É rzé kszervek

-felfogják a környezet ingereit, érzeteket képeznek és így lehetővé válik a szervezet

alkalmazkodása.

1. Receptor v. Perifériás szakasz (dendrit és érzékhám képezi)

 extero r. (bőr receptorai)
 proprio r. (izmok, inak, izületek)
 visszcereo r. (belső szervek)

Működés szerint:
 tónikus- folyamatosan képez ingerületet, mindaddig amíg az inger jelen van
(egyensúlyérzékelés, látás receptora)
 fázikus- egy idő után alkalmazkodik, inger hatására sem kéoez ingerületet
(szaglás, ízlelés)

A receptorok szintjén először lokális potenciál képződik, amelyek akciós potenciált hoznak létre.
Minden receptornak van egy adekvált ingere
A fájdalomreceptornak nincs adekvált ingere, bármi ami szövetkárosodást okoz kivált
ingerületet.

2. Közvetítő szakasz
-azok a pályák képezik, amelyek ingerületet szállítanak a receptortól a központba
-az érzékszervek rendelkeznek saját pályarendszerrrel

3. Központi szakasz:
-az agykéregben található
-az ide érkező ingerületek alapján tudatos érzetet képez
-az egyensúlyérzékelés analizátora nem képez érzetet
A bő r analizá tora
-szervezetünk legnagyobb része, a testtömeg 15%-a, ≈ 2 m2

3 rétegű: -felhám v. epidermisz

-irha v. dermisz
-bőralja v. hipodermisz

1. Felhám
-többrétegű elszarusodó laphám
-4 rétegű, kivétel a talp és tenyér bőre, mert ott kialakul egy 5. réteg
-áthalad:- verejtékmirigy kivezető csatornája
- hajszál, szőrszál
-az alapréteg érzőrostokat tartalmaz, pl ilyen a Merkel féle korong, ami a durva
tapintás receptora

2. Irha
-tömött rostos kötőszövet képezi
-tartalmazza a verejtékmirigyek gomolyagjait, faggyúmirigyeket, szörtüszők, idegek
-a vérerek elágzanak az irha felső részén, mivel biztosítják a felhám táplálását is

3. Bőralja
-zsírsejteket tartalmazó lazarostos kötőszövet
-hőszigetelés, tápanyagraktár, védelem

A bőr RECEPTORAI:

Meistner- féle testecske: -finomtapintás receptora

Ruffini --- meleg r.
Krause --- hideg r.
Szabad idegvégződés:- hideg, fájdalom, tapintás
Merkel- féle korong:- durvatapintás r.

Az ingerületvezető szakaszt a gerincvelő exteroreceptív pályája képezi.

A központi szakasz az agykéregben a hátsó központi tekervényben található.
Hőérzékelés: -testhőmérsékletnél magasabb/alacsonyabb hőmérséklet érzékelés

Receptor szakasz: -oldalsó szinaptikus pálya, V. agyideg

Központi szakasz:- agykéreg, legtöbb receptor:-kéz, arc; legkevesebb:-alsó végtagok

Fájdalomérzékelés:
Receptorook:-szabad idegvégződések, bőrben nagy számú található
-oldalsó szinaptikus pálya, V. agyideg
Központ: -agykéreg
Következmény: verejtékezés, szífrekvencia növekedése, nyáltermelés
Szaglá sé rzé kelé s
-egy vegyi érzékelés
-feltétele, hogy oldódjon a mirigyek által termelt nyálkába

Receptorok: -szaglóhámban lévő bipoláris neuron képezi

-a szaglóhám a felső orrkagylóban, rostcsont szitalemezben (2-4 m2)
-bipoláris neuron dendritje szaglógömböcskében végződik, rövidek, vastagok,
amelyek 10-20 csillót tartalmaznak

Szaglópálya: -receptorsejtek képezik az első bipoláris neuront, axonjuk áthalad a rotcsont

szitalemezén
-a második neuront a szaglógumóban lévő mitrális sejt képezi, ennek az axonja
hozza létre a szaglóhuzalt

Központi szakasz: -paleocortex (limbikus rendszer), hipokampusz

-nagyjából 50-60 alapszaganyagot érzékelünk, ezek keverékeként 2-4 ezer
szaganyag ismert az ember számára

Szerepe: -táplálék minőségi megítélése, különböző emésztési reflexek beindítása (nyáltermelés,

gyomornedvtermelés), védő szerep pl füst, gáz szagok

Az ízlelé s
-vegyi érzékelés, feltétele, hogy az ízanyagok oldódjanak a nyálban

Receptor szakasz:-csillós hámsejtek képezik, amelyek ízlelőbimbóban találhatóak

-az ízlelőbimbók ízlelőszemölcsökben helyezkednek el
-az ízlelőszemölcsök körülárkolt gomba, levél és fonal alakúak

Közvetítő szakasz: -receptorsejteket idegzi be (VII, IX,X)

-Az első neuron: az agyidegek saját dúcaiban találhatóak, axonjuk a nyúltagyban elhelyezkedő
Nucleus solidariusban szinaptizál. Itt található a második neuron. A harmadik a talamuszban.
(szomatoszenzitív)

Központi szakasz: -neocortex, hátsó központi tekervéyn alsó felében

5 alapíz: -édes (nyelv hegyén)

-keserű (nyelv tövén)
-savanyú (nyelv két oldalán)
-sós (elülső rész két oldalán)
-umami (nyelv egész területén)

Szerep: -táplálék minőségének megítélése, emésztésnedv termelésének beindítása

A lá tá s analizá tora
Az emberi szem által látható fény hullámhossza 400-700 nanométer közötti.

Receptor szakasz:
A retina szerkezete:
 Csapsejtek: -5-7 millió- nappali színes látásért felelősek
-fényérzékeny anyaguk a jodopszin
-a Fovea centralisban kizárólag csapsejtek , míg a sárgafoltban a csapsejtek-
pálcikasejtek aránya azonos
-kevés csapsejt található a retina többi részén
 Pálcikasejtek: -125-130 millió
-fényérzékeny anyaguk a rodopszin
-főleg a retina perifériás részén találhatóak meg nagy számban

A retina szintjén két konvergencia valósul meg:

1.bipoláris sejtek szintjén zajlik, mivel több receptorsejt egy bipolárissal szinaptizál
2.multipoláris sejtek szintjén zajlik, több bipoláris egy multipolárissal szinaptizál
A konvergencia nem figyelhető meg a Fovea centralis szintjén, ahol 1 csapsejt 1 bipolárissal és
1 bipoláris 1 csapsejttel szinaptizál.

Látópálya: - oldalágakat küld a felső ikertestekhez és a III,VI agyidegek magvaihoz

-első neuron: bipoláris neuron

-második neuron: multipoláris neuron (axonja képezi a látóideget)
-harmadik neuron: metatalamusz oldalsó térdel testében, ennek az axonja
továbbítódik a látóközointba

A látóhuzal az orrfelőli (narzális) retinából származó rostok kereszteződése, mindkét

szemgolyóból származó rostokat tartalmazza.

Látóideg részei: -látóideh, látóhuzal, látósugár

Központi szakasz: -nyakszírti lebeny, sarkantyú hasadék két oldalán található

Szem szerkezete:
3 rétegű burok határolja a szemgolyót:
 Inhártya (schera): -elülső része a szaruhártya, ami átlátszó, nem tartalmaz vérereket és
gazdag idegrosthálózattal rendelkezik
 Érhártya (choroidea): -elülső része hozza létre a sugártestet, a sugártestbe sugárizmok
tartoznak és sugárnyúlványok, hajszálér gomolyagok képezik,
-sugárnyúlványok termelik a csarnokvizet
- a sugárizmok a lencsék domborulatát befolyásolják
-az érhártya legelső része az írisz/szivárványhártya a pupilla
átmérőjét befolyásolják
-az érhártya biztosítja a szemgolyó táplálását.
  Ideghártya (retina): -legbelső hártya
-két pont: *sárgafolt (macula lutea), középen található a Fovea
centralis, ami a legélesebb látás székhelye
*vakfolt, nem tartalmaz receptorsejteket, a látóideg és
a vérerek be és kilépési helye

-elülső és hátsó szemcsarnokok tartalmaznak csarnokvizet

-hátsó rész tartalmaz üvegtestet

A lá tá s é lettana
A szemgolyó optikai rendszerét szaruhártya, csarnokvíz, szemlencse és üvegtest képezi.

A fénysugarak a szemgolyóban 3-as törést szenvednek:

1. Szemhártya felszínén/szaruhártya
2. Lencse elülső felszínén (domború tükör)
3. Lencse hátsó felszínén ---homorú tükörként működik, az így keletkezett kép fordított
állású, kicsinyített, valódi
-Egészséges szem esetén a fókuszpont (megtört sugarak metszéspontja) a Fovea centralisra esik.
-A fókuszpont és lencse közti távolság a fókusztávolság.
-A normális fénytörő képességgel rendelkező szemet EMETRÓP szemnek nevezzük.
-Szemtengelye 24mm, fókusztávolsága 17mm.
-A képalkotási hibával rendelkező szem AMMETRÓP.

Miópia(rövidlátás): - szemlencse domborulatafokozott, vagy a szemtengely túl hosszú, emiatt a

kép a retina előtt keletkezik
-kétszeresen homorú, bikonkáv lencsével javítják
Hipermetrópia (távollátás): -kétszeresen domború, bikonvex lencsével javítják
-a szemtengely rövidebb az átlagnál
-a szemlencse domborulata csökken, emiatt a kép a retina mögött
képződik
Asztigmatizmus (szemtengelyferdülés): -a lencse domborulata nem egységes, ennek
következtében több fókuszpont keletkezik
-hengeres/cilinderes lencsével javítják, henger alakú
Presztizmus (öregkori távollátás): -a lencse rugalmassága csökken
A ké palkotá s mechanizmusa
Akkomodáció (távolsághoz való alkalmazkodás):
-6 méternél közelebbi tárgyak tisztánlátását biztosítja
-3 mechanizmus:
1. Nő a lencse domborulata, a sugártest körkörös izmai biztosítják
2. Szűkül a pupilla az írisz körkörös izmainak köszönhetően
3. A szemgolyó beállítása úgy, hogy a kép a Fovea centralisra essen, ezt a külső
szemizmok biztosítják

Közelpont (Punktum Proxinum): -a legközelebbi pont ameddig egy tárgyat tisztán látunk (7-
15cm) (itt megszűnik az alkalmazkodás)
Távolpont (Punktum Remotum): -az a legtávolabbi pont, amelyhez még nem szükséges az
alkalmazkodás (6m)

A látás fotokémiai alapja

-a pálcika és csapsejtek révén valósul meg

RODOPSZIN  SZKOTOPSZIN + RETINÉN (A vitamin)

JODOPSZIN FOTOPSZIN + RETINÉN (A vitamin)

Pálcikasejtek (nagyobb az ingerlékenységük) – szkotópikus (szürkületi) látásért felelnek

Csapsejtek – fotópikus látásért felelnek

Színes látás:
-csapsejtek biztosítják
-3 féle csapsejt létezik: -vörös, zöld és kék fényt felfogó
-a 3 féle csapsejt egyidejű és egyforma méretű ingerlése: fehér szín
-fényinger hiánya: fekete

Adaptáció: -a szürkületi látáshoz való alkalmazkodás

-15-30 percet vesz igénybe
-az alkalmazkodás a rodopszin molekulák újraképződését jelenti

Szem betegségei
Farkasvakság (hemeralógia): -az A vitamin hiánya okozza, szürkületi látás hiánya
Daltonizmus: -férfiaknál gyakoribb, a vöröset és a zöldet tévesztik
Szürkehályog: -a szemlencse elhomályosodása okozza, a pupilla színe megváltozik
Zöldhályog:-a csarnokvíz elhomályosodása okozza
-felhalmozódik a bomlástermék
-látóidegsorvadáshoz vezet
-megnő a szemben a nyomás
Kötőhártyagyulladás:- a szem és a kötőhártya bepirosodik, fokozott könnytermelés
-vírus, baktérium, szennyeződés okozhatja
A hallá s analizá tora
-az ingert 20-20.000Hz frekvencia közötti hang képezi

Receptor szakasz: -a receptorszerv a fülben található

Fül részei:
 Külső fül: - fülkagyló és hallójárat képezi
-dobhártya (0.1 mm vastag, felerősíti a hangokat) választja el a középfültől
 Középfül: -tartalmazza a hallócsontocskákat (kalapács, üllő, kengyel)
Kalapács:-izomzata gyengíti a túl erős hangokat
Kengyel:-felerősíti a gyenge hangokat
-A középfület a belső fültől az ovális és kerek ablak választja el.
 Belső fül:
Csontos labirintus, amely áll csontos félkörös ívjáratokból, csontos csarnokból és
csontos csigából
-perilinfának nevezett folyadék tölti ki
-belsejében található a hártyás labirintus
Hártyás labirintus: -részei: *hártyás félkörös ívjáratok, *hártyás csarnok, *tömlőcske,
*zsákocska, * hártyás csiga
-endolinfa tölti ki
A hártyás csiga és a spirális lemez (kolumellából indul) a csontos csigát 2 részre
osztják:
-felső csarnokjárat
-alsó dobüregi járat
A hártyás csigában Corti-féle szerv található, mely tartalmazza a receptorsejteket.
Csontos csiga (és a hártyás is): -kolumellának nevezett csontos oszlopra csavarodik 2.5x
A csiga csúcsán a spirális lemez megszakad, egy nyílás marad szabadon, amit
Helikotrémának neveznek.. Ezen a nyíláson keresztül kommunikál a csarnokjárat és a dobüregi
járat.

Közvetítő szakasz: -hallópálya képezi

*1 neuron a Corti-féle dúcban, axonja képezi a 8-as agyideg hallóágát
*2 neuron a nyúltagy-híd csigamagvaiban található, axonja kereszteződik és az alsó ikertestben
lévő *3 neuronnal szinaptizál
*4 neuron a metatalamusz középső térdel testében, axonja vetítődik a központba

Központi szakasz: -halántéklebenyben található

A magas hangok a csiga alapi részén érzékelődnek, míg az alacsony/kis frekvenciájú hangok a
csiga csúcsán.
A dobhártya felülete 13x nagyobb az ovális ablakénál.
Egyensú lyé rzé kelé s analizá tora
Inger: test/fej mozgása

Receptor szakasz: -a hártyás félkörös ívjáratok alapjánál lévő ampulláris tarajok, illetve a
tömlőcskék és zsákocskákban levő érző foltok tartalmazzák (stolitikus aparátus)

Az ampulláris taraj a dinamikus egyensúlyért felel, illetve ő határozza meg a mozgás irányát.
Az érzőfoltok a statikus egyensúlyért felelnek, illetve az egyenes vonalú gyorsulást érzékelik.

Közvetítő szakasz: -vesztibuláris pálya

*1 neuron: Scarpe-féle dúcban,dendritje beidegzi a receptorsejteket, axonja a 8-as agyideget
képezi (az agyideg vesztibuláris ágát)
*2 neuron: nyúltagy-híd vesztibuláris magvaiban található
*3 neuron: talamuszban található

A vesztibuláris pálya oldalágakat küld: -archicerebellumhoz (kisagy), gerincvelőhöz és 3,4,6

agyideghez (szemizmokat idegzik be)

Központi szakasz: -halántéklebenyben