Beaumarchais Figaro

Beaumarchais
FIGARO HÁZASSÁGA
fordította Hamvai Kornél, 2007
Szereplők:
ALMAVIVA gróf, Andalúzia alkormányzója
ROSINA, grófné
FIGARO, belső inas és mindenes
SUSANA, komorna, Figaro jegyese
QUERUBÍN, a gróf apródja
MARCELINA, házvezetőnő
BARTOLO, orvos
ANTONIO, kertész, Susana nagybátyja
DORITA, Antonio lánya
BASIL, a grófné zenetanára
DON GUSMÁN, bíró
PEDRILLO, futár
Személyzet
Aguas-Frescas kastélya, Sevillától 15 kilométerre.
rosina: rozina, susana: szuzanna, marcelina: marszelína, querubín: kerubin, basil:

bazil, gusmán: guzmán, pedrillo: pedrijjó
[Minden nevet spanyolosítottam. Basil baszk forma.]
BEAUMARCHAIS: FIGARO HÁZASSÁGA
I.
Szoba, bútor alig. Középen nagy fotel. FIGARO mér, SUSANA a tükör
előtt igazgatja a menyasszonyi virágfüzért a hajában.
1.
FIGARO Hat harminc. Szor nyolc hatvan!
SUSANA Nem tudom, így nem jobb?
FIGARO (nem néz fel) De mennyivel, édes. Klasszis
különbség.
SUSANA Vagy inkább... hm?
FIGARO (nem néz fel) Ne viccelj. A tökély.
Szünet. SUSANA FIGARO felé fordul.
FIGARO (nem néz föl, automatikusan) Na ez egész más.
Egész más.
Szünet.
FIGARO (mér, nem néz föl, automatikusan) Igen, az előbb
volt benne egy kis... De most, egy álom.
(felpillant) Mi?...
SUSANA Mit mérsz te, szívem?
FIGARO Hogy a gróf úr nászajándéka hova passzol. Egy
ágy. Baldachinos.
SUSANA Ebbe a szobába?
FIGARO Hihetetlen Legnagyobb megtiszteltetés.
SUSANA Szó se lehet.
FIGARO Mi?
SUSANA Nem kell.
FIGARO Hogyhogy?
SUSANA Eleve nem tetszik.
FIGARO Mi!... Ha a grófnére éjjel rájön a mittudom, a tikk,
csönget – kettőt riszálsz, ott vagy. Ha a grófra
rájön a, túloldalt a, begörcsöl a vádlija – csönget –
egy ugrás, ott vagyok. Pont a két háló közt!
Ideális fekvése van!
2
SUSANA És ha a gróf úr reggel csönget... És elküld téged,

hogy lőjél ebédre rozmaringos kacsát... Egy ugrás,
és...
FIGARO Nem létezik.
SUSANA ... neki lesz ideális fekvése itt.
FIGARO Az istenbe. Meg a…
SUSANA Basil mester szerint a grófnak túl macerás, hogy a
lányokat hajkurássza a faluban...
FIGARO Énekzongoratanár mit cseveg órán?
Szolmizáljon!
SUSANA Végigmondhatom?
FIGARO Nem, nem, most már mondd végig –
SUSANA Szóval Basil szerint Almaviva gróf visszavonul a
kastély falai közé –
FIGARO A feleségéhez.
SUSANA A te menyasszonyodhoz.
FIGARO Várjál, várjál –
SUSANA És egy szomszédos szoba nagyonis konveniál
neki.
FIGARO Először is Basil hátán szétverem a kottaállványt.
Legalább kisimul a púpja. Itt senki nem fog
konveniálni.
SUSANA Tényleg azt képzelted... hogy a hozomány, amit
kapok a gróftól, az valami különdíj a rengeteg
hőstettedért?
FIGARO Elég kézenfekvő.
SUSANA Komolyan nem értem, hogy intelligens férfiak
mitől ilyen buták egytől egyig.
FIGARO Édesem –
SUSANA Egy kis randevúra akar rávenni a pénzzel. A régi
hűbérúri jog, norma – hogy a menyasszonnyal ő
tölti az első éjszakát.
FIGARO Arról lemondott, azt eltörölte.
SUSANA Most visszaállítja. Velem.
FIGARO Micsoda! Miféle morál ez!
3
SUSANA (nevet) Morál!...

FIGARO (a nevetésre) Most mit… – Piszok Rohadék egy
ember. Akkor kész, akkor… jól át kell verni
csapdába kell csalni, és meglépni a pénzzel.
SUSANA Ez a jó irány. Most vagy elemedben. Konspiráció
és ügyeskedés…
FIGARO Nem az a kunszt, belemenni egy rizikós ügybe.
Hanem hogy észre se vegyék, hogy benne voltam!
Csöngetés.
SUSANA Donna Rosina! – felébredt. Az esküvőm napján
engem akar látni először…
FIGARO Emögött meg mi van?
SUSANA Állítólag szerencsét hoz. Elhanyagolt
feleségeknek. – Addig csak… okosan, Figaro.
FIGARO Egy csókot. Az ihlet miatt. (megcsókolja)
SUSANA Na!... Ha ma csókolózom a szerelmemmel – mit
szól holnap a férjem?...
Újabb csöngetés.
FIGARO Ha egyszer úgy imádlak.
SUSANA Egész nap ezzel üldözöl –
FIGARO Mától egész éjjel.
SUSANA kimegy.
FIGARO Csak imádni lehet… – Hát jó, gróf uram, hogy
rohadna meg. úr, drága. Mély tisztelettel. Én
meg Még nem értettem, miért akar Londonba
vinni futárnak. Tripla előléptetés – ő a nagykövet
– én a lótifuti – és Susana a követségi erotikus
munkatárs. Én elgaloppozok vidáman, hogy
növeljem Őexcellenciája jóhírét – a gróf pedig
addig gyarapítja/szaporítja a családom. növeli a
gyerekeim számát. Na most el tetszett a sulykot
elvetni. Hogy egyszerre helyettesítse a királyt és
engem, hát pardon, jóból is megárt a sok.
Ráadásul És Basil, Marcelina – mindenki
ellenem. Basil, az az idióta még hagyján, de ez a
Marcelina, engem akar tartozásként
4
behajtani.. Nincs más megoldás– egymás ellen

kellene valahogy kijátszani kijátszom őket. Kis
kreatív szellem olykor nem árt, intrika, stikli,
csapda. itt-ott egy egérfogó. És biztonság
kedvéért az esküvőt egy órával előrehozni, a
hozomány azért csak nálam van a legjobb helyen.
2.
Jön BARTOLO és MARCELINA.
FIGARO Ó, a nagyfejű doktor. – Szép jó napot, Don
Bartolo. Csak nem a lakodalmamra kíváncsi?
BARTOLO Legkevésbé.
FIGARO Pedig azt hihetném, megbocsátott.
BARTOLO Efféle indíttatásaim nincsenek.
FIGARO Csak mert a gyönyörű gyám nevelt lánya általam
lett a gróf felesége? leányát átjátszottam a gróf úr
kezére?
BARTOLO Kisstílű bosszú( ?) gyűlölet, aminek mindketten
tudjuk az okát. emlékszünk az okára.
Belép Marcellina
FIGARO Ó! És maga? Marcelina? – továbbra sem nem
mond le róla, hogy bíróság elé rángasson engem?
MARCELINA Nekem magát, Figaro úr, a legfelső szinten meg
fogják magát megítélni. Ha van igazság!
FIGARO Igazság sokféle van. (kimegy)
BARTOLO Ezt a srácot ki fogják csinálni egyszer. elevenen
fogják megnyúzni egyszer. – Marcelina, mondd…
mit keresek én itt? Ágynak esett a gróf?
MARCELINA Igen. De nem a saját ágyának. Rosina össze van
törve.
BARTOLO Tessék. Így jár, aki grófné lesz, és nem hozzám
jön feleségül. Engem más nő érdekelt volna? Nem
érdekelt volna.
MARCELINA Kivéve, Bartolo, mikor még… velem…
Bartholo…
5
BARTOLO Az Egész más. Ne haragudj. Hol volt benned

annyi bűbáj…
MARCELINA Bűbáj? A bájat hogy mondta!...
BARTOLO A bájat mondtam. A bűt nem mondtam.
MARCELINA Űgy tűnik Hát talán azóta…
BARTOLO Mit? Sevillából ezért kellett nekem idekocsizni?
Hát létezik? Még borravalót is adtam.
MARCELINA Érdekelni fog. Figaro ma elveszi a komornát,
Susanát. A gróf valóságos nászajándék esőt
zúdít rájuk. nagy hozományt ad vele…
BARTOLO Marcelina, nem érdekel a bulvár. a mások
boldogsága giccses dolog.
MARCELINA … DePedig van egy kis stichje az ügynek.
BARTOLO Igen?
MARCELINA Basil szerint…
BARTOLO Basil? is itt lakik? Egy bűnbarlang. Mit művel az
itt?
MARCELINA Zenére oktatja a hölgyeket, egyedi módszerrel,
utóbbit sajnos rajtam gyakorolná. Rajong
értem. intrikál és hátborzongatóan rajong értem.
BARTOLO Menj hozzá. Gyorsan elmúlik.
MARCELINA Egy Csepp érzés sincs nincs benned. magában.
Akkor tessék! Miért nem gyógyít ki
magaGyógyíts ki te engem, ugyanígy! ? Mikor én
– hiába – hány éven keresztül hiába! Miket
ígértél maga nekem, jó ég. te jóisten! És
elfelejtiElfelejted?
BARTOLO nem felejtem.
MARCELINA Akkor? Mondd ki a nevét.
BARTOLO Emanuel. Kimondtam.
MARCELINA A fiunk.
BARTOLO Az.
MARCELINA Vajon mi lett belőle…
a fiunkat, a kis Emanuelt?… Ha ő előkerülne egyszer… (mi lett
belőle?)talán…
6
BARTOLO Nem mindegy? A múlt nem azért van, hogy

felhánytorgassák.
MARCELINA Akkor... akkor segíts, hogy hozzámenjek valaki
máshoz.
BARTOLO Lehet szó róla. De ki az a szerencsétlen világ
hülyéje…
MARCELINA Ki…? a csinos, vicces, imádnivaló Figaro. Ki!
BARTOLO A legsötétebb figura.
MARCELINA Egy sármőr, egy csupa mosoly, egy optimista, egy
tékozló nagy lélek, mint –
BARTOLO Egy hamiskártyás.
MARCELINA Mint egy igazi úr. Csak a szíve, mint a kő.
BARTOLO Hát ma nősül!
MARCELINA Ki tudja. Van, hogy kútbaesik az esküvő. Az
utolsó pillanatban…
BARTOLO Nekem mondod. Rosiná-t a gróf az orrom elől…
Minden aljasságra képes az ember.
MARCELINA Basil szerint a gróf most Susana után koslat. Ha
ezzel cukkolnánk piszkálnánk Susanát… A
nőket szenvedélyesek, de kicsit gyávák. Vonzza
őket a gyönyör, de ott a egy belső hang: mindig
súgja, vigyázz!... Minél jobban retteg majd
attól, hogy rossz hírbe hozzák, annál
tartózkodóbb lesz. Ha Susana majdazt látja,
hogy be van kerítve – és még hevesebben utasítja
vissza a grófot.
BARTOLO Eddig nem értem.
MARCELINA Visszautasítja – mire a gróf bedühödik – és mikor
én megfúrom az esküvőt, ő pedig szépen mellém
áll szépen.
BARTOLO Hogy fúrod meg?
MARCELINA Kötelezvényem van Figarótól. Hogy elvesz.
BARTOLO Hivatalos?
MARCELINA Naná.
BARTOLO Aláírta?
MARCELINA Alá.
7
BARTOLO Hogy elvesz téged?

MARCELINA Ha nem fizeti meg a tartozását.
BARTOLO Álmomba se, ilyet! A fúria házvezetőnőm
összeáll a disznó Figaróval – aki a gróf kezére
játszotta a gyám nevelt lányom! A hárpia
összeáll a sunyival, aki átpasszolta a nevelt
lányomat a grófnak.
MARCELINA Egy mámor lenne…
BARTOLO Kinyúvasztani?
MARCELINA Hozzámenni, doktor úr, feleségül!
3.
Jön SUSANA, a kezében széles szalag, a karján ruha.
SUSANA Feleségül!... Csak nem az én Figarómhoz?
MARCELINA Miért ne. Ha magácskának magának lehet.
BARTOLO Női logika. – Épp arról beszéltünk, Figaro biztos
magánkívül van az örömtől. Hogy megkaparint
egy ilyen hölgyet.
SUSANA köszönpukedlizik BARTOLÓ-nak.
MARCELINA És a gróf úr is, de ne menjünk bele.
SUSANA (pukedli) A szenyóra féltékenysége lassan az
egész férfinemre kiterjed.
MARCELINA (pukedli) Akárcsak a kis hölgy ismeretségi köre.
diszkréciója.
BARTOLO (elhúzza MARCELINÁ-t, SUSANÁ-hoz) Hagyjuk
a szép menyasszonyt.. Hódolat a szép
menyasszonynak.
MARCELINA (pukedli) És a titokzatos szeretőnek. A
szeretőjére.
SUSANA (pukedli) Bezzeg a szenyóra hírneve makulátlan.
Emberemlékezet óta.
MARCELINA (pukedli) Ó, a kis hölgy alakja makulátlan. Még
néhány hónapig.
SUSANA Irigy vénlányon is javít a kozmetika. Néhány
napig.
8
BARTOLO Menjünk már.

MARCELINA (pukedli) Egy fehérmájú nő legjobb mentsége,
hogy csak naiv volt.
SUSANA (pukedli) Egy irigy vénlány legjobb mentsége,
hogy átlát a szitán.
MARCELINA Irigy vénlány!...
BARTOLO Marcelina!
MARCELINA Néhány napig??
SUSANNA Távolról, sötétben…
MARCELINA Én most fogok..
BARTOLO Távozni, Marcelina, távozni. Méltósággal.
Marcelina…
MARCELINA Nem fognád be a szád????
Menjünk, doktor úr, mert véletlen kikaparom a szemét.
MARCELINA kirohan, BARTOLO követi.
SUSANA Nem értem Egy banya, egy micsoda lidérc…
Mire föl pöffeszkedik? Azért mert pár sorral
többet olvasott, meg szegény grófné mellett az
évek során ráragadt valami… azt hiszi
fölöttem áll? Járt iskolába, na istenem! meg a
grófnét pesztrálta, hogy szegény majd beleőrült…
– Mit akartam egyáltalán?...
4.
QUERUBÍN beront.
QUERUBÍN Susana! Két órája várok – végre egyedül…!
SUSANA Querubín! Mi az?
QUERUBÍN Világvége. Te férjhez mész, engem meg kidobtak.
SUSANA Megint.
QUERUBÍN Végleg! A gróf úr az éjjel rajtakapott Doritával.
Pedig mit – csak gyakoroltam vele a szerepét.
Nimfa lesz este a lakodalmon. A gróf
minősíthetetlen állapotba került! De a gróf úr
dühöngött. „Tűnés” – azt kiabálta – „te kis
nimfomán…!” – majdnem kimondtam. És,
9
ésMeg, hogy: „Utolsó napod volt itt!” Ha a

szépséges az isteni édes grófné nem szól miattam
– sose látlak többet!
SUSANA Engem? Most akkor én lettem…? Újabban
értem rajong a fiatalúr?
QUERUBÍN Donna Rosina elragadó. Csak az a baj, hogy szó
szerint. Tőlem magát elragadó. végtelenül
eszményi. egy mennyei tünemény. Csak
Egyszóval: em túl engedékeny.
SUSANA És én igen? Velem akármit lehet?
QUERUBÍN Ő eszményi, de nekem gyakorlati igényeim
vannak. Ő ráfogja az imádatomra, hogy ártatlan.
SUSANA De hát a keresztmamád!
QUERUBÍN Emiatt ért félre. Hát ez az! Ezen nem bír túl
lépni ő sem.
SUSANA És tőlem mit remélsz, mégis?
QUERUBÍN Ó, Susana, hát mindent!… Nálad izgalmasabb nő
nincs a világon. Például… például esténként te
vetkőzteted a grófnét, kigombolod a blúzát,
bontod a fűzőjét… Ezzel a finom női kezeddel…
(a szalagra) Mi az?
SUSANA Kis parfümös szalag. Éjjel ez van keresztanyád
szépséges keresztmama hajában.
QUERUBÍN (kikapja SUSANA kezéből) A hajában!...
SUSANA Add vissza!
QUERUBÍN Az ő álomszagú éjjeli hajában!... Mondd, hogy
elvesztetted, cica. kis szívem.
SUSANA Cica az anyád. Kis szívem!... – Azonnal... nem
hallod?... Querubín! (visszavenné a szalagot)
QUERUBÍN Nem-nem. Ez kell nekem. Itt van – (papírt vesz
elő) helyette, tessék. Az új versem. (SUSANA
kezébe nyomja)
SUSANA Nem csencselünk itt! – Add vissza! (igyekszik
visszavenni)
QUERUBÍN Az ára egy száz csók. Ha sokat
agyalszKedvezménnyel kettő. kétszáz.
10
SUSANA Jó. Elmondom a grófnénak.

QUERUBÍN Három. Ő Úgyse lát többet... És Susana, ne
felejtsd el – pedig én már örökre őt vágyom
minden pillanatban a grófné után fogok
elhagyatva sóhajtozni – de ha meg rád gondolok,
az arcod napsugara beragyog magányom
cellájának kicsi ablakán. ogja sajgó szívemet.
SUSANA Kicsi ablakán. Az. Sajgó szívedet!... Most nem
Doritát szédíted, fiatalember. Vele rajtakapnak, a
grófné után csorog a nyálad, és közben futólag
lerohansz engem...
QUERUBÍN Nem direkt. tehetek róla. Meg vagyok veszve.
SUSANA Pár év, és fékezhetetlen donjuan nőcsábász leszel
te –
QUERUBÍN Tegnap pld. is találkoztam Marcelinával...
SUSANA Ne! Marcelinával!...
QUERUBÍN Miért? Ő nem nő? Ő is nő, nem? Ő is nő!
SUSANA Nem vagy normális. Bolond. Add vissza a
szalagot.
QUERUBÍN Képtelenség. Nem lehet.
SUSANA Megyek a gróf úrhoz. Hogy igaza volt. Ki kell
dobni. Lop! Lop, és a kegyelmes asszonyt
molesztálja. És ha van egy perce, velem akar
csókolózni!
5.
Közben belépett ALMAVIVA gróf. QUERUBÍN amint meglátja,
rémülten lebukik a mosógép fotel mögé.
SUSANA (nem érti) Hahó.
ALMAVIVA Hahó.
SUSANA (megpördül) Ó!...
ALMAVIVA Mi baj? Magadban beszélsz… a szíved majd
kiugrik... Persze egy ilyen napon –
SUSANA Parancsol a gróf úr?
11
ALMAVIVA Egy percem van, Susana, ha itt találnak… De

Basil úgyis megsúgta neked. Tisztában vagy az
érzelmeimmel. Nos. Hallgass ide. (leül a fotelbe)
SUSANA Nem, nem lehet…
ALMAVIVA (megfogja a kezét) A király kinevezett Londonba
nagykövetnek. Figarót viszem magammal.
HallatlanEz ugye kihagyhatatlan lehetőség. ez
neki. Ritka kihívás. És egy feleség, magától
értetőden ik, követi a férjét… Eddig stimmel,
nem? Igen? (szünet) Nem hallom. Mondd csak.
SUSANA Lehetek őszinte? Ha mernék őszintén –
ALMAVIVA A legszabadabban beszélhetsz előttem, mától
neked mindent lehet. ez a jog már téged nagyon
megillet.
SUSANA Szóval mikor a gróf úr Bartolo doktor kezéről
lenyúlta lecsapta a grófnét – és úgy belezúgott
olyan észvesztő szerelmes volt, hogy az ő a
kedvéért eltörölt egy régi… förtelmes!…
szokást...
ALMAVIVA (elmosolyodik) A lányok szüzecskék nagy
bánatára!... Pedig ez egy micsoda bensőséges ősi
hagyomány, egy tradíció, Susana.
Nézd,Szerintem találkozzunk, kicsim, a parkban,
sötétedés után. Megbeszéljük ezt. Ha kedves
leszel… cserébe én, amiről csak álmodsz… csak
a szíved vágya –
BASIL (kívül) Őkegyelmessége nincs a szobájában.
ALMAVIVA (felpattan) Ki a fene…?
SUSANA Jaj, nem…
ALMAVIVA Az ajtóhoz! Be ne engedd.
BASIL (kívül) Esetleg itt megnézem…
ALMAVIVA (körbepillant, a csúszdára) A fotel mögéOda?... ?
Dobd ki gyorsan.
SUSANA ALMAVIVA elé áll, ALMAVIVA finoman arrébb tolja.
SUSANA fedezi hátrébb lép, hogy fedezze QUERUBÍN-t. Mire
ALMAVIVA a csúszdába mögé guggol, QUERUBÍN már előreugrott,
felhúzott lábbal a mosógépbe fotelbe kuporodik, remeg a félelemtől.
12
SUSANA rázárja az ajtót. rádobja a ruhát, ami a kezében volt, a fotel

elé áll.
6.
BASIL (jön) Kisasszony véletlen nem látta véletlenül a
gróf urat?
SUSANA Basil…
BASIL Tanár úr..
SUSANA Tanár úr… mester!... Miért láttam volna?
BASIL Hát nem lennék meglepve elcsodálkozva. Amúgy
Na nem én keresem, hogyisne. AHanem Figaro.
SUSANA Figaro! Persze. Majd pont neki hiányzik. hogy
keresi az ártó szellemét…
BASIL Ó, hát mi van abban, ne tessék túlozni. Egy vidám
ünnepség – és ami tiltva volt addig, máris
kötelező. A gróf úr úgyszólván… csak megédesíti
a nehéz kezdetet.
SUSANA U. Ez rendkívül A maga szemlélete kissé
gusztustalan. Honnan veszi, hogy csak úgy
betörhet ide?
BASIL Addig harciaskodik a szenyorita, amíg jól beesik
két ló közt a, a izé alá. Tudom, amit tudok. A gróf
úrnak nem Figaro képez itt akadályt, nem…
ugyan. Hanem a kis tyúktolvaj. ólálkodó fiatal
apródja.
SUSANA Tyúktolvaj?
BASIL Tyúk. Mondjam ki a nevét?
SUSANA Kicsoda, Querubínra gondol?
BASIL Nem én mondtam…. De amúgy az Előbb is erre
láttam elég feltűnően settenkedni. épp Az ajtó
előtt.
SUSANA Kérem, azonnal távozzon.
BASIL Talán A költeményét szorongatta?. Nyilván
Esetleg a kisasszonynak tetszik lenni a
múzsának? nak lett az költve.
13
SUSANA És ha igen? Ha én tetszem? Magának, ahhoz mi

köze… Mit tolakszik itt maga –
BASIL No de mi van, ha a grófné… Hacsak nem
mindjárt a grófnénak. Akit nyeldekelve bámul a
vacsoránál –
SUSANA Mit rágalmaz itt, hogy képzeli! Egy védtelen
kamaszt, akit a gróf amúgy is ferde szemmel –
BASIL Már elnézést, de nem az ujjamból szoptam!
Pardon, kitalálok én ilyet? Az egész ház
visszhangzik tőle. Mást se hallok a házban…
ALMAVIVA (feláll) Mitől visszhangzik? Na mit hall, most
mondja!
SUSANA a szája elé kapja a kezét.
BASIL Hoppá. Hoppácska. Édes anyám. Édes jó anyám.
ALMAVIVA Menjen, Basil. Rúgassa ki a gyereket a házból.
BASIL Miért is jöttem ide be. Minek jöttem ide be?
SUSANA (mint aki mindjárt elájul) Nem vagyok jól...
ALMAVIVA Üljön le. A fotelbe. (BASILnak) Segítsen.
SUSANA (ellöki) Dehogyis! Nem ülök le! – Rárontanak az
emberre, komolyan… hát mégis...
ALMAVIVA Nyugodj meg, kedves. Két úriember van jelen.
BASIL Őszintén sajnálom. Bocsánatért esedezem. A
kissrácot Az apródot illetőleg. Csak vicceltem,
hogy… kiugrasszam… mármint…
kipuhatoljam...
ALMAVIVA Querubín kap egy kis lendületet, amivel
remélhetőleg fuvart ötven piasztert meg egy
lovat. És galoppozik hazajut visszajut oda,
ahonnan jött. a szüleihez.
BASIL Most Énmiattam? Gróf úr, egy szó se igaz...
ALMAVIVA Querubín? maga a sátán. az ördög. Tegnap is
sikerült meglepnem kivel leptem meg, a kertész
lányával.
BASIL Doritával?
ALMAVIVA A lány szobájában. Ehhez szóljanak.
14
SUSANA Meglepő lehetett épp Mikor Dorita szobájában

épp a gróf úrnak volt sürgős dolga.
ALMAVIVA Meg. Mi? Igen. Sürgős dolgom. Hát igen.
(szünet) Az apját kerestem, Antoniot..mondom,
Antonio? Hol az a részeges kertész egy mindig,
képtelenség. Kopogok – a kislány kinyitja, csupa
talpig kielpirulva – na, hát gyanús lett. t fogtam.
Volt ott egy ilyen izé, komód. Csak úgy Ott egy
függöny, valami falifülke lehet, szórakozottan
odanyúlok (nyúl a fotelben lévő ruhához),
kinyitom szépen elrántom (lerántja), és kit látok?
(meglátja QUERUBÍN-t) Ne m igaz!...
BASIL Na tessék parancsolni.
ALMAVIVA (SUSANÁ-nak) A kis hölgy félórája van
eljegyezve, és… – (QUERUBÍN-nak) Fiam,Öcsi a
szemtelenségnek is van határa. Az eszedbe sem
jut, hogy mit okozol ezzel Szégyent hozol a
keresztanyádnak? ra. És a kedvenc komornájára
képes vagy rányomulni… ráakaszkodni, ez azért
ez… tűrhetetlen merész. Hogy Figaro – akit
becsülök.. olyan becsben tartok! – Figaro az ő
háta mögött – mégis a jobbkezem! – Figarót
inzultálni ilyen Ez elég visszataszító módon…
MagávalVeled jött, Basil?
BASIL Énvelem?
SUSANA Dehogy, Eleve Végig itt volt. Könyörögni jött
gött nekem, hogy szóljak a kegyelmes grófnénak
az érdekében. Amikor belépett a gróf úr, annyira
megijedt, hogy úgy megijedt, hogyhát elbújt a
fotelba. csúszdában.
ALMAVIVA Hogyne!Hol! Ott én voltam! Én ültem a
fotelban!
QUERUBÍN Ó! Addigra én már… (mutatja)Akkor a fotel
mögött volta
ALMAVIVA Hol? Mögött! Hát én ott… Én voltam a fotel
mögött!
QUERUBÍN Ó, én addigra már… Utána másztam át, mivel…
15
ALMAVIVA Mi? Tekergőzik a kis vipera. Na elég. – És

végighallgattad, amit beszéltünk!
QUERUBÍN Dehogy! Nem lehet bent hallani!
ALMAVIVA Nem-e?
QUERUBÍN Próbálja ki!
ALMAVIVA Te nagyon hülye vagy kisfiam.
QUERUBÍN Ebben van valami…
Befogtam a fülem.
ALMAVIVA (SUSANÁ-nak) Esküvőről ne is álmodj.
BASIL Gróf úr – jönnek.
ALMAVIVA (előrerántja QUERUBÍN-t) Ideállsz, hülyegyerek
fiam,hogy mindenki lásson.
7.
Jön FIGARO, ROSINA, DORITA; szolgák, környékbeliek az esti
mulatsághoz öltözve.
FIGARO Ünnepélyesen Azért sereglettünk a gróf úr elé…
hogy kegyes jóindulatához folyamodjunk –
(SUSANÁ-hoz) Majd segíts!
SUSANA Teljesen Hiába minden.
ALMAVIVA Hát te?
ROSINA (ALMAVIVÁ-hoz) Drágám, megígértem nekik a
közbenjárásomat. Te is szerettél valamikor.. A
szerelemre kérem, amit irántam egykor érzett…
ALMAVIVA Mikor? Ma is ugyanúgy, ez milyen… micsoda
beszéd... – Szóval? Mi az óhaj-sóhaj? Mit
óhajtanak, kedveseim?
FIGARO A gróf úr rendkívüli nagyvonalúságról
tanúbizonyságot téve lemondott magasztos
lélekkel az első éjszaka jogáról lemondott. Ennek
első ma boldog kedvezményezettje, éppen ma,
én vagyok.
ALMAVIVA Ahh… Ez Csodálatosan így van. igaz. Eltöröltem
egy egyrészt méltatlan ésmásrészt barbár
szokást, mintegy főhajtásul a testiség, vagy mi,
16
tisztesség, szóval a legnemesebb emberi erény

előtt. Egy igazi spanyol arisztokrata az nyerje
meg a kiválasztott hölgy(e) szívét rendes
szenvedélyes udvarlással – és kísérje megvetés,
legyen kitörölve az emberiségből, ne tudjon
még csak vissza se kapaszkodni, (olyan legyen,
mint ez a szappanos csúszda) az azt, aki az
szerelmes odaadást mint valami szolgai
kötelességet megköveteli.
FIGARO (nyújtja a menyasszonyi fejdíszt) Hálatelt szívvel
és alázatosan kérjük tehát a gróf urat, hogy ennek
jelképéül a menyasszonynak kegyeskedjen a
menysszonynak átnyújtani a fejdíszt, melynek
fehér tollbokrétája és selyemszalagjai ami
nemcsak a menyasszony az ártatlanságát
szimbolizálja ák – hanem a gróf úr szándékainak
tisztaságát is. Teremtsen ez a fennkölt pillanat
örök hagyományt…
ALMAVIVA Vőlegény, költő és zenész, háromszoros
felmentése van a józanság alól.
FIGARO … Melynek tiszteletére, engedelmével, kis ünnepi
dalt improvizálnánk – (elfordul, megadja a
KÓRUS-nak a hangot, vezényel)
KÓRUS (Giovani liete…) ALL YOU NEED IS

LOVE
There's nothin' you can do that can't be done
Nothin' you can sing that can't be sung
Nothin' you can say, but you can learn how
to play the game
It's easy
Nothin' you can make that can't be made
No one you can save that can't be saved
Nothin' you can do, but you can learn how to
be you in time
It's easy
17
Győzött a jóság, hulljanak rózsák

nagylelkű gróf urunk lába
elé!
Szűzekre orvul nem csap le
mától,
éljen a gróf úr, áldja az ég!
ALMAVIVA Ugyan, ugyan! Köszönöm, Hagyjuk ezt!...

SUSANA Ne utasítsa el, gróf úr, a dicséretet, amit annyira
megérdemli el…
ALMAVIVA Meg.. Egy bestia. (SUSANA fejére teszi a díszt)
Jó, jó. Elég volt, elég volt…
ROSINA Megható.. mint annak idején mi…. Meg vagyok
hatva, drágám. Arra emlékeztet, mikor az oltár elé
vezetett.
ALMAVIVA Mi bizony… Ez mind azért, igen. Emlék.
Lemondásom az olthatatlan szerelemből fakad,
amit maga iránt érzek.
FIGARO (SUSANÁ-ra) Ilyen tündöklő szépség…Ez
Optimális példája annak, hogy micsoda áldozatot
hozott a gróf úr.
SUSANA Ez nem áldozat. Ez magától értetődő
nagyvonalúság. A szépségemmel törődsz
ilyenkor – a gróf úr lelki nagyságáról van szó!
ALMAVIVA Összeesküvés. dtek. – Na jó, nem kell….
Köszönöm, köszönöm…
FIGARO (SUSANÁ-hoz halkan) Ó dehogynem… Kis
porhintés sose árt.
SUSANA Te bohóc vagy. .
ALMAVIVA Szerintem emeljük a tétet, meg ogy emeljük a
szertartás fényét, ezért azt javaslom, a
továbbiakat halasszuk délutánra. – Hol van
ilyenkor Marcelina hol a pékben van?
DORITA Uram, az előbb láttam Bartolo doktorral láttam
az imént. karján.
ALMAVIVA Bartolo is itt van? és hol vannak most? Mikor
jönnek vissza?
18
BASIL Ahol Amikor óhajtja a gróf úr.

DORITA (gesztikulál) A parkban magyaráztak… voltak,
Marcelina így beszélt hozzá, és a karjával így, és
akkor megálltak, és a doktor úr akkor ezt csinálta
neki, és erre Marcelina meg ilyet csinált. És ezt
Csak azt hallottam közben, hogy Figaro, Figaro!
FIGARO Bocsánat, mániákus asszony…. le nem száll
rólam. perszóna, imádattal csüng rajtam.
Legszívesebben keresztbe szeretne tenni az
esküvőmnek.
ALMAVIVA (félre) Nem csak szeretne. Keresztbe is fog, azt
garantálom.
DORITA Gróf úr, bocsánat a tegnap miatt. meg tetszik
bocsátani a tegnapért?
ALMAVIVA He? Ja, Arra még visszatérünk.
FIGARO (QUERUBÍN-hoz) Kis barátom. Te meg mit…
tyűha… lapítasz?
SUSANA Duzzog. A gróf úr elkergeti.
ROSINA Ó, istenem. De talán mégCsak meggondolja
magát.
ALMAVIVA Szó nincs róla. Eszébe sincs.
ROSINA Gyerek még. Olyan fiatal!
ALMAVIVA Hát azért azt nem mondanám. Nem eléggé.
QUERUBÍN (halkan) Nem a megbocsátás jogáról tetszett
lemondani.
ALMAVIVA Hm?
SUSANA A megbocsátás a gróf úr legnagyobb erénye.
ALMAVIVA Igen? Ah… kétségtelen.
QUERUBÍN (térden) Kegyelmes gróf úr… Én Beismerem,
hogy túlhajszoltam habzsoltam a… az örömöket
–
BASIL Jegyezze meg, fiatal barátom, maga úgy nyeli a
kacsa a nokedlit, mint a, mint a…
ROSINA (ALMAVIVÁ-hoz) Hát nem esik meg a szíve rajta?
BASIL Lényeg, hogy jobb ma egy kacsa, mint holnap egy
nokedli.
19
QUERUBÍN De ígérem, hogy megjavulok. És soha többet…

ALMAVIVA Csakis a hölgyek kedvéért. Megbocsátok. Sőt.
Kiváló társasága lesz ot biztosítok a
megjavuláshoz. A második katalóniai hadtestnél.
– (QUERUBÍN-nak) Föl, vigyázz! Azonnal
indulsz.
QUERUBÍN (vigyázz) Parancs, értettem?!
FIGARO Nem lehetne esetleg holnap?
ALMAVIVA Nem lehetne. – (QUERUBÍN-nak) Hátraarc!
Lépés – állj, állj, állj, köszönj el keresztanyádtól,
és kérd szépen, hogy imádkozzon érted.
ROSINA Hát…. ha menni kell… Kicsikém, ha menned
kell…. A katonaság nagyon szép, férfias dolog.
Legyél bátor, erős… hogy a gróf úr is büszke
lehessen. Mi itthon mindig gondolunk rád.
ALMAVIVA Nagyon elérzékenyült, kedves.
ROSINA Végülis…. A keresztfiam. Olyan… kedves…
Tündéri kis rajongó.
ALMAVIVA Aha. – Basil…?
BASIL felhúzza a vállát.
ALMAVIVA Csókold meg Susanát is… utoljára.
QUERUBÍN indul SUSANA felé, FIGARO magához rántja.
FIGARO Dehogy Utoljára, ugyan. Röpül az idő. Pikk-
pakk Mindjárt itthon lesz a karácsonyi
eltávozáson. – (QUERUBÍN-hoz) Hadd rázzam
meg már én is a kezed, hadnagy…
ALMAVIVA Közlegény..
FIGARO … úr! Most Nagyot fordul az életed. Nincs több
kukkolás… ólálkodás a budoárok körül. Nincs
több konyakos tea, meg mellé a konyakmeggy és
franciakrémes. Csak a bunkó, büdös katonák,
gyerekem, ahogy vonszoljátok magatokat a
sárban. Puska, gránát, Karabéllyal.
Málhazsákkal. Erőltetett menet, hosszú tömött
sorok….. ban, ahol „miért mindig a vége az
utolsó”...? És mikor torkig vagy már, akkor hasra,
20
sáncot árok ásás… mert ásni, ugyanis mivelhogy

szembelőnek. Szerintem ezt Neked találták ki…
való lesz, férfias mulatság!
SUSANA Hagyd abba, ez borzasztó!
ROSINA Jesszusom, miket beszél –
ALMAVIVA (megveregeti QUERUBÍN vállát) Erőt,
egészséget, kisfiam. (BASIL-hoz) Az irodámban
találkozunk. jöjjön. (a KÓRUS-hoz) Oszolj,
oszolj! (ROSINÁ-nak nyújtja a karját)
ALMAVIVA, ROSINA, SUSANA, BASIL, DORITA, KÓRUS kimennek.
QUERUBÍN is indul, FIGARO visszarántja.
FIGARO Csss!
QUERUBÍN Mi az? Én rohanok. Nehogy lekéssem, mikor
szembelőnek!
FIGARO Pillanat. Az esküvőm még annál is
valamennyivel jobban érdekel. Úgyhogy
kilovagolsz, távozol, hogy mindenki lássa, és a
keresztnél visszafordulsz úgy, hogy senki se
lássa.. Gyalog. És Nem vehetnek észre ne
vegyenek, míg a grófot beültetem a körhintába.
QUERUBÍN És nekem mi a jó nekem ebben? abban? Ha aztán
úgyis mennem kell?
FIGARO Mi a jó?... Bízd rám magad. A katonaságból
kiszervezlek a katonsaágból. És estig meghúzod
magad… mondjuk Doritánál. Zokon venném, ha
nem próbálnátok a szerepét elégszer. – Futólépés.
QUERUBÍN (tiszteleg) Majd – megköszönöm – ha tényleg…!
(kirohan)
FIGARO Ha tényleg!... Még mindig van, aki nem ismer
engem.
21
II.
Díszes hálószoba, hátul egy alkóvban hatalmas ágy. Bejárat jobb
hátul, hátul ajtó SUSANA szobájába, bal elöl ajtó a budoárba, ablak.
8.
SUSANA Szórul-szóra így volt.

ROSINA El akart csábítani?
SUSANA Személyzettel ez ugye nem megy, inkább.. ilyet
nem tesz. Meg akart venni.
ROSINA És Querubín végig… végig ott volt?
SUSANA Végig.
ROSINA Ott?
SUSANA Ott.
SUSANA A fotel mögött.
ROSINA (egy karosszékbe omlik) Mit mondott neked?
SUSANA Hogy ha kedves leszek… de ráérek vele sötétedés
utánig.
ROSINA Nem szeret már engem.
SUSANA De közben hát őrülten féltékeny!
ROSINA Ilyen egy férj. – Nyiss ablakot. – Csak A
büszkesége a régi. Közben a szerelmemet már
halálosan unja. Úgy kerül engem, elszántan kerül
engem… érdekes, hogy férfi van minden
szomorúság mögött.
SUSANA (az ablaknál) Látom innen. Lovon. Kettő… négy
agárral.
ROSINA Vadászni ment. Van időnk.
Kopognak.
ROSINA Susana?
SUSANA (megy, ajtót nyit) Figaro! (Fígaró Figaró,
Figaró!) Édes!
FIGARO bejön.
22
SUSANA A kegyelmes asszony kétségbe van esve.

FIGARO Ha méltóztatik,Ó semmiség ez. A gróf úr
kiszemelt egy csinos lányt szeretőnek. Ennyi.
Magától értetődő.
SUSANA Mennyi? Micsoda?...
FIGARO És hogy Susana pedig nem kér a
megtiszteltetésből, a gróf úr megsértődik, és
koalíciót köt Marcelinával. és Marcelina
pártjára áll. Ez természetes. A legtermészetesebb.
Úgy vesz revansot, hogy elrontja más örömét. Mi
ebben a pláne ebben?
ROSINA Milyen gondolkodás ez? Egy rémes lezser
ember! mi meg mikor itt halunk bele a
boldogtalanságba!
FIGARO Ha nem Teszünk ellene. A gróf úr szisztémáját
fogjuk kell követni. El kell venni Hogy elvegyük
a kedvét attól, ami a miénk. Hogyan? –
elbizonytalanítjuk abban, ami az övé.
ROSINA Hogyan?
FIGARO Már folyamatban intézkedtem, grófné. Önről
máris ronda pletykák terjednek…
ROSINA Rólam? Megbolondulok.
FIGARO A gróf úr fog itt megbolondulni.
ROSINA De Így is eszelős féltékeny –
FIGARO Ez jön Kapóra jön. Csak meg kell bökni finoman,
hölgyeknek rutinfeladat. Ha eléggé feldühödött,
úgy manipuláljuk, ahogy jólesik. Már
intézkedtem, engedelmével, hogy Basil átad
adjon át neki egy névtelen levelet – abban az
áll,benne, hogy az esti banketten Önhöz egy
illető… közeledni fog.
ROSINA Egy asszony jóhírével!Ezzel nem játszhat, Figaro!
FIGARO Ritka az asszony, akivel meg merném
tenni.Mással nem is tenném meg! Félnék, hogy
beletrafálok.
ROSINA Még legyek hálás!...
23
FIGARO Csak pillanatra Képzeljük e csak el – a gróf

uram úr azzal tölti a napot, hogy toporzékol, és a
feleségéről szörnyeket fantáziál – ahelyett, hogy
az én menyasszonyomat szórakoztatná. Kész van,
mit csináljon? fusson az egyik után, vagy őrizzen?
őrizze a másikat? Dió….
SUSANA …mogyoró. Csodás… És Marcelina?
FIGARO Megoldom. Don’t worry, my friend… Te csak
üzenj a gróf úrnak, hogy este várod a parkban.
SUSANA Tudod mikor.. Ebből baj lesz.
FIGARO A jóég áldjon már meg. Aki meg se próbál a
semmiből valamit csinálni, se nem el se ér el soha
semmit, és a vége sem lesz más mi lesz belőle,
egy nagy mint semmi. Ez a mottóm.
SUSANA Viszonylag szellemes.
ROSINA (FIGARÓ-hoz) És odaküldiöd neki a kislányt?
FIGARO Dehogyis. Felöltöztetünk valakit.
ROSINA
SUSANA Kit?
FIGARO Aztán tettenérjük a gróf urat, és nem fogja tudni
kimagyarázni.
SUSANA De…kit küldesz?
ROSINA Ne…
FIGARO De…
SUSANA Ne..
FIGARO Querubínt.
SUSANA Querubínt!...
ROSINA Rég elment.
FIGARO Elment, elment – de én utolérem. Szóval – kapok
engedélyt?
SUSANA Hihetetlen, Hogy ragyog, ha konspirálhat!
FIGARO Trükk, csel, csapda felsőfokon. Politikus lehettem
volna.
SUSANA Azért az is egy szakma, állítólag.
24
FIGARO Három dolog kell hozzá. orr, pofa, és száj/agy.

(szagold ki) Vedd észre – szerezd meg
kaparintsd meg – tagadd le. Nem nagy titok.
ROSINA Olyan Annyira magabiztos – én kezdek hinni
neki.
FIGARO Beküldöm Querubínt. Csak bújjon valami
jelmezbe a jelmezébe – csipkék, bodrok, frufru,
smink, manikűr… én majd nőtanilag instruálom.
És a gróf úr a kezünkben van. Frufrut ne, azt
utálom. (grófnéra néz) Jó, valakinek jól áll.
SUSANA Nem engedi, a frufrut.
FIGARO Nem engedem, ez van.
SUSANA Ez rémes.
FIGARO Szerintem is. (dúdolva ki)
9.
ROSINA kis díszes, tükrös dobozból flastromot vesz elő, az arcára
tapasztja.
ROSINA Micsoda Azért ez egy elég őrült nap, Susana –
ráadásul a hajam is és én ilyen ziláltan –
feltűznéd? legalább a hajam tűzd föl…
SUSANA Remélem nem tetszik Nem szabad kesztyűs
kézzel…
ROSINA (tűnődik) Összeszidom, majd meglátod, nagyon
összeszidom…
SUSANA Olyan erőszakos komisz, még verset is írt.
ROSINA (tűnődik) Csak fésülj meg, jó, így nem lehet…
SUSANA Ezt még itt a két tincset megigazítom, és szidásra
kész –
ROSINA (feleszmél) Hogy, mit írt?...
SUSANA (nyújtja) Kicsit gyűrött. Mikor ez a kis Teljesen
bolond –
Kopognak, jön QUERUBÍN félénken.
QUERUBÍN Csókolom.
SUSANA Fáradjon csak be, Csak jöjjön, hadnagy úr.
25
QUERUBÍN Ezt Ne mondd ezt. Nem akarok elmenni

Eszembe jut, hogy el kell mennem… a
keresztanyutól…. keresztmamától, aki ráadasul
olyan… kedves.
SUSANA És szép.
QUERUBÍN Hú nagyon.. Igen…
SUSANA „Igen!...” Nézz oda,Azért ezek a szempillák…
ROSINA Susana, ne haragudj, ki is írta ezt?
SUSANA Hopp, valaki vörösen villog… A bűnös
elvörösödik.
QUERUBÍN Ezt Én csak… magamnak!…
ROSINA Na jó.Rendben, akkor add elő. Énekeld el.
QUERUBÍN Dehogy adom. Szívinkfartust kapok. Nem.
Túl… túl remegek.
ROSINA Nem kapsz, te. Na, gyerünk.. Halljuk.
SUSANA Elmondok mindent!...
ROSINA Ott a gitárHasználd, ami kell hozzá, kicsim.
QUERUBÍN (maga elé) Kicsim!…
QUERUBÍN (Voi che sapete)

Úrnő, ha tényleg szívembe lát:
mért lett az élet túlkomplikált?
Éjjel az álom messzekerül,
fantáziálok illetlenül.
Néznek-e énrám hölgyek idén?
Naphosszat bénán őgyelgek én.
Izzok a vágytól, arcom is ég,
állítom, lángol, majd mint a jég.
Mámoros lírám sóhajba fúl,
sírok, de nyilván oktalanul.
Remeg a térd és kihagy a szív,
pokoli érzés, provokatív,
ha női szépség megbabonáz,
úgy jó, ha még, még zsongat a láz.
Úrnő, ha tényleg szívembe lát:
mért lett az élet túlkomplikált?
26
(vagy Non so più cosa son)

Ez a szívbaj, a téboly, a végzet,
fagyok össze, de legbelül éget,
annyi donna van, annyi szenyóra,
annyi donna, és mind izgató.
Szóba hozza, ha mindene reszket,
úrfiú a szerelmet, a szexet?
Hőhullám önt el egy csiklandós szóra,
fűnek-fának mégis súgdosni jó.
Súgdosom őrült kéjjel,
súgdosom álló éjjel,
ha nő nincs, az se baj, ha
csak épp a párna hallja,
a hálóingem ujja,
a cúg, amely kifújja
hangom az ajtón át –
hogy nőre nőt kivánok,
csitrire matrónát.
ROSINA Nagyon… gratulálok. Mit mondjak, megérint.

SUSANA Megérintésben utolérhetetlen. – Hát akkor,
hadnagy úr… mindent tud. Most akkor
Megnézhetjzük, melyik ruhám illik magára.
QUERUBÍN Tessék? Mi? Ne! Egyik se.
SUSANA De-de. Köpenyt le.
ROSINA Ne aggódj, A gróf úr nem fog tudni rólad a bálig
nem fog tudni rólad a bál kezdetéig. Utána meg
azt mondjuk, nem tudtál elindulni indulhattál,
mert… nem kaptad meg a kinevezésed.
QUERUBÍN De-de viszont megkaptam. (mutatja) Basiltól.
ROSINA Ez hihetetlen. Ilyenkor tudnak sietni. Szörnyen
siettek. (olvassa) Csak a gróf úr pecsétje hiányzik.
SUSANA (QUERUBÍN-nak) Azt is le.
QUERUBÍN Ne már…
ROSINA És ha jönnek?
SUSANA Bezárom. (megy, bezárja)
27
ROSINA (QUERUBÍN-nak) Azt is vedd le. És a haja.

QUERUBÍN vetkőzik, SUSANA a haját igazítja, stb.
SUSANA (tű a szájában) A kis taknyos… egész irigy
vagyok. (kezébe fogja QUERUBÍN állát) Túl
csinos maga, vigyázzon.
ROSINA Mi ez a karodon? Ez nem Az én szalagom?
QUERUBÍN Ööö.. Nem tudom – izé… találtam …
SUSANA (leveszi a szalagot, ROSINÁ-nak adja) A
kezemben találta. És kikapta, mint…
QUERUBÍN Nem igaz!
ROSINA Nem? Igaz ez?
SUSANA Így lángolt a szeme! És engem akart
összecsókolni érte!
ROSINA Querubín?… – Ó, Ez véres!
QUERUBÍN Igen, mert… igazítottam a ló zabláját, mikor
félrekapta a fejét, és a szegecs sietni kellett most,
ugye és… beakadtam…. felhorzsolta…
SUSANA Beakadt?
ROSINA SoseÉn még nem hallottam, hogy szalaggal kell
bekötözni egy sebet!
SUSANA FőlegRáadásul lopott szalaggal.
QUERUBÍN Bocsánat na. ot kérek.
ROSINA Susana, kap tapaszt teszünk rá. És hozdd a
ruhákat… z pár ruhát.
SUSANA megy a szobájába.
QUERUBÍN Nem, nem! csak a szalag jó… van neki… hát..
na… mert a haját fogta… izé…. össze… ésmeg a
bőré… hez ért… valakinek…
ROSINA … És varázsereje lett tőle? Miket beszélsz!
QUERUBÍN Most megés itt kell hagynom. Mert elmegyek.
ROSINA Nem örökre.
QUERUBÍN pedig Akkor legalább… ha tudnám, hogy
meghalok…
ROSINA jaj, ez Figaro elmebajaőrültsége, hogy
szembelövöldöznek!...
28
QUERUBÍN … Ha tudnám biztosan!... akkor talán ki merném

mondani, hogy…
ROSINA Szerintem Csönd legyen. Ne butáskodj.
Kopognak.
10.
ROSINA … Ki az?
ALMAVIVA Miért zárta be?
ROSINA Jesszus! A férjem!... Megkapta a névtelen levelet.
(QUERUBÍN-hoz) Jaj! És te meg itt – így!...
ALMAVIVA Volna kedves kinyitni, Kinyitnád drágám?
ROSINA Nem tudom…mert… Egyedül vagyok.
ALMAVIVA Igen?
ROSINA Igen.
ALMAVIVA Akkor kihez beszélsz?
ROSINA Tessék?
ALAVIVA Kihez beszélsz?
ROSINA Kihez… Hát hozzád…
QUERUBÍN Most már biztos, hogy megöl. (a budoárba rohan,
bezárja maga mögött az ajtót)
ROSINA Hogy jutottunk ide!... (siet, hogy beengedje
ALMAVIVÁ-t)
ALMAVIVA (jön) Nem szoktad bezárni.
ROSINA Nem, de… régi ruhákat válogattam… Susanával.
Épp beszaladt a szobájába.
ALMAVIVA Fel vagy van zaklatva, nem? drágám.
ROSINA Nem… nem tudom.. Nem meglepő. Nem
meglepő, mivel… mondom, épp –rólad magáról
beszéltünk – mikor beszaladt…
ALMAVIVA Rólam? .Ó, Én meg, hm! maga miatt aggódom,
tudja? Kezembe nyomtak egy levelet. Azt írja…
ostobamicsoda rágalom… hihetetlen milyen
micsoda piszkos figurák vesznek körül… de épp
elég picit ideges lettem tőle.
ROSINA Mit ír?
29
ALMAVIVA Hogy a bálon valaki titokban közeledni próbál

hozzádmagához.
ROSINA Hozzám?... Sajnos nem fog megtalálni. Ki nem
mozdulok innen. Egész nap.
ALMAVIVA De az esküvő…
ROSINA Hát Hiába. Nem érzem jól magam.
ALMAVIVA Nem?... Na, hát Szerencsére, hogy itt a doktor.
QUERUBÍN a budoárban feldönt egy széket.
ALMAVIVA Ez… mi volt?
ROSINA Tessék?
ALMAVIVA Egy szék. Valami Feldőlt.
ROSINA Én nem hallottam.
ALMAVIVA Valaki van bent.
ROSINA Hol?
ALMAVIVA Hol??
ROSINA Hát… Ki lenne… ott?
ALMAVIVA Hát Pontosan ezt kérdezem.
ROSINA Senki. Susana. Kicsit elpakol.
ALMAVIVA Az előbb nem Azt mondtad, az előbb, hogy a
szobájába ment?
ROSINA A szobájába. Nem mindegy? Kiszaladt – fogom
én figyelni…
ALMAVIVA Drágám, mitől izgatta így fel magát?Felizgattad
magad?
ROSINA Én? mitől? Susannától? Semmitől – egy
komornától, én?
ALMAVIVA Egy komornától. Vagy valaki mástól. De fel vagy
van izgatva.
ROSINA Talán… inkább téged izgat. magát izgatta fel a
komorna. Nálam jobban, legalábbis.
ALMAVIVA Olyannyira, drágám, hogy azonnal látni akarom.
ROSINA Nem is először. Ugye?... Kérem, ha gyanakszol
gyanakszik, mondd ja ki nyíltan, én – én – semmi
alapja nincs rá!
SUSANA hangtalanul jön a szobájából, kezében ruhák.
30
ALMAVIVA Nincs. Egy pillanat, és kiderül. (a budoár ajtaja

felé) Susana. Gyere ki. Megparancsolom.
SUSANA visszahúzódik az alkóvba.
ROSINA Hogy jönne ki? Hát meztelen!
ALMAVIVA Meztelen?
ROSINA Hát majdnem meztelen! Milyen viselkedés már
ez Micsoda indiszkréció egyáltalán, így berontani
egy nőhöz. hölgyhöz… – SusanaÉppen ruhát
próbált, és mikor hallotta, hogy valaki maga jön –
ALMAVIVA Beszélni csak tud. (az ajtó felé) Susana. Itt vagy?
SUSANA elbújik az alkóvban.
ROSINA (az ajtó felé) Susana, megtiltom, hogy válaszolj!
(ALMAVIVÁ-hoz) Lehetetlen viselkedés!…
ALMAVIVA Lehetetlenül viselkedsz.
ROSINA Igen, mert…
ALMAVIVA (indul az ajtóhoz) Jó. Ha nem válaszol,
kirángatom. Ha pucér, ha nem.
ROSINA Már Bocsásson meg…! Az én
lakosztályomban…!
ALMAVIVA Meglátjuk, ki is az a a rejtélyes Susana. (az
ajtónál) Kérem a kulcsot. (szünet) Kérem a –
betöröm. Én nekiugrok, én betöröm.
ROSINA Csak nem csinálsz itt nyilvános botrányt akarsz?
!
ALMAVIVA (szünet) Elintézem, ne féljen, hozok egy – (indul,
visszalép) Pillanat. Minden így marad érintetlen.
Úgyhogy ezt bezárom a komorna szobáját.
(bezárja, zsebreteszi a kulcsot) Maga pedig
legyen jó, és fáradjon velem, drágám. Velem
fáradnál? Drágám…
ROSINA (kétségbeesett) Ahogy óhajtod… ja. Az én uram.
ALMAVIVA Semmi feltűnést, ha volnál a szíves. (nyújtja a
karját, kimennek)
31
11.
SUSANA (előbújik az alkóvból, a budoárhoz szalad, az
ajtóhoz hajol) Querubín! Nyisd ki! Én vagyok.
Susana. Gyere ki!
QUERUBÍN (kijön) Engem kivégez.
SUSANA Tűnj el gyorsan.
QUERUBÍN De hogy?
SUSANA Fogalmam sincs. Tűnj el.
QUERUBÍN minden ajtó zárva.
SUSANA minden ajtó zárva.
Az ajtó zárva. az ablakra néznek.
QUERUBÍN Az ablakon?
SUSANA Első emelet! Ne!...
QUERUBÍN (az ablaknál) Vetemény. Maximum szétloccsan
pár dinnye.
SUSANA Nem szabad! Ott halsz meg nekem!
QUERUBÍN Búcsúcsók! Szerencsét hoz! (megcsókolja
SUSANÁ-t, és kiugrik az ablakon)
SUSANA Ne!... (pillanatnyi szünet után az ablakhoz lép,
kihajol) Már rohan… megőrülök. Világszép
kölyök, és mint a macska… A nők meg fognak
veszni érte. – Gyerünk. A budoárba. (bemegy a
budoárba, magára zárja)
12.
Jön ALMAVIVA (feszítővassal) és ROSINA.
ALMAVIVA Ahogy hagytuk. – Drágám, utoljára kérdem.
Kinyitod ja?
ROSINA Ha legalább szerelemből tennéd, meg tudnék
bocsátani. El tudnám felejteni, milyen
erőszakosan követelőzik itt. De hiúságból, kérem!
…
ALMAVIVA Szerelem, hiúság, most mindegy. Ha nem nyitod
nyitja ki…
32
ROSINA Nem. Nem. (az ajtó elé áll) Mit képzelsz rólam,
különben is! hogy egy szem tisztesség nincs
bennem?
ALMAVIVA én Semmit se képzelek. én Tudni akarom, hogy ki
van bent.
ROSINA Jó. Jó… Ha mindenáron…
ALMAVIVA Aha. Nem Susana!
ROSINA Csak egy kis játék. Estére terveztük. Én
esküszöm…
ALMAVIVA Mit esküszik!
ROSINA Nem akartuk felbosszantani.
ALMAVIVA Tuk! Egy férfi?
ROSINA Dehogyis!... Fiú.
ALMAVIVA Fiú?
ROSINA A nevét nem merem…
ALMAVIVA Querubín! Mi? Querubín! miért van az, hogy ez
fiú mindig ott van, A kis patkány! Ahova
lépek…! – Nyissa ki.
ROSINA Attól félt, hogy maga éktelen dühös leszel…
ALMAVIVA Szépen összevág. Maga sírdogálsz miatta. Ő nem
megy el. Maga kitalálja Beadod nekem, hogy
Susana. És akkor a levél. – (az ajtónak) Kijönni!
ROSINA (átöleli, húzza el) Képes és megöli!...
Könyörgöm… Teljesen ártatlan… (észreveszi
QUERUBÍN ruháját) Kérem, ne vonj on le
elhamarkodott következtetést. Abból, hogy nincs
rajta ruha.
ALMAVIVA Nincs rajta ruha!
ROSINA Éppen átöltöztettük. Szerettünk volna egy –
meglepetést…
ALMAVIVA Persze. Ő a egy meglepetés, ruha nélkül, maga te
meg szigorúan a szobádban maradsz. Ez egy
meglepetés. Valóban. jában marad. (fogja a
feszítővasat) Nagyonis értem.
ROSINA (egy székbe omlik) Ne bántsd a… könyörgöm…
engedje el… rajtam álljon bosszút!
33
ALMAVIVA (nekiesik az ajtónak) neki Most vége van.

ROSINA Neeeeeee könyörgöm!!!!!!!!
De kulccsal nyílik az ajtó, jön SUSANA.
ALMAVIVA Susana?...
SUSANA Gróf úr. Vége van? Kinek?
ALMAVIVA ez Katasztrófa.
ROSINA a döbbenettől mozdulni sem tud.
ALMAVIVA (ROSINÁ-nak) És maga te mit…! Ez
hihetetlen… Még eljátssza, hogy megdöbbent! –
De biztos benn… (bemegy a budoárba)
SUSANA (ROSINÁ-hez lép) Már messze van – kiugrott.
ROSINA Én meghalok.
ALMAVIVA (kijön, szünet) Senki. Drágám… maga egy
komplett színésznő.
SUSANA És én?
ALMAVIVA Egy kis játék, ugye?
ROSINA (lassan magához tér) Kis játék…
ALMAVIVA Merőben Ízléstelen játék. Megkérdezhetem,
hogy… miért?
ROSINA Miért! Maga ezt megérdemelted. Amiért így
hogy viselkedtél. ett.
ALMAVIVA Hát azért… A becsületemről volt szó.
ROSINA Hozzádmentem magához, és te elhanyagolsz, és
még te vagy a féltékeny – ez lenne a becsület
magának?
ALMAVIVA Én soha nem szándékosan – jó, jó! szégyellem
magam… (SUSANÁ-ra förmed) Miért nem jöttél
ki, hülye tyúk?
SUSANA Én öltöztem, a ruhám föltűzve,
ALMAVIVA Ja, igen… meztelen...
SUSANA Ráadásul Donna Rosina is megtiltotta, hát én?...
ALMAVIVA De beszélni azért lehet..
SUSANA Tele volt a szám gombostűvel.
34
ALMAVIVA (ROSINÁ-nak) Föl nem fogom, hogy tud egy nő

így alakítani, hát elpirultál, itt zokogtál ott
nekem! (Susannának a grófnőről) Egész halálra
vált – de még most is!
ROSINA Elpirultam, mitől,igen, a gyalázatos vádaktól
jaidtól! MitÉn tehetek róla, hogy egy férfi
képtelen különbséget tenni? . A megbántottság
és sértettség és a bűntudat között!
ALMAVIVA És a meglepetés. A félmeztelen srác?
ROSINA Itt van. Most lépett be az ajtón. Nem is örülsz?
ALMAVIVA De hát kiabáltál, jajveszékeltél.
ROSINA Tudunk ilyet, ha kell. Az technika.
ALMAVIVA És Még a férfiak a politikusok. vannak nagyra a
politikával, igazán. Te Maga lennél Neked kéne
menni Londonba. Te vagy az ideális nagykövet.
Nem tudom, Van egy titkos nőképző kurzus, nem
tudom? ahol tökéletes színlelésből summa cum
laude doktorálnak?
SUSANA Ugyan, A szerintem férfiak nélkül ez sem
menne. é az érdem. Az egyetlen recept a
férfiakhoz.
ALMAVIVA Te inkább segíts, hogy kiengeszteljem.
ROSINA Nem. Hiába, uram. Ezt nem lehet megbocsátani.
Legszívesebben Kolostorba vonulnék. ok. Már
régen eleve azt kellett volna!
ALMAVIVA Ne mondjon ilyet.
SUSANA Ebben történetesen egyetértek. Meg fog
szakadni a szívük –
ROSINA Meg fog, nem baj. Sírok, nem baj. De nem
alacsonyodom tam odáig, hogy megbocsássam,
amikor megsebeznek.
ALMAVIVA Rosina...
ROSINA Rosina! akinek maga úgy udvarolt, hol van az
már! olyanHol? A szenvedély llyel! hol van? Egy
elhagyott nő, az igen, egy grófné, az igen. Akit
nem szeretnek.
SUSANA Ne… Kegyelmes asszony!...
35
ALMAVIVA Könyörgöm.
ROSINA Én is könyörögtem.
GRÓF (könyörögve) Könyörüljön rajtam.
ALMAVIVA Az isten áldja meg A fenébe már. … nem voltam
magamnál! Az a levél, értsd e meg –
ROSINA Én nem akartam… nem engedtem volna.
ALMAVIVA Tudtál róla? ott róla?
ROSINA Nem az én alkalmazottam. A maga lángeszű
Figarója –
ALMAVIVA Figaro? Ebben is benne van?
ROSINA … ő adta Basilnak.
ALMAVIVA Mint névtelen levelet. Ő meg, hogy valami
lovászfiútól jött. Jó, ez volt Figarónak utolsó
húzása volt. Széttépem darabokra.
ROSINA Bocsánatot kérsz, látodja, de te maga, te maga
senkinek nem bocsátasz t meg.
ALMAVIVA Elmondod hogyan kell ezt megbocsátani?
ROSINA Szerintem nem csak téged érint.
ALMAVIVA De engem eggyel jobban.
ROSINA Elpirultam, mitől,igen, a gyalázatos

vádaktól
MitÉn tehetek róla, hogy egy férfi képtelen
különbséget tenni? . A megbántottság és sértettség és a
bűntudat között!
ALMAVIVA És a meglepetés. A félmeztelen srác?
ROSINA Itt van. Most lépett be az ajtón. Nem is örülsz?
ALMAVIVA De hát kiabáltál, jajveszékeltél.
ROSINA Az technika.
ALMAVIVA És Még a férfiak a politikusok.

vannak nagyra a politikával, igazán. Te Maga
lennél az ideális nagykövet. Van egy titkos
nőképző kurzus, nem tudom? Ahol tökéletes
színlelésből summa cum laude doktorálnak?
36
SUSANA Ugyan, A szerintem a férfiaké az

érdem. Az egyetlen recept a férfiakhoz.
ALMAVIVA Kedvesem. Rendben. Mindenkinek megbocsátok.

Csak te is bocsáss meg. mondja, hogy nem
haragszik.
ROSINA Talán Mert megérdemled?
ALMAVIVA Megbántam!
SUSANA Meggyanúsította ja a kegyelmes asszonyt, hogy
férfit rejteget –
ALMAVIVA Emlékszem és Megbántam, mondom!
SUSANA És nem hiszihitte el, hogy én vagyok a komorna
van bent –
ALMAVIVA Rosina…
ROSINA Susana, hogy annyira el tudok gyöngülni, a
fenébe… látod. (nyújtja a kezét ALMAVIVÁ-nak)
Ki fogja ezután komolyan venni, ha egy nő
haragszik?
SUSANA Férfiakkal valahogy mindig ez a vége.
ALMAVIVA megcsókolja ROSINA kezét.
13.
Jön FIGARO lélekszakadva.
FIGARO Legmélyebb – ó, semmi baj. Azt hallottam, a
grófné gyengélkedik.
ALMAVIVA Hogy ugrasz te rögtön.
FIGARO Legelső kötelesség. De hát akkor… Jelentem, a
násznép össze van gyülekezve, hegedű, fuvola,
satöbbi. Vonulhatunk a menyasszonyommal?
ALMAVIVA És a grófnéra ki vigyáz?
FIGARO Ki vigyáz? Isteni jól van.
ALMAVIVA Hogyne, de ugye a férfi, aki közeledni fog hozzá?
FIGARO Férfi?
37
ALMAVIVA Aki a fogalmazványodban szerepel.

FIGARO Énnekem? Mit fogalmaztam, semmit a világon…
SUSANA Lebuktál, szívem.
FIGARO Le, én?
SUSANA Mindent elmondtunk. A névtelen levél – hogy
mikor a gróf úr belép, azt higgye, Querubín van a
budoárban, pedig én voltam, bezárkózva.
FIGARO Ha?
ALMAVIVA A játszmának vége.
FIGARO Értem. Mindegy. Mondom, a násznép…
ALMAVIVA Elismered?
FIGARO Ha a kegyelmes grófné azt mondja… Susana azt
mondja… a gróf úr maga… kénytelen vagyok
elhinni.
ALMAVIVA Elhinni! A saját leveledet! Mit hozol fel
mentségedre?
ROSINA Azt hozza fel, hogy életében nem mondott igazat.
SUSANA (halkan FIGARÓ-nak) A gyereket láttad?
FIGARO (halkan) Sokkot kapott.
ROSINA Drágám, induljunk. Mégis egy esküvő. Meddig
kell várni szegényeknek?
ALMAVIVA Hol van ilyenkor Marcelina? – Nem kéne
átöltöznöm?
ROSINA A személyzet kedvéért, ugyan.
Jön ANTONIO, erősen spicces, a kezében egy fej málló saláta.
ANTONIO Kegyelmes uram!
ALMAVIVA Antonio?
ANTONIO Bocsánat, én nem szeretek kérni, tetszik ismerni,
de tanácsolni főleg nem, de hányszor mondtam,
hogy rácsot nem ártana szerelni. A zöldségek fölé
az ablakra. Mindent fogják, kihajigálnak. Az
előbb kidobtak egy embert.
ALMAVIVA Innen?
FIGARO Berúgott. Már reggeli előtt.
38
ANTONIO Én? Ez csak a másnaposságom nem múlik egy

hete. Tessék rászólni, hogy mit szekíroz itt
engem.
ALMAVIVA (dühös) Kit dobtak ki? Hol van?
ANTONIO Hol van?
ALMAVIVA Igen.
ANTONIO Ezt mondom én is, hogy hol van? Hát én vagyok
a kertész, vagy nem? A vetemény kinek a dolga?
És mikor valaki belepotyog, úgymond az én
szakmai híremet tiporja széjjel!
SUSANA Bácsikám, drága. (FIGARÓ-nak, halkan) Tereld
el valahogy!
FIGARO Szóval iszogatunk, iszogatunk, nem csoda, hogy –
ANTONIO Még jó, az ijedségre –
ROSINA Iszik és képzeleg –
ANTONIO Attól vagyunk emberek, alássan, ez a kettő, iszik,
mikor nem is szomjas, járatja, (homlokára üt) ami
van itt neki. Meg három, nem tart egy párzási
időszakot. Különben mi lennénk, állatok!
ALMAVIVA Ha nem mondod rögtön, kirúglak páros lábbal.
ANTONIO Ki tetszik, pont engem. De minek, ha nem
megyek.
ALMAVIVA Nem mész!
ANTONIO Hát ha a gróf úrban nincs annyi gógyi, hogy egy
jó kertészhez ragaszkodjon, énbennem pláne van,
hogy ragaszkodjak egy jó főnökhöz.
ALMAVIVA (megrázza) Azt mondod, valakit kidobtak?
ANTONIO Kegyelmes uram, hát tehetek én, kidobtak. Fehér
inge volt. Rázuhan, széttapossa, már huss, el is
szalad.
ALMAVIVA És?
ANTONIO Én meg azonmód utána. De beleakadtam a
kerítésbe, itt az ujjam így kibicsaklott, meg se
mozdul. Tessék.
ALMAVIVA Felismerted?
39
ANTONIO Majdnem. Majdnem. Nem jól láttam, az volt a

baj.
SUSANA (FIGARO-nak, halkan) Nem látta!
FIGARO Ennyi hisztériát egy salátáért. – Gróf úr, én
voltam.
ALMAVIVA Mi!
ANTONIO Figaro úrnak tetszett. Jó növésben van a Figaro úr.
Eddig ért magának.
FIGARO Ugrás közben az ember összegörnyed.
ANTONIO Az. És lefogy. Ne vicceljünk. Inkább úgy nézett
ki, mint az apród, a hogyhívják.
ALMAVIVA Querubín?
FIGARO Querubín, lovastul, hogyne!
ANTONIO Ló nem volt, arra tisztán emlékeznék.
ALMAVIVA Meg kell őrülni.
FIGARO Itt vártam Susanát, mikor hallom, hogy jön a gróf
úr – na, pánikba estem, nem is tudom, miért – a
levél miatt. Na, mondom, a levél – legbiztosabb,
ha – gyorsan kiugrok. Még a bokám is
kificamodott. (masszírozza)
ANTONIO (papírt vesz elő) Hát ha a Figaro úr volt, akkor
viszont ez a cetli meg kiesett röptében.
ALMAVIVA (lecsap) Ide nekem.
FIGARO Ajajj.
ALMAVIVA Nyilván a rémülettől elfelejtetted, mi van a
papíron. És hogy került a zsebedbe.
FIGARO (különféle papírokat szedeget elő a zsebéből)
Dehogyis… annyi van, mint a szemét… Ez
például Marcelinától, négy oldal, csupa líra… Ez
meg… a orvhalász fellebbezése? nem, az itt
van… virágkatalógus, igen… temetkezési
árjegyzék…
ALMAVIVA kihajtja a papírt.
ROSINA (halkan SUSANÁ-hoz) Istenem… Querubín
kinevezése…
40
SUSANA (halkan FIGARÓ-hoz) Hagyd a csodába.

Querubín kinevezése.
ALMAVIVA (visszahajtja a papírt) Figaro? Életedben először
nem találsz szavakat?
ANTONIO (FIGARÓ-hoz lép) Azt jól tetszik mondani – nem
talál szavakat?
FIGARO (ellöki) Ne már a nyakamba lihegjen, fuj.
ALMAVIVA Szóval?
FIGARO Ja. Megvan. A kiskölyök tiszti kinevezése. Hát
egy hülye vagyok. Nem adtam vissza.
Szerencsétlen, tisztára mint egy izé, ott áll
kinevezés nélkül!
ALMAVIVA Minek vetted el tőle?
FIGARO Minek! Ó, hát!... az kérdés? Ő mondta, Figaro,
légy szíves, mondta nekem, mármint Querubín,
Figaro, azt mondja, itt a kinevezés, tessék,
parancsoljál, jó lenne, ha kicsit…
ALMAVIVA (nézi) Hibátlan.
ROSINA (SUSANÁ-hoz) Pecsét.
SUSANA (halkan FIGARÓ-hoz) Pecsét.
FIGARO Viszonylag hibátlan, de nem ártana, ha egy
kicsit…
ALMAVIVA Most az egyszer nem vágod ki magad –
FIGARO Kicsit le lenne pecsételve.
ALMAVIVA (megnézi, dühösen széttépi) Nem igaz! Itt soha
nem derül ki semmi! (indul)
FIGARO Bocsánat… megkaphatom az engedélyt? hogy
kezdődjön az esküvő?
14.
Jön BASIL, BARTOLO, MARCELINA, személyzet.
MARCELINA Kegyelmes uram, kérem, ne engedje!...
ALMAVIVA Jön a bosszúm két lábon.
MARCELINA Mielőtt igazságot tesz. (FIGARÓ-ra) Tartozik
nekem.
41
FIGARO Én mivel tartozom? Semmivel!

MARCELINA Semmivel!... Szívtipró gonosz.
ALMAVIVA Marcelina?...
MARCELINA Tett egy házassági ígéretet!
FIGARO Na pardon, aláírtam egy váltót. És kész.
MARCELINA (ALMAVIVÁ-hoz) Kölcsönadtam pénzt, hogy
cserébe elvesz. Gróf úr, mint a tartomány
főbírája…
ALMAVIVA Megtartjuk a tárgyalást. Minden kiderül.
BASIL Mely esetben, már bocsánat, bejelenteném
követelésemet Marcelinára.
ALMAVIVA A cselszövő postás is itt van.
FIGARO Ennyi holdkórost egyrakáson.
ALMAVIVA (dühösen BASIL-nak) Még követelésről ágál
nekem, maga hólyag!
ANTONIO Van ennek egy népszerűsége.
BASIL Bocsánat… Lángoló szenvedélyem előtt Figaro úr
köteles meghajolni, és javamra lemondani.
MARCELINA Figaro úr nincs abban a helyzetben, hogy
lemondjon!
ALMAVIVA Kivizsgáljuk pró és kontra. A szertartás vár addig,
ülés a tanácsteremben. Basil mester – hír és
üzenet még magánál nem akadt el – menjen a
városba, értesítse Don Gusmán bíró urat.
BASIL Mi vagyok én, elnézést, egy futár?
ALMAVIVA Akkor micsoda?
BASIL Mint templomi orgonista, kérem, én tanítom
kérem zongorára a kegyelmes asszonyt, valamint
kérem énekre a hölgyeket és mandolinra az
apródokat. Nem beszélve kérem, hogy a gróf urat
művészi brácsajátékommal szórakoztatom,
amikor kegyesen megparancsolja. Nagy ritkán.
Mégiscsak, gróf úr, van abban valami, hogy aki a
nagyot nem becsüli, az…
ANTONIO (előrelép) Én megyek szívesen.
BASIL Tessék, beleszól.
42
ALMAVIVA Oda fogsz te találni?

ANTONIO Úgyis csak estére van beosztásom a tüzijáték
mellé. Don Gusmánnak meg tudom a házát.
Addig legföljebb kimenőt kapnak a bazsarózsák.
ALMAVIVA Ez a hozzáállás. Mehetsz. (BASIL-nak) De maga
elkíséri az önkéntes barátunkat, és gitározik meg
énekel neki oda-vissza, ne unatkozzon.
BASIL Elnézést. Elnézést, hogy jól értem-e. Virtuóz
zenei kíséretet szolgáltassak egy gyalogos
kertésznek?
ANTONIO Csak ne valami modernet játsszon.
ALMAVIVA Fizetjük, nem igaz? Mondhat nemet. És el van
bocsátva. (kimegy)
BASIL Mit csináljak. Ha győz a disznó, sok lúd… izé…
FIGARO Na, ebből hogy jön ki.
BASIL Sok lúd legyen kövér. Ezt vésse az eszébe. Majd
fogja előlem elhappolni Marcelinát, egy
abszurdum, kérem. Ne próbáljon bűvészkedni,
míg vissza nem érek.
Fogja a gitárt, kimegy ANTONIÓ-val.
FIGARO (bókol) Grófné… – Susana, ne félj. Megnyerlek.
(kimegy)
ROSINA (leül) Végre. Mi lett a szerencsétlen leveléből…
Az ájulás kerülgetett végig…
SUSANA Én csodáltam, szenyóra. Szemrebbenés nélkül
hazudott. Mit tesz az előkelő nevelés.
ROSINA De Querubínnak mennie kell. Ezek után. Este
nem állhat oda helyetted…
SUSANA Én se állok oda… Akkor viszont az esküvő –
ROSINA Az esküvődet ne féltsd, azt nem hagyom. (feláll)
Várj csak. És ha én…?
SUSANA A grófné!...
ROSINA Én öltöznék a te ruhádba, nem kockáztatnánk
semmit… Almaviva ott szégyenülne meg előttem
– a féltékenységért. A hűtlenségért… Üzenj neki,
hogy este várod a parkban. De erről senkinek –
43
SUSANA Figarónak se?

ROSINA Főleg ne. Csak túlkomplikálja.
ROSINA (észreveszi a szalagot, felkapja) A szalag!... Te
leszel a kabalám.
44
III.
Tanácsterem a kastélyban. A király portréja a falon. ALMAVIVA,
PEDRILLO (kezében levél).
15.
ALMAVIVA Meglátott valaki?
PEDRILLO Senki.
ALMAVIVA Minden világos?
PEDRILLO Igenis.
ALMAVIVA Menj az arabssal.
PEDRILLO Fel van nyergelve.
ALMAVIVA Sevilláig vágta. Megtudod, hogy látták-e
Querubínt.
PEDRILLO A szálláson?
ALMAVIVA És hogy mikor érkezett.
PEDRILLO Igenis.
ALMAVIVA Add át neki a kinevezését. És fordulj.
PEDRILLO Ha nincs ott?
ALMAVIVA Száguldasz vissza, és jelented. Menet.
PEDRILLO kimegy.
ALMAVIVA Rémálom. A Basiltól kapott levél… a rejtőzködő
komorna… ahogy Rosina megijedt… kiugrik
valaki az ablakon, egy másik magára vállalja…
mit jelent ez? Figaróból ki kell szedni, mit tud – a
legdiszkrétebben! – hogy én a menyasszonyát…
De ha Susana kikotyogta – akkor Figaró elveszi
Marcelinát, mi az hogy. – Ha minden túl simán
menne, lehet, hogy a kis libát nem is kívánnám
annyira.
FIGARO jön.
FIGARO Gróf úr csöngetett.
ALMAVIVA Hol vagy ilyenkor?
45
FIGARO Telement földdel a cipőm. Meg a ruhám, mikor

kiugrottam. Muszáj volt átöltözni…
ALMAVIVA Tart fél óráig. A személyzet tovább öltözik, mint
az urak?
FIGARO Mivel rájuk nem jut személyzet.
ALMAVIVA Minek ugrottál ki?
FIGARO Gróf úr jött, mint egy bika. Ha talál ott egy férfit,
kihasítja a belét, és felkeni a falra.
ALMAVIVA A levél miatt!... Azzal a levéllel mi van?
FIGARO Névtelen levél.
ALMAVIVA Te írtad!
FIGARO A szándékot tessék nézni mögötte. Becsülendő
szándék, le a kalappal. Hogy a gróf úr házassága
meg legyen mentve.
ALMAVIVA Te ne féltsd. A feleségemet áhítatosan imádom –
legszebb ajándékok, kiteszem a lelkem –
FIGARO Másnak meg más jut lélek helyett.
ALMAVIVA (félre) Mindent tud.
FIGARO A falubeli lányok kényeztetve vannak.
ALMAVIVA (félre) Nem tudja.
FIGARO Az a levél egy segélykiáltás… a grófné nevében.
ALMAVIVA Mennyit fizet a grófné, hogy segélykiáltozz?
FIGARO Mennyit fizetett a gróf úr, hogy Rosinát kikapjam
a Bartolo doktor karmaiból? Van egy lojális belső
inas, és froclizni tetszik?
ALMAVIVA Na jó. Pont ezt akartam, hogy mint lojális…
Elvinnélek Londonba követségi futárnak. De nem
tudsz angolul.
FIGARO Mit kell tudni. Egyszerű népség. Három kamon
meg egy tenkjú, a maga módján minden el van
intézve.
ALMAVIVA (félre) Jönni akar. Nem sejt semmit. – Csak ne
lennél az a hírhedt machinátor.
FIGARO Talán mindenki félreismer.
ALMAVIVA Pedig mellettem fölviheted a konzulságig. Majd
politikából kioktatlak.
46
FIGARO Kisujjamban van, elnézést. Úgy csinál az ember,

mintha nem tudná, amit tud, viszont tudná, amit
nem tud. Titkosítja, ami nem is létezik, az igazi
titokkal meg zsarol. Spicliket ereszt a barátaira, az
árulókat látványosan kitünteti. A nemes célról
hangoskodik, az összes mocskos eszközről
mélyen hallgat. Nem egy kunszt, gróf úr… de
hiányzik ez nekem? Most nősülök, nem jobb
itthon? Vigyázok a kastélyra, mámorosan süt a
nap, kicsike Figarók körbeugrálnak …
ALMAVIVA (félre) Nem akar jönni. Mindent tud. – Ha
megnyered a pert Marcelina ellen.
FIGARO Gróf úr csak nem kényszerít egy hárpiához. Mikor
a szüzeket rezerválja magának?...
ALMAVIVA A jog nem ismer elfogultságot.
FIGARO Véletlen, hogy mindig a gyengék esnek pofára.
ALMAVIVA A tárgyalásra minden kész van?
FIGARO Székeket behoztuk. Föl is mosattam. Csak a bíró
urat várjuk.
ALMAVIVA Jelentsd, ha megérkezett.
FIGARO kimegy.
16.
ALMAVIVA Egyértelmű. Hozzáadom Marcelinát.
Jön SUSANA lélekszakadva.
SUSANA Gróf úr… bocsánat…
ALMAVIVA Mi az?
SUSANA Az úrnőnek migrénje van, majd elájul. Kéri a
repülősót.
ALMAVIVA (odaad egy üvegcsét) Tartsd meg. Neked is
kellhet.
SUSANA Én nem tudok ájulni, uram, az előkelő betegség.
Budoárról budoárra terjed.
47
ALMAVIVA Mégiscsak, ha egy nő esküvőre készül – és

rajongásig szerelmes – és akkor a jegyese
kénytelen elvenni valaki mást…
SUSANA De ha kifizetném Marcelinát, a hozományomból?
Amit az úr ígért nekem?...
ALMAVIVA Én?
SUSANA (lesüti a szemét) Úgy értettem.
ALMAVIVA Mondtam ilyesmit. Arra az esetre, ha nem leszel
szívtelen. De reggel kínosan leráztál –
SUSANA Querubín a fotel mögött – és jött Basil...
ALMAVIVA Csak finoman utaltam rá –
SUSANA Más, ha az úr finoman utal társaságban… és más,
ha négyszemközt parancsol.
ALMAVIVA Hogy?... Akkor… és hagysz vergődni itt! Este,
szívem, a parkban!
SUSANA Mindig sétálok sötétedéskor…
ALMAVIVA (nevet) Jó isten… Viszont világos, ha nincs
randevú – nincs nagylelkű hozomány, se
boldogító igen.
SUSANA (pukedli) Ha nincs esküvő, gróf úr, nincs első
éjszaka a menyasszonnyal.
ALMAVIVA De... várj, ha szóltál Figarónak …
SUSANA Arról szólok, ami rá tartozik.
ALMAVIVA Te édes. Romantikusan foglak imádni… a
nyakadba nyalok betűnként egy szonettet.
SUSANA Talán elég a rímképlet.
ALMAVIVA Valamit ígérj te is – hogy álmodozhassak addig...
SUSANA Szavak, mit számítanak… én maga vagyok a
pikantéria.
ALMAVIVA Őrjítő macska. Siess. Az úrnő ne várjon.
SUSANA (nyújtja az üvegcsét) Csak kellett egy apró ürügy.
Hogy kettesben lehessünk. Gróf úr.
ALMAVIVA Egy csókot… (magához húzza)
SUSANA (kisiklik a karjából) Jönnek!...
Jön FIGARO.
48
FIGARO Gróf úr – repülősó?

ALMAVIVA (elteszi az üvegcsét) Nézem, hogy… újabban sose
ájul el senki.
FIGARO Beengedhetek?
ALMAVIVA A bíró megjött?
FIGARO Basil mester kíséri föl a lépcsőn. Lassan haladnak,
mivel adagiót játszik.
ALMAVIVA Jó. Rögtön itt vagyok. – Alig várom a briliáns
szellemi tornádat, Figaro. Van egy sejtésem, hogy
győzni fogsz. (kimegy)
FIGARO Susana!... Ez mi volt?
SUSANA Drága…
FIGARO A gróffal kettesben!...
SUSANA Csak ne aggódj. Most nyertem meg neked a pert.
(kimegy)
FIGARO Mi? Megnyertük a pert?.. (utánaindul)
17.
Jön BARTOLO és MARCELINA, FIGARO megáll.
BARTOLO Megnyertétek a pert, Figaro? Előre? Hogy van
elképzelve ez?
FIGARO Tessék helyet foglalni. Azonnal kezdünk.
MARCELINA szerelmesen nézi FIGARÓ-t.
BARTOLO (papírt lobogtat) Tényekkel nézünk szembe, kis
barátom.
FIGARO Tényekkel pert nyerni, Don Bartolo – kiment a
divatból. (kimegy)
BARTOLO Dokumentum! Sajátkezű… – Nézz oda, beszélek
hozzá… ilyen pofátlant.
MARCELINA Doktor úr, tudós szemmel – van esélyem?
BARTOLO Esélyed! Figaro aláírta – Figaro a tied, hálisten. A
haramia szélhámos, aki kiszerkesztette a kezeim
közül a Rosinámat. Gyötörd halálra, ahogy
tisztességes házasságban szokás. Ha!... Eljön a
nagy napja mindenkinek, csak elég soká kell élni.
49
MARCELINA Túláradóan hálás leszek, doktor úr.

Jön ANTONIO a salátájával, BASIL gitárral, DON GUSMÁN
talárban.
ANTONIO Még el is késtünk, lefogadom.
BARTOLO Don Gusmán! – A bíró urat még késni nem
láttam.
ANTONIO (BASIL-ra) Ez meg végig pöngetett.
DON GUSMÁN Bartolo doktor. Én punkt ott vagyok, legkésőbb,
mikor megnyitom az ülést.
BARTOLO leül, a papírját tanulmányozza.
ANTONIO (BASIL-ra) Ennek egy hivatástudata van, állítom.
Mintha én sorba locsoltam volna az útszéli gazt
oda-vissza.
BASIL Maga mit profanizál, maga ilyen dózis művészetet
nem kapott az életben.
MARCELINA Bíró úr méltóztatik a pulpitusra.
DON GUSMÁN Köszönöm. (a padlóra) Veszem észre, hogy
milyen szépen fel van vikszolva.
ANTONIO (BASIL-nak) Meg is hálálom, addig éljek.
Befuttatom a zongoráját borostyánnal.
MARCELINA (DON GUSMÁN-nak) Csillogunk-villogunk, bíró
úr.
BASIL (ANTONIÓ-nak) Egyet tartson szem előtt. Az
égigérő fa se nő a hogyhívjákig. Mondd már.
DON GUSMÁN (MARCELINÁ-nak) Na most súgja meg előre a
nagysád, hogy kinek lesz igaza, mivel a
formalitásokra kell nekem pedánsan ügyelni, ez
nyilván érthető… és néha közben elsikkad a
lényeg.
MARCELINA Nekem lesz igazam, bíró úr, egy kölcsön ügyében.
DON GUSMÁN Értem. A talárom elég tekintélyes, mit tetszik
mondani?
MARCELINA Rendkívüli módon, bíró úr. Ugyanis
kölcsönadtam egy összeget –
50
DON GUSMÁN A formalitás, a tekintély, ez a kettő, enélkül

törvénykezés nincsen. És még valami, még
valami… nézd, a nyelvem hegyén…
MARCELINA … Az igazság?
DON GUSMÁN Úgy van. Tehát az alperes tartozik, és nem fizet.
Ha meggondoljuk, ugyanott állunk, mintha –
eleve nem is tartozott volna?
MARCELINA Én azért perelek, bíró úr hogy az adósom vegyen
el feleségül.
DON GUSMÁN Nagyon ésszerű.
MARCELINA De az egy megrögzött ember, akinek a
boldogsághoz semmi érzéke nincsen, és akkor én
kénytelen vagyok jogilag terelni a helyes útra.
DON GUSMÁN Haladni tetszik a korral. Elmaradott ember, aki
peren kívül keresi a boldogságot. – Mindenki
jelen van? (a salátára) Corpus delicti?
ANTONIO Latinul lehet. Rendes nevén saláta.
DON GUSMÁN Azt én látom, de bűnjel?
ANTONIO Valaki ráugrott az ablakból.
BARTOLO Egész másik ügy, bíró úr.
ANTONIO Nem másik ügy, csak minek hurcolom órák óta.
DON GUSMÁN Ha bűnjel, tegye az asztalra.
ANTONIO Igenis. (leteszi)
Jön ALMAVIVA és FIGARO.
MIND Gróf úr.
ALMAVIVA Üdvözlöm, bíró úr. Levezet?
DON GUSMÁN (felül a pulpitusra) Különben minek vásároltam a
diplomámat, tisztelettel?
ALMAVIVA Én elnökölök.
DON GUSMÁN iratokat rendez.
BARTOLO (ALMAVIVÁ-hoz, halkan) Gróf úr, a korrekt
eljárás védelmében. Mit jelent, amit Figaro és
Susana pusmogott az előbb – hogy máris
megnyerték a pert?
FIGARO (BASIL-hoz, halkan) Pszt. Marcelina a magáé.
51
ANTONIO egyik beszélgető párról a másikra néz, aztán a bíróra,

aztán MARCELINÁ-ra, aki félénken-szerelmesen integet FIGARÓ-
nak…
ALMAVIVA (BARTOLÓ-hoz, halkan) Saját fülével hallotta?
BASIL (FIGARÓ-hoz, halkan) Kérem, az a minimum.
BARTOLO (ALMAVIVÁ-hoz, halkan) Én mindent a saját
fülemmel.
ALMAVIVA (félre) Újabb svindli.
BASIL (FIGARÓ-hoz, halkan) Csak mit csinálok, ha a
gróf úr élni akar az első éjszaka jogával?
ALMAVIVA (BARTOLÓ-hoz, halkan) Azt jelenti, hogy
Marcelina nyer. Így már korrekt?
FIGARO (BASIL-hoz, halkan) Én jobban aggódnék a többi
éjszaka miatt.
BARTOLO (ALMAVIVÁ-hoz, halkan) Hálás köszönet.
(hátrébb lép)
ANTONIO Ilyen pert az életbe.
ALMAVIVA (fennhangon) Kezdhetünk. (leül) Tessék.
Leülnek.
DON GUSMÁN (emeli a kalapácsot, aztán feláll) Kis probléma. A
fogalmazóm sajnos elutazott egy hagyatéki
ügyben. (leül)
ALMAVIVA Basil mester?
BASIL Kérem?
ALMAVIVA Beugrik fogalmazónak.
BASIL Én?
ALMAVIVA Mondhat nemet. És el van bocsátva.
BASIL Kérem, nagyon szívesen, de –
DON GUSMÁN Ért a joghoz?
BASIL A leghalványabb fogalmam –
DON GUSMÁN Másképp kérdezem, tud írni-olvasni?
BASIL Kikérem – nem arról van szó. Elfogultságot
jelentek be. Marcelina kisasszonyt kívánom
elvenni nőül.
52
ALMAVIVA Igényének elbírálása függ a per végkimenetelétől,

Basil mester. Lépjünk tovább.
BASIL Ez már igazán –
DON GUSMÁN Fáradjon ide mellém.
BASIL … a művészi tekintély rovására megy.
BASIL felül DON GUSMÁN mellé, DON GUSMÁN egy papírt
csúsztat neki.
ALMAVIVA Mi az a saláta?
ANTONIO A bűnjelem.
ALMAVIVA Vidd onnan, tűrhetetlen.
ANTONIO Igenis. (visszaveszi)
DON GUSMÁN (kopog) A tárgyalást megnyitom.
BASIL Csöndet!
ANTONIO Csöndet!
DON GUSMÁN Fogalmazó úr, ismertesse a tényállást.
BASIL (feláll, olvas) Marcelina Esperanza Leonor
Nieves, hajadon –
MARCELINA pukedlizik.
BASIL … felperes, kontra Figaro… keresztnév nincs.
FIGARO Anonimo.
DON GUSMÁN Anonimo, ilyen létezik?
FIGARO A védőszentem után.
BASIL Anonimo Figaro, alperes. Igen. (mutatja a papírt
DON GUSMÁN-nak) Még ennyi van.
DON GUSMÁN Haladjunk.
BASIL (olvas) Felperest képviseli doktor Bartolo, alperes
maga látja el a védelmét, amennyiben a tanács
hozzájárul, minthogy ez a rendes ügymenettől
eltér.
FIGARO Tisztelt bíróság, indoklásul felhozom, hogy
minimális iskolázottsággal mindenki tisztán láthat
a maga ügyében, viszont egy ügyvédet a díjazásán
felül kizárólag az érdekli, hogy hallja a saját
hangját, függetlenül a tényektől, vagy hogy ezzel
a védencének árt vagy használ, nem beszélve,
53
hogy csak lopja vele a mások drága idejét, erre

való az ügyvéd körülbelül. Míg ellenben én pár
szóval vázolom a helyzetet.
DON GUSMÁN (kopog) Ez a pár szó, ez máris túl sok. Elfogadom.
BASIL Felperes tiltakozással él fent nevezett alperes
Figaro házasságkötése ellen, keresetét alapozza a
mellékelt szerződésre.
DON GUSMÁN Doktor úr, ismertesse a szerződést.
BARTOLO (feláll, fogja a papírt) Kegyelmes gróf úr, mélyen
tisztelt bíróság. (olvas) „Alulírott ezennel
elismerem Marcelina Esperanza Leonor Nieves
kisasszony követelését, úgymint kétezer azaz
kétezer reált kész vagyok kifizetni, és elvenni őt
feleségül tartozásom fejében, satöbbi, satöbbi.”
Aláírás Figaro. (beszédbe kezd) Tisztelt bíróság,
engedelmükkel, a jogtörténetben ritka, hogy egy
ügy az emberi erkölcs ilyen mélységébe hatoljon.
Midőn a legendás ókori hadvezér, Nagy Sándor
házasságot ígért az amazonkirálynőnek –
ALMAVIVA Pillanat. Maga a szöveg nem képezi vita tárgyát?
DON GUSMÁN (FIGARÓ-hoz) Van megjegyzése?
FIGARO Hogyne, kérem. Panaszt teszek a hibás olvasatra.
A szerződés nem azt mondja: „kifizetem és
elveszem”, hanem „kifizetem vagy elveszem”.
Nagy differencia.
ALMAVIVA Hogy írja?
BARTOLO És.
FIGARO Vagy.
DON GUSMÁN Fogalmazó úr, vegye át.
BASIL (átveszi a papírt) Hangsúlyozom, hogy
elfogultságom ellenére… az áll, na most…
(olvas) Ra-ra-ra-ra kisasszony ra-ra-ra kétezer,
igen! „kész vagyok kifizetni, és… vagy…”
(felnéz) Vagy és vagy vagy.
DON GUSMÁN Vagy és vagy vagy?
BASIL Ott egy paca.
54
BARTOLO Mellérendelő kapcsolatos kötőszó,

félreérthetetlenül „kifizetem és elveszem”.
FIGARO Elválasztó kötőszó, amennyiben „kifizetem vagy
elveszem”.
ALMAVIVA Megoldásra kéne jutni.
BARTOLO Jó! Nem múlik ezen. Védencem elfogadja, és
nézzük ennek a fényében. „Kész vagyok kifizetni
vagy elvenni őt tartozásom fejében”. Amiből
következik: kifizetem a tartozásomat – vagy –
avagy! vagyis! más szóval! – elveszem őt. Hogy
egy példát hozzak, ugyanaz, mint: „Orvosi
javallat az ágyban fekvés két hétig vagy a teljes
gyógyulásig” – azaz a gyógyulás vagy
bennfoglaltatik a két hétben, vagy tartalmazza a
két hetet. Esetünkben a házasság által
vagyonközösség alakul ki, és a tartozás ekként
rendeződik! Ugyebár?
FIGARO Tiltakozom. Kifejezett ellentétpárról beszélünk.
Vagy kifizetem – vagy, ha nem, akkor! –
elveszem feleségül. Például: „Ha színdarabot írsz,
be se mutatják, vagy lehordják a sárga földig” –
nyilván utóbbi csak akkor áll fenn, ha előbbi nem,
tehát kizárják egymást. Kristálytiszta nyelvtan –
két külön tagmondat, azért van ott a vessző.
BARTOLO Ott nincs vessző. Hol van ott vessző? Tisztelt
bíróság!
BASIL (nézi a papírt) Nincs vessző.
FIGARO Volt vessző, akkor máshova keveredett.
Mindenképp értelmetlen, hogy kártérítsem a
feleségem, ha egy kasszán vagyunk?
BARTOLO Beleegyezünk, hogy fordított legyen a sorrend.
Hozzámegyünk az alpereshez, és az előzőleg
kiegyenlített tartozást visszük a házasságba.
FIGARO Úgy is magamnak fizetek!
DON GUSMÁN (kopog) Csöndet!
BASIL Csöndet!
ANTONIO Csöndet!
55
BASIL Szeretnék indítvánnyal élni, ha Figaro lerótta a

tartozását (bókol MARCELINE felé), én hajlandó
vagyok megkérni Marcelina kezét. (biccent
FIGARO felé)
DON GUSMÁN Napirend! Napirend! Új folyamodvány csak ítélet
után.
BARTOLO (FIGARÓ-nak) Optimális körülmény. Magadnak
fizetsz, kárpótlásul, hogy magadnak nősülsz.
FIGARO Azt tudnám megfojtani, aki az első ügyvédet
fölbérelte. Semmi közük a világon, az igazság
csöppet nem izgatja őket, csak hogy az ellenfelet
kicsinálják.
DON GUSMÁN (kopog) A feleket kérem, az utolsó szó jogán.
MARCELINA Tisztelt bíró úr… Én ezt a bánásmódot nem
tudom, mivel érdemeltem. A jelen lévő Figaro
úrnak csak a javát akartam, mikor kölcsönadtam
neki. És még inkább, mikor önzetlenül házasságra
lépek vele. És akkor a pénzről lemondok.
BARTOLO Dehogy mondasz! Jól nézünk ki.
DON GUSMÁN kopog.
FIGARO Bíró úr –
BASIL Csöndet!
DON GUSMÁN Dehogyis, hagyja beszélni!
ANTONIO Csöndet!
DON GUSMÁN (ANTONIÓ-nak) Csöndet!
FIGARO A tartozást ki fogom fizetni, csak haladékot kérek.
Tekintettel arra, hogy ma van az esküvőm – egy
másik hölggyel.
DON GUSMÁN Egy másik hölggyel még ráadásul. Hát kérem
szépen. Akkor már csak egy dolog nem világos.
Ki ugrott rá a salátára?
ANTONIO (FIGARÓ-ra mutat) Ő.
DON GUSMÁN (FIGARÓ-nak) Az is maga.
ALMAVIVA Hogy jön ez ide?
56
DON GUSMÁN Nem tudom, gróf úr, de rendkívül jellemző. Van

pár izgága ember, mindent azok csinálnak, a többi
meg néz, mint szamár a hegyen.
ALMAVIVA Fáradjon hozzám, Don Gusmán.
DON GUSMÁN (kopog) A bíróság ítélethozatalra visszavonul.
(megy ALMAVIVÁ-hoz, suttognak)
BASIL Marcelina! Egy szava nincs?
MARCELINA Basil mester, a legrosszabb pillanat.
BASIL Miért nem mondtam, hogy van vessző?...
MARCELINA Uram, a vesszője nem oszt, nem szoroz –
ALMAVIVA Köszönöm, bíró úr. Ismertesse az ítéletet.
DON GUSMÁN visszamegy a pulpitusra.
BASIL Figaro, kérem, fura világ. Udvarlás, szerenád,
szerelem passzé, csak kölcsönkérünk a nőtől, és
azzal a mienk?
DON GUSMÁN (kopog) Csöndet! A bizonyíték mérlegelése után –
BARTOLO diadalmasan bólogat FIGARO felé.
DON GUSMÁN … és a kegyelmes gróf úr iránymutatása szerint –
FIGARO bólogat BARTOLO felé.
DON GUSMÁN … a bíróság a következő döntést hozta. Alperes
köteles megfizetni tartozását a felperesnek.
Amennyiben nem teszi meg, el kell vennie
feleségül.
FIGARO Győztem!
DON GUSMÁN Még ma.
FIGARO Vesztettem.
ANTONIO Bravó! Bravó!
FIGARO Maga minek örül!
ANTONIO Susana az unokahúgom. Akarom én magát
unokavejemnek?
MARCELINA Mennyei boldogság.
ANTONIO Ezt el kell mesélni Susanának. (kimegy)
FIGARO Gróf úr!... Még ma, miből fizetem ki?
Fellebbezek!
57
ALMAVIVA Elutasítom.
MARCELINA Drága Figaro… az élet rögös ösvényén… mint két
turbékoló galamb…
FIGARO Hagyjon békén. Nem veszem el. Slussz.
BARTOLO Hogyne vennéd el.
FIGARO Ki van zárva. Lehetetlen. Egy nemesi sarj nem
nősülhet csak úgy… a szülei áldása nélkül!
BARTOLO Hol vannak? Hol vannak?
FIGARO Meglesznek, ne féljen. Tizenöt éve keresem őket,
már bármelyik pillanatban.
BARTOLO Talált gyerek. – Ki az a balfék, aki pont őt találja
meg?
FIGARO Sőt, direkt elloptak. Ilyen kis baba voltam.
ALMAVIVA Figaro – valami bizonyíték?
FIGARO Gróf úr, féltve őrzöm az eredeti pólyámat.
Aranyozott hímzés, és nem akármilyen
drágakövek. Hamis féldrágakövek. És szüleim
óvó szeretete jeléül a karomon a jel – (kezdi
felgyűrni az ingujját)
MARCELINA Egy spatula!
FIGARO Honnan tudja?
BASIL Azaz, honnan tudja! Skandalum!
MARCELINA Te vagy!...
FIGARO Én?
MARCELINA Emanuel!
BARTOLO (FIGARÓ-nak) Cigányok loptak el?
FIGARO Egy nemesi kúriából. Don Bartolo, ha segít
nekem, a szüleim nem lesznek hálátlanok.
BARTOLO (MARCELINÁ-ra mutat) Ő az anyád.
FIGARO Az anyám?
MARCELINA (BARTOLÓ-ra mutat) És ő az apád.
FIGARO Az már túlzás.
MARCELINA Hát nem érezted – ösztönösen?
FIGARO Dehogy éreztem.
ALMAVIVA Az anyja. Guta megüt.
58
DON GUSMÁN Ennek folytán sajnos nem veheti el. Jellemző

különben. (veszi a papírjait) Akármit ítélek,
minden ugyanúgy megy tovább. (kimegy)
BARTOLO Basil mester! Ölébe hullott a szívszerelme. Meg
se erőltette magát, lett egy ennivaló kisfia is
rögtön.
BASIL Hogy a Figaro, ugyan kérem! (MARCELINÁ-nak)
A hódolatom ezennel elévült, viszontlátásra. – Az
ember lassan rájön, hogy nincsen rózsatövis izé
nélkül. (kimegy)
MARCELINA (BARTOLÓ-hoz) Ó, hát elvesz maga, ugye? Most,
hogy együtt a család…
BARTOLO Na Isten őrizz.
MARCELINA Azt mondta, ha valaha előkerül…
BARTOLO Valaha! De hogy harminc év se telik el…
MARCELINA Megesküdött!
BARTOLO (FIGARÓ-ra mutat) Nem csak én! Van egy
dossziéd neked, száz névvel, akiket zsarolhatsz?
MARCELINA Én zsarolok, mikkel tud vádolni maga, aki
kihasználta, mint egy könyörtelen nagy ragadozó,
igen! hogy én hamvasan fiatal voltam, és tele
mindenféle csodálatos illúzióval, és egy fillér
nélkül, hogy kihasználta lelkifurdalás nélkül!
Maga megítél itt nyilvánosan engem, még maga
lenéz, még maga fölemleget, aki az otromba
önzésében az én ártatlanságomat tiporta lábbal?
Minden férfi hálátlan disznó. Ne is mondjon már
semmit, mert maga így felhőtlenül boldog,
tiprónak és hálátlannak, és mit érdekli, hogy egy
nő egy életen át a legerényesebben és
makulátlanul vezekel, csak mert megbotlott,
amikor… amikor mit tehetett volna még?…Úgy
alakítják maguk a világot, doktor úr, gőgösen meg
olyan gátlástalanul, hogy a szegény lány, én, a
szegény lány! csak megesni tudjak, és elveszni
tudjak, az ábrándjaimat öldöklik és a
tisztességemen nevetnek, amíg elhiszem, hogy
tisztaság nincs is, és hiába, hiába – élni másképp
59
nem is lehet, dolgozni se lehet, csak kiszolgáltatva

és szégyenkezve, hogy megvettek engem! De
most már nem számít, most már rajtam nem fog
semmi, nekem ragyogó fiam van, odaadó menyem
lesz, és a szeretetünket maga csak méregesse
messziről, ha már annyi érzés sincs magában,
hogy a részét kívánja belőle. – (FIGARÓ-hoz)
Talán beéred velünk, fiam.
FIGARO Mama, ne féljen, én imádni fogom. Öleljen meg –
MARCELINA Kisfiam!...
MARCELINA FIGARO nyakába borul.
18.
Jön SUSANA (erszénnyel) és ANTONIO.
SUSANA Gróf úr! Kifizetem Marcelina kölcsönét! A grófné
nászajándékából!
ALMAVIVA Jó, én gratulálok, akit illet. – Hogy szakadna az
ég… (kimegy)
ANTONIO (az egymást ölelő FIGARO és MARCELINA felé
biccent) Már szépen össze is vannak melegedve.
SUSANA (meglátja) Ó. Milyen naiv vagyok. És te micsoda
egy szemét. Csókold csak össze, vedd csak el, ha
úgy imádod!
FIGARO Na pillanat.
SUSANA (ANTONIÓ-nak) Menjünk.
FIGARO Állj-állj…
MARCELINA Meg se csókolod szerető anyósodat, Susana?
FIGARO Kiderült a mama.
SUSANA Nem igaz…
ANTONIO Három perc se, könnyű szülés.
MARCELINA Tele volt a szívem ezzel a vonzalommal, csak
nem fogtam fel! hogy anyai ösztön!
FIGARO Nekem meg fiúi ösztön – hogy menekültem.
MARCELINA A kölcsön, persze – a hozományotok, tőlem.
FIGARO Kézcsók, Mama.
60
SUSANA (FIGARÓ-nak adja az erszényt) Már csak a grófé

hiányzik.
MARCELINA (átöleli őket) Kiscsibéim –
FIGARO Amit most érzek, egy életben egyszer… Még sose
sírtam – figyelmeztetek mindenkit – még sose
sírtam – (öleli MARCELINÁ-t és SUSANÁ-t)
MARCELINA (BARTOLÓ-nak) Maga buta ember, hát nem esik
meg a szíve?
FIGARO (SUSANÁ-nak) Meg a Papa.
SUSANA A doktor úr!...
ANTONIO A doktor úr, ki se néztem volna. Viszont akkor
először – én nem szólok bele – a szülőknek kell
megesküdni.
BARTOLO (FIGARÓ-ra mutat) Ennek az anyját vegyem el?
Hol él maga?
ANTONIO Jó, én hogy adjam az áldásomat? a kishúgom egy
fattyúhoz?
BARTOLO (FIGARÓ-nak) Keress egy balekot, aki
örökbefogad.
ANTONIO (SUSANÁ-hoz) Nem lehet kívánni tőlem. Hogy
ilyen kuplerájba engedjelek. (fogja a salátáját,
kimegy)
SUSANA Na, bácsi!...
FIGARO Kész. Minden hülye az én házasságomat akarja
hazavágni.
MARCELINA (BARTOLÓ-hoz) Maga tessék! mit művel! hogy
tesz tönkre mindent a világon! Mikor van egy
szép fia! és okos!
BARTOLO Én teszek tönkre!...
FIGARO És egy fillérjébe nem kerültem.
BARTOLO Fillérembe!... Nekem is tartozik! Hol a bíró?
SUSANA (BARTOLÓ-hoz) Édes papa…
BARTOLO Ezer reállal! Plusz kamat! – Hol a bíró?
MARCELINA Ezen a gyönyörű napon – egy atyai gesztus… Írja
le az egészet, hogy elmaradt zsebpénz.
61
FIGARO (papírok után kotorász a zsebében) Bocsánat, de

nálam vagy tíz hajvágás! nincs kiegyenlítve!
BARTOLO Az mennyi! Két reál!
SUSANA Édes papa. Mind ajnározni fogjuk…
BARTOLO Jön a piszlicsáré hajvágással, a saját fiam!
FIGARO Ezer reál, apuka, nem olyan vészes…
BARTOLO Ki vagy tagadva!
FIGARO A gróf stafírungjából megadom.
BARTOLO (szünet) Igen?
MARCELINA Keressük meg a gróf urat.
SUSANA Mielőtt új manőverbe fog.
FIGARO Mert akkor kezdődik minden elölről. (kimennek
hárman)
BARTOLO Nemes bosszú volt. Jó, ha bele nem rokkanok.
(utánuk megy)
62
IV.
Esküvőhöz díszített terem. Jobb elöl asztal tintatartóval, mögötte
karosszék.
19.
FIGARO Almaviva grófot pedig eszi a fene, részvétem. A
véletlennel nem számolt. Küzdünk meg
kapálózunk, igaz? ahogy épp áll a világ, aztán
mire elérnénk, amit akartunk, már minden a
visszájára fordult. Ami tegnap égbekiáltó
ostobaság volt, az ma örök bölcsesség… Az apró
hazugságokból egyszercsak mi lesz,
kétségbevonhatatlan igazság… És aztán az idő…
minden igazságon túlhalad.
SUSANA jön menyasszonyi ruhában, rendezgeti a csokrokat.
SUSANA Nem csodálatos? Pedig minden terved dugába
dőlt!
FIGARO Csak ki akartunk csikarni egy hozományt a
grófból, és már van kettő, egyik se tőle. És a
mama lyukat beszélt a papa hasába,
megesküsznek… úgyhogy a nagybátyád le van
szerelve. Hogy én… ilyen csodát. Mi a
„megárvul” ellentéte? Beszülősödtem?
SUSANA (rendezi a csokrokat, nem néz rá) Filozofálsz
összevissza… de legalább tudom belőle, hogy
boldog vagy.
FIGARO (átöleli) És megígéred, ugye? hogy este nem mész
el? A parkba?
SUSANA Hogy képzelsz ilyet!
FIGARO Szeretsz?
SUSANA Örökké.
FIGARO Örökké… az kevés!
Jön ROSINA.
63
ROSINA Figaro, szégyellje magát! Nem lesheti meg a

menyasszonyt esküvő előtt! Kifelé!
FIGARO Kezeit csókolom. (kimegy)
ROSINA Susana… elő van készítve minden?
SUSANA Nem tudom…
ROSINA A ruhacseréhez.
SUSANA Hát nem… nem aktuális. Figaro úgyse enged –
szólok a gróf úrnak, hogy lehetetlenség –
ROSINA Neked nem muszáj menni, édesem. Csak a
ruhádra van szükség. Mit beszéltetek meg?
SUSANA Semmi, hogy este a parkban…
ROSINA Na, fogd a tollat.
SUSANA Írjak neki?
ROSINA Kitaláljuk, hol adunk randevút.
SUSANA az asztalhoz ül.
SUSANA Nem lesz ebből baj?
ROSINA Bízd rám. Megszólítás – nincs. „Az őstölgy
alatt…”
SUSANA … alatt…
ROSINA „… a filagóriáknál”. Aláírás – nincs.
SUSANA … áknál… Pont. (összehajtja a levelet)
Lepecsételjük?
ROSINA Egy tű elég. És írd rá a hátuljára: „A tűt
visszakérem.”
SUSANA (mosolyog, amíg írja) Még jobb, mint az a
kinevezés…
ROSINA Jaj istenem.
SUSANA De nálam nincs…
ROSINA (kihúz egy tűt a ruhájából) Tessék… (kiesik a
szalag) A szalag!
SUSANA Mit tetszik őrizgetni, véres…
ROSINA Majd odaadom a kis Doritának.
64
20.
Jön QUERUBÍN lánynak öltözve, DORITA, LÁNYOK.
DORITA Kegyelmes asszony, a bukéták…
QUERUBÍN ROSINÁ-hoz szalad, átnyújt egyet.
ROSINA Köszönjük… Ó, tündér… (homlokon csókolja
QUERUBÍN-t) Nézd csak…
SUSANA Nem hasonlít…?
QUERUBÍN (visszalép, a szívére teszi a kezét) Megcsókolt! Itt
halok meg…
Jön ANTONIO, ALMAVIVA.
ANTONIO De ha mondom, gróf úr, a lányom ruhájába. Hát
az uniformisát ott találtam, kupacba lehányva. A
sapkája, például. (mutatja – közben észreveszi
QUERUBÍN-t) Az! Az! (odalép, lerántja
QUERUBÍN fejéről a főkötőt, a fejébe nyomja a
sapkát) Mindjárt más.
ROSINA Úristen…
ANTONIO Újonc állomány! Hapták! – Még akkor jól is
láttam! Öldökli a salátámat!
ALMAVIVA Drágám…?
ROSINA Láthatja… láthatja, ugyanúgy nem értem…
ALMAVIVA És délelőtt?
ROSINA Délelőtt… Én jó, bevallom, a bankettra
készültünk, hogy majd a lányok közt… épp
öltöztettük… mikor maga berontott. És pánikba
esett mindenki ott magától.
ALMAVIVA (QUERUBÍN-hoz) Hogyhogy még itt vagy?
QUERUBÍN (tiszteleg) Gróf úr…
ALMAVIVA Meg foglak fegyelmezni, fiam.
DORITA Nem, de gróf úr kérem szépen, mindig mikor
tetszik jönni hozzám egy kicsi csókra, mindig
mondani tetszik, hogy ha szeretni fogsz,
Doritácska, azt kívánsz tőlem, amit akarsz!
ALMAVIVA Én ilyet életemben…
65
DORITA Szóval csak tessék megengedni, hogy Querubín

legyen a férjem, mondjuk ezt kívánom, és akkor
úgy fogom szeretni, ahogy jólesik.
ALMAVIVA Bolond a kislány.
ROSINA Csak gyerek, őszinte…
ANTONIO Gyereknek gyerek, csak azalatt túlságosan fölnőtt.
ROSINA De legalább – ha én véletlenül magát kínos
helyzetbe hozom, csupa véletlenségből – de maga
az én hátam mögött!... ilyen gátlástalanul…!
ALMAVIVA Itt egy ördögi nem tudom mi van, egy átok
rajtam!
Jön FIGARO.
FIGARO Gróf úr, ha méltóztatik – csokrok is megjöttek,
talán kezdődhet a ceremónia. Meg a tánc.
ALMAVIVA A tánc. Tudtommal sántítasz.
FIGARO (próbálgatja) Gyógyul azért. Gyógyul.
ALMAVIVA Szerencsére puha az a vetemény ott.
FIGARO Néztem is, milyen puha…
ANTONIO (maga felé fordítja) És így kicsire összement a
levegőben…
FIGARO Ez a mániája, máskor repüljek, hogy ne
maceráljon? (a többiekhez) Hölgyeim…
ANTONIO A kis lovag meg vidáman galoppozott Sevillába,
mi?
FIGARO Vágtatott.
ALMAVIVA (maga felé fordítja) A kinevezés meg a te
zsebedben.
FIGARO Hát igen. Mi ez, inkvizíció? (a többiekhez) Ha
szól a fanfár…
ANTONIO (előre rántja QUERUBÍN-t) Ez a kisasszony meg
rámondja, hogy az egész nem igaz.
FIGARO Querubín!... Hogy a fenébe!...
ANTONIO Ugrottunk vagy nem ugrottunk?
FIGARO Hányszor mondjam…
ALMAVIVA Az apród ugrott. – Rosina, kedves?
66
ROSINA bólint.
FIGARO Na hát… utánam ugrott, istenem… Én vagyok a
példaképe.
Fanfár.
FIGARO Annál nagyobb szerencse, hogy csak nekem fájt.
– Jövünk, jövünk!
Nyújtja a karját SUSANÁ-nak, kimennek. ANTONIO és DORITA a
LÁNYOk-kal követi őket.
ALMAVIVA (FIGARO után néz) Egyszer kirázom belőle a
lelket. (QUERUBÍN-hoz) A kis besurranó pedig
felszerel. És meg ne lássam ma este.
ROSINA Unatkozni fog…
QUERUBÍN (kitör belőle) Én, soha! Annyi boldogság van a
homlokomon… száz évig kitart! (kirohan)
ALMAVIVA Mi van a homlokán?
ROSINA Mi… a sapka. Büszke katona, nem? (indul)
ALMAVIVA Ne menjen, kérem…
ROSINA Mondtam – nem érzem jól magam…
ALMAVIVA … Azt hinnék, haragban vagyunk. (karon fogja)
Zene. Tánc.
ALMAVIVA és ROSINA helyet foglal. Jön MARCELINA FIGARO
karján, SUSANA ANTONIO karján, BARTOLO nagy csokorral, DON
GUSMÁN, LÁNYOK.
SUSANA (ANTONIO karján) járul ALMAVIVA elé, letérdel; amikor
ALMAVIVA a diadémot SUSANA fejére teszi, az felnyúl, hogy
megigazítsa, és közben a levelet ALMAVIVA kezébe csúsztatja.
ALMAVIVA lopva a zsebébe gyűri. SUSANA feláll, pukedlizik,
FIGARO előrelép, hogy átvegye ALMAVIVÁ-tól, hátralépnek.
ALMAVIVA előrejön, türelmetlenül előveszi a levelet, grimaszol: a
tűvel megszúrta magát. Rázza, kinyomja, szopja az ujját.
ALMAVIVA Nők, nem igaz. Hogy tűket szurkálnak mindenbe!
(eldobja a tűt, olvas, megcsókolja a levelet)
FIGARO (aki figyelte, SUSANÁ-hoz és MARCELINÁ-hoz)
Szerelmes levél. Az egyik lánytól, nyilván, mikor
67
elvonultak. Tűvel volt összefogva… és megbökte

a kegyelmes mutatóujját.
ALMAVIVA megfordítja a levelet, elolvassa a kérést – aztán keresni
kezdi a tűt a földön. megtalálja, a ruhaujjába tűzi.
FIGARO (SUSANÁ-hoz és MARCELINÁ-hoz) Amihez a
hőn áhított nő ért, felbecsülhetetlen. Képes
fölvenni a tűt… Fura ember.
SUSANA jelekkel kommunikál ROSINÁ-val. MARCELINA (FIGARO
karján) és BARTOLO vonul ALMAVIVA elé, az diadémot helyez
MARCELINA fejére és szertartásosan átadja BARTOLÓ-nak.
A két pár egymás mellett.
ROSINA Susana!... (ALMAVIVÁ-hoz) Ha megbocsát,
drágám, szükségem van rá, mindjárt visszajön.
(SUSANÁ-hoz) Gyorsan. Át kell öltöznünk.
Kimennek.
FIGARO (néz utánuk) Az én kis istennő feleségem.
ALMAVIVA (magában) És az én szeretőm.
MARCELINA (néz utánuk, DON GUSMÁN-hoz) Tudja, milyen
szerencsétlen lány voltam én… évtizedeken
keresztül? És most nézzen rám, egy repeső anyós!
DON GUSMÁN Megengedi, hivatalos minőségemben gratulálok.
Ritka alkalom nekem, tárgyaláshoz vagyok
szokva, hogy nem áll középen egy boldogtalan
ember.
ALMAVIVA (DON GUSMÁN-hoz) Don Gusmán – a
szerződéseket készítse elő, aláírom.
DON GUSMÁN Igenis, alázatosan.
MIND Éljen soká a gróf úr!
DON GUSMÁN, BARTOLO, LÁNYOK kimennek.
ANTONIO (FIGARÓ-hoz) Fiam, akkor végül is áldásom
rátok.
ALMAVIVA Egy óráig senki ne zavarjon. (indul)
ANTONIO Olyan tüzijátékot kanyarítunk nektek a
filagóriáknál…
68
ALMAVIVA (visszalép) A filagóriáknál? Micsoda idióta ötlet

ez?
FIGARO Bocsánat… az őstölgynél, a legszebb helyet
találtuk…
ALMAVIVA (mérges) A grófné gyengélkedik. Nem látna
belőle semmit. Az ablaka alá tessék vinni, a
verandára.
ANTONIO Vissza az egész, a verandára. (kimegy)
ALMAVIVA A filagóriákál, hihetetlen. (mentében) Pont a
díszkivilágítás hiányzik nekem. (kimegy)
21.
FIGARO Milyen figyelmes lett hirtelen, csodálom. (indul)
MARCELINA Várj… szerettem volna mondani valamit. Én azt
hittem, másképp szeretlek, és Susanát…
féltékenységből… befeketítettem előtted. Hogy
gróf cinkosa, pedig Basiltól tudom, mindig
tartotta a három lépést.
FIGARO Mama csak ne féltsen, a női praktikák rég nem
fognak rajtam. Filozófiám van. Ha Susana egyszer
megcsal – én fogom, és első felindulásból
megbocsátok.
Jön DORITA.
FIGARO A kis sógorném! Te hallgatóztál?
DORITA Soha, én? nem is illik.
FIGARO Csak néha megéri, és az ember eltekint a
fenntartásaitól.
DORITA Keresek valakit.
FIGARO Na gondoltam. De Querubínt sajnos kizavarták.
DORITA Querubín tudom, hol van, Susanát keresem.
FIGARO Én nem segíthetek?
DORITA Neked elmondom, mert a sógorom vagy. Egy
gombostűt kell visszaadnom.
69
FIGARO Egy gombostűt!... Na gyönyörű! A kis kerítő!...

(összeszedi magát) Köszönjük, Dorita, nagyon
kedves, hogy segítesz.
DORITA Akkor miért haragudtál? (indul)
FIGARO (visszatartja) Csak vicceltem. A gróf úr küldi,
igaz? Egy levele volt összetűzve vele. Látod,
mindent tudok.
DORITA Jó, de akkor minek kérdezed?
FIGARO (töri a fejét) Arra voltam kíváncsi, ígért-e a gróf
úr jutalmat.
DORITA Csak azt mondta, vidd a szépséges
nővérkédnek… ezt tűzzük éjjel a filagóriába.
FIGARO A filagóriába?
DORITA És hogy meg ne lássanak.
FIGARO Akkor csak vigyázz. Szerencse, hogy senki nem
vett észre. Siess. Susanának csak azt mondd, amit
a gróf úr üzent.
DORITA Persze. Nem szeretem, mikor gyereknek nézel.
(kimegy)
FIGARO Hát, mama?
MARCELINA Mi az?
FIGARO Ez. Ez. Ezt nem… nem hittem volna…
MARCELINA Baj van?
FIGARO (szívére teszi a kezét, szinte fuldoklik) Ide… ide
döftek…
MARCELINA (nevet) A hősszerelmes dagadó szíved kipukkant
egy gombostűtől?
FIGARO A gombostű! Azt kapta fel a földről!
MARCELINA Neked filozófiád van… te első felindulásból
megbocsátasz, fiam.
FIGARO A filozófia! az remek dolog, míg bele nem botlik
a valóságba… A tüzijáték, ezért ugrott a gróf! De
a gombostűs primadonnám a filagóriával, nem fog
kicselezni. Mint férj, én jogosan tombolhatok
itt… – De annyira még nem vagyok férj, hogy le
ne cserélhessem… az ilyen nőt… így!
70
MARCELINA Nem szabad… Figaro… Bálványozod Susanát,

aztán egy hátraszaltó, és elítéled örökre? Hátha a
grófot csapja be? És mit tudod, hogy miért megy
oda? vagy odamegy-e egyáltalán?
FIGARO Igen. Jó… (kezet csókol MARCELINÁ-nak) Igaza
van, mama. Nem vádolhatom… míg ki nem
nyomozok mindent. Tudom, hol lesz a találka.
Csókolom. (kimegy)
MARCELINA Én is tudom… Hálisten, nem csinál butaságot
rögtön. Azt az angyal Susanát… majd
megkérdezem, mire készül. Vérgőzös férfiak, de
olyan egyszerű lelkek, istenem… Két nő, ha egy
percig nem rivalizál, térdre kényszeríti őket.
71
V.
Liget a parkban, kétoldalt egy-egy filagória. Hátul tisztás kiaggatott
dekorációkkal, elöl kerti pad. Félhomály.
22.
DORITA kezében sütemények, narancs, égő papírlámpás.
DORITA Azt mondta, a filagória balra… de ha nem jön?
Alig tudtam kimenekíteni a sütit a konyháról…
„Kinek lesz, kisasszony? – Hát valakinek… – Ó, a
konyha előtt nincs titok!...” – Jó – a gróf úr látni
se bírja, akkor mindjárt pusztuljon éhen? „És mit
fizetsz?” Tripla puszi a séfnek… egyszer még jól
jöhet.
Észreveszi az őt figyelő FIGARÓ-t, sikkant, beszalad a baloldali
filagóriába.
Jön FIGARO (hosszú köpeny, szemébe húzott széles karimájú kalap),
mögötte BASIL, BARTOLO, DON GUSMÁN, ANTONIO.
FIGARO Nem – ez Dorita… (követi a tekintetével, majd
visszafordul a többiekhez) Uraim…
BASIL Hány óra van, cirka?
ANTONIO Feljött a hold.
BARTOLO (FIGARÓ-hoz) Éj leple? Mi ez? A jelmezed, mint
egy idétlen konspirátor.
DON GUSMÁN Én már a verandánál gyülekeztem, nekem egy
spektákulum volt ígérve.
FIGARO Nem fog csalódni, Don Gusmán. Az esküvő
fénypontja következik. Itt ünnepeljük az én kis
arám makulátlan erkölcsét és a gróf úr tékozló
bőkezűségét… egy füst alatt.
BASIL Kérem, énelőttem sajnos világos. Ajánlom
tisztelettel, hogy húzódjunk hátra. (FIGARÓ-hoz)
Örök igazság, barátom: hogyha más vermet ás,
maga esik bele.
FIGARO Mikor kiáltok, jöjjenek gyorsan –
72
DON GUSMÁN Ahogy a lábunkon kifér.

FIGARO … és tanúi lesznek, uraim… hogy milyen
megejtően változatos az élet.
BASIL (magában) A gróf meg Susana kiegyeztek,
nyilván.
ANTONIO Én meg oltsam fel a lanternákat?
FIGARO Ahogy megbeszéltük.
BARTOLO Nem okos dolog az arisztokráciával hazardírozni,
annyit mondok.
FIGARO Van tapasztalatom.
BARTOLO Lehet, hogy viszed a bankot… de ők engednek ki-
be az ajtón.
FIGARO Ha viszont kiterülök lábtörlőnek, a kelleténél
jobban összetaposnak.
BARTHOLO Nem olyan egyszerű, fiam.
BASIL (mentében) Kinéz egy jó kis botrány.
Kimennek, kivéve FIGARÓ-t.
23.
FIGARO Nők... nők... Hát van gyámoltalanabb állat, a
kamuflázs alatt? Minden vadat ösztön hajt, az
övék a hűtlenség? Esküdözött a grófné előtt, hogy
nem megy este... és közben rég... és a szertartás
alatt!... az a díszhím vigyorogva olvasta... én meg
idétlenül ácsorogtam. Nem, gróf úr, nem, nem
adom. Nagy úrnak méltóztatik lenni, de a
zsenialitás abból nem következik. Nemesség,
vagyon, mit, rang, befolyás, az ember büszke. De
mivel érdemelte ki? Úgy választott apát,
gratulálok. Nélkülük mi marad, egy ugyanolyan
senki. De nekem... a zavarosba vetve, több
tehetség kellett, nem? több fifika, hogy egyáltalán
életben maradjak, mint a spanyol trónon
kormányozni egy évszázadig. És velem
merészel!... – Valaki jön... Ő jön... Senki. Pokoli
sötét, én meg mint egy töketlen férj... pedig még
73
férj se vagyok igazán! (leül a padra) Amin

keresztülmentem, a világ nem látott ilyet. Azt se
tudom, ki az apám, kilopnak a bölcsőből,
felnevelnek tolvajnak. Nem bírtam gyomorral,
hogy majd én becsületesen, abból mi lett, ott
gáncsoltak, ahol tudtak. Tanultam kémiát, jó.
Patikusnak. Doktornak. Akkor ez kitűnő, hozzá
még patronál egy főúr, mi a vége, lovak
furunkulusait ecsetelem. Rá lehet unni. Váltok,
fölbuzog a lelkem, színház!... Mint aki a Szajnába
ugrik kővel a nyakában. Alexandrinusokban
komédiát gyártok nekik egy török háremről,
spanyol író, mondom, csak szóba hozhatja
Mohamedet anélkül, hogy feldarabolnák. Hírnök
pihegve jő, azt se tudom, honnan az anyám
kínjából, hogy vérig sértettem az oszmán
birodalmat, Perzsiát, az Indiai-félszigetet balfelől,
Egyiptomot amblokk, plusz Tripolit, Tunéziát,
Algériát és Marokkót. Darabom a fiókba vissza,
hogy kiengeszteljek pár sejket meg kalifát, akik
olvasni kevésbé szeretnek, mint kiverni a lelket a
keresztény kutyákból. Tanulság, gondolkodni
lehet, csak nem nagyon bölcs dolog. Álltam
beesett pofával, kilátástalan – akkor feltűnt a túlsó
sarkon, parókába tűzött tollal jött, jött, odaért
hozzám, foganatosítani óhajtott a végrehajtó.
Remegett a térdem, de megkeményítettem
magam, parancsoljon, diskuráljunk talán kissé az
anyagi vagyon természetéről. Ez ötletet is adott…
Nem követelmény, hogy az ember, ha ír, a
tárgyához konyítson, úgyhogy közzétettem egy
szerény tanulmányt, én, akinek egy fillér nem volt
a zsebében, a pénz értékéről és az extraprofitról.
Máris egy fekete fiakker röpített az új irodámba,
biztonságos, rácsos ablak, otthonos szalmazsák a
földön, ingyen kenyér és víz. A szabadságom
odavan, mit reméltem már, semmit a világon.
(feláll) Nagyhatalmú tisztviselő urak feltűnnek,
aztán letűnnek, de addig is azon spekulálnak,
74
mennyi kínszenvedést bírnak okozni. Elkapnék

egyet… nyakon… mikor épp a pixisből valami
gyanús affér miatt kihullott, és az arcába
ordítanám – hogy – a sok zagyvasággal, amit
kinyomtatnak itt-ott, csak azok törődnek
komolyan, akik betiltják, hogy a bírálat joga
nélkül a dicséret nem ér semmit, hogy csak
pitiáner emberek riadoznak mindenféle
jelentéktelen könyvtől. (leül) Egyszercsak
kikalkulálták, hogy túl veszélytelen vagyok,
úgyhogy meg se éri etetni engem, és kiebrudaltak,
na jó, hát a börtönön kívül is van élet, valahogy
fenn kell tartani magam, ceruza hegyez,
körbeérdeklődik, mi a kurrens főtéma, hát azalatt
eluralkodott Madridban a szabad szellem, szabad
sajtó is lett, ön kérem cikkezhet, amiről tetszik,
csak egyre figyeljen, ne említse a kormányt, a
politikát, a vallást, a közmorált, a közszereplőket,
a kamarákat, a kartellokat, külön ne az operát meg
a színházat, legfőképpen bárkit, aki éppen valaki –
és örömmel publikáljuk, ha két-három cenzoron a
firkálmánya átmegy. Kézenfekvő, hogy új lapot
alapítsak, a címe Uborkaszezon, eredmény,
minden zugíró és bértollnok följelent, a lapomat
bezúzzák, ráment a gatyám is. Akkor föladtam
majdnem. De valamelyik államtitkárságon
üresedett egy státusz, nekem való poszt, a
számokhoz kellett érteni, persze benyomtak elém
egy balett-táncost. Hát vissza a gyökerekhez,
tolvajnak neveltek, kitaláltam, hogy kártyában
adom a bankot – és akkor, istenem, hirtelen
nyíltak előttem a hátsó ajtók, paktáltam a
főmuftikkal, alig kellett csúsztatnom a haszon
kétharmadát. Egész ott voltam, hogy viszem
valamire, hogy megtömöm a végén a zsebemet,
ahogy földerengett, a tudásra rá se bagóznak, itt
kizárólag helyezkedni kell… Csak hát az üzleti
partnerek, míg szívták a vérem, azt várták, én
legyek egyedül becsületes, és kiszálltam, mielőtt
75
tönkretesznek végleg. Úgyhogy szakítottam a

világgal. A világgal befejeztem. A világgal én
nem jöttem ki sehogyse. Aztán jött a sugallat,
kifentem a régi pengét, hozzácsaptam a masszív
angol borotvaszíjat, és mentem egyik városból a
másikba… Az illúziókat leráztam, van elég balek,
akinek a mindennapi betevője – és a
büszkeségemet, leráztam azt is, túl nehéz puttony,
ha gyalog jár az ember. Akkor jó volt. Az egy
színtiszta boldogság volt. Elvergődök Sevillába,
egy bonviván gróf megismer, megszerzem neki a
nőt, aki után sóhajtozik. Hála? Feltétlen az én
menyasszonyom is kell neki. Machinálok. Alig
úszom meg, hogy elvegyem a saját anyámat. A
szüleim a nyakamba esnek. (felpattan, hadar)
Éktelen paláver, egy kavalkád, ő az, mégse ő, ki
kicsoda, ki mit akar. (visszarogy) Meg kell
bolondulni. Hogy alakult ez így? Miért pont
ezeken estem én át? Ki küldte rám?... Találomra
kanyargok, és viszlát, az volt az utam… ráléptem
tudatlanul, egyszer lefordulok róla akaratlan, de
legalább néha fütyörésztem hozzá. Az én voltam,
igazán. Azt hiszem. Lehet, hogy nem. Hogy amit
nyűgösen meg akarok érteni végre, nem is én
vagyok – egy amorf valami, találomra
összecsapott darabokból, egy anyátlan lelenc, egy
farkcsóváló kutyakölyök, egy mohó ifiúr, aki
mindenbe belekóstol – úr is meg szolga is, ahogy
adódik, de ambíciója, az van, meg büszkesége,
mindig, és húzza az igát, és két baromi igahúzás
közben kéjesen nyújtózik egyet… Egy virtigli
szónok, mikor épp nem fojtogatják, vasárnapi
poéta, trubadúr, ha rögtönözni kell egy
szerenádot, és még mi voltam, rohamokban
szerelmes. Láttam mindent, próbáltam mindent,
túl vagyok mindenen. Az egészből amit
kifacsartam magamnak... a kiábrándulás. Hálás
köszönet érte. – Susana… miért… Susana, én
76
beledöglök. – Lépések… Jönnek… Most. Most.

Nincs tovább… (jobb hátul elbújik)
24.
Jön ROSINA (SUSANA ruhájában), SUSANA (ROSINA ruhájában),
MARCELINA.
SUSANA (suttog) Marcelina mondta, hogy Figaro itt lesz.
MARCELINA Sss, halkan…
SUSANA Az egyik lesben áll, a másik már keres…
MARCELINA Muszáj ezt hallanom … Elbújok bent. (bemegy a
baloldali filagóriába)
SUSANA A grófné remeg…
ROSINA Csak az esti pára… Én is bemenjek?
SUSANA Ha nincs szükség rám…
ROSINA Nehogy megfázz nekem.
SUSANA baloldalra húzódik. Jön QUERUBÍN uniformisban, dúdol.
ROSINA (magában) Querubín!...
QUERUBÍN Szakasz állj… Valaki van itt… A pavilonba,
Doritához… – Egy nő!
ROSINA Uramisten…
QUERUBÍN (hunyorog) A ruhája… ez Susana.
ROSINA … ha megjelenik a férjem…
ALMAVIVA jön hátul.
QUERUBÍN (közelebb lép, elkapja ROSINA kezét, az hiába
próbálja visszahúzni) A tündéri Susana, ahogy a
kis keze remeg… (a szívéhez húzná ROSINA
kezét) Meg ahogy ver tőle a szívem!
ROSINA (elrántja a kezét, suttog) Tűnj el!
QUERUBÍN Megsajnáltál… hogy órák óta bujkálok itt …
ROSINA Figaro mindjárt jön.
ALMAVIVA (lassan előrébb jön) Susana… jó…
QUERUBÍN Nem félek Figarótól. Különben se rá vársz.
ROSINA Hát kire?
77
ALMAVIVA Valakivel beszél.

QUERUBÍN A gróf úrra, csibém. A fotel mögött voltam, mikor
évődtetek.
ALMAVIVA A kis patkány, megint!
FIGARO Hallgatózni mégse éri meg.
SUSANA Mit járatja a száját!...
ROSINA Menj innen. Kérlek.
QUERUBÍN Ára van.
ROSINA Hagyd ezt abba!...
QUERUBÍN (szenvedéllyel) Húsz csókba kerül. És még százba
a szívszakasztó úrnőd nevében.
ROSINA Hogy merészelsz...!
QUERUBÍN Te beugrasz az úrnő helyett, én az úr helyett.
Figaro koppan egyedül.
FIGARO Megölöm.
SUSANA Csoda pimasz...
QUERUBÍN megcsókolná ROSINÁ-t – ebben a pillanatban
ALMAVIVA közéjük lép, és ő kapja a csókot.
ROSINA (hátralép) Jaj ne...
FIGARO (csak hallja a csókot) Ez a nő kellett nekem...
(figyel)
QUERUBÍN (félre, míg ALMAVIVA ruháját tapintja) A gróf
úr!... (beszalad a baloldali filagóriába)
FIGARO (előrejön) Ehhez csak...
ALMAVIVA (aki FIGARÓ-t QUERUBÍN-nak nézi) Még egy
csók? (ököllel üt felé, eltalálja)
FIGARO Ahh!... (eloldalog, az arcát fogja) Ennyit a
hallgatózás előnyeiről.
SUSANA nevet.
ALMAVIVA Ilyen malőr! amerre lépek... knockoutolom, és
még nevet!... (ROSINÁ-hoz, akit SUSANÁ-nak
hisz) De... kedves. Beleszédülök, hogy eljöttél
igazán.
ROSINA (SUSANA hangján) Nem hitte volna?
78
ALMAVIVA De… a levélke után… (megfogja ROSINA kezét)

Te reszketsz.
ROSINA Megijedtem.
ALMAVIVA Nem azért léptem közbe, hogy egy csóktól
megfosszalak. (megcsókolja ROSINÁ-t)
ROSINA Szemtelen…
FIGARO Utolsó kokott.
SUSANA De édes…
ALMAVIVA (fogja ROSINA kezét) Finom a bőröd… mint a
selyem. A grófnéé nincs ilyen.
ROSINA Köszönöm…
ALMAVIVA Se a karja… ilyen sima… és az ujjad… lágyabb
és kecsesebb…
ROSINA Pedig szerette...
ALMAVIVA A szerelem… a szív romantikus nagyregénye.
Viszont a gyönyör mozgatja a szálakat. A
gyönyör… ami a lábad elé kényszerít.
ROSINA De szereti még?
ALMAVIVA Szeretem… csak három év… már minden olyan
illedelmes.
ROSINA Mi hiányzik?
ALMAVIVA (ROSINA kezét simogatja) Ami benned, szívem,
megvan.
ROSINA De mi?
ALMAVIVA Mittudom – a változatosság? a pikantéria, amit…
egy csepp izgalom… hogy néha nemet mondjon?
A végtelen szerelmes megadásba, abba az
önfeladásba az ember beleun… és kiszökik, és
mindenféle lángolásokat vadászik… Mert
feleségnek lenni nem elég, néha tudni kell
szeretőnek lenni. Ez ne felejtsd el.
ROSINA Nem fogom…
FIGARO Nem fogom.
SUSANA Nem fogom.
ALMAVIVA Mi – visszhang?
ROSINA Igen.
79
ALMAVIVA Mindegy – te tüneményes vagy és kívánatos, a

szerelem istennője. Még egy kis dac, és a
legvadítóbb nő leszel a földön. (megcsókolja)
Susana – lemondtam az ősi jogomról, a pénz,
tessék… ami kiváltja. De mert szívesen jöttél –
hozzá egy gyűrű, briliáns. Hordd a kedvemért.
ROSINA Susana öntől mindent elfogad.
FIGARO A dög.
SUSANA Ömlik a pénz.
ROSINA (hátranéz) Vigyázzon – fáklyák.
ALMAVIVA A lakodalmadhoz. Amíg elmennek – a
filagóriába.
ROSINA Ott vaksötét van –
ALMAVIVA (gyengéden vezeti) Istenem – talán nem olvasunk.
FIGARO Vele megy! Tudtam! (előrelép)
ALMAVIVA (megfordul, megemeli a hangját) Ki sunnyog ott?
FIGARO Ki csap le!
ALMAVIVA (ROSINA-nak suttog) Figaro!... (a fák közé veti
magát)
ROSINA Várjon! (beszalad a jobboldali filagóriába)
25.
FIGARO (áll, nézi, merre mehettek) Semmi zaj. Bement.
Hát menjen – csak menjen. Mit izgat engem.
Rajtakaptam. Itt a vége.
SUSANA (kicsit előrejött, halkan) Gyanúsítasz, édes –
ráfázol nagyon.
FIGARO Ki az?
SUSANA (ROSINA hangján) Figaro, maga?...
FIGARO Grófné?...
SUSANA Sss.
FIGARO Legjobbkor. Nem sejti, hol van a gróf úr.
SUSANA Az a link ember, tőlem akárhol...
FIGARO És Susana, a menyasszonyom?
80
SUSANA Csöndesen!
FIGARO Akiről azt hittem, nincs tisztább és... – Ott bent.
Együtt. Én rájuk döntöm –
SUSANA (saját hangján) Csak semmi bolondot... (szája elé
kapja a kezét, de késő)
FIGARO (félre) Susana! Kamon!
SUSANA (ROSINA hangján) Figaro, ha igazat mond –
FIGARO (félre) Szóval játszunk?...
SUSANA ... Meg kell torolni. Egy férfi tudja, hogy vegyen
elégtételt.
FIGARO Fölösleges véráldozattal járna. A nők bosszúja
úgyis kegyetlenebb.
SUSANA (félre) Föl fogom pofozni.
FIGARO Ha ketten kellenek is hozzá.
SUSANA Mit mond – egy titkos szerelmes?
FIGARO Igen. (SUSANA lába elé térdel, megjátszott
szenvedéllyel) Imádom. Hallgattam eddig – a
tisztelet álarca mögé rejtettem a sóvárgásomat. De
itt – most – ebben a véletlen drága percben – a
kezét, adja a kezét!...
SUSANA (pofonüti, saját hangján) Tessék!
FIGARO Hó!...
SUSANA (pofon minden hangsúlyra) Susana vagyok! Ezt a
gyanakvásért! a szimatolásért! az átejtésekért! a
hűtlenségért! a trükkökért! a filozófiákért! Ez
neked szerelem?
FIGARO (feláll, nevet) Jesszus. Hát ez! egy álom! egy
csoda! Üss csak, szívem, ilyen boldoggá még nem
vertek senkit a világon.
SUSANA Boldoggá? Te szemét! Aki itt csöpögött el a
grófné lábánál?
FIGARO Azt képzelted, nem ismerem föl a hangodat?
SUSANA Tudtad?... – Na várj csak... na ezért...
FIGARO Kék-zöldre versz, és neked áll feljebb. Nők, hát
komolyan.
SUSANA Na jó. Talán kibékülök.
81
FIGARO De hogy lehet – mikor azt hittem, vele vagy? És

ez a maskara?
SUSANA Állítottunk egy rókacsapdát, és fogtunk kettőt
rögtön.
FIGARO A másikat ki?
SUSANA A felesége.
FIGARO Nem.
SUSANA A felesége.
FIGARO Nem.
SUSANA bólint.
FIGARO Sötét női üzelmek! És a csókok?
SUSANA A grófné száján.
FIGARO És Querubín kit?
SUSANA A gróf urat!
FIGARO És reggel, a fotel mögött?
SUSANA Senki. Senki.
FIGARO Na!...
SUSANA Kérsz még pofont?
FIGARO Pont elég. Eggyel több. A grófé nem esett jól.
SUSANA Szóval...?
FIGARO Főhajtás. A legmélyebb.
SUSANA Csak Don Almaviva, szerencsétlen...
FIGARO ... A feleségét csábította el...
26.
Jön ALMAVIVA, megy a jobboldali filagória felé.
ALMAVIVA (magában) Eltűnt... sehol. Bement ide? (benéz)
Susana?
FIGARO (súgva) Végső leszámolás! (letérdel, megcsókolja
SUSANÁ-t)
ALMAVIVA (visszafordul, észreveszi) Egy férfi – Rosinával!...
(közelebb lép)
82
FIGARO (elváltoztatott hangon) Édes hölgy, nem tudtam

az esküvőről – máshova hívtam volna.
ALMAVIVA Ez lapított reggel a budoárban!
FIGARO De itt is csönd van. Sejtelmes sötét. Hadd
kárpótoljam...
ALMAVIVA Hiéna. Orgyilkos.
FIGARO (SUSANÁ-t a filagória felé vezeti) ... az elvesztett
buja percekért – amikor ki kellett vetnem magam
az ablakán.
ALMAVIVA Most kiderül minden. És ez a féreg belepusztul.
SUSANA (a baloldali filagóriánál) Gyere, kis hősöm…
Nem látott meg senki?
FIGARO átöleli.
ALMAVIVA (felkiált) Megállni!
SUSANA beszalad a filagóriába.
FIGARO (megjátszott rémülettel) A gróf úr!
ALMAVIVA (ráismer) Te…? Disznó! (megragadja) – Hé!
Emberek!...
Jön tétován PEDRILLO.
PEDRILLO Gróf úr! Gróf úr!
ALMAVIVA Ha? Pedrillo!
PEDRILLO Végre. Összevissza kerestem.
ALMAVIVA Csak egyedül?
PEDRILLO Sevillából, uram. A lovam kidöglött.
ALMAVIVA Ide hozzám. És hangosan!
PEDRILLO (kiabál) Az apród mint a kámfor! Itt a kinevezése!
ALMAVIVA Ó, te istenverte hülye.
PEDRILLO Én parancsra – hangosan…
ALMAVIVA De segítségért! – Hé! Mindenki, ide, ide!
PEDRILLO Gróf úr – semmi pánik – Figaro is itt van,
megvédjük ketten.
Jön DON GUSMÁN, BARTOLO, BASIL, ANTONIO, fáklyákkal. A
tisztáson felgyulladnak a fények.
BARTOLO (FIGARÓ-nak) Jöttünk a jelre – mit kell nézni?
83
ALMAVIVA (a baloldali filagória bejáratára mutat) Pedrillo –

őrségbe, ott.
PEDRILLO odalép.
BASIL (FIGARÓ-hoz) Rajtakapta Susanával?
ALMAVIVA Maguk meg (FIGARÓ-ra mutat) fogják körbe ezt
az illetőt. Aki elengedi, lenyakaztatom.
BASIL Ha!... Addig jár a törött korsó…
ALMAVIVA Csöndet! (FIGARÓ-hoz jéghidegen) Drága fiam.
Válaszolsz a kérdéseimre?
FIGARO Az ember az urának kénytelen. Márpedig Don
Almaviva mindannyiunk ura – kivéve talán
önmagát.
ALMAVIVA Magamat!...
ANTONIO Odamond neki. Még odamond neki…
ALMAVIVA Nagyon csodálom a nyugalmadat.
FIGARO Nem tudom, mi oka van a haragra.
ALMAVIVA Nem tudod!... Esetleg azt mégis tudod, hogy ki a
hölgy, akit a filagóriába kísértél.
FIGARO Alázatosan. Egy ifjú hölgy, aki a kegyeire méltat.
ALMAVIVA Hallották?
MIND Igen…
ALMAVIVA És kit méltat még a kegyeire ez az ifjú hölgy?
FIGARO Volt egy kiváló nemesúr, aki el volt ragadtatva
tőle – aztán mégis, az az ifjú hölgy csak értem
bomik valahogy.
ALMAVIVA Bomlik! – Legalább nem tagad. Minthogy uraim,
a cinkosától mindent hallottam. (bemegy a
filagóriába)
DON GUSMÁN Figaro – ha maga pusztán arra használ egy
bűnszövetkezetet és arra hív tanúkat, hogy
önmagát lebuktassa, akkor én magát kevéssé
értem.
ANTONIO Egy nem világos – ki kivel csalt meg kicsodát.
ALMAVIVA (jön kifelé, egy alakot rángat magával)
Kedvesem, maga mindenki előtt szégyenül meg.
84
FIGARO Querubín!
ALMAVIVA (visszanéz) Ez mindenhol ott van! (QUERUBÍN-
hoz) Mit csináltál te bent?
QUERUBÍN A gróf úr parancsára – hogy a szeme elé ne
kerüljek –
PEDRILLO És ebbe döglött bele egy lovam.
BASIL Kész vagyok tanúsítani, kérem –
ALMAVIVA Csönd! – Antonio, befelé. Hozd ki a perszónát,
aki méltatlan a nevemre.
DON GUSMÁN A kegyelmes grófné után van nyomozva?
ANTONIO A sors csak ilyen… De sokszor nem engedte a
gróf úr, hogy errefelé nyírjam a füvet…
ALMAVIVA Menet!
ANTONIO bemegy.
ALMAVIVA Amint látni fogják, uraim, az apród nem volt
egyedül.
QUERUBÍN (félősen) Egy angyali lény ápolta a lelkem sebeit.
ANTONIO (karjánál fogva húz egy alakot maga után)
Méltóztatni tessék, de sürgősen. Azt mi jobban
tudjuk, hogy bent tetszett lenni.
ALMAVIVA Dorita!
BASIL A magam részéről elhatárolódok.
ANTONIO (megfordul) Ez nem egy jó vicc, hogy a lányom itt
kiderül, mint bűnsegéd.
ALMAVIVA Honnan tudtam volna, hogy bent van? (indul)
BARTOLO Ha a gróf úr megengedi. Én elfogulatlan félként.
A helyzet magaslatán állok. (bemegy)
DON GUSMÁN Nem erre vagyok trenírozva, hogy egy kukkot se
értsek.
BARTOLO (húz kifelé egy alakot) Ne tessék félni, bántódása
nem esik. Becsületszavamra. (megfordul)
Marcelina!
FIGARO A mama is benne van!...
ANTONIO Garantálom, hogy ilyet még nem láttam.
ALMAVIVA (MARCELINÁ-nak) Maga is mit keres... !
85
BASIL (FIGARÓ-nak) Hálás köszönet, hogy idehívott.

Hogy tudnám viszonozni?
ALMAVIVA Én csak… csak a grófnét…
Jön SUSANA, az arca előtt legyezővel.
ALMAVIVA Na végre. (megragadja a karját) Uraim, mit
tehetnék ezzel a velejéig becstelen –
SUSANA térdre esik előtte.
ALMAVIVA Nem! Nem!
Letérdel sorban FIGARO, MARCELINA, a többiek is, kivéve DON
GUSMÁN-t.
ALMAVIVA Nem! Hagyják ezt! Nem – nem, ha százan
könyörögnek, akkor se!
27.
ROSINA jön a túloldali filagóriából.
ROSINA Talán ha én is térden állva kérem? (térdre
ereszkedik)
ALMAVIVA (SUSANÁ-ról ROSINÁ-ra néz) Nem… Mi ez?
BASIL Az úrnő. Fatális, kérem.
DON GUSMÁN Végig ott volt szeparálva.
ALMAVIVA (felsegíti ROSINÁ-t) Rosina… Ha nagylelkűen
meg tud bocsátani –
ROSINA Mit vágna rá maga? „Nem, nem! Ha százan,
akkor se!...” De én megbocsátok. Harmadszor ma
már.
SUSANA (feláll) Én is.
FIGARO (feláll) Én is. – Visszhang?...
A többiek is felállnak.
ALMAVIVA Visszhang… Nem jövök én nagyon jól ki ebből.
ROSINA De izgalmas napja volt, kedvesem.
FIGARO Felsőfokú tanfolyam egy nagykövetnek.
ALMAVIVA (SUSANÁ-hoz) És az összetűzött levél?
SUSANA Az úrnő diktálta.
86
ALMAVIVA (megcsókolja ROSINA kezét) Fogok rá válaszolni.

ROSINA Mindenkinek ami jár. (az erszényt és a briliánst
SUSANÁ-nak adja)
SUSANA (FIGARÓ-nak) Még egy hozomány.
FIGARO A harmadik – kellett hozzá némi szervezés.
ROSINA És a menyasszony „harisnyakötője”…
(dekoltázsából kiemeli a szalagot) A következő
ifjú párnak – (feldobja)
DORITA kilép, de –
QUERUBÍN (rohan, elkapja) Ezt megőrzöm a sírig.
ALMAVIVA Gyorsan gyógyulsz, kisfiam. Az a balhorog meg
se kottyant?
QUERUBÍN (megáll, félig kihúzza a kardját) Balhorog? Ki üt
meg engem?
FIGARO Én kaptam, gróf úr. A legfelsőbb
igazságszolgáltatás jegyében.
ALMAVIVA Ezt nem tudom megbánni. – Drágám, mit szól?
ROSINA (elmerült a gondolataiban, felkapja a fejét) Hát
persze, mindig. Amíg csak élek – és semmi nem
változtathat rajta.
ALMAVIVA (megveregeti DON GUSMÁN vállát) És a jogi
szakmának mi a véleménye?
DON GUSMÁN Mi a véleménye, jellemző eset. A tényállás
ismeretében – az én véleményem – megoszlik.
MIND Bravó!
FIGARO Szegény voltam, lenéztek. Kicsit okos is voltam,
gyűlöltek érte. De most – egy rakat pénzem van,
gyönyörű feleségem…
BARTOLO Túl sok is lesz a barátod.
FIGARO Gondolja, papa?
BARTOLO Hibátlan emberismerő vagyok.
FIGARO (a közönséghez) Hölgyek és urak… a pénzemen
és a feleségemen nem osztozom. Minden másban
a rendelkezésükre állok.
Vége.
87

Beaumarchais Figaro

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Beaumarchais Figaro

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Beaumarchais

Aguas-Frescas kastélya, Sevillától 15 kilométerre.

rosina: rozina, susana: szuzanna, marcelina: marszelína, querubín: kerubin, basil:

SUSANA És ha a gróf úr reggel csönget... És elküld téged,

SUSANA (nevet) Morál!...

behajtani.. Nincs más megoldás– egymás ellen

BARTOLO Az Egész más. Ne haragudj. Hol volt benned

BARTOLO Nem mindegy? A múlt nem azért van, hogy

BARTOLO Hogy elvesz téged?

BARTOLO Menjünk már.

ésMeg, hogy: „Utolsó napod volt itt!” Ha a

SUSANA Jó. Elmondom a grófnénak.

ALMAVIVA Egy percem van, Susana, ha itt találnak… De

SUSANA rázárja az ajtót. rádobja a ruhát, ami a kezében volt, a fotel

SUSANA És ha igen? Ha én tetszem? Magának, ahhoz mi

SUSANA Meglepő lehetett épp Mikor Dorita szobájában

ALMAVIVA Mi? Tekergőzik a kis vipera. Na elég. – És

tisztesség, szóval a legnemesebb emberi erény

KÓRUS (Giovani liete…) ALL YOU NEED IS

Győzött a jóság, hulljanak rózsák

ALMAVIVA Ugyan, ugyan! Köszönöm, Hagyjuk ezt!...

BASIL Ahol Amikor óhajtja a gróf úr.

QUERUBÍN De ígérem, hogy megjavulok. És soha többet…

sáncot árok ásás… mert ásni, ugyanis mivelhogy

SUSANA Szórul-szóra így volt.

SUSANA A kegyelmes asszony kétségbe van esve.

FIGARO Csak pillanatra Képzeljük e csak el – a gróf

FIGARO Három dolog kell hozzá. orr, pofa, és száj/agy.

QUERUBÍN Ezt Ne mondd ezt. Nem akarok elmenni

QUERUBÍN (Voi che sapete)

(vagy Non so più cosa son)

ROSINA Nagyon… gratulálok. Mit mondjak, megérint.

ROSINA (QUERUBÍN-nak) Azt is vedd le. És a haja.

QUERUBÍN … Ha tudnám biztosan!... akkor talán ki merném

ALMAVIVA Hogy a bálon valaki titokban közeledni próbál

ALMAVIVA Nincs. Egy pillanat, és kiderül. (a budoár ajtaja

ALMAVIVA (nekiesik az ajtónak) neki Most vége van.

ALMAVIVA (ROSINÁ-nak) Föl nem fogom, hogy tud egy nő

ROSINA Elpirultam, mitől,igen, a gyalázatos

ALMAVIVA És Még a férfiak a politikusok.

SUSANA Ugyan, A szerintem a férfiaké az

ALMAVIVA Kedvesem. Rendben. Mindenkinek megbocsátok.

ALMAVIVA Aki a fogalmazványodban szerepel.

ANTONIO Én? Ez csak a másnaposságom nem múlik egy

ANTONIO Majdnem. Majdnem. Nem jól láttam, az volt a

SUSANA (halkan FIGARÓ-hoz) Hagyd a csodába.

FIGARO Én mivel tartozom? Semmivel!

ALMAVIVA Oda fogsz te találni?

SUSANA Figarónak se?

FIGARO Telement földdel a cipőm. Meg a ruhám, mikor

FIGARO Kisujjamban van, elnézést. Úgy csinál az ember,

ALMAVIVA Mégiscsak, ha egy nő esküvőre készül – és

FIGARO Gróf úr – repülősó?

MARCELINA Túláradóan hálás leszek, doktor úr.

DON GUSMÁN A formalitás, a tekintély, ez a kettő, enélkül

ANTONIO egyik beszélgető párról a másikra néz, aztán a bíróra,

ALMAVIVA Igényének elbírálása függ a per végkimenetelétől,

hogy csak lopja vele a mások drága idejét, erre

BARTOLO Mellérendelő kapcsolatos kötőszó,

BASIL Szeretnék indítvánnyal élni, ha Figaro lerótta a

DON GUSMÁN Nem tudom, gróf úr, de rendkívül jellemző. Van

DON GUSMÁN Ennek folytán sajnos nem veheti el. Jellemző

nem is lehet, dolgozni se lehet, csak kiszolgáltatva