KILENCEDIK ÉVFOLYAM

Pontok, egyenesek, síkok és ezek kölcsönös helyzete

Tekintsük a pontot, az egyenest és a síkot olyan, legegyszerűbb fogalmaknak, amiket
nem határozunk meg. Azt reméljük, hogy bárki, aki elolvassa ezeket a szavakat, tudja,
hogy mire gondolunk, és ő is ugyanazokra a fogalmakra gondol.

Ugyanilyen alapfogalmaknak tekintjük azokat a kifejezéseket is, hogy ’a pont az

egyenesen vagy a síkon van’, ’az egyenes átmegy a ponton’, ’az egyenes a síkban
van’, vagy ’a sík tartalmazza a pontot vagy az egyenest’. Hogy ne kelljen ezekkel a
megfogalmazásokkal mindig külön vesződni, használhatjuk (de nem kötelező!) az
’illeszkedés’ kifejezést:

’az e egyenes illeszkedik az S síkra’;

’a P pont illeszkedik az e egyenesre (így az S síkra is)’;
’a Q pont illeszkedik az S síkra, de nem illeszkedik az e egyenesre’;
’az R pont nem illeszkedik az S síkra’.

Néhány szokásos elnevezés:

Két egyenes metsző, ha van közös pontjuk.

Két egyenes párhuzamos, ha egy síkban vannak, és nincs közös pontjuk.
Két egyenes kitérő, ha nincsenek egy síkban. Például az ábrán látható kocka két piros
élén átmenő egyenesek kitérők.
Két sík metsző, ha pontosan egy közös egyenesük van.
Két sík párhuzamos, ha nincs közös pontjuk.
Egy egyenes illeszkedik egy síkra, ha az egyenes minden pontja a síknak is pontja.
Egy egyenes metsz egy síkot, ha pontosan egy közös pontjuk van.
Egy egyenes és egy sík párhuzamos, ha nincs közös pontjuk.

Feladat

Nevezd síkdaraboknak a szoba falait, amelyben ülsz; a falak metszésvonalait

egyenesdaraboknak; a szoba sarkait pedig pontoknak. Keress példákat ezek
között mindazokra a fogalmakra, amiket felsoroltunk!

Állítások, amiket a szemlélet alapján elfogadunk:

Úgy is mondhatnánk, hogy becsületszóra elhisszük ezeket az állításokat. Ha valaki
mégsem hinné el mindezt, akkor másféle geometriát építhet fel – hamarosan látunk is
ilyesmit.
Két különböző pontra pontosan egy egyenes illeszkedik.
Ha három különböző pont nem illeszkedik egy egyenesre, akkor a három különböző
pontra egy sík illeszkedik.
Ha egy egyenes két különböző pontja illeszkedik egy síkra, akkor az egyenes minden
pontja illeszkedik a síkra.
Egy egyenesre és egy, az egyenesre nem illeszkedő pontra pontosan egy sík
illeszkedik.
Adott egy egyenes, és egy pont, amelyik nem az egyenesen fekszik. Erre a pontra
pontosan egy olyan egyenes illeszkedik, amely párhuzamos az adott egyenessel.

Feladat

Nevezd a szoba falait síkdaraboknak, a metszésvonalaikat egyenesdaraboknak, a

sarkokat pontoknak! Keress példákat mindarra, amit felsoroltunk!

Gömbfelület és gömbi egyenes (gömbi főkör)

Kétféle módon is elindulhatunk.

Egyik mód:

Elfogadjuk mindazokat az alapfogalmakat és állításokat pontról, egyenesről és síkról,

amiket előbb felsoroltunk, és azt mondjuk:

A gömbfelület azokból a pontokból áll, amelyek valamilyen rögzített szakasz,

egyenesdarab hosszúságának megfelelő távolságra esnek a tér egy pontjától, a gömb
középpontjától.

Gömbi egyenesnek vagy gömbi főkörnek pedig a gömbfelület olyan körét nevezzük,
amelyet a gömb középpontján átmenő bármelyik sík vág ki a gömbfelületből.

Képzeljünk el egy tökéletesen gömbölyű almát, narancsot vagy görögdinnyét! A

gömbfelületet az alma, narancs vagy görögdinnye középpontjától egyenlő távolságra
eső pontok alkotják a gyümölcs héján, felületén. A gömbi egyenest vagy főkört pedig
úgy kapjuk, hogy kenyérvágó késsel két egyforma félgömbre vágjuk szét a
gyümölcsöt. A kés metszésvonala a gyümölcs héján adja a gömbi egyenest vagy
főkört. (A félbevágás után persze két ilyen főkört kapunk a két félgömb szélén!)

Másik mód:

Azt mondjuk, hogy semmit sem tudunk egyenesekről és síkokról: számunkra csakis a
gömbfelület világa létezik.

Tekintsük olyan, legegyszerűbb fogalmaknak a gömbfelületet, rajta a gömbi pontot és

a gömbi egyenest vagy főkört, amiket nem határozunk meg. Azt reméljük, hogy bárki,
aki elolvassa, tudja, hogy mit értünk gömbfelületen és gömbi egyenesen, és ő is
ugyanazokra a fogalmakra gondol. (Hiszen a síknál sem magyaráztunk semmit: azt
mondtuk, sík, és kész!)

Ugyanilyen alapfogalomnak tekintjük azokat a kifejezéseket is, hogy ’a pont a gömbi

egyenesen vagy főkörön van’, vagy ’a gömbi egyenes vagy főkör átmegy a ponton’.
Hogy ne kelljen ezekkel a megfogalmazásokkal mindig külön vesződni, használhatjuk
(de nem kötelező!) az ’illeszkedés’ kifejezést:
’az f főkör illeszkedik a P pontra’;
’a P pont illeszkedik az f főkörre’.

Ha így gondolkozunk, akkor számunkra a világ bármelyik két gömbfelülete teljesen

egyforma. Egy tökéletesen gömbölyűnek képzelt borsószem felülete ugyanazt a
gömbi világot jelenti, mint a tökéletesen gömbölyűnek képzelt földgolyó felülete.

Állítások, amiket a szemlélet alapján elfogadunk:

Úgy is mondhatnánk, hogy becsületszóra elhisszük ezeket az állításokat.

Két különböző, de nem átellenes gömbi pontra pontosan egy gömbi egyenes vagy
főkör illeszkedik.
Két ,egymással átellenes gömbi pontra végtelen sok gömbi egyenes vagy főkör
illeszkedik.
Ha egy főkör átmegy egy gömbi ponton, akkor átmegy a ponttal átellenes másik
ponton is.
Két különböző főkör mindig két, egymással átellenes pontban metszi egymást.
Adott egy főkör, és egy gömbi pont, amelyik nem a főkörön fekszik. Nincs olyan
főkör, amelyik átmenne az adott ponton, és nem metszené az adott főkört;
vagyis, a gömbön nincsenek párhuzamos főkörök.

Láthatjuk, hogy ezek az állítások sokmindenben különböznek a síkbeli pontra és

egyenesre vonatkozó állításoktól. Ebből következik, hogy a gömbfelület geometriája
sokmindenben más lesz, mint a síkgeometria.

Melyiket fogadjuk el a két lehetséges bevezetési mód közül?

Ha csak lehetséges, a második módot, amelyben a gömb önálló világot jelent. Néha
mégis felhasználjuk az első módszert is, hogy könnyebben boldoguljunk, vagyis
segítségül hívjuk a síkot és a sík egyenes vonalait. Ennek az az oka, hogy a
síkgeometriát jobban megszoktuk, mivel a matematikusok kétezer éven át főleg a
síkgeometria fogalmai szerint gondolkoztak, és erre tanították a többieket is.

Feladatok

A földrajzi koordináta-rendszer hosszúsági és szélességi körei közül melyek lesznek

főkörök?

A földrajzi koordináta-rendszer pontjai közül melyek lesznek átellenes pontok?

Példa (Gondolatkísérlet)

Pici korunk óta megszoktuk a síkfelületeket és az egyenes vonalakat. Ezért könnyebb

néha a gömbi fogalmakat a síkgeometria segítségével megérteni.

Mit gondolsz, ha mindig gömbök közt élnénk, hogyan magyaráznánk meg a

síkgeometriát? Láttam egy rajzfilmet, amit nagyon szerettem: „Vízipók-csodapók”.
Olyan bogarakról szólt, amelyek a vízben, légbuborékokban élnek. Vajon egy
vízipók-matematikus hogyan magyarázná el a pókocskáknak a síkgeometriát?

Azt mondaná, hogy végtelen nagy sugarú gömböt kell elképzelnünk. Minél nagyobb
ez a gömb, annál közelebb áll egy furcsa, idegen, az ismerős buboréktól különböző
világhoz: a síkgeometria világához!

Néhány alapvető geometriai fogalom (emlékeztető)

Síkon:
Egy egyenest egy pontja két félegyenesre bontja.
Egy egyenes két pontja meghatároz egy szakaszt.
Egy adott pontból kiinduló két félegyenes a síkot két részre bontja. Egy-egy ilyen
síkrészt szögtartománynak, vagy röviden szögnek nevezünk.

Gömbön:
Adott főkört a rajta fekvő pont nem bontja két darabra.
Egy főkört két, rajta fekvő pontja két gömbi főkörívre bontja szét.
Ha a főkör két pontja nem átellenes egymással, akkor a két főkörív nem egyforma
hosszú. Ebben az esetben a két gömbi pont közti gömbi szakasznak a két pont közti
rövidebbik főkörívet nevezzük. A két gömbi pont távolságának pedig a gömbi szakasz
hosszát tekintjük. Két, nem átellenes ponthoz mindig egyetlenegy gömbi szakasz
tartozik.
Ha a főkör két pontja átellenes egymással, akkor a két főkörív egyforma hosszú.
Ezeket a főköríveket félfőkörívnek vagy meridiánnak nevezzük. Két átellenes pont
távolságának akármelyik, őket összekötő meridiánt vehetjük, hiszen mind egyforma
hosszúak. Két, egymással átellenes ponthoz végtelen sok gömbi szakasz tartozik,
amelyek mindnyájan félfőkörív hosszúságúak
Egy adott pontból kiinduló két meridián a ponttal átellenes másik pontban ismét
találkozik. A két meridián a gömbfelületet két részre bontja. Egy-egy ilyen
gömbfelület-részt gömbi szögtartománynak, röviden gömbi szögnek, még rövidebben
szögnek nevezünk.

Forgásszög:
Ha a síkban egy félegyenest a kezdőpontja körül valamilyen irányban elforgatunk,
akkor a félegyenes kezdő- és végpontja, mint szárak által meghatározott szöget
forgásszögnek nevezzük. A forgásszög pozitív, ha a forgás az óramutató járásával
ellentétes, és negatív, ha az óramutató járásával megegyezik.
Ha a gömbön egy meridiánt a kezdőpontja körül valamilyen irányban elforgatunk,
akkor a meridián kezdő- és végpontja, mint szárak által meghatározott szöget
forgásszögnek nevezzük. A forgásszög pozitív, ha a forgás az óramutató járásával
ellentétes, és negatív, ha az óramutató járásával megegyezik.

Szögfajták síkon is, gömbön is:

Hegyesszög, derékszög, tompaszög, egyenesszög (ezek mind konvex szögek),
homorú szög vagy konkáv szög, teljesszög.

Nevezetes szögpárok:
Síkon is, gömbön is:
Ha két szög csúcsa közös, és száraik páronként egymás meghosszabbításai,
akkor csúcsszögeknek nevezzük őket. A csúcsszögek egyenlők.
Ha két szög egy-egy szára közös, a másik kettő pedig egy egyenest, illetve
főkört alkot, akkor mellékszögeknek nevezzük őket. A mellékszögek
összege 180 fok.
Ha két szög összege 90 fok, akkor pótszögeknek nevezzük őket.

Síkon:
Ha két szög szárai páronként párhuzamosak egymással, akkor a két szög
egyenlő egymással. Ha a szárak iránya azonos, akkor egyállású szögeknek,
ha pedig ellentétes irányúak, akkor váltószögeknek nevezzük őket.
Gömbön:
Ilyen szögekről beszélni nincs értelme, mert nincsenek párhuzamos főkörök.

Távolság:
Síkon két pont távolsága: az őket összekötő szakasz hossza, valamilyen síkbeli
távolságegységben, például centiméterben.
Gömbön két pont távolsága az őket összekötő két főkörív közül a rövidebbik főkörív
hossza, valamilyen gömbi távolságegységben, például fokban. Ha a két pont átellenes,
akkor távolságuk akármelyik félfőkörív, meridián hosszával azonos.

Pont és egyenes, illetve pont és főkör távolsága: a pontból az egyenesre, illetve

főkörre bocsátott merőleges talppontjának és a tekintett pontnak a távolsága.

Ha az egyenes, illetve a főkör valamennyi pontjának vesszük a P ponttól mért

távolságát, akkor ezek közül a lehető legkisebbet nevezzük a pont és az egyenes,
illetve a főkör távolságának.

Ha a pont az egyenesen vagy főkörön fekszik, akkor távolságuk 0.

Síkon:
Két párhuzamos egyenes távolsága az egyik egyenes egyik tetszőleges pontjának a
másik egyenestől mért távolsága.
Két metsző egyenes távolsága 0.

Gömbön akármelyik két különböző főkör metszi egymást, és négy szögtartományra

bontják a gömbfelületet.
Feladatok
1. Vegyünk fel egy egyenest, és azon balról jobbra haladva az A, B, C, D pontokat,
ebben a sorrendben. Jelentse AB az A és B pontok közötti szakaszt, beleértve a
végpontokat, vagyis A-t és B-t is. Jelöljük meg az egyenesen a következő
ponthalmazokat: ABUBC, BC∩AD, AC∩BE, (ACUBD)∩CE.

2. Vegyünk fel egy főkört, ezen egy A pontot, az A-tól balra 60 fokra B-t, B-től balra
70 fokra C-t, C-től balra 80 fokra D-t, és D-től balra 90 fokra E-t. Jelentse AB az A és
B pontok közötti gömbi szakaszt, vagyis az A-t és B-t összekötő rövidebbik főkörívet,
beleértve a végpontokat, vagyis A-t és B-t is. Jelöljük meg a főkörön a következő
ponthalmazokat: ABUBC, BC∩AD, AC∩BE, (ACUBD)∩CE. (Vigyázzunk, a gömbi
szakasz a RÖVIDEBBIK főkörívet jelenti! Tehát például AE = 360 – (60+70+80+90)
= 60 fok.)

3. Hány részre osztja az egyenest 3, 5, 10, n különböző pontja? Hány szakasz és hány
félegyenes keletkezik az egyes esetekben?
Hány részre osztja a főkört 3 különböző pontja? Hány gömbi szakasz keletkezik a
főkörön, ha a rajta fekvő három pont között nincs két, egymással átellenes pont? Hány
gömbi szakasz keletkezik a főkörön, ha a rajta fekvő három pont között van két,
egymással átellenes pont?
(Három pont a főkört három részre osztja. Ha nincsenek átellenes pontok, akkor
három gömbi szakaszt kapunk. Előfordulhat, hogy az egyik szakasz tartalmazza a
másik kettőt, de az is lehetséges, hogy hárman együtt kitöltenek egy teljes főkört. Ha
a pontok között van egy átellenes pontpár, akkor eggyel több, vagyis négy szakasz
keletkezik, mert az átellenes pontpár nem egy, hanem két gömbi szakaszt határoz
meg.)

4. Hány egyenest határoz meg a síkon 2, 4, 6, 10, n olyan pont, amelyik közül
semelyik három nem illeszkedik egy egyenesre? Készítsünk táblázatot, és
fogalmazzunk meg sejtést!
Hány főkört határoz meg a gömbön 2, 4, 6, 10, n olyan pont, amelyik közül semelyik
három nem illeszkedik egy főkörre? Készítsünk táblázatot, és fogalmazzunk meg
sejtést!

5. Hány metszéspontot határoz meg a síkon 2, 4, 6, 10, n különböző egyenes, ha

semelyik kettő nem párhuzamos, és nincs a síkon olyan pont, amelyen az egyeneseink
közül kettőnél több menne át?
Hány metszéspontot határoz meg a gömbön 2, 4, 6, 10, n különböző főkör, ha nincs a
gömbön olyan pont, amelyen a főköreink közül kettőnél több menne át?
(A gömbi feltételből már következik, hogy a pontok között nem lehet átellenes pár,
mert az Északi- és Déli-sarkhoz akármelyik gömbi pontot választjuk is harmadiknak,
ezen a három ponton át mindig lehet közös főkört rajzolni.)

6. Képzeljük a Föld egy darabjának felületét tökéletes síkdarabnak! Ezen a síkon van
egy repülőtér, amelyről felszáll egy repülőgép nyugati irányban. Félórányi repülés
után északnyugati irányba fordul, újabb fél óra után elfordul -45 fokkal, végül újabb
félóra után +60 fokkal. Az eredeti (nyugati) irányhoz képest milyen irányban halad
ekkor?
Képzeljük a Földet tökéletes gömbnek, amelynek kerülete, vagyis bármelyik
főkörének a hossza pontosan 40000 kilométer. Képzeljük el azt is, hogy Budapest
Magyarországon és Fokváros a Dél-Afrikai Köztársaságban pontosan ugyanazon a
hosszúsági körön fekszenek, egymástól 9000 kilométer távolságban. Ugyanabban a
pillanatban Budapestről és Fokvárosból felszáll egy-egy repülőgép keleti irányban,
vagyis a hosszúsági körre merőlegesen, és egyenesen előre, főkörök mentén repülnek
10000 kilométert azonos sebességgel, majd leszállnak. Milyen messze lesznek ekkor
egymástól?

7. Síkon hány közös merőleges egyenese lehet két különböző egyenesnek?

Gömbön hány közös merőleges főköre lehet két különböző főkörnek?

8. Legfeljebb milyen messze lehet egymástól két pont a síkon? Legfeljebb milyen
messze lehet egymástól egy pont és egy egyenes a síkon?
Legfeljebb milyen messze lehet egymástól két pont a gömbön? Legfeljebb milyen
messze lehet egymástól egy pont és egy főkör a gömbön?

9. Hány szöget határoz meg két, egymást metsző egyenes a síkon? Ha ezek közül a
szögek közül az egyik szög 60 fokos, mekkora a többi szög? Jelöljük be a síkon!
Hány szöget határoz meg két, egymást metsző főkör a gömbön? Ha ezek közül a
szögek közül az egyik szög 60 fokos, mekkora a többi szög? Jelöljük be a gömbön!

A kétszögekről és a háromszögekről (emlékeztető)

Síkon:
A legkisebb oldalszámú zárt sokszög a háromszög.
A háromszög oldalai a síkot két részre bontják: egy végesre és egy nem végesre.
A véges részt nevezzük a háromszög belsejének.
A háromszög belsejébe eső szögek a háromszög belső szögei. A háromszög külső
szögének azt a szöget nevezzük, amelyik a belső szöget 180 fokra egészíti ki.
(Vigyázzunk, a külső szög a belső szöget tehát 180 fokra egészíti ki, NEM pedig 360
fokra! Lásd a két mellékelt ábrát!)
A háromszög belső szögeinek összege 180 fok.
Bizonyítás: Húzzunk B-n keresztül AC-vel párhuzamost: az ábrán látható, hogy két
egyállású és egy váltószöget kapunk egy egyenes mentén, ősszegük tehát az
egyenesszög, vagyis 180 fok.
A háromszög külső szöge egyenlő a két, nem mellette fekvő belső szög összegével.
A külső szögek összege 360 fok.
A síkháromszögnek lehet három hegyesszöge. Ebben az esetben hegyesszögű
háromszögnek nevezzük.
Lehet két hegyesszöge és egy derékszöge: ekkor derékszögű a háromszög.
Lehet két hegyesszöge és egy tompaszöge: ekkor tompaszögű a háromszög.

A háromszög-egyenlőtlenség:
A síkháromszög három oldalának hosszára nézve teljesül, hogy bármely két oldal
összege nagy obb a harmadik oldalnál. Ezeket ez egyenlőtlenségeket úgy is
megfogalmazhatjuk, hogy bármelyik oldal nagyobb a másik két oldal különbségének
abszolút értékénél.
Egyenlő szárú a síkháromszög, ha két oldala egyenlő hosszúságú.
Egyenlő oldalú (szabályos) a síkháromszög, ha mind a három oldala egyenlő
hosszúságú.

Gömbön:
A legkisebb oldalszámú zárt sokszög a gömbi egyszög, amelyik egy főkörből áll, rajta
egy ponttal (lásd az ábrát!).
Az egyszög a gömböt két, teljesen egyforma félgömbre bontja.
Ha az egyszög belsejéről és külsejéről akarunk beszélni, el kell döntenünk, hogy a két
félgömb közül melyik legyen az egyszög belseje, melyik a külseje.
Ha már döntöttünk, akkor láthatjuk, hogy az egyszögnek mindig egyetlen belső szöge
van. Ez a szög 180 fokos.
Ha külső szögnek a gömbön is azt a szöget nevezzük, amelyik a belső szöget 180
fokra egészíti ki (vagyis a szög mellékszögét), akkor az egyszög külső szöge mindig 0
fok! (nem pedig 180 fok!)

A következő lehetőség: a gömbi kétszög (lásd az ábrát!).

Ez két gömbi félfőkörívből áll, amelyek két, egymással átellenes pontot kötnek össze.
A kétszög oldalai a gömbfelületet két részre bontják, amelyek mind a ketten végesek
(hiszen az egész gömbfelület is véges!), de általában nem egyforma nagyok.
A gömbkétszög belsejének a kisebbik részt nevezzük. (Ahogyan a dinnye gerezdjének
is a két dinnyedarab közül a kisebbiket nevezzük! Megsértődnénk, ha azt mondanánk
valakinek: „Vedd el a dinnyegerezdet!” erre ő elvenné a nagyobb dinnyedarabot!)
A kétszög belsejébe eső szögek a kétszög belső szögei. A kétszög külső szögének azt
a szöget nevezzük, amelyik a belső szöget 180 fokra egészíti ki. (Vigyázzunk, a külső
szög a belső szöget tehát 180 fokra egészíti ki, NEM pedig 360 fokra! Lásd a két
mellékelt ábrát!)
Egy belső szög nagysága 0 fok és 180 fok között változhat.
Mivel a kétszög két belső szöge mindig egyforma nagy, ezért a kétszög belső
szögeinek összege, 2 0 fok és 360 fok között változhat. A kétszög két külső
szögének összege pedig (180-) + (180-) = 360 - 2 szintén 0 fok és 360 fok között
változhat.
A kétszög lehet hegyesszögű, derékszögű vagy tompaszögű (lásd az ábrát!).

A gömbháromszög három csúcsból és az őket összekötő főkörívekből áll.

Mivel két gömbi pontot általában két főkörív köt össze, ezért a három csúcs általában
nem egyetlen, hanem több (legfeljebb nyolc) gömbháromszöget határoz meg, nem
úgy, mint a síkon.

Ezekre a háromszögekre általában nem igaz a háromszög-egyenlőtlenség – lásd az

ábrát!

Ha a három csúcsot mindig az őket összekötő rövidebbik főkörívvel kötjük össze,

akkor a három csúcs már egyértelműen meghatározza a gömbháromszöget, ugyanúgy,
mint a síkon. Az ilyen gömbháromszögeket Euler-féle gömbháromszögeknek
nevezzük (lásd az ábrát!).

Az Euler-féle gömbháromszögekre már igaz a háromszög-egyenlőtlenség!

Ezért a következőkben (hacsak külön nem szólunk) gömbháromszög alatt
mindig Euler-féle gömbháromszöget értünk.

A gömbháromszög a gömbfelületet két véges részre bontja, amelyek általában nem

egyforma nagyok.
A gömbháromszög belsejének a kisebbik részt nevezzük.
A gömbháromszög belső szögeinek összege 180 fok és 540 fok között változhat.



A külső szögek összege,  pedig:



vagyis 0 és 360 fok között változhat.

A gömbháromszög külső szöge kisebb a két, nem mellette fekvő belső szög
összegénél.
A gömbháromszögnek lehet egy, két vagy három hegyesszöge, derékszöge és
tompaszöge is. A háromszor derékszögű gömbháromszöget oktánsnak is nevezik.

A gömbháromszög kiegészítő háromszöge az eredeti háromszöggel együtt lefed egy

gömbkétszöget. Két, egymást kiegészítő gömbháromszögnek egy közös oldala van, és
a két háromszög egy-egy csúcsa egymással átellenes (lásd az ábrát!)

Egyenlő szárú a síkháromszög, ha két oldala egyenlő hosszúságú.

Egyenlő oldalú (szabályos) a síkháromszög, ha mind a három oldala egyforma
hosszú.

Feladatok

1. Van-e szabályos gömbkétszög?

(Mivel egy gömbkétszög oldalai egyforma hosszúak, és szögei mindig egyforma
nagyok, ezért minden gömbkétszög szabályos.)

2. Rajzoljunk egy gömbháromszöget, mérjük meg és írjuk be a szögeit. Hosszabbítsuk

meg az oldalait teljes főkörökké. Hány háromszöget kapunk? Meg tudjuk-e határozni
valamennyi szöget a rajzunkon? Vannak-e a háromszögek között olyanok, amelyek
mind a három szögükben megegyeznek?
(Valamennyi szöget meghatározhatjuk, egyrészt mellékszögek alapján, másrészt
abból kiindulva, hogy a gömbkétszög két szöge azonos. Mindegyik háromszöghöz
találhatunk legalább egy másikat, amelynek szögei megegyeznek az első háromszög
szögeivel.)

3. Adott egy egyenlő szárú gömbháromszög, amelynek szögei: fok. Van-e a

kiegészítő háromszögei között nem egyenlő szárú háromszög? Mennyi a szögek
összege a kiegészítő háromszögekben?
(Az egyik kiegészítő háromszög szögei: 60, 120, 90 fok. A szögösszeg 180 + 90 =
270 fok. A másik háromszög egyenlő szárú, szögösszege 120 + 120 + 90 = 330 fok. )
4. Egy gömbháromszög három belső szöge: A háromszög külső szögeinek
összege a belső szögek összegének ötnegyedével egyenlő. Mekkorák a háromszög
szögei?
(ahonnan fok.)

5. Adott egy gömbháromszög és a kiegészítő háromszöge. A két háromszögben

szereplő szögek: 90, 90, 90, 90, ahol ésfeltétlenül különbözik 90-től.
Mekkora lesz az szög? Mekkora a szögösszeg a két háromszögben? Rajzold meg
ezeket a háromszögeket!
(Mivel ezek a háromszögek kiegészítő háromszögek, ezért két szögükben
megegyeznek: ez csakis lehet. A maradék két-két szög egymást 180 fokra egészíti
ki, tehát két ilyen szög összege egyenlő egymással is, 180 fokkal is. Ez csakis 90 +
90 =  esetén teljesülhet, amiből  = 60 fok. A két szögösszeg
fok illetvefok lesz)

6. Adott egy gömbháromszög és a kiegészítő háromszöge. A két háromszögben

szereplő szögek: ahol nem egyenlő egyikével sem.
A két háromszög közül abban, amelyiknek a szögösszege nagyobb a másikénál, ez a
szögösszeg 290 fok. Mekkora a szögösszeg a másik háromszögben?
(Mivel ezek a háromszögek kiegészítő háromszögek, ezért két szögükben
megegyeznek: ez csakis lehet. A maradék két-két szög egymást 180 fokra egészíti
ki, tehát két ilyen szög összege egyenlő egymással is, 180 fokkal is. Ez csakis
 esetén teljesülhet, amiből  = 30 fok. Ha egy gömbkétszöget
nem az egyenlítője mentén, hanem „ferdén” (lásd az ábrát!) osztunk szét két
kiegészítő háromszögre, akkor mind a két háromszögben a közös oldal mentén egy-
egy tompaszögnek és egy-egy hegyesszögnek kell keletkeznie. Ez csakis úgy
teljesülhet, ha az egyik háromszög szögei: amásik háromszög szögei
pedig: A szögösszeg az elsőben lesz nagyobb,
vagyis:fok, azaz: :fok,
ahonnan: :fok. A kisebb szögösszegű háromszögben így:fok
lesz a szögösszeg.)

A négyszögekről
Ugyanúgy, mint a gömbháromszögeknél, a gömbnégyszögeknél is olyan
négyszögeket vizsgálunk, amelyeknél a csúcsokat összekötő főkörív a rövidebbik
főkörív, vagyis a gömbi szakasz. (Lásd az ábrát!)

Síkon is, gömbön is:

Konvex négyszög minden szöge konvex.
Konkáv négyszögnek van konkáv szöge.

A négyszög belső szögeinek összege

Síkon:
A négyszögeket egy átlójuk két háromszögre bontja, ezért a négyszög belső szögeinek
összege két síkháromszög szögösszegének összege, vagyis 2 180 = 360 fok. A külső
szögek összege: 4180 - 2 180 = 360 fok.

Gömbön:
A négyszögeket egy átlójuk két háromszögre bontja, ezért a négyszög belső szögeinek
összege két gömbháromszög szögösszegének összege.

Tudjuk, hogy a gömbháromszög szögösszege 180 fok és 540 fok között változhat.
Ebből arra következtethetünk, hogy a gömbnégyszög szögeinek összege
2 180 = 360 fok és 2 540 fok, vagyis 1080 fok között változhat.

Kérdés az, hogy nem lehetne-e szorosabb korlátokat találni a gömbnégyszög

szögösszegére?

A gömbnégyszög szögösszege nem lehet kisebb 2 180 = 360 foknál, mert, ha egy
átlójával két gömbháromszögre bontjuk a gömbnégyszöget, akkor ebben a két
gömbháromszögben külön-külön legalább 180 fok a szögösszeg, tehát az összegük
nem lehet 360 foknál kevesebb.

Mennyi lehet legfeljebb a szögösszeg? Vizsgáljuk meg a lehető legnagyobb

gömbnégyszöget! Ilyen, elfajult négyszöget úgy kapunk, ha egy főkört négy
csúcsponttal négy gömbi szakaszra osztunk szét. Ebben az elfajult gömbnégyszögben
a belső szögek összege 4 180, vagyis 720 fok lesz (lásd az ábrát!). 

A gömbnégyszög belső szögeinek összege tehát 360 fok és 720 fok között változhat.

A külső szögek összege, 

pedig

fok
között változhat.

Speciális négyszögek

Síkon:
A trapéz olyan négyszög, amelynek van párhuzamos oldalpárja.
A paralelogramma olyan négyszög, amelynek szemközti oldalai párhuzamosak.
A rombusz olyan négyszög, amelynek oldalai egyenlő hosszúak.
A deltoid olyan négyszög, amelynek két-két szomszédos oldala egyenlő hosszú. (A
konvex deltoidot nevezik sárkánynak is.)
A téglalap olyan négyszög, amelynek minden szöge derékszög.
A négyzet olyan négyszög, amelynek oldalai és szögei egyenlők.

Gömbön:
Először nézzük meg, hogy a síkbeli definíciók közül melyeket vihetünk át a gömbre.
„A trapéz olyan négyszög, amelynek van párhuzamos oldalpárja.” Ez nem működik a
gömbön, mivel nincsenek párhuzamos főkörök.
„A paralelogramma olyan négyszög, amelynek szemközti oldalai párhuzamosak.” Ez
nem működik a gömbön, mivel nincsenek párhuzamos főkörök.
„A rombusz olyan négyszög, amelynek oldalai egyenlő hosszúak.” Ezt a definíciót
átvihetjük a gömbre is: gömbi rombusz tehát létezik.
„A deltoid olyan négyszög, amelynek két-két szomszédos oldala egyenlő hosszú.” Ezt
a definíciót átvihetjük a gömbre is: gömbi deltoid tehát létezik.
„A téglalap olyan négyszög, amelynek minden szöge derékszög.” Ez nem működik a
gömbön, mert a valódi gömbnégyszög belső szögeinek összege mindig több 360
foknál.
„A négyzet olyan négyszög, amelynek oldalai és szögei egyenlők.” Ezt a definíciót
átvihetnénk a gömbre, mert ilyen négyszöget a gömbön is szerkeszthetünk – lásd az
ábrát. Az így megszerkesztett négyszögnek szabályos gömbi négyszög a neve.
Gömbi négyzetnek azért nem szokták nevezni, mert a belső szögei nem derékszögek.

Most pedig olyan négyszögeket vizsgálunk, amelyek a gömbön léteznek, de a

síkon nem:

Ha egy gömbi négyszög két szomszédos szöge derékszög, és a másik két szöge
egyforma nagy, de nem derékszög, akkor ezt a négyszöget Saccheri-féle
négyszögnek nevezzük. (Gerolamo Saccheri – ejtsd „szakéri” – olasz tudós volt,
körülbelül II. Rákóczi Ferenc korában élt.) A két másik szöget „tetőzetszögeknek”
nevezzük. Ezek a szögek a gömbön derékszögnél nagyobbak. Az ilyen
négyszögekben a két derékszög nem közös szárai egyforma hosszúak. (Lásd az ábrát!)

Ha egy gömbi négyszög három szöge derékszög, de a negyedik szöge nem az, akkor
ezt a négyszöget Lambert-féle négyszögnek nevezzük. (Johann Heinrich Lambert
német tudós, körülbelül II. József császár korában élt.) A negyedik szög a gömbön
derékszögnél nagyobb. (Lásd az ábrát!)

Harmadik világ: Bolyai-geometria

Ha a síkon egy négyszög három szöge derékszög, akkor a negyedik szögnek is
derékszögnek kell lennie.
Ha a gömbön egy négyszög három szöge derékszög, akkor a negyedik szögnek
derékszögnél nagyobbnak kell lennie.
Kétezer éven át gondolkoztak azon a matematikusok, hogy vajon lehetséges-e olyan
geometria, amelyben ugyanúgy vannak pontok, egyenesek, távolság, szög, stb., mint a
síkon vagy a gömbön, de a háromszor derékszögű négyszög negyedik szöge
derékszögnél kisebb.
Sokáig úgy hitték, hogy ilyen geometria nem létezhet.
Körülbelül abban az időben, amikor Petőfi Sándor született, a német Carl Friedrich
Gauss, az orosz Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij és a magyar Bolyai János
egymástól függetlenül felfedezték, hogy ilyen geometria létezik, sőt éppolyan ésszerű
és hasznos lehet, mint a másik két geometria.
Bolyai János felfedezése a magyar tudománytörténet legnagyobb eredményei közé
tartozik.

Mit gondolsz, ebben a harmadik, se-sík-se-gömb geometriában mennyi lehet a

háromszögek szögösszege?
Feladatok

1. Rajzoljunk a síkon négyzetet. A középpontján átmenő két, egymásra és két

szemközti oldalra merőleges egyenessel osszuk fel négy kis négyszögre. Milyen
négyszögek lesznek ezek?
Rajzoljunk a gömbön szabályos gömbi négyszöget. A középpontján átmenő két,
egymásra és két szemközti oldalra merőleges főkörrel osszuk fel négy kis négyszögre.
Milyen négyszögek lesznek ezek?
(Síkon négyzetek, gömbön deltoidok.)

2. Lehet-e a gömbön olyan, Lambert-féle, vagyis háromszor derékszögű négyszöget

rajzolni, amelynek mind a négy oldala különböző hosszúságú?
(Lehet.)

3. Egy szabályos gömbi négyszög belső szögeinek összege duplája a külső szögek
összegének. Mekkorák a belső szögek?
(120 fokosak. Ilyen négyszögeket kapunk, ha egy rendes kockát „felfújunk gömbbé”,
vagyis nyolc csúcsát felrajzoljuk a gömbre, és a szomszédosakat gömbi szakaszokkal
kötjük össze.)

4. Mekkorák annak a gömbi négyszögnek a szögei, amelyet az Egyenlítő egy tízfokos

darabja, a két végpontjában emelt két merőleges hosszúsági kör, és a Ráktérítő
határol? (Lásd az ábrát!)
(A kérdés értelmetlen, mert ez nem a definíciónknak megfelelő gömbi négyszög –
hiszen a Ráktérítő nem főkör!)

5. Rajzoljunk a síkon négyzetet. Jelöljük meg a felezőpontjait, és kössük össze a

szomszédos felezőpontokat. Milyen négyszöget kapunk? Mekkorák ennek a
négyszögnek a szögei? Mekkora a két négyszög területének aránya?
Rajzoljunk a gömbön szabályos gömbi négyszöget. Jelöljük meg a felezőpontjait, és
kössük össze a szomszédos felezőpontokat. Milyen négyszöget kapunk? Mekkorák
ennek a négyszögnek a szögei? Mekkora a két négyszög területének aránya?
(Síkon mindig négyzetet kapunk, amelynek szögei derékszögek. Az eredeti négyszög
területe kétszerese a felező négyszög területének.Gömbön a pici szabályos gömbi
négyszög nagyon hasonlít a síkbeli négyzethez, tehát a felezőnégyszög szögei is
derékszögtől indulnak. Ahogyan növeljük a szabályos négyszöget, úgy nő a felező
négyszög is, és a felező négyszög egy-egy szöge is. Határesetben a szabályos gömbi
négyszög csúcsai az egyenlítői főkör négy pontjával esnek egybe. Ennek a szabályos
gömbi négyszögnek a felezőpontjai is ugyanolyan, ugyanakkora szabályos gömbi
négyszöget adnak, amelynek mindegyik szöge 180 fok. A szabályos gömbi négyszög
felezőnégyszögének szögei tehát egymással egyenlők, és 90 fok és 180 fok közé
eshetnek. A területek aránya pedig 2/1-től 1/1-ig változik.)

6. Mekkorák annak a gömbi Saccheri-négyszögnek a tetőzetszögei, amelyben a külső

szögek összege megegyezik a belső szögek összegével?
ahonnanfok, vagyis a négyszög
mindegyik szöge 90 fok. Ilyen, nem elfajult gömbi négyszög nem létezik.