltétele a tisztasá g. Ez alatt nem csak testü nk tisztasá gá t, hanem egész
kö rnyezetü nk, a ruhá zat, az intézmény és otthon tisztasá gá t kell érteni.
 Testi-lelki szü kségletek felismertetése, kielégítése
 A lelki egészség, az idegrendszeri egyensú ly megó vá sa
 Az ö ná lló sá g fejlesztése a testá polá si, étkezési és ö ltö zkö dési szoká sok
megismertetésével, elsajá títá sá val
 Az edzés, mozgá s, levegő zés biztosítá sa
 Az egészségü gyi szoká sokhoz kapcsoló dó viselkedési normá k megismerése,
elsajá títá sa
 A felelő sségtudat fejlesztése a szabá lytudat, feladattudat, feladattartá s
alakítá sá val.
 A harmonikus életvitel megalapozá sa az ö nmaga és kö rnyezete irá nti
igényesség felkeltésével
 A mosakodá s, kéztö rlés, WC haszná lat, fésü lkö dés, fogmosá s rendszeressége,
szabá lyainak elsajá títá sa
 Az étkezéssel kapcsolatos szabá lyok, viselkedési formá k elsajá títá sa
 Az ö ná lló , hő érzetnek megfelelő ö ltö zkö dés elsajá títá sa
 Ö nmaga és a kö rnyezet tisztasá ga, esztétiká ja irá nti igényesség
megalapozá sa
 Az életkori sajá tossá goknak, fejlettségnek megfelelő napirend
 Betegségek elkerü lése
1. 2. Kondicionálás (fittség, állóképesség)

A gyermek érzelmi- motorikus lény.
 Célunk, hogy megvaló suljon a gyermekek optimá lis testi fejlő dése szü kségleteik
és mozgá sigényü k kielégítésével, mozgá skoordiná ció juk differenciá ló dá sá val
megalapozva ezzel az egészséges életmó dot és életvitelt.
 Ennek feltétele, hogy a já tékidő jelentő s részét lehető leg a szabadban tö ltse,
sétá val, kirá ndulá ssal, sporttal, já tékkal.
 Fontos a mozgá s irá nti vá gy kibontakoztatá sa és a mozgá s ö rö me á télésének
biztosítá sa, a mozgá s egésznapi tevékenységekbe való beépü lésével,
 Kitartá s, erő nlét, edzettség, ellená lló képesség, egyensú ly- és ritmusérzék
fejlesztése a nagymozgá sok lehető ségének biztosítá sá val, vá ltozatos eszkö zö kkel
és formá ban
 Mozgá sbiztonsá g, mozgá sü gyesség és mozgá skoordiná ció alakítá sa a
nagymozgá sok gyakorlá sá val, edzettség, erő nlét, gyorsasá g fokozá sa.
 Ez az alapja az iskolaérettségnek.
 Balesetmegelő zés
1. 3. Táplálkozás:
Az egészséges tá plá lkozá s az egészségmegő rzés egyik legfontosabb terü lete. Fontos,
hogy egészséges tá panyagok, vitaminok, nyomelemek és folyadék felhaszná lá sá val
készü ljenek az ételek, ezért az étlap ö sszeá llítá sa szakember- dietetikus- feladata. Az
egészséges étrendnek megfelelő mennyiségben kell tartalmaznia a szervezet szá má ra
fontos fehérjéket, zsírokat, szénhidrá tokat és a folyadékot.
 gabonafélék
 zö ldség-, fő zelékfélék
 tej és tejtermékek
 hú sok és hú skészítmények
 zsiradékok
 só fogyasztá s: csö kkentett só tartalom
 cukor, édesség: ü res kaló ria, a természetes formá ban meglévő t tá mogatjuk
(gyü mö lcs)
 folyadékfogyasztá s. nélkü lö zhetetlen! A gyermek kö nnyen kiszá radhat, ezért a
felnő ttnek kell figyelnie, hogy elegendő vizet és egyéb folyadékot igyon. Fontos,
hogy a cukrozott, színezett, szénsavas italokat kerü ljék!
 vitaminok: semmi má ssal nem helyettesíthető , a szervezet szá méra létfontossá gú
1.4. Pihenés/alvás:
 A kisgyerekek ugyanis még nem bírnak 10-12 ó rá t egyfolytá ban ébren lenni, 5-6
ó ra elteltével elfá radnak. Az 1-3 éves napi alvá sigénye:14-16 ó ra, a 3-6 évesé: 10-
12 ó ra.
 Az idegrendszerü k még fejletlen, fő ként, ha tú l sok inger éri ő ket napkö zben.
 Optimá lis fejlő désü k, idegrendszeri érésü k csak akkor lehet zavartalan, ha a
napjaik egy meghatá rozott napirend szerint zajlanak és kellő mennyiségű és
minő ségű alvá st biztosítunk szá mukra mind napkö zben, mind éjszaka.
 Egy éves koruk kö rü l a gyerekek nappal két alkalommal is alszanak, azonban 2
éves koruk kö rü l á ltalá ban má r elegendő az egyszeri délutá ni alvá s is.
 Sok kisgyerek 4 éves kora utá n má r nem igényli a délutá ni alvá st, de a délutá ni
alvá s része az bö lcső dei vagy ó vodai napirendnek.
 A bö lcső dében, ó vodá ban az idegrendszer fokozott megterhelés alatt van, a „sok”
gyerek, a zaj, az „ü tkö zések”, a tevékenységek mind- mind lefá rasztja az
idegrendszert. Ezért van az, hogy még a 6 évesek is tö bbnyire alszanak
 Az intézmények napirendben igazodnak a gyerekek életkori sajá tossá gaihoz, így az
alvá s ideje a napirendben egyre rö vidü l, így az 5-6-7 évesek má r csak 1 ó rá t
pihennek
 Amennyiben a nagycsoportos gyermek nem alszik, miutá n a tö bbiek elaludtak,
végezhet csendes tevékenységet, rajzolhat, kö nyvet nézegethet
2. Pszichés terület
2.1. Egészséges életvezetés:

A gyermeki személyiség harmonikus fejlő dését segítjü k azzal, hogy testi-lelki
szü kségleteiket képesek felismerni, a rugalmas napirenddel segítjü k ezt, valamint az
ö ná lló sá g fejlesztésével, a testá polá si, étkezési és ö ltö zkö dési szoká sok
megismertetésével, gyakorlá sá val és beépü lésével, az egészségmegő rzés az
egészségvédelem szoká sok formá lá sá val, a fenntartható sá g tudatosítá sá val.
 Stresszelhárítás: A gyermek szá má ra a biztonsá got a rendszeresség adja meg, az,
hogy tudja, mi utá n mi kö vetkezik. A gyors vá ltozá sok, a tú l sok esemény
megviseli a gyermek fejletlen idegrendszerét, melynek kö vetkezménye
nyű gö sség, hiszti, rosszabb esetben betegség. Fontos, hogy a gyermek érezze a
tá mogató pozitív kö tő dést, melyet a csalá d és a pedagó gus/nevelő , dajka biztosít
szá má ra. Ezért is fontos minta a felnő tt, aki személyes példaadá ssal segíti a
helyzetek, konfliktusok, a stressz kezelését
 Érzelmi nevelés: Az intellektuá lis és erkö lcsi érzelmek megalapozá sa, fejlesztése,
megerő sítése az ö rö m, a siker, a kudarc á télése a szeretet és harag
megnyilvá nulá si lehető ségének biztosítá sá val, az igazsá gérzet alakítá sá val, az
ö nmagunk erő sségeinek, gyengeségeinek ismeretével, az egymá s irá nti tisztelet,
udvariassá g, segítő készség, tolerancia megnyilvá nulá sá val, szituá ció khoz kö tö tt
magatartá si, udvariassá gi normá k betartá sá val tö rténik, melynek alapja mindig a
tá mogató pozitív kö tő dés, a csalá d és a pedagó gus/nevelő , dajka személyisége,
mintaadá sa, segítése
 Akarati nevelés: A gyermek én- tudatá nak alakulá sá t, személyiségének fejlő dését
a kö rnyezetébő l érkező visszajelzések befolyá soljá k. Minél tö bb pozitív vissza
visszajelzést kap a gyermek, anná l magabiztosabb lesz, ö nértékelése reá lisan
alakul, így tisztá ban van azzal, amiben jó és amiben még fejlő dnie kell. Ez á ltal
érzi a gyermek magá t biztonsá gban, szeretve. Itt is hangsú lyos a személyes
minta!
3. Szociálhigiéné
3.1. Kedvező társas miliő működtetése:

A gyermek személyiségfejlő déséhez elengedhetetlen a kortá rscsoport, mely fejleszti
ö nismeretét, alakítja ö nértékelését.
- Ezért fontos az egymá s megismerésével, egymá s és kü lö nbö ző ségének
elfogadá sá val, a szabad tá rsvá lasztá ssal, kapcsolatteremtés, empá tia, és a
kooperá ció fejlesztése,
- a bará tsá gok, kö tő dések tá mogatá sa, a kö zö sségbe való beilleszkedés
segítése. Az egymá s irá nti tisztelet, udvariassá g, segítő készség, tolerancia
megnyilvá nulá sa, szituá ció khoz kö tö tt magatartá si, udvariassá gi normá k
betartá sa.
Mindezt tá mogatja a pedagó gus/nevelő , dajka személyisége, mintaadá sa, az
odafordulá s, a bizalom, a feltétel nélkü li elfogadá s, az igazsá gossá g, és a
méltá nyossá g
3.2. Kommunikációs nevelés:

A nevelés kö zéppontjá ban a nyelvi - kommuniká ció s nevelés á ll, amely a bö lcső dei-
ó vodai élet minden terü letét á thatva, keretet ad a konstruktív kommuniká ció nak,
kooperá ció nak, problémamegoldá snak, ami egyben feltétele a mindenkori kö zö sségbe
való eligazodá snak és beilleszkedésnek.
-Fontos a verbá lis és nem verbá lis kommuniká ció s kapcsolatteremtő -, és tartó
képesség fejlesztése,
- a „nemet mondá s”, az ő szinteség és az udvariassá g nyelvi formá inak kialakítá sa,
gyakorlá sa az ö nérvényesítés megvaló sítá sá val, a csoportnormá k tiszteletben
tartá sa mellett,
- a véleménynyilvá nítá s, vita, egymá s meghallgatá sá val a beszédfegyelem,
beszédkészség fejlesztése, az egymá stó l való tanulá s és a kooperá ció
megalapozá sa.
Személyes minta és példaadá ssal, pozitív visszajelzéssel, a dicséret érintéssel kísért
megerő sítése. Tapintatos, a gyermekszü kségleteire, érzelmeire figyelő kommuniká ció
3.3. Szerepfeszültségek feloldása:

Szerep az a magatartá s, amelyet a csoport tagjai elvá rnak attó l, aki a csoport tagja lett.
Bizonyos cselekvések, já rtassá gok, készségek, tevékenységek és magatartá smintá k.
3.4. Szociális háló

Formái:
- Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: Gyá mható sá g á llapítja meg a
rá szorultsá got havi jö vedelem alapjá n
- Gyermekétkeztetés biztosítása- ingyenesség
- Családsegítő és gyermekjólléti szolgálat- a veszélyeztetettség megelő zése, okok
feltá rá sa, megoldá sa
- Gyermekvédelmi gondoskodás- Há trá nyos és halmozottan há trá nyos helyzet
megá llapítá sa, védelembevétel, csalá dba fogadá s, pá rtfogó rendszer
- Gyermek esélynövelő szolgáltatásai- gyerekhá z, bö lcső de, napkö zbeni ellá tá s
- Szakmai szolgálat- nevelési taná csadá s, fejlesztő pedagó gus, gyó gypedagó gus
- Óvodapszichológus
A bö lcső dei gondozá s
Célja:
 A harmonikus testi és lelki fejlő déséhez szü kséges egészséges és biztonsá gos
kö rnyezet megteremtése.
 Az első dleges szü kségletek egyéni igények szerinti kielégítése
 Az életkornak megfelelő vá ltozatos és egészséges tá plá lkozá s
 A rugalmas, a kisgyermek életkorá hoz, egyéni fejlettségi szintjéhez és az
évszakhoz igazodó napirend biztosítá sa
 Az alapvető kultú rhigiénés szoká sok kialakítá sa
A mozgá s, a szabad levegő n való aktív tevékenység és pihenés biztosítá sa
Feladata:
 A gyermek fizikai, testi szü kségleteinek maradéktalan kielégítése.
 A gyermek csecsemő kortó l kezdve aktívan részvétele a gondozá si helyzetekben,
lehető ség a pró bá lkozá sra ú gy, hogy kö zben érzi a kisgyermeknevelő figyelmét,
biztatá sá t, tá mogató segítségét.
 Elegendő idő biztosítá sa az egyes mozzanatok megtanulá sá ra, gyakorlá sá ra
A felnő ttel való érzelmi kommuniká ció segítse az ö nelfogadá st, a személyiség
egészséges alakulá sá t.
Ó vodai gondozá s
Célja:
 Az egészséges életmó dra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítá sa, a
gyermek testi fejlő désének elő segítése
A testi-lelki szü kségletek kielégítésével az egészségmegő rzés az egészségvédelem
szoká sainak formá lá sa
Feladata:
 A gyermek gondozá sa, testi szü kségleteinek, mozgá sigényének kielégítése;
 A harmonikus, ö sszerendezett mozgá s fejlő désének elő segítése;
 A gyermeki testi képességek fejlő désének segítése;
 A gyermek egészségének védelme, edzése, ó vá sa, megő rzése;
 Az egészséges életmó d, a testá polá s, a tisztá lkodá s, az étkezés, különösen a magas
cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítettzsír-tartalmú ételek
fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek
fogyasztásának ösztönzése, a fogmosá s, az ö ltö zkö dés, a pihenés, a
betegségmegelő zés és az egészségmegő rzés szoká sainak alakítá sa;
 A gyermek fejlő déséhez és fejlesztéséhez szü kséges egészséges és biztonsá gos
kö rnyezet biztosítá sa;
 A kö rnyezet védelméhez és megó vá sá hoz kapcsoló dó szoká sok alakítá sa, a
kö rnyezettudatos magatartá s megalapozá sa;
10. Étkezés a bölcsődében.
Mutassa be a bölcsődei étkezések jellemzőit, a tálalás és kiszolgálás
sajátosságait, valamint a dajka feladatát a higiénés és kulturált
étkezési szokások kialakításában!
- Az étkezés előkészítése, a dajka és a kisgyermeknevelő együttműködése
- Az étkezés tárgyi és személyi feltételei
- Tálalás, kiszolgálás szabályai a bölcsődében: az étel felszolgálása, a kiszolgálás
higiéniája, a kóstoltatás módja
- Pszichés hatások étkezés során
- Életkori sajátosságok, az önállóság szintjének figyelembevétele az étkezések
megszervezése és lebonyolítása során
Az étkezés a bö lcső dében, mint minden má s, tanulá si folyamat eredménye. Első sorban a
csalá d és a szű kebb kö rnyezetü nk á ltal, bö lcső dében alakulnak ki, illetve vá ltoznak
étkezési szoká saink.
A tízó rai és az uzsonna javíthatja a szellemi teljesítményt, kivédheti a figyelem, a
koncentrá ció csö kkentését. Ahhoz, hogy a gyerekek szellemi és testi teljesítő képességü k
legjavá t adhassá k és hogy egészséges mértékben fejlő dhessenek, a reggeli, tízó rai, ebéd,
az uzsonna és a vacsora is szü kséges. Fontos a megfelelő vitaminok, szénhidrá tok,
zsírok, á svá nyi anyagok, rostok bevitele.
Az anya a kis élet kezdetétő l kezdi a szoptatá st, mint gondozá si tevékenységet. Az anya-
gyermek kapcsolat kialakítá sá nak egyik legfontosabb mozzanata. Ekkor kezd kialakulni
a kö tő dés. A szoptatá si idő alatt az anya és gyermeke olyan meghitt kapcsolatban van,
amelyet má shoz nem lehet hasonlítani. A tá plá lá s alatt az anya figyeli gyermekét,
igényeit, szü kségleteit, jelzéseit. A gyermek kö tő dése az anyá hoz, anyá val való
kapcsolata befolyá solja majd késő bbi kapcsolatait, segíti majd szocializá ció já t, ö nmaga
megismerését.
Ezt a meghitt kapcsolatot kell kialakítania a dajká nak és a gondozó nak is kialakítania a
gyermekkel étkezés sorá n.
A nevelő a kisgyermeknek étkezés sorá n az ivásnál kezdetben csak nagyon keveset, egy-
két kortyot tö lt a pohá rba, hogy ne ö mö ljö n egy alkalommal tú l sok víz a szá já ba. Ahogy
egyre jobban ü gyesedik és egyre szívesebben iszik pohá rbó l, ú gy lehet egyre
fokozatosan emelni a folyadék mennyiségét. Ha a kisgyermek nem ivott még pohá rbó l a
nevelő nek csak felemelni, dö nteni és alulró l megtá masztania kell a poharat.
A kanál haszná latá ra tö rténő szoktatá s, a kaná llal való ismerkedéssel veszi kezdetét. A
nevelő nek rá kell arra vezetni a kisgyermeket, hogy a kaná l lá ttá ra nyissa ki a szá já t, és
ne le szü rcsö lje ró la az ételt. Késő bb a nevelő rá vezetheti arra, hogy egyedü l pró bá lja
meg haszná lni a kanalat, ha pedig a kaná l haszná lata még bizonytalan a nevelő a két
kanalas mó dszert alkalmazza. Kezdetben még biztos nehézséget fog okozni a gyermek
szá má ra a kaná l fogá sa, tartá sa , merítése, szá já hoz emelése ,beraká sa és kivétele.
A nevelő feladata, hogy tü relemmel, odafigyeléssel és tapintatos magyará zattal segítse
gyermeket a pó bá lkozá sban, amíg el nem sajá títja az ö ná lló , tiszta evést. A két kanalas
mó dszer olyan az etetéshez kapcsoló dó metó dus, mely sorá n ugyanabbó l a tá nyérbó l az
egyik kaná llal a gyermek ö ná lló an pró bá l enni, a má sik kaná llal pedig a felnő tt eteti.
A táplálkozás lényege
 A tá plá lkozá s alapvető feladata a szervezet tö kéletes mű kö dése.

 Az egészséges tá plá lkozá s lényege a kiegyensú lyozottsá g, a vá ltozatossá g és a
mértékletesség.
 Az egészséges tá plá lkozá si szoká sok kialakítá sá t má r gyermekkorban érdemes
elkezdeni.
 Ismeretek azok az ö sszefü ggések, melyek a gyermekkori egészségtelen tá plá lkozá si
szoká sok és a kró nikus felnő ttkori szív- és érrendszeri, daganatos, csont-ízü leti,
valamint gyomor bélrendszeri megbetegedések kö zö tt fenná llnak.
Az emberi szervezet 60%-a víz így 20% elvesztése má r életveszélyes lehet. A bö lcső dés
gyermek vízigénye nagyobb, mint az idő sebb korosztá lyé.
Kulturált körülmények biztosítása

 Az étkezés megszervezése és kulturá lt lebonyolítá sa fontos gondozá si feladat.
 Az ízlésesen terített asztal lá tvá ny fokozza az étvá gyat és kulturá lt viselkedésre
késztet.
 Csak ép, tiszta edényeket haszná ljunk, a gyermekeknek megfelelő méretű
evő eszkö zö ket.
 Az étkezésre azonos idő pontban kerü ljö n sor.
 É tkezések kö zö tt 2-3 ó rá s szü netekre van szü kség, hogy a gyomor kiü rü ljö n.
 A gyermekek csak akkor ü ljenek asztalhoz, ha az étel má r a csoportszobá ban van.
 Az étvá gyra, az emésztésre az étkezés elő tti és alatti érzelmi á llapot is hat, ezért a
gyermekek derű s légkö rben étkezzenek.
 Ne akadá lyozzuk a beszélgetést.
 A tá lalá sná l figyelembe kell venni a gyerekek egyéni igényeit.
 Ha az ú j ételt elutasítja, egy idő utá n kíná ljuk ú jra.
 Lá ssuk el ő ket bő ven folyadékkal és gyü mö lccsel.
 A gyermek csak annyi ételt kapjon, amennyit jó étvá ggyal el tud fogyasztani.
 Akik még nem esznek ö ná lló an, azokkal szemben ü lve egy má sik kaná llal segítsen a
dajka.
 A lassabban evő ket nem szabad sü rgetni, hagyni kell, hogy megegyék a szü kséges
mennyiséget.
 Ne kényszerítsü k a gyermeket az étel elfogyasztá sá ra.
 Ha étvá gytalan, ki kell deríteni az oká t.
Pszichés hatások az étkezés során
- tú l sokat eszik a gyermek- bizonytalansá g érzet

- tú l keveset eszik a gyermek- szorongá s- étvá gytalansá g
- vá logat - nem ismeri az ételeket
- ehetetlen dolgokat is meg kó stol
- helytelen szoká sok kapcsoló dnak az étkezéséhez kialakulatlan életritmus, biztonsá gi
szü kséglet
Kiosztás, tálalás, étkeztetés
Legnagyobb élvezeti értéke és mikrobioló giai tisztasá ga a frissen készü lt ételnek van,
ezért arra kell tö rekednü nk, hogy az elkészítés és a kiosztá s kö zö tti idő tartam minél
kevesebb legyen.
A minő ségi jellemző k kö zü l a HACCP rendszer szempontjá bó l az élelmezés -
egészségü gyi jellemező knek van legnagyobb jelentő sége. Ezek a mikrobioló giai, higiéniai
és toxikoló giai jellemző k, amelyek jó értéken tartá sá ra az egész készítési folyamat alatt
tö rekedtü nk és az ételkiosztá s, tá lalá s alatt is tö rekednü nk kell, amíg a termékeink el
nem jutnak a fogyasztó inkhoz.
Az ételek készítésénél és tá lalá sá ná l arra kell tö rekedni, hogy a tá plá lkozá si szü kséglet
kielégítése mellett fogyasztó ink íz szeretetét, ezzel kapcsolatos ö rö mét és higiéniai
elvá sá sá t is kielégítsék.
Életkori sajátosságok, az önállóság szintjének figyelembevétele az étkezések

megszervezése és lebonyolítása során
•Tanítsuk meg az evő eszkö zö k és a pohá r haszná latá ra
•Rá gá sra nevelés
•Kellemes, nyugodt légkö r biztosítá sa
•Adott kultú ra helyes étkezési szoká sainak elsajá títá sa
Egyéni sajátosságok figyelembevétele:

- É tkezés sorá n, ha szü kséges, segítsü nk
- Kü lö nbö ző képességű gyermekeknek differenciá ltan
- Ö sztö nö zzü k az ö ná lló sá got
- É tvá gytalan gyermek problémá inak felismerése
- Pszichés hatá sok felismerése
11. Étkezés az óvodában.
Mutassa be a óvodai étkezések jellemzőit, a tálalás és kiszolgálás
sajátosságait, valamint a dajka feladatát a higiénés és kulturált
étkezési szokások kialakításában!
- Óvodai étkezés megszervezése
- Higiénés szokások kialakítása étkezés előtt, közben és után
- A dajka feladatai a kulturált étkezési szokások kialakításában
- Az életkori sajátosságok és önállósági szint figyelembevétele az étkezés
megszervezése
során
- Tálalás, kiszolgálás szabályai az óvodában
- Pszichés zavarok az étkezésben
- Egyéni sajátosságok figyelembevétele az étkezés során
Az egészséges tá plá lkozá s az egészségmegő rzés egyik legfontosabb terü lete. Fontos,
hogy egészséges tá panyagok, vitaminok, nyomelemek és folyadék felhaszná lá sá val
készü ljenek az ételek, ezért az étlap ö sszeá llítá sa szakember- dietetikus- feladata. Az
egészséges étrendnek megfelelő mennyiségben kell tartalmaznia a szervezet szá má ra
fontos fehérjéket, zsírokat, szénhidrá tokat és a folyadékot.
 gabonafélék
 zö ldség-, fő zelékfélék
 tej és tejtermékek
 hú sok és hú skészítmények
 zsiradékok
 só fogyasztá s: csö kkentett só tartalom
 cukor, édesség: ü res kaló ria, a természetes formá ban meglévő t tá mogatjuk
(gyü mö lcs)
 folyadékfogyasztá s. nélkü lö zhetetlen! A gyermek kö nnyen kiszá radhat, ezért a
felnő ttnek kell figyelnie, hogy elegendő vizet és egyéb folyadékot igyon. Fontos,
hogy a cukrozott, színezett, szénsavas italokat kerü ljék!
 vitaminok: semmi má ssal nem helyettesíthető , a szervezet szá méra létfontossá gú
Az óvodai étkezés megszervezése
A napirendbe beépített az étkezés:

 Ó vodá ban: napi 3x étkezés biztosított, ehhez jö n még a gyü mö lcs és/vagy salá ta
 A gyerekek má r 3 éves kortó l ö ná lló an teríthetnek, a tá nyért, poharat, szalvétá t,
ebédnél az evő eszkö zt is egyedü l viszik a leterített asztalhoz. Jó , ha ez
folyamatosan, a gyermeki szü kségletek figyelembevételével tö rténik!
A tízó rai, uzsonna kosá rban van az asztal kö zepén, onnan a gyermek egyedü l
veheti el az ételt.
Ebédnél 4-5 éves kortó l ö ná lló an szedhetik a levest, a má sodik félét a felnő ttek
osztjá k ki, a gyermek igényének megfelelő mennyiségben.
A haszná lt edényt 3 éves korban még a felnő ttek szedik ö ssze, 4-6 éves korban,
má r ö ná lló an teszik az asztal kö zepére, viszik ki a helyére (tá lá ló kocsi,
tá laló szekrény)
5-6 éves korban ezt a feladatot a naposok végzik
 Naposi munka: egyre bő vü lő feladatokkal
- kö zépső csoport: asztal leterítése, kancsó asztalhoz vitete, szalvéta
kikészítése, ü res leveses tá nyérok elvitele
- nagycsoport: a fentiek mellett még asztalhoz viszi a levesestá lat, ha kiü rü lt
a tá laló ra teszi, kíná lja a kenyeret, ö sszeszedi étkezés utá n a tá nyérokat, a
tá laló ra teszi, ö sszehajtja a terítő ket, a helyére teszi, segít a felsö présben
- Evő eszkö zö k haszná lata életkori sajá tossá gok figyelembevételével:
minimum szint: Kiscsoport: kaná l – villa, kö zépső csoport: kaná l – villa,
nagycsoport: kaná l, kés, villa
Az étkezéshez kapcsolódó fejlesztési feladatok:

 Minden étkezés elő tt és utá n kezet mos, szü kség esetén a szá já t is
 Az eszkö zö ket rendeltetésszerű en, ö ná lló an haszná lja.
 Ü gyel sajá t és kö rnyezetének esztétiká já ra.
 Az egymá ssal szembeni tolerancia fejlesztése az ö nkiszolgá ló tevékenységek
gyakorlá sa sorá n.
 A felelő sségtudat fejlesztése a szabá lytudat, feladattudat, feladattartá s alakítá sá val.
 Gondolkodá s fejlesztése az egymá sutá nisá g, az ok-okozati ö sszefü ggések
megértésével, a fenntartható sá g felfedezésével.
 Szó beli instrukció alapjá n tö rténő feladatvégzés gyakorlá sa az egyéni sajá tossá gok
és fejlettségi szint figyelembevételével.
 Kü lö nbö ző kifejezésmó dok gyakorlá sa a kapcsoló dó tevékenységekben.
 Udvariassá gi formá k gyakorlá sa a kérés- elfogadá s megfogalmazá sa á ltal.
 Beszédfegyelem fejlő dése a tevékenységek sorá n.
Az étkezés higiéniai feltételeinek biztosítása:

 csak tiszta, ép edényeket, rozsdamentes evő eszkö zö ket haszná lhatunk!
 az étkészlet a gyermekeknek megfelelő méretű legyen
 a sérü lt, repedt, lepattant szélű edényeket le kell selejtezni, a gyerekeknek nem
szabad oda adni!
 az asztalterítő lehető leg textília vagy víz lepergető textilhatá sú terítő legyen
 az étel a csoportszobá ba csak letakarva érkezhet megelő zendő a kereszt
fertő zéséket, amennyiben nem kö zvetlenü l a konyhá bó l kerü l az asztalra
 a gyermeklétszá mnak megfelelő , elegendő hely biztosítá sa
 a székét maga alá hú zva, a tá nyér fö lé, hajolva, halkan beszélgetve étkezzenek
 ü gyelni kell arra, hogy minden gyermek csak sajá t tá nyérjá bó l étkezzen, sajá t
pohará t haszná lja
 minden étkezéshez biztosítani kell szalvétá t, annak haszná latá t megtanítani a
gyerekkel
 a tá laló konyhá ba érkezett ételt 3 ó rá n belü l el kell fogyasztani, és a HACCP
elő írá soknak megfelelő en tá rolni, tá lalni, ü gyelve a tá lalá s hő foká ra
 az étkeztetéshez mindig má sik munkaruhá t kell viselni, mint a takarítá shoz!
Pszichés hatások az étkezés során
- tú l sokat eszik a gyermek- bizonytalansá g érzet
- tú l keveset eszik a gyermek- szorongá s- étvá gytalansá g
- egyá ltalá n nem fogad el ételt- szorongá s, beilleszkedés hiá nya, bizonytalansá g
- csak egyféle ételt fogad el- tiszteletben tartjuk- bizonytalansá g, bizalmatlansá g
- vá logat - nem ismeri az ételeket
- ehetetlen dolgokat is meg kó stol
- helytelen szoká sok kapcsoló dnak az étkezéséhez kialakulatlan életritmus,
biztonsá gi szü kséglet
Egyéni sajátosságok figyelembevétele az étkezésben

 az ismeretlen, nem kívá nt ételt kó stoltassuk meg a gyerekekkel, tapintatosan,
megszégyenítés nélkü l, ne erő szakoljuk, forduljunk tü relemmel a gyermek felé
 allergia, intolerancia, laktó z emésztési zavarok esetén a konyha kü lö n ételt kü ld
a szü lő igénylése alapjá n, ennek feltétele a szakorvosi igazolá s
 cukorbetegség esetén is szü kséges a szakorvosi igazolá s, hogy a gyermek
kö zö sségbe mehet. Meg kell elő zni az alacsony vércukorszintet, fel kell ismerni
az alacsony vércukorszint tü neteit méréssel, eszméletvesztés esetén a
mentő szolgá latot és a szü lő t értesíteni kell!
12. Pihenés bölcsődében, óvodában.
Mutassa be az ebéd utáni pihenés sajátosságait bölcsődébe, óvodában.
Sorolja fel a nyugodt alvás feltételeit, valamint a dajka feladatait a
helyes alvási szokások kialakítása terén!
- Az alvás, mint biológiai szükséglet
- Az alvás, mint a napirend része
- A nyugodt pihenés, alvás feltételei
- A nyugodt pihenés, alvás pszichés feltételei
- Alvási problémák és tennivalók
- Az óvodai dajka feladatai a pihenés, alvás lebonyolításában
Az alvás, mint biológiai szükséglet:
- A bioló giai ritmus kialakulá sá nak fontos alkotó eleme

- Az ember életének egy harmadá t alvá ssal tö lti
- Az alvá s alatt a szervezet regenerá ló dik
- Az alvá s alatt csö kken a pulzus és a vérnyomá s, lassul a légzés
- A testi és lelki egészség szempontjá bó l nagyon fontos a megfelelő idő tartamú és
mélységű alvá s
- A kialvatlansá g kö vetkeztében csö kken a szellemi és fizikai teljesítő képesség
Az alvás és a pihenés
A gyermek egészséges, a tevékenységekben, megnyilvá nuló fejlő déséhez, fejlesztéséhez

a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket. A napirend igazodik a kü lö nbö ző
tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szü kségleteihez, valamint tekintettel van a
helyi szoká sokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlő dések érzelmi biztonsá got
teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatossá g és rugalmassá g jellemzi.
A bö lcső dei- ó vodai élet szervezésében a gondozá snak is kiemelt szerepe van.
Ha a gyermeknek a délelő tti tevékenységek sorá n megfelelő mennyiségű és minő ségű

mozgá st biztosít azintézmény, ha friss levegő n já tszhat, ha sok izgalmas élmény és
informá ció éri, ha megfelelő mennyiségű és minő ségű ételt és italt fogyaszthat, a
szervezete kívá nni fogja a pihenést akkor is jó t tesz neki, ha nem alszik el. Hiszen
ekö zben fel tudja dolgozni az ő t ért ingereket, izmai ellazulnak, sejtjei regenerá ló dnak.
Ha el is alszik, még inká bb pihen.
 A kisgyerekek ugyanis még nem bírnak 10-12 ó rá t egyfolytá ban ébren lenni, 5-
6 ó ra elteltével elfá radnak. Az 1-3 éves napi alvá sigénye:14-16 ó ra, a 3-6 évesé:
10-12 ó ra.
 Az idegrendszerü k még fejletlen, fő ként, ha tú l sok inger éri ő ket napkö zben.
 Optimá lis fejlő désü k, idegrendszeri érésü k csak akkor lehet zavartalan, ha a
napjaik egy meghatá rozott napirend szerint zajlanak és kellő mennyiségű és
minő ségű alvá st biztosítunk szá mukra mind napkö zben, mind éjszaka.
 Egy éves koruk kö rü l a gyerekek nappal két alkalommal is alszanak, azonban 2
éves koruk kö rü l á ltalá ban má r elegendő az egyszeri délutá ni alvá s is.
 Sok kisgyerek 4 éves kora utá n má r nem igényli a délutá ni alvá st, de a délutá ni
alvá s része az bö lcső dei vagy ó vodai napirendnek.
 A bö lcső dében, ó vodá ban az idegrendszer fokozott megterhelés alatt van, a
„sok” gyerek, a zaj, az „ü tkö zések”, a tevékenységek mind- mind lefá rasztja az
idegrendszert. Ezért van az, hogy még a 6 évesek is tö bbnyire alszanak
 Az intézmények napirendben igazodnak a gyerekek életkori sajá tossá gaihoz,
így az alvá s ideje a napirendben egyre rö vidü l, így az 5-6-7 évesek má r csak 1
ó rá t pihennek
 Amennyiben a nagycsoportos gyermek nem alszik, miutá n a tö bbiek elaludtak,
végezhet csendes tevékenységet, rajzolhat, kö nyvet nézegethet
Tárgyi feltételei:
 Minden gyermek szá má ra kü lö n á gy biztosított
 A bö lcső dés á gyá ná l figyelni kell arra, hogy a rá csozatba a gyermek feje ne
szorulhasson be
 A bö lcső dés gyermek nem alszik pá rná n, hogy ne zavarja a szabad légzést
 Sajá t, jellel ellá tott lepedő n és á gynemű ben alszanak
 A pizsamá t otthonró l hozzá k a szü lő k. A pizsamá ztatá s mindenképp javasolt
ó vodá ban is!!
 Az á gyakat 30 cm tá volsá gra kellene egymá stó l letenni, ez még bö lcső dében
megoldott, de a jelen ó vodai feltö ltö ttség olyan, hogy ez nem kivitelezhető .
Tenyérnyi (10cm) tá volsá gra vannak tö bbnyire az á gyak, a gyerekek feje ellentétes
irá nyban (fejtő l- lá btó l) van elhelyezve, így nem kö hö gnek egymá sra, stb
 A pihenés elő tt a csoportszobá t ki kell szellő ztetni
 Az á gyakat, csak az étkezés befejezése utá n szabad lerakni!
 Az alvá s ideje alatt az á rnyékolá sró l gondoskodni kell (fü ggö ny, roló , stb)
 Minden nap mesélü nk az alvá s elő tt, halk énekkel, zenével lehet segíteni a békés,
nyugalmas hangulatot
 Nagyon jó , ha kö rbejá rva betakargatjuk a gyerekeket, megsimogatva, mosollyal,
biztatá ssal, jó pihenést kívá nva, ilyenkor má r suttogva, csak az adott gyermekkel
kommuniká lunk
Zavaró tényezők lehetnek:

 fény, zaj, felnő ttek hangos beszéde
 teli hó lyag, teli has
 szoros pizsama, nem megfelelő hő mérséklet
 feszü lt és stresszes kö rnyezet
13. Konyhai feladatok a dajka tevékenységében. (1)
Mutassa be az étel szállítótól történő átvételének lépéseit, valamint az
ételek szakszerű tárolására, tálalására és hőmérsékletére vonatkozó
szabályokat!
- A beszállítás és az ételek átvételének lépései, szabályai
- A mennyiségi átvétel
- A minőségi átvétel
- Az ételek tárolása
- Az ételek hőmérséklete
- A melegítés szabályai
Minden intézménytípusra kö telező érvényű a HACCP (élelmiszerbiztonsági) rendszer

előírásai. Az intézmények tö bbségében tá laló konyha van, ahová a készétel megérkezik.
A fő ző konyha szabá lyozá sa lényegesen ö sszetettebb, mint a tá laló konyhá é az
alapanyagok kezelése, tá rolá sa, a fő zési folyamat higiéniá ja miatt.
Minden intézménynek el kell készítenie az élelmiszerbiztonsági politiká já t- erre

tö bbnyire szakembert bíznak meg, amely tartalmazza:
- a legfontosabb alapelv a fogyasztók egészségének és érdekeinek
védelme!
- a megbízható, jó minőségű szolgáltatás biztosítása
- a dokumentációs rendszer működtetése
- a jogszabályi előírások
- feltételek biztosítása
- az élelmiszer hamisításra vonatkozó szabályok: Minden ételhamisításnak
minősül, ami eltér a kiadott étlaptól. Ezt dokumentálni kell!
A konyha higiénés előírásai (HACCP)
Az ételek átvételének és tárolásának szabályai:

 Az étel a szá llítá s sorá n nem hű lhet ki, ezért hő tá roló s edényben kell szá llítani
 A szá llító edénynek mindig épnek, tisztá nak, vegyi szennyező désektő l mentesnek
kell lennie
 A folyékony ételeket rozsdamentes badellá kban kell szá llítani
 A készételt „É TEKÍSÉ RŐ LAP” kísér, mely tartalmazza az étel nevét, hő foká t,
melynek +63o C fö lö tt kell lennie, az étel nevét, megbontá suk, elő készítésü k és
fogyasztható sá guk dá tumá t és a szá llító levelet
 A hű tést igénylő ételeknél a hű tési lá nc nem szakadhat meg
 Amennyiben az elkészü lt ételek folyamatos melegen tartá sa, vagy gyors hű tése,
hű tve tá rolá sa nem biztosított, az elkészü lést kö vető 3 ó rá n belü l ki kell adni
 A szá llítá sra csak erre a célra haszná lt, tiszta já rmű haszná lható
 A tá laló konyhá ra belépés elő tt a kiadott kö penyt és hajhá ló t kö telező felvenni
 Munkavégzés elő tt a kézmosá s és a személyi higiéniai szabá lyok betartá sa kö telező
 Az étel minő ségének megó vá sa az á tadá sig a szá llító felelő ssége
 Az átvételnél az ételt ellenőrizni kell
- idegen anyag van-e benne
- maghő mérséklet mérése- maghő mérő vel, az étel belsejébe dugva +63o C
fö lö tti legyen
- élelmiszer megnevezése
- ö sszetevő k felsorolá sa
- annak mennyisége
- elő re csomagolt élelmiszernél annak nettó mennyisége
- minő ség lejá rati dá tuma
- tá rolá si, felhaszná lá si feltételek
- a forgalmazó neve, címe
- eredet, vagy szá rmazá s helye
- felhaszná lá si ú tmutató
- allergének
- az élelmiszer tá pértéke
 A tá lalá sná l, ha szü kséges ú jra kell melegíteni az ételt, hogy ismét elérje a +75o C-
ot
Az ételek tálalásának szabályai:

 A kiszolgá lá s és tá lalá s alatt olyan feltételeket kell biztosítani, amelyekkel
megó vható az élelmiszerek tisztasá ga, minő sége, tá p-, és élvezeti értéke.
 Az ételeket megfelelő hő fokon kell tá rolni, hű tve, vagy melegen, ha szü kséges a
hő fokot helyesbíteni kell
 A hű tés hő mérséklete: 0- +5o C kö zö tt
 A hű tő ben kész ételek nem tá rolható k, tisztá ntartá sá ró l és karbantartá sá ró l
gondoskodni kell
Külön hűtőben tárolandók:
- hő kezelést nem igénylő félkész, vagy kész ételek, ételminta
- személyzeti élelmiszerek
 A kenyér, péká ru védve legyen a cseppfertő zéstő l
 Fő tt tésztá ra a szó ratot ( má k, dió ..) csak tá lalá skor szabad rá tenni
 Tilos eltenni a következő étkezésig, vagy másnapig ételt!
 Az ételmaradékot, vagy a romlá s jeleit mutató élelmiszert tilos má s ételhez
hozzá adni!
 Az ételt tá lalá s elő tt meg kell kó stolni, csak +60o C feletti ételt szabad kiadagolni
 Az ételek keverése, á traká sa, adagolá sa csak tiszta eszkö zzel tö rténjen
 Tá lalá st csak érvényes egészségü gyi kö nyvvel rendelkező dolgozó végezhet
A csoportokba történő tálalás szabályai:

 A tá laló edény csak élelmiszerbiztonsá gi szempontbó l megfelelő edény lehet
 A tá lalá s elő tt az ételt meg kell kó stolni, tekinteni
 A meleg edények fogá sa kesztyű vel, tiszta konyharuhá val tö rténhet
 Az edényeket szennyező déstő l ó vni kell
 Az ételek keverése, á traká sa, adagolá sa csak tiszta eszkö zzel tö rténjen
14. Konyhai feladatok a dajka tevékenységében. (2)
Fejtse ki az ételmintavétel szabályait, eszközeit, lépéseit, valamint a
mosogatás követelményeit, fázisait! Mutassa be az ételmaradék
tárolására vonatkozó előírásokat!
- Az ételminta vétel szabályai
- Az ételminta vétel során használt eszközök
- A mosogatás fázisai
- A mosogatás során használható eszközök az óvoda konyháján
- Az ételmaradék tárolásának eszközei, szabályai
A minő ségi jellemző k kö zü l a HACCP rendszer szempontjá bó l az élelmezés-

egészségü gyi jellemző knek van legnagyobb jelentő sége. Az ételek készítésénél és
tá lalá sá ná l arra kell tö rekedni, hogy a tá plá lkozá si szü kséglet kielégítése mellett
fogyasztó ink íz szeretetét, ezzel kapcsolatos ö rö mét és higiéniai elvá rá sá t is kielégítsü k.
Ezen tú lmenő en a kiosztá st minden esetben a rendeleti elő írá soknak megfelelő
mintavétel kell, hogy megelő zze. Valamennyi ételféleségbő l kü lö n-kü lö n ö tven gramm
mennyiséget 72 ó rá n á t hű tő térben meg kell ő rizni. Az ételmintá t a tá lalá s
megkezdésekor kell venni. Az ételminta tá rolá sá ra csírá tlanítható légmentesen zá rható
ü vegedényt kell rendszeresíteni, melyet haszná lat elő tt 10 percig forrá sban lévő vízben
kell kifő zni. Az ü vegdugó t leragasztó papíron fel kell tü ntetni az ü veg tartalmá t, a
mintavétel idő pontjá t a mintá t eltevő dolgozó kézjegyét. Az ételminta vétel megtö rténtét
a napi ellenő rzési lapon kell dokumentá lni.
Ételmintavétel:
 Napi 29 adag fö lö tt valamennyi ételféleségbő l kü lö n- kü lö n 100 gr. ételmintát kell
eltenni
 Az ételmintá t a tálalás, vagy étkezés végén kell a tá roló edénybe, vagy zacskó ba
rakni
 Az ételmintá hoz olyan tiszta tá roló edény, vagy csomagolá s haszná lható , amely
nem okozhatja az ételminta szennyező dését, és biztosítja az ételminta védelmét
 A tá roló edényt le kell zárni, ú gy, hogy annak tartalmá hoz ne lehessen hozzá férni,
tilos bá rmilyen utó lagos kezelés végezni, ü vegedény esetében ragasztó csíkkal
lezá rni, a ragasztó csíkon feltü ntetni a kö telező informá ció kat
 Az ételminta jelö lés tartalmazza az étel nevét, a mintavevő nevét, a mintavétel
dátumát és időpontját, óra, perc feltü ntetésével
 A mintavétel kü lö n eszkö zzel tö rténik, melyet haszná lat utá n fertő tleníteni kell
Mosogatás:
 A fogyasztó i és az ételszá llító edényeket idő beni elkü lö nítéssel kell mosogatni
 Fekete mosogató : ételszá llító edények
 Fehér mosogató : fogyasztó i edények
 A mosogatá s menetét a mosogatá si helyen fel kell tü ntetni
3 fázisú mosogatás:
- elő tisztítá s- ételmaradékok eltá volítá sa
- zsíroldá s- 40-500 C- os vizet kell haszná lni- a szennyanyagok feloldá sa
- fertő tlenítés- 40-500 C- os vizet kell haszná lni- megfelelő tö ménységű szer
haszná lata fontos- mű anyagokhoz 2x mennyiség
- ö blítés- a vegyszerek eltá volítá sa, bő kézmeleg, folyó vízzel
- szá rítá s- a szá rítá shoz tilos konyharuhá t haszná lni, csak papírtö rlő
alkalmazható
2 fázisú mosogatás
- elő tisztítá s
- zsíroldá s, fertő tlenítés- kombiná lt hatá sú tisztító szerrel
- ö blítés, szá rítá s
Az elmosogatott edényeket ó vni kell a szennyező déstő l!
Ételmaradék:
A csoportokban keletkezett ételmaradék veszélyes hulladéknak minő sü l. A maradék
nem talá lkozhat a tiszta étellel. Az ö sszegyű jtö tt étel szá má ra fedeles, fogantyú val
ellá tott edényt kell biztosítani, azt kü lö n helységben tá rolni. A tá roló k tartalmá t el kell
szá llítani, errő l á ltalá ban kü lső cég gondoskodik, szerző dés alapjá n
15. Takarítási feladatok a dajka tevékenységében. (1)
Mutassa be a dajka feladatait abölcsőde, óvoda rendjének,
tisztaságának megteremtésében és fenntartásában! Beszéljen a
takarítás típusairól, a tisztítószerek használatának és tárolásának
szabályairól, valamint sorolja fel a védőruházat részeit!
- A takarítás fogalma
- A dajka munkaruhájára vonatkozó elvárások takarítás közben
- A tisztítószerek, fertőtlenítőszerek használatának, tárolásának szabályai
- A takarítása során használt eszközök
- Napi takarítás
- Heti takarítás
- Havi takarítás
- Éves takarítás
- A fertőtlenítő takarítás feladatai
- A védőruházat részei
A takarítás fogalma:
Szennyező dések fizikai vagy kémiai ú ton tö rténő eltá volítá sa
Az intézményi takarítás:
Az intézmény feladata a gyermekek szá má ra biztosítani a fejlő déséhez elengedhetetlen
egészséges, biztonsá gos és esztétikus kö rnyezetet.
A dajka szá má ra gyermekek gondozá sa, segítése mindig az első dleges feladat, csak
miutá n ezeket ellá tta, végzi el a takarítá si és egyéb feladatait.
A takarítás jelentősége az intézményekben:

A gyermekek életkori sajá tossá gukbó l adó dó an fő leg a bö lcső dés korosztá ly, de az
ó vodá ban is jellemző , hogy a szá jukba veszik a já tékokat. Fö ldö n ü lve, má szva, olykor
fekve já tszanak. A csoportban tö bben vannak, így minden bú tort, eszkö zt, já tékot, tö bb
gyermek haszná l egyszerre.
Az intézménybe érkező szü lő k haszná ljá k az ö ltö ző ket, kö zlekedő tereket.
Alapvető feladata az intézményeknek az egészségmegő rzés. Így az intézmény minden

helységének tisztá ntartá sa elengedhetetlen. A dajka feladata az intézmény rendjének,
tisztasá gá nak megteremtése, fenntartá sa és ó vá sa.
Napi takarítás
A munkát a dajka csak akkor végezheti ezeket a tevékenységeket,
ha gyermek nincs a helységben!
Csoportszoba  portö rlés
 porszívó zá s
 fertő tlenítő felmosá s
 szemetes ü rítése, kimosá sa
Nap kö zben a tevékenységek utá n:
 asztalok letö rlése
 felsö prés, szü kség esetén felmosá s
Mosdó  mosdó kagyló fertő tlenítő lemosá sa
-Naponta kétszer kell  tü krö k tisztítá sa
végezni, ebéd utá ni  WC kagyló k, ü lő kék, vá laszfalak fertő tlenítő lemosá sa
pihenő idő ben és a  csempék lemosá sa
nap végén
Alvá sidő ben a gyerekek haszná lhatjá k a mosdó t, ezért ezt a
feladatot ú gy kell ü temezni, hogy felnő tt felü gyelete mellett,
legyen olyan WC, mosdó , amelyet haszná lhatnak. Ilyenkor
fokozottan kell ü gyelni a csú szá sveszélyre!
Folyosók, öltözők  portö rlés
Naponta kétszer:
 felsö prés
 fertő tlenítő felmosá s- latyakos, eső s idő ben aká r
tö bbszö r is!
Egyéb kiszolgáló  porszívó zá s
helységek  portö rlés
-irodá k, ebédlő ,  szemetesek ü rítése
felnő tt ö ltö ző , stb
Tálalókonyha  fertő tlenítő lemosá s, felmosá s
 munkafelü letek tisztítá sa, lemosá sa haszná lat utá n
 mosogató medencék fertő tlenítése haszná lat utá n
 kézmosó , csaptelepek, adagoló k lemosá sa,
fertő tlenítése
Heti takarítás
Minden helység  nö vények portalanítá sa, locsolá sa
 padló á polá s
 já tékok, textíliá k fertő tlenítése, mosá sa
 bú torok lemosá sa, á polá sa
 ajtó k, kilincsek, kapcsoló k lemosá sa, fertő tlenítése-
szü kség esetén naponta
 dekorá ció k portalanítá sa
 ö ltö ző szekrények lemosá sa, fertő tlenítése
Mosdó  vízkő mentesítés- mosdó kagyló k, WC csészék
 fogmosó poharak, fogkefék, pohá rtartó fertő tlenítése
Tálalókonyha  konyhai bú torok, csempék lemosá sa, kitakarítá sa
 hű tő szekrény takarítá sa
 ajtó , kilincs fertő tlenítés, lemosá s
fertő tlenítése
Negyedéves takarítás
Minden helységben  ablaktisztítá s, fü ggö nymosá s
 já tékok, textíliá k fertő tlenítése, mosá sa
 bú torok lemosá sa, á polá sa, belső jének kitakarítá sa
 tá laló szekrény fertő tlenítése, mosá sa
 burkolatok, lambériá k lemosá sa, fertő tlenítése
 radiá torok, fű tő testek és a mö gö tti rész lemosá sa,
portalanítá sa
 irodai gépek, eszkö zö k, dekorá ció k portalanítá sa,
tisztítá sa
 ajtó , kilincs fertő tlenítés, lemosá s
Mosdó  mosdó kagyló fertő tlenítő lemosá sa
 tü krö k tisztítá sa
 WC kagyló k, ü lő kék, vá laszfalak fertő tlenítő lemosá sa
 csempék lemosá sa
 vízkő mentesítés
Tálalókonyha  cső vezetékek, lá mpatestek lemosá sa
 ablaktisztítá s
 konyhai bú torok, csempék lemosá sa, kitakarítá sa
 konyhai gépek, felszerelések takarítá sa, tisztítá sa
Mosókonyha  ajtó , kilincs fertő tlenítés, lemosá s
 gépek, felszerelések takarítá sa, tisztítá sa
 bú torok, csempék lemosá sa, kitakarítá sa
Éves takarítás
Nyá ri nagytakarítá s  szekrényekben selejtezés, rendszerezés, rendraká s
minden helységben  takarítá s a festést kö vető en
 ablakok, fű tő testek, vilá gító testek, lambériá k lemosá sa
 gyermekfektető k fertő tlenítése, lemosá sa
 sző nyegek takarítá sa, tisztítá sa
 fü ggö nyö k, textíliá k fertő tlenítése, mosá sa
 tá laló szekrények fertő tlenítése, mosá sa
 csö vek, kapcsoló k, vezetékek fertő tlenítése, mosá sa
 bú torok fertő tlenítése, mosá sa, á polá sa
 já tékok fertő tlenítése, mosá sa
fertő tlenítése
 mosdó k vízkő mentesítése, fertő tlenítése, lemosá sa
Takarítás fajtái:
 szá raz takarítá s: portö rlés, sö prö getés
 nedves takarítá s: felmosá s, letö rlés, lemosá s, ö blítés
Fertőtlenítő takarítás
Járvány esetén minden napi használati berendezést és tárgyat, játékeszközt,
ágyakat fertőtleníteni kell!!
Naponta többször a kilincseket, kapcsolókat, ajtókat.
Takarítószerek és tárolásuk, a védőruházat:
Fontos!! A takarításhoz mindig másik munkaruhát kell használni! A takarító

eszközöket is rendszeresen fertőtleníteni kell és elkülönítve tárolni! Mindig
ügyelni kell a munka és balesetvédelmi szabályok betartására!
Minden, az intézményekben haszná lt vegyszerrő l „Biztonsá gi adatlapnak” kell lennie,

amit ott kell tá rolni, ahol azt alkalmazzá k.
A gyá rtó ezen feltü nteti:
 a veszélyességi fokozatot,
 milyen védő eszkö z haszná lata szü kséges,
 baleset esetén mi a teendő
 tá rolá s mó djá t
Minden dolgozó val ismertetni kell haszná lat elő tt a munka és balesetvédelmi
szabá lyokat, amelyek betartá sa a dolgozó érdekében kö telező !
A gyermekek elől minden vegyszert gondosan el kell zárni, kulcsra zárható
szekrényben, vagy helységben!
Semmilyen esetben nem maradhat á ltaluk hozzá férhető helyen, még á tmenetileg sem!
A takarítá shoz minden esetben má s ö ltö zetet kell haszná lni, mint az étkeztetéshez! Ezt a
munká ltató nak biztosítania kell! A vegyszerek alkalmazá sa sorá n be kell tartani a
„Biztonsá gi adatlap” elő írá sait, kesztyű , védő szemü veg haszná latá t!
Vegyszerek
Típusa Alkalmazási területe

Zsíroldó k Mosogatá s
Fertő tlenítő szerek (kló r tatalmú Fertő tlenítő lemosá sok
szerek)
Savak (pl. só sav, vízkő oldó ) vízkő , hú gykő oldá s
Lú gok mosá s
Speciá lis tisztító szerek folttisztítá s, informatikai eszkö zö k
tisztítá sa, felü letek á polá sa, felü letek
sú rolá sa
Speciá lis anyagú és szö vésű szö vetek speciá lis kendő k vegyszerek haszná lata
nélkü l felü letek tö rlésére
Takarítá s elő tt vizsgá ljuk meg a tisztítandó felü letet, nincs-e rajta sérü lés, ami munka
sorá n balesetet okozhat!
Felületek típusai:
 ü veg, csempe
 fa, bú torlap
 textil, bő r
 bá dog, kró macél, vas, alumínium
 mű anyag
Takarítás eszközei:
- felmosó vö dö r, mopp
- portö rlő
- sö prű
- lemosó kendő k, szivacsok
16. Takarítási feladatok a dajka tevékenységében. (2)
Részletezze a használatos háztartási kisgépek alkalmazásának
előírásait! Mondja el, hogyan használja szakszerűen és biztonságosan
a mosógépet, a vasalót és a porszívót!
- Mosás az óvodában
- A mosógép tárolása, a mosás helyszíne
- A szakszerű és biztonságos mosás lépései
- Vasalás az óvodában
- A vasaló tárolása, a vasalás helyszíne
- A szakszerű és biztonságos vasalás lépései
- A biztonságos porszívózás feltételei
- A mosószerek tárolásának szabályai
- Érintésvédelmi szabályok betartása
Óvodában használt kisgépek

 Konyhai eszközök: tea és ká véfő ző , kenyérszeletelő
 Csoportszobába használt eszközök: porszívó , mikrohullá mú sü tő
 Udvaron használt eszközök: fű nyíró , sö vényvá gó
A gépeket kö rü ltekintő en, haszná lati utasítá snak megfelelő en haszná ljuk.
Haszná lat utá n olyan helyre kell tenni, ahol a gyermekek nem érik el.
Fontos a megfelelő ruhá zat és a munkavédelmi elő írá soknak megfelelő csú szá sgá tló cipő
viselése!
A mosógép kezelése:
- Tű zeset, á ramü tés, személyi sérü lés és egyéb ká rok érdekében kö rü l tekitő en kell
eljá rni
- Ne mossunk olyan anyag, melyet elő ző leg szá raz tisztító val kezeltek, mert olyan gő zö k
keletkeznek, melyek begyulladhatnak
- Ne má sszon fel a mosó gépre, és ne tá maszkodjon az ajtajá ra
- Ne haszná ljon hosszabbító t
- Kö vesse a mosni kívá nt ruha gyá rtó ja á ltal megadott mosá si utasítá sokat
- Ha nem haszná lja a gépet a fali csatlakozó t is hú zza ki
Vasalás, a vasaló használata:

- Csatlakoztassa a készü léket
- Á llítsa be a hő fokszabá lyzó t
- A kezelési címkén feltű ntetett agyag fü ggvényébe
- Haszná lat utá n hú zza ki a készü léket
- Mikor teljesen kihű lt csomagolja ö ssze
Takarítá s elő tt vizsgá ljuk meg a tisztítandó felü letet, nincs-e rajta sérü lés, ami munka
sorá n balesetet okozhat!
Felületek típusai:
 ü veg, csempe
 fa, bú torlap
 textil, bő r
 bá dog, kró macél, vas, alumínium
 mű anyag
Az ó voda takarítá sá hoz porszívó t, alkalmanként takarító gépet, a mosá shoz mosó gépet,
esetleg szá rító gépet, a textíliá k vasalá sá hoz gő zö lő s vasaló t haszná lunk.
Haszná latba vétel elő tt az ú tmutató ban leírtakat ismertetni kell, a betartá sa
mindenkinek kö telező . Az ó vodá ban sok a figyelemelterelő , vá ratlan inger. Soha ne
hagyjuk ő rizetlenü l vagy bedugva a vasaló t. Tartsuk be a munka- és tű zvédelmi
kö vetelményeket.
Biztonságos használat, érintésvédelmi szabályok
A munká ltató kö teles gondoskodni az alkalmazottak munkavédelmi oktatá sá ró l minden

évben. A dolgozó alá írá sá val igazolja, hogy az oktatá son részt vett.
A dolgozó köteles betartani a munkavédelmi szabályokat, fokozottan érvényes ez
az elektromos eszközök használatára! Használat előtt:
 meggyő ző dik az elektromos vezeték épségérő l
 az eszkö z sértetlenségérő l
 a konnektor épségérő l, amennyiben sá rga, vagy elszínező dö tt, kérnie kell a
munká ltató tó l a cseréjét
A munkavállaló köteles:
 a veszélyt jelentő rendellenességet, ü zemzavart tő le elvá rható mó don meg kell
szü ntetnie, vagy jelentenie kell a felettesének
 a gépek rendeltetésszerű haszná lata
 az alapvető biztonsá gi és egészségvédelmi kö vetelmények betartá sa
A munkáltató köteles:
A munkahely, a munkaeszkö zö k, a felszerelések és a berendezések rendszeres és
folyamatos mű szaki karbantartá sá ró l, a munkavá llaló k biztonsá gá ra vagy egészségére
veszélyt jelenthető hibá k lehető legrö videbb idő n belü li elhá rítá sá ró l
Teendők áramütés észlelése esetén:

 segítség hívá sa
 sérü lt kiszabadítá sa az á ramkö rbő l (feszü ltségmentesítéssel vagy szigetelt
eszkö zzel, a sérü lthö z hozzá érni nem szabad)
 segítség nyú jtá s, ú jraélesztés
 orvos, mentő hívá sa
 mű szaki mentés, tű zoltó sá g értesítése
17. A bölcsőde és óvoda udvara.
Mutassa be a biztonságos bölcsőde és óvodaudvar sajátosságait,
valamint a dajka feladatait az udvar biztonságának fenntartásában!
- Az udvarának kialakításának követelményei
- Növények az udvaron
- Hinták, csúszdák, mászókák
- A homokozó ápolása
- Az óvoda udvarának rejtett veszélyei
A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos

környezet kialakítása
 A gyermeket gondoskodá s és kü lö nleges védelem illeti meg
 Az ó vodá nak rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvaló sítá sá hoz
szü ksége tá rgyi feltételekkel
 Az ó voda épü letét, udvará t, kertjét, berendezését oly mó don kell kialakítani, hogy
szolgá lja a gyermekek biztonsá gá t, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek,
biztosítsa egészségü k megő rzését, fejlő dését. Tegye lehető vé mozgá s- és
já tékigényü k kielégítését és a gyermekeket, harmó niá t á raszó t színekkel,
formá kkal, anyagokkal vegye kö rü l.
 A tá rgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek haszná lnak, szá mukra
hozzá férhető mó don és a gyermekek biztonsá gá ra figyelemmel kell elhelyezni
 Az ó voda udvara: az egészséges életmó dra nevelés egyik színtere.
Legyen az udvarnak napos és á rnyékos része is, az á rnyékolá st a fedett terasz, az ernyő k
biztosíthatjá k.
A udvaron legyen ivó kú t vagy vízcsap a folyamatos folyadékpó tlá s biztosítá sá ra és ha
lehetséges zuhanyzá sra, pancsolá sra kialakított hely is. Jó , ha az udvarró l kö zvetlenü l
megkö zelíthető a mosdó , ellenkező esetben az udvarró l beérkező gyermekek
felü gyeletérő l gondoskodni kell.
A gyermekek szellemi, lelki és testi fejlő désének elő segítése érdekében elengedhetetlen
szerepet tö ltenek be a kü lö nbö ző já tékok, és a „já tszá s”, mint maga a tevékenység. A
szobá ban tö rténő já ték azonban nem minden esetben elégíti ki a gyermekek egyre
fokozó dó mozgá sigényét, ezért az ó voda udvará n talá lható hintá kat, má szó ká kat,
csú szdá kat, és egyéb já tszó téri eszkö zö ket rendelkezésü kre kell bocsá jtani.
Ahhoz, hogy a já tszó tér idilli hangulata a já ték végére is megmaradjon, szem elő tt kell
tartani néhá ny biztonsá gossá gi szempontbó l lényeges kö rü lményt.
Első sorban, még mielő tt a gyermek belemerü lne a já ték izgalmaiba, győ ző djü nk meg
arró l, hogy nincs-e a ruhá zatá n olyan kiá lló , leló gó rész, hú zó zsinó r, funkcioná lis-, vagy
díszítő zsinó r, amely já ték kö zben beakadva balesetet, sérü lést vagy aká r fulladá st
okozhat. Ezt kö vető en az eszkö zö ket is szemü gyre kell venni, mert szakmai hozzá értés
nélkü l is észlelhetü nk olyan hibá kat, hiá nyossá gokat, amelyek a gyermekekre veszélyt
jelenthetnek:
A csú szdá k, má szó ká k gumitéglá val kell hogy ellá tva legyenek a balesetek elkerü lése
érdekében.
A mozgá sfejlesztő eszkö zö k, já tékok, kerti szerszá mok, bú torok célszerű ek, esztétikusak
legyenek, igazodjon a gyermek méretéhez és életkori igényéhez. A balesetet okozó
eszkö zö ket, berendezéseket el kell tá volítani. (reggeli á tvizsgá lá s)
Az ó voda udvara legyen tá gas, fejlesztő já tékokkal kellő en ellá tott. (Má szó ká k, csú szdá k,
hintá k, homokozó k, labdá k stb. sokféle mozgá sformá k gyakorlá sá ra adjanak
lehető séget.)
Gondosan rendbe tartott homokozó ra, asztalokra, padokra is szü kség van. A homokot
naponta kell felá sni és szü kség esetén locsolni, kö rnyékét naponta tö bbszö r szü kséges
sö pö rni, a csú szá s elkerü lése érdekében.
Este védő takaró val kell befedni, évente cserélni, fertő tleníteni kell.
Az udvar játékai, felszerelése, állagmegóvása, javítása:

Az udvar részei:
 fü ves rész: labdajá tékok, plédek, aká r mezítlá b já rká lá s, futá s
 betonos rész: kerékpá rok, rollerek, motorok, gö rkorcsolya
 á rnyas, fá s rész: biztonsá g a tű ző naptó l
 já tékeszkö zö k alatt ü téscsillapító felü let: marosi homok, gumitégla
Az udvar já tékeszkö zei:
 homokozó
 babahá z
 má szó ká k
 csú szdá k
 hintá k
 rugó s já tékok
Egyéb já tékok:
 kerékpá rok, rollerek, motorok, gö rkorcsolya
 labdá k, kö telek,
 homokozó já tékok: lapá tok, vö drö k, gereblyék, homokozó formá k
Egyéb eszkö zö k:
 padok
 asztalok
 kerti csapok
 zuhanyozó k
Állagmegóvás:
Az udvari já tékokat, eszkö zö ket szigorú szabá lyozá s kö vetelményei szerint kell
kialakítani. Ezeknek a szabá lyoknak való megfelelést minden évben a fenntartó
ellenő rizteti. Amennyiben a já tékok sérü ltek, vagy telepítése nem felel meg az
elő írá soknak, ki kell szedni, vagy javítani.
A já tékok épségét minden nap ellenő rizni kell, errő l napló t kell vezetni, a hibá s eszkö z
nevével, a hiba jellegérő l, az ellenő rző személy alá írá sá val, dá tummal és a javítá s,
karbantartá s dá tumá val. Amennyiben az ellenő rző személy (dajka) hibá t talá l, ezt
jeleznie kell a vezető nek.
A já tékok, má szó ká k, hintá k tö bbnyire fá bó l vannak, így azokat évente lecsiszolni,
védő anyaggal á polni kell, ha vizes, haszná lat elő tt letö rö lni. Erre akkor kerü lhet sor,
amikor a gyerekek nincsenek ó vodá ban, a nyá ri zá rá s idején, vagy hétvégén, példá ul
szü lő kkel. A mű anyag já tékokat évente 2x lemosni, fertő tleníteni szü kséges, nyá r végén,
mielő tt a gyerekek visszatérnek az ó vodá ba, nyitá s elő tt, illetve tavasszal, mielő tt ú jra
haszná lhatjá k az eszkö zö ket.
A dajka a rá bízott gyermekekért teljes felelő sséggel tartozik. A gyermekek

személyiségét, emberi méltó sá gá t tiszteletben tartja, védelmet biztosít szá mukra. Dajkai
feladatait elvégezve az ó vodapedagó gus irá nyítá sá val bekapcsoló dik a kü lö nféle ó vodai
tevékenységekbe.
A kerti munkák
A kerti munká val kapcsolatos kö vetelményeket az ONP a munka egész évi folyamatá ban
jelö li meg. A tevékenység sorá n folyamatosan megismerik a kerti nö vények életét,
fejlő dését, fejlő désü ket befolyá soló tényező ket, a munká juknak a természetre gyakorolt
hatá sá t. Fejlő dik izomrendszerü k, erő sö dik szervezetü k. A kerti munka végzésére
tavasztó l ő szig folyamatosan van lehető ség. Ez a munkafajta jó lehető sége biztosít a
természeti kö rnyezet megismerésére.
Nö vények kivá lasztá sakor ü gyeljü nk arra, hogy ezek ne legyenek terjedelmesek,
hiszen egyrészt akadá lyozzá k a gyermeket a mozgá sban, já tékban, má srészt
elvehetik a természetesen beszű rő dő fényt.
Fontos, hogy ne szú rjanak a nö vények és ne legyenek mérgező ek
Az óvoda udvarának rejtett veszélyei

- fá k gyö kerei- elesés, horzsolá s
- lehullott nö vényi részek- csú szá s, esés
- nö vényi termések- testnyílá sokba dugá s- orr, fü l, lenyelés
- mérgező nö vényi termések, részek- hó bogyó
- eső , á lló víz- csú szá sveszély
- hó , jég- csú szá s, tö rés veszély
- má szó ká k- leesés, tö rés veszély
- csú szda- ruhanemű beakadá sa, hirtelen csú szá stó l a fej beverése
- motorok, rollerek- esés, kü lső sérü lések, fog kitö rése
18. Ünnepélyek a bölcsődében, óvodában.
Mutassa be a bölcsődei, óvodai ünnepélyek típusait! Beszéljen az
dajka feladatairól az ünnepélyek előkészületeiben és
lebonyolításában, valamint az ünnepélyek lebonyolítását követően!
- Az intézményi ünnepélyek jelentősége a gyermek életében
- Az ünnepélyek típusai: természeti, egyházi és magánjellegű ünnepek
- Az óvodai dajka feladatai az ünnepélyek előkészületeiben: vásárlás, alkalomnak
megfelelő csoportrendezés, díszítés, dekorációk, ajándékok készítése
- Az óvodai dajka feladatai az ünnepélyek lebonyolításában: a program rendjének
biztosítása, felügyelete
- Az óvodai dajka feladatai az ünnepélyeket követően- rendrakás, takarítás
Mit értünk óvodai rendezvény alatt?
Minden olyan tevékenység, amely az ó vodá ban vagy azon kívü l az ó vodai intézmény
szervezésében zajlik. Ez tá gabb fogalomkö r, amelybe beletartoznak az ó vodai ü nnepek,
az ó voda á ltal szervezett kü lső -belső helyszínű programok és rendezvények.
Ü nnepek: Mikulá s, Adventi készü lő dés, Kará csony, Farsang, hú svét, anyá k napja,
gyermeknap, évzá ró stb.
Rendezvények: já tszó -há z, nyílt napok, szakmai rendezvények, szü lő k bá lja, szü lő i
fó rum, ovi-gá la, stb. (az ó voda á ltal felvá llalt programok)
1. Az ünnepségek, rendezvények
Az ü nnepek, ü nnepélyek, jeles napok, megemlékezések szervezése az érzelmi nevelés
megvaló sítá sá t segíti.
 Az élmények kö zö s á télése, hagyomá nyok erő sítik a csoportkohézió t
 A hagyomá nyok á polá sa fejleszti a nemzeti identitá studatot
 Az érzelmek szabad á télése segíti az érzelmi intelligencia fejlő dését
 A vá rakozá s, készü lés, késleltetés, a titoktartá s, mind jellemformá ló
 A jeles napokhoz kapcsoló dó szoká sok ismereteket nyú jtanak, a
tevékenységekben a képességek fejlő dnek
 Megszakítjá k a hétkö znapok monotó niá já t, tá vlatot adnak
Hagyományok, ünnepek, rendezvények szervezése

- Lebonyolítá suk elő re ü temezett, jó l szervezett, á tgondolt a nevelő testü letek
kö zö s értékrendjén alapul.
- E napok ü nnepélyességét az élményszerű megkö zelítéssel, az érzelmi
rá hangolá ssal, a hozzá kapcsoló dó ruhá zat és ü nnepi kö rnyezet megteremtésével
a pedagó giai programban meghatá rozott mó don kell biztosítani.
A bölcsőde ünnepségei, programjai Az óvoda ünnepségei, programjai

 Nem jellemző  Szüret  Mind a betakarítá shoz,
tevékenységek  Mihá ly nap vá sá rhoz kö tő dő
 Má rton nap- liba népszoká s
 Halloween, Tö k- nap  A gyerekek az ü nnephez
jellemző je: kapcsoló dó
-a tevékenység, tevékenységeket
teremdíszítés végeznek- sző lő szedés,
préselés, mustkészítés,
vá sá ri portéká k, tö kö t
faragnak, beö ltö znek
 A Mikulá s kinn  Mikulás  Minden csoportba
sétá l az épü let jellemző je: megérkezik a Mikulá s
kö rü l, csak az -a tevékenység, vá rakozá s,  Zá rt ü nnep
ablakbó l lá tjá k a teremdíszítés  Csak a pozitívumokat
gyerekek, így mérik emeljü k ki, nem
fel, ki az, aki fél haszná lhatjuk megrová sra,
 Csak az megy ki a megszégyenítésre,
kö zö s térbe és nevelésre!!
talá lkozik a  Gyerekek kapnak
Mikulá ssal, aki nem csomagot
félt  Dallal, verssel, rajzzal
 Zá rt ü nnep, csak készü lnek
gyerekeknek
 Nincs kará csonyi  Karácsony  Tö bbnyire nyílt ó vodai
ü nneplés, (Advent) ü nnep, szü lő kkel együ tt
felkészü lés, jellemző je:  A gyerekek készítenek
rá hangoló dá s -fény, pompa, ragyogá s, ajá ndékot
tö rténik teremdíszítés  Dallal, verssel, elő adá ssal
 A gyerekek -az ö sszetartozá s, csalá d, az készü lnek
készítenek ajá ndékozá s ö rö me  Az ó vodai csoport kap
ajá ndékot, melyet ajá ndékot
hazavisznek
 Jelmezes, tá ncos,  Farsang  Jelmezzel, dallal, verssel
já tékos zá rt ü nnep jellemző je: készü lnek
hagyomá nyá polá s  Az ó voda dö nti el, hogy
-já ték, mó ka, kacagá s, tá nc, nyílt, szü lő s, vagy zá rt
télkergetés, teremdíszítés ü nnep
 Já tékok, versenyjá tékok,
népitá nc
 Az életkori  Március 15.  Dallal, verssel, készü lnek
sajá tossá gokbó l jellemző je:  Koká rdá t, trikolor színű
adó dó an nem -nemzeti szín, zá szló , dekorá ció t készítenek-
ü nneplik koká rda, teremdíszítés virá g, zá szló , csá kó , kard,
-Nemzeti identitá studat huszá r
fejlesztése  Kisétá lnak a telepü lés
-Első sorban já ték téma és emblematikus helyére,
nem iskolai mintá jú mű sor elhelyezik a készített
nemzeti jelképeket
 Tojá skeresés,  Húsvét  Tojá skeresés, színezés,
színezés, jellemző je: locsolkodá s, tojá sfestés
rá hangoló dá s hagyomá nyá polá s  Dallal, locsoló verssel,
 Dallal, -tojá s, nyú l, locsolkodá s készü lnek
locsoló verssel,
készü lnek
 Az életkori  Anyák napja  Nyílt ü nnep, az intézmény

sajá tossá gokbó l jellemző je: sajá tossá gai szerint
adó dó an nem -Szeretet, ajá ndékkészítés csoportos elő adá s, vagy
ü nneplik gyerekek a szü lő knek egyéni, anya-gyerek
 Gyerekek visznek -Szü lő k vendéglá tá sa kö szö ntés
haza ajá ndékot, -É rzelmi kö tő dés – csalá d,  Ajá ndék, vers, ének
versikét tanulnak ö sszetartozá s, kö tő dés
-teremdíszítés
 Dallal, verssel,  Nagyok búcsúja  Nyílt ü nnep, az intézmény
készü lnek, kö zö s sajá tossá gai szerint
já ték, nyílt nap csoportos elő adá s
keretében
 Kö zö s já ték az  Apák napja  Kö zö s já ték az apá kkal

apá kkal nem á ltalá nosan elterjedt
ü nnep
- az apa szerep erő sítése,
bevoná sa a gyermek
intézményes életébe
 Torta, éneklés,  Születésnap  Torta, éneklés, rajzolá s,
rajzolá s, ajá ndék - ezen a napon kü lö nleges ajá ndék, kedvenc dal,
figyelmet kap a gyermek mese
 Sajá t tö rténet elmesélése
2. A dajka feladatai az ünnepségek szervezésében

Elő készü letek az ajá ndékkészítés sorá n:
- Szü kséges eszkö zö k ellenő rzése, sérü lésmentes, ép, hibá tlanvezetékű
ragasztó pisztoly, amelynél figyelni kell az égésveszélyre
- Haszná lat utá n az eszkö zö ket biztonsá gos, a gyermekek szá má ra nem elérhető
helyre kell tenni
- Dekorá lá skor éghető anyag ne kerü ljö n fű tő - ill. vilá gító test kö zelébe, mennyezeti
armatú rá ra, lá mpá ra dekorá ció nem akasztható fel, mert leszakadhat
- Ká ros vegyszert tartalmazó , mérgező , allergiá t kivá ltó anyagokbó l nem
készíthető ajá ndék
- Dekorá lá skor figyelni kell arra, hogy a mozgá st, kö zlekedést ne akadá lyozzá k,
tű zvédelmi menekü lési ú tvonalakat elzá rni TILOS!
- Dekorá lá skor, ha szü kséges kétá gú létrá t haszná lni, csak tá rs segítségével
tö rténhet a munka
- Rendezvény utá ni takarítá s sorá n a dekorá ció kat le kell szedni
3. Előkészületek
A dajka tevékeny résztvevő je az ü nnepi elő készü leteknek.. Ajá ndékok készítésében
segíthet a gyerekeknek, illetve ö ná lló an is készítheti az ajá ndékokat (pl. szü letésnapra)
Fontos elő készü lete az ü nnepeknek a program megtervezése.
Az ó vodai rendezvény tervezési szakaszá ban az ó vodapedagó gussal együ ttmű kö dve
megbeszéli a feladatokat:
- Munkatá rsi megbeszélés: (Ki? - Mit? - Mikor? és Hogyan?) Ez az alapja a sikeres
együ ttmű kö désnek. Ajá nlatos feladattervet készíteni egy-egy projekt alkalmá val.
4. A dajka feladatai a lebonyolítás során

- Tevékeny résztvevő az ü nnepi elő készü letekben
- Takarítá s, dekorá ció segítése (készítésben és elhelyezésben egyará nt)
- Sajá t maga is ü nneplő be ö ltö zik (magatartá skultú ra megalapozá sa minden felnő tt
feladata, hitelesség (kommuniká ció s-metakommuniká ció )
- Ü nnepély alatt gondoskodik: eszkö zö k rendelkezésre á lljanak, gyermekek
ö ltö zékének esztétiká ja, szü kség szerint papír zsebkendő
- Megteríti az asztalokat, elő készíti az ételt és italt (gyermekek életkori
sajá tossá gait figyelembe véve szü kséges a gondoskodá s mértéke!)
- Ü nnepség utá n: takarítá s, rendraká s, dekorá ció leszedése. Kö rü ltekintő en!
Miutá n az utolsó vendég is elment.
A dekorálással kapcsolatos feladatok
- Dekorá lá s bizonyos munkafolyamataiban a gyermekek is segíthetnek, bevoná suk

bizonyos helyzetekben fontos pl. díszek készítése
- Figyelni kell arra, hogy a dekorá ció a mozgá st, a kö zlekedést ne akadá lyozza,
tű zvédelmi menekü lési ú tvonalakat ne zá rja el!
- Kétá gú létrá t haszná ljuk, tá rs segítségével végezzü k
Az ajándékkészítés segítése a gyerekcsoportban
Ajá ndékok készítésébe szintén érdemes bevonni az érdeklő dő gyermekeket pl.

ajá ndékkészítés szü letésnapra vagy hosszabb betegség miatt otthon maradt
gyermek szá má ra.
Előkészületek ajándékkészítés során:

- Szü kséges eszkö zö k ellenő rzése, sérü lésmentes, ép hibá tlan vezetékű
ragasztó pisztoly, amelynél figyelni kell az égésveszélyre.
- Haszná lat utá n az eszkö zö ket biztonsá gos, a gyermekek szá má ra nem elérhető
helyre kell tenni.
A dajka feladatai:
A pedagó gussal/nevelő vel egyeztetés alapjá n:
 A tevékenységekhez szü kséges eszkö zö k elő készítésének segítése, beszerzése
 A teremdíszítés segítése, szü kség esetén textíliá k vasalá sa, elő készítése
 Szü kség esetén teremrendezés, technika, fogasok elő készítése
 Segítség az ajá ndékok elkészítésében
 Segítség a tevékenység, a rendezvény folyamatá ban
 É rtő figyelem, hol van rá m szü kség
 Tü relem, figyelem, segítő készség, helyzetfelismerés
 Minta és példaadá s és igényesség
 Balesetvédelmi elő írá sok betartá sa
Balesetvédelmi szabályok betartása

- Szú ró -, vá gó eszkö zö k haszná lata, tá rolá sa
- Ragasztó pisztoly (ép vezeték)
- Dekorá ció sorá n éghető anyag ne kerü ljö n fű tő - ill. vilá gító test kö zelébe.
- Mennyezeti armatú rá ra, lá mpatestre dekorá ció ne kerü ljö n (leszakadhat)
- Ká ros vegyszert tartalmazó alapanyag nem haszná lható fel ajá ndékkészítéshez
- A dekorá ció nem akadá lyozhatja a mozgá st, kö zlekedést és menekü lési
ú tvonalakat.
19. Programok bölcsődében, óvodában.
Mutassa be az óvodai és az óvodán kívüli programok lehetőségeit,
valamint a dajka feladatait a programok előkészületeiben,
lebonyolításában és az programok lebonyolítását követően!
- Intézményen belüli programok típusai
- Intézményen kívüli programok típusai
- A programok illeszkedése a napirendbe
- A dajka feladatai az intézményen belüli programok előkészítésében, lebonyolításában és
azt követően
- A dajka feladatai az intézményen kívüli programok előkészítésében, lebonyolításában és
azt követően
- Az úti csomag, tartalma, összeállításának szempontjai
- A dajka felügyeleti kötelezettsége
Intézményen belüli programok

 Szü lő i értekezlet
 Fogadó ó ra
 Nyílt napok
 Csalá di napok
 Ó vodá k kö zö tti talá lkozó k, versenyek, fesztivá lok
A dajka feladatai:
A pedagó gussal/nevelő vel egyeztetés alapjá n:
 A feltételek megteremtése: szü kség esetén- tá bla, projektor, hosszabbító
 Teremrendezés, elő tte takarítá s
 Székek, asztalok biztosítá sa,
 Víz, pohá r, esetleg tea, sü temény elhelyezése az asztalokon
 Figyelmes, tapintatos, tá mogató , segítő kész jelenlét
 A program végeztével teremrendezés, takarítá s, mosogatá s, a rend helyreá llítá sa
Kulturális programok és egyéb programok az intézményen kívül

 Kö nyvtá r
 Színhá z, Bá bszínhá z
 Kiá llítá sok, mú zeumok
 Mű velő dési há z, Ifjú sá gi há z
 Arborétum, Á llatkert, Vadaspark, Szabadidő park
A dajka feladatai:
A pedagó gussal egyeztetés alapjá n:
 a tervezési szakaszban ö tleteivel, javaslataival segítse a pedagó gus munká já t
 szervezési szakaszban segítsen a kö zvetlen elő készítésben- pl: jegyvá sá rlá s
 lebonyolítá si szakaszban:
- segít az indulá s elő tt a mosdó zá sban, ö ltö zésben
- gyermekek ruhá já nak ellenő rzése
- a kö zlekedésben segíti a csoportot, felü gyeli, a sort, a já rda belső oldalá n
tartja a gyerekeket, figyel az utcá n tö rténő halk beszélgetésre
- lá mpá ná l, já rdaszéleken figyel a megá llá sra, a lemaradó kra
- lá mpá ná l ü gyel az egyszerre tö rténő á tkelésre, testével védi a csoportot az
á thaladá s kö zben, ő zá rja a sort
- eszkö zö k elő készítése: plédek, já tékok
- étkezéshez szü kséges kellékek: poharak, szendvicsek, innivaló
- megérkezéskor, visszaindulá skor segít a vetkő zésben, a kabá tok
elhelyezésében, szü kség esetén mosdó ba kiséri a gyereket
- á rnyékolá s, lepihenésre alkalmas helyen, idő já rá s figyelembevételével
- a rendezvény kö zben szü kség esetén mosdó ba kíséri a gyereket
- visszaindulá sná l figyel, hogy semmi ne maradjon ott
- Kirá ndulá sbó l hazaérve á tvizsgá lni a gyermekeket (rovarcsípés)
- Eszkö zö k helyretétele
Az úti csomag összeállítása

- Ú ti csomag ö sszeá llítá sa a há tizsá kban (kö nnyen romló élelmiszert NE, folyadék
megfelelő mennyiségben pl. tea, víz)
- Já tékeszkö zö k ö sszeá llítá sá t az ó vodapedagó gussal kö zö sen megbeszélve készíti
elő a dajka (pl. labda, tollas ü tő stb., pléd, papírtö rlő , papír zsebkendő , szalvéta,
tisztasá gi kendő stb.)
Balesetvédelmi oktatás a gyermekek számára

Szabá lyok ismertetése: Az ó vodapedagó gus a kirá ndulá s elő tt ismerteti a gyerekekkel a
legfontosabb szabá lyokat, amelyen lényeges, hogy a dajka is ott legyen, hogy tudja mi
kérhető szá mon a gyerekektő l.
Megfelelő számú kísérő biztosítása

A gyermekcsoport kíséretéhez legalá bb két felnő tt kísérete szü kséges, amelyikbő l az
egyik felnő tt ó vodapedagó gus. A gyermekcsoport létszá má t figyelembe véve szü kséges
nö velni a felnő ttek minimum létszá má t. Tehá t 29 fő gyermeklétszá mig legalá bb 2
felnő tt, 30 gyermeklétszá m felett minden 10 fő utá n tová bbi 1 fő felnő tt kísérete
szü kséges.
Segítség a tevékenység, a rendezvény folyamatában

- É rtő figyelem, hol van rá m szü kség
- Tü relem, figyelem, segítő készség, helyzetfelismerés
- Minta és példaadá s és igényesség
20. Beteg gyermek az óvodában.
Mutassa be a lázas állapot jellemzőit és az óvodai dajka feladatait a
lázas gyermek gondozásában!
- A hőemelkedés és a láz fogalma
- A lázas állapot tünetei, jellemzői
- A lázgörcs
- Teendők láz gyanúja és láz esetén
- A lázmérés eszköze
- Az elkülönítés lehetőségei az óvodában
- A lázcsillapítás lehetőségei az óvodában
- A lázas gyermek igényei
A normá l testhő mérséklet 36-37 fok. A lá z a szervezet természetes védekező reakció ja,
emelkedhet fokozatosan vagy hirtelen. A lá zat csillapítani kell. Mó dja: gyó gyszer,
borogatá s, hű tő fü rdő .
A lá zas gyermeknél fokozó dik a fehérje-felhaszná lá sa, a beteg izzadá ssal, légzéssel,
esetleg há nyá ssal, hasmenéssel sok folyadékot veszít. A lá zas betegnek fehérje dú s és
zsírszegény étrendre van szü ksége. Fontos a folyadék pó tlá sa.
A hasmenés és há nyá s a gyomor vagy bélrendszer tú lterhelésére vagy betegségére utal.
Gondoskodni kell a kiszá radá s veszélye miatt a folyadékpó tlá sró l. Célszerű gyakran
kíná lni 1-2 korty szobahő mérsékletű teá val. Tartsuk be a diétá s étrendre vonatkozó
szabá lyokat. Hasmenéses gyermeket tekintsü k fertő ző nek, mindaddig még az
ellenkező jérő l nem győ ző dü nk meg. Ü gyeljü nk az alapos kézmosá sra, fertő tlenítésre.
A lázas állapot tünetei, jellemzői:

- A lá z emelkedett testhő mérséklettel já ró á llapot, egy tü net, melyet kivá lthat fertő ző és
nem fertő ző betegség, de kü ldő hatá s is.
Hónaljban mért értékek alapján:

- 36-37 fok: normá lis testhő mérséklet
- 37-38 fok: hő emelkedés
- 38-39 fok: mérsékelt lá z
- 39-40 fok: magas lá z
Testi tü netek:
- Meleg, forró homlok, csillogó szem
- Hidegrá zá s
- Bő relvá ltozá sok
- Keringési zavarok
- Izzadá s
- Bá gyadtsá g
A lázas gyermek igényei az óvodai dajka kompetenciái láz esetén:

- Nyugodt légkö r biztosítá sa
- Gyermek megnyugtatá sa
- Folyadék biztosítá sa
- Gyermek elkü lö nítése
- Lá z csillapítá s ( pl.: borogatá s, priznic)
- Az ó vó nő vel együ ttmű kö dve
LÁZAS GYERMEKET AZ ÓVODÁBA NEM GYÓGYSZEREZÜNK!

(Kivétel lá zgö rcsö s gyermekek!)
Feladatok fertőző megbetegedés, járvány esetén:
Fokozottan ü gyelni kell az intézmény tisztasá gá ra, a napi tö bbszö ri fertő tlenítő
takarítá s elvégzésére.
Az ó vodá ban haszná lt já tékok, sporteszkö zö k, já tszó téri eszkö zö k felü letét
rendszeresen fertő tleníteni szü kséges.
Kiemelt figyelmet kell fordítani az asztalok, székek, az ajtó -, ablakkilincsek, korlá tok,
villany- és egyéb kapcsoló k, informatikai eszkö zö k, mosdó k csaptelepek, WC
lehú zó k, stb., tehá t, a kézzel gyakran érintett felü letek valamint, a padló és a mosható
falfelü letek vírusö lő hatá sú szerrel való fertő tlenítésére.
A szociá lis helyiségekben biztosítani kell a vírusö lő hatá sú kézfertő tlenítési
lehető séget és utá na a papírtö rlő k haszná latá t.
A gyermekek tö rö lkö ző it hetente kétszer kell mosni!
A takarítá st végző dolgozó k részére védő eszkö zt kell biztosítani.
Szü kséges a folyamatos vagy rendszeres, fokozott intenzitá sú természetes
szellő ztetés, amely vonatkozik minden zá rt térre, folyosó kra, szociá lis helyiségekre
is.
A személyi higiéné alapvető szabá lyait a gyerekek folyamatosan gyakoroljá k, kü lö nö s
tekintettel a kö hö gési, tü sszentési etikett elsajá títá sá ra.
É tkezés elő tt és utá n a gyerekeknek alapos szappannal tö rténő kézmosá sá t
folyamatosan ellenő rizni kell.
A gyermekek á ltal haszná lt edényeket megfelelő hatá sfokú fertő tlenítő
mosogatá sá ra, a textíliá k gépi ú ton tö rténő fertő tlenítő mosá sá ra fokozottan figyelni
kell.
Teendők beteg személy esetén:
Akin a fertő zés tü netei észlelhető k, el kell kü lö níteni, értesíteni az orvost, aki dö nt a
tová bbi teendő krő l. Gyermek esetén értesíteni kell a szü lő t/ gondviselő t, hogy
keressék fel a há ziorvost a gyermekkel.
A beteg gyermek felü gyeletét ellá tó személynek kesztyű és maszk haszná lata
kö telező .
Amennyiben felmerü l bá rmilyen fertő zés gyanú ja, fontos, hogy megfelelő
felkészü ltséggel rendelkező egészségü gyi dolgozó kerü ljö n értesítésre.
A gyermek kizá ró lag orvosi igazolá ssal térhet vissza.

Szakmai Dajka - Szóbeli Tételek

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Szakmai Dajka - Szóbeli Tételek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

KIDOLGOZOTT SZÓBELI TÉTELEK

A tételhez haszná lható segédeszkö z:

- bölcsőde célja, funkciója

Fenntartó ja lehet: á llami, egyhá zi és nem á llami

Része a kö znevelés rendszerének, irá nyítá sa a nemzeti erő forrá s miniszter

Fenntartó ja lehet: á llami, egyhá zi és nem á llami

Funkció i: ó vó -védő , szociá lis, nevelő - személyiségfejlesztő .

Tevékenységei: já ték, mint az ó vodá s korú gyermek legfő bb tevékenysége, mozgá s,

 A gyermek mindenek felett á lló érdekének szem elő tt tartá sa

A dajka információszerzése, - kezelése a gyermek családjáról

Ezért nagyon fontoselvek a dajka szü lő i kapcsolattartá sá ban az:

A nevelést segítő személyisége, kommunikációja

A gyermek mindenekfelett álló érdekét tartja szem előtt!

Személyes tulajdonsá gai:

A tételhez haszná lható segédeszkö z:

A nevelés célja: fü gg az adott kor embereszményétő l, tá rsadalmi viszonyoktó l,

Bölcsődében a szocializá ció szempontjá bó l alapvető fontossá gú a gondozá s minő sége.

Óvodában a szociá lis képességek fejlesztésével segítik a szocializá ció t

A nevelés alapja az öröklés:

Óvodai nevelés célja:

Az óvodai nevelés feladatai

Az egészséges életmódra nevelés

Az érzelmi, erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés

A szocializá ció szempontjá bó l kü lö nö s jelentő ségű a kö zö s élményekre épü lő kö zö s

Az értelmi és anyanyelvi fejlesztés megvalósítása

A tételhez haszná lható segédeszkö z: -

Különleges bánásmódot igénylő gyermekek:

- Speciá lis nevelési szü kségletű ek

Sajátos nevelési igényű gyermek ( SNI) : Az a kü lö nleges bá ná smó dot igénylő

Inklúzió: Az integrált nevelés tovább fejlesztett formája. A befogadó intézmény

- AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN tö rténő megjelenítés

A különféle foglalkozások fejlesztő hatása a különleges gondozást igénylő

a) A mó dszerek, terá piá k, techniká k szakszerű megvá lasztá sa és alkalmazá sa,

Egyéni bánásmód az óvodában:

A tételhez haszná lható segédeszkö z: -

- A csecsemőkor életkori sajátosságai: testi és mozgásfejlődés, viselkedés jellemzői

- A kisgyermek kor életkori sajátosságai: testi és mozgásfejlődés, viselkedés jellemzői

- Az óvodáskor életkori sajátosságai: testi és mozgásfejlődés, viselkedés jellemzői

Csecsemő kor: 6 hét- 1 év A testsú ly meghá romszorozó dik, a testará nyok

Még azonosítja magá t a kö rnyezettel!

értelmi fejlő dés:

A személyiség: énközpontúság alakulása

A tételhez haszná lható segédeszkö z: -

 Testséma és én-kép alakulá sá nak segítése.

 Já tékszerek, eszkö zö k rakosgatá sa, já ték, kü lö nbö ző anyagokkal

 Hang-, és beszéd já tékos gyakorlá sa

 Az énkép alakulá sa, a produktumok létrehozá sá val, pozitív

 Egymá s és sajá t munká já nak megbecsü lése

 A kö rnyezet esztétiká já nak megő rzése

 A vá lasztott szerep-, és példaképnek megfelelő viselkedés,– és

TARTALMA: Szabá lytudat, szabá lytartá s, szabá lyalkotá s

 É rzékelést, észlelést, megfigyelő képességet, figyelmet, logikus gondolkodá st,

A já ték feltételei: idő , hely, eszkö z

A tételhez haszná lható segédeszkö z: -

- A napirend jelentősége a bölcsődében, óvodában

- A napirend, mint a gyermek biztonságérzetének alapja

- A rugalmas és folyamatos óvodai napirend sajátosságai

- Harmonikus arányok a napirendben

A napirend tartalmi elemei: játék, pihenés, étkezés, levegőzés

A napirend igazodik a kü lö nbö ző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni

Fontos, hogy a napirendben az ó vodai nyitvatartá s teljes vertikuma meg legyen

Alkalmazható bölcsődei napirend:

7.00 - 8.30 É rkező gyermekek fogadá sa, á tvétele. Já téktevékenységek.