10.

előadás
2017. december 5.
Merton elmélete szerint akkor áll elő anómiás helyzet, ha a társadalom által meghirdetett
célok (pl. meggazdagodás) és a hozzájuk vezető törvényes eszközök között (pl. tisztességes
munka) ellentmondás áll fenn (Merton, 1980)

A célok és a hozzájuk vezető eszközök elfogadása, illetve elutasítása alapján Merton az

anómiás helyzethez való egyéni alkalmazkodás öt típusát írja le.

1. Konformizmus
2. Újítás – pozitív deviancia → olyan kreatív ötletekkel próbálja megvalósítani, ami
kifejezetten hasznos a társadalom számára
3. Ritualizmus → lélektelenül elvégzett munka, csinálom de nem szeretem, feladatként,
teherként éli meg a munkáját, ami nem jó mert az ember pozitív környezetéhez
felnőttkorban is hozzájárul a munka elismerése, sikeressége, eredménye
4. Visszahúzódás (alkoholizmus, öngyilkosság, elmebetegség, drogfüggőség) →
konkrétan kivonul a társadalomból, izolálódik. Megteszik nagyon tehetős és szegény
emberek is.
5. Nonkorfizmus → semmikép nem akar alkalmazkodni, nem érdekel más ember,
antiszociális viselkedés minden tagadásával és elvetésével

Rámutatnak arra, hogy a társadalmon belül különböző csoportok élnek együtt, különböző
értékekkel, s mindegyik csoportban más-más lehet a norma, valamint a normaszegő
viselkedés tartalma.

Egyes szubkultúrák normái összeütközésbe kerülhetnek…

Habermas (1984) úgy vélekedik, hogy az erkölcsi cselekvés iránti igény a konfliktushelyzetek
megalapozott megítélésén alapul. Úgy látja, hogy a konfliktusok morális megoldása eleve
kizárja mind az erőszakot, mind pedig az elvtelen kompromisszumot.

A morálisan megalapozott cselekvés alapja a diszkurzivitás és a megértés. Habermas

elsősorban – mintegy az igazságossággal szemben – a szolifaritás jelentőségét hangsúlyozta,
amelynek alapja a másik fél nézőpontjának átvételére való képesség, az empátia.

Gilligan (1995) szerint az érett morál mindkét alapértékét: az igazságosságot (azaz az értelmi)
és a szolidaritást (azaz az érzelmi oldalt) egyaránt magában foglalja.

A felnőtté válás viszontagságai

Az énkép változása

- Gyermekkorban kialakult kép a csoport hatásának fokozódására változáson megy át

- Korábbi pozitív vagy negatív kép a család értékrendjéhez igazodott.
- A családban értéknek tartott normák negatív jelentést kaphatnak a csoportban – illetve
ennek fordítottja is.
Átmeneti megtorpanások a fejlődésben

- Lélektani problémák okai:

o A gyermekkor traumatikus történései a személyiséget bizonyos irányban
túlérzékennyé tették (elhanyagolás, gyermekkori bántalmazás → chat, internet
rásegít a kortársak között)
o A család belső egyensúlyzavarai akadályozzák az önállóság elérését.
o Az ifjúsági csoport elvárásai nem egyeztethetők össze énidentitásával.

Laufer vészjelei – Melyek azok a figyelmeztetőjelek, amik megjelenhetnek korábban is?

- Gyermekkori magatartásmódokhoz való ragaszkodás – babusgatás, kisgyermekként

kezelés igényének eluralkodása akadályorra az önállósulást. → 12-13 éves korban
állandóan erre vágyik a fiatal → azt várja, hogy őt még mindig kisgyerekként kezeljék
- Túlságosan merev viselkedés, állandó önkontrollra törekvés – felnőttes, ellazulástól
való félelmet fejez ki → gyakran járhat együtt kényszerrel – normál fejlődésnek olyan
formája, ami már patológiás
- Szociális kapcsolatai a gyermekkor viszonyait rögzítik. – Kisebb gyermekek társasága
(csodálat) idősebbek társasága (gyámolítás)
- Véleményalkotásában és viselkedésében még mindig szülei játsszák a meghatározó
szerepet (fokozott függőség) → egy az egyben elfogad mindenféle szülői véleményt,
nincs semmi elképzelése arról sem, hogy őt mi érdekli, az énidentitás alakulását
késlelteti
- Nem képes az érzelmek megfelelő átélésére, vagy kifejezésére – nem örül, nem
szomorú akkor amikor oka van rá, nem érez dühöt, csalódottságot, ha kudarc éri
- Mások megítélésében nem képes saját érzéseinek, képzeletének különválasztására.
Fokozott gyanakvás – valóság és képzelet keveredése.
- Jövőre irányuló beállítódásában csak az ábrándozásig jut el. Realitást nélkülözi
képességeinek megítélésében. → normalitás és patológiás helyzet között vagyunk, van
amikor ez normális
- Hiányoznak azok az önreflektív dolgok, amik saját magukra irányulnak
- Bénító szorongás a jövőtől – amennyiben az életvezetést akadályozza → szó szerint
semerre elmozdulni nem tud, katasztrófa következik be, nem tudják elmondani
sokszor, hogy mitől félnek, ez nem csak a pályaválasztást, hanem az iskolai
előmenetelét is akadályoztatja
- Cselekedetei akaratától függetlenek → nem ő volt az, aki csinált valamit, nem érzi az
eseményekkel a saját kapcsolatát

Értékelése

- Mindennapi jelenségeket ragad meg

- Olyan mindennapi jelenségeket ragad meg, amikkel szembe találkozunk az utcán és
mindenki számára értékelhető, megragadható.
 - „A serdülő mindaddig normális viselkedést mutat amíg változik, bármilyen nagy
szélsőségek között is teszi ezt” Veszélyt valamely viselkedésformába való
bemerevedés jelenti.
- Amikor a pedagógus, szülő, a korábbi viselkedésben változást lát, akkor kicsit jobban
kell rá figyelnie, törődni vele. Van amikor ez elég segítség.

Az identitás integrációja

Erikson: identitásképzés mint legfontosabb feladat

- Személyes identitás kialakítása – vagy konfliktusok a továbbiakban (korai

pályaválasztás, korai társválasztás, majd 30 éves korban kiugrunk ebből és teljesen
mást csinálunk)
- Korábbi fejlődési krízisek átdolgozása → A serdülő fiatal egy teljesen más szinten
van, mint a korábbi gyermekkorban
- Az új életfeladat minden esetben krízist jelent – végeredménye sikeres előrébbjutás,
vagy az életciklus károsodása

Fejlődési krízisek

- Biztonság – kortárskapcsolatok → problémát jelent, ha a korábbi kötődési mintázata

nem volt megfelelő (bizonytalan, vagy ambivalens kötődés az anyával)
- Autonómia – saját döntések → a családnak fontos szerepe van, hogy támogatja e a
saját döntések meghozatalát
- Kezdeményezés – saját célok → úgy jelennek meg, hogy valamilyen területen
megpróbálnak valamit elérni
- Teljesítmény – felelősség

Identitás alakulása

- James Marcia (1966) interjúmódszerrel vizsgálta

o Pályaválasztás
o Világnézet
o Vallási – politikai nézetek